Fejér Megyei Hírlap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
?, OLDAL Befejeződött a leszerelési kerekasztal-konferencia Katonai területen fontos a nyilvánosság Szerda délután befejezte munkáját Budapesten az a kétnapos nemzetközi kerekasztal-konferencia, amelyen a Varsói Szerződés és a NATO öt-öt tagállamának vezető szakértői vitatták meg az európai hagyományos leszerelés céljaival, jelenlegi helyzetével, várható alakulásával összefüggő kérdések széles körét. A Magyar Külügyi Intézet rendezvényére hazánkba érkezett politikusok, magas beosztású katonai vezetők, tudományos kutatók a többi között véleményt cseréltek a kontinensen állomásozó fegyveres erők és a fegyverzet állapotáról, struktúrájáról, elhelyezkedéséről, az esetleges meglepetésszerű támadás veszélyéről, és kiiktatásának lehetőségéről, a katonai doktrínák változásairól. A zárt ajtók mögött megtartott tanácskozás befejezéseként a résztvevők sajtókonferencián találkoztak a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár bevezetőjében örömét fejezte ki, hogy Budapest házigazdája lehetett e megbeszélésnek. Rámutatott arra, hogy a rendhagyó rendezvény szervesen illeszkedett abba a folyamatba, amely mintegy egy esztendeje kezdődött: a Varsói Szerződés és a NATO képviselői közvetlenül tárgyalnak a hagyományos fegyverzetek, katonai erők leszerelésének kérdéseiről. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a résztvevők magánszemélyként vettek részt a tanácskozáson, tehát nem kormányuk álláspontját fejtették ki. Mindez azonban nem kérdőjelezheti meg a vita érdemi jellegét, hiszen nagyon is autentikus vélemények hangzottak el katonai vezetőktől, politikusoktól, tudományos kutatóktól. Horn Gyula ezután részletesen szólt azokról a témákról, amelyekben hozzávetőleg azonos vélemények alakultak ki a két nap során. A legfontosabbnakazt tartotta, hogy központi kérdéssé vált a hagyományos fegyverzetek és katonai erők leszerelésének témája. Létfontosságúvá vált az érdemi előrelépés e területen — mutatott rá —, mert a kialakult helyzet rendkívül veszélyes: mind a VSZ, mind pedig a NATO rendelkezik olyan nagy katonai erőkkel, amelyek képesek váratlan támadásra a másik féllel szemben. Hozzátette, hogy a kelet-nyugati viszony katonai elemekkel és tényezőkkel terhelt, s a kapcsolatok egyetlen területén sem lehet komolyan előbbre lépni e tényezők háttérbe szorítása nélkül. Az államtitkár véleménye szerint a katonai erők struktúrájában, összetételében nagyon komoly súlyú aszimmetriák, egyenlőtlenségek léteznek, s az aránytalanságok felszámolása, csökkentése nélkül nem várható előrelépés a hagyományos fegyverzetek jelentős redukálása irányában. Fontosnak tartotta, hogy a vitában kialakult azoknak a kérdéseknek a köre, amelyek tisztázása létfontosságú. Ezek közé sorolta annak pontos és hiteles megállapítását, hogy a VSZ és a NATO milyen katonai erőkkel rendelkezik. Ezzel összefüggésben nyomatékosan hangsúlyozta a katonai adatok cseréjének és hiteles ellenőrzésének szükségességét. Rámutatott arra is, hogy a katonai területen elengedhetetlenül fontos a nyilvánosság, már csak azért is, hogy szakítsunk az egyébként is bonyolult kérdések misztifikálásával. Az államtitkár elmondta, hogy jelentős nézetkülönbségek is felszínre kerültek olyan kérdésekben például, mint a VSZ és a NATO egyes fegyvernemeinek, fegyveres erőinek rendeltetése, illetve, hogy azokat miként lehet pontosítani, megfogalmazni a katonai doktrínákban. Horn Gyula végezetül