Fejér Megyei Hírlap, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-01 / 230. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1990. OKTÓBER 1. HÉTFŐ További „karcsúsítás” szükséges Létszámcsökkentés, az átszervezés az AREV-nél „Támadni” kell továbbra is - így összegezte a vállalat előtt álló feladatokat Bikádi László, az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat a múlt év őszén megvá­lasztott vezérigazgatója, akit mostanában erősített meg poszt­ján az újraválasztott vállalati ta­nács. Az ARÉV jövedelmezősége 1989-ben drasztikusan csökkent. Ezt ugyan több, részben külső tényező együttes hatása okozta, annyiban azonban a vállalat veze­tése is ludas volt, hogy semmit sem tett ennek kivédésére, jólle­het egyes mutatók már 1988-ban előre jelezték a kedvezőtlen vál­tozást - amint azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megállapította. Az idei év első felében azon­ban biztató jelek mutatkoztak a vállalat gazdálkodásában. Közel 100 millió forint értékben csök­kentek a vállalat készletei a tava­lyihoz képest, s felére csökkent a készletek átlagos tárolási ideje. Csökkentek az ARÉV kintlevősé­­gei, miáltal apadt rövid lejáratú hiteleinek állománya is. A cég épületeinek fenntartása, üzemel­tetése 1988-ban 18 millió forint­nyi veszteséget okozott. Szigo­rúan ügyelve a gazdaságosságra, sikerült az idén átbillenteni a mér­leg nyelvét, jövőre pedig már 50-70 milliónyi nyereséget remél­nek az épületek hasznosítása ré­vén. Kényszerű létszámcsökken­tésre is sor került: a szellemi fog­lalkozásúak állománya 220 fővel lett kisebb nyolc hónap alatt. Mindez azonban kevés az üd­vösséghez. Az ARÉV csaknem száz vezetője körében közvéle­mény-kutatást végeztek. A meg­kérdezettek további intézkedése­ket sürgettek. Bürokratikusnak tartják a vállalat vezetését, túlzot­tan bonyolultnak működési me­chanizmusát, nem eléggé elhatá­­roltnak az alkalmazottak felelős­ségét. Igazságosabb bérezést, a teljesítmény nagyobb megbecsü­lését, takarékosabb gazdálkodást tartanának kívánatosnak. Mind­ezeknek a jogos kifogásoknak, észrevételeknek a figyelembevé­telével terjesztette a vállalati ta­nács elé a vezérigazgató a cég további sorsára vonatkozó terve­it. Ezek közül a legfontosabb, mi­szerint átalakítják a vállalat szer­vezetét: nyolc önálló gazdálkodó egységet hoznak létre. A vezér­­igazgató munkáját 40-45 főből - főként menedzserekből álló - gárda segíti majd. Aki nem dolgo­zik eredményesen, az veheti a munkakönyvét. Ezt az elvet nem­csak az önálló egységek igazgatói esetében, de az egységeken belül is érvényesítik majd - mondta el Bikádi László. Egyúttal a koráb­ban öt lépcsőből álló vezetői hie­rarchiát háromfokúra egyszerűsí­tik. Megszűnik a négy vezérigaz­gató-helyettesi poszt is.­­ A vállalat átalakítását célzó tervek átmenetet jelentenének a vállalat privatizálásához. Ennek végrehajtásához azonban még több törvény megalkotása hiány­zik. Példának okáért a számviteli törvényt említem. Ezt december­ben tűzi napirendre az Ország­­gyűlés, és - várhatóan - 1992-től lép majd életbe - mondotta Bi­kádi László. A vállalat piaci kilátásairól is szólt a vezérigazgató. - A belföldi piac tovább szű­kül. Ugyanakkor növekedett a vállalatnál az építőipari tevékeny­ség nyugatra irányuló exportja. Érdekeltek vagyunk a szovjet pia­con is. A kormány feloldotta a tilalmat, amely a jamburgi gázve­zeték építésére kötött szerződé­sekre vonatkozik. Munkát kap­­tunk Tengizben, és több-vállalat­­közi - barterüzletről is tárgya­lunk. Az idén az ARÉV által előállított építőipari termékek­ből többet sikerült eladni, mint az elmúlt évben, s irántuk - remé­nyeink szerint - jövőre sem csök­ken majd a kereslet. A szervezeti átalakítás mellett elkerülhetetlennek látszik a dol­gozók létszámának további csök­kentése. Ez elsősorban a szellemi foglalkozásúakat érinti, számuk száz fővel ismét kevesebb lesz. „Mondanom sem kell, hogy nem én vezetem a vállalatnál a népsze­rűségi listát” - jegyezte meg ezzel kapcsolatban a vezérigazgató. (b. kiss) A felvétel az ARÉV gipsztermékeket előállító üzemében készült FIGYELEH: Legolcsóbban építőanyagot! 