Fejér Megyei Hírlap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-01 / 285. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1989. DECEMBER 1. PÉNTEK Gazdaság- és társadalompolitika Maratoni kormányülés (Folytatás az 1. oldalról) A csütörtöki ülésen szemé­lyi kérdésekről is született döntés, ezekről a pénteki saj­tótájékoztatón számol be részletesen a megbízott kor­mányszóvivő. Pénteken a tervek szerint a kormány tárgyal a jövő évi gazdasági programról és költségvetésről. Megvitatja a lakáspolitikai koncepciót, az ülésen foglalkozott az állami­­vagyonalapról kidolgozott törvényjavaslattal, a tulaj­donreformmal, valamint a privatizációs programmal. Amennyiben e fontos kérdé­sek megvitatásával a kor­mánytagok nem végeznek, a maratoninak ígérkező ülést csak szombaton fejezik be. Bajnok Zsolt az MSZP és a kormány viszonyával kapcso­latban elmondotta: Glatz Fe­renc művelődési miniszter — az MSZP szerdai sajtótájé­koztatóján elhangzott infor­mációival ellentétben — to­vábbra sem tagja a Magyar Szocialista Pártnak. A kor­mányban egyébként számos más olyan miniszter is van, aki nem tagja az MSZP-nek. Így nem tagja a pártnak Der­­zsi András közlekedési, hír­közlési és építésügyi minisz­ter, Horváth Ferenc ipari miniszter, Hütter Csaba me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke, Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes sem. (MTI) Banán, narancs - nemcsak pult alól Ha december, akkor ünne­pek, és ha ünnepek, akkor a kereskedelemnek illik jól felkészülni a vásárlók roha­maira, legyen meg minden, ami hagyományosan az ün­nep tartozéka. A gyerekcsiz­mákba csoki-Mikulás, a ka­rácsonyfára szaloncukor, a fa alá, a többi ajándék mel­lé banán, narancs, manda­rin. Hogy meglesz-e mind­ez, arról Simon Pált, a Ba­kony Füszért kereskedelmi igazgatóját kérdeztük. — Az idén tizenötféle csoki-Mikulás került és ke­rül folyamatosan az üzle­tekbe, kicsi és nagy, tej- és étcsokoládé egyaránt. Új­donság, hogy az idén dia­betikus termékek is kapha­tók. A szaloncukor kiszállí­tása is megkezdődött már, különböző ízű és csomagolá­sú fajták közül válogathat­nak a vevők: a megszokott konzum mellett van desz­­szert, zselés, vajkaramellás, marcipános, rumos-mazso­lás és gyümölcsízű szalon­cukrunk is. Az áremelke­dést sajnos ez az édesség sem kerülte el. Az idén biztosan nem kell sorban állni se banánért, sem más déligyümölcsért: folyamatosan érkeznek a megrendelt szállítmányok. A Füszért raktáraiban érlelik, majd továbbviszik a boltok­ba a megye egész területére, a kistelepülésekre is. A mennyiséggel tehát nincs baj, a kínálat már-már meg­haladja a keresletet, ennek ellenére az árak továbbra is magasak. A karácsonyi ünnepekre a háziasszonyok zöme otthon készített süteményekkel, édességekkel várja a vendé­geket. Az ezekhez szükséges nyersanyagok hiányától sem kell tartanunk. Lesz elég margarin — Ráma és Liga is —, az itthoni meny­­nyiséget holland, osztrák és NSZK-beli importtal egé­szítik ki. Az átmenti cukor­hiány az új cukor megjele­nésével megszűnt, folyama­tosan lesz vaníliáscukor, sü­tőpor — az újra kedveltté váló Váncza-féle is —, és várhatóan mazsola után sem kell üzletről üzletre járni. Albániából és Törökország­ból érkezik nagyobb szállít­mány. A szilveszteri jó hangulat­hoz a módjával fogyasztott pezsgő is hozzájárulhat majd. Hazai fajtákból min­den igényt ki tud elégíteni a kereskedelem. Szovjet pezsgőből az idén kevesebb lesz. Az igazgató szerint egyébként jobban jár, aki a hazait veszi, az olcsóbb is, és nem rosszabb minőségű, mint a rh­asik. A december persze nem­csak az ünnepek miatt ne­vezetes hónap, hiszen ilyen­kor indul a disznóölések szezonja is. A hurka- és kol­básztöltéshez szükséges anyagok nagyobb­ részéhez s hozzá lehet jutni. Rizsből ugyan kissé késve érkeztek meg az import szállítmányok, de a csomagolómalmok már dolgoznak, nem lesz gond az ellátással. Az ízesítéshez fontos fűszerekről — bors, babérlevél, majoránna, kö­ménymag — is van