Fejér Megyei Hírlap, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-01 / 256. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1991. NOVEMBER 1. PÉNTEK Rendkívüli felmondás , dupla végkielégítés Munkakönyv nélkül Megszűnik a munkakönyv. Ez volt az elmúlt negyven évben a munkavállalók életének egyik legfontosabb attribútuma. Mi lesz most velünk? Nem lesznek többé vándormadarak? És minek alapján állapítják meg az új munkahelyen a fizetést? Az Atlantic Sajtószolgálat ezekre a kérdésekre kereste a választ a Munkaügyi Minisztérium jogi osztályán. - A munkakönyv jellegzetesen „szocialista” intézmény volt, amely meglehetősen egyoldalúan szolgálta a munkaadó érdekeit - mondotta dr. Horváth István, aki részt vett a tervezet kidolgozásában. Például azáltal, hogy az egyébként szintén elavult erkölcsi norma alapján lehetővé tette a gyakori munkahely-változtatók diszkriminálását. Hátrányára szolgált a munkavállalónak az is, hogy a fizetését nem munkaköre és várható teljesítménye alapján állapították meg, hanem az előtőhöz igazították. Dr. Horváth István szerint az új törvényi szabályozás nem zárja ki a munkakönyv által nyújtott pozitív információ továbbadását. Ha maga a munkavállaló kívánja, akkor a munkáltató köteles kiállítani egy úgynevezett működési bizonyítványt, amely ajánlólevélként is felhasználható. Megmarad továbbá a munkáltatói igazolások rendszere, amit szintén akkor kap az ember, amikor eltávozik egy munkahelyről, de a nyugdíjhoz vagy más célból szüksége van bizonyítékra arról, hol dolgozott, meg arról is, hogy előző munkahelyéről tartozás nélkül távozott. A munkakönyvvel a jelek szerint a régi rendszer erőszakszervezetének egyik intézményétől búcsúzunk, a nyugat-európai gyakorlathoz kerülünk közelebb. A törvénytervezet azonban számos egyéb újdonságot is tartogat. A diszkrimináció tilalma az eddigi jogszabályokban csak a faji, nemek közötti megkülönböztetést tiltotta. Most új paragrafus kerül törvénybe, amely tiltja a politikai meggyőződés és az érdekképviselethez tartozás alapján való megkülönböztetést is. Külön kimondja: előléptetésnél nemi, faji, politikai és szervezeti hovatartozás nem lehet szempont! A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előírása alapján bekerül a törvénybe: szakszervezeti tagságot a munkahelyeken sem tiltani, sem előírni nem szabad. Az ötvennél több embert foglalkoztató munkahelyen kötelező üzemi tanácsot választani. Amikor a törvény egyik megfogalmazóját megkérdeztük, miben különbözik ez a testület a korábbi üzemi bizottságoktól, a válasz így hangzott: - A jelölésnél nem ül ott a párttitkár és az igazgató sem. A munkáltató semmilyen módon nem vehet részt a jelölőbizottság munkájában. A legkényesebb és legtöbbet vitatott munkaügyi konfliktus a munkaviszony megszüntetése. Részletesen szabályozza a tervezet a „rendkívüli felmondást”, melyre csak abban az esetben kerülhet sor, ha „a másik fél olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.” Hogy ezzel a kissé képlékenyen megfogalmazott rendelkezéssel a munkáltatónak ne legyen lehetősége visszaélni, a javaslat kimondja: rendkívüli felmondás esetén a törvény által előírt végkielégítés kétszeresét köteles leszurkolni. A külföldi példákhoz való alkalmazkodásnak megvannak a korlátai, azokból mindent ki lehet olvasni és mindennek az ellenkezőjét. Mégis vannak rendelkezések, amelyek kifejezetten az új gazdasági berendezkedéshez és külföldi gyakorlathoz igazítják a munkaügyi törvénykezést. Egy példa: megjelenik a magyar munkajogban az „üzemi titok” és az üzleti titok” fogalma. Mindkettőről a munkáltató dönt. , ,, Rékássy