Fejér Megyei Hírlap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-01 / 230. szám
2. OLDAL Kádár János Prágába látogatott (Folytatás az 1. oldalról) alakult jelenlegi feszültségekért elsősorban az amerikai imperializmus, a NATO szélsőséges körei viselik a felelősséget. A katonai-hadászati egyensúly megbontására, az erőfölény megszerzésére törekszenek és a fegyverkezési verseny fokozását erőltetik a népekre. Napjaink meghatározó igényeként jelölték meg a világűr militarizálásának megakadályozás Az MSZMP és a CSKP KB főtitkára határozott támogatásáról biztosította a Szovjetunió nagy jelentőségű békekezdeményezéseit. Nagyra értékelték a Szovjetuniónak valamennyi atomfegyver-kísérlet egyoldalú moratóriumára hozott döntését és a kozmikus térség békés célú hasznosítására vonatkozó együttműködési javaslatát. Kifejezték reményüket, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfelső vezetőinek tervbe vett találkozója hozzájárul a nemzetközi helyzet általános javulásához, a világbéke megőrzéséhez. Hangsúlyozták eltökéltségüket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a Varsói Szerződés tagállamaiként tevékenyen kiveszik részüket a szocialista országoknak a nemzetközi feszültség csökkenését, a nemzetközi biztonság erősítését, az enyhülés politikájának európai és világméretű érvényesítését célzó közös erőfeszítéseiből. Aláhúzták, hogy e célok elérése szempontjából alapvető jelentősége van a szocialista közösség országai egységének és összeforrottságának. Szolidaritásukat fejezték ki Ázsiának és Latin-Amerikának az imperializmus, a neokolonializmus, a faji megkülönböztetés ellen, a politikai és gazdasági függetlenség megszilárdításáért küzdő népeivel. Kádár János és Gustáv Husák találkozója szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. Megerősítette a kétoldalú kapcsolatok helyzetének értékeléséről és távlati fejlesztéséről, valamint a békéért és társadalmi haladásért folytatott harc feladatairól vallott nézetek teljes egységét. Hozzájárult az MSZMP és a CSKP, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti hagyományos barátság és együttműködés megszilárdításához. Kádár János baráti látogatásra hívta meg Gustáv Husákot, aki azt köszönettel elfogadta. KOMMENTÁR A párizsi csúcs Mihail Gorbacsov holnap Párizsba érkezik. A különböző országok megfigyelői egyetértenek abban: az a tény, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára még a Ronald Reagannel tervra ittó genfi találkozó előtt — megválasztása óta az első nyugati országként — Franciaországot keresi fel, félreérthetetlen jelentőségű gesztus. Moszkvában mindig is kiemelt fontosságot tulajdonítottak a szovjet—francia viszonynak. Olyan kapcsolat ez, amelynek gyökerei a múltba nyúlnak vissza és amelyről elmondható, hogy kiállotta a változó idők próbáját. A történészek — és nemcsak a történészek — azt sem felejtik el, hogy a második világháborút követő hidegháború vegén az első komoly rést éppen Charles de Gaulle akkori francia államfő 1966-os moszkvai útja ütötte. Azóta tizenhat szovjet—francia csúcstalálkozóra került sor (ez lesz a tizenhetedik), és nem túlzás az a megállapítás, amely szerint minden esemény jótékony hatással volt a kontinens, a világ közérzetére. Most is várható ilyen hatás, és ez a jelenlegi, mind veszélyekkel, mind reményekkel terhes nemzetközi helyzetben fontosabb, mint valaha. Két különböző, sőt, egymással élesen szembenálló szövetségi rendszer tagjáról lévén szó, nem közömbös annak látványos demonstrálása sem, hogy a politikai pozitívumokon túl milyen kölcsönös gazdasági haszonnal járhat — és jár is — a kétoldalú együttműködés tudatos, intenzív fejlesztése. Elsőként Franciaországba indult a szibériai földgáz, kelet felé pedig a francia nehéz- és vegyipar termékei áradnak. Az együttműködés modellformájának számít a Renault és a Moszkvics gyár közös munkája. „Franciaország — állapítja meg az utazás előestéjén a Pravda — a Szovjetunió egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere; a forgalom