Fejér Megyei Hírlap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-01 / 285. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1989. DECEMBER 1. PÉNTEK Gazdaság- és társadalompolitika Maratoni kormányülés (Folytatás az 1. oldalról) A csütörtöki ülésen személyi kérdésekről is született döntés, ezekről a pénteki sajtótájékoztatón számol be részletesen a megbízott kormányszóvivő. Pénteken a tervek szerint a kormány tárgyal a jövő évi gazdasági programról és költségvetésről. Megvitatja a lakáspolitikai koncepciót, az ülésen foglalkozott az államivagyonalapról kidolgozott törvényjavaslattal, a tulajdonreformmal, valamint a privatizációs programmal. Amennyiben e fontos kérdések megvitatásával a kormánytagok nem végeznek, a maratoninak ígérkező ülést csak szombaton fejezik be. Bajnok Zsolt az MSZP és a kormány viszonyával kapcsolatban elmondotta: Glatz Ferenc művelődési miniszter — az MSZP szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott információival ellentétben — továbbra sem tagja a Magyar Szocialista Pártnak. A kormányban egyébként számos más olyan miniszter is van, aki nem tagja az MSZP-nek. Így nem tagja a pártnak Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter, Horváth Ferenc ipari miniszter, Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke, Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes sem. (MTI) Banán, narancs - nemcsak pult alól Ha december, akkor ünnepek, és ha ünnepek, akkor a kereskedelemnek illik jól felkészülni a vásárlók rohamaira, legyen meg minden, ami hagyományosan az ünnep tartozéka. A gyerekcsizmákba csoki-Mikulás, a karácsonyfára szaloncukor, a fa alá, a többi ajándék mellé banán, narancs, mandarin. Hogy meglesz-e mindez, arról Simon Pált, a Bakony Füszért kereskedelmi igazgatóját kérdeztük. — Az idén tizenötféle csoki-Mikulás került és kerül folyamatosan az üzletekbe, kicsi és nagy, tej- és étcsokoládé egyaránt. Újdonság, hogy az idén diabetikus termékek is kaphatók. A szaloncukor kiszállítása is megkezdődött már, különböző ízű és csomagolású fajták közül válogathatnak a vevők: a megszokott konzum mellett van deszszert, zselés, vajkaramellás, marcipános, rumos-mazsolás és gyümölcsízű szaloncukrunk is. Az áremelkedést sajnos ez az édesség sem kerülte el. Az idén biztosan nem kell sorban állni se banánért, sem más déligyümölcsért: folyamatosan érkeznek a megrendelt szállítmányok. A Füszért raktáraiban érlelik, majd továbbviszik a boltokba a megye egész területére, a kistelepülésekre is. A mennyiséggel tehát nincs baj, a kínálat már-már meghaladja a keresletet, ennek ellenére az árak továbbra is magasak. A karácsonyi ünnepekre a háziasszonyok zöme otthon készített süteményekkel, édességekkel várja a vendégeket. Az ezekhez szükséges nyersanyagok hiányától sem kell tartanunk. Lesz elég margarin — Ráma és Liga is —, az itthoni menynyiséget holland, osztrák és NSZK-beli importtal egészítik ki. Az átmenti cukorhiány az új cukor megjelenésével megszűnt, folyamatosan lesz vaníliáscukor, sütőpor — az újra kedveltté váló Váncza-féle is —, és várhatóan mazsola után sem kell üzletről üzletre járni. Albániából és Törökországból érkezik nagyobb szállítmány. A szilveszteri jó hangulathoz a módjával fogyasztott pezsgő is hozzájárulhat majd. Hazai fajtákból minden igényt ki tud elégíteni a kereskedelem. Szovjet pezsgőből az idén kevesebb lesz. Az igazgató szerint egyébként jobban jár, aki a hazait veszi, az olcsóbb is, és nem rosszabb minőségű, mint a rhasik. A december persze nemcsak az ünnepek miatt nevezetes hónap, hiszen ilyenkor indul a disznóölések szezonja is. A hurka- és kolbásztöltéshez szükséges anyagok nagyobb részéhez s hozzá lehet jutni. Rizsből ugyan kissé késve érkeztek meg az import szállítmányok, de a csomagolómalmok már dolgoznak, nem lesz gond az ellátással. Az ízesítéshez fontos fűszerekről — bors, babérlevél, majoránna, köménymag — is van