Fejér Megyei Hírlap, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-01 / 181. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 1992. AUGUSZTUS 1. SZOMBAT Értékesítési válság vagy ügyetlenség? Halmozódó mezőgazdasági termékek (Folytatás az 1■ oldalról) képtelensége miatt. A kormányzat, első helyen az ágazati minisztérium, mégis azzal „vádolja” a gazdákat, hogy meggondolatlanul termelnek, nem kevésbé ügyetlenek a piacon. Más oldalról pedig azt bizonygatják, hogy Magyarországon a mezőgazdasági üzemekben távolról sincs túltermelési válság, mert az igen nagy mértékben visszaesett fogyasztói kereslet miatt is felhalmozódnak bizonyos termékek. Ami pedig az „ügyetlenségüket” illeti, mentségükre legyen mondva, egyik napról a másikra bizony igen nehéz átállni a piacorientált gazdálkodásra. A Fejér megyei mezőgazdasági üzemekben azonban azt mondják: ha nem korlátoznák még mindig a magyar élelmiszer termékek világpiaci forgalmazását, aligha lennének ilyen súlyos gondjaik; nem tudni, mikor lesz jó piaca a búzának, a sertéshúsnak, a marhának, birkának, tojásnak, szőlőnek stb. Az üzemi ellehetetlenülésnek, a támogatások megvonása és az elvonások növekedése mellett, az értékesítés a legfőbb oka. A Mezőgazdasági Kamara közlése szerint az év végéig, ha valami csoda folytán mégis sikerül megoldást találni, a mezőgazdasági termékek raktározása, tárolása és vevőre való várása súlyos anyagi terhekkel jár. Ennek az összege meghaladhatja az 1,5 milliárdot is. Az igaz, hogy Fejér megyében is nyitottak a piackutatás lehetőségei, de az is igaz, hogy a tárca nem keresi őket értékesítési lehetőségekkel. Olyan kínálattal, amit minden valamire való európai agrárországban az első helyen kezelnek a minisztériumok. Erre külön kormányzati utasításuk is van. A jó értékesítés, a vevőre várás tekintetében a Fejér megyei mezőgazdasági kamara már felmérte a várható lehetőségeket és segíti tagjait abban, hogy mielőbb találjanak megbízható vevőket. (pdf) A kintlévőség 68 milliárd forint Augusztusban indult a tb-börze? Az elkövetkezendő napokban már a megyei társadalombiztosítási vezetőkkel konzultálnak azoknak a cégeknek a képviselői, amelyek az elmúlt héten végre megkötötték a szerződéseket az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal a társadalombiztosítási börze lebonyolítására. A börze elindítása pedig igencsak sürgető, a társadalombiztosítás kintlévősége ugyanis jelenleg már eléri a 68 milliárd forintot - tájékoztatta az MTI-t Weglárz Péter, az OTF vagyonkezelési csoportjának megbízott vezetője. Mint Weglárz Péter elmondta: a pályázatot elnyert négy cég közül az OTP Ingatlan Rt. a budapesti, illetve a Pest megyei, tbadóssággal küszködő cégekkel foglalkozik majd. A Senzor Hadley Walker Kft. az ország hat nyugati, illetve észak-nyugati, a Controll Rt. hat délmagyarországi, míg az Améta Kft. és a Bixbit Kft. által létrehozott közös konzorcium hat észak-, illetve északkelet-magyarországi megyebnek tartozó cégeivel igyekszik majd felvenni a kapcsolatot. Bódás János a Senzor Hadley Walker Kft. vállalkozási és marketing igazgatója elmondta: első lépésként fel kívánják hívni a cégek figyelmét a börzére, mint az adósságtörlesztés egyik lehetőségére. Jó néhányan ugyan már eddig is megkeresték a társadalombiztosítást - mintegy 40 cégtől több mint egymilliárd forintnyi felajánlás érkezett, a többség előtt azonban érthetően még ismeretlen ez a forma. A felajánlást követően a különböző ingó- vagy ingatlan vagyontárgyakat, valamint az adóst alapos vizsgálat alá kell vetni. A sikeres piaci értékesítéshez ugyanis nemcsak pontos értékbecslés szükséges, de az adott cég pénzügyi, jogi, gazdasági helyzetéről is minél alaposabb