Fejér Megyei Hírlap, 1995. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-02 / 101. szám
1995. MÁJUS 2. KEDD Szűk a kormányzat és az ÉT mozgástere Horn Gyula kormányfő május elseje kapcsán interjút adott a Nap-Kelte című tv-műsorban, amit hétfőn sugároztak. A kormányfő beszélt a megszorító intézkedésekről és arról, hogy a kabinet csak bizonyos határokon belül adhat engedményeket az MSZOSZ követeléseinek. Horn szerint a szakszervezetek bizonyos javaslatait figyelembe lehet venni, ám a kormányzat nem engedhet elveiből, például a rászorultság érvényesítésével kapcsolatban. Hangsúlyozta: a Bokros-csomag intézkedéseivel 170 milliárd forintot mindenképpen meg kell takarítani az államkassza számára. A miniszterelnök megfogalmazása szerint a kritikák ellenére a kabinet a gazdasági növekedés mellett kötelezte el magát, de ez csak úgy valósítható meg, ha a pénzügyi helyzetet stabilizálják és az egyensúlyt helyreállítják. Horn Gyula azt is megjegyezte, hogy bár az előző kabinetnek — a Nemzetközi Valutaalapnak tett ígérete szerint — végre kellett volna hajtania számos megszorító intézkedést, de ezt inkább a következő kormányzatra hárította. Azt is elmondta, hogy míg a korábbi kormánypártok a mostani hatalmat ostorozzák, a jelenlegi kabinet kénytelen az örökölt adósságokat, így például a bankkonszolidációból származó 47 milliárd forintos veszteségek fedezetét előteremteni. A miniszterelnök nyilatkozatában leszögezte: a gazdasági stabilizáció többek között azért is szükséges, mert a kormányzat csak így tud felvenni további 2- 2,5 milliárd dolláros hitelt a nemzetközi pénzvilágtól, a telefonhálózat, az utak, az ingatlannyilvántartás fejlesztésére, korszerűsítésére. A kormányfő kiemelte: be kell végre látni, hogy minden további nagyobb, komoly átalakulás a nemzetközi pénzvilágtól is függ. S a rideg valóság az, hogy minden ország és jórészt Magyarország is ki van szolgáltatva nekik. Véleménye szerint egyébként nincsen baloldali, jobboldali, illetve liberális válasz a helyzet javítására, mert erre csak a realitások figyelembevételével lehet feleletet adni. . Az újabb energia-áremelések hírével kapcsolatban — kérdésre válaszolva — Horn leszögezte: a kormány legutóbbi ülésén mindenkinek nyomatékosan felhívta a figyelmét, hogy senkinek sincs joga az energia árának újbóli emeléséről beszélni, amikor nincs ilyen kabinetdöntés, sem pedig konkrét javaslat. Sajnálatosnak vélte a miniszterelnök két korábbi kormánytag (Békesi László, Kovács Pál) napokban elhangzott bíráló nyilatkozatait, és Békési azon kijelentését, hogy hiba volt a szakszervezetekkel szövetségre lépni. Mint elmondta, Békesi korábban sohasem kritizálta ezt a lépést, sőt mindig a szakszervezetekkel való együttműködés mellett kardoskodott. Ki fizesse a számlát? Elöregednek a panelházak A hatvanas évek végén kezdtek gomba módra szaporodni a panelházak, 30-50 évre terveztek. Ezekben több mint félmillió új lakás került tető alá , s már csak emiatt is képtelenség volna megjósolt élettartamuk vége felé valamennyit lebontani. De nem is indokolt, mert a szakvélemény szerint a panelfalak minden további nélkül még 40- 50 évig képesek elhordani terheiket. A víz-, villany-, a csatorna- és a gázvezetékeket azonban cserélni kell, mert ezek 30 év alatt csakugyan elhasználódnak. A gázvezetékek felújítása viszonylag egyszerű, mert jórészüket — az előírásoknak megfelelően — eleve a falakon kívül vezették be a házakba. A vizesblokkokkal és a villanyvezetékekkel már lényegesen több a gond. A hagyományos módszerek szerint a villanyhálózat megújításához falat kell vésni és a vízvezetékek cseréje szintén nagy munkával jár. Szerencsére az épületgépészet az elmúlt három évtizedben nagyot fejlődött és jelentős könnyebbség, hogy