Fejér Megyei Hírlap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1985. MÁRCIUS 1. SZERDA Ittfelejtett Dinter-iroda ? NEM, EZ TERMELÉS­KÖZPONT... Mintha ittfelejtette volna Székesfehérváron, a Sütő utcában a Dinter (Dunántúli Ipari Növénytermelési Rendszer) ma agrárfejlesztő közös vállalat azt a kis irodáját, mely ma már töredéke a két éve még itt található központnak. Amióta a Dinter központ­ja Keszthelyre költözött, az­óta névleg alközpont a kis iroda, de valójában több en­nél. Itt működik ugyanis a termelési főosztály, melynek vezetője január elseje óta Fresli Mihály termelési fő­mérnök, akihez a három al­­közipont a szaktanácsadókkal az olajosnövény- és a gabo­naágazat tartozik, együtt dol­gozva a mezőgazdasági ku­tatásfejlesztés és kutatás­­szervezés főmérnökével. Nem ittfelejtett iroda te­hát, amiről beszéltünk, ha­nem önálló főágazati elszá­molással és értékeléssel mű­ködő termelési központ. A termelési főmérnök el­mondta hogy a múlt hét szerdáján volt a Dinter köz­gyűlése Hévízen, s ott 31,7 millió forintos nyereségről adhattak számot a vezetők. Tavaly csak kilenc millió fo­rintos mérleg szerinti ered­mény sikeredett, s ezzel mi­niszteri dicsérő oklevelet kaptak, így a rendszer ve­zetői megpályázták idén is — elsősorban a jó hatékony­­sági mutatók miatt — a ki­váló vállalat kitüntető címet. A fehérvári alközpont — Varga­ István vezetésével — egyébként nem megyei, ha­nem, területi jellegű, 74 part­­nergazdasággal, ebből Fejér megyében 42 taggal ezek ál­lami gazdaságok, tsz-ek, egyéb vállalatok.­­ Ami az idei terveket il­leti­, a garbonaforga­lm­azás ne a legjobban 152 millió forin­tos árbevételt terveztünk be­lőle. Célunk, hogy a több­szöri közvetítésből adódó ár­­felhajtást kiiktassuk a keres­kedelemből s így partnere­inknek olcsóbb lesz a takar­mánygabona ára. Egyik nagy kereskedelmi partnerünk a megyében az agárdi Agro­­komplex takarmánygyára, de nyitottak vagyunk egyéb nagy fogyasztók, így például a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat izocukorgyára felé is. Nagy vívmánya a közös vállalatnak, hogy a Növény­­olaj­ipari és Mosószergyártó Vállalatnál elérték: ez évtől minden napraforgót, káposz­tarepcét és szóját termelő gazdaság önköltségen kapjon vissza bizonyos súlyszázalék­­ban takarmányozásra alkal­mas darát, s becsülettel ré­szesüljön az exportfelárból is. Ez is tulajdonképpen ér­dekképviseleti munka, me­lyet a Dinter nem tud, s nem is akar elválasztani az egyéb szolgáltatásoktól, hiszen tud­ják, csak így versenyképesek, népszerűek a jövőben, a ne­hezedő gazdasági helyzetben és a növekvő konkurencia miatt. G. G. A Dinter 54 partnergazdaságában, összesen 12 ezer 300 hektáron termesztettek tavaly napraforgót. Az összes értékesítés meghaladta a 21 ezer tonnát. Ebből 11 ezer tonna tá­rolóba, a többi közvetlen értékesítésre, illetve exportra került . A GYERMEKEK legnagyobb örömére ISMÉT MEGNYÍLT Székesfehérvár belvárosában a megye egyetlen JÁTÉKSZAKBOLTJA. Tisztelettel várja vásárlóit a JÁTÉKORSZÁG Szivár, Március 15. u. 4154 MAGYAR SZABADALOM AMERIKAI PIACRA. A Finom­­mechanikai és Elektronikus Műszergyártó Szövetkezet a FOG-GYEM