Fejér Megyei Hírlap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1989. NOVEMBER 1. SZERDA Gazdaság- és társadalompolitika Népszavazás: november 26-án Elnökválasztás: január 7-én­ ­ (Folytatás a 2. oldalról) Arról tájékoztatta az Or­szággyűlést, hogy hétfőn dé­lután a Külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben fog­lalta össze a magyar javas­latokat. Ezt követően még az esti órákban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kül­ügyminisztériuma jegyzék­ben ismételte meg korábbi, a kormányfői tanácskozáso­kon kifejtett álláspontját. Ennek lényege: ragaszkod­nak a nagymarosi vízlépcső felépítéséhez­­az eredeti kon­cepcióhoz és csak e feltéte­lek megléte esetén készek a garanciarendszerre vonat­kozó megállapodás megkö­tésére. A jegyzékből meg­ismerhető a csehszlovákiai oldalon megvalósítandó el­terelés, mint ellenlépés. Egy ilyen megoldás a Szigetköz­ben ökológiai katasztrófa­veszélyt jelentene. A közös határfolyó egyoldalú eltere­lése súlyosan sértené nem­csak az államközi szerző­dést, hanem a két ország kö­zötti határokra, határvizekre, valamint a Dunán való ha­józásra vonatkozó egyezmé­nyeket, ideértve a Párizsi Békeszerződést is. Szüksé­gesek tehát a megfelelően higgadt diplomáciai lépések. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) a nagymarosi gát megépítését ellenző képvise­lők­­ nevében kijelentette: egyetértenek a miniszterel­nök és a kormány azon erő­feszítéseivel, amelyek a nagymarosi gát építésének végleges elhagyására és az ökológiai kockázatok mini­málisra csökkentésére irá­nyulnak. Ugyanakkor han­goztatta: megütközéssel fo­gadták a kormánybiztos je­lentésében azt a mondatot, miszerint a kormány dönté­se egyhangú volt, kivéve a Környezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Minisztériumot — mondotta Zsigmond Attila, majd feltette a kérdést: „Egy tárca az egész kormány el­len?” Ilyen nézetkülönbség alighanem idegen Németh Miklós miniszterelnök egy­séges kormányzására törek­vő elképzelésétől — folytat­ta. Az építést ellenző képvi­selők csoportja nyomatékkal javasolja a szükséges követ­keztetések levonását, bele­értve az intézményi szerke­zetre vonatkozókat és a sze­mélyi konzekvenciákat is — mondotta. Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) —, aki ugyancsak tagja a gázellenőrző csoportnak — méltatta a kormány májusi döntésének jelentőségét. Le­szögezte: nem szabad a tá­rozótavat feltölteni addig, ameddig nem tudjuk bizto­san, hogy északi szomszé­dunk szerződésszegésnek mi­nősíti a legkisebb lépésünket is. Balogh László (Pest m., 29. vk.) azt ajánlotta, hogy a kormány a szerződésmódosí­tási tárgyalások során tanú­sítson kompromisszum-kész­séget, s csehszlovák partne­rét is rugalmas hozzállásra szólítsa fel. Álláspontja sze­rint a két kormánynak közö­sen kell megtalálnia a „leg­kisebb rosszat”. Mivel a vitában a képvi­selők a határozattervezethez szövegmódosító javaslatokat nyújtottak be, ezért felkér­te a településfejlesztési és környezetvédelmi, valamint a bős-nagymarosi ad-hoc bizottság tagjait, tartsanak ülést, véleményezzék a ja­vaslatokat. A bizottsági ülések idején az Országgyűlés személyi javaslatok, illetve különféle állásfoglalások, interpellá­ciók megtárgyalásával foly­tatta munkáját. Pesta László, az Ország­­gyűlés jegyzője ismertette a