Fejér Megyei Hírlap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-01 / 26. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1985. FEBRUÁR 1. PÉNTEK A Minisztertanács tárgyalta A Balaton-üdülőkörzet hosszú távú fejlesztésének programja A kormány csütörtöki ülésén sokoldalúan megvizsgálta a Balaton-üdülőkörzet helyzetét. Egyebek között áttekintette a vízminőség védelmében hozott intézkedések végrehajtását, és jóváhagyta az üdülőkörzet hosszú távú fejlesztési programját. A Balaton vizének védelmére két évvel ezelőtt hozott központi intézkedésekben előirányzott feladatok többségét teljesítették az érintett tárcák és megyei tanácsok. Anyagi eszközeik átcsoportosításával a korábban előirányzottnál mintegy 440 millió forinttal többet fordítottak vízminőségvédelmi beruházásokra, s az idén pótlólagosan további 600 millió forintot költenek ezekre a célokra. Így a tervezettet meghaladó ütemben építették ki a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer első szakaszát, lényegesen meggyorsították 16 Balaton-parti település csatornahálózatának fejlesztését, növelték a szennyvíztisztító művek teljesítményét és foszfortalanító berendezéseket szereltek fel. Kiépítették a boglárlellei szennyvízkivezető rendszert is, amely lehetővé teszi, hogy a Balaton körzetéből a tisztított szennyvíznek csaknem a felét különböző folyók és csatornák közvetítésével más vízgyűjtő területre vezessék át, összességében tehát az utóbbi két évben javult a tó vizének minősége. A kedvező változások tartós fenntartása és kibontakoztatása azonban szükségessé teszi a központi intézkedésekben megjelölt egyéb víz- és környezetvédelmi munkákban — a szippantott szennyvíz elhelyezésében, a belterületi vízrendezésben stb. — keletkezett elmaradás gyors pótlását. Különösen fontos a hulladékgyűjtő és ártalmatlanító rendszerek kiépítésének meggyorsítása. A Balaton-üdülőterület rendezésében fontos feladat, hogy a vízminőség javulása mellett jobban előtérbe kerüljön a partmenti területek rendezése és rekonstrukciója is. A Minisztertanács megállapította: az üdülőkörzetben az üdülési szálláshelyek száma és a vendégforgalom már évekkel ezelőtt meghaladta az ezredfordulóig tervezett mértéket. Ezért a további növekedés hosszú távon is csak mérsékelt lehet. Az ezredfordulóig a szállásférőhelyek száma az idei 435 ezerről 445 ezerre, a csúcsnépességé, vagyis az állandó lakosság, az üdülővendégek és a kirándulók száma együttesen 870 ezerről 880 ezerre nőhet. Ugyanakkor előtérbe kerül az üdülés és idegenforgalom kulturáltságának fejlesztése. Az eddiginél fokozottabban kell hasznosítani a települések táji és természeti adottságait, s az elavult létesítmények korszerűsítésével is elő kell segíteni a szolgáltatások bővítését. A Minisztertanács elfogadta a Balaton-üdülőkörzet hoszszú távú fejlesztési programját, amely az ezredfordulóig meghatározza a legfőbb tennivalókat, megjelöli a fejlődés ágazati és területi súlypontjait, a fejlesztést szolgáló eszközrendszer korszerűsítésének irányait. Alapvető célja, hogy az üdülés legfőbb feltételeként óvja a Balatont, javítsa az idegenforgalom kulturáltságát. A program két fő fejlesztési szakasszal számol. Az első szakaszban a vízminőségvédelmi beruházások a tartós javulás feltételeit alapozzák meg, ezért új üdülő szálláshelyek lényegében nem létesülhetnek, korlátozott marad a parti településekbe történő bevándorlás, de előtérbe kerül a meglevő és elavult üdülési létesítmények felújítása, a köztisztasági és higiéniai feltételek javítása, az alapvető ellátó szolgáltatások — strandok, kiskereskedelmi hálózat, vitorlázás, sport, szórakoztatási létesítmények — fejlesztése. A vízminőség tartós javulásával, a nyolcvanas