Fejér Megyei Hírlap, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-01 / 230. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1990. OKTÓBER 1. HÉTFŐ További „karcsúsítás” szükséges Létszámcsökkentés, az átszervezés az AREV-nél „Támadni” kell továbbra is - így összegezte a vállalat előtt álló feladatokat Bikádi László, az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat a múlt év őszén megválasztott vezérigazgatója, akit mostanában erősített meg posztján az újraválasztott vállalati tanács. Az ARÉV jövedelmezősége 1989-ben drasztikusan csökkent. Ezt ugyan több, részben külső tényező együttes hatása okozta, annyiban azonban a vállalat vezetése is ludas volt, hogy semmit sem tett ennek kivédésére, jóllehet egyes mutatók már 1988-ban előre jelezték a kedvezőtlen változást - amint azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megállapította. Az idei év első felében azonban biztató jelek mutatkoztak a vállalat gazdálkodásában. Közel 100 millió forint értékben csökkentek a vállalat készletei a tavalyihoz képest, s felére csökkent a készletek átlagos tárolási ideje. Csökkentek az ARÉV kintlevőségei, miáltal apadt rövid lejáratú hiteleinek állománya is. A cég épületeinek fenntartása, üzemeltetése 1988-ban 18 millió forintnyi veszteséget okozott. Szigorúan ügyelve a gazdaságosságra, sikerült az idén átbillenteni a mérleg nyelvét, jövőre pedig már 50-70 milliónyi nyereséget remélnek az épületek hasznosítása révén. Kényszerű létszámcsökkentésre is sor került: a szellemi foglalkozásúak állománya 220 fővel lett kisebb nyolc hónap alatt. Mindez azonban kevés az üdvösséghez. Az ARÉV csaknem száz vezetője körében közvélemény-kutatást végeztek. A megkérdezettek további intézkedéseket sürgettek. Bürokratikusnak tartják a vállalat vezetését, túlzottan bonyolultnak működési mechanizmusát, nem eléggé elhatároltnak az alkalmazottak felelősségét. Igazságosabb bérezést, a teljesítmény nagyobb megbecsülését, takarékosabb gazdálkodást tartanának kívánatosnak. Mindezeknek a jogos kifogásoknak, észrevételeknek a figyelembevételével terjesztette a vállalati tanács elé a vezérigazgató a cég további sorsára vonatkozó terveit. Ezek közül a legfontosabb, miszerint átalakítják a vállalat szervezetét: nyolc önálló gazdálkodó egységet hoznak létre. A vezérigazgató munkáját 40-45 főből - főként menedzserekből álló - gárda segíti majd. Aki nem dolgozik eredményesen, az veheti a munkakönyvét. Ezt az elvet nemcsak az önálló egységek igazgatói esetében, de az egységeken belül is érvényesítik majd - mondta el Bikádi László. Egyúttal a korábban öt lépcsőből álló vezetői hierarchiát háromfokúra egyszerűsítik. Megszűnik a négy vezérigazgató-helyettesi poszt is. A vállalat átalakítását célzó tervek átmenetet jelentenének a vállalat privatizálásához. Ennek végrehajtásához azonban még több törvény megalkotása hiányzik. Példának okáért a számviteli törvényt említem. Ezt decemberben tűzi napirendre az Országgyűlés, és - várhatóan - 1992-től lép majd életbe - mondotta Bikádi László. A vállalat piaci kilátásairól is szólt a vezérigazgató. - A belföldi piac tovább szűkül. Ugyanakkor növekedett a vállalatnál az építőipari tevékenység nyugatra irányuló exportja. Érdekeltek vagyunk a szovjet piacon is. A kormány feloldotta a tilalmat, amely a jamburgi gázvezeték építésére kötött szerződésekre vonatkozik. Munkát kaptunk Tengizben, és több-vállalatközi - barterüzletről is tárgyalunk. Az idén az ARÉV által előállított építőipari termékekből többet sikerült eladni, mint az elmúlt évben, s irántuk - reményeink szerint - jövőre sem csökken majd a kereslet. A szervezeti átalakítás mellett elkerülhetetlennek látszik a dolgozók létszámának további csökkentése. Ez elsősorban a szellemi foglalkozásúakat érinti, számuk száz fővel ismét kevesebb lesz. „Mondanom sem kell, hogy nem én vezetem a vállalatnál a népszerűségi listát” - jegyezte meg ezzel kapcsolatban a vezérigazgató. (b. kiss) A felvétel az ARÉV gipsztermékeket előállító üzemében készült FIGYELEH: Legolcsóbban építőanyagot! 