Fejér Megyei Hírlap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 1984. JANUÁR 3. KEDD A közigazgatás továbbfejlesztésének célja: a lakosság jobb szolgálata írta. Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke Az országgyűlés decemberi ülésszakán olyan törvénye­ket hozott, amelyek a szoci­alista demokrácia továbbfej­lesztésének fontos állomásai. Sor került a széles körű tár­sadalmi vita tapasztalatai­­nak felhasználásával — az új választójogi törvény meg­alkotására, valamint az al­kotmány módosítására. Az Elnöki Tanács pedig módosí­totta a tanácsokról szóló tör­vényt. E magas szintű állami döntések — az MSZMP KB 1983. október 12-i állásfog­lalásának megfelelően — azt a célt szolgálják, hogy to­vább szélesedjék a lakosság részvétele az állami munká­ban, a közügyek intézésé­ben. Ennek elősegítésére pe­dig egyszerűsödik az­ állam­­szervezet, tovább nő a helyi tanácsok hatásköre és fele­lőssége. Társadalmi, politikai közösségek Az elmúlt években meg­teremtődtek a továbblépés társadalmi, gazdasági, poli­tikai feltételei­. Szocialista társadalmunk fejlődésének eredményeként településhá­lózatunk a közjogi-igazgatási formák felhasználásának se­gítségével is gyökeresen át­alakult. Nagy ütemben fej­lődött, korszerűsödött köz­ségeink, nagyközségeink, vá­rosaink igazgatási szervezete is. Ehhez képest azonban sokszor háttérbe szorul azok­nak a követelményeknek az érvényesítése, melyek a köz­ségeknek, mint társadalmi­politikai közösségeknek a megszervezéséhez, érdekeik kifejezési formáinak megte­remtéséhez fűződnek. Településeink természetes földrajzi egységek, s ennek megfelelően lakói társadal­mi-politikai közösséget al­kotnak. A település egyben igazgatási és ellátási szük­ségletek kielégítésének szín­tere is. E funkciók teljesíté­se azonban a kistelepülések szintjéről racionálisan és gazdaságosan nem oldható meg. Eddigi korszerűsítési, racionalizálási törekvéseink­nek ez volt a kiindulási pontja. A települési közösségeknek azonban önálló érdekeik vannak, és ezek — a relatív, más érdekekkel is egybeve­tett önállóság talaján — igénylik olyan szervezeti formák kialakítását, meglé­tét, működtetését, amelyek­nek a keretei között ezek az érdekek alapvetően érvénye­sülhetnek. Településhálózatunk fej­lődése, a közigazgatás kor­szerűsítése, az ellátó, szol­gáltató intézményi rendszer kiépítése területén az el­múlt időszakban jelentős eredményeket értünk el. Úgy tűnik azonban, hogy a ma­gyar közigazgatás a fejlesz­tésnek abba a szakaszába ért, amikor a látványosabb reformok után, a megoldásra váró kérdések tekintetében, az árnyalatok iránti érzé­kenységre, a munka tartal­mi elemeinek fejlesztésére van szükség. A gazdasági, a kulturális, igazgatási — végső soron a lakosság szükségleteit kife­jező — helyi érdekeket in­tegrálni képes területi egysé­gek megteremtését és haté­kony működtetését fontos, folyamatos feladatunknak kell tekintenünk. A település azonban nem csupán a kü­lönböző szükségletek kielé­gítésének színtere, hanem egyben a közösségi élet fó­rumrendszere, ahol a lakos­ság közvetlen részvétele a döntés előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás­ban nem csak lehetséges, hanem szükséges is. A továbbiakban a lakossá­got is közvetlenül érintő legfontosabb változások lé­nyegét szeretném ismertetni. Mint az már köztudomású, a központi politikai és álla­mi döntéseknek megfelelően, a járások mint közigazgatási egységek 1984. január 1-től megszűntek és helyükbe új igazgatási rendszer lépett. Ezt az országos átszervezést a járási feladatkörök, funkciók folyamatos csök­kentése, ezzel együtt a közt­ségek, nagyközségek önálló­ságának, felelősségének nö­vekedése , e folyamat meg­gyorsítása iránti társadalmi, lakossági igények váltották ki. A fejlődés irányát jelezve Az MSZMP Központi Bi­zottságának állásfoglalása alapján az átszervezés ered­ményeként olyan új igazga­tási rendszer alakult ki, mely tartalmazza a jövő, a fejlődés irányát mutató ele­meket is. Nevezetesen:­­ a helyi tanácstestületek meghatározó­­ szerepének, a szocialista demokráciának a további fejlesztése, erősíté­se, a közigazgatás­­­ korszerű­sítése