Fejér Megyei Hírlap, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1993. MÁRCIUS 1. HÉTFŐ TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET A népi politizálás esélye napjainkban A megbékélés szellemében A kétnapos kisújszállási konferencián négy parlamenti pártból és a függetlenek soraiból 28 országgyűlési képviselő vett részt, s jelen voltak a hazai kulturális és tudományos élet képviselői. A konferencia elején videofelvételről játszották le a résztvevőknek azt a mintegy 30 perces interjút, amelyet ez alkalomra készítettek Antall Józseffel. A miniszterelnök a politika alapvető kérdésének nevezte a nemzeti gondolkodást, amelynek jelentőségét abban látja, hogy: „nemzeti sorskérdésekben meg kell őrizni, ami a haladó magyar gondolkodásban mindig is benne foglaltatott”. A kormányfő méltatta a népi íróknak a magyar történelemben betöltött szerepét, a fél évszázaddal ezelőtti Szárszói Konferencia jelentőségét. Ugyanakkor óvott egyfajta „népfrontos gondolkodástól” mert az járhatatlan a működő, többpárti demokráciákban”. A találkozó nyitó napjának első felkért előadója Bertha Zoltán független országgyűlési képviselő a „nemzeti értékek sorvasztóinak felelősségéről” szólt. A képviselő szerint a társadalmi fejlődésben nem a kapitalizmus, nem a szocializmus, hanem a szabadságra, egyenlőségre és a testvériségre épülő modern haramadik utas fejlődés lehet meghatározó. Csurka István szerint a mai magyar társadalom a „közömbösítés” korszakát éli, aminek legfontosabb eszköze a tragikus méretű tömegkultúra. A jelenlegi helyzetet drámainak nevezte, és kijelentette: a társadalom alapkérdéseit a népi radikalizmus határozottságával kell felvetni. A nép és a politika viszonyáról szólva Csurka kifejtette: „az hogy akármilyen rendszer a hatalma jogforrásának tekinti a népet, nem jelenti azt, valóban a népből táplálkozik” Für Lajos felhívta a figyelmet a térségünkben fellelhető nemzeti-etnikai és kisebbségi-többségi ellentétekre, amelyek már olyan méreteket öltöttek, hogy százezreket gyilkoltak meg, illetve tettek hajléktalanná. Szűrös Mátyás fontosnak nevezte a kisújszállásihoz hasonló magyar-magyar párbeszédet. A nemzeti felelősségvállalás kapcsán kifejtette: a magyar nép döntő többségétől idegenek a szélsőséges nézetek, a nacionalizmus és az antiszemitizmus egyaránt távol áll tőle. Szorgalmazta a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon érvényesült megbékélés és megegyezés szellemének újraélesztését. Felvetette a népi kollégium újjászervezésének gondolatát, amelyek „nem káderképzők lennének, hanem művelt, magyar hazafiakat képeznének”. A tanácskozás szünetében az MTI tudósítójának érdeklődésére Dornbach Alajosnak azt a kijelentését, miszerint „Kisújszálláson az állampárti módszerek követői találkoznak nemzeti jelszavak alatt”,Pozsgay Imre előítéletnek, Szűrös Mátyás elhamarkodottnak ítélte, míg Für Lajos pedig egyszerűen kikérte magának. Csurka István erről annyit mondott: „Megbocsát Dornbachnak, mert aki fél, könnyen mond butaságot”... Pozsgay Imre előadásával folytatódott vasárnap reggel Kisújszálláson a népi politizálás esélyeiről rendezett konferencia. A Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke kijelentette: Kelet-Közép-Európában szerves fejlődés, felemelkedés csakis a népi politizálás alapján képzelhető el. A politikus az egymás mellett élő népekkel — szlovákokkal, románokkal, szlovénokkal, ruszinokkal— való közös tanulást szorgalmazta, s felvetette egy jövőbeni konföderáció gondolatát. Szokolay Sándor Bartók és Kodály példáján szólt a nemzeti kultúra jelentőségéről, s bírálta azokat akik éket akarnak közéjük verni: „A nemzet nem engedheti meg magának, hogy sokalljon két zsenit egy században”. „Nem Bartók vagy Kodály, hanem Bartók és Kodály, mint ahogy népi és urbánus, patrióta és liberális, magyar és európai, valamint Antall és Csurka” — mondta Szokolay. A tanácskozáson felszólaló Püski Sándor bejelentette: az idén augusztus 23-ától 29-éig rendezik meg a Szárszó és Szemes közötti Hullámkempingben a „szárszói táborozást” amelynek egyik programja az emlékezésé, a másik a mai nemzeti gondolaté lesz. A népi politizálás esélyeiről rendezett konferencia zárónyilatkozat meghozatalával fejeződött be, amit a résztvevők egyhangúan elfogadtak. (MTI) A pápa üzenete II. János Pál sürgette, hogy a Boszniában megerőszakolt nőket buzdítsák arra, ne szakítsák meg terhességüket, hozzák világra a rájuk kényszerített gyermekeket. A Szarajevó püspökéhez és az ottani katolikusokhoz intézett levelében kifejti: a születendő gyermekek ártatlanok, és semmiképpen sem tekinthetők „agresszornak”. Hét halottat és több mint ezer sebesültet követelt a New York-i Világkereskedelmi Központ épületében elkövetett pokolgépes merénylet, amelyet az AP amerikai hírügynökség feltételezése szerint horvát terroristák követtek el (MTI-FOTÓ) EPSON LÉZER AKCIÓ! EPL 4000 78 000 Ft + áfa, EPL 4300 87 000 Ft + áfa, EPL 8100 136 500 Ft + áfa, EPL 7500 Post Script 157 000 Ft + áfa. ^^CID - NET KFT 8000 Székesfehérvár, Rác u. 1-3. Tel./fax: (22) 310-168. 27 isi Árverés útján 5 db vemhes üsző kerül értékesítésre 50 OOO Ft/db áron. Az állatok megtekinthetők Belsőbárándon, a Fő u. 58. sz. alatt. Az árverés időpontja: 1993. március 2. de. 10.00. 26 773 A Herculesek nem erre szálltak A boszniai hadviselő felek képviselői vasárnapra virradóra nem találták gyanúsnak az amerikai haderő frankfurti légitámaszpontján felhalmozott csomagokat. Az amerikaiak a 96, esetenként 700-750 kilós, élelemmel és gyógyszerrel megtömött bálákat Kelet-Bosznia fölött kívánják ledobni. Két szerb, egy horvát és egy bosnyák ellenőr szombaton este azért jött a légibázisra, hogy megvizsgálja: nincs-e fegyver is elrejtve a csomagokban. Nem Magyarország felett röpültek át a Boszniába tartó amerikai szállítógépek — mondta vasárnap délután Schmidt István alezredes, a honvédség Egyesített Repülési Irányító Főközpontjának vezetője. A Hercules típusú amerikai szállítógépek szombaton éjszaka szálltak fel a Frankfurt közelében lévő légitámaszpontról, és mintegy egymillió röplapot szórtak le Boszniában, hogy figyelmeztessék a lakosságot a hamarosan megkezdődő légi segélyszállítási akcióra. Német megfigyelők a repülési idő hosszából arra következtettek, hogy a repülőgépek az Ausztria és Magyarország légterén át vezető rövidebb útvonalon közelítették meg kelet-boszniai célpontjukat. La Stampa: Nagy Imre ügynök volt! „Cinkos és mártír hős” A torinói La Stampa című lap szovjet irattári dokumentumok alapján szombati számában azt írta, hogy Nagy Imre a harmincas években az NKVD (a KGB elődje) ügynöke volt és számos feljelentést tett ismerőseiről. A moszkvai forrásokra támaszkodó cikk két irat másolatát is közölte illusztrációként: