Fejér Megyei Hírlap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-01 / 50. szám
2. OLDAL Csernyenko átvette képviselői igazolványát Csütörtökön Moszkvában átnyújtották Konsztantyin Csernyenkónak, az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának képviselői igazolványát. Az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét Moszkva kujbisevi választókerületének szavazói választották képviselőjüknek az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsába. A vasárnapi választások eredményeiről szóló jelentéseket szerda délután tették közzé a köztársasági választási bizottságok. A Szovjetunió tizenöt szövetséges köztársaságában összesen 6728 legfelsőbb tanácsi küldöttet választottak. A köztársaságok több mint kétharmadában a legfelsőbb államhatalmi szerv tagjainak több mint hatvan százaléka először kapott ilyen megbízatást. A képviselői igazolvány átvétele kapcsán Konsztantyin Csernyenko kijelentette, hogy a választási tapasztalatok szerint megnőttek a választópolgárok elvárásai képviselőikkel szemben. Kedvező jelenségként említette meg azt is, hogy a különböző szintű tanácsok az eddigieknél határozottabban élnek jogaikkal a lakosság jó minőségű fogyasztási cikkekkel történő ellátása érdekében, a korábbinál aktívabban vesznek részt az országos méretű iskolareform megvalósításában, a törvényhozó szervek tevékenységének ellenőrzésében, a rend és a fegyelem megszilárdításában az élet különböző területein. Konsztantyin Cseryenko moszkvai választókörzetében Csúcstalálkozó Párizsban Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, csütörtökön reggel hét miniszter kíséretében Párizsba utazott. Az egynapos francia-nyugatnémet csúcstalálkozón az egyik központi téma a Közös Piac kibővítése, Spanyolország és Portugália felvétele lesz..Bonn és Párizs továbbra is azt tartja kívánatosnak, hogy a két földközi-tengeri országot jövő január 1-től vegyék fel a nyugat-európai szervezetbe. Bonni kormánykörök szerint Kohl és Francois Mitterrand francia államfő megvitatja majd az amerikai űrfegyverkezési programot is, amelyet Franciaország fenntartásokkal fogad, míg az NSZK támogat. A tanács vb-ülése Móron Jól dolgozik a posta, de gond van a telefonnal Mór város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tegnap délután ülést tartott. A testület többek között a móri posta tevékenységéről, fejlesztésének lehetőségeiről szóló tájékoztatót vitatta meg. Előadója Pigler Vendelné hivatalvezető volt. A móri postahivatal igazgatási szempontból a Budapest-vidéki Postaigazgatósághoz tartozik, nagyságrendje szerint a hat lehetséges közül a negyedik osztályba sorolható. A hivatal anyagi és technikai feltételei a jelentés szerint jó, létszámgondjaik nincsenek. A múlt évben, a szolgáltatások iránti növekvő igények kielégítése mellett, elsősorban a hatékonyabb, minőségi munkára helyezték a hangsúlyt. A dolgozók csatlakoztak a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyhez, növelték vállalásaikat. Tavaly a küldemények felvételében, a kézbesítésben, értékcikk eladásban és hírlapterjesztésben kitűzött céljaikat elérték, és 105 százalékos értékesítési eredményük alapján a városok rangsorában a 11. helyet foglalták el. A hivatalnál 449 távbeszélő előfizetőt tartanak nyilván. A móri posta kapcsolja a körzet egyes településeinek vidéki beszélgetéseit, amellett több község vonatkozásában ellátja a távhívó szolgálatot is. A körzetből és Mórról történő távhívások számához képest kevés a mostani két távhívó vonal, és ezért gyakan csak hosszas várakozás után tudnak hívásokat kapcsolni. A