Fejér Megyei Hírlap, 1995. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-01 / 77. szám

4. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TÁRSADALOM RÖVIDEN FEJÉR MEGYE Állatszámlálás A megye állatállományá­nak rendszeres megfigyelé­se keretében a KSH Fejér Megyei Igazgatósága 1995. március 31-i eszmei idő­pontra vonatkozóan repre­zentatív állatszámlálást hajt végre 38 településen. Április első hetében a megye kis­üzemi gazdaságainak 3 szá­zalékát, közel 2 ezer gazda­ságot keresnek fel az igazolvánnyal ellátott kér­dezőbiztosok. Kérdéseket tesznek fel a jelenlegi állat­­állományra, valamint az elő­­ző összeírás óta eltelt idő­szakban bekövetkezett változásokra. EMLÉKÜLÉS Prohászka-évforduló A székesfehérvári Pro­­hászka Társaság Takács Nándor megyés püspök véd­nökségével emlékülést ren­dez április 2-án, 15 órakor Prohászka Ottokár halálá­nak évfordulója alkalmából. A róla elnevezett templom téli kápolnájában Gergely Jenő Prohászka aktualitásá­ról tart előadást, Bencze Lóránt egy Prohászka-el­­mélkedés szöveg-stiliszti­kai vizsgálatával ajándékoz­za meg hallgatóságát. ORSZÁGHÁZ Politikai vitanap április 12-én Az Országgyűlés politi­kai vitanapot tart április 12-én, szerdán a kormány gazdaságstabilizációs prog­ramjáról, ismertette a házbi­zottság döntését G. Nagyné Maczó Ágnes, az Ország­­gyűlés alelnöke pénteki tájé­koztatóján. Április végén a közbiztonság, ezt követően (még nem eldöntött időpont­ban) az európai integráció kérdéséről fejthetik ki állás­pontjukat a képv­iselők, szi­n­­tén politikai vitanapon. Meddig lesz meg a Magyar Honvédség? (Folytatás az 1. oldalról) Preininger Ambrus vezérőr­nagy, a honvédség szárazföldi csapatainak parancsnoka azon­ban még minisztériumának po­litikai államtitkáránál is borúlá­tóbb. Ő úgy véli, ha a pénzügy­­miniszter által bejelentett 1,6 milliárd forintot visszaveszik a honvédségtől a takarékossági intézkedések jegyében, akkor november elsejével be kell csukni a laktanyákat, szabad­ságra küldeni a sorkatonákat, s csak a hivatásos állomány fize­tését tudják folyósítani. A tábornok, és Bíró Béla altábornagy, a honvédség vezér­kari főnökének első helyettese egyébként döbbenetes adatokat ismertetett a meghívott társadal­mi szervezetek és a sajtó képvi­selői előtt. Mint elmondták, 1994-et a szárazföldi csapatok 373 millió forintos hiánnyal zár­ták. Ezeket a számlákat ugyan kifizették az új év elején (hús­üzemeknek, kenyérgyáraknak) ,de a múlt hétre már ismét 140 milliós adósságuk halmozódott föl. Ezekben az alakulatokban most 22 152 sorkatona (43,9 százalékuk munkanélküli volt a bevonulásnál...), 8434 hivatásos katona, valamint 4114 közalkal­mazott dolgozik, illetve teljesít szolgálatot. A tisztek 51 száza­léka, a tiszthelyettesek 77 száza­léka él a tavalyi létminimum alatt. A segélykeretek teljes egé­szében kihasználtak. A száraz­földi csapatok működőképessé­ge csak a katonák erkölcsi tartá­sának, hivatástudatának, fele­lősségérzetének köszönhetően van még azon a szinten, amelyen van. Pillanatnyi céljuk a szemé­lyi állomány szociális helyzete nagymérvű romlásának a mege­lőzése , mert afelől kétségük sincs, hogy a szociális helyzet mindenképpen romlani fog. Jel­lemző, hogy a szárazföldi csa­patok erre az évre a tavalyi „ü­­zemanyag-kiszabat” 80 százalé­kát, 6900 tonnát kapták meg, a­­mikor 3000 tonna a napi ügymenet fenntartásához kell, a többi jut kiképzésre, harci fela­datok ellátására. Ebből is visz­­szavettek a mostani szigorítások miatt 1200 tonnát... A társadalmi szervezetek képviselői a hadsereg tekinté­lyének helyreállítását sürgették. Pekarek János A népjóléti államtitkár a szigorító intézkedésekről Kinek, mikor kell fizetni a fogorvosnál? A Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára szerint a március 12-i kormányülés dön­téseihez képest a tárcának sike­rült bizonyos elmozdulást elér­nie a szigorító csomag szociál­politikai, illetve egészségügyi fejezeteit illetően. Kökény Mi­hály ezt egy pénteki sajtóbeszél­getésen