Fejér Megyei Hírlap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
4. OLDAL A táplálkozás és az egészség Beszélgetés Antoni Ferenc akadémikussal A táplálkozásnak, e rendkívül összetett témakörnek különböző oldalról történő megközelítésével napjainkban egyre többet foglalkoznak. Ez érthető, hiszen a téma közérdekű, mindenkit érint. A szakterület kiváló ismerőjének, dr. Antoni Ferenc akadémikusnak, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézete igazgatójának segítségével ezúttal e témával a maga összetettségében kívánunk foglalkozni, s egyben rávilágítani a felmerülő problémákra és a kínálkozó megoldásokra is. Táplálkozásunk jellemzői — Hazánkban a szocialista mezőgazdaság termelési színvonala, az élelmiszergazdaság fejlettsége, a lakosság jövedelme és életszínvonala milyen mennyiségi és minőségi táplálkozást tesz lehetővé? — Egészében véve optimális mennyiségű és minőségű táplálkozást tesz lehetővé. Mennyiségében vagy minőségileg hiányos táplálkozás nagyobb népességcsoportban nálunk nem fordul elő, sőt inkább a szükséglethez képest túlzott energiabevitel szerepelhet egészségkárosító kockázati tényezőként. A civilizált ember életmódjának változása (a mozgás csökkenése, anyagi jómód, motorizáció stb.) a korábbinál kisebb energiaszükséglettel jár. A hagyományok által meghatározott étkezési szokások ezt nem mindig veszik figyelembe, és így — becslések szerint — a hazai népesség mintegy 25—30 százaléka túltáplált. A fokozott energiabevitel egészségkárosító hatását tovább rontja a táplálékfelvétel előnytelen napi ritmusa, vagyis a bevitt kalóriák nagy hányada esik a napi utolsó, esti étkezésre, miközben legtöbbször a reggeli étkezés mennyiségi és minőségi szempontból elégtelen. Nagy néptömegeket érintő fehérjehiányos táplálás hazánkban nem fordul elő, bár egyes, alacsonyabb jövedelemmel rendelkező idősebb népességcsoportok fehérjefogyasztása elmarad a kívánatostól. A zsírfogyasztás aránya a lakosság széles rétegeiben a szükségesnél nagyobb. Az összkalória százalékában kifejezve manapság 30—40 százalékosra becsülhető hazánkban a zsírfogyasztás (20 százalék lenne ideális). Elterjedt felfogás szerint a fogyasztott állati zsiradék és a nagy néptömegeket érintő szív- és keringési betegségek (érelmeszesedés, koszorúér szűkület, szívizomelhalás) gyakorisága között kimutatható összefüggés van. Kifejezetten vitaminhiány okozta betegség hazánkban az utóbbi néhány évtizedben nem fordult elő. Egyes vitaminok tekintetében az ellátottságot ciklikus ingadozás jellemzi, mert nagymértékben függ a gyümölcs- és zöldségfélék szezonális hozzáférhetőségétől. Táplálkozás, mint betegség-kockázati tényező — Köztudott, hogy az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában szerepel a táplálkozás, mint betegség-kockázati tényező. Felvetődik a kérdés — minthogy sokakat érintő problémáról van szó —, vajon hogyan védekezhetünk? — Kétségtelennek látszik, hogy a táplálkozásunkban fellelhető aránytalanságok szerepelhetnek a betegségek létrejöttét elősegítő kockázati tényezőkként. Csupán néhány számadat: a hazai népességben mintegy 6—8 százalék a cukorbetegek, 25 —30 százalék az elhízottak és mintegy 20 százalék a magas vérnyomásúak aránya. Minden egyes betegségcsoport legalább 50 százalékkal nagyobb, ha az e betegségben még csak szenvedőket, de a fokozottan hajlamosakat is tekintetbe vesszük. Ugyanaz a személy a felsoroltakból több kórképben is szenvedhet, így nem tekinthető túlzásnak az a becslés, hogy a hazai népességnek legalább 25—30 százaléka a fenti betegségek valamelyikében szenved, vagy a nem is távoli jövőben szenvedni fog. A felnőtt lakosság arányszámát véve alapul ez 1,5—2, egyes becslések szerint 2,5—3 millió embert jelent. Ebből következően kiemelt feladatunk, hogy széles körű társadalmi propagandával felhívjuk erre a figyelmet, és legalább a