információkkal kell rendelkezni. Az eladási limitár meghatározása után a társadalombiztosításnak elővásárlási joga van. Amennyiben ezzel nem él, úgy megkezdődik az adott vagyontárgy törvényes piaci feltételek között történő értékesítése. A befolyt összegből a lebonyolító cég levonja saját jutalékát, majd a társadalombiztosítás kapja meg az adós tb-tartozást, vagy annak lehetőség szerinti legnagyobb részét. Ha pedig még ezek után is marad a bevételből, úgy az a volt tulajdonost illeti. Az előzetes tárgyalások után a tervek szerint a négy bizományos közösen köt majd szerződést valamelyik országos napilappal a felajánlott vagyontárgyak folyamatos közzétételére. A tervek szerint ez már augusztusban megtörténhet, s ezzel valóban kezdetét veheti a társadalombiztosítási börze. (MTI) Időszerű az atkák elleni védekezés A száraz, meleg időjárás következtében a gyümölcsfákon, zöldségféléken, szőlőn előforduló takácsatkák és levélatkák helyenként jelentős mértékben felszaporodtak. Az atkák szivogatása (táplálkozás) nyomán a növények párologtatása fokozódik, pedig e nélkül is érződik rajtuk a vízhiány. Ezen felül a károsításuk nyomán a levelek idő előtt lehullanak, ezzel csökken az asszimilációs felület. Jelenleg a mozgó alakok mellett nagy számú tojást is találni a növényeken, így a fertőzöttség rohamos növekedésével lehet számolni. A gyümölcsfákon, zöldségeken (kobakosok, paprika, bab stb.) károsító takácsatka fajok ellen most sok helyen tanácsos lenne a védekezés, ha a várakozási idő betartható, vagy már a gyümölcsszüret megtörtént. A szőlőkben a levélatkák ellen augusztus közepe táján javasolunk egy védekezést, mert a telelésre vonulás előtt a levél színére kiülő atkák könnyebben „elérhetők” a permetlével. Korábban ugyanis a levél fonákán tartózkodnak. A speciális atkaölőszerek közül a választásnál az élelmezésegészségügyi várakozási időre is legyünk tekintettel, mert pl. a Neuron 30 rtopjával szemben a Mitac 14 nap, a Danitól 7-14 nap (kultúránként más). Kratancsik Lukácsné Fejér Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Kevés a nemzeti propaganda Az Idegenforgalmi Alap helyzete Már idén sem elegendő az Idegenforgalmi Alap (IFA), nem tudjuk, mihez kezdünk, ha ez az összeg (egymilliárd forintot szavazott meg erre az évre a Parlament) csökken - mondta az MTI-nek Kardos Kázmér, az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) elnöke. Már most kevés a nemzeti propaganda, mert nincs rá pénz. Veszélybe kerülhet a Tavaszi Fesztivál megrendezése, a kiemelt üdülőkörzetek támogatása, az idegenforgalmi oktatás. A pénz hiányában esetleg jogszabályi kötelezettségeinek sem tud eleget tenni az OIH. A magyar idegenforgalom néhány évvel ezelőtt még kétszámjegyű évi növekedést mutatott. Ez tavaly 6,6 százalékra esett, és idén pedig stagnál. Amennyiben csökkenne az Idegenforgalmi Alap és bizonyos alapvető feladatokat nem sikerülne ellátni, jövőre akár tízszázalékos visszaesés is bekövetkezhet. Ez hatmilliárd forint nettó árbevételtől fosztaná meg az országot. A veszteség jóval nagyobb lehet, mint amennyit az Idegenforgalmi Alap csökkentése most megtakarításként eredményezne - hangsúlyozta Kardos Kázmér. Egyelőre nincs szó az Idegenforgalmi Alap csökkentéséről - nyilatkozta Naszvadi György pénzügyminisztériumi államtitkár-helyettes. A Parlament által nemrég hozott államháztartási törvény a decentralizált pénzalapokról szóló rendelkezése szerint nem tekinthető olyan alapnak, ami csak költségvetési forrásból táplálkozik. A PM álláspontja az, hogy az Idegenforgalmi Alapnak meg kell maradnia, viszont finanszírozásához új forrásokat kell találni. Onnan kellene az egész idegenforgalom érdekeit szolgáló alapba pénzt