Fejér Megyei Hírlap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám

1. OLD­Al Mihail Gorbacsov tv-beszéde „Az emberiség nagy felelősséget követelő határra érkezett” (Folytatás az 1. oldalról) Jentéktelen az sem, mind­ezt hogy teszik: demon­stratívan, gőgösen, semmibe véve a világ közvéleményét. Sem realitásérzék, sem fele­lősségérzés ! A szovjet politikai veze­tésnek nem egyszerű kérdés­re kell válaszolnia: hogyan reagáljon az Egyesült Álla­mok magatartására. Álláspontunk világos. Úgy véljük, hogy a világ felelős döntések időszakába lépett. Nem távolodunk el a béke megőrzésének és megszilár­dításának irányvonalától, amit teljes határozottsággal megerősített az SZKP XXVII. kongresszusa is. Ami az egyoldalú szovjet moratóriumot illeti, válto­zatlanul március 31-ig érvé­nyes. Ez után az időpont után sem fogunk atomrob­bantást végrehajtani, ha az Egyesült Államok is így jár el. Újabb esélyt adunk az amerikai kormányzatnak arra, hogy felelős döntést hozzon: beszüntesse az atom­robbantásokat. Ellenkező esetben a Szov­jetunió felújítja a kísérle­teket. Ennek teljes mérték­ben világosnak kell lennie. Sajnáljuk ezt, de kénytele­nek vagyunk így tenni, mert nem mondhatunk le bizton­ságunkról, szövetségeseink biztonságáról. Ugyanakkor még egyszer hangsúlyozom: fő törekvé­sünk a nukleáris fegyverke­zési hajsza megállítása. A legegyszerűbb, legvilágosabb és leghatékonyabb lépés eh­hez a nukleáris robbantások beszüntetése lenne. Javasoltuk, hogy haladék­talanul kezdjünk tárgyalá­sokat az atomfegyver-kísér­letek teljes betiltásáról, be­leértve az ellenőrzés kérdé­seit. A Szovjetunió számá­ra elfogadható bármilyen variáns: kétoldalú szovjet­amerikai tárgyalások, há­romoldalú tárgyalások Ang­lia részvételével, sokoldalú tárgyalások a genfi leszere­lési konferencia keretében. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a helyzet halaszthatatlan cselekvést követel. Kész vagyok már a kö­zeljövőben találkozni Rea­gan elnökkel Londonban vagy Rómában, bármely más európai fővárosban, ahol hajlandóak fogadni bennün­ket, hogy megállapodjunk erről a kérdésről. Nem látok leküzdhetetlen akadályt — sem politikait, sem techni­kait, sem mást — e tekin­tetben. Megfelelő politikai akaratra és közös felelőssé­günk megértésére van szük­ség. Javasoljuk, hogy talál­kozzunk, cseréljünk véle­ményt erről a létfontosságú problémáról, és adjunk meg­bízást megfelelő megállapo­dás előkészítésére. Reméljük, hogy a Szov­jetunió javaslatát kellőkép­pen értékeli és helyesen fo­gadja az Egyesült Államok elnöke és az egész világ. Az idő már nem vár. A szovjet nép nevében felhív­juk az amerikai népet és kormányát, minden ország népét és kormányát, hogy aktívan, gyakorlati tettek­kel járuljanak hozzá ahhoz, hogy a nukleáris robbantá­sok tilalma tény legyen, az államközi kapcsolatok nor­májává váljon. Az emberiség nagy fele­lősséget követelő határra érkezett. A nukleáris fegy­verkezési hajsza következ­ményei veszélyesen megjó­­solhatatlanokká válhatnak. Együtt kell cselekedni — ez mindenkire vonatkozik — fejezte be tévébeszédét az SZKP főtitkára. Reagan elutasította a szovjet javaslatokat Reagan amerikai elnök még szombaton elutasította Mihail Gorbacsov új javas­latát a nukleáris fegyverkí­sérletek felfüggesztésére és egy — az atomkísérletek tel­jes eltiltásával foglalkozó — csúcstalálkozóra. A kalifor­niai birtokán tartózkodó el­nök nevében sajtóirodája terjedelmes nyilatkozatot adott közzé, amelyben kije­lenti: az Egyesült Államok álláspontja nem változott meg a nukleáris kísérletek moratóriumáról és szükséges­nek tartja saját kísérletei folytatását. Mint ismeretes, a Szovjet­unió önként vállalt kísérleti tilalma óta az Egyesült Ál­lamok több nukleáris rob­bantást hajtott végre, a leg­utóbbit az elmúlt napokban. Washington