4-10 m-ig fenyőgerendák 50 mm-es gyalult palló hajópadló, tetőléc, lambéria, tölgy, kőris szalagparketták téglák, cserepek és még sok más építőanyag. Cím: Építőanyag kereskedés Ádánd, Berzsenyi u. (Siófoktól 10 km-re.) Nyitva: 8—16-ig szombat: 0-13-ig. Érdeklődni: 84/13-345 telefonon: 25 438 Gazdaság és társadalom 1990. október 1-jén megnyitjuk: SZÁMÍTÓGÉPSZERVIZÜNKET és ügyfélszolgálati irodánkat Címe: Székesfehérvár, Benke F. u. 14. Szolgáltatásaink: - Számítástechnikai eszközök forgalmazása - Lakossági személyi számítógépek javítása (Commodore család, TV Computer, egyéb) - Közületek számítógépparkjának szervizelése (PC/XTAT) - Átalánydíjas javítás és karbantartás - Oktatás (Operátori alapszintű képzés) - Garancia átvállalás AKClét KEDVEZMÉNY Október hónapban megkötött átalánydíjas javítási és karbantartási szerződés esetén a konfigurációtól függően 30— 50% engedményt adunk. Hívjon bennünket, készséggel segítünk. Telefon és Fax: (22) 27-682 23 395 AMIBE AZ EMBER BELESZÜLETIK... A GAZDÁLKODÁSRÓL -ILLÚZIÓK NÉLKÜL Bocsásson meg nekem Perbai József a hasonlatért, de az ő sorsa hasonlatos az állatorvosi lóéhoz, amelyiken minden betegség tanulmányozható. Az ő (és generációja nagy része) sorsán is tanulmányozható az eltelt évtizedek nyoma. Volt gazdálkodó, kulák, téesztag, (még párttag is!), aztán pártonkívüli, nyugdíjas és megint gazdálkodó. Ez mind belefért hatvan esztendejébe. Egy soha nem változott azonban: a föld és a jószág iránti hűsége. Se Hollandia, se Dánia Perbai József és felesége Bicskén, a (még) Lenin úton laknak, olyan módosabb, régifajta házban. A nyáron át áhított eső most ömlik, a gazdát is itthon marasztotta. Nemrég nyugdíjas, de nem pihen, mert a három évtizedes kitérő után ismét úgy gazdálkodik, mint egykoron. Ismét a maga ura lenne? Igen, de hiába az illúzió! Ehhez végig kellett élnie, amit végigélt. A felesége nem különben. Az édesapja harminckét hold földön gazdálkodott, mikor a kegyetlen beszolgáltatások idején a padláson „felejtett” két zsák kukoricájáért a szegedi Csillagbörtönbe vitték. A fia akkor éppen „kulákkatonaként” szolgált Szolnokon, az édesanyjukat meg kitették a házból. A mese innen kezdődik, a konyhában beszélgetünk. Perbai József úgy idéz mindent, mintha csak tegnap lett volna. Külsőre olyan, mint egy óriás. Magas, széparcú felesége szüntelenül tesz-vesz. Mint mindig. Időnként közbeszólt: te Józsi, emlékszel? - Mikor katonának vittek, úgy sírtam, mint egy két hónapos gyerek - mondja Józsi a lovaim után. Ó, micsoda bogárfekete kettő volt! Meg két hófehér szürkém. Akkor rúgtam be először, mikor eladtam őket a fehérvári vásáron. Éreztem én, nem lesz jó vége annak, ami itt alakul. Aztán anyám visszakerült a házba, apám hazajött, én leszereltem, dolgoztunk. A harminckét holdból elvettek tizenhatot, Felcsúton, egy tagban volt egy beszálló házikóval, amibe belefért két ló csikójával. Kínáltak helyette csereingatlant Bodméron. Még a környékbeliek is azt mondták, rá megélni nem lehet rajta, az ürge is sírva megy el onnan a gyerekeivel! Akkor már - első ízben - menekült volna a fiatal Perbai Bicskéről, de nem eresztették. Elvégezte a polgárit, az aranykalászos iskolát, járta a mezőgazdasági technikumot. Másodszor is útnak indult, de akkor még a felesége nem engedte. Az ötvenhatos forradalom évében nősült, nem vett részt semmiben. A forradalom idején is csak dolgozott. - Annyi huzavona után belefáradtam én a harcokba. De a hülye fejemmel vettem még két darab földet is, pedig láttam, nem lesz itt se Hollandia, se Dánia! A lenini elvek alapján lesz itt téesz. Kényszer. Harmincegy év a Búzakalászban Kati néni a kávéspoharakkal csörög, magának helyes pöttyös bögrébe tölt. Nem is tudom, mikor láttam ilyen bögrét... - Már ötvenkilencet írtunk - kavargatja kávéját