elmondta, hogy a viták rendkívül élesek voltak, de a résztvevők maximálisan törekedtek egymás véleményének tiszteletben tartására. Fontosnak tartotta, hogy szembesüljek a különböző felfogások, nézetek, s ez minden résztvevő számára rendkívüli tanulságokkal szolgált. Erre mind a VSZ- nek, mind a NATO-nak szüksége van, legyen szó bármilyen kérdésről — mondotta. A konferencia vitaszelleméből az újságírók is ízelítőt kaphattak a kérdésekre adott válaszok nyomán, így például kisebb vitát váltott az a kérdés, vajon szóba került e azoknak az amerikai F—16-os repülőgépeknek az ügve, amelyeket Spanyolországból Olaszországba telepítenek át. Vlagyimir Susztov, a Szovjetunió Külügyminisztériuma Kutatási és Koordinációs Központjának igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta hogy ez a téma is terítékre került, s ezzel kapcsolatban emlékeztetett a Szovjetunió korábbi javaslataira, amelyek a probléma megoldása érdekében szovjet repülők számának megfelelő csökkentését ajánlották. Erre a felvetésre azonban nem érkezett pozitív nyugati válasz. Helmut Sonnefeldt, az amerikai Brookings Intézet igzgatója azt hangsúlyozta, hogy a légierő szerepe része a hagyományos leszerelés igen komplex kérdéskörének. Ezért nem lehet az F-16-osok ügyét kiszakítani az általános összefüggésekből. A New York Times tudósítója az után érdeklődött, felmerült-e a konferencián a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásának lehetősége. Horn Gyula válaszában kifejtette: a leszerelés egész problematikájával ezen belül az európai leszereléssel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy a külföldi csapatok kivonása szervesen hozzátartozik e folyamathoz. Enélkül nem képzelhető el a katonai feszültség csökkentése. A magyarországi szovjet csapatkivonás kérdése ebben az öszszefüggésben kerülhet szóba. Fontos vitapontja volt a kerekasztal-konferenciának a haderőkben, illetve a fegyverzetben jelentkező aszimmetriák kiküszöbölésének lehetősége. A kérdés jelentőségét hangsúlyozva Vlagyimir Susztov annak a véleményének adott hangot, hogy a leendő tárgyalások jórészt az aszimmetriák felszámolása körül forognak majd. A Szovjetunió e kérdés megoldására is kész. (MTI) TELEX Szovjet—afgán űrrepülés — összekapcsolás Szerdán moszkvai idő szerint 9 óra 41 perckor — a tervezettnél néhány perccel előbb — megtörtént a Szojuz—TMG űrhajó és a Mir űrállomás összekapcsolódása. Mint a Majak rádióállomás beszámolt róla, a Szojuz—TMG — kétszovjet és egy afgán űrhajóssal a fedélzetén — a programnak megfelelően, technikailag hibátlanul hajtotta végre a műveletet. Nemzetközi élet Társadalompolitika Nagy-Britannia: A Brit Királyi Légierő (RAF) egy Tornado F3 típusú harci gépe (alul) kíséri az ország légterében a szovjet hadsereg két MiG—29-es típusú vadászgépét. A szeptember 8-án kezdődő Farborough-i nemzetközi légikiállítás szenzációja lesz a két szovjet harci gép, mert nyugat-európai szakemberek és érdeklődők először tekinthetik meg a szovjet hadsereg egyik legkorszerűbb vadászgépét Románia: áttelepülők, falurombolás NSZK és holland vélemény Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja szerdán sajtóértekezletenjelentette be, hogy a bonni kormány átfogó segélyintézkedésekkel kívánja előmozdítani a Kelet-Európából az NSZK-ba áttelepülő német nemzetiségű személyeknek gazdasági-társadalmi beilleszkedését. Számuk idén várhatóan már eléri a 200 ezret. Két évvel ezelőtt még csak 40 ezren érkeztek. A kabinet 1689—1990-ben összesen 1.125 milliárd márkát irányoz elő elsősorban lakásérpítésre, illetve -bővítésre. Ilyen célra ugyanekkora hozzájárulást kér a tartományoktól is, s az áttelepülők további támogatására, egyebek mellett oktatásukra, átképzésükre, 1989-ben további 1,7 milliárd márkát különítenek el a költségvetésben. