Fejér Megyei Hírlap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

fejér megyei hírlap , 1989. június 1. csütörtök Választásra készülve döntő a tartalmi munka (Folytatás az első oldalról)­len tehát, hogy egyesek ilyen jellegű érveket is hangoztat­nak. Véleménye szerint a megyei irányítás leggyen­gébb pontja a testületi mun­ka, feltétlenül végrehajtan­dó feladat tehát az átalakí­tás. A kérdés csak az, hogy mikor. Vajon a párton be­lül lehet-e olyan érdek, ami most a múltunkkal és szer­vezeti ügyeinkkel való fog­lalkozást sürgeti. Biztos, hogy ilyen érdek ha van is, kívülről került be a pártba. Több hozzászóló úgy vélte, hogy a napjainkban folyó a fő­szervezés­, megújulási hul­lám mindenkit elbizonytala­­nít. A minisztériumok, a me­gyei tanács, az ifjúsági szer­vezet, a népfront stb. után a pártot is eléri az „átszer­vezési láz.” Fontosabb dolog talán a tartalmi kérdésekkel, különösen a választási prog­ram megalkotásával foglal­kozni. összefoglalójában Bani Oszkárné a széthúzásra, a „robbanást” előidéző véle­ményekre nézve azt kérte, hogy ezeket egy időre tegyük félre, tekintettel a párt sú­lyos történelmi felelősségére, nehéz tennivalóira. A vá­lasztásokra készülve a fő kérdésekre — azok közül is elsősorban a választások megnyerésére­­ kell kon­centrálni. A testület végeze­tül állást foglalt, hogy a kö­zeljövőben megvizsgálja sa­ját működését, és intézkedé­seket tesz arra vonatkozóan, hogy munkáját korszerűsít­se. A kongresszusra való fel­készülés folyamatában fog­lalkozik a strukturális átala­kulás problémájával is, de ezt az átalakulást most nem kezdeményezi. Az ötórás vitát követően a megye pártszerveinek 1989. évi gazdálkodásáról és a po­litikai ismeretterjesztés meg­újításáról javasolt állásfog­lalásokat egyhangúlag elfo­gadta a testület. A tanácskozás alkalmával a megyei pártbizottság kül­döttjeként Gulyás Antalnát, az Ybl Miklós Általános Is­kola igazgatóját, a pártbi­zottság tagját delegálták a június 24—25-én megrende­zendő országos nőkonferen­ciára. P. J. — Zs. F. Megalakult az önálló sajtószakszervezet Sajtószakszervezet néven megalakult a sajtóban és a lap­kiadásban dolgozók önálló, független, demokratikus — az újságírók, a szerkesztőségi alkalmazottak és a kiadói dolgo­zók érdekeit védő és képviselő — szakmai szervezete. A bu­dapesti Gutenberg Művelődési Házban, szerdán megtartott alakuló kongresszuson bejelentették, hogy az új szervezet kilép a Gutenberg Szakszervezeti Szövetségből, s arról, hogy a jövőben önállóan tevékenykedik-e, vagy valamelyik szö­vetséghez kíván tartozni, a SZOT kongresszusát követően dönt majd. A szakszervezet első plé­numán — amelynek mun­kájában részt vett Szalay Ferenc, a SZOT titkára és Cs. Nagy Lajos, a Guten­berg Szakszervezeti Szö­vetség főtitkára — a 9500 dolgozó képviseletében ta­nácskozó küldöttek megvi­tatták az alapszabályt, el­fogadták az új szervezet programját, s megválasztot­ták a szakszervezet vezető testületeit és tisztségviselőit. A dokumentumok felett kialakult vitában a felszóla­lók elsősorban azt hangsú­lyozták, hogy az önálló szak­­szervezettől markáns érdek­­védelmet, s a sajtóban és a lapkiadásban dolgozók élet- és munkakörülményei javí­tásának szorgalmazását vár­ják. Egyetértettek a prog­ramban megfogalmazott cé­lokkal, egyebek között az­zal, hogy a szakszervezet szálljon síkra a fiatalok ér­dekeiért. Javasolták, hogy az önálló életkezdés megköny­­nyítésére a nyugdíjasokhoz hasonlóan, a 30 éven aluli­ak jövedelme is legyen adó­mentes, bérük pedig érje el a SZOT által meghatáro­zott társadalmi létminimu­mot. Határozatba foglalta a kongresszus, hogy azoknak a kiadó vállalatoknak a ve­zetői, ahol a dolgozók leg­alább egyharmada szak­­szervezeti tag, legyenek kö­telesek az esetleges lap­megszüntetéseket a tervezett időpont előtt legalább 3 hónappal korábban bejelen­teni a szakszervezetnek, s egyúttal arról is nyilatkozni, miként kíván a munkanél­külivé