Fejér Megyei Hírlap, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1993. MÁRCIUS 1. HÉTFŐ TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET A népi politizálás esélye napjainkban A megbékélés szellemében A kétnapos kisújszállási kon­ferencián négy parlamenti párt­ból és a függetlenek soraiból 28 országgyűlési képviselő vett részt, s jelen voltak a hazai kul­turális és tudományos élet kép­viselői. A konferencia elején video­felvételről játszották le a részt­vevőknek azt a mintegy 30 per­ces interjút, amelyet ez alkalom­ra készítettek Antall Józseffel. A miniszterelnök a politika a­­lapvető kérdésének nevezte a nemzeti gondolkodást, amely­nek jelentőségét abban látja, hogy: „nemzeti sorskérdések­ben meg kell őrizni, ami a hala­dó magyar gondolkodásban mindig is benne foglaltatott”. A kormányfő méltatta a népi írók­nak a magyar történelemben be­töltött szerepét, a fél évszázad­dal ezelőtti Szárszói Konferen­cia jelentőségét. Ugyanakkor ó­­vott egyfajta „népfrontos gondolkodástól” mert az járha­tatlan a működő, többpárti de­mokráciákban”. A találkozó nyitó napjának első felkért előadója Bertha Zol­tán független országgyűlési képviselő a „nemzeti értékek sorvasztóinak felelősségéről” szólt. A képviselő szerint a tár­sadalmi fejlődésben nem a kapi­talizmus, nem a szocializmus, hanem a szabadságra, egyenlő­ségre és a testvériségre épülő modern haramadik utas fejlődés lehet meghatározó. Csurka István szerint a mai magyar társadalom a „közöm­bösítés” korszakát éli, aminek legfontosabb eszköze a tragikus méretű tömegkultúra. A jelenle­gi helyzetet drámainak nevezte, és kijelentette: a társadalom a­­lapkérdéseit a népi radikalizmus határozottságával kell felvetni. A nép és a politika viszonyáról szólva Csurka kifejtette: „az hogy akármilyen rendszer a ha­talma jogforrásának tekinti a né­pet, nem jelenti azt, valóban a népből táplálkozik” Für Lajos felhívta a figyelmet a térségünkben fellelhető nem­zeti-etnikai és kisebbségi-több­ségi ellentétekre, amelyek már olyan méreteket öltöttek, hogy százezreket gyilkoltak meg, il­letve tettek hajléktalanná. Szűrös Mátyás fontosnak ne­vezte a kisújszállásihoz hasonló magyar-magyar párbeszédet. A nemzeti felelősségvállalás kap­csán kifejtette: a magyar nép döntő többségétől idegenek a szélsőséges nézetek, a naciona­lizmus és az antiszemitizmus egyaránt távol áll tőle. Szorgal­mazta a nemzeti kerekasztal tár­gyalásokon érvényesült megbé­kélés és megegyezés szellemé­nek újraélesztését. Felvetette a népi kollégium újjászervezésé­nek gondolatát, amelyek „nem káderképzők lennének, hanem művelt, magyar hazafiakat ké­peznének”. A tanácskozás szünetében az MTI tudósítójának érdeklődésé­re Dornbach Alajosnak azt a ki­jelentését, miszerint „Kisújszál­láson az állampárti módszerek követői találkoznak nemzeti jel­szavak alatt”,Pozsgay Imre e­­lőítéletnek, Szűrös Mátyás elha­markodottnak ítélte, míg Für Lajos pedig egyszerűen kikérte magának. Csurka István erről annyit mondott: „Megbocsát Dornbachnak, mert aki fél, könnyen mond butaságot”... Pozsgay Imre előadásával folytatódott vasárnap reggel Kisújszálláson a népi politizálás esélyeiről rendezett konferen­cia. A Nemzeti Demokrata Szö­vetség elnöke kijelentette: Ke­­let-Közép-Európában szerves fejlődés, felemelkedés csakis a népi politizálás alapján képzel­hető el. A politikus az egymás mellett élő népekkel — szlová­kokkal, románokkal, szlové­nokkal, ruszinokkal­­— való kö­zös tanulást szorgalmazta, s fel­vetette egy jövőbeni konföderá­ció gondolatát. Szokolay Sándor Bartók és Kodály példáján szólt a nemzeti kultúra jelentőségéről, s bírálta azokat akik éket akarnak közé­jük verni: „A nemzet nem en­gedheti meg magának, hogy so­­kalljon két zsenit egy század­ban”. „Nem Bartók vagy Ko­dály, hanem Bartók és Kodály, mint ahogy népi és urbánus, pat­rióta és liberális, magyar és eu­rópai, valamint Antall és Csur­ka” — mondta Szokolay. A tanácskozáson felszólaló Püski Sándor bejelentette: az i­­dén augusztus 23-ától 29-éig rendezik meg a Szárszó és Sze­mes közötti Hullám­kemping­ben a „szárszói táborozást” a­­melynek egyik programja az emlékezésé, a másik a mai nem­zeti gondolaté lesz. A népi politizálás esélyeiről rendezett konferencia zárónyi­latkozat meghozatalával fejező­dött be, amit a résztvevők egy­hangúan elfogadtak. (MTI) A pápa üzenete II. János Pál sürgette, hogy a Boszniában megerőszakolt nőket buzdítsák arra, ne szakítsák meg terhességüket, hozzák világra a rá­juk kényszerített gyermekeket. A Szarajevó püspökéhez és az ottani katolikusokhoz intézett levelében kifejti: a születendő gyermekek ár­tatlanok, és semmiképpen sem te­kinthetők „agresszornak”. Hét halottat és több mint ezer sebesültet követelt a New York-i Világkereskedelmi Központ épületében elkövetett pokolgépes merénylet, amelyet az AP amerikai hírügynökség feltételezése szerint horvát terroristák követtek el (MTI-FOTÓ) EPSON LÉZER AKCIÓ! EPL 4000 78 000 Ft + áfa, EPL 4300 87 000 Ft + áfa, EPL 8100 136 500 Ft + áfa, EPL 7500 Post Script 157 000 Ft + áfa. ^^CID - NET KFT 8000 Székesfehérvár, Rác u. 1-3. Tel./fax: (22) 310-168. 27 isi Árverés útján 5 db vemhes üsző kerül értékesítésre 50 OOO Ft/db áron. Az állatok megtekinthetők Belsőbárándon, a Fő u. 58. sz. alatt. Az árverés időpontja: 1993. március 2. de. 10.00. 26 773 A Herculesek nem erre szálltak A boszniai hadviselő felek képviselői vasárnapra virradóra nem találták gyanúsnak az ame­rikai haderő frankfurti légitá­maszpontján felhalmozott cso­magokat. Az amerikaiak a 96, esetenként 700-750 kilós, éle­lemmel és gyógyszerrel megtö­mött bálákat Kelet-Bosznia fö­lött kívánják ledobni. Két szerb, egy horvát és egy bosnyák ellen­őr szombaton este azért jött a lé­gibázisra, hogy megvizsgálja: nincs-e fegyver is elrejtve a cso­magokban. Nem Magyarország felett rö­pültek át a Boszniába tartó ame­rikai szállítógépek — mondta vasárnap délután Schmidt Ist­ván alezredes, a honvédség E­­gyesített Repülési Irányító Fő­központjának vezetője. A Hercules típusú amerikai szállítógépek szombaton éjsza­ka szálltak fel a Frankfurt köze­lében lévő légitámaszpontról, és mintegy egymillió röplapot szórtak le Boszniában, hogy fi­gyelmeztessék a lakosságot a hamarosan megkezdődő légi se­gélyszállítási akcióra. Német megfigyelők a repülé­si idő hosszából arra következ­tettek, hogy a repülőgépek az Ausztria és Magyarország lég­terén át vezető rövidebb útvona­lon közelítették meg kelet-bosz­niai célpontjukat. La Stampa: Nagy Imre ügynök volt! „Cinkos és mártír hős” A torinói La Stampa című lap szovjet irattári dokumentumok alapján szombati számában azt írta, hogy Nagy Imre a harmin­cas években az NKVD (a KGB elődje) ügynöke volt és számos feljelentést tett ismerőseiről. A moszkvai forrásokra tá­maszkodó cikk két irat másola­tát is közölte