saját fejlesztésű és szabadalmaztatott új Vi­­sinform típusú Mátrix tábláját — amely számítógéppel ve­zérelt és 6 különböző szín grafikus információ megjeleníté­sére alkalmas — megvásárolta egy amerikai cég. A sorozat­­gyártást — ami a közeljövőben elkzedődik — a szövetkezet műhelyeiben végeztetik az amerikaiak, így a világszínvona­lon álló berendezés eljuthat a világ számos országába. A szövetkezet hagyományos két színű utastájékoztatói is soro­zatban készülnek a szocialista és a konvertibilis exportra Gazdaság- és társadalompolitika Magyar-szovjet kishatárszéli forgalom Az egyszerűsített határ­átlépésre jogosultak márci­us 1-jétől szerdától bár­mely napszakiban gyalog, gépjárművel és vonattal is átléphetik a magyar—szov­jet határt — a nemzetközi forgalom számára is meg­nyitott — Záhonynál, illet­ve Csapnál. Csak a kisha­társzéli forgalom számára négy új átkelőhelyet is megnyitnak március 1-jén: Lónya—Zvonkovoje, Bara­bás—Koszi­ni, Beregsu­rány—L­uzsánka és Tisza­­becs—Tiszaluna között. E határátkelők naponta 8 és 16 óra között tartanak nyit­va. A magyar és a szovjet kormány 1985-ben kötött egyezményt a két ország határterületén élő lakosok egyszerűsített határátlépé­séről. Az egyeztető tárgya­lások eredményeként már­cius 1-jétől a Szabolcs- Szatmár megyei állandó la­kosoknak — kérelmükre — a rendőrhatóság öt évig ér­vényes határátlépési enge­délyt állít ki, amely továb­bi öt esztendőre meghosz­­szabbítható. Ennek birto­kában a szabolcsiak meg­hívólevél nélkül, évente többször is kiutazhatnak a Kárpáton túli terület nagy­­szőlősi, ungvári, munkácsi és­­beregszászi járásaiba, és ott alkalmanként 7 napig tartózkodhatnak. ­ SZAMURÁJ­KÖTVÉNY JAPÁNBAN A Magyar Nemzeti Bank újabb úgynevezett Szamu­ráj-kötvényt bocsát ki Ja­pánban — tájékoztatták az MTI-t a Magyar Nemzeti Bankban. Sikeresen befejeződtek az előkészítő tárgyalások s így várhatóan a jövő hónap kö­zepén megkezdik a 35 mil­liárd jen értékű, 10 éves le­járatú szamuráj-kötvény forgalomba hozását a tokiói értékpapírpiacon. A Ma­gyar Nemzeti Bank arra tö­rekszik, hogy az adósságál­lomány átalakítása kereté­ben a következő években növelje a kötvénykibocsá­tásból származó kölcsönök arányát. Ez azért előnyös, mert az ilyen hitelek lejá­rata általában hosszabb a banki kölcsönöknél. A sza­­muráj -kötvények esetében a lejárat tíz esztendő, míg a kereskedelmi bankok nem szívesen folyósítanak kölcsönöket öt évnél hosz­­szasabb futamidőre. A kötvé­nyeknek a másik előnye, hogy kamatozásuk fix, s így lényegesen pontosab­ban tervezhető a visszafize­tési kötelezettség Japánban az MNB eddig négy szamuráj-kötvényt bo­csátott ki, amelyek egyen­ként 20—40 milliárd jen értékűek voltak. Váltók és váltók A háttérből szabályozott pénzpiac — amelynek belső „szereposztása” szerint maga a jegybank is főként a cé­gek váltóinak elfogadásával kezeli gazdaságunk új sín­pályáinak „váltóit” — nem bizonyult sokkal döccenőmen­­tesebbnek, mint a tavalyi évkezdeten. Persze, kétségtelen tény, hogy váltókhoz érve a legjob­ban rugózott vasúti kocsik is nagyokat szoktak döccenni. A mi gazdálkodó szervezeteink állapota pedig (hogyan mondjam, hogy meg