Fejér Megyei Hírlap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

Gazdaság- és társadalompolitika Sajtótájékoztató a minisztériumban Az egészségmegőrzés társadalmi program Az egészségügyi törvény szeptember 1-jén hatályba lépő módosításának részleteiről, valamint a társadalmi egészség­­megőrző program konkrét feladatairól tájékoztatták az új­ságírókat kedden az Egészségügyi Minisztériumban. Dr. Medve László egész­ségügyi miniszter egyebek közt elmondta, hogy szep­temberben megjelennek a módosításból következő mi­niszteri rendeletek. Az egészségügyi törvény sokat vitatott, a hálapénzről szóló paragrafusával összefüggés­ben a tárca vezetője rámu­tatott: a módosítás egyértel­mű szabályozást teremtett, ugyanis kimondja, hogy az egészségügyi ellátást az or­vos nem kötheti ellenszolgál­tatáshoz. A gyógyító munka társadalmi kontrolljáról szólva kifejtette: tervezik annak bevezetését, hogy a gyógyító intézményeket el­hagyó betegektől megkérde­zik, mennyire voltak elége­dettek az ellátással, hogyan ítélik meg az orvosok az ápolók munkáját. Az egészségmegőrző prog­ram tervezetét valamennyi országos intézet rövidesen megkapja — érmelte ki a mi­niszter —, s ez alapján min­den intézmény meghatároz­za ebből adódó­ feladatait. Ezenkívül a megyei szakfel­ügyelő főorvosok és az egészségügyi szolgálatok ve­zetésével minden megye el­készíti a saját cselekvési tervét, így az egészségügy hatékonyabban vehet részt az egészségmegőrzés társa­dalmi programjának megva­lósításában. A minisztérium kidolgoz egy olyan ajánlást, amely ahhoz ad útmutatást: a megyékben miként lehetne életmód-vizsgálattal össze­kapcsolni az egészségi álla­pot folyamatos ellenőrzését. Az ellátás színvonaláról szólva a miniszter hangsú­lyozta : tavaly az egészség­­ügyi költségvetés reálértékét nem­ sikerült megőrizni. Né­miképp javította a helyze­tet, hogy az állami költség­­vetés külön támogatást adott az úgynevezett célprogra­mok megvalósítására. Ma is sürgető feladat a belső tar­talékok feltárása, ugyanis a gyógyító intézményekben napjainkban is együtt van jelen a hiány és a pazarlás. Több megyei kórházban hozzáfogtak az érsebészeti profil kialakításához.­­Mivel az érrendszeri megbetege­dések nagyon gyakoriak, to­vábbi erőfeszítésekre van szükség­­ a szakemberképzés­ben, ugyanis — annak elle­nére, hogy elegendő ágy és műtéti idő áll rendelkezésre — ma is sok a várakozó. A korábbi féléves várakozási idő két-három hónapra csök­kent a szívműtéteknél, s a sürgős esetekben lehetőség van az azonnali beavatko­zásra is. Gondot okoz vi­szont, hogy ma még kevés, úgynevezett bypass (érelzá­ródást * áthidaló) műtétet tudnak végezni. Sikeresen al­kalmazzák a szemészetben a korszerű technika nyújtotta eljárásokat, így például minden regionális központ­ban a lézeres kezelést. A gyógyszerfogyasztás az első negyedévben nem nőtt az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva. A gyógy­szernek nem minősülő, de gyógyhatású anyagok for­galmazását egyszerűbbé tette a törvénymódosítás, ugyanis a feltalálónak csak a szer hatásosságát, illetve ártal­matlanságát kell bizonyíta­nia. Az adóreform a gyógy­szerek termelői árát is érinti majd, ezért a szociálpoliti­kai, egészségpolitikai szem­pontok figyelembevételével napirendre tűzik a térítési díjak módosítását. A Celladammal kapcsola­tos kérdésre válaszolva a tá­jékoztatón elmondották: több olyan adat van az Egészségügyi Minisztérium birtokában, amely a szer hatástalanságát bizonyítja. Egy akadémikusokból álló bizottság megerősítette: a Celladam toxikus és nincs daganatellenes hatása. Vál­tozatlanul érvényben van vi­szont az a miniszteri rende­let, amely a szer emberen történő kipróbálását