Fejér Megyei Hírlap, 1994. július (50. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-01 / 152. szám
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 1994. JÚLIUS 1 . PÉNTEK FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL Seregélyesiek négy jó éve Ki gondolná, hogy a Székesfehérvártól tizenhat kilométerre fekvő Seregélyes nagyközségben (ide tartozik Seregélyes- Szőlőhegy is) megoldatlan volt ezidáig a vezetékes ivóvíz, és Szőlőhegyen a helyi általános iskola udvarán pár éve még amolyan „pottyantós” falusi budiba jártak ki a hat-tízéves gyerekek. A két községben összesen négyezernégyszázan laknak, ebből ezren Szőlőhegyen. Wollein Ferenc polgármester arról beszél, hogy az idén 141 millió forint az önkormányzat kltségvetése, s a szokásos 100 millió forint körüli összeget 994-ben az ivóvízberuházásra adott állami támogatás növelte meg. Az egészséges ivóvízellátás megoldására a tizenegy tagú képviselőtestület 1991. februárjában hozott határozatot, s ezt követően megkezdődött a tervezés, majd a kivitelezés. A majdnem 200 millió forint értékű beruházás két éve ősszel kezdődött, és jelenleg nyolcvan százalékos a készültsége. Minden menü megvan arra, hogy idén szeptemberben teljes egészében meglesz az egészséges, vezetékes ivóvíz a nagyközségben. A siófoki ORV végzi a munkálatokat, s július elejéig 540 lakás már be is van a hálózatba kötve. Már korábban is létesült egy törpevízmű egy kúttal, de agresszíven vasas volt a víz, a töbsége a lakosoknak ásott kutakból szerezte be vízszükségletét. A telefon már 1992 óta crossbar rendszerű, s hat éve a vezetékes gázt is kiépítették Seregélyesen. A jövő év elején 640-el bővül a jelenleg 310-es állomás. — Az oktatás és a közművelődés területén is sok tennivalónk volt — mondja a polgármester. — Felújítottuk a szőlőhegyi iskolát, vizesblokk építésével. A fő utcai óvodában elkészült a tornaszoba fűtése és a vizesblokk felújítása, az általános iskolában pedig a szolgálati lakást korszerűsítettük. Az ügyviteli munka színvonalának növelése érdekében az általános iskola és a napköziotthonos óvoda számítógépet kapott. A továbbtanuló tehetséges fiatalok támogatására az önkormányzat kezdeményezte a Széchenyi István Alapítvány létrehozását 350 ezer forint értékű vágyónál. A mezőgazdasági szövetkezet még létezik négy részre szakadva, körülbelül százötven embernek ad munkát, vannak mint munkaadók még az áfészboltok, valamint a volt Agárdi Mezőgazdasági Kombinát elzamajolt agrár kft-je, de a lakosság munkaképes részének a hatvan százaléka a megyeszékhelyre jár el dolgozni. Itt a munkanélküliség 10-12 százalékos, mint a Fejér megyei átlag. A gondokon enyhített valamit a Karsai műanyagtechnikai kft, ahol negyvenen dolgoznak a faluból, s egy péküzem, mely 6-8 embernek ad munkát. A volt tsz-irodát is eladták a Notex-nek, s az önkormányzat is létesített tíz szakemberrel egy karbantartó csoportot, igyekeznek tehát enyhíteni a munkanélküliek gondján. Átalakult az orvosi ellátás módja, a háziorvosok vállalkozásban, az önkormányzattal kötött szerződés alapján végzik feladatukat. Gyermekorvosi körzetet is létrehoztak, s a művelődési házban fogászati rendelő működik, a fogorvos is vállalkozó lesz. A köztemetőben elkészült az új ravatalozó, szép, modern formájú épület hárommillió forintért. Az önkormányzat tudja jól, hogy a lakosság nagy terhet vállalt a vízbekötéseknél, családonként 48 ezer forintba kerül a házakba való bevezetés. A következő időszak nagy feladata lesz a szennyvízelvezetés, és a csatornahálózat kiépítése, de úgy szeretnék, hogy ne közadakozásból, hanem önkormányzati költségvetésből kerüljön rá pénz. A képviselők — két kisgazda kivételével — függetlenek, de a pártok működése a választási időszak kivételével egyenlő a nullával, de a polgármester ezt nem is bánja. G.G. ecentenárium 1995-2000 Egy évvel ezelőtt született meg a Ráckevei Kiáltvány, amely a■ozgalmat összefogó együttműködésre szólítja föl a millecentenárium ( 100 éves évforduló) méltóségű emelésére. Valamennyi ok, szervezet, civil szerveződés, önkormányzat közös munkáját feltételezi a kiáltvány nyomán kialakított nemzeti program, a polgárok alkotó közreműködésével. Valójában egy országfejlesztő programot tartalmaz a tervezet, amely magában foglal mindenféle beruházást, építkezést, fejlesztést, csak koncentráltan, összehangoltan, az eltérő