Fejér Megyei Hírlap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-01 / 282. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1982. DECEMBER 1. MEGKEZDŐDHET BUDAPESTEN IS AZ INTERFERON GYÁRTÁSA. A finn Cari Cantell biológus kísérletei alapján Budapesten is megkezdődhet az Interferon gyógyszer gyártása. Három cég közös társulásából — a Szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézet az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet, és az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyára — alakult nagy laboratóriumában teljesen steril körülmények között, évente hatmillió dollár értékben — egyelőre — klinikai kísérlet céljaira exportálják az Interferont. A vérfeldolgozás folyamán keletkező melléktermékekből — az élő fehér vérsejtekből — nyerik majd a bonyolult laboratóriumi úton az alfa-interferonokat, amelyek bizonyos betegségek ellen hatékonyan alkalmazhatók MTI Fotó — Balaton József felvétele — RS) Gazdaságos energiahasznosítás Gőzt is termel az erőmű A villamosenergia-termelés mellett megkezdte a gőzszolgáltatást is az inotai November 7. Erőmű. A most elkészült hat kilométer hosszú távvezeték rendszeren át Várpalota háromezer lakásának fűtéséről gondoskodnak, és gőzt szállítanak a Veszprémi Szénbányák brikettüzeméhez is. A gőz előállítása miatt 5—10 százalékkal csökken az erőmű villamosenergia termelése, ez a veszteség azonban gazdagon megtérül a hőszolgáltatás révén. Várpalota lakásait ugyanis eddig részint a már elavult, gazdaságtalan városi kis erőmű, részint pedig gázolajkazánok fűtötték. A November 7. Erőmű gőztermelésével, amellett, hogy egyenletessé, biztonságossá teszik a lakások fűtését, évente kétezer tonna olajat takarítanak meg. A megnövekedett gőz mennyisége lehetőséget teremti arra is, hogy a szénbányák megkétszerezze a brikett gyártását. Az energiaracionalizálást szolgáló beruházás 1980-ban kezdődött; költsége több mint 300 millió forint, amiből 150 millió forint a Magyar Villamosművek Tröszt hozzájárulása, 88 millió forintot a szénbánya, 66 millió forintot pedig a városi tanács adott. Az energiarendszer egyébként tovább bővíthető, s a tervek szerint 2000-re már megkétszerezik a jelenleg fűtött lakások számát. (MTI) Gazdaság- és társadalompolitika KISKAZÁN-GYÁRTÁS. Az Ercsi Építőipari Szövetkezet, a Monori Állami Gazdasággal együttműködve, elkezdte a vegyestüzelésű, családi házak fűtésére alkalmas központi fűtéses kazánok belső testének gyártását. A profilbővítés hoszszabb távú termelést tesz lehetővé, ezért a szövetkezet a kazánok gyártására 36x20 méter alapterületű gyártócsarnokot épített. A jövő esztendőre 1500 kazántest gyártását irányozták előre. A MONORIT kazánnak nevezett fűtőberendezés Ercsiben legyártott belső testét Monorra szállítják, ahol a végleges összeszerelés történik Fotó: Balogh József Előtérben a falusi porták fejlesztése Az alföldi falvak egészséges fejlődésének megoldására keres választ az ÉVM, a MÉM és a Bács-Kiskun megyei Tanács a most meghirdetett közös tervpályázattal. Ebben az alföldi falvak folyamatos átépítésére kérnek javaslatokat, terveket a pályázóktól. Előtérbe került ugyanis a háztáji és a kisegítő gazdálkodás, ám ennek tárgyi feltételeiről, a melléképületek, a jelentős gazdasági udvarral rendelkező porták kialakításáról korábban gyakran megfeledkeztek. A városiasodást siettették városi jellegű otthonok építésével. A település indokolatlan terjeszkedésének pedig már határt szab a földvédelmi törvény. A belterületi porták intenzívebb gazdasági hasznosításának lehetőségeit pedig a környezetvédelem követelményei korlátozzák, s jó néhány helyen már gondokat okozott az intenzívebb állattartásból eredő szennyeződés. Ezért a pályázóknak a meglévő úthálózat és telekhatárok alapvető megváltoztatása nélkül kell megkeresniük azokat a lehetőségeket, amelyek a környezeti követelményeket tiszteletben tartva is módot nyújtanak a lakás és a kisgazdaság közös portájának, vagy csupán a lakás célját szolgáló porták kialakítására. A pályázóknak beépítési javaslatokat kell kidolgozniuk a lakó- és melléképületek harmonikus összhangjának bemutatására, a