Fejér Megyei Hírlap, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL 1993. AUGUSZTUS 2. HÉTFŐ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A minisztérium végnapjai? Kádár Béla miniszter a külkereskedelem visszaeséséről, a külföldi tőkebefektetésről, a tárca jövőjéről ismét az érdeklődés előterébe kerültek külgazdasági kapcsolataink: a jelzések szerint kedvezőtlenül alakult az export-import mérleg, s a nyitottnak, rugalmasnak elkönyvelt sikerágazat hullámvölgyében van. Csakugyan nyitott a nemzetközi igényekhez igazodó, közelítő a magyar külkereskedelem? — kérdeztük Kádár Béla külgazdasági minisztert — A nyitottság mércéje a gazdaságpolitika és a gazdaságszerkezet Ami az előbbit illeti: külkereskedelmünk döntő része — az importnak például 93, az áraknak és a szolgáltatásoknak mintegy 90 százaléka — már liberalizált Hozzáteszem, hogy a korábbi időszak ár és költségviszonyait eltorzító költségvetési szubvenciók négyötödét felszámoltuk, s lényegében a konvertibilitást is megteremtettük. Néhány éven belül pedig a vámok is eltűnnek a külgazdasági kapcsolataink útjából. —Ami pedig a szerkezetet illeti: tavalyi árukivitelünk már a nemzetközi össztermék mintegy 30 százalékát reprezentálta, s az ország devizabevételeit — minden fonást figyelembe véve — a GDP 40 százalékát tették ki. Ez pedig nemcsak a „néhai” KGST országok csoportjában, hanem más nemzetközi összehasonlításban is kimagasló eredmény. — Nemzetközi megítélésünk egyik mércéje a külföldi tőkebefektetések alakulása. Ezen a téren hogy állunk? — Jelenlegi külföldi tőkebefektetési állományunk 5,4 milliárd dollár. Napjainkban ez már nemcsak az áruforgalmon és a szolgáltatásokon, hanem a tőkeáramlás csatornáin keresztül is integrálódik a világgazdaságba, így a volt szocialista országok csoportján belül nemcsak az arányokat, hanem a mértéket tekintve is Magyarország rendelkezik a legnagyobb, úgynevezett internacionalista szektorral. Csupán érzékeltetésül: a hazánknál négyszerre nagyobb Lengyelország tőkebefektetéseik pedig csak a mienk egyharmadát tették ki. —Ön tehát gazdasági diplomáciánkat sikeresnek ítéli? — Igen. Ezt igazolja például, hogy az Európai Közösséggel, a visegrádi országokkal, az EFTA-val kötött megállapodások eredményeként ez év végére külkereskedelmünk 70 százalékát olyan országokkal bonyolítjuk le, amelyekkel szabadkereskedelmi megállapodásunk van , így az áruk áramlását vámok és kereskedelmi korlátozások nem akadályozzák. Az idei utolsó évnegyedben a magyar ipari kereskedelemnek több mint 60 százaléka már vámmentesen jut külső piacokra, a további 40 százalék pedig a következő években. Valójában tehát kiszabadultunk az úgynevezett „kisország-béklyóból". A magyar és a külföldi vállalkozók beruházása már nem a 10 és félmilliós szűk belső piacnak, hanem a szabadkereskedelmi megállapodások révén kialakított 400 milliós európai térségnek szól. Szinte SOS-jelzésnek is beillett az a tájékoztatás, amelyet ön legutóbb a külgazdasági kapcsolatok diplomatáinak adott az év eddigi külkereskedelmi eredményeiről... — Nem SOS-jelek voltak ezek, hiszen már több mint egy éve jeleztük, hogy mikor, milyen mértékű visszaesés várható. Akkor nem találtunk értő fülekre. S ha a diagnózisban nincs egyetértés, a terápiát sem lehet egyértelműen meghatározni! — Most, amikor előrejelzésünk valósággá vált, hatványozottabb erőfeszítésekre, a piac eddiginél hatékonyabb megdolgozására