Fejér Megyei Hírlap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-02 / 232. szám

?­OH) AJFEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1989. OKTÓBER 2. HÉTFŐ Társadalompolitika Politikai nagygyűlés Sopronban Politikai nagygyűlést tar­tottak vasárnap a soproni Fő téren. Az eseményen a város­ lakóin kívül megjelentek más települések, köztük Csorna, Tata és Pécs képviselői. Kö­szöntőjében Fülöp József, az MSZMP soproni bizottságá­nak első titkára rámutatott: a demokráciának, a jogál­lamiságnak sarkalatos pillére minden város és község helyi önkormányzatának megte­remtése. Ennek szellemében indították útjára mozgalmu­kat, s tették közzé Sopron vá­ros polgárai felhívásukat, amelyben politikai, gazdasági önkormányzatot követelnek a magyar városoknak és közsé­geknek. Ma azért gyűltünk össze — mondotta —, hogy kinyilvánítsuk eltökélt szán­dékunkat: cselekvő részesei akarunk lenni a jelenlegi közigazgatás radikális re­formjának. Emlékeztetett Németh Miklós miniszterel­nök nyílt levelére, amelyben egyetértéséről biztosította a soproniak és a hozzájuk csat­lakozó városok, községek pol­gárait, majd bejelentette: a felhívást Németh Miklós és Pozsgay Imre államminiszter szombaton aláírta. Ezt követően Pozsgay Imre lépett a mikrofonhoz és mon­dott beszédet. A hallgatóság egyetértését fejezték ki a nagygyűlést kö­vető pillanatok, amikor Pozs­gay Imrét körbefogták, és aláírását kérték helyi önkor­mányzatot, önállóságot köve­telő transzparenseikre. Ne a múlttal, a jövővel foglalkozzon az MSZMP (Folytatás az első oldalról) kinti, ha a parlament úgy dönt, hogy az átmeneti idő­szakban ő lássa el az államfő tisztét, ami döntő lehet az államélet folyamatossága szempontjából. Ugyanakkor leszögezte: az MSZMP el­nökjelöltje Pozsgay Imre, akit ebben a kongresszus minden bizonnyal megerősít. Nem lenne jó, ha személye különféle spekulációkra ad­hatna okot, s ezzel különböző erők, vagy személyek nem kívánatos ellentéteket szíta­nának közte és Pozsgay Imre között, illetve a vezetésben. —■ Amit Pozsgay Imre kép­visel, azzal tartalmilag egyet­értek — mondta Szűrös Má­tyás, s itt hasonló összefüg­gésben említette meg Nyers Rezső, Németh Miklós és Horn Gyula nevét —, stílus­ban és módszerekben azon­ban lehetnek és vannak köz­tünk különbségek. — Habsburg Ottó köztársa­sági elnöki jelölését nem tar­tom megfontolt és politikus felvetésnek — mondta to­vábbi kérdésre válaszolva Szűrös Mátyás, mert ez bi­zonyos történelmi kérdéseket vet föl a magyar közvéle­ményben. Mindamellett nagy­ra értékelem, amit Habsburg Ottó tesz Magyarország és az európai integrációs szerveze­tek közötti kapcsolatok fej­­lesztése érdekében, az Euró­pai Parlament képviselője már nem monarchikus, ha­nem európai gondolkodást, politikus, s becsületére válik, ahogyan Magyarországgal törődik és fejleszti kapcsola­tait. (MTI) Mi legyen a megyei lapokkal? (Folytatás az első oldalról) Ennél több dologban nem is nagyon tudtak egységes álláspontra jutni a résztve­vők. S amíg hallgattam a vi­tát, arra gondoltam, szeren­csére, hiszen annyira elté­rő érdekek ütköztek. Szá­momra nyilvánvalóan más az érdeke egy országos ter­jesztésű, éppen