Fejér Megyei Hírlap, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
2. OLDAL Elfogadta a T. Ház az idei költségvetést (Folytatás az 1. oldalról) Bár a fideszes képviselők név szerinti szavazást kezdeményeztek, az Országgyűlés mégsem értett egyet azzal az elképzeléssel, hogy a normatívák körét bővítsék és a bölcsődék számára gyermekenként 40 ezer forintot állapítsanak meg. A képviselők a tervezethez képest megemelték a gimnáziumi tanulók normatíváját, mégpedig 49 ezer forintról 51 ezer forintra. A képviselők úgy találták, hogy a diákotthoni költségek fedezésére is több pénzt kell adni, így az eredetileg tervezett 59 ezer forintos keretet 62 ezer forintra növelték. A költségvetés jövőre másfél milliárd forint értékű elkülönített tartalékalapot hoz létre, hogy segítse az alap- és középfokú kollégiumok finanszírozását. Számos képviselői javaslat érkezett azzal az elképzeléssel kapcsolatban, hogy a költségvetés a társadalombiztosítással kapcsolatban kialakult 14,7 milliárd forintos tartozását a privatizációs bevételekből kívánja kiegyenlíteni. Egyetlen módosító javaslatot sem fogadott el ezzel kapcsolatban a Parlament. , Módosították a szavazás során a belföldi gépjárművekből származó adók felhasználását. Az adó 50 százaléka a települési önkormányzatot illeti meg 1992- ben, a másik része viszont az útalapot közzíti,illetve vasútfejlesztésre használják föl, mégpedig egyenlő arányban. A külföldi gépjárművek adójából a költségvetés 600 millió forintot a környezetvédelmi alap számára tesz félre. Döntöttek arról is, hogy emelik a lakossági távhőszolgálat támogatását, mégpedig az eredetileg tervezett 400 millió forinttal szemben, 700 millió forintra. Hétfőn éjfél tájban a képviselők a jövő évi költségvetési törvényjavaslat szavazási procedúrájának körülbelül a feléhez érkeztek. A 90 paragrafusból álló törvényjavaslat több mint 70 paragrafusáról döntöttek. Közel 400 módosító indítványról határoztak és közülük mintegy harmincat fogadtak el. Elutasították azokat az indítványokat, amelyek a költségvetési átcsoportosításokban a kormány mozgásterét kívánták korlátozni, úgyhogy ezeket a döntéseket alapvetően az Országgyűlés hatáskörébe utalták volna. Nem adtak helyt azoknak a javaslatoknak sem, amelyek a pártok jövő évi 900 millió forint nagyságú költségvetési támogatását kívánták csökkenteni. Jóváhagyták viszont az egyházak támogatásának növelését, mégpedig 1,6 milliárd forintról 1,9 milliárd forintra. Elfogadták azt a képviselői javaslatot, amely korlátozni kívánta a költségvetés garanciavállalását. Ennek alapján jövőre a költségvetés csak a kiadási főösszeg 2 százalékáig vállalhat garanciát, a korábban tervezett 3 százalékkal szemben. Ebbe a keretbe beleszámítják a régebbi garanciavállalás jelenlegi költségvetési kötelezettségeit is. Szintén egyetértettek azzal a javaslattal, amely a költségvetés 10 milliárd forintra tervezett általános tartalékát felére, 5 milliárd forintra csökkenti. Erre a lépésre azért volt szükség, mert az előzőekben már olyan szociális jellegű kötelezettségeket vállalt a költségvetés, amelyeknek révén terven felül növekednek a kiadások. A szavazás során változtatták a költségvetés rendkívüli kiadásait is. Ennek keretében az eredetileg előirányzotthoz képest mintegy 600 millió forinttal, 5,4 milliárd forintra csökkentették a pénzbeli kárpótlás keretét, míg növelték az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos állami forrást. Az erre félretett félmilliárd forintos összeg