vita során a végrehajtó bizottság tagjai elsősorban a telefonhálózat szűkösségét, a rossz távhívási lehetőségeket kifogásolták. Megítélésük szerint a jelenlegi helyzet elmarad az igényektől és felvetették egy crossbar központ létesítésének szükségességét. A posta jelenlévő szakemberei azt a tájékoztatást adták, hogy a következő ötéves tervben nagymérvű fejlesztéssel Móron nem számolnak, sor kerül viszont a távhívó vonalak számának növelésére. Az idén három nyilvános állomást is elhelyeznek a városban. A végrehajtó bizottság tagjai elismeréssel szóltak a móri posta tevékenységéről, amely a nehezebb feltételek között is színvonalasan végzi tevékenységét. sz. 7. Nemzetközi élet Meiszter Dávid nagykövet felszólalása Folytatódik a genfi leszerelési értekezlet Heltai András, az MTI tudósítója jelenti. A genfi leszerelési értekezlet csütörtöki ülésén felszólalt Meiszter Dávid nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Sajnálattal állapította meg, hogy az értekezlet már hosszú évek óta képtelen eredményt felmutatni, sőt — a nemzetközi viszonyokban tapasztalt, jól ismert okok miatt — egyetlen égető kérdés kapcsán nem tudott eljutni még az érdemi tárgyalások megkezdéséig sem. Egyes jelek azonban lehetőséget adnak az óvatos bizakodásra. Két hét múlva megkezdődnek a tárgyalások a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az űrfegyverkezés megelőzéséről és a nukleáris fegyverkezési verseny megfékezéséről. Magyarországon várakozással tekintenek a tárgyalásokra, és remélik, hogy azokon hatékony megállapodások születnek majd. A magyar kormánynak változatlanul az a meggyőződése, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének nincs ésszerű alternatívája, s ezért köztük a párbeszéd elengedhetetlenül fontos. Ehhez természetesen az őszinte politikai készség tényleges megnyilvánulásaira van szükség — hangsúlyozta a magyar küldöttség vezetője, majd rámutatott arra, hogy a kétoldalú tárgyalásokkal párhuzamosan célratörő erőfeszítéseket kell tenni a leszerelési értekezlet sokoldalú fórumán is. Az értekezlet napirendjén szereplő kérdések közül magyar részről különös fontosságúnak tartjuk azokat az intézkedéseket, amelyek előmozdíthatják a nukleáris háború megelőzését, a háborús veszély és a feszültségek csökkentését. A Varsói Szerződés tagállamai e célból számos kezdeményezést és konkrét javaslatot tettek, amelyek változatlan érvénnyel a genfi értekezlet asztalán vannak. Nagykövetünk mindenekelőtt a teljes atomcsend — nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltása — kérdésében sürgette a szerződéshez vezető érdemi tárgyalások haladéktalan megkezdését. Kompromisszumos javaslat Haderőcsökkentési tárgyalás Bécsben A szocialista országok haderőcsökkentési javaslatának elfogadása az első gyakorlati lépés lenne a 11 éve folyó bécsi tárgyalásokon és megnyitná az utat átfogó megállapodás felé — hangsúlyozta a csütörtöki ülésen Ludek Handl csehszlovák nagykövet. A Varsói Szerződés országai a közelmúltban azt javasolták Bécsben, hogy 20 000 fővel csökkentsék a Szovjetunió, s 13 000-re az Egyesült Államok csapatainak létszámát a közép-európai térségben, majd ezt követően fagyasszák be mindkét oldalon, országonként és összességében a haderők létszámát. A kompromisszumos javaslat figyelembe veszi a NATO több korábbi igényét, köztük azt, hogy a felek szerződéses formában köteleznék magukat, hogy nem növelik haderőik befagyasztott létszámát. A befagyasztás egyébként mind a szárazföldi, mind a légierőkre vonatkozna csakúgy, mint a fegyverzetekre — mondotta a nagykövet. Az ülést követően a szocialista országok szóvivője hangoztatta: A szocialista országok ezúttal tudatosan nem tértek ki javaslatukban a tárgyalások néhány fontos vitatott kérdésére, mert ez csak bonyolítaná a megállapodást. A részegyezség bizalomépítő jellegű lenne. Egy év alatt végre lehetne hajtani a szovjet, illetve az amerikai csapatok csökkentését, további két év alatt a létszámok befagyasztását — ez idő alatt pedig a megenyhült légkörben érdemben előre lehetne haladni az átfogó megállapodást célzó tárgyalásokon. