Fejér Megyei Hírlap, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP NEMZETKÖZI ESET TELEX NEW YORK / Kennedy nem jött el A New Yorkban tartóz­kodó walesi hercegnő meg­hívta az „Amerika legkere­settebb agglegénye” címet viselő John Kennedyt (a meggyilkolt amerikai elnök fiát), hogy vegyen részt a tiszteletére rendezett ebé­den . A vasárnapi eseményen azonban Kennedy az angol és az amerikai pletykalapok mélységes sajnálatára nem jelent meg. Pedig a bulvár­sajtó már egy hete tele van híresztelésekkel arról, hogy Diana hercegnő New York­ba (vagy Washingtonba) költözik, válik, s a Kennedy fiú személyében már új lo­vagot is választott. PÁRIZS Paleolit művészeti forradalom Francia tudósok máris lá­zasan dolgoznak a művé­szettörténeti tankönyvek első fejezeteinek átszer­­kesztésén, mert a Dél-Fran­­ciaországban felfedezett barlangrajzok teljesen új megvilágításba helyezik az úgynevezett prehistorikus művészetet. Több száz, húszezer éves sziklarajzot találtak, melyek rinocéro­­szokat, oroszlánokat, ma­mutokat ábrázolnak, nem­csak a prehistorikus korszak művészetéről, hanem az akkori földtani viszonyok­ról és a paleolitkori emberről alkotott elképzeléseinket is megváltoztatják. MOSZKVA Atombiztonság Moszkvában Amerikai atomtudósok segítségével sikerült megol­dani a moszkvai Kurcsatov intézetben keletkezett biz­tonsági problémákat. Mint a Newsweek beszámolt róla, Szigorú titokban amerikai szakemberek vették keze­lésbe a több száz kiló sugár­zó anyagot tároló intézetet, mely az orosz főváros köze­pén működik, s melyben ed­dig még leltárellenőrzést sem tartottak. Az épület ka­pujánál most televíziós megfigyelő rendszert sze­reltek fel. A sikeres művelet után az oroszok további hat nukleáris létesítmény biz­tonsági rekonstrukcióját is az amerikai szakértőkre bíz­zák. PÁRIZS A Peugeot Amerikába megy Négy év távollét után a Peugeot újra Amerika meg­hódítására készül. Ha az el­határozást, melyről a párizsi lapok számolnak be, tezt is követi, a francia autógyárak 4 milliárd dollár befekteté­sére készülnek. A Peugeot 1991 ben távozott az ameri­kai piacról, mert akkoriban súlyos minőségi problémák miatt ottani forgalma vésze­sen megcsappant. A megol­dást a franciák most abban látják, hogy más autógyá­rakhoz hasonlóan elkészítik egyes típusaik speciális a­­merikai változatát. Kovács László ma Strasbourgba utazik Aláírja a kisebbségi keretegyezményt Kovács László külügyminisz­ter szerdán Strasbourgba utazik, ahol aláírja az Európa Tanács ki­sebbségi keretegyezményét—je­lentette be a Külügyminisztérium keddi sajtótájékoztatóján Szent­­iványi Gábor szóvivő. Hangsú­lyozta: az esemény alkalmával Kovács László megbeszéléseket folytat szlovák és román külügy­miniszter kollégáival is. Szent­­iványi Gábor elmondta: a szlo­vák-magyar alapszerződés előké­születei felgyorsultak, és várható­an a magyar fél a napokban javaslatot tesz arra, hogy mikor kerüljön sor a szakértői tárgyalá­sok következő fordulójára. Február 6-án és 7-én román de­legáció érkezik Budapestre, a két­oldalú kapcsolatok rendezésével összefüggő emlékeztető doku­mentum részletezésére.A román­magyar alapszerződés munkálatai is felgyorsultak — hangoztatta a szóvivő —, ám ez még nincs o­­lyan stádiumban, hogy a követke­ző szakértői tárgyalás időpontját kitűzzék. Szentiványi Gábor beszámolt arról, hogy hétfőn a Külügymi­nisztériumban Kovács László, Somogyi Ferenc közigazgatási ál­lamtitkár és Gyarmati István nagykövet találkozott az Európai Unió 15 tagállamának budapesti nagykövetével. Ezen a találkozón