egyik az a „kötelezvény”, amelyet Nagy Imre 1930. szeptember 4-én írt alá információk szolgáltatására a szovjet politikai rendőrségnek, a másik pedig Vlagyimir Krjucskovnak, a KGB utolsó elnökének levele 1989. júniusából Grósz Károlyhoz azzal a céllal, hogy az MSZMP vezetése tudomására hozza: az ellenzék által pajzsra emelt és a sztálinizmus elleni nemzeti harc jelképévé magasztosult politikus, az 56-os forradalom vezetője éveken át ügynök volt a Szovjetunióban, s feljelentett legalább 38 emigráns magyar kommunistát és 150 szovjet, olasz, német és más nemzetiségű ismerősét. A La Stampa a Rogyina című orosz hetilap segítségével jutott a volt SZKP KB irattárából a leleplező anyaghoz. Nagy Imre „Vologya” fedőnéven 1930-tól legalább 1941-ig működött együtt a politikai rendőrséggel. Közreműködött számos „ellenséges” csoport letartóztatásában és elítéltetésében. A KGB 1989- ben akkor szedte elő saját irattárából az erre vonatkozó dokumentumokat, amikor a magyar kommunista rendszer már az összeomlás szélén állt. Krjucskov célja az volt, hogy megerősítse ezzel az MSZMP szovjetbarát szárnyát az ellenzékkel kacérkodó Pozsgayval, Szűrössel és Horváth Istvánnal szemben — mutatott rá a La Stampa. A források egyedül abban bizonytalanok, hogy ki kapta kézhez Budapesten a leleplező iratanyagot. Egy biztos: Grósz nem használta fel a rendelkezésére bocsátott iratokat, és nem tették meg ezt mások sem — szögezte le a lap. „Nyilván úgy látták, hogy Nagy Imre lejáratását a magyar közvélemény ellenségesen fogadta volna és a pártnak inkább ártott, mint használt volna... ”— írta a lap. Nagy Imre figurája átértékelésre szorul a kétségen kívül hiteles iratok alapján. Bár ahhoz nem fér kétség — fűzi hozzá —, hogy Nagy otthon bátran és következetesen lépett fel 1956 drámai napjaiban a szovjet beavatkozással szemben, „s tragikus sorsa megtisztítja és megszabadítja őt attól, hogy valamikor együttműködött későbbi hóhéraival”. „Nem kétséges, hogy Nagy Imrét bűnök terhelik, hiszen számos feljelentett elvtársát kivégezték, táborokba hurcolták. Nem hunyhatunk szemet efölött. Ugyanakkor aligha lehet elvonatkoztatni az akkori viszonyoktól, a félelem légkörétől, amely gyakran rákényszerítette az emigránsokat a feljelentések vállalására. S az is kétségtelen, hogy Nagy Imre nézetei változtak pályája folyamán. Éppen olyan jogos szentté avatni őt, mint elmarasztalni, egyformán a sztálinizmus cinkosa és a sztálinizmus ellen vívott szabadságharc mártír hőse” — hangoztatta a La Stampa, amely egy teljes újságoldalt szentelt a témának. PÁRTOK-MOZGALMAK Egyesült a Szabadság- és a Kisgazdapárt A Kisgazdapárt édes gyermekeként fogadja vissza a Szabadságpártot—jelentette ki Torgyán József szombaton Kaposváron, miután Gueth Gyula ügyvezető elnöktől átvette a Szabadságpárt 1956-os zászlaját. Az egyesülést a kisgazda pártelnök szükségszerűnek nevezte, hiszen — állítása szerint — ebben a válságos helyzetben, amikor a mai rablókhoz képest a kommunisták csak elsőáldozó ministránsok voltak, fontos az összefogás. A nagygyűlés vezérszónoka a történelminek nevezett egyesülést követő beszédében kijelentette: végre létrejött a jobboldali blokk, de azt sem most, sem pedig a jövőben nem jellemzik majd a szélsőségek. A választások utáni évekre keresztény, nemzeti, magyar összefogást és vidékcentrikus kormányzást ígért a pártelnök. E