mondta, ahol kiderült: a törvénymódosításokhoz kap­csolódó kormányrendeletek ki­munkálását csak ezt követően kezdi meg a minisztérium. Úgy vélte: a tárca kritériumai érvényesültek például abban, hogy a restrikciós csomagból ki­került a szakvizsgálati térítési díjakra vonatkozó javaslat. Po­zitív elmozdulásként értékelte azt is, hogy a családi ellátások­nál a jogosultságot nem kötötték jövedelemigazoláshoz. Igaz, azt a javaslatukat, hogy a családi pótlékot inkább adóztassák meg, a Pénzügyminisztérium az idén már nem tartotta megvaló­síthatónak. A tárca feltétele volt az is, hogy az egészségügyi megtakarítások maradjanak az ágazaton belül. Az államtitkár szavai szerint erre a Pénzügymi­nisztérium garanciát adott, ami azonban nem jelenti azt, hogy a fogászati ellátásért, a szanatóri­umért vagy a betegszállításért fizetendő térítési díjak a társada­lombiztosítás bevételeit gyara­pítják majd. Elképzelhető ugyanis, hogy ezek a pénzek az intézményeknél maradnak, és annyival kevesebb támogatást kapnak majd a biztosítótól. Ez azonban csak egy lehetőség, mi­vel ma még sem erről, sem a szi­gorító csomag más elemeiről sincs konkrét elképzelése a tár­cának. Mint Kökény Mihály mondta: az elmúlt három hétben a nagyobb kérdésekben igye­keztek dűlőre jutni, a „finom­­hangolás” illetve néhány rész­letkérdés tisztázása még hátra van, így az államtitkár — mi­közben elismerte, hogy „az ör­dög a részletekben van”, — nem tudott választ adni például arra, kiknek és milyen esetekben kell fizetniük majd a fogorvosnál. Azt sem tudta még megmonda­ni, hogy a gyermekgondozási juttatásnál—ahol szintén bruttó 25 ezer forint a jogosultság ha­tára — a család jövedelmét a gyermek születését megelőző vagy az azt követő állapotot fi­gyelembe véve kell-e kiszámí­tani. Mindenesetre a kormány a családtámogatási rendszer áta­lakításával 20 milliárd forintot kíván megtakarítani. A minisz­térium tesz javaslatot arra: mi­lyen csoportok támogatására használják fel az önkormányza­tok azt a 9 milliárd forintot, a­­melyet a pótköltségvetés bizto­sít számukra. Az elképzelések szerint elsősorban a gyermekin­tézmények fejlesztését, a köz­hasznú munkák megszervezését szorgalmazzák majd. A HÍRLAP MEGKÉRDEZTE Hogy vélekednek a bolondos áprilisi tréfáról? Fábián Nándor, az iszka­­szentgyörgyi általános iskola ötödikes diákja: — Biztos most is kitalálunk valamit. Bár a tavaszi szünet mi­att nem lesz igazi bolondozás. Régebben jó bulik voltak, el­dugtuk valakinek a tornacuccát, bekentük mézzel a padot. Elő­fordult, hogy egyszer halálra ke­restem a füzetemet. Van egy ba­rátom, akivel minden évben megtréfáljuk egymást, most is kiterveltem valamit... Szabó Éva, a kálozi általá­nos iskola tanára: — Sohasem felejtem el, be­mentem órára, sehol senki, el­bújt az osztály. Megfordították a katedrát. Meglepődtem, jót ne­vettem, vettem a lapot. A kollé­ganőnket viszont sikerült meg­viccelnünk: rohanjon haza, mert a kiscsirkéi szétszéledtek. Más kérdés, hogy a tréfából valóság lett, lélekszakadva rohant visz­­sza, mesélte: jó, hogy szóltunk, macska kergette a csibéket. Király Anna, szabadúszó: — A közelmúltban mutatta be a fehérvári Effect Színház a Hát, kérem... című egyfelvoná­­sos vígjátékot, amelyben szere­pelek. Hát, kérem­, velem meg az történt, hogy jól átejtettek, beleültem a nagy hintába... Az­zal jöttek, hogy annyira tetszett az alakításom, szerződtetni fog­nak a színházhoz! Miket hallok? Aztán közölték velem: még nincs április elseje. Jót moso­lyogtam. Na puff... Adorján Viktor, színházi rendező: — Bolond lennék elárulni, mi lesz a mai áprilisi tréfám! Vannak klasszikus élményeim az ugratásokról, sajnos (vagy jó?), sose tudok olyan okos és i­­dős lenni, hogy kivédjem. Min­dig bedőlök. Már volt írói élmé­nyem egy ilyen április bolondja fickóval, de végül is nem mese­játék lett belőle, hanem komoly és keserű tréfa. Amilyen a világ, még megírhatom. 