Fejér Megyei Hírlap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

4. OLDAL A táplálkozás és az egészség Beszélgetés Antoni Ferenc akadémikussal A táplálkozásnak, e rendkívül összetett témakörnek külön­böző oldalról történő megközelítésével napjainkban egyre többet foglalkoznak. Ez érthető, hiszen a téma közérdekű, mindenkit érint. A szakterület kiváló ismerőjének, dr. Antoni Ferenc akadémikusnak, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézete igazgatójának segítségével ez­úttal e témával a maga összetettségében kívánunk foglalkoz­ni, s egyben rávilágítani a felmerülő problémákra és a kí­nálkozó megoldásokra is. Táplálkozásunk jellemzői — Hazánkban a szocialista mezőgazdaság termelési szín­vonala, az élelmiszergazda­ság fejlettsége, a lakosság jövedelme és életszínvonala milyen mennyiségi és minő­ségi táplálkozást tesz lehe­tővé? — Egészében véve optimá­lis mennyiségű és minőségű táplálkozást tesz lehetővé. Mennyiségében vagy minősé­gileg hiányos táplálkozás nagyobb népesség­csoport­ban nálunk nem fordul elő, sőt inkább a szükséglethez képest túlzott energiabevitel szerepelhet egészségkárosító kockázati tényezőként. A ci­vilizált ember életmódjának változása (a mozgás csökke­nése, anyagi jómód, motori­záció stb.) a korábbinál kisebb energiaszükséglettel jár. A hagyományok által meghatározott étkezési szo­kások ezt nem mindig veszik figyelembe, és így — becslé­sek szerint — a hazai népes­ség mintegy 25—30 százaléka túltáplált. A fokozott ener­giabevitel egészségkárosító hatását tovább rontja a táp­lálékfelvétel előnytelen napi ritmusa, vagyis a bevitt ka­lóriák nagy hányada esik a napi utolsó, esti étkezésre, miközben legtöbbször a reg­geli étkezés mennyiségi és minőségi szempontból elégte­len.­­ Nagy néptömegeket érintő fehérjehiányos táplá­lás hazánkban nem fordul elő, bár egyes, alacsonyabb jövedelemmel rendelkező idősebb népességcsoportok fehérjefogyasztása elmarad a kívánatostól. A zsírfogyasz­tás aránya a lakosság széles rétegeiben a szükségesnél nagyobb. Az összkalória szá­zalékában kifejezve manap­ság 30—40 százalékosra be­csülhető hazánkban a zsírfo­gyasztás (20 százalék lenne ideális). Elterjedt felfogás szerint a fogyasztott állati zsiradék és a nagy néptöme­geket érintő szív- és kerin­gési betegségek (érelmeszese­dés, koszorúér szűkület, szívizomelhalás) gyakorisága között kimutatható össze­függés van. Kifejezetten vitaminhiány okozta beteg­ség hazánkban az utóbbi né­hány évtizedben nem for­dult elő. Egyes vitaminok te­kintetében az ellátottságot ciklikus ingadozás jellemzi, mert nagymértékben függ a gyümölcs- és zöldségfélék szezonális hozzáférhetőségé­től. Táplálkozás, mint betegség-kockázati tényező — Köztudott, hogy az elhí­zás, a cukorbetegség, a ma­gas vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri beteg­ségek kialakulásában szere­pel a táplálkozás, mint be­tegség-kockázati tényező. Felvetődik a kérdés — minthogy sokakat érintő problémáról van szó —, vajon hogyan védekezhe­tünk? — Kétségtelennek látszik, hogy a táplálkozásunkban fellelhető aránytalanságok szerepelhetnek a betegségek létrejöttét elősegítő kocká­zati tényezőkként. Csupán néhány számadat: a hazai népességben mintegy 6—8 százalék a cukorbetegek, 25 —30 százalék az elhízottak és mintegy 20 százalék a ma­gas vérnyomásúak aránya. Minden egyes betegségcso­port legalább 50 százalékkal nagyobb, ha az e betegségben még csak szenvedőket, de a fokozottan hajlamosakat is tekintetbe vesszük. Ugyanaz a személy a felsoroltakból több kórképben is szenved­het, így nem tekinthető túl­zásnak az a becslés, hogy a hazai népességnek legalább 25—30 százaléka a fenti be­tegségek valamelyikében szenved, vagy a nem is távo­li jövőben szenvedni fog. A felnőtt lakosság arányszámát véve alapul ez 1,5—2, egyes becslések szerint 2,5—3 mil­lió embert jelent. Ebből kö­vetkezően kiemelt felada­tunk, hogy széles körű tár­sadalmi propagandával fel­hívjuk