4-10 m-ig fenyőgerendák 50 mm-es gyalult palló hajópadló, tetőléc, lambéria, tölgy, kőris szalagparketták téglák, cserepek és még sok más építőanyag. Cím: Építőanyag kereskedés Ádánd, Berzsenyi u. (Siófoktól 10 km-re.) Nyitva: 8—16-ig szombat: 0-13-ig. Érdeklődni: 84/13-345 telefonon: 25 438 Gazdaság és társadalom 1990. október 1-jén megnyitjuk: SZÁMÍTÓGÉPSZERVIZÜNKET és­­ ügyfélszolgálati irodánkat Címe: Székesfehérvár, Benke F. u. 14. Szolgáltatásaink: - Számítástechnikai eszközök forgalmazása - Lakossági személyi számítógépek javítása (Commodore család, TV Computer, egyéb) - Közületek számítógépparkjának szervizelése (PC/XT­AT) - Átalánydíjas javítás és karbantartás - Oktatás (Operátori alapszintű képzés) - Garancia átvállalás AKClét KEDVEZMÉNY Október hónapban megkötött átalánydíjas javítási és karbantartási szerződés esetén a konfigurációtól függően 30— 50% engedményt adunk. Hívjon bennünket, készséggel segítünk. Telefon és Fax­: (22) 27-682 23 395 AMIBE AZ EMBER BELESZÜLETIK... A GAZDÁLKODÁSRÓL -ILLÚZIÓK NÉLKÜL Bocsásson meg nekem Perbai József a hasonlatért, de az ő sorsa hasonlatos az állatorvosi lóéhoz, amelyiken minden betegség tanulmányozható. Az ő (és generációja nagy része) sorsán is tanulmányozható az eltelt évtizedek nyoma. Volt gazdálkodó, kulák, téesztag, (még párttag is!), aztán pártonkívüli, nyugdí­­jas és megint gazdálkodó. Ez mind belefért hatvan esztendejé­be. Egy soha nem változott azonban: a föld és a jószág iránti hűsége. Se Hollandia, se Dánia Perbai József és felesége Bics­kén, a (még) Lenin úton laknak, olyan módosabb, régifajta ház­ban. A nyáron át áhított eső most ömlik, a gazdát is itthon marasz­­totta. Nemrég nyugdíjas, de nem pihen, mert a három évtizedes kitérő után ismét úgy gazdálko­dik, mint egykoron. Ismét a maga ura lenne? Igen, de hiába az illú­zió! Ehhez végig kellett élnie, amit végigélt. A felesége nem kü­lönben. Az édesapja harminckét hold földön gazdálkodott, mikor a ke­gyetlen beszolgáltatások idején a padláson „felejtett” két zsák ku­koricájáért a szegedi Csillagbör­tönbe vitték. A fia akkor éppen „kulákkatonaként” szolgált Szol­nokon, az édesanyjukat meg ki­tették a házból. A mese innen kezdődik, a konyhában beszélgetünk. Perbai József úgy idéz mindent, mintha csak tegnap lett volna. Külsőre olyan, mint egy óriás. Magas, széparcú felesége szüntelenül tesz-vesz. Mint mindig. Időnként közbeszólt: te Józsi, emlékszel? - Mikor katonának­ vittek, úgy sírtam, mint egy két hónapos gye­rek - mondja Józsi­­ a lovaim után. Ó, micsoda bogárfekete kettő volt! Meg két hófehér szür­kém. Akkor rúgtam be először, mikor eladtam őket a fehérvári vásáron. Éreztem én, nem lesz jó vége annak, ami itt alakul. Aztán anyám visszakerült a házba, apám hazajött, én leszereltem, dolgoztunk. A harminckét hold­ból elvettek tizenhatot, Felcsú­­ton, egy tagban volt egy beszálló házikóval, amibe belefért két ló csikójával. Kínáltak helyette cse­reingatlant Bodméron. Még a környékbeliek is azt mondták, rá megélni nem lehet rajta, az ürge is sírva megy el onnan a gyerekei­vel! Akkor már - első ízben - mene­kült volna a fiatal Perbai Bicské­ről, de nem eresztették. Elvé­gezte a polgárit, az arany­kalászos iskolát, járta a mezőgazdasági technikumot. Másodszor is útnak indult, de akkor még a felesége nem engedte. Az ötvenhatos for­radalom évében nősült, nem vett részt semmiben. A forradalom idején is csak dolgozott. - Annyi huzavona után belefá­radtam én a harcokba. De a hülye fejemmel vettem még két darab földet is, pedig láttam, nem lesz itt se Hollandia, se Dánia! A lenini elvek alapján lesz itt téesz. Kényszer. Harmincegy év a Búzakalászban Kati néni a kávéspoharakkal csörög, magának helyes pöttyös bögrébe tölt. Nem is tudom, mi­kor láttam ilyen bögrét... - Már ötvenkilencet írtunk - kavargatja kávéját Perbai