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) Münsterben ülésező kongresszusa szintén állást foglalt egy gyors segélyprogram mellett. Kohl felhívta a közvéleményt hogy értse meg az érkezők helyzetét. Kohl a sajtóértekezletén pozitívjelzésnek nevezte, hogy idén is erőteljesen nőtt az NSZK-ba áttelepült német nemzetiségű szovjet állampolgárok száma. Tavaly az első félévben 5500-an, az idei esztendő hasonló időszakában már 21 ezren érkeztek. Sajtónyilatkozatában októberben esedékes szovjetunióbeli látogatásának és Gorbacsov főtitkár jövőre tervezett NSZK-beli útjának jelentőségét méltatva, hangsúlyozta, hogy Bonn-nak érdeke fűződik a főtitkár vezetésével életbe léptetett gazdasági-társadalmi reformok sikeréhez. Az együttműködés területeit felsorolva kiemelte az emberi jogok körét is. Szóba hozta, hogy az első félévben 52 ezren érkeztek Lengyelországból. Romániából pedig 7200-an míg az utóbbi országból tavaly egész évben körülbelül 14 ezren. Bejelentette, hogy Romániával jelenleg tárgyalások folynak a kiutazások kérdésébe. Azt mondta, hogy tekintettel a romániai német nemzetiség rendkívül sanyarú életkörülményeire, az NSZK azt szeretné, ha az ottani németségből a lehető legtöbben és leggyorsabban távozhassanak. Jelenleg nem lát más lehetőséget, noha — mint utalt rá — tudatában van annak, hogy ennek a megoldásnak az NSZK- ban is vannak ellenzői. Mint ismeretes a romániai németek évi meghatározott kvótájú áttelepülésének egy 1978-as megállapodás alapján fejpénzért történő ki-eszközlése körül vita folyik. Vannak, akik — a román falurombolási tervek miatt érzett nyugtalanságuk mellett — az ősi erdélyi német kultúra ily módon való önkéntes feladásától is tartanak. A kancellár sajtóértekezletén egyébiránt kérdésekre válaszolva Romániával, illetőleg az ott élő német és magyar nemzeti kisebbség sorsával kapcsolatban ismét határozottan leszögezte azt a hivatalos bonni álláspontot, amely szerint az NSZK— ha szükséges — a helsinki biztonsági és együttműködési folyamat keretében mindenütt fellép az emberi jogok szavatolásáért. Márpedig a Helsinki Záróokmány az emberi jogokra, így a kisebbségi jogok védelmére is vonatkozik. — Elemi emberi jogok ezek, s nemcsak azért, mert németekről vagy magyarokról van szó — mondotta a kancellár. Élesen bírálták szerdán Hágában azt a tervet hogy a holland parlament két háza delegációt küldjön Romániába. A terv bírálói szerint az emberi jogok romániai megsértése miatt kell elállni az úttól. Az október elejére tervezett látogatáson a holland parlament két házának képviselői vennének részt, s az út inkább csak protokolláris jellegű lenne. A meghívót a román nemzetgyűlés több mint fél éve juttatta el Hágába, még mielőtt Hollandiában nyilvánosságra került a bukaresti kormány ,,településrendezési” terve. Jacques Wallage, a tervezett holland delegáció egyik munkáspárti tagja az AP amerikai hírügynökség tudósítójának kijelentette: a falurombolási terv azt mutatja, hogy „megalomániás tendenciák” érvényesülnek a román vezetés csúcsán. A holland törvényhozó hozzátette: az új „agráripari centrumok” létrehozása Erdélyben több ezer ember „új helyre történő telepítését, ha nem deportálását” jeleneti. Hangsúlyozta: „olyan súlyosan megsértik az emberi jogokat (Romániában), hogy az megkérdőjelezi egy ilyen hivatalos látogatás bölcs voltát”. A Hét Parcol jelentése szerint a kereszténydemokrata képviselők is ellenzői az útnak. A parlamenti delegáció vezetője, az alsóház elnöke, Dirck Dolman viszont vezedelmébe vette a látogatást, s azzal érvelve, hogy szerinte its a rossz,rabbik eset ha nem , mondják el a románoknak , mit gondolnak az ott kialált helyzetről FEJÉR MEGYEI Hírlap1988 SZEPTEMBER 1 CSÜTÖRTÖK Otto Lambsdorff budapesti tárgyalásai Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter meghívására augusztus 28 és 31 között hazánkban tartózkodott Otto Lambsdorff, a nyugatnémet Szabaddemokrata Párt gazdaságpolitikai szóvivője, volt szövetségi gazdasági miniszter. Az NSZK-beli politikus vendéglátójával megbeszélést folytatott a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulásáról, a Közös Piaccal parafált kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás összefüggéseiről, valamint a világgazdaság és a nemzetközi pénzügyi élet fő tendenciáiról. Egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatai példamutatóan fejlődnek, ugyanakkor e kapcsolatok fejlesztési lehetőségeit újabb kooperációk és vegyesvállalatok létrehozásában látják. Ehhez kedvező feltételeket teremt a magyarországi reformfolyamat előrevitele különösen a tervezett társasági törvény elfogadása. Otto Lambsdorffot fogadta Németh Miklós, az MSZMP KB titkára, Nyers Rezső, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának elnöke, Pozsgay Imre államminiszter, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. A nyugatnémet vendég találkozott Veress Péterrel, a Minisztertanács Tanácsadó Testületének titkárával, Bartha Ferenc államtitkárral, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, Beck Tamással, a Magyar Gazdasági Kamara elnökével és Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettessel is. Hétfőn nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen „Magyarország, az NSZK és Európa" címmel. (MTI) Kulcsár Kálmán az USA-ban Washingtonban tartja ezen a héten idei világkongresszusát a nemzetközi politikatudományi társaság. Az ülésszakon magyar küldöttség is részt vesz, Kulcsár Kálmán akadémikus, igazságügyminiszter, a Magyar Szociológiai Társaság elnökének vezetésével. Kulcsár Kálmán két előadást is tartott a tanácskozáson; az egyiket a kelet-európai modernizációról és politikai gondolkodásról, a másikat a jogtudomány és a szociológia közötti kapcsolatokról. Több előadást tartottak a magyar küldöttség más tagjai is. A magyar igazságügyminiszter washingtoni tartózkodása során több megbeszélést folytatott az amerikai kormányzat képviselőivel. Richard Schiffer külügyminiszter-helyettessel az emberi jogok érvényesülésének kérdéseit vitatta meg. Az igazságügyminisztérium vezetőivel, továbbá az amerikai bíróságok vezető képviselőivel, neves jogi szakértőkkel a törvényalkotásról, a bíróságok szerepéről, készülő új alkományjogi és egyéb törvényeinkről folytatott megbeszélést. Kulcsár Kálmán találkozott az amerikai képviselőház jogi bizottságának tagjaival is, akiket ugyancsak tájékoztatott a magyar jogalkotásban végbemenő új fejleményekről. Az Akadémia főtitkárhelyettesének minőségében Kulcsár Kálmán a hét második felében San Franciscóban folytat megbeszéléseket a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai partnerszervezetek közötti tudományos együttműködésről, az elkövetkező három évre szóló