átszivattyúzni, ahol az idegenforgalmi bevételek keletkeznek. (MTI) ÁLLÁS! Magyar-ének szakos TANÁRI ÁLLÁST hirdetünk SÁRSZENTÁGOTÁN. Szeptember végétől , , ,-j f " lakás lesz, Bér megegyezés szerint. Érdeklődni lehet: Sárszentágota Polgármesteri Hivatalnál (Sárszentágota, Május I. u. I.) 14 243 A közlekedési tárca célja Ötszáz kilométernyi autópálya 2000-ig A közlekedési tárca 2000-ig szóló közúthálózat-fejlesztési programja 500 kilométernyi autópálya megépítését tűzte ki célul. Magyarország számára ez valódi mérföldkövet jelentene, hiszen az elmúlt negyedszázad alatt mindössze 350 kilométer autópályát sikerült elkészítenie. A tervek megvalósulásának esélye azonban manapság egyre nagyobb, hiszen a kormány is felismerte, hogy az ország társadalmi-gazdasági fejlődésével összehangoltan elengedhetetlenül szükséges az elmaradott hazai infrastruktúra gyors ütemű továbbépítése. A tervezett fejlesztések költsége azonban jóval meghaladja a 100 milliárd forintot, amelynek előteremtésére hazai forrásból nincs lehetőség. Ezért külső források igénybevétele szükséges, amelynek egyik lehetősége a koncessziós megoldás. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium ezért koncessziós pályázatot írt ki az M1-es és az M5-ös autópályák befejezésére, valamint pályázni lehet a szekszárdi Duna-híd és a kapcsolódó beruházások kivitelezésére is. A tenderkiírást hamarosan az M3-as és az M7-es autópályák országhatárig történő kiépítésére is megjelentetik. Jelenleg két autópályaszakasz építése van folyamatban, ezek azonban még nem koncessziós kivitelezésűek. A Magyarországon áthaladó jelentősebb irányú tranzitforgalmat a főváros elkerülésével biztosító M0-ás autópálya második szakaszának építéséhez márciusban kezdtek hozzá, s a beruházás várhatóan 1994 októberében készül el. Ugyancsak erre az időre tervezik átadni az M1-es autópálya Győrt elkerülő szakaszát is, amely a Rába-parti váró , óriási zaj- és környezetszennyezéstől szabadítja meg. Ezek lesznek az utolsó új autópályaszakaszok, ahol az autósoknak még nem kell majd használati díjat fizetniük. A többi építkezés ugyanis, tekintettel a koncessziós megoldásra, autópályadíj bevezetését teszi szükségessé. 1994-95-ös áron számolva - optimista vélemények szerint - kilométerenként 3-4 forintnyi költséggel kell majd számolni. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a szaktárca sohasem cáfolta azt a feltételezést, hogy később a már meglévő autópályák is fizetőkké válnak. Ezek korszerűsítése idővel ugyanis elkerülhetetlenné válik, a felújítás korszerűsítés, viszont nem olcsó kivitelezését szintén koncesszióra adással lehet ma el.Képtevezető autópálya azonban nem magyar találmány, megfigyelhető, hogy Európa azon országai is fontolgatják bevezetésre, ahol ez idáig szabadon lehetett autózni. Földárverések előtt IGÉNYBEJELENTÉS - MINDENKINEK KELL A helyi önkormányzatok nem egyformán értelmezik a földárverésekhez szükséges igénybejelentő lapok kitöltését. A Dunaújvárosi Polgármesteri Hivatal például a helyi televízió képújságján keresztül csupán azoktól kér igénybejelentést, akik még nem kaptak kárpótlásukról határozatot. Dr. Győre Attilát, a megye kárrendezési hivatal vezetőjét kérdeztük: - Tisztázzuk, kinek kell igénybejelentő lapot kitöltenie és leadnia? - Mindenkinek, aki az árveréseken részt kíván venni. Függetlenül attól, hogy kapott e már tőlük határozatot vagy sem. Ezúton is kérem az önkormányzatokat biztassák a földhöz jutni kívánókat az igénybejelentők mielőbbi leadására és azokat kétnaponta továbbítsák nekünk. - Miért szükséges az igénybejelentő lapok beadása? - Egyrészt azért, hogy soron kívül bírálhassuk el azok kárpótlási igényét, akik még nem kaptak határozatot, de