meg­tiltja. (MTI) Búzagenetikusok Martonvásáron Tizenöt ország tudományos szakembereinek a részvételé­vel kezdődött meg tegnap az Európai Búzagenetikai és Biotechnológiai Együttmű­ködési Szervezet, az EWAC hetedik munkaértekezlete Martonvásáron, az MTA Me­zőgazdasági Kutatóintézeté­ben. A részvevőket az MTA természettudományi főosztá­lya nevében Pál Huba kö­szöntötte, majd dr. Győrffy Béla, az intézet igazgatója szólt a genetikai munka je­lentőségéről, a Martonvásá­ron végzett kutatásokról. Ezt követően a tanácskozás mun­kájában résztvevő szakembe­rek a búzanemesítés geneti­kai alapjainak a bővítését szolgáló új kutatási eredmé­nyeikről számoltak be, illet­ve megvitatták az egyes or­szágok, tudományos intéz­mények­ között kialakult együttműködés további lehe­tőségeit. A szervezetet 1966-ban Cambridge-ben alapították, azzal a céllal, hogy a citoge­netikai — az öröklődés sejt­tani alapjait vizsgáló — ku­tatások összehangolásával, a kísérleteket végző európai országok közötti együttmű­ködés kibontakoztatásával segítse a nagy termőképessé­gű, jó búzafajták előállítá­sát, s a genetikai alapanya­gok, magminták cseréjét. A tapasztalatokat, a kutatások eredményeit 2-3 évenként — más-más országban — meg­rendezett munkaértekezlete­ken értékelték. A mostani tanácskozáson egyebek között beszámoltak arról, hogy a genetikai bázis szélesítése céljából megkezd­ték a klasszikus citogeneti­kai és a korszerű biotechno­lógiai eljárások kombinálá­sával végzett kísérleteket. A módszer alkalmazásánál kü­lönösen a vadfajok jó tulaj­donságainak a nemesített bú­zába való átörökítésénél van nagy jelentősége. A kutatá­sok azzal bíztatnak, hogy néhány év múlva a vadbú­zák előnyös tulajdonságaival — jó betegségellenálló, il­letve fény és tápanyaghasz­­nosító képességekkel — ren­delkező alapanyagokkal is dolgozhatnak majd a búzane­mes­í­tők. A búzanemesítés haté­konysága egyébként nagyban függ attól is, hogy a geneti­kai kutatások eredményeit milyen gyorsan tudják alkal­mazni. Éppen ezért nagy a jelentősége az egyes orszá­gok, tudományos intézmé­nyek között kibontakozó, vagy már jól bevált együtt­működésnek, az eredmények megosztásának. Az EWAC munkaértekezle­tének részvevői megismer­kednek a kutatóintézetben végzett genetikai munkával, megnézik a fitotront. A ta­nácskozás pénteken fejezi be munkáját. — de — A Csákvári Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság évente mintegy 19 000 köbméter fát termel ki a Vértes erdeiből. Ebből 250 köbméternyit papírfának szállítanak. A felvételen Mankovics Jó­zsef brigádja a Széleshegynél Fotó: Kabáczy Szilárd A Nádor utca tanácstagja Tóth József Szabadbata­­tyán legrégebbi utcájában lakik, a Nádor utcában. Va­lamikor itt­­ csupa nádtetős, házak sorakoztak, ma már jócskán megújult az épüle­tek­­ sora. Az úttest csak részben portalanított, a szi­lárd útburkolat építése a szűkös anyagi lehetőségek miatt késik. Tóth József pedig több éve harcol az útépítésért, hiszen tanács­tag ebben a körzetben. Ide­valósi, itt töltötte gyermek­korát, s Szabadbattyánban építette föl a családi fész­ket is. Az Ikarus gyár dolgozója 1953 óta, az anyagellátási osztály vezetőjeként lakó­helyének is segítségére le­het olykor. A termelőszö­vetkezett vagy a tanács ké­résére többször járt közben az anyagbeszerzésben. — Az utcánkban, a kör­zetben sok az idős ember — mondja, — látványos társadalmi munkaakciókat nem tudunk szervezni. Azonban, mikor az iskolá­ban a szorgos kezekre volt szükség, tőlünk minden fia­talabb ott iparkodott. Apróságokkal, kisebb pa­naszokkal is fölkeresik a körzetbéliek, ezeket a ba­jokat többnyire egymás közt orvosolják. A múlt években szót emelt a köz­­világítás, az utak portala­nítása ügyében — itt is történt jó irányú változás. Nemrégiben valamennyi körzetében lakó nyugdíjast meglátogatott, javaslatai alapján segített a tanács. Tóth József — csakúgy mint számos falubéli társa — szívben ,skétlaki.