Fejér Megyei Hírlap, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

2. OLDAL *. MINDEN HARCOS EMLÉKÉRE (Folytatás az 1. oldalról) A Szentlélek temetőben csen­dültek föl elsőként a katonazene hangjai, ahol az első világháború­ban elesettek mellett, a második háborús német katonák nevei is olvashatók a fejfákon. Ezt köve­tően a szovjet katonák vörös csil­lagos temetőkertjébe vezetett a tisztelgő menet útja, majd a min­den harcos jelképénél, a Fekvő katonánál mondott ünnepi beszé­det Balsay István, Székesfehér­vár polgármestere. Külön meg­emlékezett a Donnál odamara­­dottakról, akiket mint mondotta, „a haza kézenfogott, s a hóme­zőn magukra is hagyott”. Ám ma már a volt Szovjetunió területén is készülnek az emlékhelyek, emelik a kopjafákat a megbéké­lés jegyében. A polgármester úgy vélekedett, talán még nem ala­kult ki a megemlékezések rend­je, de a hosszú évtizedek néma­sága után érthető, hogy többször idézzük meg az oly sokáig elhall­gatott múltat. A Doni Bajtársak Szövetsége nevében Kamarás Oszkár elnök, a Magyar Honvédség nevében Fodor Lajos vezérőrnagy, a szá­razföldi csapatok parancsnokhe­lyettese, az önkormányzat nevé­ben Balsay István polgármester helyezte el a koszorúkat, s most már minden elesett katona emlé­kéül, a katonasírok tövében a Hősök Napján. - zsoltár - Művészeti kalandozások (Folytatás az 1. oldalról) nehezebbé váló anyagi és tárgyi feltételek ellenére, mennyire fon­tosnak tartják az amatőr művé­szeti csoportok működését, a te­hetségek felfedezését. A gálát ha­gyományosan, díjkiosztás zárta. Gyuricza Béla altábornagy, a szá­razföldi csapatok főparancsnoka, jutalmat adott át a kitűnő szerep­lésért, a szervezésért, a közmű­velődési munkáért. A díjazottak között volt többek között Tima József is, a székesfehérvári Hely­őrségi Klub Tavaszi szél citera­­együttesének művészeti vezető­je, k. e. SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA úillalux n­tra a székesfehérvári Vasvári Pál Gim­názium és Szakközépiskola Tetőtér­beépítés kivitelezési munkáira. Részletes pályázati kiírás és tervdokumentáció kor­lázott példányszámban 35 000 Ft befizetése ellené­ben átvehető a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 67-es szobájában, Polgár Ti­bor beruházási főelőadónál (tel.: (22) 12-900/185) 1992. júl. 1-jén és júl. 2-án. A nyertes kivételével a részvételi díjat hiánytalan és ép tervcsomag visszaadása után a pályázók vissza­kapják. Az ajánlat készítéséért díj nem számolható fel. A munkák rövid ismertetése: A tetőtérben 557 m2 területen 5 db tanterem kialakítása a hozzá kapcso­lódó helyiségekkel, szertárak, zsibongó, WC­­ stb. A meglévő fő lépcsőház folytatásában a feljárat ki­építése, az ácsszerkezet meghagyása mellett, új já­rófödém kivitelezése és teljes héjazatcsere. Pályázati feltételek: - Csak generál kivitelezői ajánlatot értékelünk. - A lépcsőház és a tetőtér alatt lévő szintet érintő gépészeti vezetékek stb. építési munkáit július­augusztus hónapban el kell végezni, a szeptem­beri tanévkezdés biztosítása céljából. -A kivitelezés kezdési időpontja: eredményhirde­­­ tés után azonnal. - A kivitelezés befejezése: 1993. április 30. -Az ajánlatok benyújtásának határideje: 1992. jú­nius 16., 9 óra. Helye: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgár­­mesteri Hivatal Önkormányzati tulajdon vagyon­kezelői és beruházási osztály titkársága (63-as szoba) - Az ajánlatok felbontásának ideje: 1992. június 16. 10 óra. -Eredményhirdetés időpontja: 1992. június 22. 