Fejér Megyei Hírlap, 1993. december (49. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-01 / 280. szám
4. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP NAPRÓL - NAPRA Nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása Hagyományőrzők, nyelvápolók A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért létrejött alapítvány kuratóriuma több millió forintot adott a hazai kisebbségek kulturális, nyelvápoló, hagyományőrző programjainak támogatására. A szociológiai tanulmányoktól és kiadványoktól a nemzetiségi óvoda létesítésén, a klubokon, a táborokon keresztül falumúzeum létesítéséig sok-sok egyéni és közösségi vállalkozás kapott anyagi támogatást. Fejér megyében a vértesboglári általános iskola a nemzetiségi szakkör tevékenységét gazdagítja a megnyert pályázattal, mert nemcsak a német nyelv oktatását, a hagyományok őrzését, ápolását is fontosnak tartják. A legtöbb pályázatot a cigányság köreiből küldték. Megyénkben az ercsi Kossuth iskola életmódtábora és a Fejér Megyei Cigányok Független Szövetsége által kezdeményezett anyanyelvi olvasótábor kapott pénzt. A beloianniszi általános iskola is pályázott, a görög nemzetiségi gyermekhét megrendezésére 85 ezer forintott szavazott meg a kuratórium. Tíz etnikai csoport egyéni és közösségi vállalkozásaira az országban közel 20 millió forintot osztottak szét. Alapítvány: német részvétellel Jövőre alakul a Pro Future Egyebek mellett a közigazgatási reform meggyorsítása a célja annak a Pro Future nevű alapítványnak, melyben a Fejér megyei önkormányzat, illetve a megyei gazdasági kamara mellett alapítóként német partnerek is szerepelnek. A Fejér megyei közigazgatásban dolgozó képviselők, köztisztviselők képzése, a közigazgatási reform gyorsítása, a nyugati polgári demokráciák értékeinek a magyar gyakorlatban történő alkalmazása az elsődleges célja annak a Pro Future nevű alapítványnak, amelyet várhatóan 1994. első negyedévében hoznak létre. Az alapítók: a német Institut Brückenschlag e.V. és a VHS-Bildungswerk-GmbH., illetve a Fejér Megyei Önkormányzat, valamint a megyei gazdasági kamara. (A német partnerek már a korábbi tárgyalások során szándékukat fejezték ki az alapítvány létrehozására, támogatására.) Az induló vagyon a tervek szerint 1,3 millió forint lesz, amelyből 500-500 ezer forinttal a németek, 200 ezer forinttal az önkormányzat, 100 ezer forinttal pedig a kamara finanszíroz. Az alapítvány legfőbb döntéshozó, ügyintéző, képviseleti szerveként 9 tagú kuratóriumot hoznak majd létre, amelyben az alapítók képviselőin túl az általuk felkért öt személy dolgozik majd. A kuratórium dönt majd sok más mellett az alapítványhoz történő csatlakozás elfogadásáról is. A közigazgatási célokon túl a Pro Future foglalkozik majd a nyugati piacgazdasági modellek helyi adaptálásának lehetőségével, különös tekintettel a munkanélküliség kezelésére. A Fejér megyei közgyűlés legutóbbi ülésén áldását adta az alapítvány létrehozásához. A közgyűlést, illetve gazdálkodását érintő konkrét döntés a jövő évi költségvetés összeállításakor, elfogadásakor várható. Kezdő vállalkozóknál Megelőző APEH- vizsgálatok Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal (APEH) jövőre szeretné megtöbbszörözni a kezdő vállalkozóknál végzett úgynevezett megelőző vizsgálatok számát. Idén eddig 10 ezer ilyen ellenőrzést végeztek — tájékoztatta az MTI-t Hajdú Miklósné, az APEH főosztályvezetője. Ezek a vizsgálatok általában nem vonnak szankciót maguk után, csupán a hiányosságokra hívják fel az adózók