Fejér Megyei Hírlap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
_ ___________________________Nemzetközi élet_________________ Elutazott Gerardo Iglesias A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására október 28—31. között látogatást tett hazánkban Gerardo Iglesias, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára. Kíséretében volt José Sandoval, az SKP Végrehajtó Bizottságának tagja, a Mundo Obrero főszerkesztője, a Marxista Kutatások Alapítványának elnöke. Kádár János, az MSZMP főtitkára megbeszélést folytatott Gerardo Iglesiassal. Az SKP főtitkárával találkozott és tárgyalt Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetnek főigazgatója, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, és Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. A két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom legfontosabb időszerű kérdéseiről. Gerardo Iglesias pénteken délelőtt elutazott Budapestről. (MTI) Nemzetközi kerekasztal konferencia Az MSZMP október 31. november 1-jén Budapesten hatpárti kommunista-szociáldemokrata kerekasztalkonferenciát rendez. Résztvevőit Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön este fogadta. A tanácskozáson a Belga (Flamand) Szocialista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Dán Szociáldemokrata Párt, a Holland Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt, illetve az MSZMP képviselői elsősorban az európai biztonság és együttműködés időszerű kérdéseit vitatják meg. A konferenciát pénteken Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály vezetője nyitotta meg. A résztvevők köszöntése után kifejtette: az enyhülés, az európai együttműködés iránti elkötelezettség indíttatta a hat ország pártjait arra, hogy közösen gondolkodjanak, s keressék a cselekvés lehetőségét az előrelépés érdekében. Ebben a szellemben került sor a hat ország pártjainak első tanácskozására 1985. márciusában. Aláhúzta: a kommunista és szociáldemokrata pártok számos kérdésben eltérő ideológiai, politikai nézeteket képviselnek, ez azonban nem akadályozhatja meg közös kezdeményezésüket. Különösen alkalmassá teszi a kommunista és szociáldemokrata pártokat az együttműködésre az a körülmény, hogy az igazságosabb világ megteremtésével kapcsolatos céljaik és érdekeik sok tekintetben egybeesnek. Amerikai tudósok az űrfegyverkezésről Vezető amerikai szaktudósok túlnyomórészt megvalósíthatatlannak és értelmetlennek tartják az űrfegyverkezésre vonatkozó terveket. A Cornell egyetem intézete által elvégzett felmérés során a tudományos akadémia több mint 660 tagjának tettek fel kérdéseket az űrfegyverkezésről: matematikusokat, fizikusokat, mérnököket kérdeztek meg. A 451 válasz közül — mint azt Peter Stein, az egyetemi intézet igazgatója sajtókonferencián elmondotta — a túlnyomó többség, 87 százalék, vélekedett úgy, hogy az űrfegyverkezési program sohasem nyújthat teljes védelmet az Egyesült Államoknak. A csillagháborús terveket a megkérdezettnek csupán 2,5 százaléka támogatta, 25 százaléka ellenezte, 55 százaléka pedig erőteljesen ellenezte. Gyakorlatilag egyetlen szakértő sem vélekedett úgy, hogy húsz-huszonöt éven belül megvalósulhat a „tökéletes védelem”, s még a részleges védelmet is csupán 11 százalék tartja elérhetőnek. A szakértők háromnegyede állapította meg, hogy a rendszer megteremtésének csak akkor lenne értelme, ha az legalább 99 százalékban „kivédené” a támadó rakétákat. Diákmegmozdulások Szöulban Mintegy 8 ezer rendőr könnygázzal, helikopterekkel és vízágyúkkal verte szét pénteken reggel Szöulban a Konkuk Egyetemen kirobbant diákmegmozdulásokat. Az egyetemi hallgatók korábban elfoglalták az egyetem öt épületét, mert a délkoreai rendőrség az egyetem területén belül erőszakkal oszlatott szét egy kormány- és amerikaellenes tüntetést. A hallgatók megszállták az egyetem főigazgatási épületét és könyvtárát is. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki, de egészen péntekig viszonylag nyugalom volt a rendőrök és a diákok között. Pénteken reggel háromnegyed kilenckor, az utolsó, megadásra felszólító ultimátum lejártával a rendőrök megrohamozták az épületeket. Az egyetemisták benzinnel töltött palackokat és köveket dobáltak a rendőrök felé. Magasra csaptak a lángok, és hamarosan fekete füst gomolygott az egész egyetem felett. Rendőrségi helikopterek jelentek meg az épületek fölött és könnygázt zúdítottak az épületekben tartózkodókra. A lent lévő rendőrök is lőttek ki könnygázgránátokat, s legalább húsz vízágyút irányítottak a diákokra. A legalább két órán át tartó összetűzések végén a hatóságok több mint 1400 diákot tartóztattak le, ötven diák és rendőr megsebesült. Arbatov látogatása Georgij Arbatov akadémikus, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Egyesült Államok és Kanada Intézetének igazgatója az MSZMP Központi Bizottságának meghívására október 26—31. között látogatást tett hazánkban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára fogadta az ismert szovjet közéleti személyiséget. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára ugyancsak találkozott és megbeszélést folytatott vele időszerű nemzetközi kérdésekről. Az MSZMP Központi Bizottságában kötetlen beszélgetésre került sor, amelyen részt vett Kótai Géza, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője, a KB és a külügyminisztérium több más vezető munkatársa. Új elnök Laoszban Laosz megbízott köztársasági elnöke október 29-től Phoumi Vongvichit, aki egyben a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A megbízott köztársasági elnök kinevezéséről szóló pénteki laoszi bejelentés szerint Szufanuvong eddigi államfő egészségügyi okokból távozott posztjáról. Vádemelés Chilében Egy chilei katonai törvényszéken vádat emeltek csütörtökön öt, szélsőbaloldalinak tartott személy ellen. Azzal gyanúsítják őket, hogy részt vettek a Pinochet tábornok elleni fegyveres merényletben, s hogy megölték az elnök öt testőrét. A két éve kiadott különleges törvények alapján halálbüntetést szabhatnak ki rájuk. Augusto Pinochet tábornok sértetlenül került ki a szeptember 7-i támadásból, amely autókonvoját érte. A hatóságok az öt gerilla múlt heti letartóztatása után azt állították, hogy az illetők beismerték részvételüket a támadásban. Irak-Irán HEVES HARCOK Heves harcokkal, kölcsönös vádaskodásokkal folytatódik az öbölmenti háború. Iraki közlés szerint az iráni tüzérség csütörtökön Bászra városát lőtte, s a tüzérségi tűzben 14 lakos vesztette életét, ötvenhárman megsebesültek. Teheráni bejelentés szerint Irak második városát két napja lövi az iráni tüzérség, a Bahtaran iráni várost ért szerdai iraki támadás megtorlásaként. Bagdadban azt mondták, hogy az iraki harci gépek „csupán a katonai és kereskedelmi célpontokat” támadtak, a többi között Bahtaran városában. Az iraki jelentés szerint a támadás a helyi kőolajfinomító berendezéseit rongálta meg. Teiheránban viszont közölték, hogy az iraki légitámadásoknak 32 polgári áldozata is volt. Mindkét részről jelentették, hogy lelőtték az ellenőség egy repülőgépét, amit azonban a másik fél nyomban cáfolt. HETI VILÁGHÍRADÓ HETI ESEMÉNYKRÓNIKA VASÁRNAP: London a terrorizmus támogatásával vádolja Szíriát, és megszakítja diplomáciai kapcsolatait