végül is 1,1 milliárd forintra emelkedett. Döntöttek arról is, hogy a Magyar Televízió költségvetési támogatásának egy részét zárolják. Az Országgyűlés a törvény alapján magának tartja fenti a jogot, hogy e zárolt költségvetési támogatásról intézkedjék. Harminchat órás folyamatos ülésezés után, tizenkét órával a határozathozatal megkezdését követően még mindig nem végeztek a képviselők a jövő évi költségvetési törvény tervezetével. Közel 600 módosító indítványról szavaztak kedden reggel negyed hatig. Szilveszter napján még többórás szavazási procedúra van hátra, annak ellenére, hogy szinte percenként döntenek egyegy módosító javaslat elfogadásáról, illetve többnyire elutasításáról. Egyébként döntöttek többek között a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a területi ügyészségek béralapjának növeléséről, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet támogatásának bővítéséről. A tervezettnél több jut a költségvetésből 1992-ben a Menekültügyi Hivatal kiadásainak finanszírozására. Ugyanakkor elutasították a képviselők azt a javaslatot, hogy 1,7 milliárd forintot csoportosítsanak át a Honvédelmi Minisztérium részére, hogy biztosíthassák a válságövezeti határszakasz katonai védelmének megerősítését. A költségvetési törvény keretében döntöttek arról is, hogy a kormány június 30-ig javaslatot készít a tárcák igazgatási kiadásainak csökkentéséről. Mintegy 1,2 milliárdos megtakarítást terveznek, amely általános tartalékot fog képezni. Kedden nem sokkal fél kilenc előtt - ismételt technikai szünet után - folytatta maratoni ülését a Parlament a költségvetési törvény határozathozatalával. A reggeli szünetre nemcsak azért volt szükség, mert a többnapos kialvatlanságtól, folyamatos munkától kimerültek a honatyák, hanem azért is, mert a szavazógép műszakilag már nem bírta a megterhelést, amit a több száz módosító indítvány feletti folyamatos szavazás jelentett. A szabad demokrata képviselők, akik még az éjszaka folyamán hagyták el a termet, fél kilenckor visszatértek az ülésre. Visszatértükkel a szabad demokrata képviselők azonnal be is kapcsolódtak a munkába. Kedden délelőtt újabb módosító indítványokat fogadtak el a képviselők a szavazás során. Ennek eredményeként növelték a Menekültügyi Hivatal költségvetési forrásait, mégpedig 11,6 milliárd forintról 15,3 milliárd forintra. Nem fogadták el viszont azokat a javaslatokat, amelyek drasztikusan szűkítették volna a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának pénzügyi forrásait, azok egy részét átcsoportosítva az Ipari és Kereskedelmi, illetve a Külügyminisztériumba. Növelték a Magyar Állami Operaház támogatását, olyan kisebb tételekkel is foglalkoztak, mint a történelmi dokumentumfilm-gyártásra félretett 100 millió forint, a szomszédos országok diákjainak magyarországi ellátására biztosított 16 millió, valamint a fogyatékosok korai fejlesztését szolgáló 20 millió forint. Jövőre terven felül növekszik az a keret, amelyből a hitoktatókat tudják díjazni, és a költségvetés a hitélet támogatására is mintegy 300 millió forinttal többet folyósít az eredetileg tervezettnél. Kis mértékben ugyancsak az eredetileg elképzelthez képest növekszik az Országos Meteorológiai Szolgálat állami támogatása is. A költségvetési fejezetek tárgyalása során foglalkoztak a közszolgálati médiumok támogatási kereteivel is. A törvényhozás elvetette azt az indítványt, amelynek értelmében több mint 150 millió forinttal kurtították volna a Magyar Rádió