évtized végén és a kilencvenes évek elején kezdődik meg várhatóan a fejlesztés második szakasza, amelyben fokozatosan egyensúlyba kerül a tónak és az üdülőterület természeti környezetének teherbíró képessége az igénybevétellel, az üdüléssel, az adott területen folytatott ipari, mezőgazdasági termeléssel és az ehhez kapcsolódó infrastruktúrával. Az egyensúly megőrzésével összhangban ebben az időszakban megkezdődik az építési tilalmak egy részének feloldása, az üdülő szálláshelyek bővítése, meggyorsulhat a beépített területek rekonstrukciója, és a közcélokat szolgáló tó körüli szabad parti sáv kialakítása is. Gazdaság- és társadalompolitika Forintért vett csend Már 1504-ben volt természetvédelmi törvény Más és más pápaszemen át nézve ugyanaz, örült az üdülőtelek tulajdonosa, mert birtokától nem messze közutat építettek, vége tehát a kocsit gyötrő bukdácsolásnak. Később azután férjhez ment az egy szem gyermek, vevőt várt a gonddal kezelt kert, a szerény hétvégi ház. A vevő jött és — fitymált. Nem valami jó hely ez. Itt az út. Forgalmas zajos ... ő csendet keres. Csend. Kezd értéke lenni. A legrégibb hazai „természetvédelmi törvény” az 1504. évi XVIII. törvénycikk — mely a vadászatról rendelkezett — már bemerészkedett a hangok világába is; daloló barátainkat, a madarakat is megóvandónak tartja. Tíz esztendő alatt, 1975 óta a két és félszeresére nőttek a környezetvédelmi beruházások, a kiadott összeg döntő részét azonban „a vizek tisztántartása” hivatalos elnevezésű teendőket emésztette fel, a zajártalom elleni védekezésre a teljes ráfordításoknak az öt-hét százaléka jutott, jut csupán. Bizonyos, hogy többre lesz majd szükség. Repülőgépek sugárhajtóművének dübörgése, légkalapácsok vad bömbölése, feltorlódott gépkocsik motorjainak hörgése, a betonba hatoló fúró sikoltozása ... környezeti ártalmaink legjelentősebbjeinek egyike a zaj és a vibráció. A szakemberek különösen „a közúti, forgalmi eredetű zajterhelés gyors növekedéséről” beszélnek, a magunk szerény, laikus tapasztalatai pedig azt mutatják, mind ritkább a csendes pillanat, a zajokat megszűrő, azokat távol tartó környezet, hely, mert már az erdők mélyének mélyén is négykerekű, lemeztestű vaddisznók csörtetnek, nyomtatott áramkörök jelei erősödnek fel bömböléssé a hangszórókban. Az országnak csupán a városaiban 15,5 ezer kilométer a belterületi utak hoszszúsága. Ebből rendszeresen 50 millió négyzetméternyi útfelületet tisztítanak, ami eredmény. Az eredmény teremtette gond: az úttisztítás — mert már döntő részben gépek dolga ez — egyre nagyobb zajjal jár. A lakosság tiltakozik esti, éjszakai nyugalmának háborgatása miatt, javasolja, járjanak nappal ezek a szuszogó, harákoló, a csendet durván szilánkokra hasító masinák. Járhatnak nappal, de a felét sem végzik el, mint éjszaka, mert számukra akadály a forgalom, amint lassú mozgásukkal, nagy testükkel maguk számítanak elefántoknak a versenylovak menetébe keveredve. Hol, kinél az igazság, hogy most nappal vagy éjjel...?! Kicsiny, köznapian közönséges példája annak, mi minden keveredik — akárcsak sok másban — zajok és csendek birkózásában, s bár az utóbbi gyakrabban legyőzött, mint győztes, a közönség fokozatosan rájön, nem lehet puszta szemlélő. Ezer módon tudunk zajt kelteni. A vasút, a gépjárművek, a légi forgalom — így bizony, a vegyszert szóró kétfedelű meg a helikopter is ide tartozik! —, az ipari berendezések mind-mind zajforrások, amint — a szakma nyelvén — egyre erőteljesebb szerep jut a lakossági csendszennyezésnek is. A kedves szomszédnak, aki vasárnap délelőtt a lakótelep kellős közepén szereli és túráztatja gépkocsija motorját, az ismeretlennek, aki szombaton reggel hatkor kezdi el a parkettcsiszolást, a