mind-mind azt az igényt támasztják, hogy a helyi tanácsok gazdálkodási, döntési önállósága mind tel­jesebbé váljon,­­ a községi tanácsok ön­állóságának, felelősségének erősítésével, a fokozatosság elvének betartásával meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a községeket is közvetlenül majd a me­gyei tanácsok irányítsák. Jelenleg azonban még szükség van arra,­ hogy a központi és megyei irányí­tásban, annak közvetítésé­ben az­ erre kijelölt városok és nagyközségek közremű­ködjenek. Az eredményes működés érdekében elenged­hetetlen azonban az, hogy a kijelölt városi, nagyközségi és a községi tanácsok között a­ kölcsönös érdekek felisme­résén alapuló együttműködése alakuljon ki. Az MSZMP KB határozata szerint tehát a fejlődés fő irányaként a kétszintű, me­gye—község helyi igazgatás­ra való fokozatos felkészülés perspektívája az irányadó. A megye—község kapcsola­tok általánossá válásának feltételei azonban csak majd akkor teremtődnek meg, ha fokozatosan beindulnak az ezt segítő folyamatok. Ennek során az, hogy: — 1985-től, a következő választási ciklus kezdetétől, korszerűsítjük a közös taná­csok testületi működését, a nem székhely társközségek­ben alakítandó elöljáróság érdemi hatáskörökkel való ellátása révén,­­ fokozatosan elterjedje­nek a több­célú, komplex községtársulások, melyek az egymáshoz közel fekvő tele­pülések kölcsönös érde­kek alapján való önkén­tes igazgatási-gazdasági tár­sulásai, melyek a jelenlegi­nél nagyobb település­­együt­tes­ek létrejöttét, ezáltal a lakossági igények magasabb szinten történő kielégítésé­nek lehetőségét teremthetik meg. Körzetközpontok, hatáskörök A módosított Tanácstör­vény értelmében a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa — a megyei tanács ja­vaslatát figyelembe véve — jelölte ki azokat a tanácso­kat (városokat és városi jo­gú nagyközségeket), ame­lyeknek szervei a megyei irányításban közreműköd­nek, illetve határozta meg a hozzájuk tartozó községeket (városkörnyék).­­ Megyénkben a megyei irá­nyítás uján 1984. január 1-től közreműködnek: Székesfe­hérvár, Dunaújváros, Mór városok, Gárdony, Bicske, Sárbogárd városi jogú nagy­községek. A településföldrajzi, a gaz­dasági, a társadalmi adottsá­gok az igazgatáspolitikai szempontok racionális fel­mérésével határozott törek­vésünk volt az, hogy a város környék lehetőség­e szerint foglalja magába azt a von­záskört, ahol a vonzásfunk­ciók „sűrűsödése” várható, illetve amelyen belül a köl­csönös érdekeltségen alapuló egyéb együttműködési kap­csolatok állnak fenn a város környék települései között. Világos ugyanis, hogy a vá­ros környékén belül — ha nem is azonos mértékben — de hatni kell a város és a község, valamint a község— község közötti kölcsönös ér­dekeltségi, egymásrautaltsági tényezőnek. Alapvető cél volt annak biztosítása is, hogy az ál­lampolgárok ügyeinek inté­zése elsősorban lakóhelyü­kön történjék. Ennek érde­kében a politikai célkitűzé­seket megvalósító állami döntések révén a megszűnt járási hivatalok feladat- és hatásköreit, illetve elsőfokú hatósági jogköreit nagyobb részben a községek, nagy­községek kapták meg. A já­rási hivataloktól a községi, nagyközségi tanácsi szak­­igazgatási szervekhez többek között a következő fonto­­­­sabb hatáskörök, feladatkö­rök települtek át elsőfokú intézésre: Egészségügyi szociális hatáskörök, — a tanácsi bölcsődék nyitva tartási idejének meg­állapítása, — hadigondozási ügyekben való döntés, érdekképviselet, — oktatási intézmények orvosi ellátásáról való gon­doskodás. Építésügyi hatáskörök: — elsőfokú építésügyi ha­tósági jogkör gyakorlása (ha erre a megyei tanács végre­hajtó bizottsága felhatalma­zást adott), — közterület használati ügyekben való döntés. Igazgatási hatáskörök: — eljárás elsőfokon gyám­hatósági ügyekben (kivéve: a gyámsági és gondnoksági, örökbefogadási és felbontási, továbbá — csak a községek esetében — az állami gondo­zási, az intézeti elhelyezési ügyeket). Ipari—kereskedelmi hatáskörök; — kisipari-igazgatási, kis­kereskedelmi, vendéglátóipa­ri ügyek elsőfokú intézése; — a magánkereskedelem, gyűjtőkereskedelem, mutat­ványosok igazgatásával kap­csolatos