10 óra Helye: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgár­­mesteri Hivatal. Az ajánlatokat zárt (dupla) borítékban kérjük meg­küldeni vagy személyesen leadni az alábbi jeligével ellátva: „Vasvári Pál Gimnázium Tetőtér-beépítés pályázata" Cím: Székesfehérvár, Városháza tér 1. 8000­­ 13 402 Az ENSZ BT döntött Embargó Kis-Jugoszlávia ellen (Folytatás az 1. oldalról) na, főleg a Magyarországon át­utazó vendégmunkások köré­ben. Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancs­noka szintén azt hangsúlyozta, hogy várakozó állásponton van­nak. Amint megszületik a kor­mánydöntés, annak megfelelően vezetik be az embargót a határo­kon. Az előkészületek már meg­kezdődtek. A hétvégén nincs je­lentős teherforgalom, mivel Ausztriában szombat-vasárnap nem engedik közlekedni a kami­onokat. Hétköznap már más lesz a helyzet. Állandó kapcsolatot tartanak a szomszédos országokbeli vám­parancsnokságokkal, s kölcsönö­sen informálják egymást a vár­ható lépésekről. Arnold Mihály arra számít, hogy Magyarország mindenképpen összehangolja az embargó bevezetésével kapcsola­tos lépéseit a szomszédos orszá­gokkal, s így a várható nagyará­nyú torlódást csökkenteni tud­ják. Jószerencsét! - Száz évvel ezelőtt a hivatalos politika egy percre sem vonta kétségbe azt, hogy a bányászat és a kohászat a népjólét előmozdító­ja. Ma viszont e nagy múltú szak­máknak a saját válságuk mellett még meg kell birkózniuk a társa­dalom ellenszenvével is - mon­dotta a centenáriumot köszöntő beszédében dr. Remport Zoltán, az Országos Magyar Bányászati- Kohászati Egyesülés országos ve­zetőségének tiszteletbeli tagja, amikor Dunaújvárosban a Bar­tók Béla Művelődési Központ színháztermében felidézte az 1892-ben alapított szakmai egye­sülés eddigi históriáját. A Selmecbányán szellemiséget teremtő egyesülés alapítói a Jó­szerencsét! bányász-kohász kö­szöntés „keresztszülői" nem csu­pán a hazai felsőoktatásban vé­geztek úttörőmunkát, hanem a szakmai nyelv magyarosításában is. A 340 tagot számláló dunaújvá­rosi OMBKE-szervezet nevében Horváth István elnök, a Duna­­ferr Konszern vezérigazgatója méltatta az évfordulót, és úgy ér­velt, hogy a szakma mai művelői­nek sikerült megőrizniük a Sel­mecbányai szellemet. Az évfor­duló az emlékezésen túl azonban kikényszeríti a jelennek szóló gondolatok megfogalmazását is, amelyek abban összegezhetők, hogy csapatmunkára alkalmas és jól képzett szakemberek kelle­nek az elkövetkező évek magyar kohászatának. A centenárium ünnepség záró részben az OMBKE emlékpla­kettjét huszonketten kapták meg, köztük Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű nyugalmazott ve­zérigazgatója. -S­ Selmecbányai örökösök Lottónyeremények A Szerencsejáték Rt. tájékoz­tatása szerint a 22. játékhéten öt­­találatos szelvény nem volt. A lot­tónyeremények a jövedelmadó levonása után a következők: 4 találatos szelvény (53 darab), nyeremény egyenként 267 511 fo­rint; 3 találatos szelvény (5845 darab) nyeremény 2021; 2 talála­tos szelvény (183 727 darab) nye­remény 77 forint. A következő hétre átvitt nettó nyereményösszeg 7 089 048 fo­rint. (MTI) Hegyünnep a velencei Bence-hegyen Az ítélet: igyál Orbán Igyál Orbán - harsogta a nagy­számú vendégsereg szombat dél­után, Szent Orbán „munkájá­nak” megmérettetésekor. Ugyanis minden évben, május­ban, az Orbán napot követő szombaton rendezik meg a Ve­lence bence-hegyi ünnepet, a sző­lősgazdák, a kádárok és a kocs­­márosok védőszentjének tisztele­tére, így