Fejér Megyei Hírlap, 1993. október (49. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

A lakástörvény és az önkormányzatok Horváth Tivadar keresztény­­demokrata képviselő kedden ér­dekes kérdést intézett a belügy­miniszterhez, amely a követke­zőképpen hangzott: " Társadalmunkban mind­végig nagy érdeklődés kísérte a július 2-án elfogadott lakástör­vény parlamenti vitáját. A la­kosság külön is megelégedéssel fogadta a törvényben innézmé­­nyesített vételi jog megjelené­sét. Egyes közhatalommal ren­delkező csoportok azonban ez­zel ellenkező felfogást képvisel­nek, mellyel keresztül akarják adozni a többségi akarat érvénye­­zését. Néhány önkormányzat­örvény elfogadása és kihirde­­kezött eltelt rövid időt an is arra használta ki, hogy - és helyiségvagyonát — portkén — saját tulajdonú gazdasági társaságba vigye be, meghiúsítva ezzel a parlament döntését, illetve a törvény ere­deti szándékát, amely egyben a jogállamiság, az alkotmányos­ság szellemét, valamint a polgá­rok jogtudatának helyes formá­lását is sérti. Ráadásul az is tény, hogy az önkormányzatok lépé­sükkel felesleges konfliktusba kerültek a lakosság széles réte­geivel szemben. Mi tehát a Be­lügyminisztérium állásponta? A képviselő minden bizony­nyal nem tipikus, de azért né­hány hazai településre jellemző felvetésére Józsa Fábián, a BM politikai államtitkára válaszolt: " A lakások és a helyiségek bérletéről, továbbá elidegeníté­séről szóló 1993. évi LXXVIII. számú törvény egyszerre több célt fogalmaz meg, illetve elégít ki. Legalapvetőbb a piacgazda­ság követelményeinek érvénye­sítése, azaz a tömeges lakás- és helyiségprivatizáció. Termé­szetesen lehetővé kell tenni, hogy a bérlők kedvező feltételek mellett vásárolják meg a laká­sokat, ami a helyiségekre is vo­natkozik. Ezt a társadalompoli­tikai érdeket a jogosultak köré­nek, a vételár maximumának és minimumának meghatározása szolgálja. Az államtitkár ezt követően így folytatta: " A törvény kihirdetése, az­az 1991. július 30-a után az ön­­kormányzati tulajdonú lakások, továbbá a nem lakás célját szol­gáló helyiségek gazdasági társa­ságba nem vihetők be. Ez a ren­delkezés éppen a polgároknak nyújtott garanciákat hivatott e­­rősíteni, tehát azt, hogy a hatály­balépés napjától, azaz 1994. ja­nuár 1-től a bérlők gyakrolni tudják vételi jogukat.­­ Bizonyos törvények az új lakástörvény hatálybalépéséig egyér­telműen rendelkeznek ar­ról, hogy ebben az intervallum­ban milyen intézkedések megté­telére van lehetőség. Ezek töb­bek között kimondják: az ingat­lan tulajdonjoga csak abban az esetben idegeníthető el, ha vá­sárlási jogával az arra jogosult bér­e nem akar élni. A gazdasági társaságokba történő apportá­­lással nyilvánvalóan megszűnik a tulajdon, ami egyaránt ellen­tétes mind az önkormányzati­, mind pedig a vagyontörvénnyel. Az államtitkár elmondta még, hogy ezekről az ügyekről a Belügyminisztérium tájékoztat­ta a köztársasági megbízottakat, akik néhány önkormányzatnál már meg is kezdték a vizsgála­tot. Nagy Attila A fődíjas menedzser Japánban tart előadást Tízszer húszból, harmincan A címben foglalt furcsa „e­­gyenlet” megfejtése: a szep­tember 18-án Szegeden befeje­ződött és értékelt országos me­nedzserpályázaton tíz kategó­ria 20-20 legjobbjából kategóriánként hárman, azaz összesen harmincan