Fejér Megyei Hírlap, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-01 / 283. szám
2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1992. DECEMBER 1. KEDD TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET Kis tükör „Utolsókat rúgja” az osztrák monarchia romjain keletkezett állam: Csehszlovákia, 74 évvel alapítása után eltűnik Európa térképéről. Helyét január elsejétől a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság foglalja el. „Hála Istennek, ezzel megvolnánk” — sóhajtott fel a Szlovákiában kormányzó Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom egyik képviselője a múlt hét közepén tartott szövetségi parlamenti szavazás után. De mindjárt hozzátette: „A legrosszabb csak ezután következik.” Klaus cseh miniszterelnök bottal érkezett a parlamenti szavazásra, mivel teniszezés közben izomhúzódást szenvedett. A gúnyos hajlamú honatyák nem állhatták meg, hogy rá ne mutassanak: a két új államnak is igencsak szüksége lesz a munkára. Ugyanis mind a csehek, mind a szlovákok körében aggodalmat kelt, milyen következményekkel jár az eddig ezer szállal egymáshoz kötődő gazdaság szétszakítása. A szlovák gazdaság van gyengébb helyzetben, itt előre beprogramozható az infláció erősödése és a munkanélküliség növekedése. Bár megnyugtató, hogy a jugoszláviai típusú helyzet kialakulását sikerült elkerülni, a szétválás nem a legdemokratikusabban történik. Václav Klaus cseh és Vladimir Meciar szlovák kormányfő számára egyformán világos, hogy a szétválásra vonatkozó terveik egy népszavazáson nem kapnák meg a szükséges többséget, éppen azért, mert mindkét leendő államban az emberek félnek a következményektől. Még a csehek is... Noha Klaus mindeddig derűt sugárzott köztársasága jövőjét illetően, most igyekszik ráhangolni a lakosságot a közelgő nehéz időkre. A csehek is—főleg az ellenzéki politikusok — egyre inkább úgy látják, mindkét országrésznek sok évre lesz szüksége, hogy megbirkózzon a szétválás következményeivel. Törvényerőre emelték a kétkulcsos áfá-t (Folytatás az 1. oldalról) rasszista kijelentések hangzottak el. Torgyán József visszautasította a szóbanforgó vádakat. A Tisztelt Ház ezt követően sürgősséggel napirendjére tűzte Gaál Antal (MDF) a szövetkezeti átmeneti törvény módosításáról szóló indítványát. A javaslat a szövetkezetből kiválni szándékozók hátrányos helyzetét kívánja megszüntetni. A plenáris ülés tárgysorozatának megszavazása során Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője ügyrendi javaslatában a költségvetési törvényjavaslat részletes vitájának újra megnyitását kéne. Indoklása szerint a költségvetési bizottság vasárnapi ülésén jelentős indítványt fogadtak el. Deutsch Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a vita újbóli megnyitása házszabály-ellenes lenne. A képviselő egyúttal felhívta a figyelmet a javaslat tartalmára, amely a rádió és a televízió költségvetését a Miniszterelnökség fejezet alá kívánja besorolni. Tardos Márton, az SZDSZ frakcióvezetője arra emlékeztette képviselőtársait, hogy nem az ellenzék kérte a költségvetés részletes vitájának befejezését. A részletes vita megnyitását a Tisztelt Ház 182 szavazattal, 4 ellenében és 9 tartózkodás mellett elfogadta. A vitában először Kuncze Gábor (SZDSZ) a költségvetési bizottságban történteket ismertette, majd rámutatott a javaslat alkotmányellenességére. Elfogadása esetén — az Alkotmánybíróság határozatával ellentétben — a kormányzat és egyes társadalmi csoportok közvetlenül befolyásolhatnák a műsorkészítést, illetve lehetőséget