Perbai József. - Alakultak a téeszek Bicskén is. Hívattak, húzkáltak, cihelődtek velem. De miért én legyek az első belépő? Az igazi gazdák bizony nem voltak benne... Mondták, persze, ha én beadom a derekam, jönnek a többiek is. Márciusban láttam, nincs kiút, üsse kő, aláírok! Bevittem a földet, három lovat, két tehenet, három növendék borjút, egy csikót, két szekeret, ekét, vetőgépet, fogast, az összes búzavetőt, baldacint, lucernát, árpát, zabot, a tavaszi vetőmagot. S bár éreztem már fél év múlva, hogy nem úgy lesz az, mint a mesében van, harmincegy évet lehúztam egyvégtében, egy helyen, a Búzakalászban. Kati nénitől tejet kérek a kávémba, ha katonásan mondja: nincs tej! Merthogy tizennyolc éven át tejcsarnokos volt.Tamáskodó kérdéseimre táncol kezében a pöttyös bögre, már háromszor eltörölgette. - Hogy mert volna változtatni? Nem úgy volt, mint most ti képzelitek! A háború után ötvenhatig talán olyan papsajt volt a mi élet? Írd csak !Tisztességesen szuszogni se mertünk! Mikor összekerültünk, tíz hold negyedes kukoricát kapáltunk. Tüdőd, mi az? A két kislányunk ült a föld szélén, majd a szívem szakadt meg! De csinálni kellett a csöndért. Aztán meg jó lett. S akár szép, akár nem (így utólag), elkövetkezett a párttagság ideje is. Védeni a külső emberektől a téeszt, hangzott az agitáció. Szerbai József a legutolsó kongresszusig védte. S közben nem hagytak föl a régi életformával. A gazdaságot nem engedték szétszéledni, harminc-negyven hízó, száz kacsa, liba, tyúk nevelődött a háznál. A két lány a főiskola végéig dolgozott a vakációban a kombájn mellett, a többi napokon mivel mit. Moslékot vinni, ekézni, kapálni, mindent. - Ezt nem lehet abbahagyni. - Amibe az ember beleszületik, az beivódik a vérébe - tárja szét óriási tenyereit a gazda. Keze fekete a jóféle fekete szőlejétől. Mert az igazán mintha a szőlősgazdák között. - Soha nem mondtam le róla, hogy egyszer megint úgy gazdálkodom, mint régen... - Az ötvenkilences esztendőt nem dobtuk félre, s a jóisten megsegített - toldja meg Kati néni. - De igazságtalan, hogy béreljük a földet! Késik a földtörvény Elállt az eső, hátramegyünk az udvarba. Matyi, a ló nezdegél kifelé az istállóból. A bikái- a régi szülői ház istállójában bíznak, a Botond téren. Siráfkocsi, festésre váró cséta letakarva, megőriztetnek, mint a harmincéves Pannónia. Gép nincs. - Mikorra termelem ki a drága gépek árát? - teszi föl a kérdést a régi újgazda. S innénnél fogva félre az illúziókkal farmergazdaságról, modern, kényelmes gazdálkodásról. A földtörvény húzódik, az ország meg fél, hogy kenyér nélkül marad. A föliszagolás, hogy majd megművelem a parlagot is, hamar alábbhagynia ilyen drágán termelek, az nem jó. A sok új kisgazda az első pofontól visszaretten. Szánt, vet, arat, gépet, műtrágyát vásárol, adót fizet. S még élni is kell. Most minden csurom víz, de a szárazságról nem lehet megfeledkezni. - Mióta a cipőm magam kötöm, nem emlékszem ilyen aszályokra - néz az ezúttal kíméletesebb égboltra Perbai József. - Azt mondom én, hogy a stabil gazdaságokat hagyják meg, csak csökkentsék az adminisztrációt. Igazítsanak az árakon, mert a kiadást hogyan termeli vissza a termelő? Amelyik gazdaság megcsak libeg a víz tetején, mint a hólyag, azt... Aki meg gazdálkodni akar, adjanak hozzá földet. Amennyit megművel. Amennyit bír. A kiskapuban azért még megkérdem: mit jósol a jóra? Azt mondja, tíz évet. Tíz kemény évet. Zsohár Mendift 1. OLDAL LEHET OLCSÓN IS JÓT! Magánszemélyek, viszonteladók FIGYELEM Október 4-én nyílik a Poli-Flak magyar-német Kft. új üzlete a „NEPTUN" márkabolt. EGÉSZ ÉVBEN TERME -I“DER^ hullámain. Öblítő és illatszerek, mosó, tisztálko- IBSI JaPsldó, fertőtlenítő szer» *. Gépjárművek üzemeltet _ i, _ _ téséhez: fagyállók, szél^ ^ | UpJ védőmosó. Ioncserék Várjuk kedves vásárlóinkat! S.fvár.. Kereszttöltés u. 2. (Hármashídi Vízműnél) Jj TeL: 22/12-841 Fax: 22/11-832 Telex: 21-207