költségvetését. A korábbi vita során veszélybe került a televízió egymilliárd forintnyi állami támogatása. Ugyanis elhangzott olyan javaslat, hogy ezt az összeget meg kell vonni a tv-től. Végül is a képviselők úgy döntöttek: egymilliárd forintnyi költségvetési támogatást zárolt számlára helyeznek, s a számla sorsáról az Országgyűlés dönt. A televízió akkor juthat hozzá a pénzhez, ha teljesíti az állami számvevőszéki vizsgálatot követően a számára előírtakat. A Magyar Távirati Irodának a képviselők dologi kiadás címén pótlólag 100 millió forint többlettámogatást szavaztak meg. Határoztak a képviselők a fogyasztási adók emeléséről, így a motorbenzin árában felszámolt fogyasztási adók jövő évi alakulásáról. Ezek az adók két lépcsőben fognak emelkedni az év elején, s várhatóan ez azt eredményezi, hogy az üzemanyagok drágulnak is. Az első lépcsőben január 6-át követően a 86-os, 92-es és 98-as oktánszámú benzin fogyasztási adója literenként 33,20- ról 38,30 forintra emelkedik. Az ólommentes benzinnél a fogyasztási adó 33,60 forint lesz. Május elsejétől újabb adóemelésre kerül sor, ami azt jelenti, hogy a motorbenzinek fogyasztási adója literenként eléri a 42,40 forintot. Mintegy 45 órás folyamatos ülésezés és 20 órás szavazási procedúra után az Országgyűlés az év utolsó napjának délutánján, kedden két órakor a téli rendkívüli ülésszak befejezéseként elfogadta a jövő évi költségvetést. A több mint ezer módosító indítvány megtárgyalása után néhány képviselő még felfedezett valamilyen okból kallódó módosító indítványokat, amelyekről pótlólag szavaztak. Ezután Soós Károly Attila, a költségvetési bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosító indítványok következtében a költségvetés módosult fő számait - amit Kupa Mihály pénzügyminiszter ismertetett a T. Házzal - a kormány nem terjesztheti elő. Ezt csak az illetékes költségvetési bizottság teheti meg. Rövid szünet után a képviselők elfogadták a költségvetési bizottság hamarjában elkészült módosító indítványát. Eszerint a jövő évi költségvetés hiánya 69,779 milliárd forint, a kiadások főösszege 1050,741 milliárd forint. Ezt követően a honatyák - 215 támogató, 120 ellenző szavazattal, 3 tartózkodás mellett - elfogadták a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetését. A határozathozatal után Kupa Mihály pénzügyminiszter mondott köszönetet a vitában résztvevő képviselőknek, és kívánt boldog új évet mindenkinek. Az ülésszakot Szabad György házelnök zárta be. A Parlament következő ülése 1992. január 6-án a szövetkezeti törvénytervezet, valamint annak hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról rendelkező törvényjavaslat tárgyalásával kezdődik. (MTI) Kupa Mihály elégedett Elégedetten nyilatkozott a költségvetési törvényről Kupa Mihály pénzügyminiszter a maratoni határozathozatalt követő sajtóbeszélgetésen. A pénzügyi tárca vezetője - aki a sajtótájékoztató időpontjában immár csaknem 60 órája állta a költségvetési vita megpróbáltatásait - úgy vélekedett: a háznak végül is sikerült megóvnia az 1992. évi büdzsét a nagyobb megrázkódtatásoktól. Ez mindenekelőtt annak köszönhető - érvelt a miniszter hogy a kormány fő gazdasági, társadalompolitikai szándékai találkoznak a magyar társadalom elvárásaival. Kupa Mihály különösen örvendetesnek tartotta azt, hogy a költségvetés elfogadásával sikerült fenntartani Magyarország kedvező nemzetközi image-ét. Ami pedig az embert próbáló vitát illeti, a pénzügyminiszter szerint ideje hozzászokni, hogy