figyelmét. A tapasztalt hibákat az APEH nyilvántartja és a következő alkalommal az adózó már nem számíthat „elnézésre”. A kezdő vállalkozók főként az áfa-visszaigénylés, a pénztárkönyv, illetve a naplófőkönyv pontos vezetése, a bizonylatolás területein vétenek az adózás szabályai ellen. A megelőző vizsgálatokkal sok kiszűrhető a fiktív vállalkozások közül, melyek csupán az adóelőnyök miatt alakultak. A fővárosban a megelőző módszerrel novemberben vizsgált 800 vállalkozás közül száznál bizonyosodott be, hogy nem működik, és olyan esetek is előfordultak, hogy a bejelentett címen még épület sem volt. A közeljövőben várhatóan úgy változnak a jogszabályok, hogy a cégbírósági bejegyzést meg kell előznie az adószám elnyerésének. Ez esetben az APEH-nak módja lesz rá, hogy ellenőrizze a bejelentett adatok valódiságát és így kezelhetővé válik a fiktív vállalkozások gondja — mondta Hajdú Miklósné. (MTI) Hazai AIDS-helyzet Nemcsak a véradókat, a vért is ellenőrzik Magyarországon eddig 81 -en haltak meg AIDS-ben. A betegek száma jelenleg 140, az ismert fertőzötteké 360, míg a becsült adatok alapján legalább 2-2,5 ezer HIV-pozitív — köztük számos külföldi — él hazánkban. Mindez azon a keddi sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet a december 1-jei AIDS-világnap alkalmából rendeztek a Népjóléti Minisztériumban. A tájékoztatón közreadott kimutatások szerint az AIDS Magyarországon leginkább a férfiakat, közülük is elsősorban a homo-, illetve a biszexuálisokat sújtja. A HIV-pozitívok és a betegek között viszonylag kevesebb a haemofiliás, valamint az, aki transzfúzió útján kapta meg a fertőzést, a kábítószeresek aránya azonban még mindig elenyésző. A korcsoportok közül a legveszélyeztetettebbek a 20 és 39 év közöttiek, akik a HIV-fertőzöttek és az AIDS-betegek között is igen magas arányt képviselnek. A legtöbb HIV-pozitív egyébként a fővárosban és Pest megyében él, de viszonylag sokan fertőződtek meg az ország nyugati, illetve észak-keleti felében is. Dr. Bánhegyi Dénes, az AIDS-betegeket kezelő László Kórház munkatársa rámutatott, hogy korunk két jelensége, a szexipar előtérbe kerülése és a migráció kiszélesíti AIDS-fertőzés lehetőségét. Ezért is fontos lenne, hogy minél többen részt vegyenek a szűréseken, amelyekre az ország 146 pontján, a helyi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatoknál, valamint—anonym módon — a bőr- és nemibeteg gondozókban lehet jelentkezni. A külföldön és itthon is nagy vihart kavart fertőzött vérrel és vérkészítményekkel kapcsolatban István Lajos miniszteri biztos elmondta: a HIV-vel fertőzött németországi vérplazmából nem, csak az abból készített gyógyszerekből érkezett Magyarországra szállítmány. Ezt azonban — a további vizsgálatokig — a hatóságok azonnal lefoglalták. Hazánkban egyébként — mint mondta — nem fordulhat elő a németországihoz hasonló eset, mivel nemcsak a véradókat ellenőrzik szigorúan, hanem megbízható vizsgálatnak vetik alá a levett vért is, még mielőtt azt felhasználnák. * Az AIDS világnapja alkalmából AIDS, szerelem és felelősség címmel ma kiállítás nyílik az Államigazgatási Főiskolán. A december 8-ig tartó rendezvényhez videoprogram és naponta 13.00 és 15.00 óra között tanácsadás kapcsolódik. Szintén a világnaphoz kapcsolódóan december 1 -jén este 8 órától gálaestet rendez az AIDS- betegek megsegítésére a Thália Szekere Színházi Alapítvány a Gutenberg Művelődési Otthonban. A Telefondoktor december 6-12. között szintén az AIDS- cel, illetve a HIV-fertőzés megelőzésével