Fejér Megyei Hírlap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-01 / 78. szám
I Gazdaság-és társadalompolitika Szívünkben születik a barátság Mielőtt elmondanám, hogy a minap, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Fejér megyei tagcsoportjai ügyvezető elnökeinek tanácskozásán hogyan értékelték a múlt évi barátsági munkát, hadd meséljek el egy személyes élményt. Húszéves a történet, gyerekkoromba nyúlik viszsza az emlék. Második éve tanulhattunk az iskolában oroszul, s pedagógusaim érzékének, gondoskodásának hála, sokszor találkoztunk szovjet iskolásokkal, így ismerkedtem meg Mariettával, aki szüleivel és öccsével közel lakott hozzánk. Amikor először mentem hozzájuk, bizony többet mutogattunk, mint beszéltünk. Aztán mind könnyebben értettünk szót — iskola után együtt töltöttük a délutánokat, jó barátnők lettünk. Amikor hazautaztak, nem győztünk ajándékokat cserélni. Könyveket, gyerekszívünknek kedves kincseket bíztunk egymásra. Majd a levelek: kötetnyi gyűlt össze belőlük, tudósítás felnőtté váló életünkről. Egy ízben csomagot hozott a posta, benne egy ezüstgyűrűt. Azóta az ujjamon hordom, s aki különlegességét megcsodálva történetét kérdezi, csak anynyit mondok, a barátnőmtől kaptam, a Szovjetunióból. Az embernek a szívében születik a barátság. S ha megszületett, már csak gazdagítani kell, új találkozásokkal, újabb személyes kapcsolatokkal. Sok-sok újabb emlék sorakozott már azóta az első barátság élménye mellé. Alighanem végtelen hoszszúságú könyv kerekedne ki a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ötvennyolc megyei tagcsoportja több mint nyolcvanezer tagjának élményeiből is. A szubjektív érzések tudatos elmélyítése, a Szovjetunióhoz és népeihez fűződő barátság több, mint emberek jóérzésű kapcsolata, a barátság elmélyítéséért, erősítéséért végzett munka politikai tett és egyben állásfoglalás is közös ügyünk, a szocializmus mellett, a félelem nélküli élet, a béke mellett. A bevezetőben említett tanácskozás előadója, Sélley Lajos, a megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztálya mellett működő koordinációs csoport vezetője tette ezt a megállapítást, s a következőképpen folytatta: „Megnőtt az érdeklődés a Szovjetuniónak a világban betöltött szerepe iránt. Fokozódott az igény, hogy népeink kölcsönösen megismerjék társadalmi, politikai és gazdasági életünk eredményeit, sokrétű, gazdag kapcsolatrendszerünket.” A Szovjetunióhoz fűződő barátság elmélyítésének kereteit a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjaiban találják meg az üzemek, intézmények dolgozói. A párt mindennapi tömegpolitikai munkájához kapcsolódó ISZBT tevékenység megyénkben egyre szervezettebb és évről évre fejlődik, gazdagodik. Változatos formák és módszerek jellemzik a tagcsoportok munkáját, a legjobbak önálló kezdeményezéssel szerveznek egész napos barátsági rendezvényt és olyan programot, amelyben a dolgozók és családtagjaik érdeklődési körüknek megfelelően hasznos ismereteket és szórakozást találnak. Jó példaként a Dunai Vasműt és az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat MSZBT tagcsoportjait említhetnénk. Másutt — például a Videotonban és a Könnyűfémműben — a szovjet ösztöndíjasokat és ösztöndíjas klubokat kapcsolták be a barátsági munkába. Az MSZBT-tagcsoportok rendkívül fontos feladatnak tekintik az ifjúság körében végzett barátsági munkát, a fiatalok bevonását a tagcsoportok tevékenységébe. Már az a tény is, hogy az oktatási