Fejér Megyei Hírlap, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-01 / 181. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 1992. AUGUSZTUS 1. SZOMBAT Értékesítési válság vagy ügyetlenség? Halmozódó mezőgazdasági termékek (Folytatás az 1■ oldalról) képtelensége miatt. A kormány­zat, első helyen az ágazati minisz­térium, mégis azzal „vádolja” a gazdákat, hogy meggondolatla­nul termelnek, nem kevésbé ügyetlenek a piacon. Más oldal­ról pedig azt bizonygatják, hogy Magyarországon a mezőgazda­­sági üzemekben távolról sincs túltermelési válság, mert az igen nagy mértékben visszaesett fo­gyasztói kereslet miatt is felhal­­mozódnak bizonyos termékek. Ami pedig az „ügyetlenségüket” illeti, mentségükre legyen mond­va, egyik napról a másikra bizony igen nehéz átállni a piacorientált gazdálkodásra. A Fejér megyei mezőgazdasági üzemekben azonban azt mond­ják: ha nem korlátoznák még mindig a magyar élelmiszer ter­mékek világpiaci forgalmazását, aligha lennének ilyen súlyos gondjaik; nem tudni, mikor lesz jó piaca a búzának, a sertéshús­nak, a marhának, birkának, to­jásnak, szőlőnek stb. Az üzemi ellehetetlenülésnek, a támogatá­sok megvonása és az elvonások növekedése mellett, az értékesí­tés a legfőbb oka. A Mezőgazda­­sági Kamara közlése szerint az év végéig, ha valami csoda folytán mégis sikerül megoldást találni, a mezőgazdasági termékek raktá­rozása, tárolása és vevőre való várása súlyos anyagi terhekkel jár. Ennek az összege meghalad­hatja az 1,5 milliárdot is. Az igaz, hogy Fejér megyében is nyitottak a piackutatás lehetőségei, de az is igaz, hogy a tárca nem keresi őket értékesítési lehetőségekkel. Olyan kínálattal, amit minden valamire való európai agráror­szágban az első helyen kezelnek a minisztériumok. Erre külön kormányzati utasításuk is van. A jó értékesítés, a vevőre várás te­kintetében a Fejér megyei mező­­gazdasági kamara már felmérte a várható lehetőségeket és segíti tagjait abban, hogy mielőbb ta­láljanak megbízható vevőket. (pdf) A kintlévőség 68 milliárd forint Augusztusban indul­t a tb-börze? Az elkövetkezendő napokban már a megyei társadalom­­biztosítási vezetőkkel konzultálnak azoknak a cégeknek a képviselői, amelyek az elmúlt héten végre megkötötték a szerződéseket az Országos Társadalombiztosítási Fő­­igazgatósággal a társadalombiztosítási börze lebonyolítá­sára. A börze elindítása pedig igencsak sürgető, a társa­dalombiztosítás kintlévősége ugyanis jelenleg már eléri a 68 milliárd forintot - tájékoztatta az MTI-t Weglárz Péter, az OTF vagyonkezelési csoportjának megbízott vezetője. Mint Weglárz Péter elmondta: a pályázatot elnyert négy cég közül az OTP Ingatlan Rt. a bu­dapesti, illetve a Pest megyei, tb­­adóssággal küszködő cégekkel foglalkozik majd. A Senzor Had­ley Walker Kft. az ország hat nyugati, illetve észak-nyugati, a Controll Rt. hat délmagyarorszá­gi, míg az Améta Kft. és a Bixbit Kft. által létrehozott közös kon­zorcium hat észak-, illetve észak­kelet-magyarországi megye­­b­­nek tartozó cégeivel igyekszik majd felvenni a kapcsolatot. Bódás János a Senzor Hadley Walker Kft. vállalkozási és mar­keting igazgatója elmondta: első lépésként fel kívánják hívni a cégek figyelmét a börzére, mint az adósságtörlesztés egyik lehe­tőségére. Jó néhány­an ugyan már eddig is megkeresték a társada­lombiztosítást - mintegy 40 cég­től több mint egymilliárd fo­rintnyi felajánlás érkezett­­, a többség előtt azonban érthetően még ismeretlen ez a forma. A felajánlást követően a kü­lönböző ingó- vagy ingatlan va­gyontárgyakat, valamint az adóst alapos vizsgálat alá kell vetni. A sikeres piaci értékesítéshez ugyanis nemcsak pontos érték­­becslés szükséges, de az adott cég pénzügyi, jogi, gazdasági helyze­téről is minél alaposabb informá­ciókkal