Fejér Megyei Hírlap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
Gazdaság- és társadalompolitika Sajtótájékoztató a minisztériumban Az egészségmegőrzés társadalmi program Az egészségügyi törvény szeptember 1-jén hatályba lépő módosításának részleteiről, valamint a társadalmi egészségmegőrző program konkrét feladatairól tájékoztatták az újságírókat kedden az Egészségügyi Minisztériumban. Dr. Medve László egészségügyi miniszter egyebek közt elmondta, hogy szeptemberben megjelennek a módosításból következő miniszteri rendeletek. Az egészségügyi törvény sokat vitatott, a hálapénzről szóló paragrafusával összefüggésben a tárca vezetője rámutatott: a módosítás egyértelmű szabályozást teremtett, ugyanis kimondja, hogy az egészségügyi ellátást az orvos nem kötheti ellenszolgáltatáshoz. A gyógyító munka társadalmi kontrolljáról szólva kifejtette: tervezik annak bevezetését, hogy a gyógyító intézményeket elhagyó betegektől megkérdezik, mennyire voltak elégedettek az ellátással, hogyan ítélik meg az orvosok az ápolók munkáját. Az egészségmegőrző program tervezetét valamennyi országos intézet rövidesen megkapja — érmelte ki a miniszter —, s ez alapján minden intézmény meghatározza ebből adódó feladatait. Ezenkívül a megyei szakfelügyelő főorvosok és az egészségügyi szolgálatok vezetésével minden megye elkészíti a saját cselekvési tervét, így az egészségügy hatékonyabban vehet részt az egészségmegőrzés társadalmi programjának megvalósításában. A minisztérium kidolgoz egy olyan ajánlást, amely ahhoz ad útmutatást: a megyékben miként lehetne életmód-vizsgálattal összekapcsolni az egészségi állapot folyamatos ellenőrzését. Az ellátás színvonaláról szólva a miniszter hangsúlyozta : tavaly az egészségügyi költségvetés reálértékét nem sikerült megőrizni. Némiképp javította a helyzetet, hogy az állami költségvetés külön támogatást adott az úgynevezett célprogramok megvalósítására. Ma is sürgető feladat a belső tartalékok feltárása, ugyanis a gyógyító intézményekben napjainkban is együtt van jelen a hiány és a pazarlás. Több megyei kórházban hozzáfogtak az érsebészeti profil kialakításához.Mivel az érrendszeri megbetegedések nagyon gyakoriak, további erőfeszítésekre van szükség a szakemberképzésben, ugyanis — annak ellenére, hogy elegendő ágy és műtéti idő áll rendelkezésre — ma is sok a várakozó. A korábbi féléves várakozási idő két-három hónapra csökkent a szívműtéteknél, s a sürgős esetekben lehetőség van az azonnali beavatkozásra is. Gondot okoz viszont, hogy ma még kevés, úgynevezett bypass (érelzáródást * áthidaló) műtétet tudnak végezni. Sikeresen alkalmazzák a szemészetben a korszerű technika nyújtotta eljárásokat, így például minden regionális központban a lézeres kezelést. A gyógyszerfogyasztás az első negyedévben nem nőtt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A gyógyszernek nem minősülő, de gyógyhatású anyagok forgalmazását egyszerűbbé tette a törvénymódosítás, ugyanis a feltalálónak csak a szer hatásosságát, illetve ártalmatlanságát kell bizonyítania. Az adóreform a gyógyszerek termelői árát is érinti majd, ezért a szociálpolitikai, egészségpolitikai szempontok figyelembevételével napirendre tűzik a térítési díjak módosítását. A Celladammal kapcsolatos kérdésre válaszolva a tájékoztatón elmondották: több olyan adat van az Egészségügyi Minisztérium birtokában, amely a szer hatástalanságát bizonyítja. Egy akadémikusokból álló bizottság megerősítette: a Celladam toxikus és nincs daganatellenes hatása. Változatlanul érvényben van viszont az a miniszteri rendelet, amely a szer emberen történő kipróbálását