intézményekben tizenkilenc tagcsoport működik, s ahogy a múlt évben alakult négy új tagcsoport közül három általános iskolában jött létre, híven tükrözi a barátság elmélyítését, az ismeretek, az érzelmi kapcsolatok kialakítását. A szép, lelkesítő feladatok vonzzák a gyermekeket, s eredményesen végzik el azokat. Szép példa erre, hogy éppen az általános iskolák tanulóinak segítségével sikerült felkutatni a megyénk területén harcolt és elesett szovjet katonák sírjait és neveit. A tagcsoportok már több olyan családdal vették fel a kapcsolatot, amelyek hozzátartozója megyénkben halt hősi halált. S éppen az ifjúság az, amelynek körében gyorsan megszeretett formává vált a Ki tud többet a Szovjetunióról?-verseny. Sőt tavaly ezt a vetélkedőt — amelynek gazdagításában, fejlesztésében sok tartalék van még — először általános iskolások számára is meghirdették. A barátsággal, a kapcsolatteremtéssel szorosan összefüggő nyelvtanulást, a lehetőségeiben megnyitása óta gazdagodó székesfehérvári Barátság Háza is segíti: jól felszerelt, korszerű nyelvi laboratóriummal, nyelvi stúdióval és ezerötszáz kötetes orosz nyelvű könyvtárral. Mind a tanulást, mind az ismeretterjesztést és szórakozást szolgálják azok a rendezvények, kiállítások, amelyeknek otthont ad a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házával szoros kapcsolatban álló fehérvári intézmény. A nyelvtanulás megszerettetését — s ezáltal elsajátításának sikerét — olyan rendezvények is segítik, mint a tagcsoportok területén működő KISZ-szervezetek és a szovjet fiatalok között létrejött találkozók. Az Ikarus, a MÁV Járműjavító, a Sütőipari Vállalat emlékezetes szép baráti és sporttalálkozókat szervezett, de az Ikarusnál dolgozó fiatalok például a mindennapi munka során is találkoznak szovjet fiatalokkal, közösen vesznek részt kommunista műszakokon. Hasonló munkakapcsolata van a szovjet fiatalokkal a mezőfalvi, a sárszentmihályi és az adonyi ifjúságnak. A folyamatos munka mellett tavaly kiemelkedő MSZBT-esemény volt a november közepén tartott magyar—szovjet barátsági hét rendezvénysorozata. A kiállítások, a vonzó és magas színvonalú műsorok, a szovjet művészegyüttesek bemutatói közelebb hozták, s még jobban megismertették megyénk lakosságával a testvéri nép művészetét, gazdaságát, fejlődését, s mindennapi életét. Az MSZBT tagcsoportjainak tevékenysége eredményeként mind szélesebb és mélyebb ismeretekkel gyarapodnak a tagcsoportok tagjai. Az ismeretek mellett azonban a személyes kapcsolatok azok, amelyek a barátságot igazán elmélyíteni képesek. A béke-barátság vonatok, a békehajók utasai maradandó élményeket kapnak útjuk során. Találkozások, s őszinte, meleg vendégszeretet emlékével térnek haza a Szovjetunióból. A rövid utazásokon túl nagyobb jelentőségűek a testvérkapcsolatok. Fejér megye és Vorosilovgrád megye között 1968 óta él és folyamatosan bővül, színesebbé, gazdagabbá válik a testvérmegyei kapcsolat. A megyén belül pedig harminchárom üzem és intézmény fűzte szorosabbra a barátság szálait a testvérmegyei hasonló intézménnyel, üzemmel. Politikus, tartalmas munkát végeztek tavaly s még több feladatot vállaltak föl erre az esztendőre az MSZBT megyei tagcsoportjai. S felsorolni sem könnyű, hogy a tagcsoportvezetők hozzászólásában mennyi okos kezdeményezés kapott teret — szó volt például az Orosz nyelv és Irodalomtanárok Magyarországi Társasága megyei elnökségének munkájáról, amelynek fő célja, hogy az orosz nyelv tanításának