van szükség. Ha most, akár csak néhány hónapra is elhomályosodik a Magyarországról alkotott kedvező kép és kikerülünk bizonyos piacokról, akkor pozícióink visszaszerzése esetleg évekbe telhet. Lábra kaptak a hírek, hogy az egész külkereskedelmet átszervezik, s például a kereskedelmi külképviseletek is más tárca felügylete alá kerülnek. Ön mit tud erről? — A hírek idestova három éve „repkednek”; sokan szeretnék ezt a minisztériumot megszüntetni vagy a külkereskedelem korábbi sikereinek még az írmagját is eltüntetni. Ez elsősorban azért ártalmas, mert megzavarja a kormányzati rendszer működését. A nyilván nem várható maximális teljesítmény azoktól, akik körül minduntalan egzisztenciájukat fenyegető hírek keringenek. Egyébként leszögezhetem: semmi ilyen vagy ehhez hasonló kormányhatározat nincs! A kormányszervezet korszerűsítésére 1994 végén kerül sor — természetesen a jövő évben kialakuló politikai erőtér függvényében. Miniszterelnökünk különben éppen a külkereskedelmi kirendeltségek vezetői előtt fejtette ki, hogy ebben a ciklusban nem kíván változtatni a kormányzat és a külgazdasági minisztérium szervezetén fejezte be a nyilatkozatát Kádár Béla. Koós Tamás Drágábban vásárolhatunk (Folytatás az I. oldalról) A változás a legtöbb élelmiszerféleséget érinti, bár néhány forgalmazó még a régi összegért árusítja a boltokban meglévő készleteit. Immár 10 százalékos forgalmi adó terheli az áram-, a gáz- és a vízellátást, növekszik a telefonelőfizetés, a helyi és távhívás díja is. A megemelt összegek egy része már az augusztusi számlákon, más részük a szeptemberi, illetve az októberi számlákon jelentkeznek először. A tömegközlekedés területén emeli a tarifákat a MÁV, és erre kényszerülnek a helyi és helyközi személyszállítást végző autóbusztársaságok is. Vasúton — teljes árú menetdíjak esetében — az áremelés mértéke átlagosan 3,9 százalék, míg a munkabajárásra szolgáló bérletek ára átlagosan 5, a tanulók havi bérlete pedig 5,3 százalékkal emelkedik. A menetrendszerinti autóbuszközlekedés átlagosan 4 százalékkal drágul. Ezen belül a munkábajárásra szolgáló bérletek 4,3 százalékkal, a tanulóbérletek pedig 4,2 százalékkal kerülnek majd többe. A helyi közlekedés tarifáit egyébként az önkormányzatok határozhatják meg. Az autóbuszközlekedésben augusztus 1 -jétől, a vasúton egy hónappal később kell a felemelt összegeket fizetni. A Budapesti Közlekedési Vállalat a jegyek árát nem emeli, a bérleteket pedig szeptembertől árusítja drágábban. Mint ismeretes, a kormány ezen a héten döntött az áfa-kulcsok emelésével egyidőben életbe lépő lakossági kompenzálás módjáról és mértékéről. Az Országgyűlés határozatának megfelelően 1500 forint egyszeri kiegészítő támogatást kapnak a 10 000 forint havi bruttó munkabért el nem érő munkavállalók és a 10 000 forintnál alacsonyabb nyugdíjjal, illetve nyugdíjszerű ellátással rendelkezők, továbbá a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek, és azok, akik rendszeres pénzbeli ellátást kapnak az önkormányzattól. A 15 000 forint havi bruttó munkabért el nem érők és a 10 000 - 11 300 forint közötti nyugdíjjal, illetve nyugdíjszerű ellátással rendelkezők 1000 forint egyszeri pótlékra jogosultak. A két gyermeket nevelő családok 1800, a három vagy több gyermekesek 4000 forint egyszeri támogatást kapnak. A földek felét készítették elő A Földművelésügyi Minisztérium illetékes főosztálya helyzetértékeléséből kiderül, hogy