titkos szavazás eredményét, amelynek során megválasz­tották az Állami­­ Számvevő­szék tisztségviselőit. A plé­num az Állami Számvevő­­szék elnökévé 281 szavazat­tal dr. Hagelmayer Istvánt, elnökhelyettesévé 282 szava­zattal Sándor Istvánt válasz­totta meg. Az Állami Számvevőszék tisztségviselői az Országgyű­lés előtt letették a hivatali esküt. \ Nyugdíjkiegészítések . Ezután — a szociális és egészségügyi bizottság, to­vá­b­­á a terv- és költségve­tési bizottság együttes ja­vaslata nyomán — a társa­dalombiztosítási ellátások 1989. évi egyszeri kiegészíté­séről hoztak határozatot a képviselők. Az állásfoglalás­sal egyhangúan egyetértett az Országgyűlés. A javaslat egyébként azt tartalmazza, hogy a 6 ezer forint alatti nyugdíjakat, járulékokat és nyugdíjszerű ellátásokat 2000 forinttal, a 6 és 7 ezer forint közötti nyugdíjakat, járulékokat és nyugdíjszerű ellátásokat fe­jenként ezer forinttal, az első-második fokozatba tar­tozó­­100) forint feletti rok­kantsági nyugdíjakat 2 ezer forinttal egészítsék ki ebben az évben. Továbbá kapjanak fejenként 2—2 ezer forintot a háztartási pótlékban ré­szesülők, a 7 ezer forint latti jövedelempótlékban ré­szesülők, valamint a gyes-re jogosultak. A családi pótlék­ban részesülők számára a javaslat gyermekenként ezer forintos kiegészítést tart indokoltnak.­­Ezután ismét interpellá­ciókkal folytatta munkáját az Országgyűlés. Az interpellációk sorát megszakítva Fodor István rendhagyó módon előrehoz­ta az elnöki zárszót. Tájé­koztatta a törvényhozókat arról, hogy a következő ülés­szak november 21-én, ked­den kezdődik. Az ülésszak napirendjén tíz törvényja­vaslat és két tájékoztató sze­repel. Már este nyolc óra volt, amikor a képviselők nagy többséggel elfogadták a nagymarosi munkálatok fel­függesztése alatt végzett ha­zai és nemzetközi jogi, gaz­dasági, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatokról szóló minisz­tertanácsi beszámolót. Ezzel a Parlament októbe­ri ülésszaka befejezte mun­káját. (MTI) Állásfoglalás a leendő önkormányzatokról (Folytatás az 1. oldalról) Iüljenek e bizottságok el­nöki, titkári funkcióiba, be­leértve a szervezetek sorá­ba a Hazafias Népfrontot is. A dunaújvárosi tanács egyhangú szavazással erősí­tette meg azt az állásfogla­lást, amelyről Fejér megye hat városi tanácsának veze­tői október 19-i találkozóju­kon tárgyaltak. Az állásfog­lalás három pontja az ön­kormányzati törvény terve­zetéhez kapcsolódik. Először: olyan tanácsi költségvetési reformot követel, amely a tanácsok bevételeit (ellentét­ben a törvénytervezettel) nem kizárólag az adóbevéte­lekhez köti, hanem olyan normatív szabályozáshoz, amely a kisebb települések számára is biztosítja az ará­nyos fejlődés lehetőségét. Másodszor: leszögezi, hogy a leendő önkormányzati rend­szernek csak helyi, települé­si szinten működjenek dön­tésre jogosult intézményei. Területi, (megyei) szinten szükség van koordináló, in­formációközvetítő intézmé­nyekre, ezek azonban nem rendelkezhetnek döntési jogkörrel, különben az ön­­kormányzat csak névleges lesz. Harmadszor: erős, ga­rantált jogokkal rendelkező önkormányzati szövetség kell, amely parlamenti, il­letve kormányzati szinten vétójoggal rendelkezik. Csak ez biztosíthatja, az állásfog­lalás szerint, hogy a későb­bi országos döntések nem ellenkeznek majd a telepü­lések