megtiltja. (MTI) Búzagenetikusok Martonvásáron Tizenöt ország tudományos szakembereinek a részvételével kezdődött meg tegnap az Európai Búzagenetikai és Biotechnológiai Együttműködési Szervezet, az EWAC hetedik munkaértekezlete Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében. A részvevőket az MTA természettudományi főosztálya nevében Pál Huba köszöntötte, majd dr. Győrffy Béla, az intézet igazgatója szólt a genetikai munka jelentőségéről, a Martonvásáron végzett kutatásokról. Ezt követően a tanácskozás munkájában résztvevő szakemberek a búzanemesítés genetikai alapjainak a bővítését szolgáló új kutatási eredményeikről számoltak be, illetve megvitatták az egyes országok, tudományos intézmények között kialakult együttműködés további lehetőségeit. A szervezetet 1966-ban Cambridge-ben alapították, azzal a céllal, hogy a citogenetikai — az öröklődés sejttani alapjait vizsgáló — kutatások összehangolásával, a kísérleteket végző európai országok közötti együttműködés kibontakoztatásával segítse a nagy termőképességű, jó búzafajták előállítását, s a genetikai alapanyagok, magminták cseréjét. A tapasztalatokat, a kutatások eredményeit 2-3 évenként — más-más országban — megrendezett munkaértekezleteken értékelték. A mostani tanácskozáson egyebek között beszámoltak arról, hogy a genetikai bázis szélesítése céljából megkezdték a klasszikus citogenetikai és a korszerű biotechnológiai eljárások kombinálásával végzett kísérleteket. A módszer alkalmazásánál különösen a vadfajok jó tulajdonságainak a nemesített búzába való átörökítésénél van nagy jelentősége. A kutatások azzal bíztatnak, hogy néhány év múlva a vadbúzák előnyös tulajdonságaival — jó betegségellenálló, illetve fény és tápanyaghasznosító képességekkel — rendelkező alapanyagokkal is dolgozhatnak majd a búzanemesítők. A búzanemesítés hatékonysága egyébként nagyban függ attól is, hogy a genetikai kutatások eredményeit milyen gyorsan tudják alkalmazni. Éppen ezért nagy a jelentősége az egyes országok, tudományos intézmények között kibontakozó, vagy már jól bevált együttműködésnek, az eredmények megosztásának. Az EWAC munkaértekezletének részvevői megismerkednek a kutatóintézetben végzett genetikai munkával, megnézik a fitotront. A tanácskozás pénteken fejezi be munkáját. — de — A Csákvári Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság évente mintegy 19 000 köbméter fát termel ki a Vértes erdeiből. Ebből 250 köbméternyit papírfának szállítanak. A felvételen Mankovics József brigádja a Széleshegynél Fotó: Kabáczy Szilárd A Nádor utca tanácstagja Tóth József Szabadbatatyán legrégebbi utcájában lakik, a Nádor utcában. Valamikor itt csupa nádtetős, házak sorakoztak, ma már jócskán megújult az épületek sora. Az úttest csak részben portalanított, a szilárd útburkolat építése a szűkös anyagi lehetőségek miatt késik. Tóth József pedig több éve harcol az útépítésért, hiszen tanácstag ebben a körzetben. Idevalósi, itt töltötte gyermekkorát, s Szabadbattyánban építette föl a családi fészket is. Az Ikarus gyár dolgozója 1953 óta, az anyagellátási osztály vezetőjeként lakóhelyének is segítségére lehet olykor. A termelőszövetkezett vagy a tanács kérésére többször járt közben az anyagbeszerzésben. — Az utcánkban, a körzetben sok az idős ember — mondja, — látványos társadalmi munkaakciókat nem tudunk szervezni. Azonban, mikor az iskolában a szorgos kezekre volt szükség, tőlünk minden fiatalabb ott iparkodott. Apróságokkal, kisebb panaszokkal is fölkeresik a körzetbéliek, ezeket a bajokat többnyire egymás közt orvosolják. A múlt években szót emelt a közvilágítás, az utak portalanítása