Fejér Megyei Hírlap, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-01 / 256. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1991. NOVEMBER 1. PÉNTEK Rendkívüli felmondás , dupla végkielégítés Munkakönyv nélkül Megszűnik a munkakönyv. Ez volt az elmúlt negyven évben a munkavállalók életének egyik legfontosabb attri­bútuma. Mi lesz most velünk? Nem lesznek többé ván­dormadarak? És minek alapján állapítják meg az új munkahelyen a fizetést? Az Atlantic Sajtószolgálat ezekre a kérdésekre kereste a vá­laszt a Munkaügyi Minisztérium jogi osztályán. - A munkakönyv jellegzete­sen „szocialista” intézmény volt, amely meglehetősen egyoldalúan szolgálta a munkaadó érdekeit - mondotta dr. Horváth István, aki részt vett a tervezet kidolgozásá­ban.­­ Például azáltal, hogy az egyébként szintén elavult erköl­csi norma alapján lehetővé tette a gyakori munkahely-változtatók diszkriminálását. Hátrányára szolgált a munkavállalónak az is, hogy a fizetését nem munkaköre és várható teljesítménye alapján állapították meg, hanem az elő­­tőhöz igazították. Dr. Horváth István szerint az új törvényi szabályozás nem zárja ki a munkakönyv által nyúj­tott pozitív információ tovább­adását. Ha maga a munkavállaló kívánja, akkor a munkáltató kö­teles kiállítani egy úgynevezett működési bizonyítványt, amely ajánlólevélként is felhasználha­tó. Megmarad továbbá a munkál­tatói igazolások rendszere, amit szintén akkor kap az ember, ami­kor eltávozik egy munkahelyről, de a nyugdíjhoz vagy más célból szüksége van bizonyítékra arról, hol dolgozott, meg arról is, hogy előző munkahelyéről tartozás nélkül távozott. A munkakönyvvel a jelek sze­rint a régi rendszer erőszakszer­vezetének egyik intézményétől búcsúzunk, a nyugat-európai gyakorlathoz kerülünk közelebb. A törvénytervezet azonban szá­mos egyéb újdonságot is tarto­gat. A diszkrimináció tilalma az ed­digi jogszabályokban csak a faji, nemek közötti megkülönbözte­tést tiltotta. Most új paragrafus kerül törvénybe, amely tiltja a politikai meggyőződés és az ér­dekképviselethez tartozás alap­ján való megkülönböztetést is. Külön kimondja: előléptetésnél nemi, faji, politikai és szervezeti hovatartozás nem lehet szem­pont! A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előírása alapján beke­rül a törvénybe: szakszervezeti tagságot a munkahelyeken sem tiltani, sem előírni nem szabad. Az ötvennél több embert fog­lalkoztató munkahelyen köte­lező üzemi tanácsot választani. Amikor a törvény egyik megfo­galmazóját megkérdeztük, mi­ben különbözik ez a testület a korábbi üzemi bizottságoktól, a válasz így hangzott: - A jelölés­nél nem ül ott a párttitkár és az igazgató sem. A munkáltató sem­milyen módon nem vehet részt a jelölőbizottság munkájában. A legkényesebb és legtöbbet vitatott munkaügyi konfliktus a munkaviszony megszüntetése. Részletesen szabályozza a terve­zet a „rendkívüli felmondást”, melyre csak abban az esetben kerülhet sor, ha „a másik fél olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehe­tetlenné teszi.” Hogy ezzel a kissé képlékenyen megfogalma­zott rendelkezéssel a munkáltató­nak ne legyen lehetősége visszaél­ni, a javaslat kimondja: rendkívüli felmondás esetén a törvény által előírt végkielégítés kétszeresét köteles leszurkolni. A külföldi példákhoz való al­kalmazkodásnak megvannak a korlátai, azokból mindent ki le­het olvasni és mindennek az el­lenkezőjét. Mégis vannak ren­delkezések, amelyek kifejezetten az új gazdasági berendezkedés­hez és külföldi gyakorlathoz iga­zítják a munkaügyi törvénykezést. Egy példa: megjelenik a magyar munkajogban az „üzemi titok” és az üzleti titok” fogalma. Mind­kettőről a munkáltató