kell rendelkezni. Az el­adási limitár meghatározása után a társadalombiztosításnak elővá­sárlási joga van. Amennyiben ez­zel nem él, úgy megkezdődik az adott vagyontárgy törvényes pia­ci feltételek között történő érté­kesítése. A befolyt összegből a lebonyolító cég levonja saját ju­talékát, majd a társadalombizto­sítás kapja meg az adós tb-tarto­­zást, vagy annak lehetőség sze­rinti legnagyobb részét. Ha pedig még ezek után is marad a bevétel­ből, úgy az a volt tulajdonost illeti. Az előzetes tárgyalások után a tervek szerint a négy bizományos közösen köt majd szerződést va­lamelyik országos napilappal a felajánlott vagyontárgyak folya­matos közzétételére. A tervek szerint ez már augusztusban meg­történhet, s ezzel valóban kezde­tét veheti a társadalombiztosítási börze. (MTI) Időszerű az atkák elleni védekezés A száraz, meleg időjárás kö­vetkeztében a gyümölcsfákon, zöldségféléken, szőlőn előfor­duló takácsatkák és levélatkák helyenként jelentős mértékben felszaporodtak. Az atkák szivo­­­­gatása (táplálkozás) nyomán a növények párologtatása fokozó­dik, pedig e nélkül is érződik rajtuk a vízhiány. Ezen felül a károsításuk nyomán a levelek idő előtt lehullanak, ezzel csökken az­­ asszimilációs felület. Jelenleg a mozgó alakok mel­­­­lett nagy számú tojást is találni a növényeken, így a fertőzöttség rohamos növekedésével lehet számolni. A gyümölcsfákon, zöldsége­ken (kobakosok, paprika, bab stb.) károsító takácsatka fajok ellen most sok helyen tanácsos lenne a védekezés, ha a várako­zási idő betartható, vagy már a gyümölcsszüret megtörtént. A szőlőkben a levélatkák ellen augusztus közepe táján javaso­lunk egy védekezést, mert a tele­lésre vonulás előtt a levél színére kiülő atkák könnyebben „elérhe­tők” a permetlével. Korábban ugyanis a levél fonákán tartóz­kodnak. A speciális atkaölőszerek közül a választásnál az élelmezés­egészségügyi várakozási időre is legyünk tekintettel, mert pl. a Neuron 30 rtopjával szemben a­ Mitac 14 nap, a Danitól 7-14 nap (kultúránként más). Kratancsik Lukácsné Fejér Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Kevés a nemzeti propaganda Az Idegen­­forgalmi Alap helyzete Már idén sem elegendő az Idegenforgalmi Alap (IFA), nem tudjuk, mihez kezdünk, ha ez az összeg (egymilliárd fo­rintot szavazott meg erre az évre a Parlament) csökken - mondta az MTI-nek Kardos Kázmér, az Országos Idegen­­forgalmi Hivatal (OIH) elnö­ke. Már most kevés a nemzeti propaganda, mert nincs rá pénz. Veszélybe kerülhet a Ta­vaszi Fesztivál megrendezése, a kiemelt üdülőkörzetek támo­gatása, az idegenforgalmi okta­tás. A pénz hiányában esetleg jogszabályi kötelezettségeinek sem tud eleget tenni az OIH. A magyar idegenforgalom néhány évvel ezelőtt még két­számjegyű évi növekedést mu­tatott. Ez tavaly 6,6 százalékra esett, és idén pedig stagnál. Amennyiben csökkenne az Ide­genforgalmi Alap és bizonyos alapvető feladatokat nem sike­rülne ellátni, jövőre akár tíz­­százalékos visszaesés is bekö­vetkezhet. Ez hatmilliárd forint nettó árbevételtől fosztaná meg az országot. A veszteség jóval nagyobb lehet, mint amennyit az Idegenforgalmi Alap csök­kentése most megtakarításként eredményezne - hangsúlyozta Kardos Kázmér. Egyelőre nincs szó az Idegen­forgalmi Alap csökkentéséről - nyilatkozta Naszvadi György pénzügyminisztériumi államtit­kár-helyettes. A Parlament ál­tal nemrég hozott államháztar­tási törvény a decentralizált pénzalapokról szóló rendelke­zése szerint nem tekinthető olyan alapnak, ami csak költ­ségvetési forrásból táplálkozik. A PM álláspontja az, hogy az Idegenforgalmi Alapnak meg kell maradnia, viszont finanszí­rozásához új forrásokat kell ta­lálni. Onnan kellene az egész idegenforgalom érdekeit szol­gáló alapba pénzt átszivattyúz­ni, ahol