Fejér Megyei Hírlap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

4. OlDAl. Gazdaság- és társadalompolitika Az alkoholizmusról a móri járásban Elsődleges a társadalmi összefogás Az alkoholizmus hazánk­­beli terjedésének, növekedé­sének veszélyéről mind töb­bet hallunk évek óta. Azt is tudjuk, és ez elég kétes „di­csőség", hogy az egy főre jutó alkoholmennyiséget tekintve a világ élmezőnyébe „küz­döttük fel" magunkat. Nem véletlen, hogy az alkoholiz­mus ellen való küzdelem össztársadalmi feladattá vált. A móri járási helyzetkép­ről beszélgettünk dr. Áren­dás Etelkával, a járási hiva­tal egészségügyi osztályának vezetőjével. — Mik a járási tapaszta­latok az alkoholizmust, a mértéktelen italozást illető­en? — Sajnos, a járásban is emelkedő tendenciát mutat az utóbbi években az alko­holizmus, az italozók száma, amely itt, tekintve, hogy ha­gyományos bortermelő vidék­ről van szó, soha nem volt alacsony. Kedvezőtlen jelen­ség, hogy a nők körében is egyre több a rendszeres ivó, de a fiatalkorúak közül is mind többen nyúlnak a pohár után. Az alkoholisták magas számával a gyógykezelési kezdeményezéseké nem áll arányban, annál az utóbbi jó­val kevesebb. Ennek oka, hogy sokan fé­lelemből vagy a vélt szégyen miatt eltitkolják, hogy a kör­nyezetükben, ismeretségi kö­rükben valaki rendszeresen és sokat italozik, de szerepet játszik ebben a közömbösség, a nemtörődömség is. Ennek ellenére a legtöbb kezdeményezés a családta­goktól, hozzátartozóktól ered, az esetek egy részében azon­ban olyan későn, amikor gyógyszeres kezelésre már nincsen lehetőség. — A kép tehát eléggé ked­vezőtlen. Milyen intézkedé­seket tehet a­­hatóság és mennyire eredményesek ezek? — A kötelező gondozást és gyógykezelést a hivatal egészségügyi osztálya rendeli el, ez hathónapos kórházi és azt követő járóbeteg-gondo­zásból áll. A kötelező intézeti gyógykezelés időtartama két év, és az általunk szolgálta­tott adatok alapján, az ügyészség indítványára a já­rásbíróság dönt szükségessé­géről. Általános tapasztalat, hogy a kezeléseket követően, bár orvosilag esetleg gyógyultnak nyilvánítják őket, sokan visz­­szaesnek. Gyakran a gondo­zott nem tesz meg mindent gyógyulása érdekében, de sokszor a társadalmi hozzá­állás sem megfelelő; a mun­kahely és a közvetlen környe­zet sem képes elegendő visz­­szatartó erőt kifejteni. Hangsúlyozom, hogy mi, ideértve a községi szakigaz­gatási szerveket is, a rendel­kezésünkre álló eszközökkel mindent megteszünk e bonyo­lult, összetett probléma meg­oldásáért, csak hatósági úton azonban erre nincs lehetőség.­­ Miben látja az eredmé­nyesebb előbbre lépés, haté­konyabb fellépés zálogát az alkoholizmus leküzdésében? — Mindenekelőtt nagyobb társadalmi összefogásra, va­lamennyi társadalmi és tö­megszervezet közreműködésé­re szükség van a megelőzés­ben, a kiváltó okok csökken­tésében. Nagyobb szerepet kell vállalniuk az üzemi al­koholellenes bizottságoknak és vöröskeresztes szerveze­teknek is. Meg kell szüntetni a munkáltatók egy részénél meglevő gyakorlatot, hogy csak akkor vesznek tudomást dolgozójuk italozó életmód­járól, akkor jelzik a problé­mákat, ha az a munka, a tel­jesítmény rovására megy. Na­gyon fontos a fiatalok haté­konyabb felvilágosítása, a vendéglátó helyek gyakoribb ellenőrzése. Sz. Z. Seregélyes Két éve városkörnyéki település December végén lesz két éve, hogy Seregélyes város környéki nagyközséggé lépett elő. Ez a hovatartozás már évek óta érlelődött, hiszen Székesfehérvár, ahová