megalakult napilapnak, mint egy heten­te megjelenő városi lapnak, vagy éppen önállósodásának útját járó —, de még más­más helyzetben lévő­­— ha­gyományos megyei lapnak. (Ismét megbizonyosodhat­tam arról, hogy az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága mi­lyen úttörő munkát végzett, amikor felismerte, hogy a politikai pluralizmus nem­ egyeztethető össze a tájékoz­tatási monopólium megtar­tásával, s levonta a szüksé­ges konzekvenciákat.) A megyei napilapoknak — véleményem szerint — az esélyegyenlőség megterem­tése érdekében, kiadóválla­lataikkal együtt önállóvá kell válniuk. Akár állami vállalatként, akár magán­vállalkozásként. S a helyi társadalom pártatlan tájé­koztatását kell szolgálniuk. Ami természetesen nem egyenlő az újságíró pártat­lanságával. Hiszen mint az eszmecserében résztvevők majd’ mindegyike leszögezte, megállapította — még a füg­getlen lapoknál dolgozók is —, hogy független újságírás nem létezik. ,A szegedi tanácskozás ugyancsak megerősítette ama meggyőződésemet, hogy a jövőben a megyei napila­poknál éppúgy, mint más újságoknál, a szakmai auto­nómiának a korábbinál jó­val nagyobb szerepet kell kapnia. Stossek Mátyás Pártok - mozgalmak - szervezetek A Kereszténydemokrata Néppárt nagygyűlése Megtartotta első országos nagygyűlését a Keresztény­demokrata Néppárt (KDNP). Szombaton Budapesten, a József Attila Gimnázium dísztermében rendezték — ,,Istennel a hazáért és a sza­badságért” jelszóval­— a ta­nácskozást, amelyen a mint­egy 2­3 ezer párttagot 154 küldött képviselte; jelen voltak a nyugat-európai szociáldemokrata pártok képviselői, valamint a len­gyel Szolidaritás küldöttei. A nagygyűlésen Keresztes Sándor a párt szervezőbi­zottságának elnöke emlékez­tetett arra, hogy 42 évvel ezelőtt megalakult egy csa­pat, amely vállalkozott a ke­resztény állameszmény kép­viseletére, de két évvel ké­sőbb a szervezkedő önkény felszámolta a pártot, az ak­kori parlament utolsó törvé­nyes ellenzéki csoportját. Most­ mindent élőtről kezde­nek. Mint mondta, a KDNP nem nosztalgiapárt, célja, hogy a magyar nép megva­lósíthassa a többpártrend­szeren alapuló jogállamisá­got, s újra beilleszkedjen az európai népek sorába. A Ke­reszténydemokrata Néppárt a választásokig a konstruk­tív ellenzék szerepét tölti be, a reformok iránt elkötelezet­tek táborába tartozik. Tisz­tában­­van azzal, hogy a je­lenlegi időszakban kompro­misszumokat kell kötni, hogy az ország békés körül­mények között jusson el az első szabad, demokratikus választásokig. Keresztes Sándor annak a reményé­nek adott, hangot, hogy a magyar nép jelentős részét meg tudják nyerni program­juknak. Az estig tartó nagygyűlé­sen a pogramtervezet vitá­ját, valamint az alapszabály elfogadását követően meg­választották a Keresztényde­mokrata Néppárt vezetőit. Elnök: Keresztes Sándor, al­­elnökök: Füzessy Tibor, Sza­bó István és Seszták László, főtitkár Ugrin Emese. Orszá­gos titkárok: Gáspár Mik­lós, Lukáts Miklós és Láncz­­ky László. Pártfőügyész: Hasznos Miklós, pártigazga­tó Marik Pál. Országos női vezető Dobrányi Zsuzsanna, országos ifjúsági vezető Lu­káts Miklós. (MTI) Kongresszusi konzultáció az