Fejér Megyei Hírlap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1986. JÚLIUS 1. KEDD Gazdaság- és társadalompolitika Reklám - burkoltan és nyíltan Az Országgyűlés a tavaszi ülésszakán elfogadta a sajtóról szóló törvényt. Az új jogszabály 23 paragrafusából egyetlen bekezdés, mindössze két mondat foglalkozik a reklámmal, mégis a Magyar Reklám Szövetség e két mondat miatt hívta össze a szakembereket. Ez a rövid szöveg így szól: „A reklámot a tájékoztatástól elkülönítve, e jellegét kifejezve kell közölni. A tájékoztatás nem szolgálhat burkolt reklámtevékenységet." A vita tárgya tulajdonképpen az volt, mi is a burkolt reklámtevékenység? A találkozó, konzultáció részvevői végül azzal búcsúztak el egymástól, hogy nem tudják meghatározni a fogalmat, majd a törvény hatálybalépése után a gyakorlatban kialakul, hogy mit is értsünk alatta. Ezen álláspont ellenére azért próbáljuk meg tisztázni a fogalmat. Induljunk ki abból: mi a reklám? A sajtótörvény indoklása segít az eligazodásban. Kimondja, hogy a reklám (a hirdetés) mögött polgári jogi szerződés áll: aki a hirdetést megrendeli, fizet azért, hogy áruját, szolgáltatását, műsorát, közleményét stb. a hirdetést közlő ismertesse. A hirdetést közlő pedig alapvetően nem azért ad helyt a közlésnek, mert egyetért annak tartalmával, hanem azért, mert ellenszolgáltatást kap a közlésért. A tájékoztatás ezzel szemben valamilyen tényközlést tartalmaz, eseményről tudósít vagy véleményt, értékítéletet fejez ki. A vélemény, értékítélet kedvező volta önmagában még nem reklám. Ha tehát az újságcikk közli egy üzem, vállalat termelési eredményét, tájékoztatást ad jó munkájáról, még burkolt reklámnak sem tekinthető. A reklám jellemzője tehát az, hogy fizetnek érte, vagy más ellenszolgáltatást adnak, a sajtó kötelessége pedig az, hogy az olvasó (tv-néző, rádióhallgató) számára könynyen felismerhetővé tegye, hogy az adott közlés bizony nem egy hír, tájékoztatás vagy beszámoló riport, hanem egy fizetett hirdetés és a közlésben levő dicséret nem az újságíró, a lap (rádió, tv) véleménye. Most már csak azt kellene tisztázni, mi a burkolt reklám? Erre is igyekszik eligazítást adni a sajtótörvény indoklása. Azt mondja: a reklám akkor tekinthető burkoltnak, ha nem hirdetésként, hanem tájékoztatás formájában jelenik meg. A közvélemény pontos tájékoztatása viszont megköveteli, hogy e két eltérő célú közlemény az olvasók, nézők, hallgatók számára egyértelműen megkülönböztető legyen. Egy példa világosabbá teszi a kérdést. A közelmúltban egy közkedvelt sportágban nemzetközi kupamérkőzést rendezett egy szövetkezet. Az első közlések egyikét ilyesféle szöveggel jelentették meg: Ismét megrendezi az X. Y. szövetkezet — amely évente ennyi és ennyi darab kiváló minőségű ilyen és ilyen árut gyárt — a közismert nevű nemzetközi versenyeket. Ezután következett a részletes sportbeszámoló. Nos, a tájékoztatás célját a sportmegmozdulásról szóló rész szolgálta, de a gondolatjelek közötti szöveg bizony burkolt reklám volt. Az említett példának ellenkezője is akad. Amikor közeledik a nyár vége, minden évben árleszállításos napszemüveg-vásárt rendeznek. E tény közlése sokakat érdeklő tájékoztatás, nem burkolt reklám. Még akkor sem, ha az árleszállítás mértékét is köztik. De az már burkolt reklám lenne, ha a napszemüvegek márkanevét is közölnék. Az említett példák bizonyára világosak voltak, és egyszerűek. Az élet ezeknél bonyolultabb eseteket teremt. Ezért volt nehéz