jogkörök. A városok (városi jogú nagyköszégek tanácsi szer­vei a hozzájuk tartozó köz­ségek tekintetében főként másodfokú hatósági ügyinté­zési feladatokat végeznek, eltekintve néhány ügyfajtá­tól, melyekben első fokon in­tézkednek, így például: — kisajátítási ügyekben, — a gyámügyek közül: községre, nagyközségre ki­terjedő hatáskörrel az örök­­befogadással és annak fel­bontásával, gyámsággal és gondnoksággal, — községre kiterjedően pe­dig a­z intézeti elhelyezéssel, állami gondozással összefüg­gő hatósági ügyekben, — az építésügyi igazgatás területére tartozó hatósági feladatokban azon községek esetében, melyek építésügyi hatósági jogkörrel nincsenek felruházva, — az alkoholizmussal kap­csolatos ügyekben, — a tanácsi közutak, saját használatú utak, járdák épí­tésével összefüggő hatósági ügyekben stb. Igazgatási társulások A fentiekből is kitűnik, hogy a hatáskörök decentra­lizálása nyomán a községi hatósági ügyek túlnyomó ré­szében ma már a községi ta­nácsok szervei gyakorolják az elsőfokú hatósági jogkört. Azokban az ügycsoportokban, melyekben a döntéshez, el­bíráláshoz különleges szak­értelemre van szükség, az ún. „igazgatási társulások” létrehozása ad lehetőséget arra, hogy az ilyen ügykate­góriákban is a községben történjék az elsőfokú ügyin­tézés. Fontos célkitűzése a helyi területi igazgatás továbbfej­lesztésének, hogy a községi igazgatási társulások segítsé­gével elérjük: a községi szin­ten intézhető ügyeket való­ban ott intézzék, és ne a városi tanács végrehajtó bi­zottságának szakigazgatási szerve járjon el elsőfokú ha­tóságként. Gyakorlatilag te­hát a hatósági ügyintézés kö­rében ilyen esetben a városi (városi jogú nagyközségi) ta­nács végrehajtó bizottságá­nak szakigazgatási szervei túlnyomó részt másodfokú hatóságként járnak majd el. (Fellebbezések elbírálása, el­sőfokon jogerőre emelkedett határozatok elleni felülvizs­gálati kérelmek elbírálása stb.) Meg kell jegyezni: fontos igazgatáspolitikai cél­kitűzés, az, hogy a városi és a városkörnyéki kapcsolat­ban ne a függőségi viszony legyen a jellemző, hanem az önkéntességi alapon kiala­kult kapcsolati rendszer. Az együttműködési kapcso­latok kiépítése, majd azok belső tartalmából függő fenn­tartása jelentős, a fejlődést biztosító politikai-gazdasági kérdés. A terület, a település fej­lesztése a lakossági szükség­letek kielégítésének megszer­vezése, az államigazgatási feladatok végrehajtásának biztosítása a tanácsok leg­főbb teendője. A megoldás­hoz, végrehajtáshoz vezető út­ eszköz lehet a különböző társulások, együttműködési formák kialakítására. A városkörnyéki igazgatási rendszer létrejöttével mód és lehetőség nyílik arra, hogy a községi tanácsok egymással és a várossal (városi jogú nagyközséggel) társulva gaz­dasági­ eszközeiket hatéko­nyabban használják ki a la­kosság érdekében, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzet­ben különösen fontos a ren­delkezésre álló eszközök op­­­timális, ésszerű felhasználá­sa. Ez gyakran együttes fej­­lesztési célok kialakításával, illetve esetleg, közös beruhá­zások révén valósítható meg. Az ilyenfajta együttműködés úgyszólván ,,nyitott rend­szer”, irányulhat egyszeri feladat végrehajtására (un. együttes fásítás, vízgazdál­kodási feladatok, társadalmi munka végrehajtása és szer­vezése), folyamatos együtt­működésre, valamely — egy vagy több — feladatkör fo­lyamatos ellátására. Mind­ezen társulások elvi alapja a felek egyenjogúsága és mel­lérendeltsége. Felkészülten az újra Az átszervezés során létre­jött hivatali apparátusok al­kalmasak a magasabb szín­vonalú szakszerű igazgatási munkára. Ahol szükségessé vált, a megyei irányításban közreműködő és a helyi ta­nácsok szakigazgatási szerve­zetét megfelelően felkészült szakemberekkel erősítettük meg. Az apparátusokat dif­ferenciált módon felkészítet­tük az újszerű, megnöveke­dett feladatok végrehajtásá­ra, annak a vezérelvnek szem előtt tartásával, hogy az ál­lamigazgatási tevékenységet politikailag és szakmailag jól képzett, művelt vezető ká­derállomány és apparátus végezze. A korszerű, embercentri­kus, szolgáltató jellegű, kul­turált igazgatási tevékenység érdekében