Fejér Megyei Hírlap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-01 / 127. szám

Jóváhagyták a közbeeső zárómérleget Egy kisszövetkezet utóélete A Móri Épületkarbantartó és Szolgáltató Kisszövetkezet vesz­teséges gazdálkodásáról, a vezetők felelősségéről lapunk 1985 nyarán közölt riportot. Az elhatározások, a hatékonyság javí­tására tett ígéretek ellenére a szövetkezet munkája nem vál­tozott, és a közgyűlés az önfelszámolás mellett döntött. A fel­számoló bizottság a felszámolási közbeeső zárómérleget feb­ruár 28-val készítette el. Veszteségek és alaphiány A Móri Városi Tanács V. B. hatósági osztálya határoza­tával jóváhagyta a közbeeső zárómérleget. Dr. Izsák Ti­bor osztályvezető sorolja a szövetkezet történetével kapcsolatos fontosabb ada­tokat. 1983-ban 7,5 milliós nyereséget mutattak ki, amelyet egy pénzügyminisz­tériumi revízió 2 millió fo­rintban hagyott jóvá. A kö­vetkező évben számolt 4 mil­lió 423 ezres eredményt ön­revízióval kellett módosíta­ni, s a tényleges „eredmény” végül veszteség lett. Meg­alapozatlan elő- és túlszám­lázások, irreális szerződési vállalások is nehezítették a helyzetet. Mivel a gazdálkodás nem változott, a veszteség nőtt, 1985 júniusában leváltották az elnököt, majd a közgyűlés az önfelszámolás mellett döntött. Megválasztották a felszámoló bizottságot, amely a munkáját novem­berben kezdte el. A záró­mérleg, határidőmódosítá­sok után ez év februárjában készült el. A mérleg szerint a szövetkezet bruttó alap­hiánya 7 millió 342 ezer fo­rint. A szövetkezet követe­lései engedményezés folytán a Pénzintézeti Központra szálltak, s az utóbbi indít­ványára többek között hatá­roztak a hiteltörlesztések­ről, az elszámolási betét­számla átirányításáról, az adósok fizetési kötelezettsé­géről, illetve a bankhitelt követő rangsorban sorolt hi­telezők értesítéséről, hogy követelésükre a vagyon nem nyújt fedezetet. Okok és okozatok Felszámoló bizottságban dolgozni nem hálás feladat, egyik tagja valószínűleg ezért is nem akarta, hogy a nevét nyilvánosságra hoz­zuk. A veszteséges gazdál­kodáshoz vezető okok rész­letes felsorolása terjedelmi okokból lehetetlen. Lénye­gében a megalapozatlan ki­vitelezési szerződéseket, az árrendelkezések be nem tartását, a rossz műszaki elő­készítést, a határidők túllé­pését lehetne említeni. Fel­vetődhet a kérdés: a veszte­ség mellett hogyan tudtak nem is alacsony munkabé­reket fizetni? Nos, a kimuta­tott eredmény alapján a bé­rekre hitelt kértek és kap­tak. A megalapozatlan szerző­dések közül kiemelhető, hogy a vezetés ’84 decem­berében megállapodást kö­tött a Videotonnal a telefon­­központ kivitelezésére, 12 millió 650 ezer forint érték­ben, 1985. május végi (!) be­fejezési határidővel. A kapa­citáshoz mérten a határidő eleve lehetetlen volt, nem tudták koordinálni az alvál­lalkozókat, és néhány anyag előrendelési ideje fél év volt. A szövetkezet hibájából meghiúsult, ugyancsak a nagyvállalattal, az enyingi panelos családi házak kivi­telezésére kötött szerződés. (Itt megalapozatlan számla benyújtására is sor került). Nem volt sikeres a családi házak nyékládházi panelból ötlet sem, a tervezett négy­zetméterenkénti 7—9000 fo­rintos árat lehetetlen volt tartani. A kivitelezési szer­ződések pontatlanok voltak, magas volt a szállítási költ­ség, az építési módhoz hi­ányzott a szakmai felké­szültség, és általában baj volt a munkafegyelemmel. (Előfordult, hogy egy 900 ezer forintos vállalás tény­leges „bekerülési” költsége elérte a 2 milliót). Jogilag még létezik A felszámolás időszakában a kisszövetkezet jogi képvi­seletét dr. Mező Béla, a me­gyei tanács vb szervezési és jogi osztályának csoportve­zetője látta el, április óta a Pénzintézeti Központ meg­bízottjaként végzi ezt. Állás­pontja szerint talán szeren­csésebb lett volna önfelszá­molás helyett kényszerfel­számolást kimondani. A ta­gokkal szembeni felelősség érvényesítés formája az volt, hogy 1985-re