Damaszkusszal, az Egyesült Államok és Kanada is visszahívja nagykövetét, a többi nyugati szövetségesek óvatosabb magatartást tanúsítanak — Félmilliós tüntetés Rómában a csillagháborús tervek ellen — Befejezi budapesti tanácskozásait a Palme-bizottság HÉTFŐ: Általános imanap Assisiben a pápa kezdeményezésére, de a javasolt egynapos tűzszünet csak részlegesen valósulhat meg — A kulturális együttműködés kérdéseiről tárgyal Mitterrand és Kohl Frankfurtban . A Közös Piac és a KGST tagállamainak lehetséges kapcsolatairól tanácskoznak az EGK külügyminiszterei KEDD: Mind több jel arra mutat, hogy Dél-Afrikának szerepe volt a mozambiki elnöki gép szerencsétlenségében, Samora Machel temetése, a frontállamok vezetőinek tanácskozása Maputóban — Határozat az ENSZ-ben a dél-atlanti békeövezetről, amerikai ellenszavazat SZERDA: A Biztonsági Tanács vitájában elítélik az amerikai magatartást, de Washington vétót alkalmaz — Stockholmi nyilatkozatok szerint nyomára bukkantak Palme gyilkosának — Nagyszabású amerikai—japán közös hadgyakorlat — Reagan korteskörútja a jövő kedden esedékes félidős választások előtt CSÜTÖRTÖK: Nagy-Britannia 320 kilométerre terjeszti ki a Falkland (Malvin)-szigetek körüli halászati zónát, s ez ütközik Argentína hasonló nagyságú gazdasági sávjával, rendkívüli kormányülés, részleges mozgósítás Buenos Airesben . Menesztik Jamani sejket, a szaúd-arábiai olajipari minisztert, bizonytalanság az olajpiacokon PÉNTEK: Bonyolódik a libanoni helyzet, fegyveres összeütközések és tűzszüneti kísérletek a siíta Amal, valamint a palesztinok között . Előkészületek a bécsi Európa-találkozóra, bejelentik, hogy szovjet-amerikai külügyminiszteri megbeszélések lesznek az osztrák fővárosban jál. Remélhetőleg nemcsak kortesfogásként, s ezúttal az amerikai diplomácia vezetője telibb zsebbel utazik az osztrák fővárosba, mint Reykjavíkba. 2. Miről tanúskodtak a közel-keleti jelentések? A hét első napján, amikor a pápa felhívására összfelekezeti imanapot tartottak Assisiben, s egynapos tűzszünetet kezdeményeztek a válsággócok helyszínein, néhány órára elhallgattak a fegyverek Libanonban is. Ez a csend nem volt jellemző, s rövidesen ismét megszólaltak a géppisztolyok. A legsúlyosabb harcok az ország déli kerületeiben, a síiták és a palesztinok között zajlottak. Arafat hívei, akik többségben vannak a Szidon körüli menekülttáborokban, láthatólag újjászervezték fegyveres osztagaikat azon a területen, ahol az 1982-es háború előtt is a legerősebb bázisuk volt. A síiták, akik déli országrész lakosságának többségét teszik ki, s akiknek milíciái csaknem végig rivalizáltak a palesztinokkal, most is felléptek, s az ellentétek fegyveres harcokhoz vezettek. Az összetűzések a palesztinok átmeneti térnyeréséhez vezettek. Közben dilemma elé került a damaszkuszi székhelyű Nemzeti Megmentési Front hat palasztin tagszervezete, hiszen szemben állnak Arafat követőivel, de a síitákat nem segíthetik honfitársaikkal szemben. Több tűzszünet született, és a nasszerista irányzatú szunnita fegyveresek vállalták, hogy „ütközőövezettel” elválasztják egymástól a harcoló feleket. Kérdéses azonban, hogy vajon ez a libanoni tűzszünet mennyire lehet majd tartós. " A libanoni nyugtalanság akkor fokozódik, amikor rendkívül nagy nyomás nehezedik Szíriára, amely Libanonban az egyik stabilizáló tényező. A terrorizmus pártolásának vádjával, s arra hivatkozva, hogy az izraeli légitársaság Londonból induló gépét felrobbantani szándékozó Hindawi kapcsolatban állt a damaszkuszi diplomatákkal, Nagy-Britannia megszakította kapcsolatait Szíriával. London szerette volna, ha ebben szövetségesei is