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1985. MÁRCIUS 1. PÉNTEK Gromiko Rómából Madridba utazott Andrej Gromiko szovjet, külügyminiszter olaszországi hivatalos látogatását befejezve csütörtökön elutazott az olasz fővárosból és Madridba érkezett. Rómában az elmúlt három napon a szovjet diplomácia vezetője olasz kollégájával, Giulio Andreottival, illetve Bettino Craxi miniszterelnökkel és Sandro Pertini államfővel a kelet-nyugati kapcsolatokat, a leszerelést és a kétoldalú együttműködést érintő legfontosabb kérdéseket tekintette át. Andrei Gromiko ezenkívül találkozott II. János Pál pápával és Alessandro Nastával, az OKP főtitkárával is. Gromikót Andreotti külügyminiszter kísérte ki a repülőtérre. Andrei Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, külügyminiszter csütörtökön délelőtt Madridban megbeszélést folytatott Felipe González spanyol kormányfővel. A baráti jellegű megbeszélésen áttekintették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és azok fejlesztésének távlatait, valamint megvizsgálták a nemzetközi helyzet néhány fontos kérdését. A felek kijelentették, hogy elégedettek a szovjet—spanyol gazdasági, tudományosműszaki és kulturális együttműködés alakulásával, méltatták a két ország politikai kapcsolatainak erősödését. Gromiko bírálta az Egyesült Államok militarista politikáját és kijelentette: minden államnak aktív erőfeszítéseket kell tennie a nemzetközi biztonság megszilárdítására, a nukleáris katasztrófa elkerülésére. Meg kell akadályozni, hogy tovább növekedjen Európában a konfrontáció — mondotta a szovjet külügyminiszter. González üdvözölte a szovjet—amerikai megállapodást a genfi tárgyalásokról. Mindkét fél reményét fejezte ki, hogy Genf meggátolhatja a világűr militarizálását és elvezethet a nukleáris szembenállás szintjének csökkentéséhez mind Európában, mind pedig az egész világon. Andrei Gromiko megújította a Feline Gonzáleznek szóló hivatalos meghívást a Szovjetunióba. A meghívást spanyol részről elfogadták, időpontját később rögzítik. Szovjet—spanyol külügyminiszteri megbeszélések kezdődtek csütörtökön délután Madridban. Andrej Gromiko és Fernando Moran konstruktív légkörű véleménycseréjén a legidőszerűbb nemzetközi problémákról volt szó, és behatóan áttekintették a szovjet—spanyol kapcsolatokat. Mindkét részről hangsúlyozták a legfelsőbb szintű párbeszéd jelentőségét, amelyet szemléletesen tükröztek Konsztantyin Csernyenko és I. János Károly találkozói és megbeszélései a spanyol király 1984 májusi szovjetunióbeli hivatalos látogatása során. Andrej Gromiko és Fernando Moran kifejezte azt a közös véleményét, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet minden államtól erőfeszítéseket követel a nukleáris katasztrófa fenyegetésének kiküszöbölésére, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a nemzetközi légkör megjavítására. Andrej Gromiko megkezdte tárgyalásait Madridban. A képen Felipe González spanyol miniszterelnökkel (balra) látható A Szerencsés Sárkány intelmei Vörös golyó emelkedett a tenger fölé, körülötte