lettek az i­­gazán kiemelkedőek. Köztük a „Vállalkozási szakember” el­nevezésű szakterületen dr. Tóth Ferenc, a Székesfehérvári Re­gionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány igazgatója kapta a fődíjat. A pályázatok értékelését iga­zán nem nevenincs melléksze­replők végezték. A különböző kategóriák zsűrielnökei között olyan nevek találhatók, mint Kupa Mihály, Palotás János, Szabó Tamás, Latorcai János. A vállalkozásfejlesztési szakte­rület zsűrijében Kemény Nán­­dor, a Szerencsejáték Rt. igaz­gatója elnökölt. A pályázat és a verseny e­­gyik célja az volt, hogy kiala­kuljon egy olyan menedzserré­teg, amely jó áron képes eladni tudását, s a menedzserverse­nyen szerzett elismerés referen­ciát jelent a különböző régiók­ban érdeklődő, netán befektetni szándékozó cégeknek. A ver­seny objektivitására pedig az jelentette a garanciát, hogy a különböző kategóriákban a pá­lyázók egymást értékelték, az egymást többnyire jól ismerő szakemberek rangsorolták tár­saikat. „Vállalkozásfejlesztéssel többen foglalkoznak Magyar­­országon. A saját személyemen keresztül az a szervezet is meg­mérettetett, amelyet képvise­lek.”- vélekedik a jogi diplomá­val rendelkező, 37 éves Tóth Ferenc. A nem egészen két és fél évvel ezelőtt létrehozott szé­kesfehérvári vállalkozásfej­­lsztési alapítványnak megle­hetősen jó a híre, s nemcsak ha­zánkban. Elég csak azokra az ajánlólevelekre utalni, amelye­ket a Magyar Paribas Rt., a Wa­­les-i Fejlesztési Intézet, a KPMG, az egyik legnagyobb angol tanácsadó cég a pályázat kapcsán Tóth Ferencről, illetve rajta keresztül az általa vezetett irodáról készített. A KPMG e­­gyébként a fehérvári vállalko­zásfejlesztési alapítvány, illet­ve iroda létrejöttében is segített, tavaly pedig felmérte az alapít­vány egy éves munkáját. A nagy tapasztalatokkal rendel­kező és elfogultnak nem nevez­hető angol tanácsadó cég sokra értékelte a fehérváriaknak a ré­gió fejlesztése érdekében vég­zett tevékenységét. Eredmé­nyeiknek nagy szerepe van a Phare-program 3 éves meg­hosszabbításában. A díjjal járó anyagi elisme­résnél talán még többet jelent az erkölcsi siker, a vele járó (hír)név, s a rendkívül fontos személyes kapcsolatok. Dr. Tóth Ferenc a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériuma programjához kap­csolódóan hamarosan Japán­ban tart előadásokat a magyar vállalkozásfejlesztésről. (sz.z) GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 1993. OKTÓBER 1. PÉNTEK FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL Megrendelt meleg Fehérváron A fehérvári társasházak és la­kásszövetkezet képviselői a hé­ten a Széphő Rt.-től fűtési tájé­koztatót kaptak, amelyhez meg­rendelőlapot is mellékeltek. Ezen jelezhetik a megbízottak, hogy a fűtési idény előtt miként kérik a fűtést. Két változatban tehetik ezt, vagy pontos dátum megjelölésével „rendelik meg” a meleget, vagy a szolgálatóra bízzák, hogy kezdje meg a fű­tést, ha a napi középhőmérséklet egy nap 10 Celsius fok alá süly­­lyed, avagy három napon át 12 Celsius fok alatt marad. Egyébként Fehérváron már van gyermekintézmény, amely kérte a fűtés megkezdését. Akad azonban olyan épület, — meg­közelítően húsz — ahol még megrendelésre sem tudnak táv­hőt szolgálatatni, mert jelenleg tartnak a radiátorcserék és emiatt nem lehet feltölteni