az idegenforgalmi be­vételek keletkeznek. (MTI) ÁLLÁS! Magyar-ének szakos TANÁRI ÁLLÁST hirdetünk SÁRSZENTÁGOTÁN. Szeptember végétől , , ,-j f " lakás lesz, Bér megegyezés szerint. Érdeklődni lehet: Sárszentágota Polgármesteri Hivatalnál (Sárszentágota, Május I. u. I.) 14 243 A közlekedési tárca célja Ötszáz kilométernyi autópálya 2000-ig A közlekedési tárca 2000-ig szóló közúthálózat-fejlesztési programja 500 kilométernyi autópálya megépítését tűzte ki célul. Magyarország számára ez valódi mérföldkövet jelentene, hiszen az elmúlt negyedszázad alatt mindössze 350 kilométer autópályát sikerült elkészítenie. A tervek megvalósulásának esélye azonban manapság egyre nagyobb, hiszen a kormány is felismerte, hogy az ország társa­dalmi-gazdasági fejlődésével összehangoltan elengedhetetle­nül szükséges az elmaradott ha­zai infrastruktúra gyors ütemű továbbépítése. A tervezett fej­lesztések költsége azonban jóval meghaladja a 100 milliárd fo­rintot, amelynek előteremtésére hazai forrásból nincs lehetőség. Ezért külső források igénybevé­tele szükséges, amelynek egyik lehetősége a koncessziós megol­dás. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium ezért kon­cessziós pályázatot írt ki az M1-es és az M5-ös autópályák befejezé­sére, valamint pályázni lehet a szekszárdi Duna-híd és a kapcso­lódó beruházások kivitelezésére is. A tenderkiírást hamarosan az M3-as és az M7-es autópályák országhatárig történő kiépítésére is megjelentetik. Jelenleg két autópályaszakasz építése van folyamatban, ezek azonban még nem koncessziós kivitelezésűek. A Magyar­­országon áthaladó jelentősebb irányú tranzitforgalmat a főváros elkerülésével biztosító M0-ás au­tópálya második szakaszának építéséhez márciusban kezdtek hozzá, s a beruházás várhatóan 1994 októberében készül el. Ugyancsak erre az időre tervezik átadni az M1-es autópálya Győrt elkerülő szakaszát is, amely a Rába-parti váró , óriási zaj- és környezetszennyezéstől szaba­dítja meg. Ezek lesznek az utolsó új autó­pályaszakaszok, ahol az autósok­nak még nem kell majd haszná­lati díjat fizetniük. A többi épít­kezés ugyanis, tekintettel a kon­cessziós megoldásra, autópálya­­díj bevezetését teszi szükségessé. 1994-95-ös áron számolva - opti­mista vélemények szerint - kilo­méterenként 3-4 forintnyi költ­séggel kell majd számolni. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a szaktárca sohasem cáfolta azt a feltételezést, hogy később a már meglévő autópályák is fize­tőkké válnak. Ezek korszerűsí­tése idővel ugyanis elkerülhetet­lenné válik, a felújítás korszerű­sítés, viszont nem olcsó kivitele­zését szintén koncesszióra adás­sal lehet ma el.Képtev­­­ezető autópálya azonban nem magyar találmány, megfigyelhető, hogy Európa azon országai is fontol­gatják bevezetésr­e, ahol ez idáig szabadon lehetett autózni. Földárverések előtt IGÉNYBEJELENTÉS - MINDENKINEK KELL A helyi önkormányzatok nem egyformán értelmezik a földárve­résekhez szükséges igénybeje­lentő lapok kitöltését. A Dunaúj­városi Polgármesteri Hivatal pél­dául a helyi televízió képújságján keresztül csupán azoktól kér igénybejelentést, akik még nem kaptak kárpótlásukról határoza­tot. Dr. Győre Attilát, a megye kárrendezési hivatal vezetőjét kérdeztük: - Tisztázzuk, kinek kell igény­­bejelentő lapot kitöltenie és lead­nia? - Mindenkinek, aki az árveré­seken részt kíván venni. Függet­lenül attól, hogy kapott e már tő­lük határozatot vagy sem. Ez­úton is kérem az önkormányzato­kat biztassák a földhöz jutni kívá­nókat az igénybejelentők mi­előbbi leadására és azokat kétna­ponta továbbítsák nekünk. - Miért szükséges az igénybeje­lentő lapok beadása? - Egyrészt azért, hogy soron kívül bírálhassuk el azok kárpót­lási igényét, akik még nem kap­tak határozatot, de a