kisgazdaságokkal rendelkező porták rendjének kialakítására. A tervekben részletesen is be kell mutatniuk kétféle portát, tehát olyan kisgazdaságot, amelyikben 5—30 sertést hizlalnak, vagy a másik megoldás szerint 200 baromfit nevelnek hagyományos módon, illetve ötezret korszerű tartási módszerrel. A lakóházak tervezésénél a több generációs családok elhelyezését kell lehetővé tenniük. A tervpályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium építészeti és településfejlesztési főosztályán, s a kész terveket legkésőbb jövő év április 11-ig kell elküldeni a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalatnak. A legjobb munkák díjazására és megvásárlására 480 ezer forintot irányoztak elő. A Dunai Vasműnél, a Köfémben, a nyomdában Munkavédelmi őrjárat Idézet a SZOT munkavédelmi osztályának körleveléből: „A szakszervezeti munkavédelmi felügyelet 1982. november 25-én központilag meghatározott témában országos ellenőrzést végez — több mint kétszáz munkavédelmi felügyelő részvételével. Az ellenőrzés témaköre az egyéni védőeszközök gyártása, forgalmazása, használata.” Megyénkben két vizsgálatra kijelölt nagyvállalatot keresett fel a munkavédelmi őrjárat: a Dunai Vasműt és a Köfémet. Ezenkívül ellátogattak a Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat székesfehérvári üzemébe, s bepillantottak a kereskedelmi ellátás kulisszái mögé is. A vizsgálat megyénkben körülbelül 20 ezer dolgozót érintett. A szakszervezet „hivatásos” és társadalmi munkavédelmi felügyelői összesen tizennyolcan végezték az ellenőrzést. Munkájukat segítették a helyszínen a vállalatok munkavédelmis szakemberei is. Az egész vizsgálat során összesen 250 dolgozót, „néztek meg közelebbről”, alaposan megvizsgálva a munkahelyi körülményeket, meghallgatva véleményüket a védőeszközök használhatóságáról, alkalmasságáról és minőségéről. A Dunai Vasműben Borsi Árpád, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője vezette csapatárt. A Köfémbe Németh Pál munkavédelmi felügyelő vezényletével érkeztünk. * * * (Székesfehérvári Könnyűfémmű, reggel háromnegyed 6.) A látogatás a rádió kora reggeli híradása ellenére nem kis meglepetést okozott. A vállalat biztonságtechnikai főosztályának vezetője, Újházi Gyula, készségesen segített az ellenőrzés gyors előkészítésében, s annak zökkenőmentes végrehajtásában. A jelenleg érvényes vállalati munkavédemi szabályzattal a kézben, a központi raktárban és három gyáregységben történt az ellenőrzés: a szélesszalag hengerműben, az öntödében és a présműben.* * * (Epizódok.) Kisebb-nagyobb alumínium-csődarabokat, hulladékokat rakodnak hárman az öntöde gyáregység adagelőkészítő üzemének szabadtéri „placcán”. — Milyen a kesztyű, amit használnak? — Jó, csak hamar elkopik, néha naponta kell cserélni. — A fejüket mivel védik? — Van sisak... — Hol? Miért nem viselik, hiszen itt daru is dolgozik? — Nem lehet abban itt dolgozni. Állandóan hajolgatunk, meg aztán egyébként is nehéz, kényelmetlen. Állítólag kapunk újfajtát... (Meg kell jegyezni, hogy a Köfém illetékeseinek felkérésére, a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetének szakemberei már hónapok óta vizsgálják a sajátos veszélyforrások ellen alkalmazható hatásos és kényelmes védekezési lehetőségeket a vállalatnál. A vizsgálat során is több „próbaidős”, kísérleti védőeszközzel, munkaruhával találkoztunk.) Keskeny ezüstös érként csordogál a csatornában a kemencéből kifelé az alumínium. Köröskörül olvasztárok, öntők. Néhányuk alsó lábszárát hófehér, lábszárvédő takarja. Látszik sebtében szedték elő azokat. — Nem szeretjük — védekeznek pironkodva. — Nem is véd sokat, meg aztán, ha ráfröccsenne a fém, sokáig tartani levetni, mert sok rajta a csat. Nem célszerű ... De a cipő sem „szabályos.” Gyorsan lerúgható, egycsatos kohászbakancs helyett alaposan befűzött magas szárú, acélbetét nélküli, egyszerű gumitalpú bakancsban találjuk a kemencék mellett dolgozókat. Alaposan lelakatolt szekrények mélyéről kerülnek elő a vastag, konyakig érő azbeszt kesztyűk. Ezeket nem nagyon használják, mert nehéz bennük a munka. — A kötény is súlyos, képtelenség benne