vonatkozóan a minimális havi 2310 forinton kívül a felvett munkabéreket vissza kellett fizetniük (a magasabb vezető állású dol­gozóknak a többletként ki­utalt nyereségrészesedést is). Hetven tagi pert indítottak, és a képhez hozzátartozik, hogy a tagi megállapodások, munkaszerződések hiányos­ságai miatt nehéz az érvé­nyesítés, s jelenleg is több per van folyamatban. A kis­szövetkezet tagjai egyébként találtak maguknak más munkahelyet. A jogi képviselő szerint a kisszövetkezet gyakorlati­lag ugyan megszűnt, jogilag azonban létezik, mert a fel­számolás tulajdonképpen ak­kor fejeződik be, amikor va­lamennyi követelés behajt­­hatóvá válik. Jelentősége pe­dig abban áll, hogy a nyil­vántartásból ekkor törölhető. (Őszintén szólva az egyéb­ként sem rövid eljárás ide­jét ez a különbségtétel eset­leg még alaposan meghosz­­szabbíthatja.) A zárómérleget ezért is hívják ,,közbeesőnek”, igaz, néhány érdekelt szerint pél­dául az alaphiány összege számottevően nem módosul­hat. (Érdekességképp: a Vi­deotonnal szemben emelt 3 és fél milliós követelésből 1 milliót ítélt meg a Legfel­sőbb Bíróság.) Azt azonban csak találgatni lehet, hogy a kisszövetkezet utóéletével kapcsolatos ügyekre mikor lehet véglegesen pontot ten­ni. Sz. Z.. Zöld mezős beruházások helyett belső korszerűsítések­er Új színes tévék és hűtőszekrények A magyar ipar jeles válla­latai, amelyek ma is kelendő termékeket gyártanak, talán a többieknél is jobban tud­ják, hogy nincs megállás. Kevéske tőkéjüket érdemes hitellel kiegészíteni, s új be­ruházásokba fogni. — A tárca is ösztönzi, tá­mogatja a vállalati beruhá­zásokat, s azon dolgozunk, hogy azok megfeleljenek az iparpolitikai céljainknak, tö­rekvéseinknek — mondja Reiniger Péter, az Ipari Mi­nisztérium műszaki-fejlesz­tési főosztályvezetője. — A központi gazdaságfejlesztő programok közül különösen az anyag- és energiamegta­karító, a technológia-korsze­­rűsítő, az elektronizálási, va­lamint a gyógyszer és nö­vényvédő szer­gyártás fej­lesztését szolgáló beruházá­sokat érdemes említeni.­­ Az ipar középtávú ex­portfeladatainak megoldását szolgálja az exportmegálla­podási rendszer, amely már 1986-ban is számottevő bő­vülést eredményezett, s ame­lyet az idén is folytatunk. E megállapodások keretében számos vállalatnak nyílik le­hetősége kisebb-nagyobb vo­lumenű fejlesztésre. A beru­házások lebonyolításában is igyekszünk a vállalatok se­gítségére lenni, így például kidolgoztattunk egy háló­tervezési módszert, amelyet már több mint száz vállalat megvásárolt. Még az idén el­készítjük a beruházási jog­szabály gyűjteményt, amit legutóbb húsz esztendővel ezelőtt adtunk ki. Egyéb­ként sokat várunk a keres­kedelmi bankok működésé­től, hiszen ezentúl a válla­latok több finanszírozási le­hetőség közül választhatnak, sőt, a bank tőkével is be­szállhat, ha ígéretes üzlet kí­nálkozik. — Épül-e új gyár vagy üzem? — Zöld mezős beruházás nem indul, a fejlesztési for­rások szűkössége miatt egyébként is felértékelődött a pótlólagos fejlesztés az automatizálás, a régi gépek elektronikus „újraöltözteté­­se”. Jóval olcsóbb is egy meglévő telepet, üzemet megvásárolni, mint újat épí­teni ... — A vállalati beruházások közül eddig jobbára csak a Dunai Vasmű és a Hungária Műanyag feldolgozó Válla­lat terveiről olvashattunk.­­ Kétségtelen, hogy ezek a legjelentősebbek, hiszen egy-egy iparág jövője is mú­lik a két vállalaton. Ám a többiek sem vállalkoztak ke­vesebbre, mint termékeik megújítására, s — egyes te­rületeken — a csúcstechno­lógia meghonosítására. A Vi­deoton a színes televízió gyártásban készül technoló­giai generációváltásra, a jászberényi Hűtőgépgyár ter­mékei eddig is kapósak vol­tak, ám nem hagyják abba a hűtőszekrények korszerűsíté­sét. Energiatakarékosabb tí­pusokat fejlesztenek ki, s nagyobb választékban szállí­tanak majd a kereskedelem­nek. A BRG nemrégiben vette át az Elzettől a szé­­csényi gyárat, s örökölték a csarnokot és a dolgozókat. A magnetofon alkatrészek gyártásához viszont a tech­nológiai hátteret is meg kell teremteniük. A Magyar Alu­míniumipari Tröszt többek között a fóliagyártást kí­vánja bővíteni.