eredményességét növelje, s ezekhez megújuló formát és keretet találjon, módszereiben gazdag és vonzó legyen. Szó volt arról, hogy a magyar nyelvű szovjet lapok olvasótáborának szélesítése miként szolgálja a barátsági munka erősítését. Ezernyi szála van a barátságnak, s mind-mind nagyon értékes számunkra. Elismerést érdemelnek azok az aktivisták, akik e szálak erősítéséért, a barátság ápolásáért dolgoznak, s politikai munkát végeznek nap mint nap. A barátság elmélyítése ma politikai tett. Állásfoglalás a mindannyiunk számára legértékesebb ügy, a béke és a szocializmus fejlődésének ügye mellett." Móré Erzsébet Fehérvári triennálé... Ipari formatervezési fórumok A művészeti jellegű tevékenységek köre napjainkban kibővült: kezd hódítani a formatervezés. Művelőinek célja, hogy a célszerűséget összekapcsolják a tetszetősséggel, ennek megfelelően a különféle tárgyak, holmik, gépek ízléses és kellemes külsőt kapjanak. Magától értetődően nem mindegy, hogy szép vagy ormótlan a bennünket körülvevő tárgyak sokasága, de a formatervezés mégsem eléggé ismert és becsült hazánkban. Népszerűsítését kívánja elősegíteni az a kiállítás- és előadássorozat, amely országos rendezvényként Székesfehérváron valósul meg. A formatervezési fórumok rendezői: az István király Múzeum, a megyei és a városi tanács, továbbá az Ipari Formatervezői Tanács, támogatói: a Művelődési Minisztérium, a Kereskedelmi Kamara, és a Képző- és Iparművészek Szövetsége. A tervek szerint háromévenként kiállításokat rendeznek, és ezeket először országos, később nemzetközi tanácskozással kötik egybe. A kiállítást az Alba Regia napok eseményeihez kapcsolódóan májusban a Csók István Képtárban rendezik meg. Elnökségi értekezlet a megyei tanácson Felelősségteljesebb munka a helyi tanácsoknál Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke értekezletet tartott a helyi tanácsok elnökei részére. Az értekezleten részt vettek a Fejér megyei Tanács tisztségviselői és a napirend szerint érdekelt szakigazgatási szervek vezetői is. Dr. Töttő János, az Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára elmondta, hogy a közigazgatás középszintű átszervezésével foglalkozó központi, illetve megyei jogszabályok megjelentek, és az érdekelt szervek rendelkezésére állnak. A szabályozási folyamat befejeződött. Jelenleg az a legfontosabb feladat, hogy az úgynevezett „átállási” időszak lerövidüljön. Ennek érdekében a tanácsi dolgozók ismerjék meg minél hamarabb a munkájukhoz szükséges rendelkezések tartalmát, és alkalmazzák azokat a magasabb szakmai, politikai követelményeknek megfelelően. Hangsúlyozta a helyi tanácsok együttműködésének szükségességét, az ebben rejlő lehetőségeket, melyeknek feltárása a korábbinál magasabb szintű, önállóbb, de felelősségteljesebb munkavégzést tesz lehetővé — a mellérendeltség jegyében. Néhány szóval ismertette a múlt évi megyei hatósági adatszolgáltatási statisztika adatait, melyek döntő többségükben megnyugtatóak. A hatósági döntések találkoztak az állampolgárok érdekeivel, amit bizonyít a jelentős számú kérelemnek helytadó határozat, illetve a fellebbezések alacsony száma is. A jövőben az ügyintézési határidők pontosabb betartására kell nagyobb gondot fordítani, hogy tovább javuljon az államigazgatási szervek hatósági ügyintézésének színvonala. Ezután dr. Gálicz Tibor és dr. Bajzák Tamás, a megyei tanács vk pénzügyi és tervosztályának vezetői, számoltak be a helyi tanácsok 1983. évi fejlesztési és