Fejér Megyei Hírlap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
A legjobb érdekvédelem: a becsületes munka írta: dr. Etelvári Attila, az SZMT titkára Nagy jelentőségű belpolitikai esemény a társadalmunk vezető osztályát, a munkásosztályt, a bérből és fizetésből élők milliós tömegeit tömörítő szakszervezetek tisztségviselőinek és vezető testületeinek 1985. szeptember 1-től kezdődő választása. Ez a munka 1986. első negyedévében a Magyar Szakszervezetek XXV. kongresszusával fejeződik be. A szakszervezeti választások alapvető célja, hogy még jobban felzárkóztassuk és mozgósítsuk a munkásokat, a szervezett dolgozókat, az MSZMP XIII. kongresszusa által elfogadott és az egész dolgozó nép érdekét szolgáló politikai program végrehajtására. Fontos feladatunk, hogy a szocialista demokrácia munkahelyi keretei között is folytatódjon a párbeszéd, a vita, az együttműködés mindarról, ami ügyünket előreviszi. Erősödjön egymásért, a munkahelyért, a lakóterületért, a megyéért, végsősoron az egész országért vállalt felelősség, tovább szilárduljon a bizalom légköre, a dolgozók cselekvő egyetértése a politikával, s hangozzon el mindaz a jószándékú bírálat, vélemény és javaslat, amely hatással lehet a politika alakítására, a döntésekre és a végrehajtásra. A választások során, egyrészt a bizalmitól a SZOT- ig minden választott tisztségviselő és vezető testület számot ad a szakszervezetek XXIV. kongresszusa (1980) óta végzett munkáról, emellett meghatározza a további feladatokat is, másrészt meg kell választani a vezető testületeket és tisztségviselőket. A reális, őszinte, konkrét beszámolók számot adnak arról, hogy a szakszervezetek az adott szinten és közegben megfeleltek-e kettős funkciójuknak, s a lehetőségekhez mérten megtettek-e mindent a munkáshatalom erősítése, a politika alakítása és végrehajtása, a termelés, a munkahelyi feladatok segítése, a dolgozók érdekvédelme és érdekképviselete, élet- és munkakörülményeik javítása és sokoldalú nevelése érdekében. A számadás nem lesz könnyű, mert az elmúlt öt évben különösen sok észrevétel, kritika érte a szakszervezeteket. A szakszervezeti magatartást ért bírálatok egy része jogos, ugyanis a szakszervezetek sem tettek meg mindent, amit megtehettek volna a gondok leküzdésére. Más részük viszont alaptalan, mert a szakszervezeteknek ró fel olyan hibákat, amelyekért nem kizárólagosan felelős. Érzékeltetnünk kell, hogy a legjobb érdekvédelem a becsületesen végzett jó munka, és az azzal összhangban levő erkölcsi és anyagi elismerés. Számot adunk arról is, mit tettünk a dolgozó emberért, hogyan képviseltük és védtük érdekeiket. Volt-e megfelelő politikai bátorságunk ehhez a munkához, nem hagytuk-e könynyen leszerelni és helyenként „lekezeltetni” magunkat. Értékelni kell, hogy az állami-gazdasági szervek, a különféle szintű vezetők betartották-e a dolgozókra vonatkozó élet- és munkakörülményeiket szabályozó törvényeket és rendeleteket. Tiszteletben tartották-e mindenütt a szakszervezetek jogait, amelyek gyakorlatilag a kollektívák, a dolgozók jogai. Számot kell adni arról is, hogy a szakszervezetek hogyan vettek részt a társadalmi-gazdasági-kulturális folyamatokban, hogyan segítették a terület- és településfejlesztést, megyénk sajátos helyzetéhez igazodó területi politika megvalósítását. Ki kell dolgozni mindenütt a továbbképzés konkrét feladatait is. A szakszervezeti választások nagy tömeget érintenek. Megyénkben 162 ezer szervezett dolgozó választ meg csaknem 18 ezer szakszervezeti tisztségviselőt, 19 iparági-ágazati szakszervezethez tartozó 241 alapszervezetnél, az ágazat középszerveknél (megyei bizottságok, nagyvállalatok) és az SZMT-nél. Különösen a munkahelyi választásoknak van közvetlen hatása a dolgozókra, hiszen csaknem 13 ezer bizalmit és a munkahelyi vezető testületeket is meg kell választani. A szakszervezeti választások megyénkben is szeptember 1-től kezdődnek és november végén, a IX. megyei küldöttértekezlettel fejeződnek be. Az alapszervezeti és középszervi választások novemberben befejeződnek. Az alapszervezeti választások után a megyében jelenleg működő 18 szakmai bizottságot is megújítják. A választások során arra törekszünk, hogy tovább erősödjön a munkahelyi és a szakszervezeti demokrácia, fejlődjön a tagság és a vezető szervek kapcsolata, jobban kibontakozzon a szakszervezetek önálló arculata, kezdeményező készsége, és ezzel együttjáró felelőssége. A választások segítsék a mozgalomban azt