ma már a vezetékeket előre elkészített panelek formájában lehet a régiek helyére beépíteni. A munkálatok ily módon a korábbinál hasonlíthatatlanul gyorsabban elvégezhetők: pontos és szakszerű előkészítéssel például a hideg-, meleg vízcsöveket és a lefolyókat akár egy munkanap alatt is fel lehet újítani. Továbbra is időigényes viszont a panelházak külső szigetelése, az ablakok, ajtók cseréje és a fűtési rendszer megfiatalítása. Egy-egy elöregedett panelház szolgálati idejének meghosszabbításához összességében hosszabb idő szükséges. Éppen ebből adódik az egyik nagy probléma: hol találnak ez idő alatt otthonra a bennlakók? A másik, nem kevésbé súlyos gond, hogy ki fizesse a számlát, amely az előzetes társadalmi rétegekhez tartoznak, minden bizonnyal állami segítségre szorulnak. Ha nem is direkt módon, de például kedvezményes, azaz hosszú lejáratú, alacsony kamatozású banki hitelek formájában. Az anyagi gondok enyhítését ígéri, hogy a kormányzat szakemberei megkezdték az ezzel kapcsolatos technikai és pénzügyi megoldások kidolgozását. - bán - GAZDASÁG FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL „Nem félünk, de féltjük a jövőt” A zuhogó eső ellenére több ezer szakszervezeti tag gyűlt öszsze Budapesten a Roosevelt téren az MTA épülete előtt, hogy tiltakozzon a kormány stabilizációs intézkedéscsomagja ellen. A békés demonstrációt kezdeményező Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nevében Sári Lajos elnök kijelentette: nem félünk, de féltjük a jövőt, ugyanis nem tudjuk elfogadni azt a jövőképet, amit a kormány elénk tárt március 12-ei intézkedéseivel. Burányi Márta, a PSZ kecskeméti titkára azokat az ígéreteket kérte számon az országgyűlési képviselőkön, amelyekben megválasztásuk előtt azt vállalták, hogy támogatják az oktatás prioritását más ágazatokkal szenben. Emlékeztette őket: ők még ingyen juthattak azokhoz a diplomákhoz, amelyekért most fizetni kell majd. Tóth Attila, a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetének (Tudosz) nevében úgy vélte: az új, magát szocialistának mondó vezetés szakított múltjával. Nekik ugyanis nem kell milliók támogatása, nekik a támogatás milliói, sőt milliárdjai kellenek dollárban és forintban — húzta alá. Hozzátette: csak a szolidaritásban bízhatunk. A szónok a továbbiakban így folytatta: a közszolgálat alapja a közteherviselés. Közös akciókkal sikerül rádöbbenteni a kormányt, hogy a népnyúzásnak is vannak közvetlen költségei és hogy külső nyomást nem csak külföldi bankárok, de ha mi magyar munkavállalók ezrei is tudunk gyakorolni az általunk szabadon választott államvezetésre, akkor a kabinet tárgyalni fog és ráfanyalodik a burjánzó feketegazdaság milliárdjainak megadóztatására is. A tudományos akadémia épülete előtt több helyi szakszervezeti vezető felszólalását követően a tüntetés résztvevői a Parlament épülete elé vonultak. A Parlament épülete előtt öszszegyűlt a szervezők információja szerint több mint 10 ezer résztvevőnek a Pedagógusok Szakszervezete érted van feliratú transzparens alatt Sári Lajos a PSZ elnöke felolvasta Kuncze Gábor belügyminiszternek az önkormányzatokhoz intézett levelét. A levél emlékeztet arra, hogy a központi költségvetési szerveknél a dolgozók számát közel 15 százalékkal kell csökkenteni, s ez indokolt a helyi önkormányzatoknál is. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a március 12-i förmedvény szinte valamennyi pontjával sújtja a magyar fiatalságot. A bevezetendő tandíjjal kapcsolatban feltette a kérdést: érdemese félmilliárd forint bevételért kockára tenni az esélyegyenlőséget. Bárdos Judit, a Belügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára az évek óta a létminimum szintjén élő rendőrök, tűzoltók és a polgári védelem tagjaiért emelt szót. Hozzátette: a munkával szerzett jogot még az Antall-kormány is tiszteletben tartotta, most pedig ezektől kívánják megfosztani a fiatalokat, a bérből és fizetésből élőket, a nyugdíjasokat. Bán Gábor, az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezetének titkára arra mutatott rá, hogy 1990-ben elsőnek az agrároktatást és kutatást fektették ki és ez a tendencia azóta sem szűnt meg. Ez ellen kívánunk fellépni — hangoztatta az előadó. Breuer László, a Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének vezető titkára arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy a honvédségi dolgozók 90 százaléka az idén nem kapott bérfejlesztést. Azért tiltakozunk — tette hozzá a továbbiakban —, mert miközben a haderőreformmal kapcsolatos parlamenti döntések még meg sem születtek, megütközéssel kellett értesülniük arról, hogy a honvédelmi tárca vezetése júliusig 3000, ezt követően pedig további 6000 közalkalmazottat kíván elbocsátani. Szöllősi Istvánná, a PSZ főtitkára a demonstráció zárószónoka kijelentette: a munkához és a tanuláshoz való jogért nem esedezünk, hanem követeljük. Álláspontja szerint a Bokros-féle intézkedéscsomag azért nem fogja stabilizálni a magyar gazdaságot, mert a XX. századi európai munkamegosztásba nem lehet olcsó és képzetlen munkaerővel megérkezni. A hat tüntető szakszervezet — a Belügyi Dolgozók Szakszervezete, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete, valamint a Pedagógusok Szakszervezete — ezt követően vezetőik aláírásával ellátott petíciót adott át Kóródi Máriának, az Országgyűlés alelnökének a Parlamentben. A dokumentum elfogadhatatlannak tartja a nem, vagy csak formálisan működő érdekegyeztetést, valamint tiltakozik a kormány egyoldalú pénzügyi szemlélete, a szakmaiság háttérbe szorítása ellen. A hat szakszervezet felszólítja az Országgyűlést és a kormányt, hogy a gazdasági stabilizációs törvénycsomagot, illetve az annak végrehajtását szolgáló jogszabályokat a petícióban foglaltak figyelembevételével fogadja el. Ezen kívül bejelentik, hogy élve alkotmányos jogukkal, készek további érdekérvényesítő akciókra is. A tiltakozás átvételekor az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: a petícióban megfogalmazottakkal általánosságban mindenki egyetért, a különbség csak a megoldás módjában van, azaz hogy ebben a válságos gazdasági helyzetben hogyan lehet mindenki számára elfogadható megoldást találni a problémák kezelésére, rendezésére. Kóródi Mária elmondta továbbá, hogy az érdekegyeztetésben az Országgyűlésnek nincs kompetenciája, a petíciót haladéktalanul eljuttatja a képviselőkhöz és a parlamenti bizottságokhoz. . Kamattámogatás-kedvezmények cukorrépa-termesztőknek „Édes” helyzetkép jósolni, megbízható termésbecslést adni még lehetetlen. Csak annyi biztos, hogy idén a tavalyinál 18 000 hektárral nagyobb területen, összesen 124 000 hektáron vetettek a termelők cukorrépát. Március végéig mintegy 8000 hektáron már kikelt a vetés, de a télies tavasz megviselte a korai hajtásokat: a fejlődésnek indult növények csaknem 2600 hektáron kifagytak, s a kiesést új vetéssel kellett pótolni. A cukoripar az idén 4,7 millió tonna terméssel számol. A szerződőknek megelőlegezi a vetőmagot, a műtrágyát és a növényvédő szereket. A termelők helyzete azonban ennek ellenére elég felemás. Elsősorban azért, mert „hivatalosan" nem jogosultak vetési és egyéb mezőgazdasági támogatásokra és állami garanciát sem kaphatnak felvett hiteleikre. Ugyanakkor számos olyan kedvezménnyel kalkulálhatnak, amely sokat enyhít pénzügyi gondjaikon. Ez év január 1 -jétől például — számla ellenében — visszaigényelhetik a cukortermesztéshez felhasznált (hektáronként legfeljebb 90 liter) gázolaj fogyasztási