foglalkozik. A téma iránt bővebben érdeklődők az ÁNTSZ Fővárosi Intézete Egészségnevelési Központjától (1067 Budapest, Szobi u. 5.) decemberben felbélyegzett válaszboríték ellenében ingyenesen kaphatnak felvilágosító anyagokat és gumióvszert. (MTI) Várható KRESZ-módosítások Feltehetőleg jövő év márciusától visszaállítják azt a régi KRESZ-szabályt, amely a párhuzamos közlekedés esetén nem engedi meg például a nehézjárműveknek a belső sávokban való tartós haladást — jelentette be kedden az Országos Balesetmegelőzési Bizottság és a Darvas Kft. közös sajtótájékoztatóján Császár György, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium képviselője. Elmondta, hogy az engedékeny KRESZ-módosítással visszaéltek a teherjárművek, rendszerint a belső sávban közlekedve lassították és akadályozták a forgalmat. Kezdeményezni fogják a biztonsági öv bekapcsolása alóli felmentést azoknál, akiknél ezt orvosi szempontok indokolják, például terhes nők, vagy pacemakerrel élők. Megfontolják, hogy az első ülésen való gyermekszállítási tilalmat feloldják, ha a kisgyerek biztonsági ülésben utazik. Sok vitát váltott ki a tilosban parkoló gépkocsik elszállítása, s a viták alapját mindig az okozta, hogy a jogszabályban nincs tételesen megfogalmazva, mikor és honnan vihető el a jármű. Az újabb KRESZ-módosítás társadalmi vitája jelenleg még zajlik. A sajtótájékoztató második témájaként a magyar szabadalomnak számító monix szemüveg értékesítésének eredményeiről számolt be a gyártó kft. ügyvezető igazgatója Darvas Pál. Elmondta, hogy az utóbbi hat év alatt ismertté és népszerűvé váltak a szemüvegek, s a kezdeti két változattal szemben ma már 12 féle alaptípust kínálnak. Most fejlesztik ki az üveghuták és a kohók környékén dolgozó emberek számára az úgynevezett hővédő szemüveget. (MTI) Kuplungok a Suzukiba A japán-magyar Danukin-Bákány Tengelykapcsoló Gyártó Kft. tatabányai üzemében megkezdték a Suzuki Autógyárnak készülő tengelykapcsolók előállítását. A cég egyelőre Japánból és az Egyesült Államokból szállítja a kuplungház és -tárcsa valamennyi alkotóelemét Tatabányára, ahol ezeket összeszerelik, minősítik. A későbbiekben a hazai alkatrészből gyártja a kuplungokat, már keresi azokat a hazai vállalkozókat, amelyek megfelelő minőségben tudják készíteni a részegységeket. 1993. DECEMBER 1. SZERDA AZ ILLETÉKES NYILATKOZIK Dühösen telefonált kedd délelőtt egyik olvasónk a szerkesztőségbe. „Van maguknak fogalmuk arról, hogy milyen katasztrofális állapotok jellemezték hétfőn, az egész éjszakán át tartó havazást követően a helyközi buszközlekedést? Az önök által írtak alapján ugyanis úgy tűnik, hogy nincs” — oktatott ki a telefonáló, aki elmondta: hétfő reggel a Székesfehérvártól öt kilométerre fekvő Iszkaszentgyörgyre két óra leforgása alatt sikerült eljutnia. A városból induló autóbusz mintegy háromnegyed órás késéssel érkezett abba a néhány megállónyira levő buszváróba, ahol a telefonáló is toporgott. Délutánra sem javult a helyzet: miután híre ment, hogy az a járat, amellyel Fehérvárra viszsza szokott utazni, kimarad, olvasónk egy munkásjáratra kéredzkedett fel... A telefonbeszélgetést követően elővettem az ominózus cikket, amely a havazás után kialakult állapotokat taglalta. Az Alba Volán illetékese e helyütt úgy nyilatkozott: hétfő hajnalban valamennyi járatuk elindult, átlag félórás késéssel közlekedtek a távolsági buszok. Hát, most mit mondjak? Csak gratulálni tudok a Volán illetékesének hallatlan diplomáciai érzékéhez, és egyúttal kénytelen vagyok a védelmembe