követik, de felemás eredményt ért el. Az Egyesült Államok és Kanada ugyan visszahívta nagykövetét, de mind ők, mind más közös piaci országok fontosnak tartják a damaszkuszi kapcsolatot, nem utolsósorban Szíria libanoni szerepvállalása, a túszügyekben való közreműködése miatt. (Több nyugati lap brit belpolitikai indítékot vél felfedezni azzal kapcsolatban, hogy London keménykedik Szíriával szemben, s frontot nyitott ismét a Falklandok körül, a halászati zóna kiterjesztésével, Argentína újabb kihívásával.) Közben felvetődött egy újabb arab csúcs összehívásának szükségessége, de az elvi egyetértésen túl nemigen látszanak ennek gyakorlati lehetőségei. Ha Londonnal csak általában értettek egyet szövetségesei, Szíria — talán Líbiát leszámítva — általános támogatást kapott az arab országok részéről. Réti Ervin A hét két kérdése 1. Mit ígér a bécsi diplomáciai csúcsforgalom? November első napjaira számos fontos előrejelzés történt. Kedden nyílik meg a bécsi Európa-találkozó, a harmadik utókonferencia Helsinki óta. Ennek jegyében egyeztettek Moszkvában a szocialista országok szakértői, Brüsszelben a NATO- tagállamok képviselői, és Brioni-szigetén az európai semlegesek és el nem kötelezettek kilenc országának diplomatái. Bécsben kétségtelenül kedvezőbb légkörre van kilátás, mint az 1977—78-as belgrádi, s az alaposan elhúzódó 1980—83-as madridi értekezleten. Olyan fontos javaslatokról beszélnek, mint egy gazdasági fórum megrendezése, kontinentális környezetvédelmi találkozó, vagy az európai kulturális örökséggel foglalkozó értekezlet, hogy csak néhányat ragadjunk ki. A legjelentősebb természetesen a megállapodással zárult stockholmi konferencia értékelése, az első szakasz lezárása, és „Stockholm—2” mandátumának, az európai leszerelési tárgyalások folytatásának kimondása lenne. Ez szorosan kapcsolódna az egész világpolitikai képhez. Hiszen, ha folytatni lehet Reykjavíkot, s komoly formában tárgyalnak az atomleszerelést előirányzó szovjet csomagtervről, akkor előbb-utóbb óhatatlanul felvetődik a hagyományos fegyverek csökkentésének, szabályozásának kérdése. Erre vonatkozólag tett kezdeményezést a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti felhívása, s adott lenne tárgyalási fórumként a stockholmi konferencia 2. szakasza. (Amelynek hivatalos elnevezése: konferencia az európai biztonság és bizalomerősítő intézkedésekről, valamint leszerelésről, s ez utóbbi lehetne a 2. szakasz tartalma.) Az Európa-találkozó, mint eddig minden alkalomkor, módot nyújt számos kétoldalú tanácskozás lebonyolításához. Ezek közül kiemelkedik a várható szovjetamerikai külügyminiszteri megbeszélés. Vagy többes számba tehető, hiszen a szovjet szóvivő két lehetséges találkozóról is beszélt. Amint hangsúlyozta, minden témát érinteni lehet, de nyilvánvalóan a reykjavíki folytatás kerül majd a középpontba, s ahogyan továbbhoz nélkülözhetetlen egy józanabb, realistább amerikai értékelés. Schultz egyébként némi késéssel várható az osztrák fővárosba, méghozzá belpolitikai okokból. Kedden rendezik meg a félidős választásokat az Egyesült Államokban, s ha a képviselőházban minden bizonnyal marad a demokrata többség, a szenátus egyharmadának újjáválasztásával módosulhatnak az erőviszonyok, az ellenzék javára a kongresszus másik házában is. Reagan hét államot járt végig korteskörúton, magyarázta többek között a reykjavíki bizonyítványt is. Maga jelentette be amerikai részről a két nagyhatalom külügyminiszteri találkozóLuxemburgban tanácskoztak a Közös Piac külügyminiszterei, hogy a többi között megvitassák a Nagy-Britannia és Szíria közötti konfliktus következményeit