elég. Ami kevesebb, az a paprika. Az idén rossz volt a termés, az őrölt pirospaprika kevés és gyenge minőségű, viszont az ára jóval magasabb, mint tavaly volt. Hiány nem lesz, mert importtal egészítik ki a hazai mennyiséget. H. Cs. Válogatják a narancsot „Magyarországon nem szabadulhat el az Infláció” Az MNB közleménye egyes jegybanki kamatlábak változásáról A Magyar Nemzeti Bank 1989. december 1-jétől egyes jegybanki hitelek kamatlábát 3 százalék­­ponttal, a jegybanknál saját el-Az itt nem említett, továbbá a hitelpolitikai irányelvek végre­hajtásáról szóló többször módo­sított , 1987. (XII. 28.) MNB-ren­­delkezésben felsorolt hitelek ka­matlába nem változik. (MNB) • A jegybanki kamatlábak eme­lésének hátteréről Ivanyos­­Z.Á-­nosné, az MNB főosztályvezető­­helyettese tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapvető álláspontja az: Magyarországon nem szabadulhat el az infláció. A nemzetközi pénzügyi világban az infláció felgyorsulása meg­akadályozásának egyik elterjedt határozás alapj­án elhelyezett be­tétek után térített kamatlábakat pedig 5 százalékponttal emeli a kövekezők szerint: eszköze a jegybanki kamatlábak emelése. A piacgazdaságban a kamatok emelése, a pénz drágí­tása, a vállalkozók és a bankok költségérzékenységét növeli. Ez a jegybankpénz iránti kereslet mérséklődéséhez vezet, amely megakadályozza az inflációt táp­láló többletpénz-kiáramlást a gazdaságba. A jelenlegi intézkedéseknek el­vileg nálunk is pénzszűkítő, és ezzel együtt inflációellenes hatá­sa kell hogy legyen. A jegyban­ki hitelek drágítása — az MNB főosztályvezető-helyettese sze­rint — végső soron a pénz iránti kereslet csökkenéséhez vezet, ami hosszabb távon mérsékelhe­ti az inflációt. Egyébként a ka­matlábak felemelése az 1990. évi pénzpolitikai elképzelésekben is szerepelt, a kialakult helyzetben azonban szükség volt az intézke­dések egy részének előrehozata­lára. A főosztályvezető-helyettes hangoztatta, hogy az utóbbi idő­ben a pénzpiaci kamatlábak és a jegybanki kamatlábak között az indokoltnál lényegesen nagyobb különbség mutatkozott. Emiatt jelentős kereslet alakult ki az olcsó jegybanki refinanszírozási hitelek iránt, amelyeket aztán nagy nyereséggel közvetítettek ki a kereskedelmi bankok a hitel­kérelmező vállalatoknak. Ez a gyakorlat többletpénz kiáramlá­sához vezet, amely tovább ger­jesztethette volna az inflációt. Az MNB szerint a kereskedel­mi bankok csupán októberben a rövid lejáratú hiteleknél általá­ban 23-24 százalékos kamatot számítottak fel a hitelfelvevő cé­geknek, az egy éven túli hitelek kamata ebben az időszakban 22- 28 százalék között mozgott. Az MNB eközben átlagosan 14 szá­zalékkal közvetítette ki a refi­nanszírozási hiteleket. Az MNB illetékese hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben a jegybanki hitelek kamatai a jegybanki koc­kázatot sem fedezték. Ivanyos Jánosné elismerte, hogy egyúttal a jegybanknál el­helyezett betétek kamatszintje nagyon alacsony volt. A jelenle­gi emelés sem biztosítja a meg­takarítások értékállóságát, és így nem ösztönzi eléggé a kereske­­delmi bankokat jegybanki betét­jeik növelésében, a Magyar Nemzeti Bank ezért, többek kö­zött, pénzpiaci hozamú kincstár­­jegyek kibocsátásával kedvező befektetési lehetőségeket teremt a szabad pénzeszközök lekötésé­re. (MTI) Jegybanki refinanszírozási hitelek évi kamatlába Pénzintézet számára nyújtott refinanszírozási hitel­­— 1 évnél rövidebb lejárat mellett folyószámla hitel esetén 17,0 százalék likviditási hitel esetén 21,0 százalék­­— 1 évnél hosszabb lejárat mellett 17,0 százalék Egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír fedezete mellett nyújtott kölcsön esetén (lombard hitelek) 16,0 százalék Váltók viszontleszámítolása esetén, ha a viszontleszámítolás és az esedékesség közötti idő — 60 napnál rövidebb 14,0 százalék — 60—90 nap között 15,0 százalék — 60—180 nap között 16,0 százalék — 180 napnál hosszabb 17,0 százalék Sorbanállások oldása céljából