Fejér Megyei Hírlap, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
1993. FEBRUÁR 1. HÉTFŐ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL Anyaság — főállásban A már korábban is meglévő ellátási formák szabályozása mellett a szociális törvény új támogatási rendszereket is bevezet. Új elem a gyermeknevelési és a lakásfenntartási támogatás, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása — mondta el König Éva, a Népjóléti Minisztérium szociálpolitikai titkárságának főosztályvezetője. A sokgyermekes szülők segítését célozza a gyermeknevelési támogatás, amelyet azok vehetnek igénybe, akik saját háztartásukban három vagy több kiskorút nevelnek, és legkisebb gyermekük legalább három, de legfeljebb nyolc éves. A jogszabály ezzel az ellátási formával jogilag is elfogadottá teszi a főállású anyaság intézményét—mondta König Éva —, mivel kimondja: a támogatás folyósításának ideje, vagyis a gyermekneveléssel eltöltött idő szolgálati időnek számít. A támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos, vagyis jelenleg 6000 forint. A szociális törvény lehetővé teszi, hogy a jövőben a nehéz anyagi körülmények, illetve rossz lakásviszonyok között élők lakásfenntartási támogatást kérjenek a területi önkormányzattól. Ez a támogatási forma mindazokat megilleti — tájékoztatott a főosztályvezető —, akik az adott településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben laknak. A kritériumokat az illetékes önkormányzatnak rendeletben kell szabályoznia. Erre vonatkozóan a törvény ugyanúgy csak keretfeltételeket szab, mint a támogatás módjára és összegére nézve. A lakásfenntartási támogatás így lehet egyszeri, vagy havonta folyósított pénzbeni segítség, de akár tüzelősegély, vagy a közüzemi díjak átvállalása is. A munkanélküliek jövedelempótló támogatása szintén újdonság a szociális ellátások körében. A munkanélküliek szociális támogatását felváltó ellátást szintén kérvényezni kell az önkormányzatoknál, csatolva a munkaügyi központ igazolását arról, hogy a kérelmező már kimerítette a munkanélküliként kapható egyéb ellátásokat. Csak ebben az esetben kapható ugyanis jövedelempótló támogatás —emelte ki König Éva. A jövedelempótló támogatás havi öszszegét az illetékes önkormányzat állapítja meg oly módon, hogy önmagában, vagy a meglévő más jövedelemmel együtt elérje az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékát, vagyis jelenleg a 4800 forintot. A szociális törvényben szabályozott régi, illetve új ellátások bevezetésével csaknem egyidejűleg megszűnik a korábbi lakbérfizetési támogatás, valamint a tej- és tejtermékutalványok kibocsátása. Az előbbit a lakásfenntartási támogatás váltja fel, míg a tej- és tejtermékutalványok helyett — amelyek fedezetét az állam természetesen átutalja az önkormányzatoknak — a jövőben az önkormányzatok saját hatáskörükben döntik el, milyen formában kívánják támogatni a rászorulókat. (MTI) Olcsó tej árusító hely az Almássy téren, avagy létminimum alatt 1992 (MTI-fotó) Kilakoltatás helyett tárgyalások A könyvtárban tartott eszmecserén a vállalat vezetői nem voltak jelen, a jövőjüket féltő dolgozókon kívül ott voltak ellenben a szakszervezetek és a különböző szakmai érdekképviseleti szervek emberei. Beniczky Péterné, a formailag még mindig József Attila nevét viselő könyvtár igazgatója kijelentette: a városban az utóbbi negyven évben erre a célra kialakított könyvtár végveszélybe került, pedig nem lehet olyan ok, amely a jelenlegi elhelyezés megszüntetését igazán indokolná. Mint csepp a tengerben, olyan ez az ügy, vélekedett Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetétől, mivelhogy tükrözi a privatizációtól érintett szakszervezeti művelődési intézmények sorsát. A 3 éve alakult szakszervezet vezetője felsorolta: az épület, benne a könyvtár építéséhez annak idején a SZOT 12 millióval, a vasasok 8 millióval, az „állam” 4 millióval, az OMFB 20 millióval járult hozzá a vállalati pénzek mellett. Vagyis a privatizáció, a tulajdonlási tárgyalások során ezeket is figyelembe kellett volna venni. Horváth Tibor, a Magyar Könyvtárosok egyesületének képviselője is a privatizációs tárgyalások során történt hibákról beszélt, míg Keresztes János a Vasas szakszervezettől elmondta, hogy a könyvtár tulajdonképpen jogi személy, felettes szerve pedig a Vasas Művelődési