illusztrációként: e­­gyik az a „kötelezvény”, ame­lyet Nagy Imre 1930. szeptem­ber 4-én írt alá információk szolgáltatására a szovjet politi­kai rendőrségnek, a másik pedig Vlagyimir Krjucskovnak, a KGB utolsó elnökének levele 1989. júniusából Grósz Károly­hoz azzal a céllal, hogy az MSZMP vezetése tudomására hozza: az ellenzék által pajzsra emelt és a sztálinizmus elleni nemzeti harc jelképévé magasz­tosult politikus, az 56-os forra­dalom vezetője éveken át ügy­nök volt a Szovjetunióban, s fel­jelentett legalább 38 emigráns magyar kommunistát és 150 szovjet, olasz, német és más nemzetiségű ismerősét. A La Stampa a Rogyina című orosz hetilap segítségével jutott a volt SZKP KB irattárából a le­leplező anyaghoz. Nagy Imre „Vologya” fedőnéven 1930-tól legalább 1941-ig működött együtt a politikai rendőrséggel. Közreműködött számos „ellen­séges” csoport letartóztatásában és elítéltetésében. A KGB 1989- ben akkor szedte elő saját irattá­rából az erre vonatkozó doku­mentumokat, amikor a magyar kommunista rendszer már az összeomlás szélén állt. Krjucskov célja az volt, hogy megerősítse ezzel az MSZMP szovjetbarát szárnyát az ellen­zékkel kacérkodó Pozsgayval, Szűrössel és Horváth Istvánnal szemben — mutatott rá a La Stampa. A források egyedül ab­ban bizonytalanok, hogy ki kap­ta kézhez Budapesten a leleple­ző iratanyagot. Egy biztos: Grósz nem hasz­nálta fel a rendelkezésére bocsá­tott iratokat, és nem tették meg ezt mások sem — szögezte le a lap. „Nyilván úgy látták, hogy Nagy Imre lejáratását a magyar közvélemény ellenségesen fo­gadta volna és a pártnak inkább ártott, mint használt volna... ”— írta a lap. Nagy Imre figurája át­értékelésre szorul a kétségen kí­vül hiteles iratok alapján. Bár ahhoz nem fér kétség — fűzi hozzá —, hogy Nagy otthon bát­ran és következetesen lépett fel 1956 drámai napjaiban a szovjet beavatkozással szemben, „s tra­gikus sorsa megtisztítja és meg­szabadítja őt attól, hogy valami­kor együttműködött későbbi hó­héraival”. „Nem kétséges, hogy Nagy Imrét bűnök terhelik, hiszen számos feljelentett elvtársát ki­végezték, táborokba hurcolták. Nem hunyhatunk szemet efö­lött. Ugyanakkor aligha lehet el­vonatkoztatni az akkori viszo­nyoktól, a félelem légkörétől, a­­mely gyakran rákényszerítette az emigránsokat a feljelentések vállalására. S az is kétségtelen, hogy Nagy Imre nézetei változ­tak pályája folyamán. Éppen o­­lyan jogos szentté avatni őt, mint elmarasztalni, egyformán a sztálinizmus cinkosa és a sztáli­nizmus ellen vívott szabadság­­harc mártír hőse” — hangoztatta a La Stampa, amely egy teljes újságoldalt szentelt a témának. PÁRTOK-MOZGALMAK Egyesült a Szabadság- és a Kisgazdapárt A Kisgazdapárt édes gyermekeként fogadja vissza a Szabadságpártot—je­lentette ki Torgyán József szombaton Kaposváron, miután Gueth Gyula ügyve­zető elnöktől átvette a Szabadságpárt 1956-os zászlaját. Az egyesülést a kisgazda pártelnök szükségszerűnek nevezte, hiszen — állí­tása szerint — ebben a válságos helyzetben, amikor a mai rablókhoz képest a kommunisták csak elsőáldozó ministránsok voltak, fontos az összefogás. A nagygyűlés vezérszónoka a történelminek nevezett egyesülést követő beszédé­ben kijelentette: végre létrejött a jobboldali blokk, de azt sem most, sem pedig a jövőben nem jellemzik majd a szélsőségek. A választások utáni évekre keresz­tény, nemzeti, magyar összefogást és vidékcentrikus kormányzást