dönt. , ,, Rékássy Zoltán ----------------------—i—I-----------­ SKANDINÁV TALAJMŰVELŐ GÉPEK. A finn Valmet cég 60-180 lóerős turbó-dízel traktorait és a norvég Kverneland cég váltva forgató, vibrációs ekéit mutatták be csütörtökön Székesfehérváron, az Aranybulla Rt. mezőgazdasági gépbemutatóján. Mint Stéger András, az rt. igazgató-főmérnöke elmondta, a néhány hónapja kipróbálás alatt álló finn traktorokat a Rába-Steiger erőgépek lecserélésére vásárolták, s tapasztalatuk szerint talajművelésnél a Valmet traktor legalább egyharmaddal kevesebb üzemanyagot fogyaszt elődeinél. Az ankéton Szalai Zsigmond, az OKHB osztályvezetője ismertette: a skandináv talajművelő gépek megvásárolásához gazdaságoknak és magánfarmereknek kedvezményes exportfejlesztő, illetve lízinghitelt nyújtanak a kereskedelmi bankok. A tervek szerint a fehérvári Aranybulla Rt. a finn Valmet traktorok bemutatóüzeme lesz Fotó: Gregority Antal A zaj •. Figyelem a szokásos műsort: persze, a bűnös a sajtó, a „gaz” liberálisok, szocialisták, „komenisták”,­­ mindenki, aki más véle­ményen van. Kezdetben még fölsoroltam mindent, mit ezzel szemben föl kell sorolni, szóra szót, mondatra mondatot. Mostanra rá kellett ébrednem, hogy a zaj akkor sem csökken, ha hallgatok. Hallga­tunk. A kiabálók ugyanis nem nekünk, s nem másnak kiabálnak. Csak egymásnak. Nem meggyőzni akarják egymást. Minek? Egyrészt nem ismerik ezt a fogalmat, másrészt már akkor egyugyanazon oldalon (és szinten) voltak, amikor erről még nem is tudtak, tudhattak. Ők bátorítják egymást. Nagyon félhetnek, szegények... Talán hagyni kellene őket. Hadd ordibáljanak. Ha egyszer ez kell nekik. Szót fölfogni, megfontolni úgysem fognak. Ettől még az élet megy tovább. Ettől még a politikában változatlanul egyezségeket kell kötni. A gazdaságban változatlanul pénzt kell csinálni pénzből, s az eleset­tekkel törődni kell. Hagyjuk a hangoskodókat magukra, van nekünk elég bajunk. Még őket is komolyan vegyük? Aki nem veszi észre, hogy ez az egész zajkeltés csak a koncból való minél nagyobb részesedés érdekében van, azt csak sajnálni tudom. Legfőképpen azt, aki maga zajong, valami homályos „jószándék” következtében­­ és közben, öntudatlanul, hátával szolgál a nyerészkedőknek. De hát így van ez, ha a rendszer nem­­ csak személyek változnak. (P) Gazdaság és társadalom Tájékoztatjuk Fejér megye ön­kormányzatait, hogy települési környezetvédelmi beruházások finanszírozására lehetőség kínálkozik nyugati hosszú futamidejű (5—20 év) hitel felhasználásával az alábbi területeken: - községi vagy városi szennyvízcsatornázás és biológiai tisztítótelep,­­ kommunális hulladék­­lerakó hely. A feltételekről további információ: Venturi Tervező Gm. 8200 Veszprém, Hérics u. 14. Telefon: 06/80/26-681 35 914 % ..................................■■ ..... .# MIÉRT GYANÚS, HA ÁLLAMI? Beszélgetés Slosár Gáborral, az ÁVÜ igazgatóhelyettesével Költözködés közben találtuk Slosár Gábort, az Állami Vagyon­ügynökség frissen kinevezett ügyvezető igazgatóhelyettesét. Második munkanapját töltötte az ÁVÜ-ben, s mint mondta, bemu­tatkozásakor az igazgatótanács kevesebb gyanakvással fogadta, mint amire számított. Manapság már ennek is örülhet az ember.­­ A tulajdon szentsége ebben az országban évtizedeken keresz­tül csorbát szenvedett. Igaz ez az állami tulajdonra is, mely a szoci­alista rendszerben egészségtelen mértékben ránehezedett a magyar gazdaságra. Gondolom, a tulaj­donosi jogok körüli tisztázatlan­ság az Állami Vagyonügynökség számára is bajjal jár.