vált dolgozókról gon­doskodni. Az alakuló kongresszuson nagy hangsúlyt kapott a megyékben pártirányítással működő kiadóhivatalok és szerkesztőségek helyzete, jövője. Az e témában fel­szólalók nehezményezték, hogy a megyei kollektívák jövőbeni sorsáról nem kap­tak megfelelő információkat, s az MSZMP Politikai Bi­zottsága a sajtószakszerve­zet elődjének megkérdezése nélkül foglalt állást e kér­désben. Éppen ezért az ala­kuló kongresszus levelet küldött az MSZMP főtitká­rának, amelyben kéri, hogy hozzák nyilvánosságra a me­gyei kiadóhivatalok és szer­kesztőségek sorsára vonat­kozó döntéseket. Végül megválasztották a sajtószakszervezet II tagú vezetőségét. Annak elnöke Berényi János, a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat szak­­szervezeti bizalmija, a La­káskultúra című lap felelős­­szerkesztő-helyettese lett, titkárává pedig Lepies Györ­gyöt, a Mai nap magazin főszerkesztő-helyettesét vá­lasztották. (MTI) További zavargások Argentínában Argentínában a szükségállapot bevezetése ellenére kedden egész nap folytatódtak a fosztogatások és a zavargások. A rendőrség és a csendőrség tűzharcot vívott a fegyveres bandákkal. Hét sze­mély, köztük egy ..rendőr halt meg az összecsapásokban. Kétnapos tanácskozás a Technika Házában A monetáris rendszer és a vállalati gazdálkodás A Szervezési és Vezetés­tudományi Társaság rendezé­sében kétnapos tanácskozás kezdődik ma délelőtt Székes­­fehérváron, a Technika Há­zában. ..A monetáris rend­szer hatása a vállalati gaz­dálkodásra” címmel. Program szerint a tanács­kozást dr. Polonkai János, az SZVT főtitkára nyitja meg, majd a Magyar Bankárszö­vetség nevében Lenk Géza, a szövetség elnöke, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank elnök-vezérigazgatója mond rövid bevezetőt. Az előadók között lesznek neves banki szakemberek, vállalati, szö­vetkezeti vezetők. AP-Reuter-AFI Grósz Károly nyilatko­zatának visszhangjai A nagy hírügynökségek jelentős terjedelemben fog­lalkoznak az MSZMP Köz­ponti Bizottságának legutób­bi ülésével és Grósz Károly pártfőtitkár kedd esti tévé­interjújával. Az AP amerikai hírügy­nökség értékelése szerint Grósz Károly nyilvánosan megrótta Pozsgay Imrét azért a nyilatkozatáért, amelyet az amerikai kormányzati támo­gatással működő Szabad Európa Rádió a múlt héten sugárzott. Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, állam­miniszter a SZER-nek nyi­latkozva a hírügynökség idé­zete szerint egyebek mellett kijelentette, hogy a kelet­­európai kommunista rend­szerek nem reformálhatók meg. Az MSZMP-nek azért egy olyan pártot kell létre­hozni, amely a nyugat-euró­pai szocialista, vagy szociál­demokrata elképzeléseken alapszik. Grósz Károly ked­den este adott tévéinterjújá­ból a hírügynökségek ki­emelik. ..Nem egyetlen em­ber fogja meghatározni azt, hogy az elkövetkezendő év­tizedekben a pártnak milyen arculata legyen.” Major László pártszóvivő kijelentését idézve — amely szerint „Nagy Imre kivégzé­se bizonyosan jogtalan volt” — a Reuter arra megállapí­tásra jut, hogy hosszabb „gyötrődés” után a párt egy három évtizedes dogmát vál­toztatott meg és deklarálta, hogy Nagy Imrét „kirakat­per” után végezték ki. Az AP Grósz Károly kedd esti nyilatkozatát úgy értékeli, hogy a főtitkár nincs Nagy Imre jogi rehabilitálása el­len, de ellenzi a volt minisz­terelnök politikai rehabili­tációját. A Reuter szerint a reform­szárny hívei úgy vélik, az események „túlléptek Grósz Károlyon”, és azt remélik, hogy a következő pártkong­resszuson más kerül a fő­titkári posztra. Az AFP francia hírügynökség az elő­rehozott kongresszussal kap­csolatban megjegyzi, figye­lembe véve a jelenlegi poli­tikai helyzetet Budapesten, nem zárható ki, hogy a kong­resszuson új főtitkár kerül­jön a párt élére. Átadták Nagy Imre személyes hagyatékát Több mint három évtize­de halogatott jogi-humani­tárius aktus színhelye volt szerdán a Legfőbb Ügyész­ség. Nagy Imrének, Ma­gyarország