kapnának a rádió- és tévéműsorok tartalmának, valamint kínálatának befolyásolására — hangsúlyozta. A képviselő felszólította kormánypárti társait, hogy ne támogassák az indítványt. Molnár Péter (Fidesz) ugyancsak a módosító javaslat alkotmányellenességére mutatott rá. Kulin Ferenc (MDF), a kulturális bizottság elnöke bejelentette: délben tartott soron kívüli ülésükön nem támogatták a költségvetési bizottság javaslatát. Az elnök egyúttal reményének adott hangot, hogy a médiáról szóló törvényjavaslat még a karácsony előtt a Tisztelt Ház elé kerül. Az Országgyűlés nem sokkal fél 8 után megkezdte a végszavazást az általános forgalmi adóról. A kétkulcsos áfa bevezetését elrendelő törvényjavaslatról Filó Pál (MSZP)és 30 képviselőtársa kérésére az elnöklő Dornbach Alajos név szerinti szavazást rendelt el. A név szerinti szavazás késő este kihirdetett erdeménye: 157-en igennel, 129-en nemmel szavaztak, 1en tartózkodtak. A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslatot is elfogadták. Fegyelmi dr. Hankiss Elemérrel szemben A kormány a közalkalmazottak jogállásáról cégek megszegése miatt fegyelmi eljárást indított szóló 1992. évi XXXIII. törvény 45. pragrafusa (1) a Magyar Televízió elnökével szemben. A fegyelbekezdése, illetőleg a 46. paragrafus (1) bekezdése mi eljárás vizsgálóbiztosának a kormány dr. Balalapján gazdálkodás körében fennálló kötelezett- sai István igazságügy-minisztert jelölte ki. Hajózható a Duna Vasárnap délután 16.00 órától ismét közlekednek a hajók a Dunán. Mint ismeretes, az elmúlt napokban a folyó magas vízállása miatt nem üzemeltették a bősi erőmű hajókamráit, ezért a hajóforgalmat az érintett szakaszon szüneteltették. Bősről származó értesülések szerint az első 24 órában körülbelül száz hajó haladt át az erőmű egyik hajókamrájában. Az erőmű irányítótornyának magát megnevezni nem kívánó műszaki dolgozója szerint a másik hajókamrát egyelőre azért nem használják, mert annak berendezésein még műszaki próbákat végeznek. Hétfőn, röviddel 16.00 óra előtt a hirtelen leereszkedett sűrű köd miatt ismét le kellett állítani a hajóforgalmat. Honecker-per Felolvasták a vádiratot Az Erich Honecker és társai ellen kezdeményezett bírósági per ötödik tárgyalási napján, hétfőn, felolvasták a vádiratot. A húsz percig tartó felolvasást az egykori NDK egykori vezetője rezzenéstelenül ülte végig. A tárgyalási nap kezdetén Honecker ügyvédei ismét indítványozták a per beszüntetését, most azzal az indokkal, hogy kliensük mint volt NDK-államfő, immunitást élvez, s ez akkor is érvényes, ha az állam megszűnt, szövetségi német bíróság nem vonhatja őt felelősségre. Honeckert — hangsúlyozták a védők—jó öt évvel ezelőtt még államfőnek kijáró külsőségek között fogadták Bonnban. Az ügyvédek beadványát hétfőn elutasították. Erich Honeckert azzal vádolják, hogy a berlini fal megépítését 1961. augusztus 13-ikát követően döntően hozzájárult a határvédelmi létesítmények kiépítéséhez. Ezen felül az ő - és társai, Heinz Kessler volt nemzetvédelmi miniszter, Kessler helyettese, Fritz Streletz, valamint a volt Suhl megyei első titkár, Hans Albrecht - lelkén szárad: a határőrök fegyverüket is használhatták, s menekülőket teríthettek le. Eredetileg a vádlottak padján ült Willi Stoph volt miniszterelnök és Erich Mielke, a belbiztonsági tárca egykori felelőse is, de ellenük az eljárást egészségi okra hivatkozva egyelőre beszüntették. Mind a hatan tagjai voltak az NDK védelmi tanácsának. Jeszenszky a szélsőséges mozgalmak veszélyéről Vasfüggöny