elég. Ami kevesebb, az a paprika. Az idén rossz volt a termés, az őrölt pirospaprika kevés és gyenge minőségű, viszont az ára jóval magasabb, mint tavaly volt. Hiány nem lesz, mert importtal egészítik ki a hazai mennyiséget. H. Cs. Válogatják a narancsot „Magyarországon nem szabadulhat el az Infláció” Az MNB közleménye egyes jegybanki kamatlábak változásáról A Magyar Nemzeti Bank 1989. december 1-jétől egyes jegybanki hitelek kamatlábát 3 százalékponttal, a jegybanknál saját el-Az itt nem említett, továbbá a hitelpolitikai irányelvek végrehajtásáról szóló többször módosított , 1987. (XII. 28.) MNB-rendelkezésben felsorolt hitelek kamatlába nem változik. (MNB) • A jegybanki kamatlábak emelésének hátteréről IvanyosZ.Á-nosné, az MNB főosztályvezetőhelyettese tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapvető álláspontja az: Magyarországon nem szabadulhat el az infláció. A nemzetközi pénzügyi világban az infláció felgyorsulása megakadályozásának egyik elterjedt határozás alapján elhelyezett betétek után térített kamatlábakat pedig 5 százalékponttal emeli a kövekezők szerint: eszköze a jegybanki kamatlábak emelése. A piacgazdaságban a kamatok emelése, a pénz drágítása, a vállalkozók és a bankok költségérzékenységét növeli. Ez a jegybankpénz iránti kereslet mérséklődéséhez vezet, amely megakadályozza az inflációt tápláló többletpénz-kiáramlást a gazdaságba. A jelenlegi intézkedéseknek elvileg nálunk is pénzszűkítő, és ezzel együtt inflációellenes hatása kell hogy legyen. A jegybanki hitelek drágítása — az MNB főosztályvezető-helyettese szerint — végső soron a pénz iránti kereslet csökkenéséhez vezet, ami hosszabb távon mérsékelheti az inflációt. Egyébként a kamatlábak felemelése az 1990. évi pénzpolitikai elképzelésekben is szerepelt, a kialakult helyzetben azonban szükség volt az intézkedések egy részének előrehozatalára. A főosztályvezető-helyettes hangoztatta, hogy az utóbbi időben a pénzpiaci kamatlábak és a jegybanki kamatlábak között az indokoltnál lényegesen nagyobb különbség mutatkozott. Emiatt jelentős kereslet alakult ki az olcsó jegybanki refinanszírozási hitelek iránt, amelyeket aztán nagy nyereséggel közvetítettek ki a kereskedelmi bankok a hitelkérelmező vállalatoknak. Ez a gyakorlat többletpénz kiáramlásához vezet, amely tovább gerjesztethette volna az inflációt. Az MNB szerint a kereskedelmi bankok csupán októberben a rövid lejáratú hiteleknél általában 23-24 százalékos kamatot számítottak fel a hitelfelvevő cégeknek, az egy éven túli hitelek kamata ebben az időszakban 22- 28 százalék között mozgott. Az MNB eközben átlagosan 14 százalékkal közvetítette ki a refinanszírozási hiteleket. Az MNB illetékese hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben a jegybanki hitelek kamatai a jegybanki kockázatot sem fedezték. Ivanyos Jánosné elismerte, hogy egyúttal a jegybanknál elhelyezett betétek kamatszintje nagyon alacsony volt. A jelenlegi emelés sem biztosítja a megtakarítások értékállóságát, és így nem ösztönzi eléggé a kereskedelmi bankokat jegybanki betétjeik növelésében, a Magyar Nemzeti Bank ezért, többek között, pénzpiaci hozamú kincstárjegyek kibocsátásával kedvező befektetési lehetőségeket teremt a szabad pénzeszközök lekötésére. (MTI) Jegybanki refinanszírozási hitelek évi kamatlába Pénzintézet számára nyújtott refinanszírozási hitel— 1 évnél rövidebb lejárat mellett folyószámla hitel esetén 17,0 százalék likviditási hitel esetén 21,0 százalék— 1 évnél hosszabb lejárat mellett 17,0 százalék Egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír fedezete mellett nyújtott kölcsön esetén (lombard hitelek) 16,0 százalék Váltók viszontleszámítolása esetén, ha a viszontleszámítolás és az esedékesség közötti idő — 60 napnál rövidebb 14,0 százalék — 60—90 nap között 15,0 százalék — 60—180 nap között 16,0 százalék — 180 napnál hosszabb 17,0 százalék Sorbanállások oldása