Fejér Megyei Hírlap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-02 / 101. szám
I Gazdaság- és társadalompolitika Kitüntetett vállalatok Munkásgyűlés az Ikarusban A hétfői mátyásföldi munkásgyűlést követően kedden reggel 6 órakor ünnepi munkásgyűlést tartottak az Ikarus Székesfehérvári Gyárában abból az alkalomból, hogy a gyár elnyerte a kiváló címet, a vállalat pedig megkapta a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa Vörös Zászlaját. A Himnusz elhangzása után Nyári István, az üzemi szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte a munkásgyűlés résztvevőit és az elnökség tagjait. Balázs Miklóst, a városi tanács elnökét, Sziklai Antalt, a megyei tanács elnökhelyettesét, Horváth Ferencet, a városi pártbizottság titkárát, Nagy Tibort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, dr. Etelvári Attilát, az SZMT titkárát és Horváth Bélát, az Ikarus Vállalat műszaki igazgatóját. Ezt követően Balla Károly, az Ikarus székesfehérvári gyárának igazgatója mondott Ünnepi beszédet, melynek első részében megemlékezett a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepéről május elsejéről. Ezt követően értékelte a gyár múlt évi gazdálkodását, megállapítva, hogy az 1984- es esztendő nem volt valami különleges év a gyár történetében. Ugyanolyan munkával teli esztendő volt, mint a korábbiak, legfeljebb a gondok és feladatok növekedtek a korábbinál eltérő mértékben. Az 1984-es év eredményeit csak az előző évek velejárójaként lehet értékelni és ebből következik, hogy már ebben az évben is, de főleg a következőkben túl kell szárnyalni azokat. Ami pedig az elmúlt évet illeti, arról álljon itt néhány jellemző számadat. Az Ikarus székesfehérvári gyárában mintegy 4 és fél ezres munkáslétszámmal oldották meg a feladatokat, megközelítőleg 8 és félezer autóbuszt készítettek és értékesítettek. A gyár termelési értéke meghaladta a 11 milliárd forintot és a nyereség is több volt, mint 1 milliárd forint. A vállalati 20,5 millió dolláros tőkés exportból a székesfehérvári gyár mintegy 13 és félmillió dollárral részesült. Amikor az eredményekről, beszélünk — mondta az igazgató — nem szabad elfeledkezni arról, hogy az Ikarus 10 800 dolgozójának munkája csak akkor lehet eredményes, ha a nekik szállító, velük kooperáló vállalatok is megteszik a tőlük elvárhatót. Hogy megtették azt bizonyítja, hogy mind a Rába, mind a Csepel Autógyár elnyerte a kiváló címet. Velük együtt csaknem 100 ezer magyar dolgozó munkája testesül meg a kibocsátott autóbuszokban. Alapelvként leszögezhetjük, hogy az út, amelyen járunk alkalmas arra, hogy a vállalat hosszú távú terveit megalapozza, de továbbra is kell a felelősségteljes kockázatvállalás. Az elmúlt több, mint húsz évben ennek a gyárnak a kollektívája nagyon sokat tett azért, hogy az Ikarus márka világhírű legyen. Jó munka volt, melyre joggal lehetünk büszkék. Balla Károly értékelő szavai után Horváth Béla, a vállalat műszaki igazgatója értékelte a gyár munkáját, megemlítve, hogy a kiváló címet sorozatban három alkalommal, összességében pedig nyolcszor érték el. Ezt követően átnyújtotta Balla Károly igazgatónak, a kiváló címmel járó oklevelet. p. a. Fotó: Fási László Ismét kiváló a BVM Dunaújvárosi Gyára Május elseje előestéjén gyűltek össze a BVM Dunaújvárosi Gyárának dolgozói ünnepelni. Évek hosszú sora után ezúttal ismét kiváló gyár lettek. A dunaújvárosi gyár az 1980-as rekonstrukciót követően a mélyponton volt. A gazdasági körülmények nem kedveztek a beruházásoknak, így erősen csökkent a kereslet a termékeik iránt. Új piacokat kellett keresniük, hogy korszerű berendezéseik kapacitását ki tudják használni. Nem csupán egy csatornában próbálták értékesíteni termékeiket. Tavaly már saját boltjuk is kínálta a családi ház építéséhez is felhasználható betonelemeket. A piackutatást termékszerkezet-váltás követte, amely ma már folyamatos. Rugalmasan és gyorsan alkalmazkodnak a kereslethez. Elsősorban a gazdálkodásban megváltozott szemléletük segítette őket az újabb sikerhez. Tavaly több mint százmillió forinttal növelték meg termelési értéküket. Főleg a keresett gerendából gyártottak sokat, csaknem 285 ezer folyómétert. Ugyancsak keresett új termékük a „H” gerenda, amelyet a múlt évben kezdtek gyártani. Hasonlóan sikere van a családiház-építők körében a hirdi gyártelepükről kikerülő födémelemeknek. Ezek segítségével mintegy huszonötezer családi ház épülhetett fel tavaly, az országban. Ugyanakkor