helyett, jóléti fal A szélsőséges mozgalmak emelkedése fenyeget Kelet-Európában címmel közölte hétfőn az Ilta-Sanomat című finn napilap Jeszenszky Gézával készített interjúját. „Ha nem jutalmazzuk ezen országok állampolgárait konkrét eredményekkel, akkor a szélsőséges mozgalmak gyorsan veszélyes erőtényezővé emelkedhetnek. Ezt mondta Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter, aki szerint Kelet és Nyugat közé a vasfüggöny helyére jóléti fal emelkedett” — írja a nyilatkozat bevezetőjében a finn újság, majd a magyar külügyminiszter okfejtését így összegezi: „Szerintem a Nyugat nem támogatja kellőképpen sem politikailag, sem gazdaságilag a volt kelet-európai kommunista országokat az átmeneti korszakban. Gyors gazdasági emelkedés híján a folyamatban lévő átmenet nagyon hosszúra nyúlhat. És ha a munkanélküliség növekszik, s az emberek nem látnak gyorsan megfelelő eredményeket, nő az elégedetlenség. Ez könnyen vezet a társadalom felaprózódására, s alapot szolgáltat a szélsőséges mozgalmak bővülésére. Egy ilyen helyzetben mind a jobboldali, mind a baloldali szélsőségek figyelemreméltó erővé növekedhetnek. Ennek a legrosszabb következménye káosz és az anarchia lehet”. Szlovákiát is szívesen látja a visegrádiak csoportjában Csehszlovákia kettészakadása után, bár a magyar-szlovák kapcsolatokat nehezíti a bősi erőművita és a szlovákiai magyar kisebbség helyzete. „Azt kívánjuk, hogy az ország határain kívül lakó magyar kisebbség jövőjére garanciát kapjunk atekintetben, hogy joguk van anyanyelvükhöz és anyanyelvű oktatásukhoz. Ezeknek a magyar kisebbségeknek erős a nemzeti tudatuk, úgy érzik, hogy részei a magyar népnek. Elfogadják azonban a létező határokat, és jelenlegi államukban kívánnak élni, de magyarként.” — állapítja meg Jeszenszky. Véleménye szerint kívánatos volna, hogy garantálják számukra a „kulturális autonómiát”. Ehhez modellként megfelelne a finnországi svédek helyzete. EURÓPAI MÉRTÉK A pozsonyi Národná Obroda kommentárja ajánlatosnak találja, hogy Szlovákiában engedélyezzék a magyar helységnévtáblák használatát. Úgy ítéli meg, hogy a magyar képviselők interpellációját érdemes megfontolni. Az ügyben megszólított tárcák vezetőinek azt ajánlja: vessék össze a kétnyelvű táblák tilalmának tényét a Szlovák Köztársaság érdekeivel. „Arról van ugyanis szó, hogy a kisebbségi régiók kétnyelvűsége az európai mérték tartozéka, amit tiszteletben kell tartani, ha azt akarjuk, hogy az önálló Szlovákiát fenntartások nélkül demokratikus államnak tekintsék. Kár fell szültségeket teremteni, hiszen szükség van az emberek lojalitására és ezzel Duray Miklós vitorlájából is ki lehet fogni a szelet." PÁRTOK-MOZGALMAK A helyzet abszurditása Médiaháború vagy purparlé? Gellért Kis Gábor, a Magyar Szocialista Párt ügyvivője mondta el pártja véleményét az országban dúló „médiaháborúról” tegnap este a fehérvári szocialisták klubjában. Lapunk kérdésére kijelentette, hogy „háború” helyett legszívesebben „purparlénak” nevezné ezt a vitát: olyan szót használna, ami kellőképpen kifejezné a tömegtájékoztatás körül kialakult helyzet abszurditását. A kormány ugyanis szerinte minden olyan „törvényadta törvénytelenséget” elkövetett ez ügyben, amelyet egy kormánynak nem illene, vagyis régi és új törvények betűjét nem sértő módon veszélyezteti a sajtószabadságot. A kormány, vallja Gellért Kis, túl van azon a megfontoláson, hogy jogi szempontokból vizsgálja a kialakult helyzetet. Már csak az a hit vezeti őket, hogy nekik van igazuk. Ráadásul arra is képtelenek, hogy