erre a figyelmet, és legalább a veszélyeztetettek számára adjuk meg a hite­les felvilágosítást az optimá­lisnak tartott táplálkozási előírásokról és igyekezzünk biztosítani, hogy az ilyen ké­szítmények hozzáférhetők le­gyenek. Táplálkozás, mint a gyógyítás eszköze . Tulajdonképpen az ét­rendi előírásokról, diétákról van itt szó. Beszélünk tiltó (negatív) diétáról és bizonyos állapotok gyógyítását szolgá­ló úgynevezett pozitív diétá­ról. Ezek kórházon belül és kórházon kívül egyaránt al­kalmazhatók. Az egész lakosság számára javasolható étrendi előírások nehezen érvényesíthetők egy­részt az egyén ellenállása, másrészt az élelmiszerterme­lés és élelmiszerkínálat ru­galmatlansága miatt. Ha­zánkban a lakosság többsé­gének étrendi úton befolyá­solt, elsődleges megelőző el­látása üzemi- és közétkezte­tés keretében részben meg­oldható lenne. Ez szocialista rendszerünk egyik előnye! Gyökeresen más a helyzet az úgynevezett másodlagos megelőzés terén, a betegek­nél, illetve az ismert tünetek alapján a közeli jövőben be­teggé válóknál. Ilyen esetek­ben szükséges az ajánlott ét­rendi előírások ismertetése és ellenőrzött betartása. Egy­szerűsíti a helyzetet, hogy az ún. „népbetegségek” lénye­gében azonos jellegű étrendi előírásokkal többé-kevésbé megelőzhetők. A magyar élelmiszergazdaságra itt ko­moly feladat hárul, hiszen a „másodlagos megelőzés” diétás előírásait betartani óhajtók számára olyan diétás termékeket kell szolgáltatni, amelyek mindenki számára hozzáférhetők, s szabad vá­lasztási lehetőséget nyújta­nak. Az állam vezetése által megszabott kereskedelmi- és árpolitikának a tudományo­san egyértelműen igazolt jó­tékony hatású élelmiszerek dotációjára és propagálására a jövőben még nagyobb súlyt kell fektetni. E rendkívül összetett kérdés bizonyára a következő egy-két évtized népegészségügyi szempontból egyik legfontosabb tudomá­nyos problémája. Arról se feledkezzünk meg, hogy a modern táplál­kozás­ tudományi elvek alap­ján készített általános fo­gyasztásra szolgáló, vala­mint a speciális gyógyászati alkalmazásra rendelt élelmi­szerek előállítása hozzájárul­hat a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportképességének növeke­déséhez is. Dr. Mérő Éva HnÉiníBÉiÍMHBBlC£AKSSSAnáCSikflÍÉÍMfllMllAljÉÉtoHNMÍMMllll MEGGYSZEERET — FÉLÁRON. A fóti Vörösmarty Tsz 22 hektáros meggyesében féláron szedhette bárki kedve szerint az ízletes gyümölcsöt (mti — Fotó: Fehér József felvétele — ks) A vasműi MHSZ-klubok patronálásában Honvédelmi szaktábor Kisapostagon Hat esztendeje annak, hogy az MHSZ kisapostagi repülőtere első ízben adott otthont a Fejér megyei út­törők honvédelmi szaktábo­rának. Az eltelt nyarak tá­bori tapasztalatai egyértel­műen arra engednek követ­keztetni, hogy hasznos kez­deményezés volt a kisaposta­­gi szaktábor létrehozása, mi­vel a pajtások részéről évről évre szűnni nem akaró ér­deklődés kísérte a honvédel­mi bemutatókat, a Dunaúj­városban és a Dunai Vasmű­ben megtartott programokat. A tábor gazdái (a Fejér megyei Tanács, az MHSZ megyei és dunaújvárosi ve­zetősége, az úttörők megyei elnöksége), az egyes turnu­sokban tevékenykedő tiszt­ségviselők, MHSZ-aktivis­­ták az eltelt időszakban ki­munkálták azt a változatos és tartalmas programot, ame­­lyik egyrészt szolgálja a tá­borozó pajtások honvédelmi ismereteinek gyarapodását, másrészt pedig segíti az is­kolai honvédelmi szakkörök­ben folyó oktatómunka gya­korlati tapasztalatokkal való kiegészítését. Az sem mellékes szempont, hogy azok a pajtások,­ akik évről évre végigélik a kis­apostagi napokat, az új tan­évben esetleg számításba jö­hetnek, mint őrs-, vagy raj­vezetők. A táborba kerülé­sükhöz a jó tanulmányi eredményen kívül azt is fi­gyelembe kellett venni a kül­dő iskolának, hogy az illető 6—7. osztályos tanulók élen *­. járnak-e a közösségi munká­ban, szorgalmasan tevé­­kenykednek-e a honvédelmi szakkörökben, van-e nyitott­ságuk a felnőtteket foglal­koztató