MSZMP KB székházában Az MSZMP közelgő kong­resszusának előkészületeként szombaton, a Központi Bi­zottság székházában konzul­tációs megbeszélésre került sor. Az eszmecsere résztve­vői, közöttük a küldöttcso­portok vezetői, valamint az előkészítő munkacsoportok megbízott szóvivői egész na­pos vitában egyeztették el­képzeléseiket. Ennek során kialakították előzetes állás­pontjukat­­a kongresszus megszervezésével, működésé­vel és a várható nagyobb vi­­tát kiváltó ügyrendi kérdé­sekkel kapcsolatban. (MTI) MSZDP-munkaértekezlet Erős struktúrájú, egységes és önálló szociáldemokrata pártra van szükség — hang­súlyozták többen a Magyar­­országi Szociáldemokrata Párt országos munkaértekez­letének nyitónapján, szomba­ton. A MOM Művelődési Há­zában rendezett tanácskozá­son — amelyen részt vesznek az MSZDP valamennyi irány­zatának, valamint számos budapesti és vidéki szerve­zetének képviselői — mind­untalan visszatérő téma az eddigi belvillongások meg­szüntetésének és az egység megteremtésének igénye. A felszólalók többsége szerint ideje lenne már túllépni a személyeskedés szintjén, és olyan pártot teremteni, amelyben nemcsak a szociál­demokrata értékrend, hanem a szociáldemokrata magatar­tást jellemző szolidaritás, a különböző platformok és irányzatok egymás iránti to­leranciája is kifejeződik. Mi­ként az egyik felszólaló mondta: meg kellene már végre érteni, hogy egymás lejáratása a párt lejáratását is jelenti. Az első nap délutánján szenvedélyes, olykor bekia­bálásokkal és szócsatákkal is tarkított vita bontakozott ki az MSZDP belpolitikai irányelveiről, arról, hogy mi­lyen viszonyt alakítson ki a párt az MSZMP-vel, az el­lenzékkel és a szakszerveze­tekkel. Többen tartották Horn Gyula hazaérkezett New Yorkból A VSZ-ben is lehetnek ütközések Szombaton hazaérkezett New York­ból Horn Gyula külügy­miniszter, aki a­­magyar küldöttség vezetőjeként részt vett az ENSZ-közgyűlés 44. ülésszakán. A külügyminiszter a repü­lőtéren válaszolt az újságírók kérdéseire. Arra a kérdésre, hogy a Varsói Szerződés külügymi­nisztereinek new yorki meg­beszélésén milyen vélemények fogalmazódtak meg a VSZ politikai együttműködésének korszerűsítéséről, Horn Gyu­la így válaszolt: "­ Napjainkban még min­dig gyakran előfordul, hogy a különböző VSZ-tanácsko­­zásokon megkövesedett, a mai realitásoktól elszakadt nézetek hangzanak el. Még mindig nem az érdemi kér­désekkel foglalkozunk. New Yorkban megállapodtunk, hogy a külügyminiszteri bi­zottság esedékes varsói ülé­sén operatív formában meg­vitatjuk a VSZ-szel össze­függő kérdéseket. Befolyásol­ja majd a leendő változtatá­sokat, hogy az egyes tagálla­mok belpolitikája sokszínű­vé vált, ma már másképpen vetődik fel az egymás közötti viszony kérdése, mint néhány évvel vagy évtizeddel ezelőtt. Egyáltalán nem szentségtö­rés, ha felszínre kerülnek a problémák, ütköznek a felfo­gások, netán ellentétek ta­pasztalhatók. Ezeket nem szabad a szőnyeg alá söpörni, és főként nem szabad azt megengedni, hogy ezek az ütközések károsan befolyá­solják a szövetség együttmű­ködését. Véleményem szerint minden kérdésről lehet és kell is vitatkozni, de maxi­málisan tiszteletben kell tar­tani az egyes államok önálló­ságát. Gondoljunk csak arra, hogy a NATO tagországai között is időnként heves szó­váltásoknak lehetünk tanúi, ám ezek egyáltalán nem gyengítik a szövetséget.