egyre keresettebb a BVM-typ termékük, amelyből az elmúlt öt évben 250 ezer négyzetméternyi épült fel. Iskolák, intézmények, gyárcsarnokok mutatják a termék korszerűségét és széles hasznosítási lehetőségét. Dunaújváros lakossága kérésére tavaly újra megkezdődött a lakáselemek gyártása a városban. Így lényegesen olcsóbban, a fuvarköltség megtakarításával épülhetett fel 259 lakás. A sikert a dunaújvárosi gyárnak nem a többlettermelés, hanem a gazdaságos, piaccentrikustermelés hozta. Nyereségük 87,7 millió forint, a tervezett 47 millióval szemben. Ez az eredmény volt az alapja a béremelésüknek, amely tavaly 16,7 százalékos volt az alkalmazottaknál, 13,8 százalékos a fizikaiaknál. A kísérleti jövedelemszabályozás helyes alkalmazása különösen a műszakiak megbecsülését segítette. Mindezeket foglalta össze ünnepi köszöntőjében Engl Tibor gyárigazgató. Ugyancsak ezeket az eredményeket hangsúlyozta Kovács József, a BVM állami díjas vezérigazgatója, amikor átnyújtotta a gyár kollektívájának a kiváló címet. Az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága és Dunaújváros társadalmi és politikai vezetése nevében Sárosi József tanácselnök köszönte meg a betonelemgyár munkásainak erőfeszítésüket. Ez alkalommal Kiváló Munkáért kitüntetést vett át Engl Tibor gyárigazgató, Varga Imre, műszaki gyárigazgató-helyettes, Kecskés Kálmán, a gyár pártvezetőségének titkára, Tóth Zoltán, vaselőkészítő, Kovács György, vaselőkészítő, Kaiser Miklós, csoportvezető. A Szakszervezeti Munkáért arany fokozatú kitüntetést Bankó Ernő nyugdíjas kapta. K. É. Az ARÉV a jövőt is építi Megszakítás nélkül már a tizennyolcadik esztendőt zárta a legjobbaknak járó kitüntetéssel az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat. A székesfehérvári Technika Házában rendezett ünnepséget ezekkel a szavakkal nyitotta meg Németh László, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára, majd köszöntötte az ünnepségen megjelent vállalati dolgozókat, az általuk képviselt kollektívákat, a társvállalatok és intézmények képviselőit, a politikai és társadalmi élet megyei és városi személyiségeit, s valamennyiük nevében köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Gyöngyösi Istvánt, az MSZMP KB tagját, a szakmai szakszervezet főtitkárát, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési minisztert, Knizse Gyulát a megyei pártbizottság titkárát, Teubel Györgyöt a megyei tanács elnökét, Lovrek Károlynét, az SZMT titkárát és Kracsun Csabát a KISZ Fejér Megyei Bizottságának első titkárát. Az elnöki megnyitót követően Bujtor István színművész verssel köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Kiss József vezérigazgató ünnepi köszöntőben foglalta össze azokat az eredményeket, amelyekkel 1984-ben ismételten kiérdemelték a Kiváló Vállalat kitüntetést. „Az elmúlt évben ünnepeltük vállalatunk alapításának 35. évfordulóját, s úgy érzem, hogy kötelességünk most, ha röviden is, erre a három és fél évtizedre viszszatekinteni, hiszen vállalatunk dolgozóinak több mint a fele 35 éven aluli, tehát a vállalatalapításkor még meg sem születtek” — kezdte ünnepi beszédét a vezérigazgató, majd elmondta, hogy évtizedekkel mérhető sikersorozatuk „titka”, hogy keresték és alkalmazták a korszerű építési módokat, megszerezték és megtanulták alkalmazni a korszerű technikát és végezetül, de nem utolsósorban: mindehhez a gyorsan változó körülményekhez képesek voltak felnőni a vállalat dolgozói. Kiegészítette még ezt azzal, hogy olyan külső és belső vállalati magatartást alakítottak ki, amelynek eredményeként mind a politikai, mind pedig a szakmai vezetés elismerését kivívták. Az ARÉV az elmúlt évben is tartotta magát ahhoz az alapelvéhez, hogy működési területén minden reális építési igényt ki kell, hogy elégítsenek, s csak ezen túl lehet és szabad a megye- vagy az országhatárokon túli feladatokat vállalni. Somogyi László miniszter felszólalásában elmondta, hogy könnyű dolga volt a bizottságnak, amikor az ARÉV kitüntetéséről dönteniük kellett, mert az ARÉV 1984-ben is folytatta azt a példás törekvést, hogy nemcsak a jelent, hanem a jövőt is építik. Mert — hangsúlyozta a miniszter — a fejlesztés jövőépítés, s ezt a székesfehérvári vállalat minden anyagi terheivel együtt vállalja, méghozzá példamutató körültekintéssel. Innovációs tevékenységük az ágazat jó hírét is növeli. Ugyanakkor a vállalat mindenkor eleget tesz az állammal szembeni kötelezettségeinek is. Mindezt