­­ A végén említem, de a műszaki fejlesztés szempont­jából annál fontosabb, hogy vállalataink egyre szélesebb körben kezdik alkalmazni a számítógéppel segített terve­zés eszközeit és módszereit. Dalia László A politikai munkát segíti Médiatár az oktatási igazgatóságon A politikai nevelés, oktatás hatékonysága sok tényező függ­vénye. Hatással van rá a gazdasági, társadalmi és politikai környezet, a személyi, tárgyi feltételek, az oktatás módszerei, az audiovizuális ismerethordozó anyagok és így tovább. Ezek közül az ismerethordozók jelentősége egyre növekszik. Ta­pasztalataink szerint a propagandisták, agitátorok körében az oktatástechnikai eszközök, anyagok, jól hasznosulnak. Sok olyan központi és he­lyi forrásból származó infor­mációhordozó áll rendelke­zésünkre, amely a szemléle­tesebb oktatás feltételeit te­remtette meg. Aki rendsze­resen alkalmazza ezeket és oktatástechnológiai tevé­kenységet is végez, tudja, hogy munkaigényes feladatot jelent. Ugyanis a gépi, vagy elektronikus eszközöket mű­ködtetni, kezelni kell, s a technikát be kell építeni a nevelési, didaktikai tervek­be, a tanítás, tanulás folya­matába. Akik az előbb említett mó­don oktatnak, új szerepválto­zást élnek meg. Számukra természetes igény, hogy fo­lyamatosan tudjanak a transzparensek, videó­filmek rohamosan bővülő tárházá­ról, s legyen olyan bázis­hely, ahol nyugodt körülmé­nyek között meg lehet nézni a kép- és hanganyagokat ugyanúgy, mint ahogy el le­het olvasni az irodalmat, amit a hallgatókkal közösen feldolgozunk. Ez a társadalmi igény kö­vetelményt támaszt intéz­ményünkben, ezen belül a könyvtárunkban is. Becslé­sek szerint 10—20 éven belül az ismerethordozók fele au­diovizuális formában jele­nik meg. Társadalomtudo­mányi szakkönyvtárunkban dolgozók jó ide­je tudatosan gyűjtik, közvetítik a szem­léltető anyagokat, s egyre több olyan igényt elégítenek ki, amely az új ismerethor­dozók biztosításával függ össze. Összehangoltabb, cél­irányosabb munkát tesz le­hetővé a könyvtáron belül kialakított médiatár. Szeret­nénk, ha ez a fogalom az ér­deklődők körében ismerté válna, elfogadott lenne, s ami a legfontosabb: ha mi­előbb betöltené funkcióját, rendeltetésszerűen működne. A médiatárban kerültek elhelyezésre a hang- és kép­anyagok. Minden típusú in­formációhordozó egy közös tárban megtalálható. Olyan feltételeket sikerült kialakí­tani, ahol a nem nyomtatott dokumentumokat tároljuk, kölcsönözzük és helyben meg­ismerhetők a forrásanyagok is. Az audiovizuális doku­mentumok kiválasztása és feldolgozása csak technikai eszközökkel együtt lehetsé­ges. Ehhez a munkához meg­felelő környezetet alakítot­tunk ki, olyat, ahol a négy­hat oktató, vagy hallgató nyugodt feltételek között dol­gozhat. Arra számítunk, hogy az eszközök kezelésében nem mindenki jártas, ezért tech­nikusi, oktatástechnológusi segítséget is nyújtunk. A szaktanteremben kényelmes jegyzetelésre, ismerethordo­zók előállítására, másolására is van lehetőség. A médiatár olyan helyen van, ahol három nagyobb egység kapcsolódik össze. A központi stúdió, ahonnan ál­ló, mozgóképeket, hangot tu­dunk eljuttatni az intézmény minden helyiségébe. Itt ta­lálható az úgynevezett hagyo­­nyos szakkönyvtár, amely mintegy 85 ezer kötetes állo­mányával segíti a politikai ízléskultúra formálódását, a propagandisták, politikai ak­tivisták művelődését. Kozma Ferenc igazgatóhelyettes A dunaújvárosi békeklub Folyamatos munka, vonzó programok Számunkra, a háborút szerencsére csak hírből ismerő nem­zedék számára, a béke természetes velejárója életünknek. Békében élünk, tanulunk, dolgozunk, gyereket nevelünk, rettegés és félelem nélkül telnek napjaink. Csupán a Tv-hír­­adó napjaink háborús színhelyeit