Kovács László tájékoztatást adott a magyar-szlovák miniszterelnöki találkozóról, a kapcsolatok fej­lesztésére irányuló magyar törek­vésekről. A külügyminiszter e­­gyébként február 3. és 5. között Münchenben részt vesz a NATO évente megrendezésre kerülő ka­tonai és biztonságpolitikai tanács­kozásán, amely politikai szakér­tők értékelése szerint az egyik leg­nevesebb elméleti-stratégiai rendezvénynek számít. Az idei konferencia témája: „Amerika és Európa mint partnerek az átalaku­lás időszakában”. A rendezvé­nyen többek között részt vesz a NATO főtitkára, a német, az ame­rikai, a brit és a holland védelmi miniszter, a német és a francia külügyminiszter, valamint Rudolf Scharping, az SPD elnöke. Ko­vács László a rendezvény kereté­ben a tervek szerint több kétoldalú megbeszélést is folytat. A külügyminiszter ezután part­nerei meghívására február 8-án Finnországba, 9-én és 10-én pedig Svédországba utazik. Peru visszafoglalta mindazo­kat a területeit, amelyeket ecuadori katonák elözönlöt­­tek a két ország határviszályá­nak kitörése óta. A Reuter je­lentése szerint Alberto Fujimori elnök kedden ezt hi­vatalosan is bejelentette a nemzethez intézett beszédé­ben. A területek visszafoglalá­sát egy perui rádióállomás je­lentette. Ecuador kedden bejelentette, hogy beleegye­zett a Peruval kötendő tűzszü­netbe. Lima azonban még nem küldte el hivatalos vála­szát az ecuadori javaslatra Merre fordul a hajó, ha távozik a kapitány? Az egész világ tudja — óvatosabban fogalmazva: úgy tudja —, hogy Teng Hsziao-ping súlyos beteg. Az egész világ, kivéve Kínát, ott ugyanis nem közöltek ilyen hírt. Persze a politika iránt fogékony alattvalók sejthetnek azért valamit, következtethetnek abból, hogy elmaradt az idős vezető szokásos holdújévi tv-szereplése, és olvas­hatnak a hazai sajtó sorai között. A kelet-ázsiai ország lakosai, néhány beavatott kivételével, arról sem szerezhettek tudo­mást, hogyan nyilatkozott Teng leánya a The New York Times­­nak, s miként visszakozott ké­sőbb, egy másik interjúban. Egy beavatott értelmiségi kézlegyintéssel intézte el e vi­lágszenzációt az MTI pekingi tudósítója előtt: — Aki egy ki­csit is ismeri a kínai hagyomá­nyokat, nem gondolhatja komo­lyan, hogy Teng Hsziao-ping gyerekei hosszú külföldi utakra mennének, ha apjuk csakugyan a halálán lenne —­ mondta. Tény, hogy a külföldi sajtó — főleg a japán, a hongkongi és a tajvani — már évek óta „temeti” Tenget. Betegségét hol Parkin­­son-kórnak, hol veseelégtelen­ségnek, majd szívgyengeség­nek, majd cukorbajnak nevezi. Japán lapok már 1991 őszén azt jelentették, hogy Teng napjai meg vannak számlálva. Nos, a kínai vezető e „megszámlált na­pokban” hajtotta végre pályafu­tásának egyik legnagyobb fegy­vertényét, a „szocialista piac­­gazdaság” elfogadtatását. Bizonyos, hogy nem sokat kockáztatnak a külföldi lapok, amikor egy kilencvenéves em­ber közeli haláláról írnak, e­­lőbb-utóbb nyilván igazuk lesz, és akkor viselhetik a jól értesült­­ség glóriáját. Az is tény, hogy e­­gyes üzleti körök nagy hasznot húznak a híresztelések okozta tőzsdei árfolyamingadozások­ból. Mégis, ezúttal nyilván több­ről van szó, mint újságírói és üz­leti trükkökről. Ha félretesszük a külföldi je­lentéseket, s csak Pekingre te­kintünk, akkor is arra kell követ­keztetnünk, hogy drámaian romlott Teng állapota. Erre vall a vezetőségben mutatkozó za­var — a kapkodóan ellentmon­dó nyilatkozatok és látványos visszakozások sorozata —, s ezt sugallják a hivatalos sajtó virág­nyelven tett célzásai is. A külügyminisztérium