helyzetben az említett tanácskozás, ezért maradtak abban a résztvevők, hogy a törvény hatálybalépése után egy évvel viszszatérnek a kérdésre. A gondot növeli, hogy néha akad egy-egy vállalat, amely „befűzi” az újságírót és tájékoztatásként adja el azt a közleményét, amely bizony hirdetésnek tekinthető. Reméljük, az élet helyes irányú gyakorlatot alakít majd ki. Egy bizonyos: nem kell attól tartanunk, hogy csak sötét tónusú, csak bíráló írások jelennek majd meg, nehogy valaki szemrehányást tehessen a burkolt reklám miatt. Hiszen a kérdést megvilágítja a sajtótörvény indokolása . A kedvező vélemény, értékítélet önmagában még nem reklám. Sem nyíltan, sem burkoltan. Szegő Tamás AZ ÉV LAKÓHÁZA PÁLYÁZAT POMÁZI GYŐZTESE. Immár harmad ízben rendezte meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az „Év lakóháza” pályázatot. Felvételeink az egyik nyertes házat, a Nagy Balázs tervezte és kivitelezte saját pomázi házát mutatjuk be. Az épület különlegessége a „parasztbeton” falazóanyag, azaz a rozsszalma és sár keveréke, ahogy régóta nevezik, a vályog. A két és félszobás ház falainak vastagsága 50 centiméter, fűtése pedig légbefúvásos. A parasztház jellegű hármas tagolású épület illeszkedik a falusi környezetbe. A díjnyertes pomázi ház (felül). A tetőtérben, a falba beépített polcokon a korsó és könyvgyűjtemény látható (alul) Bizottsági ülés a Parlamentben Vita a családjogi törvény módosításának elveiről Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint szociális és egészségügyi bizottsága hétfőn együttes ülést tartott a Parlamentben: a családjogi törvény módosításának elveiről fejtették ki véleményüket a képviselők. A téma vitaanyagához — amelyet a törvényhozó testület tagjai előzetesen kézhez kaptak —, dr. Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyettes szóbeli kiegészítést fűzött. Utalt arra, hogy a hazai jogkodifikáció több évtizedes gyakorlata szerint három lépcsőben történik a törvények megalkotása vagy módosítása: először az elérni kívánt cél — a koncepció — meghatározásával, ezt követően az elvek kialakításával, végül a jogszabály szövegtervezetének kidolgozásával. A jogalkotó munkába eddig rendszerint a harmadik szakaszban kapcsolódtak be a képviselők. Ez az első alkalom, hogy — a kormány döntése alapján — mindhárom szakaszban véleményt nyilvánítanak a társadalmi szervezetek és a szakmai testületek, s igénylik-kérik az Országgyűlés bizottságainak a véleményét is. Ezzel a formával a törvényalkotásban is erősíteni kívánják a szocialista demokratizmust, a közösségi részvételt a társadalom egészét érintő kérdések rendezésében. Utalt a miniszterhelyettes arra, hogy az eddigi vitákon — a Hazafias Népfrontban, a KISZ KB Intéző Bizottságánál, a Magyar Nők Országos Tanácsában és a Magyar Jogász Szövetségben— egyetértéssel fogadták a családjogi törvény módosításának fő céljait. Azt, hogy tovább kell erősíteni a család intézményét, a családkapcsolatokban a felelősség vállalására, a kötelességérzet fokozására kerüljön egyre inkább a hangsúly, a jogszabályi előírások még hatékonyabban szolgálják a gyermekek érdekének védelmét, s a házastársi jogok és kötelességek szabályai a házasság fennállása alatt, s annak felbomlása után is az eddiginél jobban biztosítsák a felek egyenlő teherviselését. Az eddigi viták tapasztalatai szerint mindenki elfogadja, hogy egységesen 18 éves korban állapítsák meg a házasságkötési korhatárt, abban azonban már megoszlanak a