1995. ÁPRILIS 1. SZOMBAT Á­PRILIS TOR­IJÓ SZEJYL GYÖRGY N­AYA 3© was» A naptár tavaszt mutat, az időjárás telet hozott A februári tavasz március közepé­ig tartott. Ettől kezdve a napi közép­hőmérséklet már a sokévi átlag alatt maradt, 28-án pedig téliesre fordult az idő. Székesfehérvár-Sóstón 29-én hajnalban már mínusz 4,5 C-fokot észleltek, a talaj mentén pedig mí­nusz 10 C-fokot. Ezen a napon 1872 óta a legalacsonyabb hőmérsékletet 1918-ban észlelték, mínusz 5,2 C-fo­kot. A lehullott csapadék március 30- ig 42 milliméter volt, 6 milliméterrel több a sokévi átlagnál. A csapadékos napok száma tizenhárom volt, ami a tavaszi talajmunkákat és vetést nagy­mértékben hátráltatta. Mi várható áprilisban? A sokévi havi középhőmérséklet 10.6 C-fok, de az eltérések gyakoriak és jelentő­sek. Dunaújvárosban például 1968- ban 14,1 C-fok, Mohán pedig 1911- ben mindössze 7.2 C-fok volt. A csa­padék sokévi megyei átlaga 45 milli­méter, de 1969-ben 110 milliméter volt. A Meteorológiai Intézet táv­prognózisa szerint az áprilisi időjárás a sokévinél valamivel melegebb és szárazabb lesz. A legtöbb csapadék a hónap első dekádjában várható. Április, Szent György hava, ta­vasz hó. Kiszámíthatatlan időjárásá­ról nevezik bolondok hónapjának is. Első napja a bolondok napja. Akit i­­lyenkor rászednek, tréfásan félreve­zetnek, az­­az „április bolondja”. Tóth Árpád azonban tagadja ezt: „Nem vagyunk mi azért, nem és nem bolondok. Hajoljatok levnk, derék, új falombok, Az legyen a divat, áprilisi fényből. Szűrjetek ránk szép szűrt legényes reményből." Áprilist a legszebb, legváltozato­sabb hónapnak tartják, nemcsak vál­tozékony, tavaszi időjárása miatt, de ünnepeinek rendkívül gazdagsága, sokfélesége folytán. Közülük is kie­melkedő az ősidők óta legfontosabb keresztény ünnep, Jézus feltámadá­sának ünnepe, a húsvét, amelynek i­­dejét 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban jelölte meg. Előtte nagypénteken, a református egyház legnagyobb ünnepén rendez­ték meg a passió játékokat. Ennek emlékét ma már csak Bach nagysza­bású művei őrzik. A Diocletianus császár korában élt keresztény szent és vértanú Szent György napja a hónapban 24-ére esik. Áprilist a régi Rómában a szépség és szerelem istennőjének Venus hó­napjának szentelték. A legenda sze­rint ő volt a római gens ősanyja. A hó­nap első napján ünnepelték a nők a „szívforgató” Venust. Az isteni szo­bor arany ékszereit leemelték, a szob­rot megfürdették, majd ismét feléke­sítve, friss virágokkal koszorúzták meg. Hozzá könyörögtek a kevésbé erkölcsös római lányok maradandó szépségükért. Ovidius a híres római költő jó tanáccsal is szolgált a testi hi­bában szenvedőknek: mákkal-méz­­zel kevert tejjel, tömjénnel és imával lehet eltüntetni azokat. Dr. Nagy Sándor FELHÍVÁS A Fejér Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 1995. április 18-i kezdéssel, szakképzettséget adó középfokú társadalombiztosítási ügyintézői tanfolyamot indít. A tanfolyam időtartama: 1995. áp­rilis 18-tól május 31-ig, heti 4 al­kalom: kedd, szerda, csütörtök, péntek 8-13 óráig. Vizsganapok: 1995. június 6., jú­nius 12. Helye: Székesfehérvár, József A. u. 42. fsz. nagyterem. A tanfolyam díja: 18.900,- Ft/fő. Jelentkezési feltétel: középfokú is­kolai végzettség. Jelentkezni írás­ban, a Pénztár humánpolitikai mun­katársánál,­­ a jelentkező neve, munkahelye, elérési címe, telefon­száma megjelölésével­­ lehet. Levelezési cím: Megyei Egészség­­biztosítási Pénztár 8002 Székesfe­hérvár, Pf. 1­01. (370001373) (79339/10) ITT A TAVASZ G­AZDA NAP 1995. április 5. az AGROKER RT-nél VEVŐ - GYÁRTÓ TALÁLKOZÓ A világ vezető növényvédő szer, vetőmag gyártó és előállító cégeinek szakemberei (CIBA, PIONEER, RHONE-POULENC, ZENECA) várják a termelőket: - növényvédelmi és agrotechnikai szaktanácsadással, - termékismertetőkkel, dia és filmvetítésekkel, - hibrid kukorica vetőmag tájékoztatással, - sorsolással. EGÉSZ NAP (7-15 ÓRÁIG) ÉS A BIZTOS HÁTTÉR AGROKER RT. Székesfehérvár, Takarodó u. 2. AHOL NINCS FORINTLEÉRTÉKELÉS!!! ! 1995. április 5-én jelentős ÁRENGEDMÉNYEKKEL Várjuk kedves partnereinket! ki!

Next