értéke az utóbbi öt évben a korábbi fél évtizedes időszakhoz képest megduplázódott, és elérte a húszmilliárd rubelt.” Francia szempontból az együttműködés nagyságrendjét érzékelteti, hogy a szovjet megrendelések háromszázezer francia dolgozónak biztosítanak munkát. Nyilvánvaló, hogy a két ország számos nemzetközi problémát — és különösen azok okait — másképpen ítéli meg. Ez azonban a múltban sem lehetett, és most sem lehet akadálya annak, hogy a közeledési lehetőségeket keressék — nemcsak egymás kölcsönös hasznára, hanem Európa és a világ javára is. Harmat Endre TELEX Felmentés, kinevezés A Minisztertanács Roska István külügyminiszter-helyettest más fontos megbízatására tekintettel — érdemei elismerése mellett — e tisztségéből felmentette, egyúttal Barity Miklóst külügyminiszter-helyettessé kinevezte. Óvári Miklós Madridban Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) meghívására hétfőn délután Madridba érkezett. A barajasi repülőtéren Pedro Boffil, a PSOE Végrehajtó Bizottságának tagja, a párt szóvivője, Rafael Tanen, a párt külügyi osztálya szocialista részlegének vezetője, valamint Dóczé Kálmán, hazánk madridi nagykövete fogadta. Németh Károly fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese a KB székházában hétfőn fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, amely Giovanni Cervettivel, a párt vezetősége tagjával az élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörben megtartott megbeszélésen a két párt képviselői tájékoztatták egymást pártjuk, országuk helyzetéről, az előttük álló feladatokról. Áttekintették az MSZMP és az OKP kapcsolatait, és megerősítették azok továbbfejlesztésére irányuló szándékukat. Nemzetközi élet Az MSZMP főtitkára hazaérkezett Csehszlovákiából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn este hazaérkezett Prágából. Kíséretében volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és őszi István, a KB osztályvezető-helyettese. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Berecz János, Horváth István és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkárai, továbbá Kótai Géza, a KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője, Kamara János, a KB tagja, belügyminiszter, Urbán Lajos közlekedési miniszter, Horn Gyula, a KB tagja, külügyminisztériumi államtitkár. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) Jan Debrouwere látogatása Jan Debrouwere, a Belga Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szeptember 25—30 között hivatalos látogatást tett hazánkban. A vendéggel Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Kovács László, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője folytatott megbeszéléseket. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, a két párt feladatairól, és áttekintették a pártközi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Jan Debrouwere találkozott Somosné Papp Annával, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának titkárával, akivel véleménycserét folytatott az Európai Biztonság és Együttműködés brüsszeli székhelyű Nemzetközi Bizottsága munkája továbbfejlesztésének lehetőségeiről. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1995. OKTÓBER 1. KEDD Losonczi Pál Angolából Zimbabwéba utazott Kurucz János, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn délelőtt befejezte hivatalos, baráti látogatását az Angolai Népi Köztársaságban. A magyar párt- és állami küldöttség négy napot töltött a nyugat-afrikai országban, és eredményes tárgyalásokat folytatott a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés bővítéséről. Losonczi Pált, a főváros Luanda „Február 4.” repülőterén vendéglátója José Eduardo dos Santos, az MPLA— Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke búcsúztatta. A különrepülőgép a délkelet-afrikai Zimbabwe, Losonczi Pál afrikai útjának következő állomása felé indult. A búcsúzást megelőzően megtartották a hivatalos tárgyalásokat lezáró plenáris ülést. Losonczi Pál és José Eduardo dos Santos, valamint a tárgyaló küldöttségek tagjai összegezték a legutóbbi napok megbeszéléseinek eredményeit, tapasztalatait. Közös közleményt hagytak jóvá, amelyből kiderül az is, hogy magyarországi látogatásra szóló meghívást kapott José Eduardo dos Santos. Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes és angolai kollégája, Fernando José Franca Dias Van Dunen 1986—88- ra szóló kulturális és oktatási munkatervet írt alá. A látogatásról a magyar érdekek szempontjából öszszegzésképpen megállapítható, hogy az szolgálta az angolai politikai helyzet és a gazdasági együttműködés lehetőségeinek jobb megismerését. Az angolai vendéglátók nagy súlyt helyeztek arra, hogy a magyar küldöttség alaposan tájékozódjon Angola bonyolult belső körülményeiről és az Afrika déli részének fejleményeivel kapcsolatos, rendkívül összetett diplomáciai tevékenységéről. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn négynapos hivatalos, baráti látogatásra Harareba érkezett Canaan Sodindo Babana, a Zimbabwei Köztársaság elnökének meghívására. A délkelet-afrikai ország függetlenné válása óta nem járt itt magyar vezető, míg Robert Mugabe miniszterelnök 1983 májusában járt már hazánkban. Harare nemzetközi repülőterén Canaan Banana elnök, Robert Mugabe miniszterelnök és más állami vezetők fogadták Losonczi Pált és hivatalos kíséretét, amelynek tagjai: Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, Horváth Ottó egészségügyi miniszterhelyettes, Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának általános elnökhelyettese, Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója és Várkonyi József, hazánk hararei nagykövete. A repülőtéri fogadáson a hagyományoknak megfelelően 21 díszlövés hangzott el. Losonczi Pál megszemlélte a tiszteletére felsorakozott díszegységet, majd elhangzottak a himnuszok. Két fekete és egy fehér kislány virágfűzérrel kedveskedett Losonczi Pálnak. Mint az afrikai út első állomásán, Angolában, a hararei repülőtéren is, népi táncosok adtak elő műsort. Losonczi Pált az állami vendégházban szállásolták el. Losonczi Pál délután udvariassági látogatást tett Banana államfőnél az elnöki rezidencián. Este a közel 760 ezer lakosú főváros, az egykori Salisbury központjában, az elegáns Meikles hotelben Banana díszvacsorát adott a magyar államfő tiszteletére. A zimbabwei politikai, gazdasági élet közel száz személyiségét hívták meg. A díszvacsorán a két államfő pohárköszöntőt mondott. Magyar-zimbabwei kapcsolatok Hazánk és a Zimbabwei Köztársaság 1980-ban létesített diplomáciai kapcsolatot. Az együttműködés alapelveit rögzítő megállapodás szerint mindkét országban keresik az együttműködés kialakításának lehetőségét a gazdaság, a kereskedelem, a kultúra, a tudomány és a technika területén. Nagykövetünk 1983 januárjában adta át megbízólevelét. A diplomáciai kapcsolatok felvétele után a Külkereskedelmi Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi Kamara szakemberei készítették elő a gazdasági kapcsolatok felvételét. 1981 októberétől — közös GATT-tagságunk alapján — kereskedelmünkben kölcsönösen biztosítjuk a legnagyobb kedvezmény elvét. Lehetőséget kínál együttműködésünk fejlesztéséhez közös tagságunk is a Nemzetközi Valuta Alapban és a Világbankban. A magyar—zimbabwei kapcsolatok kiemelkedő állomása Robert Mugabe miniszterelnök 1983 májusi hivatalos látogatása hazánkban Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására. A látogatáson mindkét fél megerősítette szándékát az együttműködés kiépítésére. Robert Mugabe látogatása végén kijelentette: budapesti tárgyalásai tükrében számos lehetőséget lát a két ország közötti szorosabb együttműködésre mind politikai, mind gazdasági téren. A miniszterelnöki látogatást követően több zimbabwei miniszter járt hazánkban, keresve azokat a területeket, amelyeken a magyar tapasztalatokat az együttműködés kiépítésével Zimbabwe hasznosíthatná. 