bemutató képsorai késztet­nek néha gondolkodásra a békéről, azaz a háború iszonya­tairól. A májusi békehónap adta az ötletet, hogy alaposabban megismerkedjek a dunaújvá­rosi ifjúsági békeklub tevé­kenységével. Vajon mi a cél­ja, feladata egy ilyen klub­nak?Baloghné Kutasi Borbála, a Békevilágtanács és az Or­szágos Béketanács tagja, a dunaújvárosi klub vezetője szívesen beszél tevékenysé­gükről: — Az emberek közéleti ér­deklődésének felkeltését tart­juk legfontosabb feladatunk­nak. Megfelelő propagandá­val, vonzó programokkal tesszük ezt. A dunaújvárosiak a me­gyénkben elsőként hozták létre békeklubjukat. Balogh­né Kutasi Borbála lelkes tá­jékoztatását hallgatva, csep­pet sem csodálkozom ezen, de a három év alatt elért eredményeken sem. A két­gyerekes fiatalasszony ízig­­vérig mozgalmi ember, hal­latlan energiával, fáradhatat­lanul szervez, ha kell plaká­tokat, meghívókat ír, fóru­mokat tart, ugyanakkor mun­kahelyén — a vasmű terve­zőirodájában — is a maximu­mot nyújtja osztályvezető­ként. Úgy tartja: a jó ügy szolgálatának tudatában sok mindent megtesz az ember, látja ezt azokon az embere­ken is, akik eljönnek a ren­dezvényeikre.­­ Voltaképpen a KISZ po­litikai munkájának hézag­pótlójaként, kiegészítésére alakultunk. Azonban öröm­mel mondhatom el, hogy rendezvényeinken fiatalok és idősebbek egyaránt részt vesznek. Tapasztalják a klub tagjai, hogy az embereket igenis fogalkoztatják a világ dolgai, kíváncsiak a megfe­lelő tájékoztatásra, s vé­leményüket is szívesen mond­ják el, ha van rá alkalom.­­ Gyakran szerveznek politi­kai fórumokat, amelyek al­kalmasak az időszerű bel- és külpolitikai kérdések feldol­gozására, értékelésére. A vita vezetésére ismert politi­kusokat, közéleti embereket kérnek fel. A Hirosima elle­ni atomtámadás évfordulóján immár hagyományosan szer­veznek programokat. A gye­rekekkel léggömböket enged­nek a magasba, a KISZ-es korúak részére pedig a Dózsa mozi előtti téren gyertya­­gyújtásos megemlékezést tar­tanak. Gyakran megyünk az álta­lános és középiskolákba egy­­egy filmvetítéssel egybekap­csolt beszélgetésre. Nagyszerű filmeket kapunk a KISZ megyei oktatási központjától, igazi gondolatébresztők, jó­kat beszélgetünk, vitatkozunk a vetítések után — mondja. A békeklubnak jelenleg a Hazafias Népfront Városi Bizottsága ad otthont. Duna­újváros központjában ta­lálható klubhelyiségüket bárki könnyen megtalálja. Nincs állandó tagsága a klubnak, a tizenkét tagú ve­zetőségen kívül állandóan változik az érdeklődők össze­tétele. Nincs tagdíj, nincs semmiféle megkötöttség, akit érdekel az éppen soron kö­vetkező program, azt szíve­sen látják. A közeljövőben szeretnének átköltözni a Technikum városrészben ta­lálható, ma még elhanyagolt állapotú KISZ-es klubhelyi­ségbe. Az aktívabb békeklu­­bosokkal a nyáron rendbe­hozzák a leendő „otthonu­kat”, s elkészítik őszre az új programtervezetet is. Az új klubhelyiségben vi­deotékát hoznak létre, hogy megfelelő filmanyag álljon rendelkezésre helyben is. A tervek közt szerepel az út­­törő-békeklub megalakítása, aminek érdekében már meg­történtek a kezdeti lépések. Amikor a békehónapot em­lítem, a programfelsorolás után lelkemre köti, hogy ne ez legyen a lényeg, hiszen ők nem kampányszerűen, ha­nem folyamatosan dolgoznak. A békéért való küzdelem nem hónaphoz kötött, ez ál­landó feladat és mindannnyi­unk ügye. — virágh — KERESSE A KENYERÉT (A HOLNAP és a Videoton ABC-ben, mert a Fejér Megyei­­ Sütőipari Vállalat ^ Y0// ^ KORONA_____________­ A KORONA Kereskedelmi Vállalat férfi munkatársat keres az alábbi munkakörökbe: — Diszkont Áruházba: rendészt, eladót, betanított eladót — DOMUS Áruházba: raktárost — 72. sz. bolt vas osztályára: eladót, betanított eladót, anyagmozgatót. Kedvező nyitvatartás mellett, jó kereseti lehetőséggel! Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Cím: Székesfehérvár, Népköztársaság u. 44. I. em. Telefon: 14-028. 9834

Next