­­ Sajnos így igaz. A Polgári Törvénykönyv szerint nincsenek, nem is voltak valódi tulajdonosi jogosítványok az állam kezében. A kezelői jog gyakorlói eddig is legalább akkora hatalommal ren­delkeztek a tulajdon tárgyai fe­lett, mintha tényleges tulajdono­sok lettek volna. Az alapítói jo­gokat ugyanakkor a minisztériu­mok gyakorolták, kinevezve és leváltva a kezelővállalat vezetőit, sőt akár a vagyonkezelő céget is megszüntethették. Ebben a kusza helyzetben alakult meg az Állami Vagyonügynökség, a tulajdonjo­gilag tisztázatlan helyzetű vállala­tok értékesítésére. Tényleges tu­lajdonos így sehol sincs az állami szférában, ráadásul kibogozha­­tatlanok az érdekviszonyok. Azt hiszem, világos, hogy ez nem ma­radhat így. Legalább két elemet ki kell kapcsolni, a kezelőt és az alapítót. Ha az ÁVÜ teljes tulaj­donosi és felelősségi jogkörrel rendelkezik majd, tisztább és egyszerűbb lesz a tennivaló.­­ Önöket gyakran éri az a vád, hogy egészségtelenül ráteleped­nek az épphogy kialakuló piac­­gazdaságra. Hogyan vélekedik erről? - Nézze, a már meglévő ma­gántulajdon nem szúr szemet senkinek. Az államot mint tulaj­donost viszont állandó támadá­sok érik. Miért baj az, hogy a még mindig túlsúlyos állami vagyont nem hagyjuk ebek har­­mincadjára jutni?! Hanem a jó gazda gondosságával igyekszünk azt védeni és értékesíteni. Az új hatalom nem akar rátelepedni az állami tulajdonra, s ezzel fékezni a gazdaság gyökeres átalakulá­sát. A célunk egyértelmű: megfe­lelő áron és jogi keretek között magántulajdonba adni mintegy 160 milliárd forintot érő állami vagyont.­­ Egy héttel ezelőtt már megint számháború kezdődött. Ezúttal arról kerültek nyilvánosságra egymásnak gyökeresen ellent­mondó információk, hogy mek­kora az ÁVÜ eddigi bevétele a privatizációból. Hétmilliárd fo­rint volt a fejünk felett röpködő számok közötti különbség.­­ Azóta kiderült, és nyomban közöltük is a közvéleménnyel, hogy a tartalékba helyezett és a devizaszámlán lévő bevételek ad­ták ki a két szám közötti tetemes különbséget. Egyébként a Ma­gyar Nemzeti Bank azonnal in­tézkedett és megszüntette az ÁVÜ devizaszámláját. Szerin­tem ésszerűen. - Elsősorban a szabad piac­­gazdálkodás hívei támadják már puszta létéért is az Állami Vagyon­ügynökséget. Mi a válasza a so­rozatos intervenciókra? - A teljesen szabad piacgazda­ság illúzió. Nincs ilyen a fejlett Nyugaton sem. Mindenütt szabá­lyok és ezzel járó korlátok között működik a piac. Ehhez nálunk még fontos gazdasági törvények hiányoznak. Le kell számolni végre az illúziókkal és tévhitek­kel. Különösen azzal, hogy a ma­gunk mögött hagyott évtizedek után a gazdaság szereplői azon­nal képesek piacban gondolkod­ni. Az átállás, a demokrácia rendkívül időigényes. Mégis bi­zakodom, hogy másfél év múlva valamennyiünk számára érez­hető lesz a javulás. A gödörből lassan elindultunk fölfelé.­­ Sokszor hallani, hogy nem változott itt semmi igazán, szép csöndesen folyik az ország kiáru­sítása.­­ Valóban vannak ilyen hangok és akik hallatják azokat, sokkterápiát javasolnak. Ettől a kezeléstől csak rosszabbul len­nénk. Elég a volt NDK példáját nézni. A keletnémetekre egyik napról a másikra rázúdult a piac­­gazdaság és mélypontra zuhan­tak. Óriási a munkanélküliség, a kilátástalanság, pedig a gazdag nyugatnémet rokonok évi 50 mil­liárd márkát fektetnek a keletné­met gazdaságba. Nekünk ilyen jótevőnk nincs. Képzelheti, mi lett volna itt sokkterápia esetén!­­ Említette, hogy a kárpótlá­sokkal is foglalkozik majd az ÁVÜ-ben. Mit tekint alapvető fel­adatának ezen a kényes területen?