a termőföld-kárpótlás valós állapota korántsem ad okot olyan bizakodásra, mint az az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal nyilatkozataiból kikövetkeztethető. A kárpótlási hivatal ugyanis mintegy 38 millió aranykorona értékű termőföld kárpótlási célú elkülönítését kérte, s ebből a fél év végéig csak mintegy 19 millió aranykoronányit készítettek elő az árverésekre. Ebből arra következtetnek, hogy a kárpótlás nem fejeződhet be az eredetileg tervezett 1993. december 31-ig. Fejér megyében 2,7 millió aranykorona értékű földet jelöltek ki kárpótlásra, ebből napjainkig 1,25 millió aranykoronányit tudott árverésre előkészíteni a megyei földhivatal. Az előkészített földek területe egyébként 57 ezer hektár. Ebből 33 ezer hektár már elkelt és 17 ezer hektárt már ki is mértek. Az országos helyzetértékelés szerint bonyolítja a dolgokat, hogy a földhivatalok anyagi forrásai április végén már kimerültek, ami nehezítette az állampolgárok által sürgetett földkiméréseket, illetve lassította az árverésre kerülő táblák előkészítését. Növelte a gondokat az is, hogy a pótköltségvetés tervezete nem tartalmazott béremelési lehetőséget a földhivatalok dolgozóinak. A pótköltségvetésben végül is 1,240 milliárd forinttal megnövelték a földhivatalok pénzügyi keretét, amit a minisztérium szerint már szét is osztottak. Ennek némileg ellentmondani látszik a megyei földhivatal vezetőjének közlése. Tőle ugyanis úgy tudjuk, hogy májusban kaptak 10 millió forintot tartozásaik rendezésére, a pótköltségvetésből pedig csak ígéretet, hogy szeptember végéig megköthetik a szerződéseket a külső földmérő vállalkozókkal. A megyei hivatal vezetője, Mátay Csaba úgy véli, hogy szeptember végéig fennakadás nélkül tudnak dolgozni, ám az utánaa következő időszakról nincs kellő ismeretük. A megyei hivatalnak az utolsó negyedévre csak a kárpótláshoz 40 millió forintra lenne szüksége. S akkor még szó sincs az egyéb tételekről. Például a hivatal dologi kiadásairól, amelyek jelentősen megnőttek, így például a telefon és postaköltségek. A Földművelésügyi Minisztériumban úgy látják, hogy a kárpótlás csaknem harmada áthúzódik a jövő évre. Ezért is tartják érthetetlennek az 1994- es költségvetés tervezetét, amely a földhivatalok feladatcsökkenésével számol. Ez különösen alaptalannak látszik, ha figyelembe vesszük a kárpótlási igények beadásának ismételt napirendre tűzését. A megyei földhivatal vezetője jóslásokba nem bocsátkozott, ám szerinte mindenképpen lesz feladat jövőre is. Az év utolsó napján árverezett földeket is ki kell ugyanis mérni. T.L. Pénzt kaptak a tűzoltók Az Országos Tűzoltó Szövetség lapunkban is megjelent pályázatán a megye hat települése próbált meg önkéntes tűzoltóságának plusz pénzeket szerezni. A pályázatokat elbírálók úgy döntöttek, hogy annyi pénzt adnak az egyes tűzoltó egyleteknek, amennyivel a helyi önkormányzat is támogatja őket, így Mór egymillió, Polgáréi 800 ezer, Bicske 850 ezer, Pusztaszabolcs 160 ezer és Csákvár 150 ezer forintot kapott, amit az önkéntes tűzoltó egyesületek szakfelszerelésének kiegészítésére kell fordítani. A martonvásári pályázat volt megyénkből az egyetlen, amelyet elutasítottak, mégpedig azért, mert a beadott anyagban nem szerepeltették az önkormányzati támogatás mértékét. Tűzoltójárművekhez is hozzájuthatnak, ha az önkormányzatok támogatják őket. A hivatásos tűzoltóság által leadott járművek értékük feléért