Intézmények Szövetsége. Igazából vajmi keveset jelent mindez. De jure ugyanis az épület tulajdonosa a vállalat, amelyet legfeljebb de facto színeznek egyéb, nehezen megfogható tulajdonlási kérdések, valamint a város közvetlen és a cég távlati érdekei. Annál is inkább, mert a tulajdonképpen állami és önkormányzati támogatásokból működő könyvtár ex lex állapotban van, nem tudni kié, vagyis nincs tulajdonos, dolgozói pedig nem ismerik munkáltatójuk kilétét. Ehhez még hozzájárul, hogy Széles Gábor, a vállalat vezérigazgatója úgy véli: eddig igencsak támogatták az intézményt a térítésmentes elhelyezéssel, a kifizetetlen fűtéssel, villannyal. Szombaton „kiosztott” újabb nyilatkozatában egyébként kijelenti: ha a könyvtár az Öreghegyi Művelődési Házba költözik, hozzájárul ehhez 2 millióval, továbbá ingyenesen átadja a könyvtár működéséhez használt 2-3 milliót érő műszaki berendezéseket, bútorokat. Némi optimizmussal bíztat, hogy a holding a tárgyalások befejezéséig (résztvevői Széles Gábor, Balsay István polgármester és a szakszervezetek) nem tesz olyat, ami a könyvtár „további működésének helyreállítását” lehetetlenné teszi. Sem az önkormányzat, sem a Vasas szakszervezetek nem kívánják tulajdonukba átvenni az intézményt, amit viszont továbbra is a jelenlegi helyén szeretnének látni. Lesz-e kompromisszum, tulaj és munkáltató — ezek most a kérdések. Sz.Z. Szimulált földárverés A földárverésben érdekeltek eligazodását segíti a Pest Megyei Földművelési Hivatal, úgy, hogy videokazettára vették fel Sepsey Tamásnak, a Kárpótlási Hivatal vezetőjének útbaigazító előadását a kárpótlás legfontosabb tudnivalóiról, és egy szimulált földárverést is megörökítettek a szalagon. Ezen bemutatják mindazokat a szabályokat, amelyeknek ismeretében a valós árverésen a licitálás koreográfiája áttekinthetőbbé válik. A video-tájékoztatásra felhívták a figyelmet, így már 70 önkormányzat küldött be a hivatalhoz üres kazettát, amelyekre térítésmentesen rámásolják az árverési tudnivalókat. Előrehozott határidők Vállalkozók adóbevallása Az idén megváltozott az adóbevallások határideje és formája is. A leglényegesebb változás: az egyéni vállalkozók adóbevallásukat 1993. február 15-ig nyújthatják be az APEH 7-es nyomtatványán, illetve az szja-ról az 53-as nyomtatványon. Változás az is, hogy az 1992- es évről valamennyi vállalkozónak kötelező bevallást adni, tehát annak is, akinek a vállalkozásából nem származott jövedelme. Idén az egyéni vállalkozóknak az adatokat forintban, ezer forintra kerekítve, tehát például 17 431 Ft-ot a bevallásban 17 ezer forinttal kell megadni. Ami nem változott: a személyi azonosító szám és az adószám feltüntetése, valamint a bevallás aláírása kötelező. Amennyiben az egyéni vállalkozó a megszűnt tevékenységről nyújt be adóbevallást, fontos a 7-es számú nyomtatvány első oldalán a megfelelő sorok kitöltése és jelölése. Közölni kell a megszűnés időpontját,valamint x-szel jelölni, ha az adóbevallás benyújtásának időpontjában vevőtartozása vagy szállítói követelése maradt fenn. Amennyiben ezt elmulasztja, a benyújtott adóbevallás záróbevallásnak minősül és újabb adóbevallás nem adható be. A bevallás borítólapján jelölni kell az egyidejűleg beadott 61 -es áfa-bevallások darabszámát is. Azon magánszemélyeknek, akik 1992-ben áfa-köteles értékesítést végeztek, ugyancsak február 15-ig kell a 8-as bevallást beadniuk, egyidejűleg az szja-bevallással. Az alábbi felsorolás az 1992. évi vállalkozói adóbevallás határidőit összesíti: A társasági adó hatálya alá nem tartozó, nem kettős könyvvitelt vezető egyéni vállalkozók adókötelezettségükről és juttatási igényeikről, illetve az áfa-s magánszemélyek általános forgalmiadó-bevallásukról, valamint személyi jövedelemadójukról 1993. február 15-ig kötelesek bevallást benyújtani. Az egyszeres, valamint a kettős könyvvezetést alkalmazó vállalkozások és a társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók szintén 1993. február 15-ig kötelesek adóbevallásukat benyújtani. A társasági törvény hatálya alá tartozó, egyszeres könyvvitelt vezető, illetve kettős könyvvitelt vezető adóalanyok 1993. február 28-ig kötelesek az 1992. évi társasági adóbevallást megtenni. A lepusztult állami vagyon nem kelendő „RÉSPOLITIKA”: ÚT AZ EK FELÉ Napjaink legizgalmasabb gazdasági kérdéseit, a válságkezelést, a