Fejér Megyei Hírlap, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02 / 1. szám
1993. JANUÁR 2. SZOMBAT FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM Mire költjük pénzünket? Nincs leltár a nemzeti vagyonról Beszélgetés dr. Gidai Erzsébettel, a Társadalomkutató Intézet igazgatójával Állíthatja-e bárki okkal, hogy Magyarország nem tartozik a világ gazdag államai közé? Hiszen ahol százmilliárd forintot lehet kidobni Bős-Nagymaros ürügyén, s ahol ugyanennyit ajánl föl — „sajnos többre nem futná” — a pénzügyminiszter az egyébként joggal kárpótlandók finanszírozására, nos, ott nehezen értené egy más bolygóról ideröppent valaki, hogy miért folyik a parlamenti cécó, néha filléreken is? Mert ugye, mind a tavalyi, nagy keservesen és csakis az idén, immár idejébben benyújtott számdömping-javaslat ugyanezen témában, vérre menő vitákkal járt egy-egy sszus fölött. Ezen tűnődve kopogtattam a jeles közgazda, dr. Gidai sebet ajtaján. Őt, mint a Tartalomkutató Intézet igazgatóját kértem arra, legyen segítségemre egy igencsak prózai állampolgári kérdés megválaszolásában. E kérdés tán így, ilyen gyszerűen hangzanék: mire költjük a pénzünket? Természetesen az országét, benne azonban saját adóforintjainkat is. Nőtt a külföldi eladósodottság Miként az várható volt, csöppet sem optimista a hangütése. — Mivel kezdjük? Talán a fejlődésünket leginkább gátló nemzetközi eladósodásunkkal? Rendben van, most tehát, fohászkodjunk neki ennek a korábbi, még a Kádár-érában keletkezett, ám folyton folyvást gyarapodó adósságállománynak a számbavételével. Csak röviden. Az köztudomású, legalábbis szakberkekben, hogy az 1980-as évek derekától azért veszünk föl hiteleket, hogy egyáltalán törleszteni tudjuk az úgynevezett adósságszolgálatot. Ez ugyanis föltétele annak, hogy megőrizzük hitelképességünket, vagyis, hogy újabb hitelekhez juthassunk a korábbiak törlesztésére. —Akkor most hol tartunk ebben az ördögi körben? — Az 1985 és 1992 között megkétszerződött és most 22,6 milliárd dollár az adósságunk— válaszol az igazgatónő, jócskán lehűtve abbéli vélekedésemet, hogy talán valamelyest már sikerült alább menni köztudatban 20 milliárdként élő tartozásunknak. — Néhány nyilatkozat azonban elhangzott gyarapodó banki tartalékainkról... — Valóban ötmilliárd dollárra mg ez a tartalék, ám szerkezete korántsem bíztató. Hiszen abból kétmilliárd a lakosság deviza-megtakarítása, hárommillióny pedig a más országokból idemenekített pénz, illetve tartalékok formájában elhelyezett hitel. Ez tehát egyáltalán nem stabil tartaléka a Nemzeti Banknak, hiszen bármikor kimerülhet és egyből fizetésképtelenné válhatunk, így summázatként azt mondanám, hogy a kritikus küszöbhöz jutottunk: ha így folytatjuk, az ezredfordulóra akár 40 milliárdra növekedhet az adósságunk. Gyarapodó bürokrácia —És a bevételi oldala mérlegünknek hogyan fest? — Az sem rózsás, hiszen a magyar ipar 1992 végére gyakorlatilag összeomlott, a mezőgazdaság nemkülönben. Ezt bizonyítja az ipari termelés négy év alatti 60 százalékos visszaesése, az egymillióhoz közelítő munkanélküli-sereg, a költségvetés gyorsan növekvő hiánya. A bruttó hazai termék, a megtermelt GDP 60 százalékát központosítja a költségvetés, ami igen magas arány, ez Nyugat-Európában átlagosan 40-45 százalék. Szemünk láttára érvényesül Parkinson ismert törvénye: burjánzanak a hivatalok, lett légyen szó államelnöki, miniszterelnöki, kárpótlási, adóhatósági, köztársasági megbízotti, TB,AVÜ, s ki tudja még, hányféle rövidítésű cégek szüntelen bővüléséről.Valóban jelentős megtakarítást érhetnénk el, ha a privatizációt vállalati szinten hajtanák végre, kis apparátus ellenőrzésével, de a társadalombiztosítás és más bürokratikus intézmények környékén is volna mit lefaragni — válaszolja dr. Gidai Erzsébet. — A parlamenti rendszer maga háromszorosába kerül a korábbinak, nem szólván a pártok finanszírozásáról és így tovább. Hárombillió forint — Nyilván fizetjük a rendőrséget, melynek erősítése közérdek a javából, nemkülönben a honvédségé, az egészségügyé, a kultúrát már ki sem merem ejteni... és közben elégtelen az adózási fegyelem, sokan szégyellenék bevallani vagyonukat. — Amit nem is csodálok, éppen most jelent meg intézetünk havi információs lapjában egyik