koholt vádak alapján elítélt és kivégzett miniszterelnökének leánya. Nagy Erzsébet hosszú évek várakozása után átvehette édesapja személyes jellegű hagyatékait. A szűk körben, minden külsőségtől mentesen lebo­nyolított hivatalos aktuson Nagy Erzsébet férjével, Vészi Jánossal jelent meg dr. Nyíri Sándor legfőbb ügyészhelyettes dolgozó­szobájában. A tágas hivata­li helyiség vendégfogadó asztalán glédába állítva várták a hozzátartozókat mindazok a személyes jel­legű iratok, feljegyzések, amelyek Nagy Imre életé­nek utolsó éveiben papírra vetett gondolatait, emlékeit rögzítették. A jogászi pontossággal összeállított átvételi lajst­romra a többi között felke­rülhetett az a 72 számozott oldalon íródott élettörténeti vázlat, amelynek Nagy Im­re a Viharos emberöltő cí­met adta. A hagyaték do­kumentumai között vehette át a család azt a három ro­mán blokkfüzetet is, ame­lyek lapjaira Nagy Imre snagovi „fogságának” nap­jaiban vetette papírra Gon­dolatok emlékek című jegyzeteit. Versek, levelek, orvosi igazolások zárják a listát, amelynek egyes „té­teleit” a hozzátartozók ké­résére átmenetileg tovább­ra is a legfőbb ügyész he­lyettesének páncélszekré­nye őriz. • Az MSZMP Központi Bi­zottsága történelmi, egyúttal szimbolikus jelentőségű ese­ménynek tekinti Nagy Imre és sorstársainak 1989. június 16-ai temetését. A történelmi, erkölcsi jóvátételt, a nemzet kegyeletes emlékezését szol­gálja ez­ a nap. Nagy Imre és sorstársai életútját és szerepét a hiva­talos politika kezdetben igaz­­talanul értékelte, ami a leg­utóbbi időkig fennmaradt. A megújuló MSZMP szükséges­nek tartja, hogy a Nagy Im­re és társai elleni perben emelt vádak felülvizsgálata mielőbb lezáruljon, igazságot szolgáltatva a megvádolt és elítélt politikusoknak. Az MSZMP Központi Bi­zottsága természetesnek tart­ja a társadalom igényét ar­ra, hogy a közelmúlt törté­netének minden lényeges kérdésében tisztán láthasson, hiteles információk alapján ítélhessen az eseményekről és azok szereplőiről. Ezért a rendelkezésére álló eszközök­kel támogatja az események objektív feltárására irányu­ló tudományos kutatást, kez­deményezi és elősegíti, hogy a történelmi dokumentumok folyamatosan nyilvánosságra kerüljenek. A maga részéről is tárgyalást kezdett annak érdekében, hogy a külföldön található források mielőbb hozzáférhetővé váljanak, fel­táruljon a szocializmus de­mokratikus megújításáért vívott küzdelem korábbi tör­ténete, abban Nagy Imre szerepe. Nagy Imre az 1945 utáni magyar történelem jelentős személyisége. Útja elválaszt­hatatlan a kommunista moz­galomtól, annak tragikus el­lentmondásait is magában hordta. Pályája a Horthy­­rendszer elleni küzdelemtől, az emigrációs évektől ívelt a felszabadulást követő újra­kezdés heroikus küzdelmé­hez, a földosztáshoz,­ mellyel neve összekapcsolódik. Ezek­ben az években a félreállí­­tástól az ötvenes évek torz politikájában való közremű­ködés ellentmondásán át ve­zetett ez a pálya az 1953­ jú­niusában kidolgozott „új sza­kaszáig, különösen az új agrár- és népfrontpolitika kezdeményezéséig, a szocia­lizmus és a nemzeti szuve­renitás szoros összefüggésé­nek felismeréséig. Személye a szocialista reformpolitika szimbólumává vált. Amikor ismételt félreállí­­tása után 1956 októberében visszakerült a miniszterelnö­ki székbe, rendkívüli körül­mények között küzdött az ország megmentéséért. Egy­szerre harcolt a magyaror­szági sztálinizmus megféke­zéséért, a nemzeti sérelmek jóvátételéért, a külső beavat­kozás elhárítása érdekében és a népfelkelés mögött fel­támadt ellenforradalmi cse­lekményekkel szemben. Eh­hez sem pártja, sem koalíci­ós partnerei nem nyújtottak megfelelő támogatást. A sod­ró eseményekben maga sem mutatott kellő határozottsá­got, és tévedett külpolitiká­ja nemzetközi feltételeinek és következményeinek meg­ítélésében. Neve azonban összeforrott a nemzeti önál­lóság talaján, az önigazgatást és a demokratikus többpárti pluralizmust elismerő szoci­alista úttal. 