program megvalósításához azért sem férhet kétség, mert a kisgazdák soha nem látott erőket vonultatnak fel az 1994-es választásokra — tette hozzá. Utalva az SZDSZ és a Fidesz megállapodására Torgyán József azzal nyugtatta meg választóit: ne féljenek a liberálkommunistáktól, mert ez az együttműködés nem több egy olyan házasságnál, amelyben mind a két fél — üres zsebbel — a másiktól várja a hozományt. A pártelnök a kisgazda jövőképet vázolva hangoztatta: a választások után új világot kell teremteniük Magyarországon. Ehhez Torgyán szerint új alkotmányra lesz szükség, mert—mint mondta —, egy régi, lebontásra ítélt, ócska tervrajz alapján nem lehet új házat felépíteni. (MTI) A Magyarországi Roma Parlament III. kongresszusa Szabad György, az országgyűlés elnöke nyitotta meg és Göncz Árpád köztársasági elnök zárta a szónokok sorát a harmadik kongresszusát tartó roma parlamentben a budapesti Eravis szálló nagytermében. A mintegy két tucat országos, regionális és helyi szervezetet tömörítő cigány érdekvédelmi szövetség (összefoglalóan másfélszáz település cigány szervezetei) legnagyobb kérdését ebben az évben a kezdeményező és alapító Phralipe tagjai), az elmúlt hetekben Osztojkán Béla író, a Phralipe elnöke a vezetőséggel való konszenzus nélkül a roma parlament bojkottálására szólította fel a vidéki Phralipe-szervezeteket. (Osztojkán Béla a kongresszusig a Magyarországi Roma Parlament főtitkára is volt egyben .) A Phralipe elnöke lemondott az Amaro Drom kéthetente megjelenő cigány képes magazin főszerkesztői posztjáról is, s a költségvetési támogatás „befagyasztására” kérte a kormány nemzeti és etnikai kisebbségi hivatalát. A magyarországi politikai életben mindeddig a legjelentősebb szerepet játszó cigány csúcsszervezet megszüntette a főtitkári státuszt, és új kuratóriumot választott az Amaro Drom alapítvány felügyeletére. A Pharalipe hamarosan megrendezendő rendkívüli közgyűlésén dönt majd roma parlamenti tagságáról. A Magyarországi Roma Parlament elnökévé ismét Horváth Aladárt választották, az egyik alelnök a bicskei Bogdán János lett. A Fejér megyei küldöttek közül ketten kerültek be az ügyvivők közé: Krasznai József, a Fejér Megyei Független Cigány Szövetség elnöke és ifj. Bogdán János, a Bicskei Roma Önkormányzat részéről. A roma parlament szóvivője ismét Zsigó Jenő szociológus, aki az ismert cigánykutatóval, Gyalog Zsolttal együtt részt vesz az Amaro Drom alapítvány kuratóriumában is. A küldöttek ajánlásokat fogadtak el a Magyarországi Roma Parlament 1993-as politikai programjához és megerősítették az elnökség és az ügyvivő testület eddigi — liberális — irányvonalát. A kétnapos rendezvény szombaton az esti órákban ért véget. Hell István „Hogyan érzi magát a falu?” Egy fórum viharai — Ez nem rendszerváltás volt, csak hatalomátvétel—mondta egy néző azon az adonyi fórumon, amelyet a szocialista párt rendezett pénteken este. A hat parlamenti párt megyei képviselőinek arra kellett választ adniuk: „Hogyan érzi magát a falu?” A pártpolitikusok (a házigazda Ecsődi László, adonyi MSZP-vezető megnyitója után) rövid bemutatkozó és értékelő beszédekben foglalták össze nézeteiket, majd kérdésekre válaszoltak. Berregi István, az FKgP megyei elnöke rögtön nagy felzúdulást keltett, amikor azt mondta, hogy a falunak talán még a Kádárrendszerben is jobb volt, mint ma. Újabb heves reagálást váltott