céljából nyújtott refinanszírozási hitelek esetén 21,0 százalék Magán- és kisvállalkozók hitelezése céljából nyújtott refinanszírozási hitel esetén 17,0 százalék Állami vagyon értékesítése céljából nyújtott refinanszírozási hitel esetén 13,0 százalék Jegybanknál saját elhatározás alapján elhelyezett betétek után térített évi kamatok ■— 3 hónapos lekötés esetén r— 6 hónapos lekötés esetén — 9 hónapos lekötés esetén r— 1 éves lekötés esetén 1— 2 éves lekötés esetén 13.0 százalék 14.0 százalék 15.0 százalék 17.0 százalék 18.5 százalék Merre tart az Ikarus? (Folytatás az 1. oldalról) 1. Decentralizált gazdálkodást vezessünk be a vállalatnál, ami lehetővé teszi, hogy a telephelyek önálló jogi személyként működjenek — az Ikarus „családján” belül. Mi ezt az önállóságot nemcsak a fehérvári gyárnak, hanem, minden egységnek javasoltuk. 2. A gyorsan változó piaci helyzethez a nagy szervezet nehezen tud alkalmazkodni. Ezt az élet igazolta. Ezért, olyan kisebb egységeket kell létrehozni, amelyek rugalmasan, gyorsan válaszolnak a kihívásokra. 3. Az egész iparág tőkeszegény, tőkehiányos, hiszen a restrikciós pénzügyi politika minden képződő pénzre „rátenyerelt”. Ezért a részvénytársasági forma lehet az, amely módot nyújt külső, külföldi tőke bevonására és hatékony működtetésére. 4. A világgazdasági kihívásra adandó eredményes válasz elképzelhetetlen a jelenleginél hatékonyabb költséggazdálkodás, a jelenleginél minőségileg költségérzékenyebb szemlélet nélkül. Azaz, egyáltalán nem mindegy, hogy a gyártmányokra milyen költségek rakódnak. Például a vállalati központ költségeinek elemzése, vizsgálata ma, szerintem az egyik legfontosabb teendő . . . Summázva, olyan holdinggá alakuljon át a vállalat amelyben önálló jogi személyiségként, akár részvénytársaságokként működve, az egységek életképessége valós versenyben mérettetik meg. — Milyen ütemben tervezik az átalakulást? — A vagyonértékelésre az angol Price Waterhouse céget kértük fel, az átalakulást a társasági törvény szerint fogjuk megvalósítani. Természetesen az átalakulási terv részeként kell kidolgozni az üzleti tervet éppúgy, mint a szervezeti struktúrára a javaslatot, vagy a pénzügyi és egyéb kapcsolatrendszerre. Visszatérve a Csepel Autógyárra: véleményem szerint egyenrangú félként kell kezelni, csak a kölcsönös előnyök alapján képzelhető el az egyesülés. Hogy történtek e tárgyalások ez ügyben, nem tudok róla. A Suzukival folytatott tárgyalások meglehetősen nagy nyilvánosságot kaptak ... — Szerintem idejekorán. S ráadásul, szerintem több, nagyon komoly akadálya van az együttműködésnek. Először is jelentős tőkére, mintegy 9,5 milliárd forintra volna szükség. Ez nem áll rendelkezésre, ennek csak töredéke az apport. A japán fél, ahol már megvalósított hasonló beruházást, Indiában, bebizonyosodott, hogy csak nyolc év után vált exportképessé a termék. Elsősorban a helyi beszállítás minőségi problémái miatt. A japán fél nem vállal minőségbiztosítási garanciákat — nyilván a tapasztalatokból okulva. A legtöbb pénz természetesen a magyar háttéripar fejlesztéséhez kellene.. A japánok nem vállalnak értékesítési garanciát sem, azaz nem kívánják saját üzlethálózatukon keresztül értékesíteni az itt összeszerelt járműveket, azaz a magyar fél tehát önálló eladóként jelenne meg. A japán üzletpolitika alapelve, hogy a magasabb hazai (belföldi) ár kompenzálja a külföldi alacsonyabb, ám a versenyképességet biztosító árat... Az elképzelések szerint 50 ezer autót szerelnének össze. Ez nem gazdaságos nagyságrend. Még akkor sem, ha ebből 25 ezret sikerülne exportálni ... A vállalkozás a tervek szerint három év után lenne nullszaldós . . . És addig ki finanszírozza a veszteséget? Szóval ilyen körülmények között szerintem a Suzuki autó magyar változatát kamikaze autónak is bátran nevezhetjük . . . — Feltételezzük, hogy sikeresen megvalósítják az átalakulást. Ám ezzel még nem lesz piaca