Zoltán ----------------------—i—I----------- SKANDINÁV TALAJMŰVELŐ GÉPEK. A finn Valmet cég 60-180 lóerős turbó-dízel traktorait és a norvég Kverneland cég váltva forgató, vibrációs ekéit mutatták be csütörtökön Székesfehérváron, az Aranybulla Rt. mezőgazdasági gépbemutatóján. Mint Stéger András, az rt. igazgató-főmérnöke elmondta, a néhány hónapja kipróbálás alatt álló finn traktorokat a Rába-Steiger erőgépek lecserélésére vásárolták, s tapasztalatuk szerint talajművelésnél a Valmet traktor legalább egyharmaddal kevesebb üzemanyagot fogyaszt elődeinél. Az ankéton Szalai Zsigmond, az OKHB osztályvezetője ismertette: a skandináv talajművelő gépek megvásárolásához gazdaságoknak és magánfarmereknek kedvezményes exportfejlesztő, illetve lízinghitelt nyújtanak a kereskedelmi bankok. A tervek szerint a fehérvári Aranybulla Rt. a finn Valmet traktorok bemutatóüzeme lesz Fotó: Gregority Antal A zaj •. Figyelem a szokásos műsort: persze, a bűnös a sajtó, a „gaz” liberálisok, szocialisták, „komenisták”, mindenki, aki más véleményen van. Kezdetben még fölsoroltam mindent, mit ezzel szemben föl kell sorolni, szóra szót, mondatra mondatot. Mostanra rá kellett ébrednem, hogy a zaj akkor sem csökken, ha hallgatok. Hallgatunk. A kiabálók ugyanis nem nekünk, s nem másnak kiabálnak. Csak egymásnak. Nem meggyőzni akarják egymást. Minek? Egyrészt nem ismerik ezt a fogalmat, másrészt már akkor egyugyanazon oldalon (és szinten) voltak, amikor erről még nem is tudtak, tudhattak. Ők bátorítják egymást. Nagyon félhetnek, szegények... Talán hagyni kellene őket. Hadd ordibáljanak. Ha egyszer ez kell nekik. Szót fölfogni, megfontolni úgysem fognak. Ettől még az élet megy tovább. Ettől még a politikában változatlanul egyezségeket kell kötni. A gazdaságban változatlanul pénzt kell csinálni pénzből, s az elesettekkel törődni kell. Hagyjuk a hangoskodókat magukra, van nekünk elég bajunk. Még őket is komolyan vegyük? Aki nem veszi észre, hogy ez az egész zajkeltés csak a koncból való minél nagyobb részesedés érdekében van, azt csak sajnálni tudom. Legfőképpen azt, aki maga zajong, valami homályos „jószándék” következtében és közben, öntudatlanul, hátával szolgál a nyerészkedőknek. De hát így van ez, ha a rendszer nem csak személyek változnak. (P) Gazdaság és társadalom Tájékoztatjuk Fejér megye önkormányzatait, hogy települési környezetvédelmi beruházások finanszírozására lehetőség kínálkozik nyugati hosszú futamidejű (5—20 év) hitel felhasználásával az alábbi területeken: - községi vagy városi szennyvízcsatornázás és biológiai tisztítótelep, kommunális hulladéklerakó hely. A feltételekről további információ: Venturi Tervező Gm. 8200 Veszprém, Hérics u. 14. Telefon: 06/80/26-681 35 914 % ..................................■■ ..... .# MIÉRT GYANÚS, HA ÁLLAMI? Beszélgetés Slosár Gáborral, az ÁVÜ igazgatóhelyettesével Költözködés közben találtuk Slosár Gábort, az Állami Vagyonügynökség frissen kinevezett ügyvezető igazgatóhelyettesét. Második munkanapját töltötte az ÁVÜ-ben, s mint mondta, bemutatkozásakor az igazgatótanács kevesebb gyanakvással fogadta, mint amire számított. Manapság már ennek is örülhet az ember. A tulajdon szentsége ebben az országban évtizedeken keresztül csorbát szenvedett. Igaz ez az állami tulajdonra is, mely a szocialista rendszerben egészségtelen mértékben ránehezedett a magyar gazdaságra. Gondolom, a tulajdonosi jogok körüli tisztázatlanság az Állami Vagyonügynökség számára is bajjal jár. Sajnos így igaz. A Polgári Törvénykönyv szerint nincsenek, nem is voltak valódi tulajdonosi jogosítványok az állam kezében. A