a folyamatot, amely az MSZMP KB 1983. október 12-i — a szakszervezeti munka fejlesztéséről szóló állásfoglalásával — elindult. Ezt szolgálja az új elemekkel gazdagított, továbbfejlesztett választási rendszer is. A választások új vonásai közül érdemes megemlíteni, hogy a SZOT választási szabályzata kiterjeszti a titkos választást a bizalmiakra, főbizalmiakra is, lehetővé teszi minden funkcióban a többes jelölést, a választhatóságot nem köti meghatározott tagsági időhöz, több jelölt esetén nincs sorrend, hanem a szavazatok száma dönt. Új szervezeti felépítésre adott lehetőséget a megyei bizottságoknál és az SZMT-nél is. A jövőben egyes megyei bizottságok, mint választott testületek megszűnnek, helyettük választott vagy kinevezett megyei titkárságok jönnek létre. Csökken az SZMT testületeinek és tagjainak száma is. A szakszervezeti választások politikai-szervezeti és káderelőkészítő munkája megyénkben jól halad, az erre vonatkozó dokumentumok rendelkezésre állnak (feladattervek, propagandatervek stb.). Különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy mindenütt kedvező politikai légkör legyen a választások során. Nagy figyelmet fordítanak a káderelőkészítő munkára, hogy a vezető testületek és az aktívahálózat, ahol szükséges, személyileg is megújuljon. A szakszervezeti munka fontos és bonyolult politikai munka. Nem mindegy tehát, hogy ki kerül szakszervezeti funkcióba, ezt szolgálja a többes jelölés lehetősége is. Arra törekszünk, hogy a szakszervezeti választások is szolgálják Fejér megye lakosságának, dolgozóinak további boldogulását, az előtünk álló nagy és nehéz feladatok sikeres megoldását. A választások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szocialista demokrácia további erősítésével — Lenin szavaival élve — a szocializmus egyre inkább ne csupán a nép érdekét szolgáló hatalom, hanem elsősorban és mindenekelőtt a nép által gyakorolt hatalom legyen. Az Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Műveinek fehérvárcsurgói üzemében az év első felében a hazai fogyasztóknak 225 ezer tonna, míg tőkés exportra 7 ezer tonna üveghomokot szállítottak. Az üzemben jelenleg a hagyományos flotációs eljárással tisztítják az értékes üveghomokot. Nemrég egy kísérleti üzemet építettek, ahol az üveghomok további tisztítását mágneses eljárással végzik. Amennyiben a kísérletek megfelelnek az elvárásnak, a közeljövőben bevezetik a mágneses eljárást is. Fotó: Rabáczy Szilárd Újabb rekord Márkushegyen Az eddigi legmagasabb napi termelést meghaladó mennyiséget, 8700 tonna szenet küldtek felszínre kedden az Oroszlányi Szénbányák Márkushegyi Bányaüzemében. A pusztavámi korszerű bányában jelenleg négy frontfejtés adja a szenet és a munka szervezettségére jellemző, hogy időarányos tervüket eddig 33 ezer tonnával teljesítették túl. A márkushegyi bánya egyébként csaknem annyit termel, mint a vállalat többi bányája együttvéve, hiszen a társüzemek napi teljesítménye 11 ezer tonna. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben a márkushegyi bányászok vállalták, hogy 1985-ben a tavalyi termelésnél 400 ezer tonnával többet, összesen 1,6 millió tonna szenet fejtenek. Ezzel a teljesítménynyel Márkushegy a hazai mélyművelésű bányák termelésének tíz százalékát adja. Takarékon a közúti építők Nyolcvannyolc helyszínen dolgoznak A kedvezőtlen gazdasági hatások következményét, a beruházási források mérséklődését egyre jobban érzik az építőipari vállalatok. Köztük az útépítők is, akiknek újabban jószerivel csak kisebb javítási, karbantartási munkák jutnak. Napjaink jelentősebb útépítési munkáin néhány speciális nagyvállalat osztozkodik, így aztán a többieknek marad a sok kisebb feladat. Ez jellemző mostanában a több megyére kiterjedő érdekeltségű Székesfehérvári Közúti Építő Vállalatra is. Mint azt Gajdán István igazgatóelmondta, az idén is sok apró munkából tevődnek össze a vállalat feladatai. Idei tervükben nyolcvannyolc munkahely szerepel, ennyi helyszínen végeznek útépítési, útjavítási és karbantartási munkát. A Berényi úton (811-es számú út) a Videoton előtti 800 méteres szakaszon 12 millió forint értékű munkát végeznek szeptember végéig. Járdaépítés, buszöböl kialakítás, útszegélyépítés, vízvezeték és parkolóépítés, világítás kiépítése szerepel többek között az itteni feladatok sorában. Szintén a 811-es számú úton, a 11-es és 15-ös „kilométerkő” között 25 milliós munkát kezdtek tavaly, amelyet szeptember végére befejeznek. E