­­ Nem szabad misztifikál­ni, valamilyen elvont elvre hivatkozva azt sulykolni, hogy a VSZ-tagállamok kö­zötti viszonyban minden rendben van. Ez nem igaz. Súrlódások vannak és lesz­nek a jövőben is. Hangsúlyo­zom azonban, hogy a magyar kormány soha egyetlen or­szágot nem marasztalt el, nem támadta, nem minősítet­te az egyes szocialista orszá­gokban kialakult helyzetet, az ott zajló politikai folya­matokat. Az persze előfordul, hogy az újságírók kritikával illetik az egyes államokat, ez azonban együttjár a nyilvá­nossággal. Viszont ugyanezt elvárjuk partnereinktől is­­ők se avatkozzanak bele bel­­ügyeinkbe. A hazánkban zaj­ló változásokat csak mi mi­nősíthetjük. A minket érintő bíráló kijelentéseket azon­ban nem hagyhatjuk válasz nélkül. Nem csupán azért, mert nemzeti önérzetünk ezt diktálja, hanem, mert elvi álláspontunknak is ez felel meg. " Manapság gyakran hal­lok olyan véleményeket, hogy súlyos feszültségek keletkez­tek a szövetséges országok és Magyarország között. Ez így nem igaz. A bolgár, a cseh­szlovák és az NDK-beli kol­légámmal folytatott megbe­szélések során hangsúlyoz­tuk: amennyiben vannak konkrét gondok, azokat kö­zösen meg kell vitatni és ke­resni a megoldást. Ha időn­ként egy-egy probléma kap­csán ki is éleződik a vi­szony, ez összességében nem jelenti azt, hogy súlyos konf­liktus lenne egyes szocialista országok és hazánk között. (MTI) alapvető kérdésnek, hogy miként lehet a hazai gazda­sági viszonyokhoz igazítva alkalmazni a nyugati szociál­demokrácia elveit. Ugyan­csak kulcskérdésként fogal­mazták meg a megfelelő tá­volságtartást az MSZMP-től, az elhatárolódást az MSZMP intézményesülő szociálde­­mokratizálódási törekvései­től. Az MSZDP munkaértekez­lete vasárnap a kongresszusi előkészületek, valamint a külpolitikai kapcsolatok meg­vitatásával folytatódott. (MTI) A Szolidaritásnak is vannak jelöltjei Szakszervezeti választásra készülnek Balinkán­ Az ágazat egészének, és a Veszprémi Szénbányák Vál­lalat Balinkai Bányaüzemé­nek gondjai is szóba kerültek azon a tegnap kora reggel kezdődött szakszervezeti összbizalmi testületi ülésen, amelyet a bányaüzem kul­túrtermében tartottak. Az elmúlt négy évet átfo­gó részletes beszámolója vé­gén Siffel Ferenc szb-titkár a májusban megalakult Szoli­daritás szakszervezetről szólt, hasznosnak is, károsnak is nevezve tevékenységüket. A velük való ellentmondásos viszony ellenére kívánatos­nak tartotta a Szolidaritás­sal való összefogást. Vezető­jük, Kiss István nyitotta meg a hozzászólások sorát, bírál­va az előterjesztett program­­tervezetet. Kovács István ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy minden célt és követe­lést a termelési feladatoknak kell alárendelni. Hegyvári László szólt a dolgozókat ir­ritáló visszaélésekről, a munkát zavaró szervezetlen­ségről. Huber József a kül­színi iparosok bérét kevesell­te, Tábori István is a két szakszervezet közötti össze­fogásra szólított fel. Hajnal Lajosné jelölőbi­­zottsági