veszélyeztetettek számára adjuk meg a hiteles felvilágosítást az optimálisnak tartott táplálkozási előírásokról és igyekezzünk biztosítani, hogy az ilyen készítmények hozzáférhetők legyenek. Táplálkozás, mint a gyógyítás eszköze . Tulajdonképpen az étrendi előírásokról, diétákról van itt szó. Beszélünk tiltó (negatív) diétáról és bizonyos állapotok gyógyítását szolgáló úgynevezett pozitív diétáról. Ezek kórházon belül és kórházon kívül egyaránt alkalmazhatók. Az egész lakosság számára javasolható étrendi előírások nehezen érvényesíthetők egyrészt az egyén ellenállása, másrészt az élelmiszertermelés és élelmiszerkínálat rugalmatlansága miatt. Hazánkban a lakosság többségének étrendi úton befolyásolt, elsődleges megelőző ellátása üzemi- és közétkeztetés keretében részben megoldható lenne. Ez szocialista rendszerünk egyik előnye! Gyökeresen más a helyzet az úgynevezett másodlagos megelőzés terén, a betegeknél, illetve az ismert tünetek alapján a közeli jövőben beteggé válóknál. Ilyen esetekben szükséges az ajánlott étrendi előírások ismertetése és ellenőrzött betartása. Egyszerűsíti a helyzetet, hogy az ún. „népbetegségek” lényegében azonos jellegű étrendi előírásokkal többé-kevésbé megelőzhetők. A magyar élelmiszergazdaságra itt komoly feladat hárul, hiszen a „másodlagos megelőzés” diétás előírásait betartani óhajtók számára olyan diétás termékeket kell szolgáltatni, amelyek mindenki számára hozzáférhetők, s szabad választási lehetőséget nyújtanak. Az állam vezetése által megszabott kereskedelmi- és árpolitikának a tudományosan egyértelműen igazolt jótékony hatású élelmiszerek dotációjára és propagálására a jövőben még nagyobb súlyt kell fektetni. E rendkívül összetett kérdés bizonyára a következő egy-két évtized népegészségügyi szempontból egyik legfontosabb tudományos problémája. Arról se feledkezzünk meg, hogy a modern táplálkozás tudományi elvek alapján készített általános fogyasztásra szolgáló, valamint a speciális gyógyászati alkalmazásra rendelt élelmiszerek előállítása hozzájárulhat a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportképességének növekedéséhez is. Dr. Mérő Éva HnÉiníBÉiÍMHBBlC£AKSSSAnáCSikflÍÉÍMfllMllAljÉÉtoHNMÍMMllll MEGGYSZEERET — FÉLÁRON. A fóti Vörösmarty Tsz 22 hektáros meggyesében féláron szedhette bárki kedve szerint az ízletes gyümölcsöt (mti — Fotó: Fehér József felvétele — ks) A vasműi MHSZ-klubok patronálásában Honvédelmi szaktábor Kisapostagon Hat esztendeje annak, hogy az MHSZ kisapostagi repülőtere első ízben adott otthont a Fejér megyei úttörők honvédelmi szaktáborának. Az eltelt nyarak tábori tapasztalatai egyértelműen arra engednek következtetni, hogy hasznos kezdeményezés volt a kisapostagi szaktábor létrehozása, mivel a pajtások részéről évről évre szűnni nem akaró érdeklődés kísérte a honvédelmi bemutatókat, a Dunaújvárosban és a Dunai Vasműben megtartott programokat. A tábor gazdái (a Fejér megyei Tanács, az MHSZ megyei és dunaújvárosi vezetősége, az úttörők megyei elnöksége), az egyes turnusokban tevékenykedő tisztségviselők, MHSZ-aktivisták az eltelt időszakban kimunkálták azt a változatos és tartalmas programot, amelyik egyrészt szolgálja a táborozó pajtások honvédelmi ismereteinek gyarapodását, másrészt pedig segíti az iskolai honvédelmi szakkörökben folyó oktatómunka gyakorlati tapasztalatokkal való kiegészítését. Az sem mellékes szempont, hogy azok a pajtások, akik évről évre végigélik a kisapostagi napokat, az új tanévben esetleg számításba jöhetnek, mint őrs-, vagy rajvezetők. A táborba kerülésükhöz a jó tanulmányi eredményen kívül azt is figyelembe kellett venni a küldő iskolának, hogy az illető 6—7. osztályos tanulók élen *. járnak-e a közösségi munkában, szorgalmasan tevékenykednek-e a honvédelmi szakkörökben, van-e nyitottságuk a felnőtteket foglalkoztató politikai kérdések iránt. Amennyiben