alkotó munkára ösztönző környezetben végezhetik, hiszen igen jó a megyei és városi vezetés és a vállalat kapcsolata. Őrizzék és gazdagítsák ezt a kapcsolatrendszert. Kiváló munkával, korrekt vállalati magatartással, az ágazati törekvések alkotó támogatásával, becsületes egyéni és közösségi munkával! — fejezte be a miniszter, majd Gyöngyösi Istvánnal együtt átadták Kiss József vezérigazgatónak a kitüntető oklevelet. Befejezésül a miniszter 15 vállalati dolgozónak átadta a Kiváló Munkáért kitüntetést. — Kátay — Kiváló bútor - kiváló vállalat Kedd délután az üzem egyik ünnepélyesen feldíszített munkacsarnokában tartottak munkásgyűlést a székesfehérvári Garzon Bútorgyár dolgozói. A munkásgyűlésnek kettős apropója volt, egyik megemlékezés május elsejéről, a másik pedig a kiváló cím elnyerése. Nagy Alajos, a Garzon Bútorgyár igazgatója ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy nem elsősorban az elmúlt évi munkájuknak tulajdonítják a megtisztelő cím elérését, annál kevésbé, mert a versenyszabályzat sem csupán egy év kiemelkedő teljesítményét honorálja. Többéves, eredményes, folyamatos és előremutató tevékenység csúcsosodott ki 1984-ben. Már a múlt évi terv összeállításakor látszott, hogy nem éppen a legkedvezőbbek a kilátások, mert az alapanyagár és költségnövekedések a vállalati nyereség egy jelentős részét elviszik, ha nem tesznek ennek ellensúlyozására konkrét lépéseket. A sikeres termékszerkezetváltásátalakították az ALFA irodabútor családot, kifejlesztették a Barba elemes bútort, szigorú takarékossági intézkedéseket vezettek be, fejlesztették, korszerűsítették kereskedelempolitikájukat) mind azt eredményezték, hogy sikerült leküzdeni a kedvezőtlen hatásokat. Mégpedig oly mértékben, hogy a 463 millió forintos árbevételen belül majdnem 70 milliós szocialista exportot is teljesítettek, megközelítőleg 60 millió forintos nyereség mellett. Az, hogy a Garzon termékei ma jóval keresettebbek, mint a gyártási lehetőségek, az a technológiai adottságoknak, a gyors átfutási sebességnek, a felfokozott munkatempó miatti magas termelékenységből adódó viszonylag alacsony árszintnek köszönhető. Az új forgalmazási rend (budapesti és fehérvári saját boltok) nagyon szigorú, feszes belső programozási, gyártási és kiszállítási rendszert, munkamódszert követel a vállalat valamennyi dolgozójától. A termelési tervekre évek óta jellemző a kellő feszítettség melletti reális tervmeghatározás. Éppen ezért nagyon pozitív, hogy 100,9 százalékra teljesítették tervüket, ami a bázishoz képest majdnem 10 százalékos növekedést jelent. Feltétlenül meg kell még említeni, hogy az 1983-ban megkezdett tőkés exportot, ha nagy erőfeszítések árán is, de sikerült fenntartani, sőt 1984-ben minimális mértékben fokozni is tudták. Az igazgató beszédét követően jutalomban részesítették a vállalat kiemelkedő teljesítményt elért dolgozóit és brigádjait. Keserű Jánosné, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke pedig átadta Nagy Alajosnak a kiváló címet igazoló oklevelet. p. a. (Folytatás a 4. oldalon) A magyar posztó exportjáért Május elseje reggelén, még a felvonulás előtt gyűltek össze ünnepelni a Magyar Posztógyár Dunaújvárosi Fonodájának dolgozói. Igazgatójuk, Molnár Lajos köszöntötte őket az ünnep alkalmából. Május elsejét méltatva emlékeztette munkatársait az elmúlt év erőfeszítéseire és sikereire. Már nincs munkaerőgondja a fonodának, összeforrott szakembergárdája, kollektívája. Együtt tesznek azért, hogy korszerű gépparkjukon segítsék a Magyar Posztógyár termelését. Dunaújvárosban készül a ma már egyre keresettebb szövetekhez a fonal kilencven százaléka. Exportkövetelménye magas a vállalatnak és azon belül a dunaújvárosi fonodának is. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy eredményként 35 millió forintos nyereséget könyvelhettek el. Teljesítették exportfeladataikat, a dollárelszámolású országokba tíz százalékkal több fonalat küldhettek, mint amennyi eredeti terveikben szerepelt. Valamennyi területükön növelni tudták a minőség tartása mellett termelésüket 8—10 százalékkal. Ezt a termelékenység javításával érhették el. Az iparon belül elismerést érdemelnek műszaki mutatóik is. Mindezt a Kiváló Gyár kitüntető cím koronázta, amelyet dr. Zalatnai Ottó vezérigazgató nyújtott át. Ez alkalommal kapott Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést Csilus Zsófia technikus. Elek Péterné előfonó és Szilaski Sándorné statisztikus, k. é. |