adójának 50 százalékát. Megilleti őket a kamattámogatás is: a növénytermesztési hitelek után fizetendő kamat 10 százalékát az állam vállalja át. Az elemi kárt szenvedett gazdálkodó üzemek 20 százalékos támogatásra jogosultak és szövetkezetek is igényelhetnek hasonló kedvezményeket a tagi kölcsönöket terhelő kamatok fizetésének könnyítésére. Jóval nagyobb — 60-70 százalékos — részét vállalja át a kamatoknak az állam, ha a hiteleket öntözésfejlesztésre, illetve beruházásra vették föl. Több cukorgyár árkiegészítő jellegű juttatásokkal is segíti a velük szerződő termelőket. A hatvani és a szolnoki cég például 4 éves területi szerződés esetén plusz 5 százalék,vagy az első évben speciális gépbeszerzéshez hektáronként 30 000 forint értékben nyújt támogatást a gazdálkodóknak. Árkiegészítés-jellegű, úgynevezett integrációs felárat is fizet több gyár — általában azoknak az üzemeknek, amelyek a hozzájuk csatlakozó kistermelőknek gépi, növényvédelmi szolgáltatásokat biztosítanak. Meghonosodott ezen kívül többhelyütt a tápanyag-utánpótlási, a gyommentességi és a beszállítás-ütemezési felár is. S még egy biztató hír: tavaly a feldolgozó üzemek tonnánként 2800-3300 forintért vásárolták fel a termelőktől a cukorrépát; az idén ez az összeg várhatóan 3500-4000 forint között alakul majd. U.G. CÉGHÍREK A Fejér megyei és itteni érdekeltségű vállalatoktól, vállalkozásoktól és különböző szervezetektől kapott tájékoztatás alapján az elmúlt hét eredményei, érdekességei és a tervezett események, rendezvények a következőkben foglalhatók össze. Privatizációs hírek Megváltoztatta az ÁVÜ Igazgatótanácsa a Bakony Füszért Rt.-vel kapcsolatos korábbi döntését, és előbb pályázatot ír ki a cég 51 százalék plusz egy szavazatnyi, 400 millió forint névértékű részvénycsomagjára. Ezt követően kerülhet sor a korábban eldöntött nyilvános ajánlattételre. Az első változat szerint ugyanis a befektetők alacsony, 45-50 százalékos árfolyamon jutottak volna a részvényekhez. A pályázótól 150 millió forint kötelező tőkeemelést kér az ÁVÜ. A cég jegyzett tőkéje 800 millió forint, árbevétele éves szinten 10 milliárd. Befejeződött a betonipari ágazat privatizációja. A Beton- és Vasbetonipari Művekből létrehozott három kft. közül a miskolci Mibet Kft.-t 90 százaléknyi, 900 millió forint névértékű részvénycsomagját az Ausztria Beton magyarországi cége, a székesfehérvári székhelyű Abeton veheti meg 170 millió forintért, s 30 millió forint tőkeemelést kell végrehajtania. OMFB-pályázatok A parlament közelmúltbeli döntése nyomán ismét lehetőség van pályázni az OMFB rendelkezésére álló 2,3-2,5 milliárdos támogatási keret erejéig. Május 26- iki leadási határidővel a műszaki fejlesztés társadalmi feltételei javításának támogatására, azaz külföldi konferenciákon való részvételi — illetve Magyarországon szervezendő nemzetközi konferenciák szervezési — költségeihez nyújtandó támogatásért. Ennek felső határa legfeljebb 250 ezer forint lehet, de nem haladhatja meg a költségvetés 50 százalékát. Az alkalmazott kutatás-fejlesztési programok támogatásának felső határa 20 millió. A pályázatok leadási határideje ez esetben június 10. A részletes feltételekről és az egyéb tudnivalókról az OMFB fehérvári tanácsadó irodájában (Technika Pláza) is lehet érdeklődni, Kovács Tamás irodavezetőnél. Ingyenes tanácsadás, ellenőrzés A SZÜV Rt. területi igazgatóságánál, Székesfehérváron az ott működő könyvelőirodában díjmentesen , és az ügyfelek részéről minden kötelezettségvállalás nélkül — ellenőrzik a hozzájuk személyesen ellátogató társaságok adóbevallását, tanácsokkal segítik a hibák kijavítását. Az április 20-tól május 31-ig tartó akció a Coopers & Lybrand Hungary és a SZÜV együttműködése keretében került meghirdetésre.