bömbölő rádióknak, tv-készülékeknek, magnetofonoknak, a daloló borisszáknak, minden rendű és rangú rajongóknak, akik azt hiszik, mert a csend köztulajdon, akkor közpréda is lehet. S mintha tényleg közpréda lenne . . . Igaz, bár ezer módon tudunk zajt kelteni, ezer módon már a védekezésre is képessé teszszük magunkat. Adminisztratív eszközökkel például, így csendvédelmi övezetek kijelölésével, gyógyintézmények, iskolák környékén, üdülőhelyeken. Az új építkezéseknél védősávok kialakításával, a passzív védekezés sokféle eszközének — növényzet, falak, épületek, földrézsók — alkalmazásával, továbbá településrendezési, forgalomszervezési intézkedésekkel mérsékelve a zajjal megterhelt népesség arányát. A védekezés tárházába tartozik az a zajvédelmi számítógépes adatbázis, amelynek létrehozásán most dolgozik az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal felügyelete alatt működő Környezetvédelmi Intézet, amint ide sorolódnak olyasmik is, mint az egyirányú útvonalak kijelölése, az átkelőhelyek, a kereszteződések, a csomópontok felülvizsgálata a nyomvonalkorrekciók, a kényszerű megállások és indítások számának a csökkentése, a gépjárművek zajemissziójának (zajkibocsátásának) folyamatos ellenőrzése a szervizekben éppúgy, mint az országutakon ... hosszú a sor, szerencsére. Szerencsére, de sajnos, sok pénz kell hozzá. Mert már forintért vehetjük csak meg a csendet. Sok pénz kell tehát hozzá, ám a sok forintnál is több figyelem, tapintat, másik iránti tisztelet, az együttélés szabályainak betartása, azaz viselkedési kultúra, s ráadásul mindez ingyen lenne. Ha lenne. Mészáros Ottó 3. OLDAL Miniszteri vélemény a megye mezőgazdaságáról Országosan az élvonalban A közelmúltban Csákváron rendezett munkásőr egységgyűlésen megjelent és felszólalt Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük felszólalásának azt a részét, amelyben a megye mezőgazdaságának eredményeivel foglalkozott. Tájékoztató jelleggel ismertette Magyarország mezőgazdaságának 1984. évi eredményeit, megállapítva és megerősítve azt a tényt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek, a szabályozók szorításai ellenére, kedvező mértékben gyarapították az ágazati hozamokat. Az árbevétel és a tiszta eredmény aránya — a kedvezőtlen időjárás és a növekvő termelési költségek ellenére — elfogadható mértékben alakult. A mezőgazdasági-élelmiszeripari export még soha sem ért el ilyen nagy volument. Ez még akkor is igen fontos tényezője és mutatója a hazai mezőgazdasági termelésnek, hogy tudjuk: a piacon 1984-ben ismét többet kellett adnunk egy-egy dollárcentért. Kivitelünk 1984-ben, az előző évhez mérten, mintegy 4—4,5 százalékos növekedést mutat. Ahhoz, hogy tartani, illetve bővíteni legyünk képesek 1985-ben az ágazati exportot — az újabb feszítő szabályozási viszonyok között — további okos termelői, üzemi intézkedésekre lesz szükség. Amire még nem volt példa Fejér megye mezőgazdasága — hangsúlyozta a miniszter — mind nagyobb elismeréssel dolgozik és hasznosítja arroökológiai adottságait. Nyolc-tíz évvel előbb még gyakori volt a megjegyzés: könnyű a Mezőföldön nagy búzát, kukoricát termelni. Ennek a földnek a gazdái az utóbbi években rácáfoltak erre, mert kemény és hozzáértő küzdelem árán azt ,,hozzák” már, amire valóban képes ez a talaj. Az ország számos megyéjét sújtó aszály megmutatta, ha a jobb adottságok mellett célszerűbben, egyben korszerűbben termelnek, az időjárással is felvehető a verseny. A Fejér megyeiek búzából 1,5 tonnával haladták meg 1984-ben az országos átlagot, amire a miniszter emlékezése szerint még soha sem volt példa. Kukoricából is olyan átlagot értek el — a nagyon rossz időjárási tényezők ellenére — amit ugyancsak