­­ Végre tisztázódtak a kárpót­lás törvényes keretei. Nekünk itt az Állami Vagyonügynökségnél meg kell teremtenünk azt a va­­gyonkínálatot, melyből a vi­szonylag kispénzű kárpótoltak is vállalkozóvá válhatnak. Az ilyen összetételű állami vagyon egye­lőre nem áll rendelkezésre. En­nek a kialakítása az egyik legsür­getőbb feladatom. Gazsó L. Ferenc Kitörés ’92 és a számítástechnika alkalmazása Menedzser­konferenciák sorozatban Számos alapítvány és üzleti továbbképző központ rendez ezekben a hetekben Székesfe­hérváron és a fővárosban me­­nedzsertovábbképző és vállal­kozásfejlesztési konferenciát. A jövő hét rendezvényei közül kiemelkedik november 5-én Székesfehérváron, a Technika Házában meghirdetett tanács­kozás „A számítástechnika ipari alkalmazása” címmel. Az egynapos menedzserszeminári­umot az Euro-Contact angol­magyar menedzserképző egyetem megyei iskolája szer­vezi, témakörei közül meg­említjük a nyugati termelési rendszerek és termelésirányítás módszereit, a fejlett országok­ban a számítástechnika alkal­mazását, az autonóm és integ­rált rendszereket és a korszerű számítógép-alkalmazás terve­zését. A tanácskozás kedden 8.30 órakor kezdődik. Budapesten, a Kongresszusi Központ a helyszíne a novem­ber 6-8 között szervezett „Kitö­rés ’92 - Piac és vállalkozás” című háromnapos menedzser­konferenciának, ahol a legne­vesebb hazai pénzügyi szakér­tők, gazdasági vezetők és vál­lalkozók foglalják össze a vál­lalkozások befektetési, gazdál­kodási, szervezeti-vezetési és piacépítési lehetőségeit. 3. OLDAL Küldöttség Chorley városából Székesfehérvárral „szerződnek” Angliából Chorley városából érkezik szombaton delegá­ció Székesfehérvárra, hogy ötnapos itt tartózkodásuk alatt erősítsék a két város kapcsolatát, amelyről doku­mentumot, szerződést is aláírnak. A kilenctagú, főként képviselők alkotta küldöttséget B. Hodson Chorley pol­gármestere vezeti. Az angol vendégeket szomba­ton délután a fehérvári városhá­zán fogadáson üdvözlik, vasár­napjukat budapesti, tihanyi, veszprémi kirándulással töltik. Hétfőn délelőtt a küldöttség tag­jai találkoznak a fehérvári önkor­mányzat tisztségviselőivel, kép­viselőkkel, bizottsági elnökkel, pártok és frakciók vezetőivel, majd látogatást tesznek a Sóstó­ra, amelynek rekonstrukciója együttműködésben valósulhat meg. Délután a küldöttség a volt szovjet laktanyákat keresi fel, majd a városi képtárat tekintik meg. November 5-én, a Könnyűfém­műben tesznek látogatást, ame­lyet városnézés követ. A prog­ram a Tóparti Gimnáziumban folytatódik, ahol a vendégek an­gol nyelvtanárokkal és a Come­­nius Tanulmányi Társaság képvi­selőivel találkoznak. Kedden a Mezőföldi Erdő- és Vadgazdasá­got keresik fel, délután a helyi pártok képviselőivel folytatnak eszmecserét és megtekintik a megyei művelődési központban az Ikarus néptáncegyüttes bemu­tatóját. Este a búcsúvacsora al­kalmával írják alá a két város közötti barátsági szerződést. Az angol delegáció csütörtökön reg­gel indul haza. Javul a telefonhelyzet Mintegy 600 ezer telefon­­igénylő várakozik ma Magyar­­országon arra, hogy megkapja korunk egyik szinte már nélkü­lözhetetlen kommunikációs be­rendezését, a telefonkészüléket. Amennyiben a Matáv három­éves fejlesztési programja teljesül, 1993-ig Budapesten a másfélsze­resére, vidéken pedig több mint a kétszeresére emelkedik a bekap­csolt előfizetők száma. Budapes­ten hamarosan felépül a legna­gyobb üzleti igények kielégítését biztosító új, digitális belvárosi fő­központ, s a megyeszékhelyeken is nagymértékű fejlesztéseket hajtanak végre. Vidéken az úgy­nevezett „faluprogram” kereté­ben a Matáv 1993 végéig minimá­lis szolgáltatásként valamennyi falunak megbízható, teljes körű szolgáltatást nyújtó, visszahív­ható nyilvános állomásokat és a települések 95 százalékában fo­lyamatos, éjjel-nappali műkö­dést biztosít. A program alapján három év alatt megközelítően 800 ezer új előfizető juthat tele­fonhoz Magyarországon. (MTI)

Next