ígért a pártel­nök. E program megvalósításához azért sem férhet kétség, mert a kisgazdák soha nem látott erőket vonultatnak fel az 1994-es választásokra — tette hozzá. Utalva az SZDSZ és a Fidesz megállapodására Torgyán József azzal nyugtat­ta meg választóit: ne féljenek a liberálkommunistáktól, mert ez az együttműkö­dés nem több egy olyan házasságnál, amelyben mind a két fél — üres zsebbel — a másiktól várja a hozományt. A pártelnök a kisgazda jövőképet vázolva hangoztatta: a választások után új világot kell teremteniük Magyarországon. Ehhez Torgyán szerint új alkotmány­ra lesz szükség, mert—mint mondta —, egy régi, lebontásra ítélt, ócska tervrajz alapján nem lehet új házat felépíteni. (MTI) A Magyarországi Roma Parlament III. kongresszusa Szabad György, az országgyűlés elnöke nyitotta meg és Göncz Árpád köztár­sasági elnök zárta a szónokok sorát a harmadik kongresszusát tartó roma parla­mentben a budapesti Eravis szálló nagytermében. A mintegy két tucat országos, regionális és helyi szervezetet tömörítő cigány érdekvédelmi szövetség (össze­foglalóan másfélszáz település cigány szervezetei) legnagyobb kérdését ebben az évben a kezdeményező és alapító Phralipe tagjai), az elmúlt hetekben Osztoj­­kán Béla író, a Phralipe elnöke a vezetőséggel való konszenzus nélkül a roma parlament bojkottálására szólította fel a vidéki Phralipe-szervezeteket. (Osztoj­­kán Béla a kongresszusig a Magyarországi Roma Parlament főtitkára is volt egy­ben .) A Phralipe elnöke lemondott az Amaro Drom kéthetente megjelenő cigány képes magazin főszerkesztői posztjáról is, s a költségvetési támogatás „befa­gyasztására” kérte a kormány nemzeti és etnikai kisebbségi hivatalát. A magyarországi politikai életben mindeddig a legjelentősebb szerepet ját­szó cigány csúcsszervezet megszüntette a főtitkári státuszt, és új kuratóriumot választott az Amaro Drom alapítvány felügyeletére. A Pharalipe hamarosan megrendezendő rendkívüli közgyűlésén dönt majd roma parlamenti tagságáról. A Magyarországi Roma Parlament elnökévé ismét Horváth Aladárt válasz­tották, az egyik alelnök a bicskei Bogdán János lett. A Fejér megyei küldöttek közül ketten kerültek be az ügyvivők közé: Krasznai József, a Fejér Megyei Füg­getlen Cigány Szövetség elnöke és ifj. Bogdán János, a Bicskei Roma Önkor­mányzat részéről. A roma parlament szóvivője ismét Zsigó Jenő szociológus, aki az ismert ci­gánykutatóval, Gyalog Zsolttal együtt részt vesz az Amaro Drom alapítvány ku­ratóriumában is. A küldöttek ajánlásokat fogadtak el a Magyarországi Roma Parlament 1993-as politikai programjához és megerősítették az elnökség és az ügyvivő testület eddigi — liberális — irányvonalát. A kétnapos rendezvény szombaton az esti órákban ért véget. Hell István „Hogyan érzi magát a falu?” Egy fórum viharai — Ez nem rendszerváltás volt, csak hatalomátvétel—mondta egy néző azon az adonyi fórumon, amelyet a szocialista párt rendezett pénteken este. A hat par­lamenti párt megyei képviselőinek arra kellett választ adniuk: „Hogyan érzi ma­gát a falu?” A pártpolitikusok (a házigazda Ecsődi László, adonyi MSZP-vezető megnyi­tója után) rövid bemutatkozó és értékelő beszédekben foglalták össze nézetei­ket, majd kérdésekre válaszoltak. Berregi István, az FKgP megyei elnöke rögtön nagy felzúdulást keltett, amikor azt mondta, hogy a falunak talán még a Kádár­rendszerben is jobb volt, mint ma. Újabb heves