1956. november 1­4-e kö­zött a külső körülmények megváltoztak, ugyanakkor az MSZMP és a kormány vezetése kettészakadt. Nagy Imre nem vállalta az akkori külső és belső körülmények által kikényszerített komp­romisszumokat, nem vállalta a régi politikai intézmény­­rendszer részleges megjaví­tásával elérhető reformokat. Ez vezetett személyes tragé­diájához, a politikai okokból reászabott igaztalan halálos ítéletig. Az MSZMP Központi Bi­zottsága tiszteletben tartja a pártalapításban résztvevő Nagy Imrének és küzdő tár­sainak emlékét. A párt meg­újulása során épít az 1956. október végi megalakulásá­nak elveire, nyíltan vállalja az 1953—54-es reformkezde­ményezések örökségét. Az 1956-os eseményekben, a nehéz napok ellentmondá­sos viszonyai között a szem­benálló felek mindegyikének oldalán sokan hősiesen küz­döttek és haltak meg vélt vagy valós, de egyaránt igaz­nak hitt céljukért. Sok szá­zan váltak az események vé­letlen áldozatává. A tragédia maga a testvérharc volt, an­nak minden halottja a nem­zet vesztesége. Újabb megrázkódtatáshoz vezetne,­ ha Nagy Imre és sorstársai temetése a nemze­tet megosztó feszültségek forrásává válnak. Ezért az MSZMP Központi Bizottsága felhívja a párt tagjait, a ma­gyar állampolgárokat: fele­lős magatartással legyenek méltóak a kegyeleti aktus­hoz. * A temetés legyen memen­to: a nemzeti megbékélés jelképe. (MTI) Az MSZMP KB közleménye Nagy Imre és sorstársainak temetéséről 3- oldal Tájékozódott a Móri Városi Pártbizottság Egészségügyi beruházás, társadalmi összefogással Az MSZMP Mór Városi Bizottsága, kedden Kelemen Attila elnökletével tanácskozott. A testület elsőként a város és körzete VII. ötéves tervi kiemelt beruházásának, a városi kórház-rendelőintézet kialakításának helyzetéről, a munká­latok és a pénzügyi kifizetések alakulásáról tájékozódott. Móron a jelenleg üzemelő 210 ágyas kórház bővítése, fejlesztése régi gondolat, mindig voltak azonban a város­­ életében fontosabb, sürgősebben megoldandó gondok. A beruházás a hete­dik ötéves terv részeként, 60 millió forintos előirány­zattal 1987-ben indult. Az időközben bekövetkezett változások — áremelések, áfa-kötelezettség stb. — nem tántorították el a város és a kórház vezetőit eredeti el­képzelésüktől, ami szerint a műszaki átadásra még az idén sor kerül. Schmidt Ferenc tanácsel­nök szóbeli kiegészítéséből kiderült, hogy a tervek sze­rint a körzeti orvosi ellátást az intézmény átadása után egy helyen, összevontan sze­retnék megoldani, ez taka­rékossági szempontból is fontos. Az egy helyre való összevonás mellett szól egyébként az is, hogy a be­tegnek nem kell az esetleges röntgen- illetve laboratóriu­mi vizsgálatok után menni — tette hozzá dr. Répási Ist­ván, a kórház igazgató főor­vosa. Elmondta, hogy az „Egész­séges emberért” alapítványra 15 millió forintot fizettek be vállalatok, intézmények, ma­gánemberek. Az év elején felvették a kapcsolatot a Máltai Lovagrenddel, amely szintén segít, berendezések szállításával. Mint mondta, a város lakossága, a környező vállalatok már eddig is di­cséretre méltó módon segí­tették az immár mintegy 130 milliós végösszeg előte­remtését. Leitner Ferenc, az MSZMP városi első titkára hozzá­szólásában elmondta: nem véletlen, hogy a városi párt­­bizottság tájékozódni kívánt a helyzetről, hiszen politikai kérdés is a város és körzete lakosságát jelentősen érdek­­­lő és érintő beruházás mi­előbbi befejezése. Zs. F. Világbanki kölcsön Washingtonban kedden a Világbank és­­Magyarország képviselői két kölcsönmeg­­állapodást írtak alá. A meg­állapodások értelmében a Világbank 100 millió dollár összegű szénhidrogén ipari fejlesztésekhez kapcsolódó kölcsönt nyújt az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt­nek. Az energiaracionalizálást elősegítő beruházások finan­szírozását szolgáló 10 millió dollár összegű kölcsön felve­vője a Magyar Nemzeti Bank.

Next