ki a többpárti közönség körében, amikor a kormány földművelésügyi minisztereit kritizálta élesen. Ekkor a közönségből közbeszóltak: ne bántsa a minisztert, mert az is kisgazdapárti ! Berregi válasza: nem, mert csak a koalícióból kilépett, Torgyán-féle párt a kisgazda! Mózs József országgyűlési képviselő (KDNP) arról beszélt, milyen csalódást okozott neki, hogy a rendszerváltás után eltűnt a társadalomból a szolidaritás. Reméli, hogy egyszer majd valaki megírja annak történetét, hogyan volt ez lehetséges. Dr. Fáklya Csaba országgyűlési képviselő (SZDSZ) egy kínai közmondással érzékeltette a falu ellentmondásos helyzetét: három hajszál egy fejen kevés,de egy levesben sok... Szerinte a falu fejlődését elsősorban az infrastruktúra elmaradottsága gátolja. Dr. Kovács Pál parlamenti képviselő (MSZP) azt mondta, a falut régen is, ma is leértékelik, az agrárgazdaság pedig nagy válságban van: az 1984-es csúcs után teljesítménye folyamatosan, az utóbbi 3-4 évben meredeken csökken. Dr. Nagy István, a Fidesz Területi Tanácsának tagja a falut valószínűleg legjobban érdeklő kérdésről beszélt, amikor kijelentette: a kárpótlási folyamathoz pártja még kormányra kerülése esetén sem nyúlna hozzá, mert az nem lenne alkotmányos. A legnagyobb vitát kétségtelenül a körzet országgyűlési képviselője, Szilasy György (MDF), váltotta ki. Régi barátait, és a megjelent egykori tanácselnököket is köszöntötte, akik, mondta, jó erőben, egészségben vannak, s ezzel is bizonyítják, hogy a rendszerváltás nem volt káros... Kemény szavakkal ítélte el az erőszakkal szervezett, kolhoz típusú termelőszövetkezeteket, s ezek helyén az értékesítésre szervezett szövetkezések létrejöttét szorgalmazta. Tsz-ellenes szavai közben egy ízben lehurrogták és kifütyülték, mire ő kijelentette: „Fütyüljenek csak nyugodtan, én folytatni fogom a beszédemet, nem úgy, mint Göncz Árpád”... Később egy néző ezért a mondatáért szemrehányást tett neki, mondván, hogy (a néző) ugyan nem szereti az elnököt, de tartsák be a jóízlés szabályait. Erre hivatkozott kevéssel utána a képviselő is, amikor a helyi tsz elnöke a szemére vetette: már csak családi háttere miatt is tudnia kellene, hogy a tsz nem volt olyan rossz, mint amilyennek lefesti. Szilasy György tiltakozott családja említése miatt, és elmondta, hogy hívő, katolikus családból származik. Majd közölte, már tudja, miért szervezték ezt a fórumot, hogy őt és pártját lejárassák. (Pekarek) Hősi halottak emléktáblája A volt székesfehérvári 3. honvéd gyalogezred életben maradt egykori katonái elhatározták, hogy a II. világháborúban elesett bajtársaikra emlékezve emléktáblát helyeznek el. Kérjük a hajdani bajtársakat vagy hozzátartozókat és az ügyet támogatni szándékozókat pénzbeli támogatás nyújtására. Az adományokat a székesfehérvári OTP fiók, 3. gyalogezred Eméktábla Bizottság 679-2500/10331-6 csekkszámlára lehet befizetni. Csekk igényelhető: Koós Ottó Gödöllő, Paál köz 7. címen. Együttélés — kongresszus Közép-Európa legyen az itt élő népek partneri, társnemzeti viszonyán alapuló közössége —jelentette ki Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom IV. országos kongresszusán, amely szombaton kezdődött Komáromban. Duray éles szavakkal bírálta a jelenlegi szlovák kormányt és azt mondta: a szlovákiai magyarságot nem terheli felelősség az ország jelenlegi politikájának alakulása miatt.