bővítettük az ügy­félfogadási időket, és 1984. január 1-től valamennyi helyi tanács „nyújtott ügyfélfoga­dást” tart a szerdai napokon. Az eddig létrehozott ügy­félszolgálati irodák munkája ma már nemcsak felvilágo­sító tevékenységre korlátozó­dik, hanem — meghatározott ügycsoportokban — konkrét ügyintézést is végez. Törekvésünk az ügyfélszol­gálatok számának további növelése, belső szervezeti in­tézkedések foganatosítása, mellyel az ügykörök bővíté­sére,­­ illetve ún. kibővített ügyfélszolgálatok létrehozá­sára kerül sor A közigazgatásunkban egy­­re gyakoribbá váló reformok egyszerre jelzik az állami fel­adatok mennyiségében, mi­nőségében és jellegében be­következő gyors változáso­kat, a közigazgatás által szol­gált társadalmi viszonyok fejlődésének dinamikáját. A fejlődés menetének ál­lomásait jelentő reformok közül a jelenlegi változás tu­­lajdonképb­en olyan előrelá­tó, a társadalmi fejlődés szükségleteihez igazodó al­kalmazkodás, amely a köz­­igazgatás fejlesztésének tu­dományosan is megalapozott formája. Ez a korszerűsítési folya­mat is hozzájárul ahhoz, hogy közigazgatási rendsze­rünk megfeleljen azoknak a követelményeknek, melyet a fejlett szocialista társadalom iránta támaszt. Arra kell törekednünk: a tanácsok tevékenységében ál­lampolgáraink azt tapasztal­ják, hogy munkájuk mind a társadalom, mind az egyén érdekében szükséges és az a lakosság szolgálatát jelenti. Növénytermesztés - 1984 Sokrétű, összetett feladatot kell 1984-ben megoldaniuk a növénytermesztőknek. A MÉM-ben kapott tájékozta­tás szerint 1984-ben a nö­vénytermelésben összességé­ben az 1982. évi kiemelkedő eredmények elérése a cél. Nagy feladat vár a gabona­­termelőkre. A hazai mező­­gazdaság történetének eddigi legnagyobb, 15 millió tonnás eredményét irányozták elő. Ez 200 ezer tonnával halad­ja meg az 1982. évi termés mennyiségét, és annyi, amennyit a VI. ötéves terv utolsó évére, 1985-re tervez­tek. A kalászos gabona ter­mőterületét nem­ növelik, változatlan területen ismé­telték meg az elmúlt év őszén a vetést. Az őszi és a téleleji szárazság miatt a nö­vények kelése a vártnál las­súbb volt, és a búza az egy évvel korábbihoz képest né­mileg kedvezőtlenebb képet mutat. Ezért a tavaszi hetek­ben nagy szükség lesz a meg­felelő tápanyag-utánpótlásra, a növényállomány mestersé­ges „erősítésére”. Gazdaság- és társadalompolitika 3. OLDAL Az első munkanap Visontán Új innovációs társulás Visontán, az év első mun­kanapjának reggelén,az or­szág legnagyobb külszíni fej­tésén dolgozó bányászok gondos előkészítés után moz­gásba hozták a gépeket. Az újévi ünnep alkalmával ugyanis — kivételesen — 24 órás munkaszünetet tartottak az egyébkén folyamatosan üzemelő bányában. Ebben az évben a Mátraaljai Szénbá­nyák Thorez bányaüzemében hétmillió tonna szén felszín­­rehozatalát tervezik, a szom­szédos Gagarin Hőerőmű fű­tőanyag igényeit pontosan, naprakészen kívánják kielé­gíteni. A szén minőségének javítását is tervezik. A vi­­sontai bányászok munkájá­nak jelentőségét mutatja, hogy a hazai szén mennyisé­gének körülbelül egynegye­dét ők termelik és az álta­luk adott fűtőanyaggal a Gagarin Hőerőmű állítja elő a szénre alapozott hazai vil­lamos energia felét. A leg­nagyobb feladatok a téli hó­napokban várnak a bányá­szokra. Az év első hónapjá­ban nem kevesebb, mint 620 ezer tonna szenet szolgáltat­nak a Gagarin Hőerőműnek. Agrár Innovációs Társulás néven új innovációs pénzin­tézetet alapított az Állami Fejlesztési Bank, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa és a SZÖVOSZ. A társulás fel­adata, hogy a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban, valamint az élelmiszergazda­ság ipari és kereskedelmi hátterét szolgáló ágazatok­ban az innovációs folyama­tokat finanszírozza. Az új kis bank a teljes innovációs fo­lyamatot átfogva hivatott segíteni a találmányok hasz­nosítását, új technológiák, termékek kifejlesztését és bevezetését. Mindehhez a társulás kamat ellenében in­novációs kölcsönt, illetve ré­szesedés fejében végleges tőkejuttatást nyújt, így rész­ben átvállalja a fejlesztések kockázatát. A társulás induló vagyonát az alapítók adták össze.

Next