folytatja a föld alatti nukleáris robbantáso­kat, a legközelebbi ilyen fegyverkísérletet a jövő hó­napban akarja végrehajtani és értesülések szerint 16 al­kalommal tervez az idén a nevadai telepen atomrobban­tást. A Fehér Ház által kiadott nyilatkozat azt mondja, hogy az Egyesült Államok „több­ször is kifejezésre juttatott álláspontja szerint a nukle­áris fegyverkísérletek korlá­tozása terén most a kölcsö­nös bizalmat növelő gyakor­lati intézkedésekre van szük­ség, amelyek megnövelik a felek képességét a fennálló egyezmények megtartásának ellenőrzésére”. Washington a szovjet mo­ratórium kezdetekor „vilá­gosan kifejezésre juttatta, hogy a kísérletek felfüggesz­tése nem szolgálja az Egye­sült Államok, szövetségesei és barátai érdekeit”, mert — a nyilatkozat érvelése szerint — „az Egyesült Államok a gyakorlatból tudja, hogy a moratórium nem vezethet el a biztonság megnöveléséhez”. Reagan azt hangoztatja, hogy „a nukleáris fegyverekre to­vábbra is szükség van az ag­resszió megakadályozásához, a béke biztosításához s mind­addig, amíg ez marad a hely­zet, a korlátozott mértékű kísérletekre szükség van ah­hoz, hogy biztosítsák az Egyesült Államok elrettentő erejének megbízható, bizton­ságos és hatékony működé­sét”. A nyilatkozat megismétli, hogy az Egyesült Államok jelenleg csupán két, koráb­ban megkötött egyezmény ratifikálására lenne hajlan­dó, a kísérleti robbantások felső határáról, illetve a bé­kés célokat szolgáló nukle­áris robbantások eltiltásá­ról , s erre is csupán abban az esetben, ha megállapodás jönne létre a tilalom ellenőr­zésének új módszereiről. Mint ismeretes, Reagan azt ajánlja, hogy erről szakértői szinten tanácskozzanak csu­pán, s szovjet szakértők te­kintsék meg a legközelebbi amerikai föld alatti robban­tás idején az ellenőrzés új amerikai módszereit. A csúcstalálkozó gondola­tát az elnöki nyilatkozat az­zal utasítja el, hogy „bármi­lyen fontos is a nukleáris kísérletek kérdése, ez csak egy kérdés, aminek megoldá­sa ráadásul szorosan össze­függ más kérdésekkel, min­denekelőtt a fennálló nuk­leáris fegyverkészletek szint­jének csökkentésével és a hatékony ellenőrzési eljárás megteremtésével. Az Egye­sült Államok ezeknek a kér­déseknek ad prioritást”. Reagan ismételten azt hangoztatja egyébként, hogy bármiféle csúcstalálkozónak az Egyesült Államokban kell sorra kerülnie. Az elnöki állásfoglalástól függetlenül az amerikai tö­megtájékoztatási eszközök, a hírügynökségek, a rádió és a televíziós állomások szomba­ton déltől vezető helyen fog­lalkoztak Mihail Gorbacsov fontos új javaslatával. Bár egyes kommentárok megkí­sérelték azt „propagandaak­ciónak” minősíteni, a jelen­tések túlnyomó többsége alá­húzta, hogy a Szovjetunió továbbra is határozottan törekszik a fegyverkísérletek megszüntetésére és nagyfokú megegyezési készséget tanú­sít. A Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusán, 1971- ben megállapította, hogy az ország szocialista fejlődése új szakaszhoz érkezett és a fejlett szocialista társadalom építését tűzte célul az ország­ban. Azóta jelentős eredménye­ket ért el a párt a fejlett szo­cialista társadalom anyagi, technikai alapjának megte­remtésében. Az utóbbi 15 év­ben a nemzeti jövedelem évente átlag 4,5 százalékkal növekedett, az ipari termelés pedig 4,5—5 százalékkal. A népgazdaság szerkezete alap­vetően megváltozott. Jelenleg a gépgyártás, az energetika, a vegyipar és az elektrotech­nika mintegy a kétharmadát adja az ország ipari termelé­sének. A gépgyártás és az elektronika kivitele a­­teljes export 50 százalékát adja. Az ország energiaszükségletének 20 százalékát az atomerőmű­vek biztosítják, az elkövetke­ző 2—3 évben ez az arány 25—30 százalékra emelkedik. A gyorsított ütemű iparosí­tásban, főleg a múltban el­maradt területeken, fontos