volt ez az idén is. Már kora délután szólt a nóta a Bence-he­gyen, a Panoráma úti parkoló­ban. Először a fehérvári fúvósze­nekar szolgáltatott térzenét az ünnepségre érkezőknek. A pap­­keszi Pannónia citerazenekara­­után a Székesfehérvár partnervá­rosából, Schwäbisch Gmündből érkezett világhírű sváb tangóhar­­monikás együttes húzta a talpalá­­valót. Az Ikarus táncosokat isme­rősként köszöntötték a hegyün­nep résztvevői. Alig érkezett el az öt óra, má­ris a bence-hegyi Sárgaföldes úton szorongott a több száz em­ber, az Orbán szobor közelében. A közös imádkozást és a litániát követően a szőlősgazdák könyö­rögtek védőszentjükhöz, hogy az eső öntözze a tőkéket, a Nap me­lege érlelje a bogyókat, s derűs emberek szíve gondozza a ter­mést. Izgalmasnak ígérkezett a bor­verseny eredményhirdetése. Mó­kás kommentálással tudatták mindenkivel, hogy 56 fehér és 15 vörösbort neveztek be a szakér­tők bírálta versenyre. A hegyol­dal nedűi közül 23 bronz, 15 ezüst és 10 arany minősítést ka­pott, s hozzá oklevelet, valamint az elismerést bizonyító kerámia­plakettet. A 80-as évek elején tíz szőlősgazda úgy határozott: a leg­finomabb bort készítő és a bor­versenyen legsikeresebben sze­replő megkapja a fából faragott Orbán szobrot, egy évre. Most Richter Ferencnek ítéltek eme el­ismerést. A megyei közgyűlés elnöke, Paál Huba az elismerő oklevelek és kerámiaplakettok mellett, át­adta az O­r­bán díjat is, mégpe­dig Nárai Emilnek, akinek „sike­rült” olyan bort készítenie, amely nem éppen kirakatba való. A díjnyertes torokat ingyen kóstolhatták a vendégek, míg a készlet tartott. A védőszent, Or­bán szobrát a gondoskodásért és az újabb bő termés reményében édes borral szentelték be. Még mindig jobb, mintha besározták volna... - Orbán - FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 1992. JÚNIUS 1. HÉTFŐ x, , : X lllllll>W&|íí.| |s « 8; íS % , í|S M í§S ff»' I É A '/v" ' * iffflRm ; ú X AÁ Az MDF közleménye­­ állásfoglalása A Magyar Demokrata Fórum Országos Választmányának állás­­foglalása szerint a miniszterel­nöknek azon indítványa, mely­ben javasolta a köztársasági el­nöknek a Magyar Rádió elnöké­nek felmentését, összhangban áll a hatályos alkotmánnyal és az Or­szággyűlés által - kétharmados többséggel - elfogadott és a köz­­szolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény­nyel. 1. Most, az Országgyűlés és a kormány működésének félidejé­hez érkezve, a teljesítményt a szükségletekkel és a körülmé­nyekkel együtt lehet igazságosan mérlegelni. Ezzel a szemlélettel arra a következtetésre juthatunk, hogy a függetlenség, a jogállami­­ság, a demokrácia, a piacgazda­ság és a létbiztonság terén csak az utóbbi fogyatékosságai okoz­hatnak és okoznak általános elé­gedetlenséget. Még a korlátozott lehetőségek ellenére is elenged­hetetlennek tartjuk, hogy a lét­­biztonság fejlesztése körében a törvényhozás, a kormányzat, és az önkormányzatok gyorsított in­tézkedéseket tegyenek, elsősor­ban a hiányzó törvények megal­kotásával, a törvények maradék­talan végrehajtásával és a forrá­sok jobb hasznosításával. 