venni bosszús olvasónk ellenében. Az Alba Volán illetékese által elmondottak ugyanis — az első betűtől az utolsóig — helytállóak. Hiszen senki nem vonhatja kétségbe azt, hogy a buszok legalábbis útnak indultak, (ő azt egyetlen szóval sem mondta, hogy célba is értek), abba pedig, hogy átlagban félórát késtek, belefér ugyebár az is, hogy esetleg volt olyan járat, amely háromnegyed, vagy netalántán, annál is többet késett... (b.k.l.) Kölcsönös biztosító pénztárak Vásároljunk szolgáltatást! A napokban fogadta el a parlament az önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvényt ilyen pénztárat nyugdíjkiegészítésre, munkanélküliség illetve keresőképtelenség esetén segélyezésre, továbbá egészségügyi szolgáltatások nyújtására, vásárlására lehet alapítani. A szervezéssel azonban meg kell várni a törvénynek a Magyar Közlönyben való megjelenését. Háromfajta önkéntes biztosító pénztár működhet. A nyugdíjpénztár kiegészítő nyugdíjat folyósít. Az önsegélyező pénztár egyebek mellett munkanélküliség illetve keresőképtelenség esetén nyújt segélyt. Az egészségpénztár feladata, hogy egészségvédelmi programokat szervezzen illetve finanszírozzon, továbbá ilyen jellegű szolgáltatásokat vegyen a tagjainak. Egy pénztár keretében csak egyféle pénztártípus működhet. Aki tehát többféle szolgáltatásra vágyik, annak több pénztárba is be kell lépnie. Ez miként lehetséges? Egy önkéntes biztosítópénztárat legkevesebb 15 ember alapíthat. Ha együtt a tagság, és elhatározták, hogy milyen típusú pénztárat hoznak létre, akkor össze kell hívni az alapító közgyűlést. Ez elfogadja az alapszabályt, és megválasztja a tisztségviselőket. Az alapító közgyűlés után lehet bejegyeztetni a pénztárat a megyei bíróságon. A pénztárak saját vagyonukkal, saját felelősségre gazdálkodnak. Legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés, a szűkebb körű irányító testület pedig az igazgatótanács, valamint az ellenőrző bizottság. Az operatív feladatokat az ügyvezetők intézik. A törvény részletezi ezek jogkörét és feladatait is. A tagdíj minden pénztártag számára azonos összegű. Egyedül a nyugdíjpénztár alapszabályzata tartalmazhat olyan kitételt, amely az egységesnél magasabb tagdíj fizetését is lehetővé teszi. A munkaadónak lehetősége nyílik arra hogy átvállalja a munkavállal tagdíjfizetését. Ehhez szerződést kell kötnie az adott pénztárral. Ha a munkaadó akárcsak egy alkalmazottjának a fizetés kötelezettségét átvállalja, úgy többit sem zárhatja ki ebből szolgáltatásból. A munkaad természetesen mindhárom típusú pénztárba fizethet az alkalmazottak helyett. Megtehet hogy valamennyi munkavállal részére azonos összeget helyeze a pénztárba, de arra is lehetőség van, hogy a keresetek azonos százalékát fizeti be. Az önkéntes biztosító pénztárakhoz hasonló szolgáltatáson már eddig is piacon voltak a bátosítóintézetek. A különbség kettő között az, hogy a pénztárkat adókedvezménnyel támgatja az állam. Ha a munkáltat fizeti a díjat a munkavállaló helyett, úgy a kifizetett összeg vállalkozás érdekében felmerü költségnek minősül. Hasonlóképpen adómenti az alkalmazottak által kifizető biztosítási díj is. Ha nem munkavállaló — alkalmazott — mgánszemély (hanem például ki iparos) tagja a pénztárnak, ő csökkentheti a személyi jövedlemadó alapját a befizetett djakkal. Itt azonban limitként jlentkezik az összjövedelem százaléka, illetve az 500 ezer frintos felső határ. Viszont azdómentesség ellentételeként pénztárakból kifizetett össze után személyi jövedelemad kell fizetni. .. .