ügyében — itt is történt jó irányú változás. Nemrégiben valamennyi körzetében lakó nyugdíjast meglátogatott, javaslatai alapján segített a tanács. Tóth József — csakúgy mint számos falubéli társa — szívben ,skétlaki. Otthona Szabadbattyánhoz, a munkája pedig Székesfehérvárhoz, az Ikarushoz köti. Zs. M. Miért kevesebb az igénylő? A vállalat lakni segít Megyénk vállalatai lehetőségeikhez képest törekednek arra, hogy javítsák dolgozóik lakáshoz jutásának esélyeit, keresik a módot, hogy hatékonyan használják fel erre pénzeszközeiket és bővítsék a támogatási formák körét. E megállapítást tették legutóbb a Szakszervezetek Fejér Megyei Tanácsának ülésén, amelyen 34 vállalatnál végzett vizsgálat alapján tárgyalták meg a témát. A vizsgálódás során kitűnt, hogy a tanácsok által nyújtott OTP lakásvásárlási lehetőség javult, ám ezzel az utóbbi években a vállalatok csökkenő mértékben tudtak élni, mivel nőttek a lakásárak és megemelkedett a lakásonként befizetendő közműhozzájárulás. Székesfehérváron ez az összeg például 100 ezer forintról 150 ezer forintra nőtt. Árak és támogatás Az áttekintett időszakban a megyében az értékesített OTP-lakások ára 16 százalékkal növekedett, a munkáltatói támogatás 11 százalékkal. Így állt elő a helyzet, hogy a vállalatoknál nyilvántartott lakásigénylők száma folyamatosan csökken. Ez nem azt jelenti, hogy az igényre jogosultak száma kevesebb, hanem azt, hogy a magas árak miatt, kevesebben kezdeményezik az önálló lakáshoz jutást. Általánosságban megállapítható, hogy a vállalatok a hozzájuk benyújtott igényeket 2—3 év alatt tudják kielégíteni. A megye gazdálkodó szervezeteinek többsége az érvényben levő jogszabályok alapján képezi lakásépítési alapját. A forrás legnagyobb hányadát az érdekeltségi alapból fedezik, emellett jelentős a korábbi években nyújtott hitelek törlesztéséből keletkező pénzeszköz. Néhány helyen, a kommunista műszakok béréből befolyt összegeket is így használják fel. A jogszabály adta lehetőségekkel élve a vállalatok az utóbbi évek során bővítették a lakástámogatások formáit. Ezek elsősorban a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítására, tetőtérbeépítésre, lakáskorszerűsítésre, -bővítésre irányultak. Néhány vállalatnál találkozni a magánkézből való lakásvásárlások segítésével is. Fuvar, gép, anyag A dolgozók lakáshoz juttatásának egyik új formája a szervezett lakáscsere segítése, így a már lakással rendelkező dolgozójának, jogos igény szerinti nagyobb lakásba költözését támogatja a vállalat és így a vevőkijelölési joggal visszavásárolt lakást — mely mivel kisebb és régebbi típusú, olcsóbb — a pályakezdő fiatalok rendelkezésére bocsátja. Hozzájárulva a lakásmobilitáshoz. A lakásépítések anyagi támogatásán felül jelentős kedvezményes fuvareszközt adnak a vállalatok, emellett nagyságrendjében meghatározó, az építőipari gépek, szerszámok kölcsönzése, esetenként a vállalatnál feleslegessé vált bontott anyagok eladása. Az eladósodás veszélye Tapasztalható, hogy a magas lakásárak miatt az alacsony keresetűek, pályakezdők egyre kisebb arányban tudják vállalni a saját lakás megteremtésének költségeit. Akik pedig mégis rászánják magukat, sok esetben igen nagy összegű bankkölcsön felvételére kényszerülnek. Ez esetben pedig fennáll az a veszély, hogy a magas havi törlesztések és rezsi miatt a fiatalok eladósodnak. Ezért a saját lakás megteremtésének módjában változások következnek be. Fokozatosan előtérbe kerülnek az olcsóbb magánerős kislakásépítések, -bővítések, -felújítások, toldaléképületek kialakítása, tetőtérbeépítés. Demokratikus döntéssel A kölcsöntámogatások odaítélését