így működik egy demokratikus parlament. A stílust lehet ugyan finomítani - a miniszter ízlésével ugyanis nem mindig találkozott az éjszakába nyúló polémia hangvétele -, ám a demokratikus törvényhozás működési mechanizmusa már kialakult. Kupa Mihály közölte azt is, hogy az immár elfogadott költségvetési törvény kihirdetése igen rövid időn belül megtörténik; a modern nyomdatechnikának köszönhetően nagyon hamar az utcán lesz a közlöny a törvény szövegével. Végezetül a pénzügyminiszter nem mulasztotta el, hogy köszönetet mondjon a magyar sajtó munkatársainak kitartó részvételükért, majd a pénzügyi tárca és a honi tömegtájékoztatás további gyümölcsöző kapcsolatainak reményében kívánt boldog új évet. (MTI) Bilecz Endre átült a függetlenek csoportjába Bilecz Endre, Nógrád megyei képviselő az Országgyűlés hétfő délutáni ülése során bejelentette: a szabad demokraták frakciójából átül a független képviselők közé. Bilecz Endre döntését az MTI-nek az SZDSZ vezetése és a közte fennálló politikai és ideológiai nézetkülönbséggel indokolta. Kitért arra, hogy ő - az SZDSZ véleményével ellentelen - megszavazta a „rendszerváltó törvényeket” - köztük a Zétényi-féle törvényjavaslatot a politikai bűnök elévülhetetlenségéről, és a Világkiállításról is másként gondolkodik, mint az SZDSZ. Bilecz Endre - aki a nyolcvanas években az MDF alapító tagjai közé tartozott - belátható ideig nem kíván semelyik pártba belépni. (MTI) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1992. JANUÁR 2. CSÜTÖRTÖK mmmmmmmmmsmmimbmmmimtebms m _■?••• - -,, ■■ ■,% A kisgazda 12-ek nyilatkozata A Független Kisgazdapárt 12-es képviselőcsoportja kedden 11.30 órakor frakcióülést tartott, amelyen határozatot hozott a költségvetési törvényjavaslat támogatása ügyében. A döntést ismertető nyilatkozat hangoztatja: a költségvetési vitában tanúsított ellenzéki magatartás lehetetlenné teszi, hogy a frakció azonosuljon az ellenzékkel, akárcsak oly módon, hogy nemmel szavazzon a törvényjavaslatra. A frakció ezért úgy döntött, hogy az FKgP országos vezetőségének határozata értelmében a pártot képviselő Torgyán József elnök és Gerbovits Jenő parasztszövetségi társelnök nemmel szavaz, ám a képviselőcsoport többi tagja igennel voksol. A támogató voksolás indokai közé tartozik az is, hogy Antall József miniszterelnök hétfőn este az FKgP elnökéhez intézett levelében hangsúlyozta: a párt szempontjait a kormányzat messzemenően figyelembe veszi az adó- és költségvetési törvénykezésben. A frakció figyelembe vette azt is, hogy a költségvetés megszavazása a földek ingyenes kimérését és a mezőgazdaságban dolgozók egyéb érdekeit is biztosítja. Az indokokat sorolva a nyilatkozat végül megemlíti: a frakció álláspontjának kialakításánál figyelemmel voltak arra is, hogy a teljes képviselőcsoport elutasító szavazata - a kormányfő nyilatkozata értelmében - a koalíció azonnali megszűnését vonta volna maga után. A frakció ilyen döntéssel nem akarta kivonni a koalíció kérdésében való végső határozathozatal jogát az országos nagyválasztmány hatásköréből. (MTI) Az SZDSZ képviselőcsoportjának nyilatkozata Az SZDSZ a kedden hajnali órákban nyilatkozatot juttatott el az MTI parlamenti szerkesztőségéhez. A dokumentum rögzíti: „A Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti frakciója a költségvetési törvénytervezet késedelmes beterjesztése, a kormány és a kormánypártok összes mesterkedései ellenére komolyan vette az ország 1992-es költségvetését. Az idő szorításában