jelen­leg felügyeletileg tartozik, csupán tíz kilométerre van. De nemcsak a közelség „vonta" a városhoz, hanem az a mindennapi tény, hogy a nagyközségből reggelente százak kelnek útra, hogy az Ikarusban, a Videotonban vagy éppen a Könnyűfémmű­ben munkapadok mellé áll­janak. Seregélyesi kéz is érinti a legújabb színes televíziót, az Ikarus légkondicionált autó­buszát, vagy azt az alumí­niumlemezt, amelyből pár hónap múlva esetleg éppen a faluban építenek szolgáltató egységet, így a gondok is közösek, tehát megoldásán, formálá­sán is együtt kell dolgozni. A két év alatt a városi ta­nács számtalan jelét adta annak, hogy segíti a seregé­­lyesieket. Említeni lehet a szolgáltatások javulását, vagy éppen a friss kenyér pontos szállítását, ami miatt korábban sokat bosszankod­tak a vásárlók. A segítség­nyújtás a tanács testületének, szakapparátusának működé­sénél is megmutatkozik. Ott voltak a városi szakemberek egy-egy tanácsrendelet meg­alkotásánál, testületi ülések határozatainak előkészítésé­nél. A kapcsolat élő, úgymond napi, hiszen meghívást kap­nak a tisztségviselők a vá­ros vezetői megbeszéléseire, a szakosztályok pedig mindig ellátják jó tanáccsal, szak­­irányítással a nagyközség ügyintézőit. Ez a kétéves „házasság" a városnak is jó volt, a seregé­­lyesiek sem bánták meg. Már a jövőre gondolnak, mert a nagyközség most készülő ren­dezési tervét is úgy kívánják végleges formába önteni, hogy egyeztetik Székesfehér­vár város Tanácsának hosz­­szú távú fejlesztési tervével. K. Sz. I. 1983. november 1 -től ENGEDMÉNYES VÁSÁR MÓRON a Vértes Áruházban, amíg a készlet tart. Műszaki osztályunkon: női félverseny kerékpár 2370.— Ft engedménnyel gyermekkerékpár 440.— Ft engedménnyel autórádiók 1000—1200.— Ft-tal olcsóbban. Méterosztályunkon: import plédek reklámáron! konfekcióosztályunkon: férfiöltönyök 2 pantallóval 670—740,— Ft közötti reklámáron férfi, kamasz, gyermek kardbársony pantallók, bőr és szőrme áruk nagy választékban irhabundát már 8000,— Ft-tól kínálunk. kötött-, divatosztályunkon: az őszi-téli kötöttáruk teljes választékával várjuk kedves vásárlóinkat. Cipőosztályunkon: téli csizmák minden korosztálynak nagy választékban. Kérjük szövetkezeti tagjainkat, hogy ne felejtsék el magukkal hozni vásárlási könyvüket. SZERENCSÉS VÁSÁRLÁST KÍVÁNUNK. «« 9 xS1 SKÁIA«®» 11 V25 Ipar vagy tudomány? A biotechnológia gyors karrierje Az újságokban egyre gyak­rabban találkozunk egy új kifejezéssel: biotechnológia. A bio szócska az élettel kap­csolatos szavakban szerepel, a technológia pedig ipari te­vékenységre utal — így en­nek az összetételnek az ér­telme bizony nem világos. Hogy mit jelent valójában a biotechnológia kifejezés, az a szakemberek körében is elég sok vitát váltott már ki. A Kémikusok Nemzetközi­ Uniója (IUPAC) úgy foglalt állást, hogy: „a biotechnoló­­gia a mikrobiológia és a mű­szaki tudományok olyan in­tegrált alkalmazása, amely­nek célja a" mikroorganiz­musok, a tenyésztett szöveti sejtek vagy azok valamely részének technológiai fel­­használása". A biotechnoló­gia tehát a tudományon alapuló ipar, amely — a szakemberek egyöntetű vé­leménye szerint — a követ­kező évszázadban döntő té­nyező lesz. Alapkutatási szinten elsősorban a bio­fizika, a molekuláris gene­tika, az immunológia, a nö­vényélettani és az állatélet­tani területen feltárt tör­vényszerűségeken alapul, s olyan eljárásokat igyekszik kidolgozni, amelyektől az iparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben, a