csődöt, a felszámolást választotta témájául a fiatal közgazdászok salgótarjáni, országos találkozója. A Magyar Közgazdasági Társaság és annak Nógrád megyei szervezete által szervezett, szombaton kezdődött kétnapos összejövetelén 400 ifjú közgazda vett részt. A tanácskozás nyitóelőadásában Bagó Eszter, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese a kormány által január 7-én elfogadott középtávú iparpolitikai koncepcióról leszögezte: az Európai Közösséghez való közelítés egyetlen járható útjának ebben az évtizedben a „réspolitika” látszik, miután a hazai iparnak hallatlanul erős versennyel kell megküzdenie, a prognózisok szerint átlag évi 6 százalékkal bővülő világpiaci kereskedelemben. Valódi felzárkózásra legfeljebb az ezredforduló után nyílik mód. A piacvédelemről kijelentette: jóllehet a tárcára hatalmas nyomás nehezedik ez ügyben, nem látszik indokoltnak a viszszalépés az importliberalizálásban. Legfeljebb az újonnan születő iparágakat szükséges védeni vámintézkedésekkel. A mai tempóval az ezredfordulóra is az állami vagyon legfeljebb 40 százalékát adjuk el— jelentette ki előadásában Lajtai György, az ÁVÜ igazgatója. Havi 6 milliárd forintunkba kerül a késedelmes privatizáció. A lepusztuló állami vagyon nem kelendő, ezért a könyv szerinti értéken való eladás mind kevésbé járható út. A csődtörvény várható változásait Hegedűs Éva vázolta. Mint a PM főosztályvezető-helyettese mondta, a jövőben nem lesz szükség az önhibájukon kívül csődbe jutottak kötelező csődjelentésére. Viszont bevezetik a kényszeregyezséget az esetben, ha a hitelezők többsége a megegyezés mellett van. További várható változás: hitelezők is kezdeményezhessenek csődeljárást, a bírósági bejelentést viszont a hitelezők bizalmi szavazása előzze meg. Az adós cég kötelme lesz a felszámolási eljárás kezdeményezése az esetben, ha hatvan napon túli tartozása meghaladja vagyona értékének háromnegyed részét. Kiszorítja a pénzpiacról a vállalkozókat a hihetetlen hiteligényeket támasztó költségvetés, a likviditásbőség megfojtja a gazdaságot ahelyett, hogy élénkítené a vállalkozásokat — mondta Antal László, a Magyar Külkereskedelmi Bank főosztályvezetője. Veszélyes ideológiának nevezte a tőkeszegény hazai befektetők támogatását, mivel ez — nézete szerint — tőkehátteret nélkülöző befektetéseket generál. A privatizáció kétéves tapasztalatait Csépi Lajos összegezte: az elidegenítésre kijelölt vállalatok több mint fele elkelt, miáltal 110 milliárd forint bevételhez jutottak, a bevétel további 30 százaléka a vállalati szférában kötött ki. Becslések szerint a privatizált állami vagyon egy főre jutó hatékonysága 20-25 százalékkal meghaladja az állami vagyonát. A jelenlegi 7-8 százalék helyett, a külhoni tőke 25-30 százalékos részesedését tartotta célszerűnek. Egészséges, kiegyensúlyozott, ugyanakkor tartós és érezhető növekedésre reálisan idén és jövőre nem számíthatunk — fejtette ki Soós Károly Attila országgyűlési képviselő a gazdasági növekedés esélyeit taglaló előadásában. A költségvetési bizottság elnöke rámutatott: ez legfeljebb a rákövetkező évek növekedési esélyeinek elherdálása árán következhetne be. A kormány válságkezelő programjáról szólva Botos Balázs ipari minisztériumi államtitkár-helyettes visszautasította azt a vádat, miszerint az a régi államtpárti gyakorlat visszacsempészése volna. Mint mondta, nem óhajtják újabb cégekkel bővíteni a programban szereplő 13 vállalatot. (MTI) Soponya bentlakó diákokra vár Szakképzés és felsőtagozat A soponyai Ádám Zsigmond Gyermekvároson belül általános és szakiskola is működik. Ezekbe az iskolákba nem csak a gyermekvárosban élő gyerekek járhatnak. Az iskola szívesen veszi felsőtagozatosok jelentkezését, akár évközben is. Van rá mód, hogy a gyerekek hétfőtől péntekig bent lakjanak. A térítési díj a szabályoknak megfelelően a szociális helyzettől függ A szakiskolában a lányok számára háziasszony-képzés folyik, aminek keretében többekközött varrni és főzni is megtanulnak. A fiúk általános épületkarbantartónak tanulhatnak, ismeretet szerezhetnek a vízvezeték-szerelés, asztalos és kőműves munkák terén. A szakiskolába is várják a külső jelentkezőket, akár ezt az iskolát jelölve meg első helyen, akár utólagosan. A Zichy-kastélyban működő iskolát egyébként 75 holdas park veszi körül, s balatoni üdülőjük is van.