kollégánk írása. Tessék, tallózzon benne! — Meghökkentő számokra bukkanok dr. Szretykó György kis írásában. íme: egy tavaly készült gazdaságszociológiai elemzés szerint hozzávetőleg 200 ezer magyar állampolgár legalább 3 billiónyi forint vagyonnal rendelkezik itthon és külföldön tartva azt. (Ráadásul az infláció is az állam és a magasabb jövedelműek kezébe csoportosítja a pénzt!) Másfelől hétmillió ember reáljövedelme az 1960-as évek színvonalára esett vissza. Pazarlás és nélkülözés — Egyes pártok állandó vesszőparipája, hogy hiányzik az a bizonyos „szociális háló". De hát vajon a munkanélküli segély nem tekinthető annak? —De bizony, s az 1991 végén elfogadott, vagyis az idei évben elkölthető foglalkoztatási alap 13,5 milliárd forint volt, amit időközben emelni kellett. Tudnivaló, hogy ehhez még 10,2 milliárd forint szolidaritási alap is hozzászámítandó, tehát az az összeg, amit mi, munkavállalók fizetünk a bérünkből. Éppen a közelmúltban, november utolján emelték különben az Érdekegyeztető Tanács egyeztetései következtében 18 milliárd forintra a szemérmetesen foglalkoztatásainak titulált alapot. A megoldást valójában az jelentené, ha azok is újfent munkavállalókká válhatnának, akik most ezt a segélyt megkapják, tehát munkahelyteremtésre van szükség! Sajnos, erre nem sok esély mutatkozik, sőt, a túlságosan könnyedén privatizált vállalatok nemritkán éppen a munkahelyet veszik el tőlünk. — Valójában a segélyt nevezzük foglalkoztatási pénznek? — Csak részben. A foglalkoztatási alap az átképzést, az oktatást, a munkahelyteremtést szolgálná, de erre csak mintegy a negyedét használják, a többi a növekvő munkanélküliek segélyezését szolgálja, ami természetesen nem serkenti a gazdaság élénkítését. — Megvonható tehát olyan mérleg, hogy pazarlás egyfelől, nélkülözés másfelől? — Meg, s a legfőbb baj, hogy voltaképpen nincs is leltárunk a nemzet vagyonára. Fölélése pedig folytatódik a privatizációban, a tsz-ek átalakulásában, ilyen-olyan vagyonátmentési műveletekben. Rapszódikus beszélgetésünk alighanem folytatható, amit majd újév táján, a költségvetés elfogadása után meg is teszünk. Keresztényi Nándor Csökkent az ipar termelése (Folytatás az 1. oldalról) Ipar számolhat be a legjobb eredményről, ez azt jelenti, hogy e két ágazatnál esett vissza legkevésbé a termelés. Mindkét ágazat a tavalyi év első tíz hónapja teljesítményének 88,3 százalékát volt képes elérni az idei év ugyanezen időszakában. Más ágazatokban a viszaesés átlagosan 20 százalék volt. A válság leginkább a kohászatot és a gépipart sújtotta: az előbbi 70,6, az utóbbi 70 százalékot teljesített az előző évhez viszonyítva. Az exportértékesítés január és október között csaknem elérte az elmúlt évit, 97,2 százalék volt. Ez annak köszönhető, hogy egyes ágazatok jóval túlteljesítették a tavalyi értékeket. ELHUNYTAK VALAHOL OROSZORSZÁGBAN Lapunk, az Új Magyarország című országos napilap alapján közli a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció között 1991 decemberében megkötött államközi alapszerződés alapján, a moszkvai Központi Levéltárból immár folyamatosan érkező, lefordított és valószínűleg helyesen rekonstruált, azon bizonyítottan Fejér megyei születésűek névsorát, amely a háború alatt és után, hadifogolyként a GULAG börtöneiben, valamint a kényszermunkatáborokban elhunyt magyarok fellelhető adatait tartalmazza. A névsorban található rövidítések a következők: hdf (hadifogoly), km (kényszermunkás, málenkij robotra elhurcolt). Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát vélné a névsorban felfedezni, kérjük, forduljon a Magyar Vöröskereszt lakhely szerinti, megyeszékhelyen működő szervezetéhez, ott kapja meg azt a keresőlapot, amelyet kitöltve, ugyanoda kell benyújtania. Név Szül éve, helye Rangja Elhunyt Fogság vagy lakóhelye jellege Kutzi József 1912. Fejér m. honvéd 1946.06.24. hdf Kudics József 1919. Szár honvéd 1943.03.26. hdf Kuzsel Rezső 1912. Ercsi honvéd 1945.05.13. hdf Káróc István 1923. Bicske honvéd 1945.12.10. hdf Krausz Márton 1922. Mór honvéd 1945.12.15. hdf Körmendi József 1912. Vál honvéd 1946.01.05. hdf Kövesréti Ferenc 1914. Sárbogárd rendőr 1947.08.06. hdf Fejlesztés céltámogatásból Közművek, középületek Székesfehérváron Nagyobb fejlesztés