kezelői jog gyakorlói eddig is legalább akkora hatalommal rendelkeztek a tulajdon tárgyai felett, mintha tényleges tulajdonosok lettek volna. Az alapítói jogokat ugyanakkor a minisztériumok gyakorolták, kinevezve és leváltva a kezelővállalat vezetőit, sőt akár a vagyonkezelő céget is megszüntethették. Ebben a kusza helyzetben alakult meg az Állami Vagyonügynökség, a tulajdonjogilag tisztázatlan helyzetű vállalatok értékesítésére. Tényleges tulajdonos így sehol sincs az állami szférában, ráadásul kibogozhatatlanok az érdekviszonyok. Azt hiszem, világos, hogy ez nem maradhat így. Legalább két elemet ki kell kapcsolni, a kezelőt és az alapítót. Ha az ÁVÜ teljes tulajdonosi és felelősségi jogkörrel rendelkezik majd, tisztább és egyszerűbb lesz a tennivaló. Önöket gyakran éri az a vád, hogy egészségtelenül rátelepednek az épphogy kialakuló piacgazdaságra. Hogyan vélekedik erről? - Nézze, a már meglévő magántulajdon nem szúr szemet senkinek. Az államot mint tulajdonost viszont állandó támadások érik. Miért baj az, hogy a még mindig túlsúlyos állami vagyont nem hagyjuk ebek harmincadjára jutni?! Hanem a jó gazda gondosságával igyekszünk azt védeni és értékesíteni. Az új hatalom nem akar rátelepedni az állami tulajdonra, s ezzel fékezni a gazdaság gyökeres átalakulását. A célunk egyértelmű: megfelelő áron és jogi keretek között magántulajdonba adni mintegy 160 milliárd forintot érő állami vagyont. Egy héttel ezelőtt már megint számháború kezdődött. Ezúttal arról kerültek nyilvánosságra egymásnak gyökeresen ellentmondó információk, hogy mekkora az ÁVÜ eddigi bevétele a privatizációból. Hétmilliárd forint volt a fejünk felett röpködő számok közötti különbség. Azóta kiderült, és nyomban közöltük is a közvéleménnyel, hogy a tartalékba helyezett és a devizaszámlán lévő bevételek adták ki a két szám közötti tetemes különbséget. Egyébként a Magyar Nemzeti Bank azonnal intézkedett és megszüntette az ÁVÜ devizaszámláját. Szerintem ésszerűen. - Elsősorban a szabad piacgazdálkodás hívei támadják már puszta létéért is az Állami Vagyonügynökséget. Mi a válasza a sorozatos intervenciókra? - A teljesen szabad piacgazdaság illúzió. Nincs ilyen a fejlett Nyugaton sem. Mindenütt szabályok és ezzel járó korlátok között működik a piac. Ehhez nálunk még fontos gazdasági törvények hiányoznak. Le kell számolni végre az illúziókkal és tévhitekkel. Különösen azzal, hogy a magunk mögött hagyott évtizedek után a gazdaság szereplői azonnal képesek piacban gondolkodni. Az átállás, a demokrácia rendkívül időigényes. Mégis bizakodom, hogy másfél év múlva valamennyiünk számára érezhető lesz a javulás. A gödörből lassan elindultunk fölfelé. Sokszor hallani, hogy nem változott itt semmi igazán, szép csöndesen folyik az ország kiárusítása. Valóban vannak ilyen hangok és akik hallatják azokat, sokkterápiát javasolnak. Ettől a kezeléstől csak rosszabbul lennénk. Elég a volt NDK példáját nézni. A keletnémetekre egyik napról a másikra rázúdult a piacgazdaság és mélypontra zuhantak. Óriási a munkanélküliség, a kilátástalanság, pedig a gazdag nyugatnémet rokonok évi 50 milliárd márkát fektetnek a keletnémet gazdaságba. Nekünk ilyen jótevőnk nincs. Képzelheti, mi lett volna itt sokkterápia esetén! Említette, hogy a kárpótlásokkal is foglalkozik majd az ÁVÜ-ben. Mit tekint alapvető feladatának ezen a kényes területen? Végre tisztázódtak a kárpótlás törvényes keretei. Nekünk itt az Állami Vagyonügynökségnél meg kell teremtenünk azt a vagyonkínálatot, melyből a viszonylag kispénzű kárpótoltak is vállalkozóvá válhatnak. Az ilyen összetételű állami vagyon egyelőre