kör­nyezetvédelemben, a nyers­anyagellátásban és az ener­giatermelésben közvetlen gazdasági haszon remélhe­tő. Itt is érvényes a régi böl­csesség: nincs új a Nap alatt. A biotechnológia fent vázolt definíciójának teljesen meg­felel például a bor- és a sör­­készítés, amelyeket ,az erő­ben már évezredek óta is­mer és művel, Pasteur óta pedig tudatosan fel is hasz­nál. Ő volt az, aki bebizo­nyította, hogy mikroorga­nizmusok okozzák az alko­holos erjedést. Azóta az élel­miszer- és gyógyszeripar, va­lamint a mezőgazdaság ter­,­méheinek előállításához nélkülözhetetlen a mikroor­ganizmusok (baktériumok és gombák) felhasználása. Szá­zadunk elejétől a szerves vegyiparban elterjedtek a klasszikus fermentációs fo­lyamatok, majd a második világháború után a peni­cillingyártás óriási lökést adott a fermentációs ipar fej­lődésének. Eredményeként egész sor antibiotikumot, számos vitamint és egyéb hatóanyagokat (aminosavak, ipari enzimkészítmények, bi­zonyos gyógyszerek) sike­rült előállítani. Nyilvánvaló hogy ezzel még nem merült ki a mikroorganizmusok biotechnológiai felhasználá­sa, hiszen takarmányadalé­kok, más gyógyszeripari ter­mékek, élelmiszeripari és háztartási ipari enzimek is készíthetők ezen az alapon. De maga a mikroorganiz­mus is lehet a gyártás célja állati takarmányozás, eset­leg távlatilag közvetlen­­em­beri fogyasztás számára, úgynevezett egysejt-fehérje formájában. A mikroorga­nizmusok „testének” ugyan­is 50—80 százaléka fehérje. Szaporodásuk és anyagcse­réjük az élelmiszerként fel­használt állatokhoz és nö­vényekhez képest igen gyors, és többségük olcsó tápanya­gon, kevés energiával, nagy mennyiségben növeszthető. A mikroorganizmusok tö­megtenyésztésének a mód­szerei ma már kidolgozottak, épültek is ilyen üzemek mind a Szovjetunióban, mind egyes nyugati orszá­gokban, de üzemeltetésük ma még nem kifizetődő: az így nyert fehérje két-há­­romszor drágább a szójafe­hérjénél. De ha bekövetke­zik valamikor egy fehérje­ár-robbanás, nyomban ren­tábilissá válhat a mikro­­biális fehérjetermelés. A mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a háztar­tási iparban és egyéb terüle­teken bővül az enzimes bio­technológiák köre. A hagyo­mányos mosószergyártás mellett terjednek az enzi­mes készítmények, ugyan­így nő a szerepük a takar­mányok biológiai értékének, illetve az élelmiszerek eltart­hatóságának a növelésében. Az új energiahordozók és nyersanyagok keresése te­rén is perspektivikus lehet a biotechnológia. A jövőben számolnunk kell a „zöld­­energiával”, vagy­is a bio­massza hasznosításával. A biomassza jelenlegi meny­­nyisége körülbelül ezersze­rese a kémiai iparban hasz­nosított olajénak, tízszerese a világ jelenlegi energia­­igényének, és kétszázszor nagyobb, mint az élelmisze­reink megtermeléséhez szük­séges energia. Ma még a bio­masszának csupán körülbe­lül egy százaléka hasznosul energiatermelésre és ugyan­ennyi élelmezési célokra. Fel­­haszálási lehetősége elsősor­­sorban az ipari fermentáció (például mezőgazdasági hul­ladékból alkoholgyártás), pirolízis (könnyűolaj- és me­tanolgyártás), enzimes izo­­szirupgyártás útján valósít­hatók meg. Itt is igaz azon­ban, hogy ma még a bio­massza feldolgozásával nyert energiahordozók és vegyi anyagok — az ásványi nyersanyagok jelenlegi ár­színvonalán — ma még álta­lában nem versenyképesek. Ugyancsak távlati lehető­ség a biogáz mint energia­­hordozó termelése is. A bio­gáz nyersanyaga szennyvíz­­iszap, sertés- és marhatrá­gya, baromfitrágya, mező­­gazdasági