Fejér Megyei Hírlap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

_ ___________________________Nemzetközi élet_________________ Elutazott Gerardo Iglesias A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására október 28—31. között látogatást tett hazánkban Gerardo Iglesias, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára. Kíséretében volt José Sandoval, az SKP Vég­­rehajtó Bizottságának tag­ja, a Mundo Obrero főszer­kesztője, a Marxista Kuta­tások Alapítványának elnöke. Kádár János, az MSZMP főtitkára megbeszélést foly­tatott Gerardo Iglesiassal. Az SKP főtitkárával találkozott és tárgyalt Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetnek fő­igazgatója, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, a Poli­tikai Bizottság tagjai, és Szű­rös Mátyás, az MSZMP KB titkára. A két párt vezetői véleményt cseréltek a nem­zetközi élet, valamint a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom legfontosabb időszerű kérdéseiről. Gerardo Iglesias pénteken délelőtt elutazott Budapest­ről. (MTI) Nemzetközi kerekasztal konferencia Az MSZMP október 31. november 1-jén Budapesten hat­párti kommunista-szo­ciáldemokrata kerekasztal­­konferenciát rendez. Részt­vevőit Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára csütörtökön este fogadta. A tanácskozá­son a Belga (Flamand) Szo­cialista Párt, a Bolgár Kom­munista Párt, a Dán Szoci­áldemokrata Párt, a Holland Munkáspárt és a Német Szo­cialista Egységpárt, illetve az MSZMP képviselői első­sorban az európai biztonság és együttműködés időszerű kérdéseit vitatják meg. A konferenciát pénteken Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője nyitotta meg. A részt­vevők köszöntése után kifej­tette: az enyhülés, az európai együttműködés iránti elkö­telezettség indíttatta a hat ország pártjait arra, hogy közösen gondolkodjanak, s keressék a cselekvés lehe­tőségét az előrelépés érdeké­ben. Ebben a szellemben ke­rült sor a hat ország párt­jainak első tanácskozására 1985. márciusában. Aláhúz­ta: a kommunista és szoci­áldemokrata pártok számos kérdésben eltérő ideológiai, politikai nézeteket képvisel­nek, ez azonban nem akadá­lyozhatja meg közös kezde­ményezésüket. Különösen al­kalmassá teszi a kommunis­ta és szociáldemokrata pár­tokat az együttműködésre az a körülmény, hogy az igaz­ságosabb világ megteremté­sével kapcsolatos céljaik és érdekeik sok tekintetben egybeesnek. Amerikai tudósok az űrfegyverkezésről Vezető amerikai szaktu­dósok túlnyomórészt meg­­valósíthatatlannak és értel­metlennek tartják az űr­fegyverkezésre vonatkozó terveket. A Cornell egyetem intézete által elvégzett fel­mérés során a tudományos akadémia több mint 660 tagjának tettek fel kérdése­ket az űrfegyverkezésről: matematikusokat, fizikuso­kat, mérnököket kérdeztek meg. A 451 válasz közül — mint azt Peter Stein, az egyetemi intézet igazgatója sajtókonferencián elmondot­ta — a túlnyomó többség, 87 százalék, vélekedett úgy, hogy az űrfegyverkezési program sohasem nyújthat teljes védelmet az Egyesült Államoknak. A csillaghá­borús terveket a megkér­dezettnek csupán 2,5 száza­léka támogatta, 25 százaléka ellenezte, 55 százaléka pe­dig erőteljesen ellenezte. Gyakorlatilag egyetlen szakértő sem vélekedett úgy, hogy húsz-huszonöt éven belül megvalósulhat a „tökéletes védelem”, s még a részleges védelmet is csu­pán 11 százalék tartja elér­hetőnek. A szakértők há­romnegyede állapította meg, hogy a rendszer megterem­tésének csak akkor lenne ér­telme, ha az legalább 99 százalékban „kivédené” a támadó rakétákat. Diákmegmozdulások Szöulban Mintegy 8 ezer rendőr könnygázzal, helikopterek­kel és vízágyúkkal verte szét pénteken reggel Szöulban a Konkuk Egyetemen kirob­bant diákmegmozdulásokat. Az