érdekek kiküszöbölésével. Független a mindenkori uralkodó párttól, kormányhatározattal megerősítve történnek azok a fejlesztések, amelyek amúgy is esedékesek és szükségesek az előrelépés érdekében. A millenáris idején — 1896- ban—sem voltak sokkal kedvezőbbek a gazdasági feltételek, mint manapság, mégis óriási energiákat (és pénzt) mozgatott meg a közakarat. A nemzeti program öt nagy területen kíván jelentős haladást elérni: a települések, az infrastruktúra, az idegenforgalom, a művelődés és kultúra (beleértve a tudományos-technikai innovációt), s a társadalom kondíciójának fejlesztése terén. '95-től 2000-ig minden év más jelszó jegyében telik, az aktuális események kiemelésével. Kell néhány kapaszkodó minden nemzetnek, s ha e kapaszkodók — ünnepek — minél nagyobb korszakot ölelnek föl, annál valószínűbb, hogy a nép egészének tudatában megőrzésre méltóak. Reális, elérhető célokat tartalmaz majd az országgyűlési határozat, a válságból kilábaló ország nem bocsátkozik túlzásokba. Székesfehérvár külön fölkérést kapott, hogy a millecentenáriumi ünnepségeken részt vegyen. A nem dekoráció-szerű fejlesztésekben az önkormányzatokra is nagy feladatok várnak. z.s. m. FEJÉR MEGYEI BERUHÁZÁSI ÉS MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI KFT. 8000. Székesfehérvár, Mórizc Zs. u. 14. Tel.: (22) 314-131 Fax: 314-104. Társaságunk 25 év tapasztalatát kínálja ennek magasépítési, mélyépítési beruházások szervezésében, lebonyolításában. Teljeskörű megoldást kínálunk a gondolat megszületésétől, a kulcsátadásig. Tervezés, kivitelezés, versenytárgyalás, műszaki ellenőrzés, számlaellenőrzés, pénzügyi lebonyolítás, jogi tevékenység, földmérés, értékbecslés, valamint költségvetések, árajánlatok készítése pályázatokhoz, hitelfelvételhez. Mindent egy helyen a Fejérber KFT.-nél. 21934 Újrakezdődik a cellulózgyártás A tavalyi árakon a gyári önköltségnél olcsóbban lehetett megvásárolni a papírgyártáshoz szükséges cellulózt: 1993. decemberében egy tonna 380 dollárba került. 1994. júliusában 65 százalékkal drágább: 630 dollár tonnája! Azaz: ennyi lenne , ha lehetne kapni, így már gazdaságosan lehet cellulózt termelni a dunaújvárosi üzemben. Ehhez várták a tulajdonosok döntését (a Finompapírgyártó Kft. a Dunapack Rt.-hez tartozik, tulajdonosai 60 százalékban az ÁVÜ, illetve 40 százalékban az osztrák Prinzhom-cég), de a közgyűlést egy hónappal elhalasztották. A piaci helyzetet azonban ki kell használni, így július közepén beindul az üzem. A váratlan és drasztikus cellulóz-áremelkedés okai között van, hogy sok új papírgyár kezdte meg termelését az új évben: Finnországban például összesen évi 400 000 tonna kapacitású papírgyárak épültek. A hiány azonnal jelentkezett, s nem csak cellulózból, hanem a papírgyártás más alapanyagainál is, így például a hulladékpapírnál. A kész papír ára azonban eddig csak 25 százalékkal emelkedett. Ezt a helyzetet tehát a papírgyártók fogják megsínyleni. Vagyis: a dunaújvárosi papírgyártók mindenképpen rosszul járnak , bár számításaik szerint, ha nem lesz gond a szalmautánpótlással, akkor az év végén veszteség nélkül zárhatnak. A közelmúltban korszerűsített szalmacellulózgyár teljes, névleges kapacitása évi 30 000 tonna cellulóz. Az év második felében a termelési időalap 70 százalékának kihasználásával, (két műszakban, hét végi leállásokkal) hatezer tonnát terveznek gyártani. Erre a mennyiségre máris megvannak a vevők — ha sikerül újabb vásárlókat találni, akkor megnövelik a termelést. Kereslet lenne Magyarországon is, akár évi húszezer tonnára is, azonban a műanyagiparban használatos minőségűre kellene őrölni ehhez a cellulózt, s ez a technológia még hiányzik. A cellulóz-üzemet mintegy ötven emberrel indítják újra, legnagyobb részük a leállítás előtt is a gyár dolgozója volt. Mivel azonban a Finompapírgyártó Kft. sorsa amúgy is bizonytalan (ha újra megindítják a termelést a szolnoki finompapírgyárban, akkor a dunaújvárosi üzemet minden valószínűség szerint bezárják, s ezúttal nem csak a cellulózgyárat...), a tavaly szélnek eresztett embereket nem a gyár állományába veszik vissza, hanem létrehoztak egy külön betéti társaságot, és mindenkit felvilágosítottak arról, hogy ez nem nyugdíjas állás... Júliustól decemberig a cellulózgyártástól 30 millió forint nyereséget várnak. A dunaújvárosi cellulóz- és papírgyártás további sorsa a Dunapack