hulladékok. Mel­léktermékként szerves trá­gya keletkezik, amely a drá­guló műtrágya helyettesí­tése mellett ,­a talaj vízház­tartása szempontjából is elő­nyös. A biotechnológia nagy jö­vő előtt álló ága a génsebé­szet. 1980-ban az USA-ban szabadalmaztattak egy gén­sebészeti eljárást, amellyel idegen gént lehet bev­inni a baktériumba. Az átalakított baktériumot olyan orvosi vagy ipari hasznosítású, bio­lógiailag aktív anyag terme­lésére kényszerítették így, amelyet korábban nem állí­tott elő anyagcseréje során. Ez az eljárás kényelmes és hatékony módja lehet a nuk­­leinsav- és fehérjetermelés­nek, számos hormon gyógy­szeripari előállításának (pél­dául növekszik hormon, in­zulin). Mint ismeretes, ko­runk egyik népbetegsége a cukorbetegség. A gyógyítás­hoz szükséges inzulint jelen­leg igen költségesen sertés hasnyálmirigyből állítják elő. Mivel egyre több a cu­korbeteg, mind több inzu­linra van szükség, és a gén­­sebészeti technika megköny­­nyítené a betegeknek az élet­mentő inzulinnal való ellá­tását. Hasonlóan, génmanipulá­ciós eljárással fogják a jö­vőben előállítani az interfe­ront. Ez egy vírusellenes és sejtnövekedést gátló anyag, amely jó eredményekkel ke­csegtet a vírusos fertőzé­sek, illetve a rosszindulatú daganatok gyógyítása terén. Ezekre a betegségekre ma még nincs hatásos gyógyszer. Interferont állítanak elő ha­gyományos módon is nar mennyiségű emberi vért de igen kis mennyiségben és rendkívül drágán. A szakem­berek szerint 3—4 éven belül reálisan várható, hogy mind az inzulint, mind az inter­feront nagyüzemi módon gyártsanak.­­ A génsebészeti eljárás várhatóan forradalmi válto­zást hozhat a mezőgazda­ságban is, ha sikerül (és a szakemberek szerint 5—10 éven belül sikerül) a bioló­giai nitrogénkötés génmani­pulációval való szabályozá­sa. A még távolabbi jövő­ben a növény- és állatneme­sítés terén hozhat teljesen új eredményeket a génsebé­szet. Tény, hogy a biotechnoló­gia alkalmazásában rejlő le­hetőségeket a kutatók és fel­használók világszerte felis­merték. Az elmúlt években több mint 150 biotechnoló­giai cég jött létre, és az üz­leti életben is érezhető volt ez a konjuktúra. Mindez új piaci realitásokat is tükröz. Nem csoda, hogy a biotech­nológia egyes kérdéseivel ha­zánkban is számos kutató­­intézet foglalkozik. H. J. K­OrSaCrU IIIUI In.CtoAQ 1 i5sG3gIPaZVmSwV • Tekintse meg november 1—4-ig Székesfehérváron a Technika Házában (Rákóczi u. 25.) MŰSZER- ÉS IRODAGÉP­­KIÁLLÍTÁSUNKAT Megrendelés! Előjegyzés! Szaktanácsadás! Újdonságok bemutatása! Nyitva: november 1-én 11 —16 óráig november 2-án, 3-án és 4-én, 10—16 óráig MŰSZER- ÉS IPARCIKK IRODAGÉP-ÉRTÉKESÍTŐ KERESKEDELMI VÁLLALAT VÁLLALAT FI]­­A ■ fB ^ Hn'« FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1983 NOVEMBER­­ KEDD VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK FIGYELEM! Szervezési problémáik megoldásában vegyék igénybe speciális szolgáltatásainkat: — VIL­LTIMOMENT rendszerű veszteségfeltárás termelőterületeken, — vállalati gyengepont-analízis, racionalizálási és szervezetfejlesztési feladatterv-készítés csoportmunka módszerekkel, — az Országos Tervhivatal pályázatán díjnyertes stratégiai tervezési rendszer teljes körű bevezetése, — számítógépes adatfeldolgozási feladatok megtervezése, végrehajtása, — műszaki-gazdasági adatsorok komplex összefüggésvizsgálata többváltozás matematikai — statisztikai módszerekkel. TERMELÉKENYSÉG Szervezési GM 8002 SZÉKESFEHÉRVÁR 2. Pf. 104. 1 I 642

Next