szóvi­vője egy január eleji csütörtö­kön teljesen egészségesnek ne­vezte Tenget. Másnap megje­lent a The New York Times cik­ke a nagy hatalmú politikus lányának homlokegyenest el­lentétes nyilatkozatával. A szó­vivő ezek után már úgy fogal­mazott, hogy az idős vezető „korához képest” és „általában véve” egészséges. Ezt követte Teng Zsung igazodása: kifogá­solni kezdte a The New York Ti­­mes-ban kinyomtatott szöveget — két héttel az interjú megjele­nése után! Közben a kommunis­ta párt központi lapjának kom­mentárjai „új korszakra” készí­tik, s a hivatalban lévő vezetők támogatására nógatják a kínai népet. Legfeljebb néhány tucat­nyian lehetnek, akik biztosat tudnak Kína legfelsőbb vezető­jének állapotáról. Annyit azon­ban a kívülálló is láthat, hogy a vezetőség riadókészültségben van, és teljes sebességre kap­csolva készíti elő a hatalomvál­tást. Világszerte találgatják, merre fordulhat a legnépesebb ország hajója, miután a kapitány távozik a parancsnoki hídról. Pekingi megfigyelők általában nem számolnak azonnali, éles fordulattal. Elvégre a hajó nem marad kormányozatlan; a „ka­pitány” már évekkel ezelőtt le­mondott a saját kezű kormány­zásról, azóta csak az útirányt szabja meg utasításaival. Van kijelölt kormányos, és a hajó — kisebb viharok ellenére—egye­lőre kormányozható. Ám az könnyen megeshet, hogy hosszabb távon kikezdik a Csiang Cö-min — Li Peng ket­tős kormányzását, és az új aspi­ránsok a hajó útirányát is meg a­­karják változtatni. — Erre azon­ban aligha kerül sor a Kínai Kommunista Párt következő kongresszusa előtt­­- vélik pe­kingi diplomáciai körökben. A hatalom újraelosztásában döntő szava lehet a hadsereg­nek. Ez teszi különösen nehézzé a kínai belpolitika sokismeretle­­nes egyenletének megoldását, mert az egyenruhások várható magatartása a legismeretlenebb tényező valamennyi közül. Barta György 1995. FEBRUÁR 1. SZERDA Teodor Melescanu román külügyminiszter hétfőn fogadta Pereszlényi Zoltán helyettes külügyi államtitkárt, aki Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika térségét illető külügyminisztériumi kon­zultációk céljából érkezett a román fővárosba, az ugyanazért a területért felelős román külügyminisztériumi igazgató, Mircea Geoana meghívására. A Rompres jelentése szerint a magyar diplomata átadta Kovács László külügyminiszter üdvözletét Teodor Melescanunak. Pereszlényi Zoltán a megkülönbözte­tett figyelem jelének nevezte a kétoldalú kapcsolatokban, hogy fogadta őt a román diplomácia feje. Mircea Geoana úgy jelle­mezte a megbeszélést, mint „a normalitás folytonosságát muta­tó jelet a két ország kapcsolataiban”. Ecuador és Peru beleegyezett, hogy magas rangú diplomatákat küld Rio de Janeiróba — közölte hétfőn újságírókkal Vera Macha­do brazil külügyi szóvivő. A két szomszédos latin-amerikai ország képviselői most első ízben találkoznak az újabb határvillongások kitörése óta. A tárgyalások kedd délután kezdődnek, az 1942-ben aláírt Riói Jegyzőkönyv végrehajtásáért garanciát vállalt négy or­szág védnökségével. Egy ecuadori küldöttség hétfőn Caracasba ér­kezett, hogy Rafael Caldera venezuelai elnök segítségét kérje a konfliktus megoldásához. Ecuadori források szerint a csütörtökön kirobbant összetűzéseknek 31 katona esett áldozatul, közöttük 27 perui. Peru hivatalosan öt katona halálát és két másik sebesülését erősítette meg — jelentette a Reuter. Bill Clinton amerikai elnök hétfőn újabb huszonkétmillió dolláros támogatást jelentett be a moldovai reformok végigvite­­lére. A felajánlás azon a találkozón hangzott