­ Ott­hona Szabadbattyánhoz, a munkája pedig Székesfe­hérvárhoz, az Ikarushoz köti. Zs. M. ­ Miért kevesebb az igénylő? A vállalat lakni segít Megyénk vállalatai lehetőségeikhez képest törekednek arra, hogy javítsák dolgozóik lakáshoz jutásának esélyeit, keresik a módot, hogy hatékonyan használják fel erre pénzeszkö­zeiket és bővítsék a támogatási formák körét. E megállapí­tást tették legutóbb a Szakszervezetek Fejér Megyei Taná­csának ülésén, amelyen 34 vállalatnál végzett vizsgálat alap­ján tárgyalták meg a témát. A vizsgálódás során ki­tűnt, hogy a tanácsok által nyújtott OTP lakásvásárlási lehetőség javult, ám ezzel az utóbbi években a vállala­tok csökkenő mértékben tud­tak élni, mivel nőttek a la­kásárak és megemelkedett a lakásonként befizetendő közműhozzájárulás. Székes­­fehérváron ez az összeg pél­dául 100 ezer forintról 150 ezer forintra nőtt. Árak és támogatás Az áttekintett időszakban a megyében az értékesített­ OTP-lakások ára 16 száza­lékkal növekedett, a mun­káltatói támogatás 11 száza­lékkal. Így állt elő a helyzet, hogy a vállalatoknál nyilván­tartott lakásigénylők száma folyamatosan csökken. Ez nem azt jelenti, hogy az igényre jogosultak száma kevesebb, hanem azt, hogy a magas árak miatt, keveseb­ben kezdeményezik az ön­álló lakáshoz jutást. Általá­nosságban megállapítható, hogy a vállalatok a hozzájuk benyújtott igényeket 2—3 év alatt tudják kielégíteni. A megye gazdálkodó szer­vezeteinek többsége az ér­vényben levő jogszabályok alapján képezi lakásépítési alapját. A forrás legnagyobb hányadát az érdekeltségi alapból fedezik, emellett je­lentős a korábbi években nyújtott hitelek törlesztésé­ből keletkező pénzeszköz. Néhány helyen, a kommu­nista műszakok béréből be­folyt összegeket is így használják fel. A jogszabály adta lehető­ségekkel élve a vállalatok az utóbbi évek során bővítet­ték a lakástámogatások for­máit. Ezek elsősorban a nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek lakássá történő átala­kítására, tetőtérbeépítésre, lakáskorszerűsítésre, -bőví­tésre irányultak. Néhány vállalatnál találkozni a ma­gánkézből való lakásvásár­lások segítésével is. Fuvar, gép, anyag A dolgozók lakáshoz jutta­tásának egyik új formája a szervezett lakáscsere segíté­se, így a már lakással ren­delkező dolgozójának, jogos igény szerinti nagyobb la­kásba költözését támogatja a vállalat és így a vevőkijelö­lési joggal visszavásárolt lakást — mely mivel kisebb és régebbi típusú, olcsóbb — a pályakezdő fiatalok ren­delkezésére bocsátja. Hozzá­járulva a lakásmobilitás­hoz. A lakásépítések anyagi tá­mogatásán felül jelentős kedvezményes fuvareszközt adnak a vállalatok, emellett nagyságrendjében meghatá­rozó, az építőipari gépek, szerszámok kölcsönzése, ese­tenként a vállalatnál felesle­gessé vált bontott anyagok eladása. Az eladósodás veszélye Tapasztalható, hogy a ma­gas lakásárak miatt az ala­csony keresetűek, pályakez­dők egyre kisebb arányban tudják vállalni a saját lakás megteremtésének költségeit. Akik pedig mégis rászán­ják magukat, sok esetben igen nagy összegű bankköl­csön felvételére kényszerül­nek. Ez esetben pedig fenn­áll az a veszély, hogy a ma­gas havi törlesztések és re­zsi miatt a fiatalok eladósod­­nak. Ezért a saját lakás megteremtésének módjában változások következnek be. Fokozatosan előtérbe kerül­nek az olcsóbb magánerős kislakásépítések, -bővítések, -felújítások, toldaléképüle­tek kialakítása, tetőtérbeépí­tés. Demokratikus döntéssel A