e feltételnek megfeleltek, úgy a kisapostagi táborban szerezhető „regulázottság” csak árnyalhatja, segítheti az úttörőcsapatok utánpótlási gondjainak megoldását. Egy tény: a tábor szervezőin, irányítóin mindez aligha múlik. A három turnusban (július 23-tól július 29-ig; július 30-tól augusztus 5-ig; augusztus 6-tól augusztus 12- ig) foglalkoztatott pajtásokat igencsak mozgalmas napok várják Kisapostagon. A vasműi MHSZ-klubok tagjai, tisztségviselői bemutatókat tartanak az egyes turnusokban táborozó pajtásoknak a lövész-, a búvár-, a rádió-, a modellező- és a repülőklub szakmai munkájáról, majd kinek-kinek a gyakorlatban is el kell készítenie a maga építette repülőmodelljét, rádióját, s emellett részük lesz még a pajtásoknak lövész- és rádióiránymérő-versenyekben, játékos vetélkedőkben, repülőgép- és ejtőernyőismereti tudnivalók elsajátításában; és mindezeket zárja majd egy egynapos kirándulás a szolnoki repülő-műszaki főiskolára. Mintegy kikapcsolódásként a táborozó pajtások ellátogatnak Dunaújvárosba, és a Dunai Vasműbe is, hogy ez utóbbiban ízelítőt kapjanak a vállalatnál elsajátítható szakmákról, foglalkozásokról. A tábor életéhez szervesen illeszkedik az a nagyon is komolyan vett bemutató, amit a helyi rendőrkapitányság és tűzoltóparancsnokság szakemberei a saját munkájukról, technikai felszereltségükről, a lakosság és az említettek kapcsolatáról tartanak. Csak dicsérni lehet, hogy a Közlekedésbiztonsági Tanács is részt vesz a tábor munkájában. Az ő szakembereik a gyerekek közlekedési moráljáról, szokásairól, a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókról tartanak filmvetítéssel kísért előadást, s hogy mindez ne tűnjék száraz tananyagnak, nem marad el a turnusonként megrendezendő Kresz-vetélkedő és kerékpárügyességi verseny sem. L. A. A GORSIUM ÁFÉSZ az iszkaszentgyörgyi ABC-be BOLTVEZETŐ HÁZASPÁRT FELVESZ. Lakás szükség esetén megoldható. Jelentkezés: Kereskedelmi osztály, Szivár, Ady E. u. 28. 9857 A Fejér megyei Élelmiszerkereskedelmi és Vendéglátóipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz középiskolai végzettséggel rendelkező ADMINISZTRATÍV DOLGOZÓKAT Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Székesfehérvár, Vörös Hadsereg u. 8. 9205 A „FÉMMUNKÁS” VÁLLALAT Székesfehérvári gyára FELVÉTELT 11 HIRDET pályakezdő gépipari, illetve gépészeti szakközépiskolát végzettek részére az alábbi munkakörökbe: műszaki véleményező, technológus, szerkesztő. Jelentkezni lehet a gyár személyzeti osztályán. Megközelíthető a 13-as és 16-os autóbuszjáratokkal. Cím: SZÉKESFEHÉRVÁR, Seregélyesi út 184/7, 9545 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984. AUGUSZTUS 1. SZERDA. .. ss_____• . . ________• . . A DUNASZÖV ÁFÉSZ működési területén beindította az export vágóló forgalmazását. Szerződéskötés alapján folyamatos szállítást, gyors ügyintézést, azonnali fizetést biztosít. Érdeklődni lehet: DUNASZÖV ÁFÉSZ DUNAÚJVÁROS, Budai Nagy A. u. 2. Telefon: 18 431. 9223 Az ÁFOR Ásványolajforgalmi Vállalat meghirdeti az alábbi háztartási tüzelőolaj kútjainak bérleti szerződés útján, 3 év időtartamra szóló bérbeadását: Székesfehérvár, Palotai út Székesfehérvár, Tompa u. Székesfehérvár, Géza u. Székesfehérvár, Fiskális u. Székesfehérvár, Homoksor Székesfehérvár, Madách I. u. Székesfehérvár, Rádió út Polgárdi, Esze Tamás u. Mór, Széchenyi út .• _ Bicske, József A. u. tí'V ' jv Csákvár, Rákóczi u. Lovasberény, Pázmány u. Kápolnásnyék, Ercsi u. Enying, 64-es út Dég, Béke tér Mezőszilas, Széchenyi u. Sárbogárd, Felszabadulás stp. Jelentkezéseket 1984. szept. 1-ig kell benyújtani írásban az ÁFOR Dunántúli Területi központjához (Székesfehérvár, Farkasvermi út). A bérleti feltételekről és tájékoztató adatokról felvilágosítást a kiskereskedelmi csoport ad ezen a címen és a 12 632/153. telefonszámon: 9778 ______________________________