munkatervről. Hétórás munkabeszüntetés volt a Granvisus budapesti leányvállalatánál Ragaszkodtak a régi igazgatóhoz Hétórás munkabeszüntetés volt a Granvisus budapesti leányvállalatánál. Beszüntette a munkát szerda reggel negyed hétkor a Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyára Budapesti Leányvállalatának 250 dolgozója. A munkabeszüntetést közvetlenül az váltotta ki, hogy a Granvisus igazgatója Baranyai László kedden leváltotta tisztségéből és kitiltotta addigi munkahelyéről Tóth Istvánt, a budapesti leányvállalat igazgatóját, aki a dolgozók szerint négy esztendeig közmegelégedésre látta el az igazgatói teendőket A törzsgyár vezetője a felmondási idő alatti munkavégzés alól is felmentette az igazgatót, és 1988. december 31-ig a leányvállalat műszaki és kereskedelmi igazgatóhelyettesét Németh Kálmánt bízta meg az igazgatói teendőkkel. A munkát beszüntető dolgozók nevében Kovács Gusztáv művezető a régi igazgató viszszahelyezését, valamint a leányvállalatnak az esztergomi törzsgyártól való különválását követelte. Szerda délelőtt a helyszínre érkezett a törvényességi felügyeletet gyakorló Ipari Minisztérium főosztályvezetője Dankó János, továbbá Grossmann József, a XIII. kerületi pártbizottság titkára, valamint a vasasszakszervezet képviselője. A többórás tárgyalás során a dolgozók képviselői egyezségre jutottak a törzsgyár igazgatójával. Ezt követően 13 órakor Baranyai László a vállalat udvarán összegyűlt dolgozóknak bejelentette, hogy keddi, határozatát visszavonja, és Tóth Istvánt igazgatói munkakörébe visszahelyezi. Tájékoztatta a jelenlévőket korábbi dontégének hátteréről is. Eszerint ae mentés oka az volt, hogy Tme L ta i i i.jviiu működöst kés /sége i nemn unióit a nv gf _U.ivjt«ek. A/ loan Minisztérium képviselőjé ígéretet teit ava, hogy a minis/ter inir. cnU iUben foglalkozik majd a Granvisus budapesti leányvállalatának önállósulási kérelmével. Ezt követően a dolgozók 7 órás munkabeszüntetés után, negyed kettőkor felvették a munkát. Dankó János az MTI-nek elmondta, hogy a munkabeszüntetést az esztergomi törzsgyár igazgatójának magatartása váltotta ki. Baranyai László, akit a vállalati tanács választott meg igazgatónak, hónapokig még csak be sem mutatkozott. A minisztérium Törvényességi Felügyelete törvénysértő intézkedésnek minősítette Baranyai László azon döntését, amellyel Tóth István leányvállalati igazgató munkaviszonyát megszüntette. A munkáltatói jogokat gyakorló vezető az intézkedés meghozatala előtt a társadalmi szervekkel — így a vasasszakszervezet illetékesével — a szükséges egyeztetést elmulasztotta. Ugyancsak nem kérte ki a hatásköriig illetékes pártszervezet hozzájárulását. Baranyai László figyelmen kívül hagyta, hogy a Munka Törvénykönyve a felmondási idő alatt a munkavégzés alóli mentesítést csak rendkívül indokolt esetben engedi meg. A Törvényességi Felügyelet nem csak jogtalannak, hanem megalázónak is tartja a törzsgyár igazgatójának intézkedését. Baranyai László ugyanis megtiltotta Tóth Istvánnak, hogy a leányvállalat területére belépjen. Különösen azt kifogásolta a Törvényességi Felügyelet, hogy a munkaviszony megszüntetését kimondó határozatban a ..munkakörének betöltésére alkalmatlan kitétel indoklása teljesrészében hiányzott. Mindezek alapján az Ipari Minisztérium Törvényességi Felügyeete Baranyai László döntését akkor is hatályon kividhetvle volna, in. a dolgozók munkádji vüntetésének hatásait az igaz-,,il nem vonja maga vissza jogs.erűtlen határozata» ( MTI)