kölcsöntámogatások odaítélését a vállalatok többségénél a szakszervezeti testületek egyetértési joggal tárgyalják. Ezeknél a gaz­dálkodóknál a dolgozók a meghozott döntéseket meg­alapozottnak és demokrati­kusnak tartják. Ugyanakkor esetenként az is tapasztalha­tó, hogy az elbírálás szűk körben, egyes személyek vagy szervezetek vezetői ál­tal kialakított bizottságban történik. A szakszervezetek megyei tanácsa úgy határozott, hogy a vállalati lakástámogatási rendszerben tovább kell fej­leszteni a lakásgazdálkodást, segítve a lakásmobilitást, az alapszervezetek keressék az együttműködés lehetőségét a magánerős lakásépítésben, valamint vállalaton belül tö­rekedni kell a dolgozók la­kásépítési ügyeinek intézésé­re, az építőanyagok beszer­zésére, az építési folyamatok szervezésére. M. L. Érvek, tények a margón Az operáció sikerült, de a páciens belehalt. Valami ilyes­félét gondolhattak — s gondoltak is — jó néhányan, amikor a Dunai Vasműben folyó kísérletet május végén félbe kel­lett szakítani. Persze kárörvendő is akadt szép számmal. Az Állami Tervbizottság egy évvel ezelőtt rendezte a vas­kohászat helyzetét, s döntött többek között arról is, hogy a korábbinál jobb minőségű alapanyagokkal is kísérletezni kell. Még akkor is, ha az csak tőkés piacról szerezhető be. Ugyan­is a kívánatos termékszerkezet-korszerűsítés, a működőké­pesség és a gazdaságosság javítása másként aligha képzelhe­tő el. A Dunai Vasmű lehetőséget kapott arra, hogy kísérleti jel­leggel, meghatározott ideig, kiváló minőségű, nagy vastar­talmú alapanyaggal, úgynevezett pellettel működtesse nagy­­olvasztóit. A kísérleti gyártás május elején kezdődött, s há­rom hónaposra tervezték. A következő eredmények szület­tek eddig: A kohókban adagolt alapanyag 41 százaléka volt pellet. Naponta átlagosan 3134 tonna nyersvasat csapoltak a terve­zett 2940 helyett. Az összehasonlítás kedvéért, a tavalyi át­lag 2300 tonna volt. Az egy tonna nyersvas előállításához 518 kilogramm kokszot használtak fel. A terv 557, a tavalyi átlag 706 kilogramm volt. (Természetesen ebben az ered­ményben az is benne van, hogy a tavaly novemberben át­adott új kokszolóműben lényegesen jobb minőségű kokszot gyártanak.) Ami a minőséget illeti: a gyártott nyersvas 83 százaléka első osztályú, s mindössze 2 százaléka volt harmadosztályú. (A terv 63, illetve 10 százalékkal számolt.) A nyersvas mi­nőségét fizikai és kémiai mutatókkal jellemzik, de legalább ilyen fontos, hogy az elért minőségi színvonalat adagról­­adagra tartani tudják a kohászok, azaz egyenletes minőségű legyen a nyersvas. Ugyanis ez az egyik döntő feltétele a konverteres acélmű gazdaságos üzemeltetésének, s a műszakilag elavult, elöre­gedett martin-acélművek felszámolásának. A kísérlet gazdaságossági számításai eddig azt igazolták, hogy a drágább, tőkés importból beszerzett alapanyag elle­nére az egy tonna nyersvas előállításának költségei nem na­gyobbak­ mint korábban. A közvetlen költségek nagyjából azonosak, a közvetettek pedig valamivel alacsonyabbak. Per­sze a jobb minőségű alapanyagból gyártott terméknek — lemeznek — tőkés piacon kell majd a kísérlet igazát bizo­nyítania. A kísérletet május végén pellet­hiány miatt meg kellett szakítani. Ugyanis Indiából nem érkezett meg az ígért, vásá­rolt tétel, időre. (Az indiai kikötőben háromhetes kiesést okozó üzemzavar történt.) Mindenesetre az eset jelzi az alap­­anyagforrás távolságának veszélyeit. . . Ennek ellenére jú­nius 15-én már ismét pelletet adagoltak a vasmű kohóiba. A kísérlet folytatódik — az elképzelések szerint — további két hónapig. Úgy is mondhatnánk — az eddigi eredmények is­meretében — a kísérlet sikeres és a páciens is túlélte . — Stossek — B

Next