ne sértsem a MÁV-ot) igen gyakran emlékeztet a hazai vonatok állapotára, így aztán nem csoda, hogy ha közgazdászokkal találko­zom, többnyire elrontják a kedvemet; igazán derűlátó gazdasági szakemberrel jó idő óta csak egyetlenszer talál­koztam, s a pénzügyi kormányzatban betöltött magas tisztsége miatt gyanítom, hogy az ő mosolyában is nagy adag „kincstári” optimizmus volt. Egyszóval, kimondottan jól jár az közülünk — az utca egyszerű népéből — az, akinek mostanában nem hívták fel gazdaságunk „váltókezelői” a figyelmét tévében, új­ságban, rádióban: ne legyen olyan nagyon jókedvű. S nem dörgölték az orra alá valami nyilatkozatban: a helyzet még annál is rosszabb, mint ahogyan ő gondolja. Sőt, az is jó, hogy az efféle, bajainkra rádöbbenő köz­gazdász­ megnyilatkozásokra — hírközlő eszközeink technikai „egyirányúsága” folytán — nem lehet visszabe­szélni. Mert ha lehetne, biztosan azt válaszolná rá az az egy közülünk, mint én most, ne tessék ijesztgetni ben­nünket! Mi azért nem vagyunk megfizetve. Sőt, egyáltalán nem vagyunk megfizetve. És épp ezért eleget elvesznek a ked­vünkből az árak, az adók, a pénz híján romló közszolgál­tatások, következésképp nem szorulunk rá, hogy holmi lyuhaj-nagy kedvből józanítsanak ki bennünket. A magyar munkás, a magyar értelmiségi, ha némelyi­künknek megadatik a bizonyítási lehetőség, mindenütt a világon ki tudja vívni a tudása és szorgalma iránti meg­becsülést. Jó lenne, ha — legyünk optimisták! — erre a mihamarabb megszülető magyar piacgazdaság itthon is megadná az alkalmat. Rajtunk, ötmillió dolgozón, aligha múlik a „vonatkésés... Csak ott elől, a váltóknál ott tessék figyelni és iparkodni! Mekis János Változások a társadalombiztosításban • Uj alapokon az Alap-pal! A társadalombiztosítás számtalan szállal kötődik a gazda­sághoz, állampolgárok milliói állnak közvetlen és szinte mindennapos kapcsolatban rendszerével, hiszen funkciójá­nál fogva hazánkban ez a szociális biztonság egyik legalap­vetőbb és legnagyobb intézménye, nagyon sok embernek, az egyedüli megélhetési forrása. Az egész társadalmunkra jel­lemző megújulási és reformfolyamatok ezt az intézményt sem hagyták érintetlenül, jelentős változásoknak néznek elébe. Indokolt és érthető tehát a nagy érdeklődés, a kíván­csiság; mi is a sorsa azoknak az összegeknek, amelyek ide kerülnek, hol áll jelenleg és merre tart a társadalombizto­sítás? Ezekre a kérdésekre kaptam választ dr. Vilmányi Ottónétól, a Fejér Megyei Társadalombiztosítási Intézet igazgatójától. — Mielőtt jelenlegi hely­zetünket vizsgáljuk, szükség van egy rövid visszatekintés­re, hiszen nem mindegy, honnan indultunk! A fel­­szabadulás előtt különféle biztosítási társaságok mű­ködtek, de a családtagokat is beszámítva, hazánkban 1938-ban mindössze 2,8 millió volt a biztosítottak száma. Ezzel szemben ma már teljes körű a biztosítottság, nincs is olyan ember, aki valami­lyen formában ne élvezné ezt a garantált ellátási formát. Az 1950-es években fejező­dött be a társadalombiztosí­tási rendszer egységesítése, és az állami költségvetésbe való beépüléssel párhuzamo­san, társadalmunk alapvető szociálpolitikai vívmányává vált ez