a gyár termékeinek. Mégpedig olyan piaca, ahol nyereségesen lehet értékesíteni az autóbuszokat! — Ez a legnehezebb kérdés, s alaposan késésben is vagyunk. Egy biztos, hogy csak szocialista piacban és autóbuszban nem szabad gondolkodnunk... A személygépkocsi-gyártástól sem szabad idegenkedni, de semmiképpen sem a már vázolt konstrukcióban kell gondolkodni .. . A másik: személygépkocsi-összeszerelő üzemet telepíteni csak foglalkoztatási szempontok alapján — mondjuk Esztergomba — nagyon nagy hiba lenne. Ugyanakkor az Ikarusnál felhalmozódott gyártási, szerelési, kultúrát nem kihasználni ! — Az átalakulás együtt jár-e majd létszámleépítéssel? — Alapvető célunk, hogy ne kerüljön sor erre. Mi itt, Fehérváron mind a négyezer dolgozónknak munkát akarunk adni és biztosítani, hosszú távon! — Köszönöm az interjút! Stossek Mátyás Bekapcsolás február elején Mit tud az új telefonközpont? Arról volt szó, hogy Székesfehérvár és környéke karácsonyi „ajándékul” kapja a több mint kétmilliárd forint értékű, elektronikus telefonközpontot. Ám a kivitelezők, a szállítók és a szerelők „összehoztak” két-három hónapnyi késést — jó magyar szokás szerint. Pillanatnyilag úgy áll, hogy a hiányzó fontos tartozékokat csak decemberben tudják helyére szerelni, s ha még az idén — váhatóan december közepén — a posta megkezdi a tárolt programvezérlésű telefonközpont átvételét, akkor 1990. február elejétől, próbaüzemi jelleggel, használatba vehetjük a 25 ezer vonalas, korszerű központot. Az osztrák Telecom cég által szállított és szerelt, elektronikus telefonközpont számos új szolgáltatásra képes, mivel különleges tulajdonságokkal rendelkezik. Elsősorban szinte hibátlanul kapcsol — hiszen milliomodnyi a téves kapcsolás gyakorisága. Az átvétel után Székesfehérvár és a környék 52 helységének telefonelőfizetői éjjel-nappal részt vehetnek a belföldi és a nemzetközi távhívásban. A különleges szolgáltatások sorában lehetővé válik az úgynevezett második híívószám közbeiktatása, vagyis az előfizető a hívást csak azoknak a partnereinek teszi lehetővé, akik a „titkos” második hívószámot ismerik. Ugyanez a technika teszi lehetővé, hogy a második , hívószámmal rendelkező előfizetők különböző tájékoztató szövegeket közöljenek- például a fogorvos készülékét hívó fél megtudhatja, hogy a doktor két hétig szabadságon van. A tárolt programvezérlés segít abban is, hogy a hagyományos telefonszolgáltatások minőségileg átalakuljanak, így a telefonébresztés a központ felhívása nélkül — akár egy hétre előre — beprogramozható. A kívánt időpontot, különleges tárcsahangra, közöljük: például a reggel 6:30 órai ébresztést 630 tárcsázással. Az elektronikus központ másik különleges tulajdonsága, hogy a hívott készülékkel a tárcsahanggal — foglaltság esetén — közölni tudja, más is hívja. Ekkor a telefonállomás tulajdonosa eldöntheti, hogy folytatja-e a megkezdett beszélgetést, vagy megszakítva, fogadja a második hívást? A telefon más szolgáltatásra is képes; ahogy a második hívószám esetén, úgy a nyilvános hívószámra is közöl rövid tájékoztatást. Ez a beprogramozásnak megfelelően lehet az üzenetrögzítő száma, vagy egyéb tudnivaló. A kívánt szöveget a telefonközpontból géphang közli a hívóval. Ugyancsak otthonról megtudható és ellenőrizhető az előfizetői díjszámolás. Vállalkozóknak, vezetőknek saját telefonukról három résztvevős konferencia-beszélgetést kapcsolnak, az előre megadott telefonelőfizetőkkel. Ami az előző hat szolgáltatás mellett, takarékossági szempontból is lényeges: az új telefonközponthoz úgynevezett digitális hangfrekvenciás készülék is csatlakoztatható. Ennek előnye, hogy míg a normál készülék tárcsája minden számnál körülbelül egy másodpercig forog (és ezt az időt is fizetem), addig a digitális készülék az egyre hosszabbodó, a külföldi 11-12 számjegyű hívószámok tárcsázási idejét, két hang kombinációjával, töredék idő alatt végzi. Zs. Cs. 3. OLDAL