a fű­tésrendszert. A bejelentőlapon történő i­­génylés azért is fontos, mert így nem lehet vitás kérdés a számlá­zásnál, fizetésnél. Fehérváron jelenleg 43 millió forintos fűtés­díj hátraléka van a lakosságnak és a cégeknek. LENDÜLETBEN AZ ARÉV RT. Az országban ugyancsak ta­pasztalható beruházási vissza­fogottság ellenére nem panasz­kodhat az idei évre az Arév Rt., hisz annyi megrendelésük volt és van is, ami még a következő évekre is ad munkát. Pedig nincs is abban semmi ördöngösség, ahogy idei munkájukhoz jutot­tak. „Mindössze” megbízható­nak, az átlagosnál valamivel ol­csóbbnak és pontosnak kell len­ni —mondja Barna Gábor álta­lános igazgatóhelyettes, akitől megtudtam még, hogy a nagy­­vállalat nem lát ellenséget, a ko­rábban meglehetősen harcias kis cégekben. Partnernek tekinti őket, alvállalkozóik sorában munkához is juttatják a legjob­bakat. Ám mivel a nagyvállalat is versenytárgyaláskon nyerheti munkáit, partnereit, a kis cége­ket is „ megversenyeztetik” egy­­egy munka elnyerésére. Az e­gészséges versenyszellem lett a jellemző az idei évre. Arra a 12 hónapra, amikor az Arév Rt. Székesfehérváron folytatja a Szent György kórház hotelszárnyának építését, ami még jövőre is munkát ad. A Kossuth utcában szép épület­­együttest alakítanak ki üzletek­kel, luxuslakásokkal. Rövide­sen átadják a pénzintézeti szék­házat. Budapesten a Legfelsőbb Bíróság teljes felújítását végez­ték, hasonlóan nagy munka a Nemzeti Bank Vadász utcai székházának a műemléki érté­kek megőrzése melletti felújítá­sa. A vállalat részt vesz az expo munkáiban is, a Boráros tér köz­elében bontás után építik a cé­gek házát, vagyis mélygarázso­kat, üzleteket, iroda­lakásokat alakítanak ki, de pályáznak a lágymányosi egyetemi épületek kivitelezésére is. -pintér­ „Itt van a város, vagyunk lakói” Székesfehérváron a második önkormányzati nap október 2- án reggel zenés ébresztővel kez­dődik. Ezt követően az idősek napja alkalmából a nyugdíjaso­kat köszöntik a városházán. Az önkormányzati nap ünne­pélyes megnyitója 10 órakor lesz a Városház téren, majd az Ikarus Táncegyüttes és a Schwäbisch- gmündi művészeti csoport ad műsort. A zenekari hangverseny után ünnepi felvo­nulás indul a Magyar Király Szállótól a Városház térre, ahol az Osztrák Bajtársi Szövetség kitüntetési ünnepsége lesz. Délután a Cerbona recept pá­lyázat eredményhirdetését és tombola sorsolást tartanak. Ha­lász Judit műsora 15 órakor kez­dődik. Ezután hirdetik ki, a Vá­rosunk Alba Regia című rajzpá­lyázat eredményét. Az Alba Regia Tácegyüttes gálaműsorát táncház követi. A Haraszty István szobrász­­művész által készített „ Deák Dénes Díszkút” avatása a Bar­tók téren 17 órakor lesz. Az ut­cabál 18 órakor kezdődik. A Fő utcán népművészeti és kirakodóvásárt rendeznek, a Magyar Király Szálló előtti té­ren pedig technikai bemutatót a rendőrség, tűzoltóság és a hon­védség közreműködésével. A városházán egész nap adhatnak vért a polgárok. A rendezvényeket Fehérvár partnervárosainak képviselői is megtisztelik jelenlétükkel. A hitelfelvétel­i öngyilkosság Az önkormányzat költségve­tését érintő átcsoportosításokra Balsay István polgármester tett javaslatot, aki bevezetőjében ar­ra is kitért, hogy a közalkalma­zotti törvény bérkategóriáinak bevezetése a városban megkö­zelítően 800 millió