nyújtott refinanszírozási hitelek esetén 21,0 százalék Magán- és kisvállalkozók hitelezése céljából nyújtott refinanszíro­zási hitel esetén 17,0 százalék Állami vagyon értékesítése céljából nyújtott refinanszírozási hitel esetén 13,0 százalék Jegybanknál saját elhatározás alapján elhelyezett betétek után té­rített évi kamatok ■— 3 hónapos lekötés esetén r— 6 hónapos lekötés esetén — 9 hónapos lekötés esetén r— 1 éves lekötés esetén 1— 2 éves lekötés esetén 13.0 százalék 14.0 százalék 15.0 százalék 17.0 százalék 18.5 százalék Merre tart az Ikarus? (Folytatás az 1. oldalról) 1. Decentralizált gazdálko­dást vezessünk be a válla­latnál, ami lehetővé teszi, hogy a telephelyek önálló jogi személyként működje­nek — az Ikarus „családján” belül. Mi ezt az önállóságot nemcsak a fehérvári gyár­nak, hanem, minden egység­nek javasoltuk. 2. A gyorsan változó piaci helyzethez a nagy szervezet nehezen tud alkalmazkodni. Ezt az élet igazolta. Ezért, olyan kisebb egységeket kell létrehozni, amelyek rugal­masan, gyorsan válaszolnak a kihívásokra. 3. Az egész iparág tőke­szegény, tőkehiányos, hiszen a restrikciós pénzügyi poli­tika minden képződő pénzre „rátenyerelt”. Ezért a rész­vénytársasági forma lehet az, amely módot nyújt külső, külföldi tőke bevonására és hatékony működtetésére. 4. A világgazdasági kihí­vásra adandó eredményes válasz elképzelhetetlen­ a jelenleginél hatékonyabb költséggazdálkodás, a je­lenleginél minőségileg költ­ségérzékenyebb szemlélet nélkül. Azaz, egyáltalán nem mindegy, hogy a gyártmá­nyokra milyen költségek ra­kódnak. Például a vállalati központ költségeinek elem­zése, vizsgálata ma, szerin­tem az egyik legfontosabb teendő . . . Summázva, olyan holding­gá alakuljon át a vállalat amelyben önálló jogi szemé­lyiségként, akár részvény­­társaságokként működve, az egységek életképessége valós versenyben mérettetik meg. — Milyen ütemben terve­zik az átalakulást? — A vagyonértékelésre az angol Price Waterhouse cé­get kértük fel, az átalaku­lást a társasági törvény sze­rint fogjuk megvalósítani. Természetesen az átalakulá­si terv részeként kell kidol­gozni az üzleti tervet épp­úgy, mint a szervezeti struk­túrára a javaslatot, vagy a pénzügyi és egyéb kapcso­latrendszerre. Visszatérve a Csepel Autógyárra: vélemé­nyem szerint egyenrangú félként kell kezelni, csak a kölcsönös előnyök alapján képzelhető el az egyesülés. Hogy történtek e tárgyalások ez ügyben, nem tudok róla.­­ A Suzukival folytatott tárgyalások meglehetősen nagy nyilvánosságot kap­tak ... — Szerintem idejekorán. S ráadásul, szerintem több, nagyon komoly akadálya van az együttműködésnek. Először is jelentős tőkére, mintegy 9,5 milliárd forint­ra volna szükség. Ez nem áll rendelkezésre, ennek csak töredéke az apport. A japán fél, ahol már megvalósított hasonló beruházást, Indiá­ban, bebizonyosodott, hogy csak nyolc év után vált ex­portképessé a termék. Első­sorban a helyi beszállítás minőségi problémái miatt. A japán fél nem vállal minő­ségbiztosítási garanciákat — nyilván a tapasztalatokból okulva. A legtöbb pénz ter­mészetesen a magyar háttér­ipar fejlesztéséhez kellene.. A japánok nem vállalnak értékesítési garanciát sem, azaz nem kívánják saját üz­lethálózatukon keresztül ér­tékesíteni az itt összeszerelt járműveket, azaz a magyar fél tehát önálló eladóként jelenne meg. A japán üzlet­­politika alapelve, hogy a magasabb hazai (belföldi) ár kompenzálja a külföldi ala­csonyabb, ám a versenyké­pességet biztosító árat... Az elképzelések szerint 50 ezer autót szerelnének össze. Ez nem gazdaságos nagyság­rend. Még akkor sem, ha ebből 25 ezret sikerülne ex­portálni ... A vállalkozás a tervek szerint három év után lenne null­szaldós . . . És addig ki finanszírozza a veszteséget? Szóval ilyen körülmények között szerin­tem a Suzuki autó magyar változatát kamikaze autónak is bátran nevezhetjük . . . — Feltételezzük, hogy si­keresen megvalósítják az átalakulást. Ám ezzel még nem­­ lesz piaca a gyár termékeinek. Mégpedig