elismerés illet. Cukorrépából, burgonyából, napraforgóból és még több más szántóföldi növényi kultúrából is kimagasló eredményeket mondhatnak magukénak. A tervezetthez és a bázishoz mérten is jó tendenciákat mutatnak az üzemi átlagok. Európai rangsorban Ahhoz, hogy reálisan és valóban ösztönzően ítéljék meg országosan is a Fejér megyei mezőgazdasági üzemek 1984. évi eredményeit (16 milliárdos árbevétel, 1,2 milliárdos eredmény) azt is el kell mondani, hogy a növénytermesztés eredményei mellett nagyon sokat javítottak az állattenyésztési ágazat termelésén. Teljesítvén tervezett tejértékesítési tervüket, jóval több húst is adtak az országnak, mint amennyit az 1984. évi termelési programokban rögzítettek. Ez egyben azt is jelzi, hogy az üzemek pontosan értik, mit kell tenni azért, hogy a piaci igényeknek megfelelően termeljenek. Az egy hektár szántóra számított hústermelésben is nagyon sokat javítottak a Fejér megyeiek. Ez további jó alap ahhoz, hogy 1985-ben is a változó és minőségben további követelményeket állító piaci igényeknek megfeleljenek. De ahhoz is, hogy a hazai fogyasztás színvonalát tartani, valamelyest emelni lehessen. Tavaly az egy lakosra jutó húsfogyasztás mennyisége elérte a 77 kilót, ami nemcsak hazánkban jelent értékes fejlődést, hanem azt is mutatja, hogy felsorakoztunk a termelésben és fogyasztásban élenjáró európai országok közé. Folytatni a programot Az örvendetes tények között említette a miniszter, hogy 1984-ben a mezőgazdaság, az összes kivitelt véve alapul, minden harmadik hektárja külföldre termelt. Ebben az esetben is a legjobb helyet biztosította magának a megye mezőgazdasága. Olyan eredmények ezek — hangsúlyozta Váncsa Jenő — amiről tíz évvel ezelőtt a legmerészebb gazdászok sem álmodozhattak. A bicskei körzetben is jók voltak 1984-ben a mezőgazdasági üzemek eredményei. A mezőföldiekénél — az időjárási tényezőket is figyelembe véve — lényegesen gyengébb agrárökológiai adottságaik ellenére kitűnő helytállást bizonyítanak a Vértes körzetében gazdálkodó üzemek. Ahhoz, hogy 1985-ben is megfeleljenek a még szigorúbb követelményeknek, a Fejér megyeieknek nem kell egyebet tenniük, mint folytatni azt az okos, előrelátó termelési programot, amit 1983-ben elkezdtek és 1934- ben sikerre vittek. A népgazdaság ezt várja a Fejér megyeiektől — és ehhez — a lehetőségeken belül — a minisztérium is minden segítséget és támogatást megad. Peresztegi T. Ferenc Lakások tetőtérben Dunaújvárosban 39 lakást terveztek a már épülő nyugdíjas házba. A kivitelező 26. sz. ÁÉV szakemberei javasolták, a tetőtérben alakítsanak ki még 11 lakást. Másfél-kétszobás otthonokat építhetnek erre a második szintre. Előnye e bővítésnek, hogy az előirányzott beruházási költségből, illetve annak tartalékalapjából megoldható, így Dunaújvárosban tizenegy lakással többet oszthat ki a városi tanács, többlet anyagi megterhelés nélkül. _______________________________________________________ A Szövosz elnöke megyénkben Fejér megyébe látogatott tegnap délután dr. Szlameniczky István, a Szövosz elnöke, és dr. Imre István, elnökhelyettes. A megye áfészeinek, lakásépítő és fenntartó, valamint takarékszövetkezeteinek tavalyi munkájáról, és a kistelepülések hálózatfejlesztési rekonstrukciójának időarányos végrehajtásáról, Kovács György Meszev-elnök és Szabó László elnökhelyettes tájékoztatta a vendégeket. Megtekintettek néhány új szövetkezeti boltot és vendéglátóipari egységet is. Szennyvízátemelő készítésén dolgoznak a Bányászati Aknamélyítő Vállalat szakemberei Székesfehérváron, a Pozsonyi út és a Fiskális utca kereszteződésében. Az átemelő továbbítja majd az Öreghegy szennyvizét a városi csatornarendszerbe Fotó: Rabáczy Szilárd