kényelmesen mozogni. Jó lenne, ha nem apróznák így fel a védőöltözéket, nem kellene ennyi mindent magunkra aggatni. Van kényelmes hőálló, lángálló ruha, amelyet csak felvesz az ember és más nem is nagyon kell... Persze, még a néha valóban jogos kifogások sem mentesítenek az egyelőre előírt védőruházatviselése alól. A szemüvegeket, arcvédő pajzsokat hűségesen használják. Kifogást itt is hallottunk: „Jó lenne, ha mi, olvasztárok sötétített üvegű szemüvegeket kaphatnánk ...” A vizsgálat aprólékos, mindenre kiterjedő: kaptak-e védőruhát, megfelel-e, viselik-e. Az észrevételek szép sorjában a jegyzetfüzetek lapjaira íródnak. Persze, nem minden áron vádolni akarón, nem „kötözködő” szándékkal. A tapasztalatok alapos összegyűjtése a cél, hogy könnyebb legyen orvosolni a bajokat, felárni a hiányosságokat. • * • A Dunai Vasműben a központi rendelés, védőfelszerelések raktárainak ellenőrzése jelentette az egyik fontos feladatot A munkahelyeken négy gyáregységben vizsgálódtak a felügyelők: az acélműben, a lemezfeldolgozóban, a hengerműben és a központi karbantartóknál. Meglátogatták a gyáróriás mosodáját is. * * * (Általános észrevételek, tanulságok.) A vasműben évente 40 millió forintot, a Köfémben pedig körülbelül 6 milliót fordítanak a dolgozók egyéni védőszereléseinek beszerzésére. Általánosságban megállapítható, hogy a két nagyvállalatnál jól megoldották a beszerzést, a raktározást, s így egész évben egyenletes az ellátás. A mennyiségi ellátással nincs is küönösebb gond, a minőségi problémákat azonban, sajnos, hosszasan lehetne sorolni. A kesztyűk varrása gyenge, szabásuk pedig sokszor kényelmetlenné teszi viselésüket. Különösen igaz ez a hegesztőkesztyűkre. A lábbeliknél szintén a varrást támadja meg az olajos folyadék. Kevés a kényelmes füldugó is. A ruhák mosásról mosásra zsugorodnak, s végül már a legkisebbek sem tudják magukra ölteni... A mennyiségi ellátottság megtartása mellett ma már kétségtelen, hogy a minőség javítása a legfontosabb feladat. Fontos cél, hogy nemcsak biztonságérzetet adjon a ruha, hanem lehetőleg minél kényelmesebben lehessen benne végezni a mindennapi munkát. Kicsit több figyelmet kellene fordítaniuk a dolgozóknak saját maguknak is egyéni védőeszközeik alapvető karbantartására, állapotuk megóvására. Hiszen az ésszerű takarékosság a munkavédelemben sem lehet mostohagyerek. A munkavédemi szabályozással, az előírások szakszerűségével egyik nagyvállalatnál sem volt probléma. Nem így azonban a nyomdában, ahol a kisebb vállalatokra nagyon sok esetben jellemző szabályozatlanság fellelhető volt. Nincs raktári készlet, a dolgozók maguk szerzik be a munkaruhákat. Ez kizárja a következetes, szakszerű és hatásos munkavédelem kifejlődését, s még a legmegfelelőbb öltözék viselését is. • • • A november 25-i vizsgálatok során összesen 35 szóbeli intézkedés, figyelmeztetés történt. E°v esetben (a Köfém présművészen) egy dolgozót köteleztek a munka abbahagyására, mivel utcai cipőben dogozott a veszélyes munkahelyen. Általánosságban kiemelhető, hogy nem annyira az ellátottsággal van a baj, sokkal inkább a fegyelemmel, a védőeszközök alkalmazásának megkövetelésével. Sajnos, több esetben előfordul, hogy a közvetlen vezetők sem járnak elől jó példával, nem használnak szemüveget, vagy éppen a füldugót „felejtik” el használni. Pedig tudjuk, a munkafegyelem az egyik legfontosabb sarkköve a vezetők felelősségérzete, példamutatása. A munkavédelemben is. A megyei tapasztalatokból összefoglaló jelentés készült a SZOT munkavédelmi osztályának címezve. Reméljük, hamarosan lesz „kézzelfogható” eredménye. Balog László 3. OLDAL Automatizált műanyaggyár A Várna közelében levő Devnya Vegyi Üzem klórt, polyvynyúlt és pvc-t előállító üzemrészének évi kapacitása 170 ezer tonna. Az itt gyártott nyolcféle jó minőségű műanyagot az építkezéseken, a mezőgazdaságban, a szállításban, a vegyi és elektronikai iparban, a hangszergyártásban és egy sor más területen használják fel. Az elektromos vezérlésű gépeknek köszönhető, hogy a polimerizációs folyamat teljesen automatizált. A képen: a devnyai gyár pvc-gyártó üzemrészének központi irányítóterme.