politikai kérdések iránt. Amennyiben e feltételnek megfeleltek, úgy a kisapos­tagi táborban szerezhető „re­­gulázottság” csak árnyalhat­ja, segítheti az úttörőcsapa­tok utánpótlási gondjainak megoldását. Egy tény: a tábor szerve­zőin, irányítóin mindez alig­ha múlik. A három turnus­ban (július 23-tól július 29-ig; július 30-tól augusztus 5-ig; augusztus 6-tól augusztus 12- ig) foglalkoztatott pajtáso­kat igencsak mozgalmas na­pok várják Kisapostagon. A vasműi MHSZ-klubok tagjai, tisztségviselői bemu­tatókat tartanak az egyes turnusokban táborozó pajtá­soknak a lövész-, a búvár-, a rádió-, a modellező- és a repülőklub szakmai munká­járól, majd kinek-kinek a gyakorlatban is el kell ké­szítenie a maga építette re­pülőm­od­ellj­ét, rádióját, s emellett részük lesz még a pajtásoknak lövész- és rá­dióiránymérő-versenyekben, játékos vetélkedőkben, re­pülőgép- és ejtőernyőismere­ti tudnivalók elsajátításában; és mindezeket zárja majd egy egynapos kirándulás a szolnoki repülő-műszaki fő­iskolára. Mintegy kikapcsolódásként a táborozó pajtások elláto­gatnak Dunaújvárosba, és a Dunai Vasműbe is, hogy ez utóbbiban ízelítőt kapjanak a vállalatnál elsajátítható szakmákról, foglalkozásokról. A tábor életéhez szervesen illeszkedik az a nagyon is komolyan vett bemutató, amit a helyi rendőrkapitány­ság és tűzoltóparancsnokság szakemberei a saját munká­jukról, technikai felszerelt­ségükről, a lakosság és az említettek kapcsolatáról tar­tanak. Csak dicsérni lehet, hogy a Közlekedésbiztonsági Tanács is részt vesz a tábor munkájában. Az ő szakem­bereik a gyerekek közlekedé­si moráljáról, szokásairól, a gyermekbalesetek megelőzé­sével kapcsolatos tudniva­lókról tartanak filmvetítés­sel kísért előadást, s hogy mindez ne tűnjék száraz tananyagnak, nem marad el a turnusonként megrende­zendő Kresz-vetélkedő és kerékpárügyességi­ verseny sem. L. A. A GORSIUM ÁFÉSZ az iszkaszentgyörgyi ABC-be BOLTVEZETŐ HÁZASPÁRT FELVESZ. Lakás szükség esetén megoldható. Jelentkezés: Kereskedelmi osztály, Szivár, Ady E. u. 28. 9857 A Fejér megyei Élelmiszerkereskedelmi és Vendéglátóipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz középiskolai végzettséggel rendelkező­­ ADMINISZTRATÍV DOLGOZÓKAT Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Székesfehérvár, Vörös Had­sereg u. 8. 9205 A „FÉMMUNKÁS” VÁLLALAT Székesfehérvári gyára FELVÉTELT 1­1 HIRDET pályakezdő gépipari, illetve gépészeti szakközépiskolát végzettek részére az alábbi munkakörökbe: műszaki véleményező, technológus, szerkesztő. Jelentkezni lehet a gyár személyzeti osztályán. Megközelíthető a 13-as és 16-os autóbuszjáratokkal. Cím: SZÉKESFEHÉRVÁR, Seregélyesi út 184/7, 9545 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984. AUGUSZTUS 1. SZERDA­­. .­.­­ ss_____• . . ________• . . A DUNASZÖV ÁFÉSZ működési területén beindította az export vágóló forgalmazását. Szerződéskötés alapján folyamatos szállítást, gyors ügyintézést, azonnali fizetést biztosít. Érdeklődni lehet: DUNASZÖV ÁFÉSZ DUNAÚJVÁROS, Budai Nagy A. u. 2. Telefon: 18­ 431. 9223 Az ÁFOR Ásványolajforgalmi Vállalat meghirdeti az alábbi háztartási tüzelőolaj kútjainak bérleti szerződés útján, 3 év időtartamra szóló bérbeadását: Székesfehérvár, Palotai út Székesfehérvár, Tompa u. Székesfehérvár, Géza u. Székesfehérvár, Fiskális u. Székesfehérvár, Homoksor Székesfehérvár, Madách I. u. Székesfehérvár, Rádió út Polgárdi, Esze Tamás u. Mór, Széchenyi út .• _ Bicske, József A. u. tí'V ' jv Csákvár, Rákóczi u. Lovasberény, Pázmány u. Kápolnásnyék, Ercsi u.­­ Enying, 64-es út Dég, Béke tér Mezőszilas, Széchenyi u. Sárbogárd, Felszabadulás stp. Jelentkezéseket 1984. szept. 1-ig kell benyújtani írásban az ÁFOR Dunántúli Területi központjához (Székesfehérvár, Farkasvermi út). A bérleti feltételekről és tájékoztató adatokról felvilágosítást a kiskereskedelmi csoport ad ezen a címen és a 12­ 632/153. telefonszámon: 9778 ______________________________

Next