el, amelyet Mircea Snegur moldovai elnökkel tartott a Fehér Házban. A csúcsszin­tű megbeszéléseken részt vett Al Gore alelnök és Warren Chris­topher külügyminiszter is. A közös közlemény szerint a techni­kai jellegű segélyt privatizációs célokra, a szerkezetváltás meg­valósítására és az egészségügyi reform kiterjesztésére lehet fel­használni. Ezzel kétszázmillió dollár fölé emelkedett az 1992-től Moldovának nyújtott amerikai támogatás összege. Washingtoni külügyi források szerint Haris Silajdzic bosnyák kormányfő és Warren Christopher amerikai külügyminiszter hétfői találkozóján szóba került az a kérdés is, miképpen lehetne növelni annak esélyét, hogy elfogadtassák a boszniai szerbekkel az össze­kötő csoport rendezési tervét. A külügyminiszter felhívta a kor­­mányfő figyelmét, hogy a kongresszus tagjaival folytatandó meg­beszélésein alaposan mérje fel: milyen további lépésekre lesz haj­landó a törvényhozás, ha megszavazza a bosnyákokkal szembeni fegyverszállítási tilalom egyoldalú feloldását. Christopher arra cél­zott, hogy az embargó beszüntetése önmagában nem elég, ellenke­zőleg, talán még nehezebb helyzetbe hozná a muzulmánokat, mert kitenné őket a szerbek támadásának. A boszniai kollektív államfői testület tagjai hétfőn felhívták a figyelmet arra, hogy a hadsereget keményvonalas muzulmán befolyás fenyegeti, s felszólították az országot: őrizze meg több­nemzetiségű hagyományait. A szarajevói rádióban ismertetett nyilatkozat hangsúlyozza: " Mi továbbra is azt a magatartást képviseljük, hogy a Bosznia-Hercegovinát most­­ a jövőben vé­dő hadseregnek világinak és többnemzetiségűnek kell lennie. Megfigyelők szerint a nyilatkozat a boszniai politikai vezetés­ben bekövetkezett megosztottságra utal. A közlemény nyilvá­nosságra hozatalakor a Szarajevóban volt Ahmad Dzsanati ajatollah iráni vallási vezető. A japán kormányfő visszavonta kijelentését, hogy „bizonyos mértékig” országa is felelős a Koreai-félsziget 1945-ben történt kettéosztásáért. Murajama Tomiicsi a képviselőház költségvetési bizottságának ülésén tett erre vonatkozó utalást. Később csak azt tartotta fenn, hogy országát Korea 35 éven át gyarmati sorban tartá­sáért terheli történelmi felelősség. A horvát hadsereg katonái szombaton, január 28-án a keleti ENSZ-zónában megsebesítettek egy orosz ENSZ-katonát —je­lentették be hétfő este az UNPROFOR zágrábi főhadiszállásán. Az ENSZ illetékesei szerint a horvát katonák mindenféle figyel­meztetés nélkül tüzet nyitottak az egyik ENSZ-megfigyelőállás­­ra. A támadó katonák az őrposzttól mintegy száz méterre lévő erdőből hajtották végre akciójukat, majd a támadás végeztével visszavonultak. Philip Corvin, a keleti ENSZ-zóna polgári ügyekért felelős illetékese szerint szándékos támadásról van szó, s ezért az ENSZ tiltakozást juttatott el a zágrábi kor­mányhoz. A szabadkai Népszínház vezetősége bírósági pert indított a váro­si önkormányzat ellen, s követeli, hogy a polgármesteri hivatal fi­zesse meg 380 ezer dináros (380 ezer német márkás) „tartozását”. A pert azután indították meg, hogy a városi önkormányzat 15 hónapja egy dinárral sem járult hozzá a legnagyobb szabadkai kulturális lé­tesítmény működtetéséhez. A Tanjug jelentése szerint Kasza József polgármester szerint a támogatás azért késik, mert az önkormányzat és a színház igazgatója, Ljubisa Ristic nem tud megegyezni a szín­ház koncepciójáról, míg a rendező azt állítja, hogy az önkormányzat a támogatás felfüggesztésével politikai nyomást akar gyakorolni a színházra. LÁG • HÍRVILÁG • HÍRV

Next