forintba kerülne. Nagy összeg ez még akkor is, ha jelenleg nem tisztá­zott, ebből mennyit kellene vál­lalnia a városnak. Az önkor­mányzat törvénytisztelő, de bér­jellegű kiadásokra, működtetés­re hitel felvétele egyenlő volna az öngyilkossággal. Több kép­viselő megerősítette, hogy a hi­telek kamatainak fizetése évek­re előre nagy terhet jelentene. Ha eddig nem adósodott el a vá­ros, nem akarják, hogy ez az ön­­kormányzat mandátuma lejártá­ig megtörténjen. Elhangzott, hogy a költség­­vetésben mintegy 210 millió fo­rint átcsoportosítására volna szükség, és ennek fedezetére 160 millió forint sem áll rendel­kezésre. Úgy döntöttek, a pénz­ek elosztásáról két lépcsőben döntenek. Tegnap többek között arról határoztak, hogy az áfa módosítás következtében előállt 32 milliós többletkiadást folya­matosan utalják majd az intéz­ményeknek, támogatják a Sere­­gélyesi úti gáztársulást és kie­gyenlítik a Játék határok nélkül vetélkedő műsor reklámfilmjé­nek költségeit. A többi igény el­bírálására a következő ülésen térnek vissza. Rendeletet alkottak arról, hogy a város címerét, zászlaját, jelképeit, milyen módon lehet engedély nélkül felhasználni és mely esetekben kell ezt engedé­lyeztetni, illetve mikor kell és milyen mértékben díjat fizetni alkalmazásukért. Mérhetően­ felmelegedett a hangulat, amikor a távhőszolgá­­latás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló rende­letet vitatták meg. Tulajdonkép­pen ez „gyűjteménye” az eddig alkalmazott díjaknak. Egyetlen kivétel a melegvízmérővel ellá­tott lakások alapdíja, amely a műszer kétévenkénti, kötelező­en előírt hitelesítésének költsé­geivel emelkedne, ami havonta valamivel több mint hatvan fo­rint többletet jelent. Volt képvi­selő, aki ezt csalárd módon ki­csikart pénznek minősítette. Felmerült, hogy ezt az évenként 10 millió forintot kitevő tételt­­vállalja át a Széphő Rt. vagy az önkormányzat. Végül úgy dön­töttek, hogy mivel a hitelesítést törvény írja elő, — ezt is tiszteli az önkormányzat — ettől nem tekinthetnek el, ám kidolgozzák szociális ellentételezésének le­hetőségeit. Ugyancsak nagy vitát váltott ki a korszerű családiház építésre alakuló lakásépítési részvény­­társaság létrehozása. Az önkor­mányzat korábban már szándé­kát fejezte ki ennek életrehívá­­sában, most ezt megerősítette, de a döntést elnapolta. Ugyaner­re a sorsra jutott a Székom Kft. hitelfelvételéhez történő kezes­ségvállalás, és a környezetvé­delmi laboratórium létesítése célját szolgáló épület értékesíté­sének ügye is. M.L. Ha a FEJÉR MEGYEI HírÉiViszofor BTONM hirdet, a Fejér Megyei Hírlap, és a dunaújvárosi A Hírlap valamennyi olvasójához eljut közlendője. A két lapnak mintegy 300 000 olvasója van. Hirdessen a Fejér Megyei Hírlap és az A Hírlap 80 000 példányban megjelenő ingyenes mellékletében! Információ: (22) 327-571 Oco Tudja-e, hogy a magánvállalkozók idén még a vállalkozás céljaira vásárolt haszonjárműveket egy összegben, költségként írhatják le az adóalapjukból? Különleges ajánlataink, vállalkozók részére: Mitsubishi Colt 1,3 ELI furgon 1 068 800 Ft + áfa Mitsubishi L300 Transporter 1 382 400 Ft + áfa Mitsubishi - a brilliáns megoldás A UGRICS ÉS TÁRSA KFT. M Mitsubishi márkakereskedés és szerviz 8000 Székesfehérvár, Zámoly u. 50. MITSUBISHI Tel/fax: (22) 320-386 MOTORS

Next