érdekeivel. P. J. Nem lesz húshiány ! (Folytatás az 1. oldalról) nyal sem számolni sem mos­tanában, sem az év végén, az ünnepek előtt, a Kereskedel­mi Minisztériumban — a kormány hozzájárulásával — úgy határoztak: átüte­mezik a további sertéshús­exportot, az év végéig. Ezért visszavonták a jelenlegi ex­portengedélyeket, és újakat adtak ki a vállalatok szá­mára, ám azzal a megszorí­tással, hogy csak annyit vi­hetnek ki külföldre, amen­nyi nem veszélyezteti a kiegyen­súlyozott hazai sertéshús-el­látást. A korlátozások kü­lönben nem érintik a hagyo­mányos exportpiacokat. Emellett, a hazai ellátás biztonságossá tétele érdeké­ben, mintegy 2000 tonna ser­téshús behozatalát határoz­ták el a Kínai Népköztársa­ságból. Ezzel a vásárlással remélhetőleg elegendő ser­téshús lesz az elkövetkezen­dő hónapokban a hazai pia­con, s az exportérdekeltség sem szenved nagy csorbát, hiszen már most is mintegy 22 ezer tonnával több sertés­húst exportáltak a magyar vállalatok, a tervezettnél. Pártok - mozgalmak - szervezetek Teremtsünk hagyományt Székesfehérvárnak, Barátaink! Több MSZP-, MSZMP-tag kereste meg szervező bizott­ságunkat levelével, azonos kérdésben­. Javaslatuk alap­ján — nemes szándékukkal egyetértve — az alábbi fel­hívást tesszük közzé. Napjainkban számos meg­emlékezés alkalmából lob­bannak fel az utókor emlé­kező gyertyalángjai, ismert és ismeretlen elődeink em­lékére. Ilesse meg ezúttal is: az emlékezés tisztelete mind­azokat, akik egy jobb élet­ért, szabadságért küzdve, sokszor egy falat kenyérrel többet követelve, vagy ke­gyetlen, csalárd politika mi­att váltak egy-egy korszak tragikus sorsú áldozataivá. Akiknek felkutatása, reha- Bi HÍREK ■HM — Refor,Tikrus). Az MSZP székesfehérvári reform­klub­­ja soron következő összejö­vetelét november 2-án (csü­törtökön) 17 órától tarja az MSZP városi székházában. A szervezőcsoport kéri, a megvitatandó kérdések fon­tossága miatt, a tagok mi­nél nagyobb számú részvé­telét. Rendezvényeink ter­mészetesen továbbra is nyil­vánosak minden érdeklődő előtt. — „Hamlet Kör”: 1989. november 2-án (csütörtökön) 17 órakor az Arany János utca 13. számú házban lévő pinceklubban a politikai, történelmi és társadalmi kérdések, a humánum iránt érdeklődők számára a Ma­gyar Szocialista Párt szer­vezői tagtoborzó klubren­dezvényt szerveznek, amely­re minden érdeklődőt szere­tettel várnak. — MSZP szervezet alakult Zámolyon. Zámoly községben, 1989. október 30-án megalakult az MSZP helyi szervezete és 1989. november 1-j jével megkez­di működését. Az MSZP alap­szervezet ezúton hívja fel a Zá­moly községben élő volt MSZMP-tagokat, hogy amennyi­ben elfogadják az MSZP prog­ramját és alapszabályát, hétfői és csütörtöki napokon a községi tanácsháznál 17.00—18.00 óra kö­zött megerősíthetik MSZP-tag­­ságukat. Felhívja az alapszerve­zet a községben élő polgárokat, hogy ugyanebben az időpontban várja a belépni szándékozókat és a pártoló tagokat is. MSZP SZERVEZET IDEIGLENES VEZETŐSÉGE­bilitálása, sírjaik gondozása nem adatott meg a mai nemzedékek számára. Adózzunk kegyelettel a szocialista, kommunista és a szakszervezeti mozgalom fe­hérvári mártírjaiért, a fa­sizmus, a háború áldozatai­ért. A halottak napján gyújtsunk egy szál gyertyát történelmi múltunk útvesz­tőben eltűntek emlékére. Székesfehérváriak! Te­remtsünk új