a felhők a szivárvány színeiben játszottak. Ám a tüneményből csakhamar szörnyű valóság lett. Néhány perc múlva robbanás hangja érkezett ahhoz a japán halászhajóhoz — a Fakuku Mamhoz, magyarul a Szerencsés Sárkányhoz —, amelynek legénysége az imént leírt jelenséget észlelte. Két és fél óra múltán fehér port hozó eső hullott; három nap múlva a matrózok bőre elszíneződött, vörös foltok, fájdalmas hólyagok lepték el őket; két hét elteltével ágynak estek, és fél esztendő után egyikük meghalt, huszonkettő hosszú kezelésre szorult. Sugárfertőzés. A Szerencsés Sárkány — nevéhez igazán nem méltóan — annak az övezetnek a közelében hajózott, ahol az amerikaiak 1954. március elsején felrobbantották első hidrogénbombájukat. Erre emlékezünk, ez a március elseje lett a nukleáris fegyverek elleni harc nemzetközi napja. Háromszorosan is jelképes a robbantás, amelyet az Egyesült Államok azóta nevezetessé vált Bikiniszigeteken végzett. A hely — sekély a bűbájos déltengeri világ testén — máig szörnyűséges (a lakókat akkor kitelepítették), viseli a kísérlet nyomait és mutatja, ahol egyszer az atombomba leesett... A másik ok, amiért nem felejtjük el a 31 évvel ezelőtt történteket, az a figyelmeztető tény, hogy a nukleáris robbantás nem korlátozható egy-egy területre. A Fukuku Maru 30 kilométernyi távolságban halászhatott a zárt övezettől, de még a 130 kilométerre levő Marshall-szigeteken is szedett áldozatot az első hidrogénbomba. Ami ilyen „kicsiben” nem korlátozható, az nagyban nyilván még kevésbé, hiszen a folyamatok bonyolódnak, és hatványozódnak. Végül tanulságos az akkori katasztrófa abból a szempontból is, hogy nemcsak azonnal pusztít el embereket és más élő környezetet, alattomosan, hosszabb idő múltán is megteszi. Amióta a világ fejet hajt a Szerencsés Sárkány legénységének emléke előtt, a tudósok felfedezték a nukleáris tél fogalmát. Kiszámították, hogy egy esetleges nagyszabású atomháború a föld északi felén (ezt a területet vették számításba, hiszen itt összpontosul a világ fegyverzetének nagy része), szörnyű következményekkel járna. Európában, Észak- Amerikában és Japánban azonnal meghalna 1,8 milliárd ember a robbanás, a tűz és a sugárzás együttes hatására. Az eget por és korom borítaná el, eltakarnák a napot, ennek következtében hirtelen mínusz 40 fokra zuhanna a hőmérséklet. Megállna a növényekben a fotószintézis, vagyis megszűnne a napsugár éltető ereje, felborulna a természet rendje, vastagon befagynának, akár fenékig is a vizek, elpusztulnának az élelmiszertartalékok. A mai értelemben vett mezőgazdaság megszűnne, megváltozna az időjárás, szennyeződne a termőtalaj és a környezet, megindulna az erózió, vízhiány lépne fel. Hónapok múlva újfajta sugárzás venné át a régi helyét, s ez tovább rontaná a helyzetet. Ezt a katasztrófát két-három milliárd ember élné túl, közülük igen kevesen az északi féltekén. Miért festjük föl e riasztó képet, hiszenmég az amerikaiak (az első hidrogénbomba felrobbantói) is határozottan azt mondják, hogy a nukleáris rakéták bevetése öngyilkossággal ér fel, e fegyverek „csupán” az elrettentést szolgálják, egy esetleges támadó elriasztását. Csakhogy ma már jóval több, mint egymillió, a hirosimaival azonos pusztító erejű atomtöltet van a világon, s ki tudja, mi lesz, ha tovább szaporodnak. Nem lenne sokkal jobb, ha megállna ez a szaporítás, és fogyni kezdenének a számok? Ha elfogadnák a szovjet javaslatot, befagyasztanák az atomfegyverzetet, majd elkezdenék leépítésüket? A Szerencsés Sárkány matrózait kéne megkérdezni, hogyan vélekednek minderről. Tatár Imre