szerepet játszott több mint 1500 kis- és középvállalat létrehozása, a pártszerveze­tek ellenőrző szerepének nö­velése, a munkaszervezés, az üzemi demokrácia kiszélesí­tése. Jelenleg az állam a ter­vek elkészítéséhez csak öt­hat mutatót ad meg. Minden egyébről — a munkatervről, a brigádok megszervezéséről, a fizetés elosztásáról, a tár­sadalmi készlet felhasználá­sáról, közép- és vezető káde­rek felvételéről, sok helyen az igazgatóról is a dolgozó kollektíva dönt. A párt vezetésével határo­zott eredményeket értek el a falvakban is. Az agrár­ipari komplexumok gazdaságilag megerősödtek, erősödött a mezőgazdaság szakosodása, javult technikai felszereltsé­ge. A gabona-, a kukorica-, a zöldség- és gyümölcstermesz­tés átlaghozama elérte a fej­lett európai országok szint­jét. Tavaly súlyos aszály súj­totta Bulgáriát, ennek követ­keztében a kalászosokból a tervezett mennyiségnek csak a felét tudták betakarítani, a falvak és városok vízellátá­sában nehézségek adódtak. A súlyos problémák ellenére az ország gazdasági helyzete stabil, az említett nehézségek azonban áremelésekhez és néhány beruházás csökken­téséhez vezettek. A Bolgár Kommunista Párt józanul és reálisan mérlegeli a fejlett szocialista társada­lom kialakításának folyama­tait. Annak tudatában, hogy honnan, milyen fejletlen alapról kezdődött az ország­ban a szocializmus építése, megállapítja, hogy történel­mileg rövid idő alatt nagy eredményeket értek el az ipar és a gépesített mezőgazdaság kialakításában, az oktatás, a művelődés és életmód terüle­tén. Nem hallgatja azonban el azt sem, milyen sok még a tennivaló, hogy a szocialis­ta rendszer lehetőségeit ma­ximálisan kihasználják, hogy az ország meg tudjon felelni a kor követelményeinek. Konsztantin Bajcsinszki (SZÓFIAPRESSZI KS) A BKP XIII. kongresszusa elé Eredmények és tennivalók Nemzetközi élet Hazánkba érkezett Bernhard Vogel Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tesének meghívására hét­főn hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Bernhard Vogel, a Német Szövetségi Köztársaság Raj­­na-Pfalz tartományának miniszterelnöke. A vendéget és kíséreté­nek tagjait a Ferihegyi repülőtéren Melega Tibor külkereskedelmi miniszter­­helyettes fogadta. Jelen volt Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykö­vete is. TELEX Hazaérkezett Prágából az MSZMP küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének vezetésé­vel részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusán, szombaton ha­zaérkezett Prágából. A fogadtatásnál lesen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ma­gyarországi nagykövete. Samora Machel Moszkvában A szovjet kormány meghí­vására vasárnap baráti mun­kalátogatásra Moszkvába érke­zett Samora Machel, a­ Frelimo Párt elnöke, a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke. A mozambiki elnök többször járt már a Szovjetunióban, baráti munkalátogatáson leg­utóbb három éve. A két ország kilenc éve írta alá barátsági és együttműködési szerződését. Kadhafi beszéde A Szidra-öböl feletti líbiai felségjogok megvédését ígérte Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője pénteken. A brit katonák Líbiából való kivonásának 16. évfordulóján mondott beszédében, a Szidra­­öbölbeli amerikai támadást kö­vető első nyilvános beszédé­ben, a politikus tagadta, hogy az amerikai légitámadások bármilyen kárt okoztak volna a líbiai légvédelemben. Mir: a harmadik hét kezdete Pénteken szív- és érrendszeri vizsgálat, előző este pedig test­­súlymérés és izomérzékelés volt az űrben, a Mir űrállomás fedélzetén. A soros orvosi ellenőrzés szerint Leonyid Kizim és Vla­gyimir Szolovjov jó egészség­nek örvend. Közérzetük szin­tén jó. A két űrhajós űrbéli tartóz­kodásának harmadik hetébe lépett. Nobile levele Umberto Nobile neves sark­kutató 55 évvel ezelőtt írt leve­le került elő a Ferenc József földön egy írásokkal telitö­mött, lezárt ólomhengerből — jelentette be Leningrádban Dmitrij Kravcsemko, a Szovjet Földrajzi Társaság (SZFT) ve­zetője a társaság ülésén. Maga a szöveg már erősen elmo­sódott, különleges eljárásokra lesz szükség „előhívásához”, Nobile aláírása azonban jól ol­vasható rajta. A felfedezés a Graf Zeppelin kormányozható léghajó északon tett útjával van összefüggésben. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP * 1989. ÁPRILIS 1. KEDD Társadalompolitika KOMMENTÁR : Kipróbált barátság Az utóbbi években sajnálatosan sokszor szerepelt Len­gyelország neve a magyar újságok első oldalán. Nem kis aggodalommal követtük a varsói beszámolókat, őszinte szív­vel kívántuk a válság rendezését, a minél gyorsabb, minél zökkenőmentesebb konszolidációt. Soha, egyetlen pillanatra sem veszítettük el bizalmunkat a lengyel nép, a lengyel kommunisták iránt, s készek voltunk segítséget nyújtani a legkritikusabb pillanatokban. Talán ezért is jellemezte így a két ország kapcsolatait a Trybuna Ludu: „Kipróbált barátok, szövetségesek és szorosan egyeztető partnerek va­gyunk”. A magyar-lengyel kapcsolatok valóban kiemelkedően jók. Évszázados hagyományainkon nyugvó, kölcsönös szimpá­tiánk számos komoly megpróbáltatást állt már ki, s az utóbbi évtizedekben minőségileg új szakaszba jutott: a kö­zös célok a közös elvek, az azonos szövetségi rendszer ki­szélesítette jóviszonyunk politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális alapjait. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben kiemelkedő jelentősége van a szocialista országok egységes fellépésé­nek, közösen kialakított álláspontjuk elvszerű, következetes képviseletének. Ezért nagyon fontos, hogy a két ország tel­jesen azonosan ítéli meg a mai világpolitikai szituációt, a nemzetközi légkör javításának lehetséges módjait. A közel­múlt átmeneti megtorpanása után rendkívüli ütemben fejlődnek a magyar-lengyel gazdasági kapcsolatok — az elvi, elméleti szinttől kezdve egészen a mindennapos meg­feszített munkáig az üzemekben, az építkezéseken. Mindkét fél számára gyümölcsözőek azok a megállapodások, ame­lyeket az 1990-ig szóló együttműködési komplex program foglal keretbe. A két ország, a két párt legfelsőbb szintű vezetői rend­szeresen találkoznak egymással, s ilyen értelemben Kádár János múlt heti látogatása nem számított rendkívüli ese­ménynek. Rövid volt ez a vizit, de éppen ezért mentes min­denféle protokolláris megkötéstől, és módot adott a vendég­látó Wojciech Jaruzelski és Kádár János közti elmélyült, intenzív megbeszélésekre. A munkalátogatás ténye és lég­köre jól jellemezte a két ország kapcsolatait: kölcsönös érdekeltség alapján, szívélyes, baráti atmoszférában, a ko­rábbi hagyományokra építve fejlődik, bővül Magyarország és Lengyelország viszonya. Idén már újra több mint negyedmillió magyar turistát várnak Varsó, Krakkó, Zakopane szállodái, s jelentősen nő a hozzánk látogató lengyelek száma is. Minden remény megvan arra, hogy bármely eddiginél közelebbinek érez­hesse egymást a két rokonsorsú ország népe, tovább széle­sedjen és mélyüljön az együttműködés, a barátság. Horváth Gábor Falk István az „ördögkapával” a fóliasátorban Fehérvári kiskertekben Tavaszlesen húsvétkor (Folytatás az 1. oldalról) gazdálkodással foglalkozom a szervezési főosztályon, jö­vőre leszek 25 éves törzsgár­­datag. Nemcsak a feleségem, a nagyobbik lányom is az Ikarus gyárban dolgozik. Delet harangoznak, mire kiskertnéző körsétánkat be­fejezzük. S nem hiába met­szettek, rendezkedtek, vete­­ményeztek ezen a húsvétva­­sárnap Fehérváron, kora dé­lután menetrendszerűen megérkezett az első tavaszi zápor. Zs. Cs. Antal Egon a zöldségágy­ást gereblyézi Fotó: Gregority Antal

Next