megvásárolhatók. W .D Szabadidő osztályunk ajánlatai: 1.3 -1.4 - 2 fm széles műanyagpadlók széles választékban másod padlóként és falburkolónak 2 fm széles vékony műa. padló 660,-Ft/fm. 4 és 5 fm széles szőnyegpadlók, sokféle tapétából választhatnak, kedvező áron különböző szélességű és vastagságú szivacs táblák többféle ágybetét. DEXTER mosópor 3 kg-os 350,-Ft-os reklámáron. Korona Diszkont Kft. Székesfehérvár, Tobak út 11-13.51759 A Fejér Megyei Munkaügyi Tanács egyetértésével a Fejér Megyi Munkaügyi Központ Pályázatot hirdet a munka nélkül lévők elhelyezkedésének elősegítését célzó munkahelyteremtő beruházások támogatására A pályázat célja: Olyan programok, munkahelyteremtő beruhások megvalósításának támogatása, amelyek hatékonyan járulnak hozzá a munkaerőpiacról tartósan kiszorulók foglalkoztatásához, és egyben a hosszú távú foglalkoztatás érdekében a munkaerőpiac szempontjából új munkahelyeket hoznak létre a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 17. paragrafusa szerint. A támogatás csak a pályázat benyújtását ill. az elbírálást követően alkalmazásra kerülő munkanélküliekre ill. létesülő új munkahelyekre vonatkozhat. Alapvető követelmények: — a beruházás legfeljebb egy éven belül valósuljon meg, — előnyben részesül az a pályázat, amely új technikai, technológiai eljárással versenyképes terméket állít elő, egy évnél rövidebb idő alatt valósul meg és tartós munkanélküli, vagy megváltozott munkaképességű munkaerő alkalmazását vállalja, a foglalkoztatni tervezett Fejér megyei munkanélkülit a teljes üzembehelyzést követő hónap végétől a pályázatban rögzített létszámban legalább 3 évig foglalkoztatni kell. Támogatási formák: 1. Visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás esetében A beruházási költség saját forrásának mértéke minimum 30 %, fennmaradó 40 %-os forrás bevonásával lehet finanszírozni, ami lehet hitel, vagy egyéb állami alapokból kapót támogatás is. A decentralizált foglalkoztatási alapból igényelhető támogatás maximum a beruházás teljes költségének 30 %-a, ami a 10 millió Ft-ot nem haladhatja meg és egy munkanélküli foglalkoztatására maximum 300 eFt támogatás igényelhető. A visszafizetést a beruházás üzembehelyezését követően egy éven belül kell megkezdeni, és ennek időtartama a foglalkoztatási kötelezettség végső időpontja. 2. Kamatvállalás esetében: a saját erő mértékének meghatározásában a hitelnyújtó belföldi pénzintézet feltételrendszere és a hitelkonstrukiója a meghatározó. Feltétel: Fél évnél nem régebbi beruházási tevékenységre vonatkozó hitelszerződés. A támogatás maximuma a kamat teljes összege, ami a 10 millió Ft-ot nem haladhatja meg és egy munkanélküli foglalkoztatására igényelhető maximum 200 eFt. Emellett a kamatvállalás maximális időtartama a foglalkoztatási kötelezettség 3 éves időtartamával egyenlő. A pályázatok konkrét tartalmi és formai követelményeiről és további feltételeiről a szükséges mellékletekről felvilágosítást adnak a Fejér Megyei Munkaügyi Központ Munkaerőpiaci Programok Osztályának munkatársai. Telefon: 327-950/130-as mellék. A pályázati segédletek ugyanott ill. a Munkaügyi Központ területileg illetékes kirendeltségein átvehetők. A pályázatokat a Fejér Megyei Munkaügyi Központhoz kérjük 8 példányban eljuttatni 1993. augusztus 27-én 15 óráig (a postai úton történő beérkezés határideje is ugyanez). Postacím: 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.