költségvetési gazdálkodásának tapasztalatairól, és az 1984. évi terv feladatairól. Hangsúlyozták, hogy a helyi tanácsok tervezési munkája és beruházási fegyelme javult az elmúlt években, megfelelő színvonalú. Felhívták a figyelmet a tervezett feladatok pontos végrehajtására és azoknak a lakosság érdekeinek megfelelő rangsorolására. A következő napirendi pontként dr. Réger Ferenc, a megyei tanács ifjúsági titkára tájékoztatást adott a közeljövőben megrendezésre kerülő ifjúsági parlamentek lebonyolításának eljárási szabályairól. Kérte a helyi tanácsok elnökeit: biztosítsák — a KISZ és a szakszervezeti szervek segítségével —, hogy az ifjúság e fontos fóruma megteremtse a fiatalok jogainak és kötelezettségeinek összhangját és a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésének újabb lehetőségeit. Végezetül Müllner István, a megyei tanács vk mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője szólt a háztáji és kisegítő gazdaságok, kisgazdaságok lényeges szerepéről a lakossági ellátásban. Elmondta, hogy az elismerésre méltó eredmények mellett, jelentős tartalékaink vannak. Ezek kihasználásához a tanácsi szerveknek, mezőgazdasági nagyüzemeknek meg kell adniuk minden segítséget. 1 Dunai Vasmű Bizakodóbb hangulat, eredmények a termelésben Mint ismeretes, hosszú időszak nyereséges gazdálkodása után, az utóbb két évet veszteséggel zárta a Dunai Vasmű. A vállalat történetének talán az egyik legnehezebb esztendeje a tavalyi volt. A dolgozók lehangolónak ítélték helyzetüket, s nem értették igazán azt sem, ha termékeik zömét a hazai üzemek nyereséggel használják fel, akkor miért ők jelentik a válságban levő ágát a honi iparnak. Végül is az ÁTB múlt év második felében hozott döntései tisztázták a kohászat helyzetét, megítélését, fejlesztésének irányait, s az azóta eltelt időszakban nem csupán a vasmű-dolgozók hangulata változott meg, hanem felélénkültek a kohászati üzemek kiútkereső intézkedései is. A vállalati tennivalók sorához újabb orientációt adott a magyar ipar jelen helyzetéről, valamint az iparfejlesztés távlatairól a közelmúltban megtartott országos tanácskozás is, amelyen a tárca felelős vezetői a kohászatot, helyesebben annak magasabb értékűre feldolgozandó termékeit, már iparunk „húzótermékei” közé sorolták. Mindehhez konkrétumként annyi tehető hozzá, hogy a Dunai Vasműben a múlt esztendőben szigorú önvizsgálat alá vonták a kohászati nagyvállalat főbb gazdasági és termelési folyamatait, és a feladatok súlyával szinkronban levő káder- és személyzeti intézkedésekkel, a gyáregységek önállóságának fokozásával hozzáláttak egy nyereséggel kecsegtető, új gazdasági időszak megalapozásához. Az idei esztendő első két hónapjának termelési eredményei pedig azt is jelzik már, hogy a kulcsfontosságú acélműben is, hengerművekben a gyáregységvezetés következetes intézkedései nyomán nem csupán a technológiai fegyelmet sikerült megszigorítani, hanem ismeretbővítéssel, újítások bevezetésével, a műszaki tartalékok feltárásával, a bér- és teljesítményszabályzat korszerűsítésével elérték dolgozóik bizakodóbb hangulatának a kialakulását is. Mindezek együtt azt eredményezték, hogy az idei év első két hónapjában az acélgyártók 13,5 ezer tonnával többet gyártottak a tervezettnél, míg a hengerművekben, meleghengerelt termékekből 13 ezer 900 tonnányi, a hideghengerelt termékekből pedig 2 ezer 300 tonnányi dollár elszámolású exportra kerülő többlet-készárut gyártottak. L. A. Fotó: Cseh Tibor