nem áll rendelkezésre. Ennek a kialakítása az egyik legsürgetőbb feladatom. Gazsó L. Ferenc Kitörés ’92 és a számítástechnika alkalmazása Menedzserkonferenciák sorozatban Számos alapítvány és üzleti továbbképző központ rendez ezekben a hetekben Székesfehérváron és a fővárosban menedzsertovábbképző és vállalkozásfejlesztési konferenciát. A jövő hét rendezvényei közül kiemelkedik november 5-én Székesfehérváron, a Technika Házában meghirdetett tanácskozás „A számítástechnika ipari alkalmazása” címmel. Az egynapos menedzserszemináriumot az Euro-Contact angolmagyar menedzserképző egyetem megyei iskolája szervezi, témakörei közül megemlítjük a nyugati termelési rendszerek és termelésirányítás módszereit, a fejlett országokban a számítástechnika alkalmazását, az autonóm és integrált rendszereket és a korszerű számítógép-alkalmazás tervezését. A tanácskozás kedden 8.30 órakor kezdődik. Budapesten, a Kongresszusi Központ a helyszíne a november 6-8 között szervezett „Kitörés ’92 - Piac és vállalkozás” című háromnapos menedzserkonferenciának, ahol a legnevesebb hazai pénzügyi szakértők, gazdasági vezetők és vállalkozók foglalják össze a vállalkozások befektetési, gazdálkodási, szervezeti-vezetési és piacépítési lehetőségeit. 3. OLDAL Küldöttség Chorley városából Székesfehérvárral „szerződnek” Angliából Chorley városából érkezik szombaton delegáció Székesfehérvárra, hogy ötnapos itt tartózkodásuk alatt erősítsék a két város kapcsolatát, amelyről dokumentumot, szerződést is aláírnak. A kilenctagú, főként képviselők alkotta küldöttséget B. Hodson Chorley polgármestere vezeti. Az angol vendégeket szombaton délután a fehérvári városházán fogadáson üdvözlik, vasárnapjukat budapesti, tihanyi, veszprémi kirándulással töltik. Hétfőn délelőtt a küldöttség tagjai találkoznak a fehérvári önkormányzat tisztségviselőivel, képviselőkkel, bizottsági elnökkel, pártok és frakciók vezetőivel, majd látogatást tesznek a Sóstóra, amelynek rekonstrukciója együttműködésben valósulhat meg. Délután a küldöttség a volt szovjet laktanyákat keresi fel, majd a városi képtárat tekintik meg. November 5-én, a Könnyűfémműben tesznek látogatást, amelyet városnézés követ. A program a Tóparti Gimnáziumban folytatódik, ahol a vendégek angol nyelvtanárokkal és a Comenius Tanulmányi Társaság képviselőivel találkoznak. Kedden a Mezőföldi Erdő- és Vadgazdaságot keresik fel, délután a helyi pártok képviselőivel folytatnak eszmecserét és megtekintik a megyei művelődési központban az Ikarus néptáncegyüttes bemutatóját. Este a búcsúvacsora alkalmával írják alá a két város közötti barátsági szerződést. Az angol delegáció csütörtökön reggel indul haza. Javul a telefonhelyzet Mintegy 600 ezer telefonigénylő várakozik ma Magyarországon arra, hogy megkapja korunk egyik szinte már nélkülözhetetlen kommunikációs berendezését, a telefonkészüléket. Amennyiben a Matáv hároméves fejlesztési programja teljesül, 1993-ig Budapesten a másfélszeresére, vidéken pedig több mint a kétszeresére emelkedik a bekapcsolt előfizetők száma. Budapesten hamarosan felépül a legnagyobb üzleti igények kielégítését biztosító új, digitális belvárosi főközpont, s a megyeszékhelyeken is nagymértékű fejlesztéseket hajtanak végre. Vidéken az úgynevezett „faluprogram” keretében a Matáv 1993 végéig minimális szolgáltatásként valamennyi falunak megbízható, teljes körű szolgáltatást nyújtó, visszahívható nyilvános állomásokat és a települések 95 százalékában folyamatos, éjjel-nappali működést biztosít. A program alapján három év alatt megközelítően 800 ezer új előfizető juthat telefonhoz Magyarországon. (MTI)