olyan piaca, ahol nyeresége­sen lehet értékesíteni az autóbuszokat! — Ez a legnehezebb kér­dés, s alaposan késésben is vagyunk. Egy biztos, hogy csak szocialista piacban és autóbuszban nem szabad gondolkodnunk... A sze­mélygépkocsi-gyártástól sem szabad idegenkedni, de sem­miképpen sem a már vázolt konstrukcióban kell gondol­kodni .. . A másik: személy­gépkocsi-összeszerelő üze­met telepíteni csak foglal­koztatási szempontok alap­ján — mondjuk Esztergom­ba — nagyon nagy hiba len­ne. Ugyanakkor az Ikarus­nál felhalmozódott gyártási, szerelési, kultúrát nem ki­használni ! — Az átalakulás együtt jár-e majd létszámleépítés­sel? — Alapvető célunk, hogy ne kerüljön sor erre. Mi itt, Fehérváron mind a négyezer dolgozónknak munkát aka­runk adni és biztosítani, hosszú távon! — Köszönöm az interjút! Stossek Mátyás Bekapcsolás február elején Mit tud az új telefonközpont? Arról volt szó, hogy Szé­kesfehérvár és környéke ka­rácsonyi „ajándékul” kapja a több mint kétmilliárd fo­rint értékű, elektronikus te­lefonközpontot. Ám a kivi­telezők, a szállítók és a sze­relők „összehoztak” két-há­­rom hónapnyi késést — jó magyar szokás szerint. Pillanatnyilag úgy áll, hogy a hiányzó fontos tar­tozékokat csak decemberben tudják helyére szerelni, s ha még az idén — váhatóan december közepén — a pos­ta megkezdi a tárolt prog­ramvezérlésű telefonközpont átvételét, akkor 1990. febru­ár elejétől, próbaüzemi jel­leggel, használatba vehetjük a 25 ezer vonalas, korszerű központot. Az osztrák Telecom cég által szállított és szerelt, elektronikus telefonközpont számos új szolgáltatásra ké­pes, mivel különleges tulaj­donságokkal rendelkezik. El­sősorban szinte hibátlanul kapcsol — hiszen milliomod­­nyi a téves kapcsolás gyako­risága. Az átvétel után Szé­kesfehérvár és a környék 52 helységének telefonelőfize­tői éjjel-nappal részt vehet­nek a belföldi és a nemzet­közi távhívásban. A különleges szolgáltatá­sok sorában lehetővé válik az úgynevezett második hí­í­vószám közbeiktatása, va­gyis az előfizető a hívást csak azoknak a partnerei­nek teszi lehetővé, akik a „titkos” második hívószá­mot ismerik. Ugyanez a technika teszi lehetővé, hogy a második , hívószámmal rendelkező előfizetők külön­böző tájékoztató szövegeket közöljenek- például a fog­orvos készülékét hívó fél megtudhatja, hogy a doktor két hétig szabadságon van. A tárolt programvezérlés segít abban is, hogy a ha­gyományos telefon­szolgál­tatások minőségileg átala­kuljanak, így a telefonéb­resztés a központ felhívása nélkül — akár egy hétre elő­re — beprogramozható. A kívánt időpontot, különle­ges tárcsahangra, közöljük: például a reggel 6:30 órai ébresztést 630 tárcsázással. Az elektronikus központ másik különleges tulajdon­sága, hogy a hívott készü­lékkel a tárcsahanggal — foglaltság esetén — közölni tudja, más is hívja. Ekkor a telefonállomás tulajdonosa eldöntheti, hogy folytatja-e a megkezdett beszélgetést, vagy megszakítva, fogadja a második hívást? A telefon más szolgálta­tásra is képes; ahogy a má­sodik hívószám esetén, úgy a nyilvános hívószámra is közöl rövid tájékoztatást. Ez a beprogramozásnak megfe­lelően lehet az üzenetrögzí­tő száma, vagy egyéb tud­nivaló. A kívánt szöveget a telefonközpontból géphang közli a hívóval. Ugyancsak otthonról megtudható és el­lenőrizhető az előfizetői díj­számolás. Vállalkozóknak, vezetőknek saját telefonuk­­ról három­ résztvevős konfe­rencia-beszélgetést kapcsol­nak, az előre megadott tele­fonelőfizetőkkel. Ami az előző hat szolgál­tatás mellett, takarékossági szempontból is lényeges: az új telefonközponthoz úgyne­vezett digitális hangfrek­venciás készülék is csatla­koztatható. Ennek előnye, hogy míg a normál készülék tárcsája minden­­ számnál körülbelül egy másodpercig forog (és ezt az időt is fize­tem), addig a digitális ké­szülék az egyre hosszabbodó, a külföldi 11-12 számjegyű hívószámok tárcsázási ide­jét, két hang kombinációjá­val, töredék idő alatt végzi. Zs. Cs. 3. OLDAL

Next