földárveré­seken részt kívánnak venni. Más­részt pedig azért, mert a földren­dező bizottságok így tudják meg mennyi földre van igény, így tud­nak javaslatot tenni a táblák sor­rendjére, kísérelhetik meg az ár­verés előtti egyességet. Ezért kell tehát minden árverésen indulni szándékozóknak az igénybej­e­­lentést minél előbb megtennie. Kérem, ne várjanak a határidő leteltéig, ami egyébként az első törvény alapján kárpótoltaknál augusztus 15. - tribott - Hamisságban világelsők vagyunk Országos akció a kalózkazetták ellen 19,5 millió forint értékű hamis video- és hangkazettát foglalt le a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség országos ellenőrző akciója során - hangzott el a főfelügyelő­ség pénteki sajtótájékoztatóján. Az ellenőrzött, legálisan működő üzlethelyiségek 40 százalékánál ál­lapítottak meg szabálysértést. A piacokon ennél sokkal nagyobb arányban, az eladók 68 százaléká­nál találtak kalózkazettákat. Amerikai felmérések szerint Magyarország nemzetközi össze­hasonlításban messze kimagaslik az előállított hamis video- és hangkazetták számát tekintve. Míg európai átlagban 20-30 szá­zalék a forgalmazott kazetták között a kalózkiadás, addig ná­lunk 50 százalék fölötti. A július 23-án és 25-én az Or­szágos Rendőr-főkapitányság be­vonásával folytatott ellenőrzések során 13 és fél ezer hamisított vi­deokazettát, valamint 12 és fél ezer hangkazettát gyűjtöttek be. Természetesen rengeteg maradt még a piacon, így a vizsgálatokat a jövőben is folytatni fogják. A lefoglalt kazettákat pedig nyilvá­nosan fogják megsemmisíteni. A vizsgálat eredménye azt mu­tatja, hogy a hamis kazetták for­galmazása az ország legkisebb te­lepüléseit is elérte. A hangkazet­ták tekintetében például Somogy megye bizonyult a legfertőzöt­tebbnek, messze megelőzve Bu­dapestet is. Hamis videokazetták pedig Budapest után Fejér, Bor­­sod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kis­­kun megyében fordultak elő a legnagyobb arányban. A hamis kazetták nem feltétlenül rossz minőségűek, s mivel olcsóbbak mint az eredetiek, a fogyasztók tulajdonképpen ellenérdekeltek az illegális kereskedelem felszá­molásában. A jelenség terjedésének első­sorban a hamisítók felderítése szabhatna határt - mondta az ORFK tájékoztatón jelen lévő képviselője. Ennek azonban bi­zonyos jogszabályi akadályai is vannak. Számos országban pél­dául a szerzői jogvédelem bünte­tőjogi kategória, nálunk viszont nem. A hamis kazetták forgalma­zása szabálysértésnek minősül, s a legmagasabb kiszabható bírság mindössze tízezer forint. (MTI) 3. OLDAL Privatizációs statisztika A csőd- és felszámolási eljárá­sok számának gyarapodása való­színűleg óvatosabbá tette a vál­lalkozások alapítóit. Bár június­ban a gazdasági szervezetek száma összességében nőtt, a szer­vezetek számának emelkedése lassuló tendenciát mutat. Az egyéni vállalkozók száma június­ban több mint hatszázzal csök­kent. Júniusban 30 vállalati átalaku­lás történt, szemben a májusi 51 átalakulással. A vagyonértéket tekintve ezúttal a kisebb vállala­tok kerültek be a privatizációs körbe. Az átalakult vállalatok könyv szerinti vagyonértéke 12 milliárd forinttal, tranzakciós ér­téke pedig 21 milliárd forinttal növekedett a múlt hónapban. A májusi átalakulásoknál a vagyon­érték szerint 194 milliárd, a tranz­akciós érték szerint pedig 780 milliárd forint volt a növekedés, emögött azonban néhány nagy­­vállalat átalakulása jelenik meg. Az 1992. első félévi privatizá­ciós bevételek meghaladták a 40 milliárd forintot. A privatizációs bevételeken belül a devizabevé­telek aránya továbbra is csökken. Míg májusban 16 milliárd forint volt a privatizációs tranzakciók­kal történt külföldi tőkebevonás értéke, addig júniusban mind­össze 2,7 milliárd forint. (MTI)

Next