egyetemi hallgatók ko­rábban elfoglalták az egye­tem öt épületét, mert a dél­koreai rendőrség az egyetem területén belül erőszakkal oszlatott szét egy kormány- és amerikaellenes tüntetést. A hallgatók megszállták az egyetem fő­igazgatási épü­letét és könyvtárát is. A rendőrség nagy erőkkel vo­nult ki, de egészen péntek­ig viszonylag nyugalom volt a rendőrök és a diákok között. Pénteken reggel három­negyed kilenckor, az utolsó, megadásra felszólító ultimá­tum lejártával a rendőrök megrohamozták az épülete­ket. Az egyetemisták ben­zinnel töltött palackokat és köveket dobáltak a rend­őrök felé. Magasra csaptak a lángok, és hamarosan fe­kete füst gomolygott az egész egyetem felett. Rend­őrségi helikopterek jelen­tek meg az épületek fölött és könnygázt zúdítottak az épületekben tartózkodókra. A lent lévő rendőrök is lőt­tek ki könnygázgránáto­kat, s legalább húsz vízágyút irányítottak a diákokra. A legalább két órán át tartó összetűzések végén a hatóságok több mint 1400 diákot tartóztattak le, öt­ven diák és rendőr megse­besült. Arbatov látogatása Georgij Arbatov akadémi­kus, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió Tudományos Aka­démiája Egyesült Államok és Kanada Intézetének igazgatója az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meghí­vására október 26—31. kö­zött látogatást tett hazánk­ban. Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt főtitkára fogadta az ismert szovjet közéleti sze­mélyiséget. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titká­ra ugyancsak találkozott és megbeszélést folytatott ve­le időszerű nemzetközi kér­désekről. Az MSZMP Köz­ponti Bizottságában kötetlen beszélgetésre került sor, amelyen részt vett Kótai Géza, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője, a KB és a külügyminisztérium több más vezető munkatársa. Új elnök Laoszban Laosz megbízott köztár­sasági elnöke október 29-től Phoumi Vongvichit, aki egyben a Laoszi Népi For­radalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. A megbízott köztársasági elnök kinevezéséről szóló pénteki laoszi bejelentés szerint Szufanuvong eddigi államfő egészségügyi okok­ból távozott posztjáról. Vádemelés Chilében Egy chilei katonai tör­vényszéken vádat emeltek csütörtökön öt, szélsőbalol­dalinak tartott személy el­len. Azzal gyanúsítják őket, hogy részt vettek a Pinoc­het tábornok elleni fegyve­res merényletben, s hogy megölték az elnök öt test­őrét. A két éve kiadott kü­lönleges törvények alapján halálbüntetést szabhatnak ki rájuk. Augusto Pinochet tábor­nok sértetlenül került ki a szeptember 7-i támadásból, amely autókonvoját érte. A hatóságok az öt gerilla múlt heti letartóztatása után azt állították, hogy az illetők beismerték részvéte­lüket a támadásban. Irak-Irán HEVES HARCOK Heves harcokkal, kölcsö­nös vádaskodásokkal foly­tatódik az öbölmenti hábo­rú. Iraki közlés szerint az iráni tüzérség csütörtökön Bászra városát lőtte, s a tüzérségi tűzben 14 lakos vesztette életét, ötvenhár­man megsebesültek. Teheráni bejelentés sze­rint Irak második városát két napja lövi az iráni tü­zérség, a Bahtaran iráni várost ért szerdai iraki tá­­madás megtorlásaként. Bagdadban azt mondták, hogy az iraki harci gépek „csupán a katonai és keres­kedelmi célpontokat” tá­madtak, a többi között Bah­taran városában. Az iraki jelentés szerint a támadás a helyi kőolajfinomító beren­dezéseit rongálta meg. Tei­­heránban viszont közölték, hogy az iraki légitámadá­soknak 32 polgári áldozata is volt. Mindkét részről jelentet­ték, hogy lelőtték az ellenő­­ség egy repülőgépét, amit azonban a másik fél nyom­ban cáfolt. HETI VILÁGHÍRADÓ HETI ESEMÉNYKRÓNIKA VASÁRNAP: London a terrorizmus támogatásával vádolja Szíriát, és