szakaszon egyebek között útkorrekciót is végeztek a vasúti átjáróknál és új burkolattal is ellátták az úttestet. A munkát, amelynek során 12 ezer köbméter földet is megmozgattak, a Közlekedési Minisztérium finanszírozta. Megyeszékhelyünkön a 63- as főút és a Váralja út kereszteződésének kiépítését, tanácsi beruházás keretében végzik, s szeptember végére befejezik. Ezután folytatják a Váralja út újjáépítését. Tízmilliós beruházás a Kápolnásnyék—pákozdi út felújítása. Miután az út pákozdi átkelő szakasza nemrég elkészült, most itt végzik (pernyebetonnal) a burkolat javítását. A Zámoly—gánti úton útkorrekciót és ezzel egyidőben burkolatmegerősítést végeznek a székesfehérvári Közúti Építő Vállalat szakemberei, összesen 12 millió forint értékben. Útkarbantartási munka folyik Dunaföldvár és Sárbogárd között is, öt kilométeres szakaszon. Az M7-es autópálya mellett (a 33,7-es kilométernél) parkolót alakítanak ki. A vállalat veszprémi főépítésvezetősége Tihanyban végez jelentősebb munkát: járdát építenek a falutól a révig. A tatai főépítésvezetőség szervezésében 45 milliós munkát végez a vállalat Esztergomban, ahol a város belső átkelési szakaszát kell megépíteni, jövő szeptemberig. A nagyobb munkák mellett sok az apróbb feladat. Dolgoznak üzemekben (például a Dunai Vasműben) és alvállalkozóként építőipari vállalatoknál, például az székesfehérvári öreghegyen és az épülő Lenin városrészben. A vállalat nagyobb teljesítményű gépi eszközei természetesen nem az ilyen karbantartás jellegű és kisebb építési feladatok elvégzésére hivatottak. Ma sokszor nagyobb szükség van a kétkezi munkára. Így aztán újabban létszámhiánnyal küzd a vállalat: kevés a szakmunkás és a segédmunkás. A tavalyi tapasztalatok és az előrejelzések alapján a múlt évinél mérsékeltebb tervet készítettek, amelynek időarányos teljesítésével kicsit elmaradtak a kedvezőtlen év eleji időjárás miatt, de számításaik szerint év végéig minden remény megvan az elmaradás behozására. Az első fél év során egyébként 160 millió forintos bevételt tudhat magáénak a Székesfehérvári Közúti Építő Vállalat. A szervezett költséggazdálkodásnak köszönhető, hogy az árbevétel csökkent ugyan a tervhez képest, a nyereség mégis megfelelt a várakozásnak. A néhány esztendeje átadott korszerű bitumenemulziót gyártó szárazréti üzem sajnos — kellő megrendelés hiányában — csak félgőzzel üzemel. Az idén mindössze ötezer tonna bitumen-emulzió gyártásával számolnak, holott teljes kapacitással, egy műszakban is évi 14 ezer tonnát tud az üzem. B. L. Számítógép az új kokszolóműnél Az előrelátó tervezés mindig meghozza a gyümölcsét. A Dunai Vasmű tízmilliárd forintos költséggel épülő új kokszolóműve, 1986 decemberében lép majd a termelő üzemek sorába, de már elkészült az új mű számítógépes irányításának terve. A Dunai Vasmű és a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei közös munkával hozták létre az új mikroszámítógépes folyamat - és termelésirányító lokális hálózati rendszert. Hogy mi mindenre lesz képes ez a számítógépes rendszer, arról most csak dióhéjban annyit: évi 1,3 millió tonna koksztermelés szabályozására szolgál, évi 5 milliárd forint értékű „anyagfolyam” nyilvántartását és irányítását végzi majd. S, hogy a számítógép korántsem ömagáért való „játék”, hanem komoly népgazdasági haszna is van, arra ugyancsak álljon itt néhány érv; elérhető lesz vele a szén energiahordozók fajlagos felhasználásának és a kokszimportnak a csökkentése. A termelés számítógépes „támogatásával” ugyanis lehetővé válik az egyenletes minőségű, optimális kihozatalú és frakciójú koksz előállítása, a szénelőkészítés és a kokszolás anyag- és energiatakarékos üzemvitelének biztosítása; a termelésirányítás szervezettségi szintjének emelése; a technológiai és a munkafegyelem javítása; valamint a termeléselszámolás, nyilvántartás bizonylati és ügyviteli rendszerének racionalizálása. S, hogy az előrelátó tervezés milyen gyümölcsöt termett? A szakemberek olyan sikeresen oldották meg az új kokszolóműnek a szénkészletek nyilvántartására, a szénelegy összeállítására, a kokszolási folyamat technológiai irányítására, a követő nyilvántartásra és elszámolásra vonatkozó számítógépes szabályozását, valamint a vasmű számítógépközpontjához való kapcsolás tervét, hogy a 22 és félmilliós programhoz — egy az OMFB által meghirdetett pályázat útján — elnyerték az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 10 millió forintos támogatását is. — sas —