elnök előterjesztése alapján összeállították a sza­vazólapot, melyen a tisztség­­viselőkre, testületekre szinte mindegyik esetben többes jelölést alkalmaztak, és a je­löltek között több Szolidari­tás-tag is van. Október 11-én, mindhárom szak bevonásával közvetlen, titkos szavazással választa­nak majd. Zs. F. Az ügyészség nem nyomoz Petres Sándor ügyében Az ügyészség megtagadta a nyomozást, a Petres Sándor ellen tett feljelentéssel kap­csolatban. , Miként a sajtó beszámolt róla, Rózsa Mihály és két társa a Magyar Radikális Párt nevében, továbbá Ádám Pál, a Független Kis­gazdapárt Bács-Kiskun me­gyei szervezete nevében ösz­­szeesküvés bűntette miatt feljelentést tett az ügyészsé­gen Petres Sándor ellen. Petres a Mai Nap 1939. augusztus 25-i számában­­megjelent interjújában a Munkások Marxista-Leni­nista Pártjának szervezése kapcsán­­ azt­ a kijelentést tette: pártja nem hagyja, hogy egy jövendő Ország­­gyűlésben csak értelmiségi­ek vegyenek részt, a mun­kásokat kirekesztve. Ez ellen akár fegyveresen is fel fog­nak lépni, katonai hatalom­­átvételre is képesek — nyi­latkozta. A vizsgálat során az ügyészség a következő té­nyeket állapította meg. Pet­res Sándor — más forrásból meg nem erősített — előadá­sa szerint megkezdte egy­ Munkások Marxista-Leni­nista Pártja elnevezésű párt szervezését. Ennek politikai platform­járól és célkitűzé­seiőg többször nyilatkozott. Az inkriminált mondat a Mai Napban jelent meg. A feljelentések alapjául szolgáló kijelentések és Pet­res „szervező” tevékenysé­gének jogi értékelése alap­ján az összeesküvés bűntet­tét nem lehetett — és más bűncselekményt sem — megállapítani, mert a Mai Napban megjelent interjú­ban egy jövőbeni, feltétele­zett, helyzetre vonatkoztatva, minden reális alapot nélkü­löző egyéni véleményének adott hangot. E véleményé­nek megítélése és minősítése nem tartozik a büntetőjog körébe. Az ügyészség ilyen elvi okokból a nyomozást megtagadta. (MTI) 3 ÉVES IDŐTARTAMRA SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE 1989. november 15-től 1992. november 15-ig 84. sz. Strand Bisztró, II. o. SZÉKESFEHÉRVÁR, Szabadságharcos u. 5 ÉVES IDŐTARTAMRA BÉRLETES ÜZEMELTETÉSRE 1989. november 15-től 1994. november 15-ig 237. sz. üzlet SZÉKESFEHÉRVÁR, Vörös H. u. 66. Profilja: Kávé — tea _ _ Virág — ajándék . Kultúrcikk (A profil a vállalkozó választásától függ.) 3 ÉVES IDŐTARTAMRA SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE ALAPÁRON ÁTVEHETŐK az alábbi egységek: 236. sz. Munkahelyi büfé SZÉKESFEHÉRVÁR, Takarodó u. 4. 268. sz. Élelmiszer-háztartási üzlet SZÉKESFEHÉRVÁR, Adonyi u. 68. 297. sz. Élelmiszer-háztartási üzlet SZÉKESFEHÉRVÁR, Barátság liget 303. sz. Húsbolt SZÉKESFEHÉRVÁR, Géza u. 46. 305. sz. Élelmiszer-háztartási üzlet SZÉKESFEHÉRVÁR, Géza u. 45. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: Az egység típusának megfelelő szakmai végzettség, erkölcsi bizonyítvány. A pályázható egységek adatairól felvilágosítást a vállalat közgazdasági osztálya ad 1989. október 16-tól. A pályázatleadás határideje: 1989. október 25. A versenytárgyalás időpontja: 1989. november 2. 15 óra Helye: Velence Szálló. 21 383

Next