reagálást váltott ki a többpárti közönség körében, amikor a kormány földművelésügyi minisztereit kritizálta é­­lesen. Ekkor a közönségből közbeszóltak: ne bántsa a minisztert, mert az is kis­gazdapárti ! Berregi válasza: nem, mert csak a koalícióból kilépett, Torgyán-féle párt a kisgazda! Mózs József országgyűlési képviselő (KDNP) arról beszélt, mi­lyen csalódást okozott neki, hogy a rendszerváltás után eltűnt a társadalomból a szolidaritás. Reméli, hogy egyszer majd valaki megírja annak történetét, hogyan volt ez lehetséges. Dr. Fáklya Csaba országgyűlési képviselő (SZDSZ) egy kí­nai közmondással érzékeltette a falu ellentmondásos helyzetét: három hajszál egy fejen kevés,de egy levesben sok... Szerinte a falu fejlődését elsősorban az infrastruktúra elmaradottsága gátolja. Dr. Kovács Pál parlamenti képviselő (MSZP) azt mondta, a falut régen is, ma is leértékelik, az agrárgazdaság pedig nagy válságban van: az 1984-es csúcs után teljesítménye folyamatosan, az utób­bi 3-4 évben meredeken csökken. Dr. Nagy István, a Fidesz Területi Tanácsának tagja a falut valószínűleg legjobban érdeklő kérdésről beszélt, amikor kijelentet­te: a kárpótlási folyamathoz pártja még kormányra kerülése esetén sem nyúlna hozzá, mert az nem lenne alkotmányos. A legnagyobb vitát kétségtelenül a körzet országgyűlési képviselője, Szilasy György (MDF), váltotta ki. Régi barátait, és a megjelent egykori tanácselnökö­ket is köszöntötte, akik, mondta, jó erőben, egészségben vannak, s ezzel is bizo­nyítják, hogy a rendszerváltás nem volt káros... Kemény szavakkal ítélte el az erőszakkal szervezett, kolhoz típusú termelőszövetkezeteket, s ezek helyén az értékesítésre szervezett szövetkezések létrejöttét szorgalmazta. Tsz-ellenes sza­vai közben egy ízben lehurrogták és kifütyülték, mire ő kijelentette: „Fütyülje­nek csak nyugodtan, én folytatni fogom a beszédemet, nem úgy, mint Göncz Ár­pád”... Később egy néző ezért a mondatáért szemrehányást tett neki, mondván, hogy (a néző) ugyan nem szereti az elnököt, de tartsák be a jóízlés szabályait. Erre hivatkozott kevéssel utána a képviselő is, amikor a helyi tsz elnöke a szemé­re vetette: már csak családi háttere miatt is tudnia kellene, hogy a tsz nem volt olyan rossz, mint amilyennek lefesti. Szilasy György tiltakozott családja említé­se miatt, és elmondta, hogy hívő, katolikus családból származik. Majd közölte, már tudja, miért szervezték ezt a fórumot, hogy őt és pártját lejárassák. (Pekarek) Hősi halottak emléktáblája A volt székesfehérvári 3. honvéd gyalogezred életben maradt egykori kato­nái elhatározták, hogy a II. világháborúban elesett bajtársaikra emlékezve em­léktáblát helyeznek el. Kérjük a hajdani bajtársakat vagy hozzátartozókat és az ügyet támogatni szándékozókat pénzbeli támogatás nyújtására. Az adományokat a székesfehér­vári OTP fiók, 3. gyalogezred Eméktábla Bizottság 679-2500/10331-6 csekk­számlára lehet befizetni. Csekk igényelhető: Koós Ottó Gödöllő, Paál köz 7. cí­men. Együttélés — kongresszus Közép-Európa legyen az itt élő népek partneri, társnemzeti vi­szonyán alapuló közössége —jelentette ki Duray Miklós, az Együtt­élés Politikai Mozgalom IV. országos kongresszusán, amely szom­baton kezdődött Komáromban. Duray éles szavakkal bírálta a jelen­legi szlovák kormányt és azt mondta: a szlovákiai magyarságot nem terheli felelősség az ország jelenlegi politikájának alakulása miatt.

Next