megszakítja diplomáciai kapcsolatait Damaszkusszal, az Egyesült Államok és Kanada is visszahívja nagykövetét, a többi nyugati szövetségesek óvatosabb magatartást tanúsíta­nak — Félmilliós tüntetés Rómában a csillagháborús tervek ellen — Befejezi budapesti tanácskozásait a Palme-bizottság HÉTFŐ: Általános imanap Assisiben a pápa kezdeményezésére, de a javasolt egynapos tűzszünet csak részlegesen valósulhat meg — A kulturális együttműködés kérdéseiről tárgyal Mitterrand és Kohl Frankfurtban . A Közös Piac és a KGST­ tagálla­­mainak lehetséges kapcsolatairól tanácskoznak az EGK kül­ügyminiszterei KEDD: Mind több jel arra mutat, hogy Dél-Afrikának szerepe volt a mozambiki elnöki gép szerencsétlenségében, Samora Machel temetése, a frontállamok vezetőinek tanácskozása Maputóban — Határozat az ENSZ-ben a dél-atlanti békeövezetről, ameri­kai ellenszavazat SZERDA: A Biztonsági Tanács vitájában elítélik az amerikai maga­tartást, de Washington vétót alkalmaz — Stockholmi nyilat­­kozatok szerint nyomára bukkantak Palme gyilkosának — Nagyszabású amerikai—japán közös hadgyakorlat — Reagan korteskörútja a jövő kedden esedékes félidős választások előtt CSÜTÖRTÖK: Nagy-Britannia 320 kilométerre terjeszti ki a Falk­land (Malvin)-szigetek körüli halászati zónát, s ez ütközik Argentína hasonló nagyságú gazdasági sávjával, rendkívüli kormányülés, részleges mozgósítás Buenos Airesben . Me­nesztik Jamani sejket, a szaúd-arábiai olajipari minisztert, bizonytalanság az olajpiacokon PÉNTEK: Bonyolódik a libanoni helyzet, fegyveres összeütközések és tűzszüneti kísérletek a siíta Amal, valamint a palesztinok kö­zött . Előkészületek a bécsi Európa-találkozóra, bejelentik, hogy szovjet-amerikai külügyminiszteri megbeszélések lesz­nek az osztrák fővárosban jál. Remélhetőleg nemcsak kortesfogásként, s ezúttal az amerikai diplomácia vezetője telibb zsebbel utazik az oszt­rák fővárosba, mint Reykja­­víkba. 2. Miről tanúskodtak a­ kö­zel-keleti jelentések? A hét első napján, amikor a pápa felhívására összfele­­kezeti imanapot tartottak As­sisiben, s egynapos tűzszüne­tet kezdeményeztek a válság­gócok helyszínein, néhány órára elhallgattak a fegyve­rek Libanonban is. Ez a csend nem volt jellemző, s rövidesen ismét megszólaltak a géppisztolyok. A legsúlyo­sabb harcok az ország déli kerületeiben, a síiták és a pa­lesztinok között zajlottak. Arafat hívei, akik több­ségben vannak a Szidon kö­rüli menekülttáborokban, láthatólag újjászervezték fegyveres osztagaikat azon a területen, ahol az 1982-es há­ború előtt is a legerősebb bázisuk volt. A síiták, akik­­ déli országrész lakosságának többségét teszik ki, s akik­nek milíciái csaknem végig rivalizáltak a palesztinokkal, most is felléptek, s az ellen­tétek fegyveres harcokhoz vezettek. Az összetűzések a palesztinok átmeneti térnye­réséhez vezettek. Közben di­lemma elé került a damasz­kuszi székhelyű Nemzeti Megmentési Front hat pa­­lasztin tagszervezete, hiszen szemben állnak Arafat köve­tőivel, de a síitákat nem se­gíthetik honfitársaikkal szemben. Több tűzszünet született, és a nasszerista irányzatú szunnita fegyve­resek vállalták, hogy „ütkö­ző­övezettel” elválasztják egymástól a harcoló feleket. Kérdéses azonban, hogy va­jon ez a libanoni tűzszünet mennyire lehet majd tartós. " A libanoni nyugtalanság akkor fokozódik, amikor rendkívül nagy nyomás ne­hezedik Szíriára, amely Li­banonban az egyik stabilizá­ló tényező. A terrorizmus pártolásának vádjával, s ar­ra hivatkozva, hogy az izrae­li légitársaság Londonból in­duló gépét felrobbantani szándékozó Hindawi kapcso­latban állt a damaszkuszi diplomatákkal, Nagy-Britan­nia megszakította kapcsola­tait Szíriával. London szeret­te volna, ha ebben szövetsé­gesei is