József. - Alakultak a téeszek Bicskén is. Hívattak, húzkáltak, cihelődtek velem. De miért én legyek az első belépő? Az igazi gazdák bi­zony nem voltak benne... Mond­ták, persze, ha én beadom a dere­kam, jönnek a többiek is. Márci­usban láttam, nincs kiút, üsse kő, aláírok! Bevittem a földet, három lovat, két tehenet, három növen­dék borjút, egy csikót, két szeke­ret, ekét, vetőgépet, fogast, az összes búzavetőt, baldacint, lu­cernát, árpát, zabot, a tavaszi vetőmagot. S bár éreztem már fél év múlva, hogy nem úgy lesz az, mint a mesében van, harm­incegy évet lehúztam egyvégtében, egy helyen, a Búzakalászban. Kati nénitől tejet kérek a ká­vémba, ha katonásan mondja: nincs tej! Merthogy tizennyolc éven át tejcsarnokos volt.Tamás­­kodó kérdéseimre táncol kezé­ben a pöttyös bögre, már három­szor eltörölgette. - Hogy mert volna változtatni? Nem úgy volt, mint most ti képze­litek! A háború után ötvenhatig talán olyan papsajt volt a mi élet? Írd csak !Tisztességesen szuszogni se mertünk! Mikor összekerül­tünk, tíz hold negyedes kukoricát kapáltunk. Tüdőd, mi az? A két kislányunk ült a föld szélén, majd a szívem szakadt meg! De csi­nálni kellett a csöndért. Aztán meg jó lett. S akár szép, akár nem (így utólag), elkövetkezett a párttag­ság ideje is. Védeni a külső embe­rektől a téeszt, hangzott az agitá­ció. S­zerbai József a legutolsó kongresszusig védte. S közben nem hagytak föl a régi életformá­val. A gazdaságot nem engedték szétszéledni, harminc-negyven hízó, száz kacsa, liba, tyúk neve­lődött a háznál. A két lány a főiskola végéig dolgozott a vaká­cióban a kombájn mellett, a többi napokon mivel mit. Moslékot vin­ni, ekézni, kapálni, mindent. - Ezt nem lehet abbahagyni. - Amibe az ember beleszületik, az beivódik a vérébe - tárja szét óriási tenyereit a gazda. Keze fekete a jóféle fekete szőlejétől. Mert az igazán mintha a szőlős­gazdák között. - Soha nem mond­tam le róla, hogy egyszer megint úgy gazdálkodom, mint régen... - Az ötvenkilences esztendőt nem dobtuk félre,­ s a jóisten megsegített - toldja meg Kati né­ni. - De igazságtalan, hogy bérel­jük a földet! Késik a földtörvény Elállt az eső, hátramegyünk az udvarba. Matyi, a ló nezdegél kifelé az istállóból. A bikái- a régi szülői ház istállójában bíznak, a Botond téren. Siráfkocsi, fes­tésre váró cséta letakarva, megő­riztetnek, mint a harmincéves Pannónia. Gép nincs. - Mikorra termelem ki a drága gépek árát? - teszi föl a kérdést a régi újgazda. S in­nénnél fogva félre az illúziókkal farmergazda­ságról, modern, kényelmes gaz­dálkodásról.­­ A földtörvény hú­zódik, az ország meg fél, hogy kenyér nélkül marad. A f­öli­szago­lás, hogy majd megművelem a parlagot is, hamar alábbhagynia ilyen drágán termelek, az nem jó. A sok új kisgazda az első pofontól visszaretten. Szánt, vet, arat, gépet, műtrágyát vásárol, adót fizet. S még élni is kell. Most minden csurom víz, de a szárazságról nem lehet megfeled­kezni. - Mióta a cipőm magam kö­töm, nem emlékszem ilyen aszá­lyokra - néz az ezúttal kímélete­sebb égboltra Perbai József. - Azt mondom én, hogy a stabil gazdaságokat hagyják meg, csak csökkentsék az adminisztrációt. Igazítsanak az árakon, mert a kiadást hogyan termeli vissza a termelő? Amelyik gazdaság meg­­csak libeg a víz tetején, mint a hólyag, azt... Aki meg gazdál­kodni akar, adjanak hozzá földet. Amennyit megművel. Amennyit bír. A kiskapuban azért még meg­kérdem: mit jósol a jóra? Azt­ mondja, tíz évet. Tíz kemény évet. Zsohár Me­ndift 1. OLDAL LEHET OLCSÓN IS JÓT! Magánszemélyek, viszonteladók FIGYELEM Október 4-én nyílik a Poli-Flak magyar-német Kft. új üzlete a „NEPTUN" márkabolt. EGÉSZ ÉVBEN TERME -I“DER­^ hullámain. Öblítő és illat­szerek, mosó, tisztálko- IBSI JaPsl­dó, fertőtlenítő szer» *. Gépjárművek üzemelte­t _ i, _ _ téséhez: fagyállók, szél­^ ^ | U­pJ védőmosó. Ioncserék­ Várjuk kedves vásárlóinkat! S­.fvár.. Kereszttöltés u. 2. (Hármashídi Vízműnél) Jj TeL: 22/12-841 Fax: 22/11-832 Telex: 21-207

Next