Rt. privatizációjától függ. Az ÁVÜ eddig két pályázatot írt ki, mindkettőre csak az osztrák Prinzhom cég jelentkezett , s mindkét pályázat eredménytelenül zárult. Most pályázaton kívüli egyeztetések folynak a részvénytársaság magánosításáról. A több kft-re bomlott egykori dunaújvárosi papírgyár a piaci árváltozások következtében mind nehezebb helyzetbe kerül. Kérdéses, hogyan lehet megvédeni a magyar papíripart ilyen körülmények között... P.J. KERESEM Van egy kérésem azokhoz, akik ezentúl a kormánypártok oldalán foglalnak helyet a magyar országgyűlésben. Nem nagy kérés, szerintem teljesíthető is, mint állampolgári kérés, akár jogosnak is tekinthető. A megalakulófélben lévő kormány tagjai és pártjai ne hivatkozzanak ezentúl az előző kormányra. Tudom én, hogy milyen egyszerű lenne, az előző kormány is megpróbálta az elődjére: nagyrészt a most (újra) hatalomra kerülő politikusok pártjára hárítani a felelősséget a lehetetlen helyzetért. Ez egyrészt a legkönnyebb, másrészt jogosnak is mondható. Mégis azt kérem, ne tegyék. Könnyen kiszámítható, hogy ebből végeláthatatlan egymás-gyalázás következne, újra ideológiai mélységekbe ereszkedne az amúgy sem magasröptű közélet, s megint az maradna el, szenvedne késedelmet, aminek egyszer, bár nem mindegy, hogy mennyi idő után, úgyis be kell(ene) következnie: a kemény munka. Hivatkozni ezen a földrajzi tájékon nagyon sok mindenre lehet, mindenre okkal. Az előző kormányok (bármelyik) mindig nagyobb bajt hagytak utódjukra, mint amekkorát átvettek, a nemzetközi helyzet mifelénk mindig csak hátrányunkra alakult, és így tovább. Hagyjuk már végre abba. A sajtó (az újságokban) és a közember (a kocsmákban) úgyis szóvá teszi majd a kirívó pofátlanságukat. Bár a legjobb lenne (s egyben a legnagyobb büntetés is) számukra örökre elfelejteni a nagyképű hólyagokat — és itt most hosszú felsorolás következhetne. Álmom, mely talán (?) megvalósul, hogy a magyar országgyűlésben a konzervatív, vagyis az eddigi kormánypárti oldalról elhangzó kritikákra az ezutáni kormány emberei úgy válaszolnak, hogy: nem válaszolnak — avagy (bár lenne ilyen eset minél több!) csak annyit, hogy: ez jó ötlet, bevesszük a javaslatunkba. Álom ez? Majd meglátjuk... (Pekarek) A szombathelyi Prenor Kertészeti és Parképítő Kft. 900 darab többször iskolázott 10-20 éves juhar, tölgy és japán akáciát szállít a budapesti expó szántára Mégis lesz pénz a Velencei-tóra A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium mégiscsak hajlandó áldozni a Velencei-tóra. Némi huzavona után Simon Márton Péter, a tárca helyettes államtitkára bejelentette, hogy két héten belül átutalják „tartozásukat”, a tó mesterséges vízpótlásához szükséges 19 millió forintot. Amint ez megtörténik, s hivatalos értesítést is kapnak róla, folytatódhat a tó feltöltése a rákhegyi karsztvízzel — tájékoztatta lapunkat Szabó Mátyás, a Közép- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója. A mesterséges vízpótlást elsősorban azért függesztette fel június 16-án a vízügyi igazgatóság, mert az idei 65 milliós számlából 21 milliót átutalás híján nem tudtak kifizetni a Dunántúli Regionális Vízműveknek. Ebből a legnagyobb tételt az a 19 millió forint teszi ki, amelyet a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak az év elsőben kellett volna befizetnie, mellett néhány tó mellei ormányzat is elmaradt: -hez (átvezetett víz menéshez képest) saját részének befizetésével. Tavaly július 8-a óta ugyanis összesen 7 millió köbméter karsztvíz folyt a tóba. Az idei terv 5 millió köbméter, s már 3,4 milliónál tartanak. Ennek, s még inkább a korábbi jelentős csapadéknak köszönhetően 150 centiméterre emelkedett a vízszint, június 16-a óta azonban vészesen apad a tó. A környezetvédelmi tárca ezért döntött úgy, hogy támogatja a további vízpótlást. Kérdés csak az, hogy miből? A minisztérium ugyanis arra hivatkozik, hogy a Központi Környezetvédelmi Alapból csak beruházásra adható támogatás, működtetésre (ebbe a körbe öltik a vízpótlást) azonban nem. Az indok már csak azért is furcsa egy kicsit, mert a korábbi egyeztetések, döntések során így nem választották külön a vízpótlás beruházását és annak végrehajtását. A vízügyi szakemberek pedig úgy vélik, hogy ebben az esetben a beruházás részét képezi az üzemeltetés is. A kédés ezek után már csak az, hoy mi lesz a későbbi számlák fedezetével? , (sz.z.)