hagyományt! Égjenek gyertyáink a Sza­badság téri Nyitott Könyv, és a Hősök­ terén lévő Isme­retlen Katona emlékhelyek­nél! MSZP Szervező és Koordinációs Központ Tiltakozás A Magyar Környezetvé­delmi Egyesület tiltakozását jelentette be dr. Békesi Lász­ló pénzügyminiszternél a nyugatról magánúton beho­zásra kerülő személygépko­csikra tervezett vámtarifa­­emelése, illetve ÁFA beve­zetése ellen. Elfogadhatat­lannak tartja, hogy miköz­ben a magyar állam évtizedek óta nem tudja megoldani, hogy a kereskedelem meg­felelő mennyiségű modern, új, a levegőszennyezést mér­séklő gépkocsikkal álljon a hazai fogyasztóik rendelke­zésére, a tervezett módon közgazdasági eszközökkkel is akadályozná az állampol­gárok kormányfeladatot át­vállaló, a környezet védel­mét is szolgáló, törekvését. (OS) Akadémiai részvétel a Petőfi­­vizsgálatokban A Magyar Tudományos Aka­démia részt vesz Petőfi Sán­dor feltételezett sírhelyének és földi maradványainak szov­jetunióbeli és hazai vizsgála­taiban. Az MTA elnöksége kedden tartott ülésén hatá­rozott erről, miután megvitat­ta az egy hónappal ezelőtt fel­kért szakértők javaslatait. A testület az orvosszakértői­­antropológiai vizsgálatok el­végzésére bizottságot kért fel. A bizottság vezetője Harsányi László professzor, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem Igaz­ságügyi Orvostani Intézetének igazgatója. A szakértők fela­data annak tisztázása, hogy a feltehetően 1856-ban elhunyt, jeltelen sírba temetett sze­mély csontmaradványain van­nak-e olyan biológiai tulaj­donságok, amelyek alapján feltételezhető, hogy azok Pe­tőfi földi maradványai. Ha ezek az elemzések kizár­ják az azonosítás lehetőségét, akkor a továbbiakban társa­dalomtudományi módszerek­kel folytatják a­ kutatást. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy az azonosítás lehetősége fennáll, folytatják mind az orvosszakértői-antropológiai, mind pedig az irodalom- és történettudományi vizsgála­tokat. A társadalomtudományi vizsgálatok elvégzésére az el­nökség felkéri Fekete Sándor irodalomtörténészt, Gergely Andrást, a történelem-, és Kiss Józsefet, az irodalomtu­domány kandidátusát, Kosá­­ry Domokos akadémikust, Spi­­ra Györgyöt, a történettudo­mány doktorát és Váradi Sternberg Jánost az ungvári Hungarológiai Központ pro­fesszorát. A vizsgálatok első eredmé­nyei 3—4 hónap múlva vár­hatók. (MTI) Felhívás A legőszintébb emberi ér­zésektől áthatva kérjük mindazokat a megyénkben letelepedett erdélyieket, akik folyó év halottak napján nem állhatnak meg őseink földjén nyugvó hozzátarto­zóik sírja mellett, kegyeletü­ket ott nem róhatják le, te­gyék azt meg mindnyájan új otthonukban oly módon, hogy november 1-jén 18 óra­kor asztalukon egy szál gyertyát­ gyújtva em­lékezze­­nek távolban nyugvó sze­retteikre. S míg így bejár­juk Szatmártól Kolozsváron keresztül a Székelyföld ősi temetőit, álmodjuk bele a jövőbe azt a reménységet, hogy az elhunytak örök nyu­galmát nem zavarja majd senki. Gyújtsunk egy másik szál gyertyát azoknak a fiatalok­nak emlékére, kiknek életét egy szörnyű parancsot vég­rehajtó határőr fegyvere ol­totta ki. Tegyük ezt azzal a hittel, hogy erre a világ minden becsületes embere nemet mond. Amikor a harmadik szál gyertyát is meggyújtjuk, töprengjünk el az otthon maradt testvéreink sorsa, kilátástalan jövője felett. Az egykori „Tündérkert” mint­ha egy nagy temetővé­­vált volna. Gyászolja az iskolás gyermek ősi iskoláját, a fel­nőtt a napi megaláztatások miatt jár komor arccal, az öreg pedig csak kezét tör­delve befelé mondhatja el: „Istenem, mivé lettünk.” Ugyanakkor felkérjük azo­kat az anyaországi testvére­inket, akik az eddigiekben velünk együttéreztek, ami­kor szeretteik sírjait meglá­togatják, égessenek el ott egy szál gyertyát az erdélyi­ekért további szeretetük je­léül. Fejér Megyei Erdélyi Egyesület Megemlékezés Az MSZMP megalakulásá­nak 33. évfordulója tisztele­tére tudományos emlékülést szervezett­­kedden a Magyar Szocialista Párt Politikai Propaganda és Művelődési Központja.­­ A beszámolókban elhang­zott, hogy 1956. október 31- én az az MSZMP alakult meg, amely november 4-től egészen napjainkig műkö­dött. Sajnálatos módon ugyanis a Kádár-vezetés nem tudta elkerülni a sztá­linista módszerekhez való részleges visszatérést, s így sorra elhaltak a demokrati­kus pártellenzék és az értel­miség reformtörekvései. (MTI) Munkástanács lesz a Videotonban? (Folytatás az 1. oldalról) állására való tekintet nélkül, majd’ mindenki egyetértett abban,, hogy az átalakulási törvény biztosította lehető­séggel élve csendes tulaj­donreform zajlik, kontroll nélkül árusítanak ki állami tulajdont, illetve játszanak át, a korábban jórészt meg­bízhatósági alapon kiválasz­tott menedzserréteg kezébe. Vegyes tulajdon kell, azaz, értve ezalatt a külföldi tőke bevonását is, de a vegyes tulajdonba beleértve a való­ban érdemi munkavállalói beleszólást garantáló mun­­kástulajdonlást is. Hiszen a dolgozók alanyi joga, hogy az általuk megteremtett va­gyon fölött (végre!) tulajdo­nosi jussuk is legyen! Azaz, a munkavállalói és tulajdonosi mivoltnak a gya­korlatban is közelednie kell egymáshoz.­­Hogy lehetséges intézménye, a munkástanács a dolgozói közösségeket megillető jogokat, a szak­­szervezeti jogokat és a tu­lajdonosi jogokat egyaránt gyakorolja-e, erről már megoszlottak a vélemények. Az MDF képviselői szerint igen, a BAL szószólói sze­rint nem. A döntő, mint az utóbbiak nevében szóló Kra­­usz Tamás megjegyezte, hogy a tulajdonosi jogokat ragadja meg a munkásta­nács. Ugyancsak ő hívta fel a figyelmet arra, hogy a mun­kástanácsok ne váljanak a politikai pártok küzdőterévé, de országos szervezetüket is hozzák létre — akár a par­lament felsőházaként —, mert különben szétforgácso­­lódnak, s a mindenkori ural­kodó elit (legyen az az MDF, SZDSZ, vagy MSZP tagja) lesöpri a munkavállalói ér­dekképviseleteket a gazda­sági, politikai porondról! Kázsmér János, a majd’ négyórás eszmecsere tanul­ságait a következőképpen vonta le: hatékony, korsze­rű munkavállalói érdekérvé­nyesítés, beleszólás munkás­­tulajdonlás nélkül elképzel­hetetlen, ennek kialakult formája a munkástanács le­het a Videotonban is. Úgy, hogy technikai eszköze, a már létrehozott, 3 milliár­dos tőkével alapított, Ön­segélyező Egyesület legyen, kiegészítve 20 százalékos dolgozói részvényekkel (a közeljövő feladata). Ak­kor ugyanis a munkástulajdon­lás elérné az 5 milliárdos nagyságrendet, azaz a Vide­oton vállalatcsoport vagyo­nának 30 százalékát! Mind­ezt a dolgozók egyetértésé­vel megvalósítva, szem előtt tartva ama intelmet, hogy amivel azok nem értenek egyet, az nem is válhat mű­ködőképessé. Mátyás 3. OLDAl

Next