a vállalatok többségénél a szakszervezeti testületek egyetértési joggal tárgyalják. Ezeknél a gazdálkodóknál a dolgozók a meghozott döntéseket megalapozottnak és demokratikusnak tartják. Ugyanakkor esetenként az is tapasztalható, hogy az elbírálás szűk körben, egyes személyek vagy szervezetek vezetői által kialakított bizottságban történik. A szakszervezetek megyei tanácsa úgy határozott, hogy a vállalati lakástámogatási rendszerben tovább kell fejleszteni a lakásgazdálkodást, segítve a lakásmobilitást, az alapszervezetek keressék az együttműködés lehetőségét a magánerős lakásépítésben, valamint vállalaton belül törekedni kell a dolgozók lakásépítési ügyeinek intézésére, az építőanyagok beszerzésére, az építési folyamatok szervezésére. M. L. Érvek, tények a margón Az operáció sikerült, de a páciens belehalt. Valami ilyesfélét gondolhattak — s gondoltak is — jó néhányan, amikor a Dunai Vasműben folyó kísérletet május végén félbe kellett szakítani. Persze kárörvendő is akadt szép számmal. Az Állami Tervbizottság egy évvel ezelőtt rendezte a vaskohászat helyzetét, s döntött többek között arról is, hogy a korábbinál jobb minőségű alapanyagokkal is kísérletezni kell. Még akkor is, ha az csak tőkés piacról szerezhető be. Ugyanis a kívánatos termékszerkezet-korszerűsítés, a működőképesség és a gazdaságosság javítása másként aligha képzelhető el. A Dunai Vasmű lehetőséget kapott arra, hogy kísérleti jelleggel, meghatározott ideig, kiváló minőségű, nagy vastartalmú alapanyaggal, úgynevezett pellettel működtesse nagyolvasztóit. A kísérleti gyártás május elején kezdődött, s három hónaposra tervezték. A következő eredmények születtek eddig: A kohókban adagolt alapanyag 41 százaléka volt pellet. Naponta átlagosan 3134 tonna nyersvasat csapoltak a tervezett 2940 helyett. Az összehasonlítás kedvéért, a tavalyi átlag 2300 tonna volt. Az egy tonna nyersvas előállításához 518 kilogramm kokszot használtak fel. A terv 557, a tavalyi átlag 706 kilogramm volt. (Természetesen ebben az eredményben az is benne van, hogy a tavaly novemberben átadott új kokszolóműben lényegesen jobb minőségű kokszot gyártanak.) Ami a minőséget illeti: a gyártott nyersvas 83 százaléka első osztályú, s mindössze 2 százaléka volt harmadosztályú. (A terv 63, illetve 10 százalékkal számolt.) A nyersvas minőségét fizikai és kémiai mutatókkal jellemzik, de legalább ilyen fontos, hogy az elért minőségi színvonalat adagróladagra tartani tudják a kohászok, azaz egyenletes minőségű legyen a nyersvas. Ugyanis ez az egyik döntő feltétele a konverteres acélmű gazdaságos üzemeltetésének, s a műszakilag elavult, elöregedett martin-acélművek felszámolásának. A kísérlet gazdaságossági számításai eddig azt igazolták, hogy a drágább, tőkés importból beszerzett alapanyag ellenére az egy tonna nyersvas előállításának költségei nem nagyobbak mint korábban. A közvetlen költségek nagyjából azonosak, a közvetettek pedig valamivel alacsonyabbak. Persze a jobb minőségű alapanyagból gyártott terméknek — lemeznek — tőkés piacon kell majd a kísérlet igazát bizonyítania. A kísérletet május végén pellethiány miatt meg kellett szakítani. Ugyanis Indiából nem érkezett meg az ígért, vásárolt tétel, időre. (Az indiai kikötőben háromhetes kiesést okozó üzemzavar történt.) Mindenesetre az eset jelzi az alapanyagforrás távolságának veszélyeit. . . Ennek ellenére június 15-én már ismét pelletet adagoltak a vasmű kohóiba. A kísérlet folytatódik — az elképzelések szerint — további két hónapig. Úgy is mondhatnánk — az eddigi eredmények ismeretében — a kísérlet sikeres és a páciens is túlélte . — Stossek — B