Székesfehérváron elsősorban a céltámogatások keretében valósult meg 1992-ben —mondotta Balsay István, a megyei jogú város polgármestere. Ilyenek többek között a Pozsonyi úti szennyvíz gerincvezeték és a hozzá kapcsolódó közművek, utak megépítése, amely a korábbi közművesítéssel együtt az öreghegyi csatornázásai gondokat oldja meg. Folytatódott az iskolabővítési program, a kereskedelmi-vendéglátóipari szakközépiskola tornatermének építésével és tetőtér beépítésével, a Vasvári Gimnázium új tantermeinek kialakításával, szintén tetőtérbeépítéssel, de erről elegendő annyi, hogy intézményeink-iskoláink felújítására és korszerűsítésére idén összesen 400 millió forintot költöttünk. A polgármester elmondta, hogy a város a területhasznosításban és az új munkahelyek teremtésében érte el a leggyorsabb fejlődést. A meglévő külföldi érdekeltségű és magas technológiai színvonalat képviselő üzemek telepítése ( mint korábban a Ford, a francia Tulipán Rt.) tovább folytatódott az amerikai Loranger ipari parkbal,az olasz harisnyagyár és a német Stollwerck kekszgyár betelepítésével a sóstói ipari területre, illetve a Feketehegyre és a benzinkút átalakítási-létesítési programmal. Ugyancsak a vállalkozás élénkítést és az új munkahelyek teremtését szolgálta a fehérvári inkubátorház kialakítása és a többi — volt szovjet katonai létesítmény— hasznosítása. A volt szovjet, 24 tantermes iskola átalakításával készül a regionális átképzőközpont a Seregélyesi úton, a hátramaradt tiszti lakások felújításával és értékesítésével több mint háromszáz panellakást hasznosítottak. Az állami nagyvállalatok átalakításának segítésére több vállalati-önkormányzati megállapodás született, a volt üzemi óvodák, sport- és kulturális létesítmények átvételéről. Ez a „gesztus”, a működési költségek átvállalásával, többlet terheket ró a városra, amit vállalni kellett. Javította a közlekedés biztonságát néhány kivezető főút felújítása és a közlekedési lámpák felszerelése.Elsősorban az Öreghegyen, de kisebb mértékben a Feketehegyen és a Maroshegyen is, összesen 12 kilométernyi földutat láttunk el szilárd burkolattal, s én fontosnak tartom a közalkalmazottak díjazására, a pótlékok kifizetésére fordított pénzt, mint a legbiztosabban megtérülő, az emberi megbecsülést erősítő beruházást. Folytatódott a volt tanácsi vállalatok átalakítása és ami szintén a jövőt építi: a vállalati szakképzés átvállalása, feltételeinek megteremtése. Ide tartozik Székesfehérvár rangjának, presztízsének emeléseként is felfogható Nemzeti Emlékhely kialakításának folytatása, amihez a város 12 millió forinttal járult hozzá és a Kodolányi Főiskola alapítása, amely angol-német nyelvtanárokat képez, később idegenforgalmi és újságíró szakot is indítanak— fejezte be nyilatkozata Balsay István polgármester. Zs. MÓDOSULTAK A VÁMSZABÁLYOK „Idős” gépkocsik csak előzetes engedéllyel hozhatók be A vámmentes keret ötezerről nyolcezer forintra emelkedett A pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere módosította a vámeljárás egyes szabályait. A jogszabályváltozás a 135. számú Magyar Közlönyben jelenik meg PM-NGKM közös rendeleteként. Eszerint a változások a következők: A bérmunka címén behozott vámárukra megerősítést nyer—az általános szabályokban már meglévő mentességeken felül — a vámbiztosíték nyújtása alóli mentesítés. A már működő ipari vámszabadterületek tekintetében biztosítja a változatlan feltételekkel történő tevékenységet. A tehergépjárműként kedvezményes vámtétellel vámkezelt gépkocsik üzemeltetéséhez korlátozást ír elő annak érdekében, hogy a vámkedvezményt az eredeti gazdasági célnak megfelelően ténylegesen csak a jármű tehergépjárműkénti üzemeltetése esetén élvezhessék. A 6 évesnél idősebb személygépkocsi és a 8 évnél régebbi gyártású haszongépjármű, valamint a sérülés miatt üzemképtelen — akár 6 éve fiatalabb—gépjárművek csak a kövekedési és környezetvédelmi hatósok előzetes engedélye alapján van kezelhetők forgalomba helyezés céjából. Amennyiben a két hatóság az engedélyt nem adja meg, csak alkatrész céljára lehet a járművet vámkezelni. Az utas- és ajándékforgalomban jelenlegi 5000 forintról 8000 forinti emelkedik a vámmentes keret, míg 14 éven aluli utas kedvezménye 100 forint helyett 2000 forint lesz.