1984 óta magyar kereskedelmi kirendeltség működik Hararében. Új impulzust adhat kapcsolatainknak az idén júniusban aláírt kereskedelmi megállapodás. Megkezdődött az egyeztetés a két ország műszaki-tudományos együttműködési egyezményének megkötéséről. Mindez előnyös keretet kínál a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez, bár azok egyelőre még csak a kezdeteknél tartanak, elmaradva a lehetőségektől. A magyar export értéke 1984-ben 1170 ezer amerikai dollár volt, legfontosabb tételei az izzólámpák, gyógyszerek, golyóscsapágy és fotópapír. Zimbabwét a lehetőségeket tekintve igen fontos gazdasági partnernek tekintjük. Zimbabwe ásványkincsekben igen gazdag ország, jelentős a krómérc, az azbeszt, az arany, az ezüst és wolframbányászata. Afrika egyik legerősebben diverzifikált iparával, intenzív mezőgazdasági termeléssel, és kielégítő infrastruktúrával rendelkezik. Gazdasági téren lehetséges együttműködési területnek tartjuk a mezőgazdaságot,öntözési rendszerek, vízgazdálkodás, szövetkezeti terasztalatátadás) az energetikát, a közlekedést, az egészségügyet, az oktatást, az izólámpa- és fénycsőgyártást. Az áruforgalomban egyelőre a barter üzletek létesítése a legígéretesebb, ennek előmozdítására a Magyar Külkereskedelmi Bank tavaly speciális bankszámlát nyitott ellentételezéses üzletek számlavezetésére. Kulturális kapcsolataink egyelőre zimbabwei ösztöndíjasok fogadásában merülnek ki. Megkezdődött a tömegszervezeti kapcsolatok kiépítése is a két ország között. Zimbabwe ad otthont az el nem kötelezett országok csúcstalálkozójának. Ez is jelzi külpolitikájának fő irányát. Következetesen fellép a térség problémáinak igazságos rendezéséért. (MTI) A Kínai Népköztársaság ünnepe A Kínai Népköztársaság megalakulásának 36. évfordulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Li Hszien-nien államelnököt és Csao Ce-jangot, az Államtanács elnökét. Már harminchat esztendeje, hogy a Kínai Kommunista Párt sikerre vezette a feudális és a félgyarmati iga ellen küzdő kínai nép forradalmi harcát. A sok évtizedes polgárháború, amely 1949. október elsején a Kínai Népköztársaság kikiáltásához vezetett, egyszerre volt a szocialista fordulathoz utat nyitó és nemzeti felszabadító küzdelem. Az imperialisták minden eszközzel, pénzzel, hadianyaggal, katonai szakértőkkel támogatták a kiváltságait védelmező kínai reakciót. A forradalmi hadsereg oldalán viszont a szocialista országok, a nemzetközi munkásmozgalom, a nemzeti függetlenség és társadalmi haladás hívei álltak. A legjelentősebb segítséget a Szovjetunió nyújtotta. Fegyveres erői verték szét a megszálló japán hadsereget. 1949-ben a világ haladó erői méltán tekintették az akkor 600 milliós kínai nép forradalmának győzelmét, a KNK kikiáltását a XX. század egyik kiemelkedően fontos történelmi eseményének. A KNK megalakulását követő első évtizedben helyreállították az elpusztított gazdaságot, véget vetettek az éhínségnek, megkezdődött az ország iparosításának, korszerűsítésének megalapozása. A kínai nép áldozatos munkája mellett ebben is nagy szerepet játszott a szocialista országok szolidaritása, elsősorban a Szovjetunió segítsége, amely Kína számára nemcsak biztosította a békés körülményeket, hanem támogatást nyújtott több száz nagyipari vállalat létrehozásához is. Azokban az években Kína külpolitikája kedvező hatást gyakorolt a nemzetközi helyzetre, elősegítette a béke megőrzését, világszerte meggyorsította a gyarmati elnyomás felszámolását. Az alkotó munka e nagyszerű eredményeit nem halványíthatják el a „nagy ugrás” és a „kulturális forradalom” azóta már Kínában is élesen bírált, súlyos torzulásai. Megkezdték a hamis tételek felülvizsgálatát, s az ország szocialista korszerűsítését hirdették meg. Ám az sem kerüli el figyelmünket, hogy az útkeresés sajnos nem mentes a szovjetellenes megnyilatkozásoktól, annak ellenére, hogy az utóbbi időkben a szovjet—kínai kapcsolatok több területen élénkülnek, normalizálódnak. Hazánk, a többi szocialista országgal együtt, ma is abban érdekelt, hogy Kína békeszerető és szocialista nagyhatalomként, a haladás oldalán vegye ki részét a világpolitika alakításából.