vélemények, hogy kell-e ,,szigorítani” az úgynevezett közös megegyezéses válás feltételein. Ez utóbbi témában, egyáltalán a válásokkal kapcsolatban az a törekvés, hogy a bíróság csak azután monja ki a házasság felbontását, ha meggyőződik a válni készülők közötti kapcsolat végleges megromlásáról, s a felek jól meggondolták szándékukat, véglegesen elhatározták a válást. A vitában felszólaló képviselők közül Kiss János (Országos Lista) arra hívta fel a figyelmet, hogy a családért érzett felelősség fokozása nemcsak jogi probléma, hanem társadalmi kérdés is. Sinkovics Mátyás (Budapest) a házasságok felbomlásának okai közé sorolta az alkoholizmust, ugyanakkor az idős szülőkről gondoskodást az emberi tisztesség minimumának nevezte. Horváth Jenő (Budapest) nem tartja feltétlenül szükségesnek, hogy a közös megegyezéses válás csakis a vagyonjogi kérdések végleges rendezése után történhessék, hiszen ezek esetleg peren kívüli eljárásban később is megoldhatók. Garbacz Katalin (Fejér megye) nem értett egyet azzal az elgondolással, miszerint úgy módosítanák az örökbefogadásra vonatkozó szabályokat, hogyha az állami gondozott gyermek szülőjének felügyeleti joga a jövőben megszűnik, akkor lehetőség nyílna a gyermek azonnali örökbefogadására, hiszen e szülői jogot megszüntető körülmény később esetleg megváltozhat. Elismeréssel szólt viszont arról a is itézkedésről, hogy a nevelőszülők tevékenysége — elég minap hozott intézkedéssel — ezután munkaviszonynak is számíthat. A nevelőszülői munkáért adható fizetés, nyugdíj volt a témája Balogh György (Fejér megye) felszólalásának is. A családi élet erősítésének jogon kívüli lehetőségei, eszközei között az iskolai oktatás fontosságáról, az egészségügyi felvilágosításrólis szólt Tallóssy Frigyes (Budapest), aki azt is felvetette, hogy a férfiaknál esetleg a katonai szolgálat utáni időre lehetne meghatározni a házasságkötési korhatárt. Molnár Ferenc (Szolnok megye) az élettársi kapcsolatok megítélése tekintetében annak íra véleményének adott hangot, hogy itt indokolt lenne a szigorítás, különösen vagyonjogi szempontból, hiszen jelenleg az élettársak olykor előnyösebb helyzetben lehetnek, mint azok, akik házasságban élnek. Eke Károly (Csongrád megye) indítványozta: ugyanúgy, mint negyedszázaddal ezelőtt a Büntető Törvénykönyv előzetes társadalmi vitájánál történt, most is bocsássák a sajtó útján a nyilvánosság elé a családjogi törvény tervezett módosításának elveit, hogy az állampolgárok széles körben véleményt mondhassanak, javalatokat is fiessenek. Az ülésen — amelyet a két bizottság elnöke, Pesta László (Országos Lista) és Antalffy György (Csongrád megye) vezetett — Petrik Ferenc válaszolt az elhangzottakra, s vitáll arra, hogy a törvénymódosítás szövegtervezetének elkészülte után az Országgyűlés bizottságainak még módjukban lesz foglalkozni a családjog korszerűsítésének témájával. Öröklésnél, ajándékozásnál 20-40 százalékkal alacsonyabbak Változó illetékek Július 1-én lép hatályba az illetékekről szóló törvény, amely az öröklés, ajándékozás és az úgynevezett visszterhes vagyonátruházás, valamint az államigazgatási és bírósági eljárásért fizetendő illetékeket szabályozza. Az új törvény szerint az öröklési és ajándékozási illetékek a korábbinál 20—40 százalékkal alacsonyabbak. Nagyságuk két tényezőtől függ: a hagyaték, valamint az ajándék tiszta értékétől, illetve az örökhagyó és az örökös, vagy az ajándékozó és a megajándékozott rokonsági