az intézmény, anyagi biztonságot nyújtva sok mil­lió embernek. — Mi indokolta a mostani változtatásokat? — Bár társadalmi fejlődé­sünkkel együtt fokozatosan bővült a jogosultak és a szol­gáltatások köre, a gazdasági nehézségek ellenére, a kor­mány a maximális értékmeg­őrzésre törekedett, mégis megjelentek és felerősödtek a különféle feszültségek. Pél­daként említhetném azt, hogy a nyugdíjak értékálló­ságát minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerült meg­őrizni, vagyis az évente be­­ütemezet­t­0­0-os emelés nem fedezte az áremelkedéseket. De hasonló a helyzet az egyéb juttatások — így pél­dául a családi pótlék eseté­ben is. Ezek a jogos feszült­ségek hívták életre a társa­dalombiztosítási reformigé­nyeket.­­ Az 1988. évi 21. számú törvénnyel döntött az Or­szággyűlés a Társadalombiz­tosítási Alap létrehozásáról. Milyen változtatásokat igé­nyel az új szabályozás, és a gyakorlatban mit jelent ez az állampolgárok számára?­­ Hangsúlyozni szeret­ném, hogy az Alap létreho­zása egy hosszú átalakulási folyamatnak mindössze az első lépése volt. Korábban országosan mintegy 200 mil­liárd forintot forgattunk meg, vagyis a munkáltatók­tól, munkavállalóktól befolyt összegeket az újraelosztást követően különféle szolgál­tatási címeken kifizettük, de nem volt közvetlen kapcsolat a járulékfizető és a költség­­vetés között. Míg korábban a központi költségvetésben je­lentek meg a befolyt össze­gek, és innen kerültek újra­elosztásra , 1988-ban pél­dául a nemzeti jövedelem 18 százalékát tette ki a társada­lombiztosítás, addig a vál­toztatás eredményeképpen kiváltunk az állami költség­­vetésből. Jelenleg önálló pénzügyi alappal rendelke­zünk, vagyis tisztán és egy­értelműen megjelenik, hogy milyen forrásokból táplálko­zik, és mire fordítja a befolyt összegeket a társadalombiz­tosítás, közvetlen kapcsolat­ban állunk biztosítottaink­­kal! — Ezek szerint az ellenőr­zési lehetőségek is megvál­toznak? — Természetesen. Koráb­ban mindössze jogorvoslati és méltányossági jogkörrel rendelkezett az országos, il­letve a megyei társadalom­­biztosítási tanács, most vi­szont döntési jogkört is kap, az az önkormányzati testü­let, amelyik az ellenőrzést végzi. Tagjai, az elképzelések szerint visszahívhatóak lesz­nek, hogy konkrétan megva­lósuljon az állampolgári fel­ügyelet, legyen lehetőség ja­vaslattételre is. — Ön mit vár az idei év­től? — Az 1989-es esztendő tu­lajdonképpen kísérleti jelle­gű lesz. A pénzügyi stabilitás megteremtése megtörtént, hi­szen önálló forgóalappal és biztonsági tartalékkal ren­delkezünk, most már rajtunk áll, hogyan gazdálkodunk ezekkel az összegekkel, ter­mészetesen számos külső té­nyező befolyásolhatja ered­ményeinket. önkormányzati testület ál­tal irányított, olyan sajátos jellegű intézmény lesz tehát a társadalombiztosítás, ame­lyet az Országgyűlés felügyel, ez jól jellemzi, milyen álla­mi garanciák mellett műkö­dik az új szervezeti rend­szer. Leopold Judit KORONA_____ KERESKEDELMI VÁLLALAT' SZABADIDŐ RUHA ANYAG nagy választékban és divatos színekben érkezett! 720—852,— Ft-'kg-os áron. fí rrrxr FINOMMÉTERÁRUK BOLTJA ^Székesfehérvár, Március 15. u. I

Next