a földárveréseken részt kívánnak venni. Másrészt pedig azért, mert a földrendező bizottságok így tudják meg mennyi földre van igény, így tudnak javaslatot tenni a táblák sorrendjére, kísérelhetik meg az árverés előtti egyességet. Ezért kell tehát minden árverésen indulni szándékozóknak az igénybejelentést minél előbb megtennie. Kérem, ne várjanak a határidő leteltéig, ami egyébként az első törvény alapján kárpótoltaknál augusztus 15. - tribott - Hamisságban világelsők vagyunk Országos akció a kalózkazetták ellen 19,5 millió forint értékű hamis video- és hangkazettát foglalt le a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség országos ellenőrző akciója során - hangzott el a főfelügyelőség pénteki sajtótájékoztatóján. Az ellenőrzött, legálisan működő üzlethelyiségek 40 százalékánál állapítottak meg szabálysértést. A piacokon ennél sokkal nagyobb arányban, az eladók 68 százalékánál találtak kalózkazettákat. Amerikai felmérések szerint Magyarország nemzetközi összehasonlításban messze kimagaslik az előállított hamis video- és hangkazetták számát tekintve. Míg európai átlagban 20-30 százalék a forgalmazott kazetták között a kalózkiadás, addig nálunk 50 százalék fölötti. A július 23-án és 25-én az Országos Rendőr-főkapitányság bevonásával folytatott ellenőrzések során 13 és fél ezer hamisított videokazettát, valamint 12 és fél ezer hangkazettát gyűjtöttek be. Természetesen rengeteg maradt még a piacon, így a vizsgálatokat a jövőben is folytatni fogják. A lefoglalt kazettákat pedig nyilvánosan fogják megsemmisíteni. A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a hamis kazetták forgalmazása az ország legkisebb településeit is elérte. A hangkazetták tekintetében például Somogy megye bizonyult a legfertőzöttebbnek, messze megelőzve Budapestet is. Hamis videokazetták pedig Budapest után Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyében fordultak elő a legnagyobb arányban. A hamis kazetták nem feltétlenül rossz minőségűek, s mivel olcsóbbak mint az eredetiek, a fogyasztók tulajdonképpen ellenérdekeltek az illegális kereskedelem felszámolásában. A jelenség terjedésének elsősorban a hamisítók felderítése szabhatna határt - mondta az ORFK tájékoztatón jelen lévő képviselője. Ennek azonban bizonyos jogszabályi akadályai is vannak. Számos országban például a szerzői jogvédelem büntetőjogi kategória, nálunk viszont nem. A hamis kazetták forgalmazása szabálysértésnek minősül, s a legmagasabb kiszabható bírság mindössze tízezer forint. (MTI) 3. OLDAL Privatizációs statisztika A csőd- és felszámolási eljárások számának gyarapodása valószínűleg óvatosabbá tette a vállalkozások alapítóit. Bár júniusban a gazdasági szervezetek száma összességében nőtt, a szervezetek számának emelkedése lassuló tendenciát mutat. Az egyéni vállalkozók száma júniusban több mint hatszázzal csökkent. Júniusban 30 vállalati átalakulás történt, szemben a májusi 51 átalakulással. A vagyonértéket tekintve ezúttal a kisebb vállalatok kerültek be a privatizációs körbe. Az átalakult vállalatok könyv szerinti vagyonértéke 12 milliárd forinttal, tranzakciós értéke pedig 21 milliárd forinttal növekedett a múlt hónapban. A májusi átalakulásoknál a vagyonérték szerint 194 milliárd, a tranzakciós érték szerint pedig 780 milliárd forint volt a növekedés, emögött azonban néhány nagyvállalat átalakulása jelenik meg. Az 1992. első félévi privatizációs bevételek meghaladták a 40 milliárd forintot. A privatizációs bevételeken belül a devizabevételek aránya továbbra is csökken. Míg májusban 16 milliárd forint volt a privatizációs tranzakciókkal történt külföldi tőkebevonás értéke, addig júniusban mindössze 2,7 milliárd forint. (MTI)