saját jövőbeni politikai szerepüket felmérjék: a szocialisták ügyvivője szerint ugyanis kevés az esély, hogy 1994 után is a mai koalíciós pártok alakítsanak kormányt. Akkor pedig nagyon jól jönne nekik az államtalanított rádió és televízió. A miniszterelnöknek azonban, ha tartósan hibernülni akarja pártjában a Csurka-ügyet, akkor Hankiss és Gombár fejét kell áldozatul letennie a „mezei hadak” asztalára, mondta Gellért Kis Gábor. (Pekarek) Felhívás a kárpótlási igényjogosultakhoz! Felhívjuk a székesfehérvári kárpótlási jeggyel és igénnyel rendelkező, földet visszaigénylő lakosok figyelmét, hogy 1992. december 4-én, pénteken délután 17 órakor a Városháza I. emeleti nagytermében kárpótlással kapcsolatos megbeszélést, illetve próbaárverést tartunk. Jogi tanácsadás lehetősége biztosítva. Mindenkit tisztelettel vár a Székesfehérvári Földrendező Bizottság és a Székesfehérvári Független Kisgazdapárt Városi Szervezete Jogi tanácsadás Mint minden héten kedden, úgy a mai napon is ingyenes jogi tanácsadásra várjuk az érdeklődőket a Piac téri SZDSZ-irodában, 15 órától. (Szivár, Piac tér 22-24. fsz. 2.) SZDSZ Területi Szervezőiroda MDF-Akadémia Dr. Kralovánszky Alán, a történelemtudományok doktora, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője, Romkertünk ásatásainak irányítója „Székesfehérvár jelentősége történelmünk során” címmel diavetítéssel kísért előadást tart 1992. december 2-án, 17 órakor, a Piac tér 20-22 I. emeletén, a „rézteremben”. Minden, a városunkat és történelmünket szerető érdeklődőt tisztelettel várunk. MDF-Akadémia, Székesfehérvár Képviselői fogadóóra Pintér József, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője december 4-én (péntek) 14-16 óráig fogadóórát tart. A fogadóóra helye: Fejér Megyei Önkormányzat Piac téri irodaházának földszinti helyisége. Az ellenzéki képviselők kivonultak a bizottsági ülésről Újabb „csata” a médiaháborúban Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága vasárnap, este 10 óra után a 12 kormánypárti képviselő igen szavazatával, két tartózkodás és egy ellenszavazat mellett elfogadta azt a Bakó Lajos (MDF) által váratlanul beterjesztett költségvetési módosító indítványt, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió jövőre ne szerepeljenek önálló költségvetési fejezetként, hanem a Miniszterelnökség költségvetési f fejezetébe kerüljenek át. Bakó Lajos, a javaslat előadója szerint ez azért szükséges, hogy ellenőrizhetőbb és követhetőbb legyen a két intézmény gazdálkodása. Az ellenzéki képviselők tiltakoztak az ellen, hogy ilyen hirtelen nyújtanak be ekkora horderejű politikai javaslatot. Amint azt Kuncze Gábor (SZDSZ) kifejtette: ezzel az indítvánnyal megszűnne a két intézmény önálló működése, hiszen költségvetésük felett a Miniszterelnöki Hivatal rendelkezne. Ezt a Televízió jelenlévő képviselője is megerősítette. Bakó Lajos ellenérvként azt hozta fel, hogy az OTSH, valamint az egyetemek is ilyen módon működnek és önállóságukat senki sem kérdőjelezi meg. Az ellenzéki pártok képviselői a szavazás elrendelésekor kivonultak a teremből. Az Országgyűlés kulturális bizottsága hétfőn a plenáris ülés előtt tartott tanácskozásán nem támogatta a költségvetési bizottság indítványát. Kulin Ferenc (MDF), a bizottság elnöke eleve nem javasolta ezen indítvány támogatását, mondván: a bizottságnak a médiatörvénytervezet kétéves vitája során kimunkált álláspontja van e két intézmény költségvetésével kapcsolatban. Hozzátette, „ha minden jól megy, karácsony előtt szavazunk a médiatörvényről”.