követik, de felemás eredményt ért el. Az Egye­sült Államok és Kanada ugyan visszahívta nagyköve­tét, de mind ők, mind más közös piaci országok fontos­nak tartják a damaszkuszi kapcsolatot, nem utolsósor­ban Szíria libanoni szerep­­vállalása, a túszügyekben való közreműködése miatt. (Több nyugati lap brit bel­politikai indítékot vél felfe­dezni azzal kapcsolatban, hogy London keménykedik Szíriával szemben, s frontot nyitott ismét a Falklandok körül, a halászati zóna ki­­terjesztésével, Argentína újabb kihívásával.) Közben felvetődött egy újabb arab csúcs összehívá­sának szükségessége, de az elvi egyetértésen túl nemigen látszanak ennek gyakorlati lehetőségei. Ha Londonnal csak általában értettek egyet szövetségesei, Szíria — talán Líbiát leszámítva — általá­nos támogatást kapott az arab országok részéről. Réti Ervin A hét két kérdése 1. Mit ígér a bécsi diplomá­ciai csúcsforgalom? November első napjaira számos fontos előrejelzés tör­tént. Kedden nyílik meg a bécsi Európa-találkozó, a harmadik utókonferencia Helsinki óta. Ennek jegyében egyeztettek Moszkvában a szocialista országok szakér­tői, Brüsszelben a NATO- tagállamok képviselői, és Brioni-szigetén az európai semlegesek és el nem kötele­zettek kilenc országának dip­lomatái. Bécsben kétségtelenül ked­vezőbb légkörre van kilátás, mint az 1977—78-as belgrá­di, s az alaposan elhúzódó 1980—83-as madridi értekez­leten. Olyan fontos javasla­tokról beszélnek, mint egy gazdasági fórum megrende­zése, kontinentális környe­zetvédelmi találkozó, vagy az európai kulturális örökség­gel foglalkozó értekezlet, hogy csak néhányat ragad­junk ki. A legjelentősebb természetesen a megállapo­dással zárult stockholmi kon­ferencia értékelése, az első szakasz lezárása, és „Stock­holm—2” mandátumának, az európai leszerelési tárgyalá­sok folytatásának kimondá­sa lenne. Ez szorosan kap­csolódna az egész világpoliti­kai­ képhez. Hiszen, ha foly­tatni lehet Reykjavíkot, s ko­moly formában tárgyalnak az atomleszerelést előirányzó szovjet csomagtervről, akkor előbb-utóbb óhatatlanul fel­vetődik a hagyományos fegy­verek csökkentésének, szabá­lyozásának kérdése. Erre vo­natkozólag tett kezdeménye­zést a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületé­nek budapesti felhívása, s adott lenne tárgyalási fórum­ként a stockholmi konferen­cia 2. szakasza. (Amelynek hivatalos elnevezése: konfe­rencia az európai biztonság és bizalomerősítő intézkedé­sekről, valamint leszerelés­ről, s ez utóbbi lehetne a 2. szakasz tartalma.) Az Európa-találkozó, mint eddig minden alkalomkor, módot nyújt számos kétol­dalú tanácskozás lebonyolí­tásához. Ezek közül kiemel­kedik a várható szovjet­­amerikai külügyminiszteri megbeszélés. Vagy többes számba tehető, hiszen a szovjet szóvivő két lehetsé­ges találkozóról is beszélt. Amint hangsúlyozta, minden témát érinteni lehet, de nyil­vánvalóan a reykjavíki foly­tatás kerül majd a közép­pontba, s a­hogyan tovább­hoz nélkülözhetetlen egy jó­zanabb, realistább amerikai értékelés. Schultz egyébként némi ké­séssel várható az osztrák fő­városba, méghozzá belpoliti­kai okokból. Kedden rende­zik meg a félidős választáso­kat az Egyesült Államokban, s ha a képviselőházban min­den bizonnyal marad a de­mokrata többség, a szenátus egyharmadának újjáválasztá­­sával módosulhatnak az erő­viszonyok, az ellenzék javá­ra a kongresszus másik há­zában is. Reagan hét államot járt végig korteskörúton, ma­gyarázta többek között a reykjavíki bizonyítványt is. Maga jelentette be amerikai részről a két nagyhatalom külügyminiszteri találkozó­Luxemburgban tanácskoztak a Közös Piac külügyminiszterei, hogy a többi között megvitassák a Nagy-Britannia és Szíria közötti konfliktus következményeit

Next