kapcsolatától. Az értékhatártól függő százalékos kulcsok 4-től 60 százalékig, sávosan emelkednek. Alacsonyabb az illetékfizetési kötelezettség akkor, ha az örökös közeli hozzátartozó, gyermek, házastárs vagy szülő. Valamivel többet kell fizetnie a testvérnek, távolabbi rokonnak, testvérnek és még ennél is többet a többi örökösnek és a megajándékozottnak. Az új illetéktörvény teljes mentességet biztosít a takarékbetét és a kötvény után, és például a hazai tudományos, művészeti, közoktatási, közjóléti célra juttatott örökségekre. Ebbe a körbe tartozik — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a lakástulajdon öröklése is, amenynyiben az örökös tanácsi bérlakás bérlője, és bérleti jogáról a lakásügyi hatóság javára lemond a hagyaték jogerős átadását követő két éven belül. Nem kell örökösödési illetéket fizetni a 100 ezer forintot meg nem haladó forgalmi értékű ingóságokért. Mentességet élvez a lakóházépítésre alkalmas telektulajdon öröklése, ha arra négy éven belül felépítik a lakóházat. Illetékmentesen lehet örökölni a lakástulajdont első ízben, amennyiben azt a házastársak közösen szerezték, építették, és — leszármazók hiányában — a túlélő házastárs az örökös. A lakáspolitikai célok megvalósításáért az új törvény gondoskodik arról, hogy a lakásszerzés jelentős terhét az illeték számottevően ne növelje. Ezért a lakásvásárláskor fizetendő illeték a korábbi 5-ről 2 százalékra csökkent. A lakásépítést szolgáló telekszerzés illetékmentes, ha a lakás négy éven belül megépül. Lakás öröklése, ajándékozása esetén a progresszív kulcstáblázat szerint kiszámított illetéknek csak a felét fizeti az örökös, illetve a megajándékozott. A hatályba lépő új szabályok szerint a megvásárolt lakást terhelő OTP-tartozást nem lehet levonásként figyelembe venni az illetékalapnál. Az alacsonyabb százalék miatt viszont így is körülbelül mindössze fele a fizetendő illeték a korábbinak. A visszterhes vagyonátruházás esetén — kivéve az állampolgárok elsődleges szükségletét kielégítő lakástulajdon vásárlásnál, ahol a forgalmi érték 2 százalékát kell fizetni —, az illeték általános mértéke az átruházott vagyon forgalmi értékének 15 százaléka. (Korábban ez az üdülőknél 20 százalék, más rendeltetésű ingatlanoknál — például föld, garázs — 17 százalék volt.) Három százalékról 15 százalékra emelkedett a nem lakástulajdonhoz (üdülőház, földhöz) kapcsolódó haszonélvezeti, használati jogok megszerzésének illetéke. Az aukciókon, illetőleg hatósági árveréseken szerzett ingóságok után járó illeték növekedett, egységesen ,5 százalékra. A gépjármű öröklésekor, ajándékozásakor, vételekor fizetendő illeték köbcentiméterenként 2,50-ről 3 forintra emelkedett. A törvény szabályozza az államigazgatási, illetve a bírósági eljárásoknál fizetendő illetéket. Az államigazgatási eljárásoknál általában 100 forint az illeték. (Kivételt képeznek a bonyolultabb, költségesebb eljárások, amelyeknél a jogszabály magasabb illetékösszeget állapít meg.) Az alkotmányos jogok érvényesítésével, az ezzel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésével összefüggő eljárásokért -*II az esetek többségében — nem kell illetéket fizetni, ám A bírósági eljárásokban általában a perérték 6 százaléka az illeték; az összeg alsó határa 300, a felső pedig 300 000 forint. A törvény rendelkezéseit a hatályba lépését követően bejelentett vagyonszerzési ügyekben, illetőleg kezdeményezett eljárások esetében alkalmazzák. (MTI) 3. OLDAL drf