is mindent megtett azért, hogy módosító indítványokkal javítsa az önkormányzatok, az ellehetetlenült társadalmi csoportok, az oktatás és a tudomány pozícióit a jövedelem újraelosztásánál. Mind a bizottsági, mind a plenáris üléseken érdemben vitatkozott, noha a részletes vita a parlamenti szabályokat sértő módon, teljességgel lehetetlen feltételek között folyt egyetlen szünet nélkül, közel 21 órán keresztül, december 29-én éjjel és 30-án hajnalban párhuzamosan a bizottságokban és a plénumon. A Fidesz és az SZDSZ érvei úgy hangzottak el a Házban, hogy a kormánypártok képviselői egyetlen szót sem szóltak, sőt a kormánypártok padsorai, a miniszteri bársonyszékek hosszú órákon keresztül üresek voltak. A kormánytöbbség a részletes vitára szánt órákat arra használta, hogy erőt gyűjtsön az erődemonstráció utolsó felvonásához. Erre az időre a Magyar Demokrata Fórum az országházból kitiltotta a televíziót és a fotóriportereket. December 30-án reggel az Országgyűlés tisztségviselőiből és a frakciók vezetőiből álló házbizottság megállapodott a költségvetési szavazás rendjében. Eszerint december 31-én éjjel 1 órától reggel 8 óráig az elnök felfüggeszti az ülést, hogy a mintegy 1000 módosító indítvány fölötti döntésért felelősséget viselő képviselők minimális felkészülési és pihenési időhöz jussanak. December 30-án éjfélkor Szabad György házelnök, megszegve,a megállapodást újabb házbizottsági ülést hívott össze, és az ellenzéki frakciók tiltakozása ellenére az ülés folytatását rendelte el. Az SZDSZ-frakció nem fogadta el a szavazást végképp önmaga paródiájává alacsonyító döntést, és az eredeti megállapodásnak megfelelően éjjel egy órától reggel nyolcig felfüggesztette jelenlétét. Az ország legfontosabb törvénye úgy születik meg a Kossuth Lajos téren, hogy a kormánytöbbség - állampártként - egyedül vesz benne részt”. (MTI) Újabb szerb vádak hazánk ellen (Folytatás az 1. oldalról) Raznatovic-Arkan szerint mintegy száz alkalommal sértették meg Magyarorszáról a jugoszláv légteret, háromszáz harckocsit állomásoztatnak a határ mentén, s számos kiképzőtábort működtetnek Magyarországon. Zeljko Raznatovic kifejtette: a vukovári negyven gyermeket igenis meggyilkolták a horvátok, s érthetelen, hogy a hadsereg miért fedezi ezt a bűntényt. Szerinte arról van szó, hogy a hadsereg nem akar horvátellenes érzelmeket szítani. Az ismert gárdavezér egyébként a terjedelmes interjút azzal indította: először leszámolunk a külső ellenséggel, s rögtön ezután a szerb árulókra összpontosítunk. Nem fogjuk megölni őket, nem is üldözzük majd őket, egyszerűen ötvenet húzunk a fenekükre. A vádakról az MTI megszólaltatta Keleti György ezredest, a honvédelmi minisztérium szóvivőjét. - Nem ez az első alkalom, hogy ilyen képtelen vádakkal illetik a Magyar Köztársaságot és a magyar honvédséget. Ezekre soha semmiféle bizonyítékot nem szolgáltattak, mivel ilyenek nem is lehettek. Minden alapot nélkülöznek ezek az állítások. A magyar honvédség semmiféle csapatösszevonást, átcsoportosítást nem hajtott végre. Egyébként a hadseregből egy évvel ezelőtt kivontuk a föld-föld rakétákat. A magyar honvédség pontosan a jugoszláviai események miatt valóban készültségben van bizonyos helyeken és bizonyos erőkkel, de ezek kizárólag a védelmet szolgálják. Még a látszatát is kerülni akarjuk annak, hogy bármelyik oldalon beleavatkoznánk az eseményekbe. Nekünk az a legfontosabb, hogy Jugoszláviában béke legyen, mert akkor nálunk is nagyobb lenne a biztonság.