2. A Magyar Demokrata Fó­rum az 1990-ben elkezdődött rendszerváltozás folyamatos és békés kiteljesítésében érdekelt, törekvései és eszközei most és a jövőben ezzel állnak összhang­ban. Ezek szellemében megerő­sítjük, hogy a jogállamiság és a demokrácia írott és íratlan elveit és szabályait változatlanul köte­lezőnek tekintjük a magunk szá­mára, ugyanakkor a politikai élet többi szereplőjétől is elvárjuk a hasonló igényességet és magatar­tást. 3. Közép-Európában élünk, gyökeres és viharos történelmi fordulatok közepette. Itt még összekeveredve hatnak az újulás és a visszahúzás erői, ezért is ne­héz az eligazodás. Ebben a keret­ben különösen megnő a hazai köztájékoztatás szerepe és fele­lőssége. Tapasztalataink szerint a nyomtatott és a sugárzott sajtó a szerepvállalásban él­ a teljes szó­lásszabadság esélyeivel, felelős­ségvállalását azonban olykor sza­badosság és öncélúság is jellem­zi. Felhívjuk a köztájékoztatási in­tézmények tulajdonosainak, ve­zetőinek, munkatársainak figyel­mét arra, hogy az értékek, a né­zetek és a módszerek természe­tes sokféleségén túl a tárgyi és a szakmai hitelesség nem rendel­hető alá külső-belső érdekcsopor­tok és egyéb csoportok önkifeje­zésének vagy szolgálatának, to­vábbá, hogy a torzításért és a megtévesztésért a társadalom és a szellemi szakmák ítélete előtt végül mindenki felelősséggel tar­tozik. Korunkban az írástudók felelőssége: történelmi felelős­ség. A Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya Emlékműavatás Ráckeresztúron A ráckeresztúri Vöröskereszt­szervezet múlt év novemberében kezdeményezte azt a szervező munkát, amely egy, a második vi­lágháború halottainak és áldoza­tainak tiszteletére állított em­lékmű megépítését célozta. A lé­nyegében közadakozásból, alig másfél hónap alatt felépült em­lékművet, tegnap avatták fel. Az­­ünnepségen, amelyet Háder La­­josné, a helyi vöröskereszt tit­kára nyitott meg, minteg­y 300- 350 hozzátartozó és meghívott vendég előtt beszédet mondtak a megyei és helyi önkormányzat képviselői, majd a falu ifjúsága emlékezett meg rövid műsorral a 2. világégés helyi áldozatairól. Az immár megszentelt emlékmű­vet megkoszorúzták az özvegyek és az árvák, az önkormányzati testületek, illetve a polgármes­teri hivatal, a pártok, társadalmi szervezetek és a kápolnásnyéki nemzetőrök képviselői is. Ez utóbbiak nevében, a kápol­násnyéki Nemzetőr­ kör vezetője kért szót az ünnepségen. Sajnála­tos módon azonban a kegyelet pillanatait politizálásra használta fel, útszéli humorral megfogal­mazott megjegyzéseket téve a köztársaság elnökéről. A kápol­­násnyéki nemzetőr rövid beszéde ellenérzést váltott ki az 1939—45. között elhunyt, vagy eltűntnek nyilvánított hozzátartozóikra em­lékező tömegből, amely nemtet­szését azzal fejezte ki, hogy nem tartott a nemzetőrökkel, akik az ünnepség befejezése után meg­koszorúzták az 1956-os emlék­művet. Jubileum Mezőszilason Ötvenéves óvoda Ötven esztendeje annak, hogy egy mezőszilasi születésű, buda­pesti tiszti főorvos, dr. Végh Já­nos adományából megépíthették Mezőszilason az óvodát. Erről emlékeztek meg szombaton a község lakói azon az ünnepsé­gen, amelyen felavatták az óvoda falára elhelyezett emléktáblát. Dr. Végh János itt, szülőfalujá­ban töltötte nyugdíjas éveit, s nem csak az óvoda alapítását kö­szönhetik neki, hozzájárult az in­tézmény fenntartásának kezdeti költségeihez is. Az adományo­zóra egy - az alkalomból rende­zett - kis kiállítással emlékeznek a községben: az orvos személyes holmijai mellett itt látható az óvoda alapításáról szóló okirat is. Az ötven évvel ezelőtti alapkő­­letétel után 1943-ban kezdett el működni az óvoda, ahová - fele­kezeti hovatartozás nélkül - vala­mennyi gyerek járhatott, s az első időkben még apácák foglal­koztak a kicsikkel. Az ünnepé­lyes emléktábla-avatáson amelyre meghívták Végh János leszármazottait is - a mezőszilasi óvodások adtak műsort.

Next