Fejér Megyei Hírlap, 1995. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

1995. MÁJUS 2. KEDD Szűk a kormányzat és az ÉT mozgástere Horn Gyula kormányfő má­jus elseje kapcsán interjút adott a Nap-Kelte című tv-műsorban, amit hétfőn sugároztak. A kor­mányfő beszélt a megszorító in­tézkedésekről és arról, hogy a kabinet csak bizonyos határo­kon belül adhat engedményeket az MSZOSZ követeléseinek. Horn szerint a szakszervezetek bizonyos javaslatait figyelembe lehet venni, ám a kormányzat nem engedhet elveiből, például a rászorultság érvényesítésével kapcsolatban. Hangsúlyozta: a Bokros-csomag intézkedéseivel 170 milliárd forintot minden­képpen meg kell takarítani az ál­lamkassza számára. A minisz­terelnök megfogalmazása sze­rint a kritikák ellenére a kabinet a gazdasági növekedés mellett kötelezte el magát, de ez csak úgy valósítható meg, ha a pénz­ügyi helyzetet stabilizálják és az egyensúlyt helyreállítják. Horn Gyula azt is megjegyezte, hogy bár az előző kabinetnek — a Nemzetközi Valutaalapnak tett ígérete szerint — végre kellett volna hajtania számos megszo­rító intézkedést, de ezt inkább a következő kormányzatra hárí­totta. Azt is elmondta, hogy míg a korábbi kormánypártok a mos­tani hatalmat ostorozzák, a je­lenlegi kabinet kénytelen az ö­­rökölt adósságokat, így például a bankkonszolidációból szár­mazó 47 milliárd forintos vesz­teségek fedezetét előteremteni. A miniszterelnök nyilatkozatá­ban leszögezte: a gazdasági sta­bilizáció többek között azért is szükséges, mert a kormányzat csak így tud felvenni további 2- 2,5 milliárd dolláros hitelt a nemzetközi pénzvilágtól, a tele­fonhálózat, az utak, az ingat­­lannyilvántartás fejlesztésére, korszerűsítésére. A kormányfő kiemelte: be kell végre látni, hogy minden to­vábbi nagyobb, komoly átalaku­lás a nemzetközi pénzvilágtól is függ. S a rideg valóság az, hogy minden ország és jórészt Ma­gyarország is ki van szolgáltatva nekik. Véleménye szerint e­­gyébként nincsen baloldali, jobboldali, illetve liberális vá­lasz a helyzet javítására, mert er­re csak a realitások figyelembe­vételével lehet feleletet adni. . Az újabb energia-áremelések hírével kapcsolatban — kérdés­re válaszolva — Horn leszögez­te: a kormány legutóbbi ülésén mindenkinek nyomatékosan felhívta a figyelmét, hogy senki­nek sincs joga az energia árának újbóli emeléséről beszélni, ami­kor nincs ilyen kabinetdöntés, sem pedig konkrét javaslat. Sajnálatosnak vélte a minisz­terelnök két korábbi kormány­tag (Békesi László, Kovács Pál) napokban elhangzott bíráló nyi­latkozatait, és Békési azon kije­lentését, hogy hiba volt a szak­­szervezetekkel szövetségre lép­ni. Mint elmondta, Békesi ko­rábban sohasem kritizálta ezt a lépést, sőt mindig a szakszerve­zetekkel való együttműködés mellett kardoskodott. Ki fizesse a számlát? Elöregednek a panelházak A hatvanas évek végén kezd­tek gomba módra szaporodni a panelházak, 30-50 évre tervez­tek. Ezekben több mint félmillió új lakás került tető alá , s már csak emiatt is képtelenség volna megjósolt élettartamuk vége fe­lé valamennyit lebontani. De nem is indokolt, mert a szakvé­lemény szerint a panelfalak minden további nélkül még 40- 50 évig képesek elhordani ter­heiket. A víz-, villany-, a csator­na- és a gázvezetékeket azonban cserélni kell, mert ezek 30 év alatt csakugyan elhasználód­nak. A gázvezetékek felújítása vi­szonylag egyszerű, mert jóré­szüket — az előírásoknak meg­felelően — eleve a falakon kívül vezették be a házakba. A vizes­blokkokkal és a villanyvezeté­kekkel már lényegesen több a gond. A hagyományos módsze­rek szerint a villanyhálózat megújításához falat kell vésni és a vízvezetékek cseréje szintén nagy munkával jár. Szerencsére az épületgépészet az elmúlt há­rom évtizedben nagyot fejlődött és jelentős könnyebbség, hogy ma már a vezetékeket előre el­készített panelek formájában le­het a régiek helyére beépíteni. A munkálatok ily módon a koráb­binál hasonlíthatatlanul gyor­sabban elvégezhetők: pontos és szakszerű előkészítéssel például a hideg-, meleg­ vízcsöveket és a lefolyókat akár egy munkanap alatt is fel lehet újítani. Tovább­ra is időigényes viszont a panel­házak külső szigetelése, az abla­kok, ajtók cseréje és a fűtési rendszer megfiatalítása. Egy-egy elöregedett panel­ház szolgálati idejének meg­hosszabbításához összességé­ben hosszabb idő szükséges. Éppen ebből adódik az egyik nagy probléma: hol találnak ez idő alatt otthonra a bennlakók? A másik, nem kevésbé súlyos gond, hogy ki fizesse a számlát, amely­­ az előzetes társadalmi rétegekhez tartoznak, minden bizonnyal állami segítségre szo­rulnak. Ha nem is direkt módon, de például kedvezményes, azaz hosszú lejáratú, alacsony kama­tozású banki hitelek formájá­ban. Az anyagi gondok enyhíté­sét ígéri, hogy a kormányzat szakemberei megkezdték az ez­zel kapcsolatos technikai és pénzügyi megoldások kidolgo­zását. - bán - GAZDASÁG FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL „Nem félünk, de féltjük a jövőt” A zuhogó eső ellenére több ezer szakszervezeti tag gyűlt ösz­­sze Budapesten a Roosevelt téren az MTA épülete előtt, hogy tilta­kozzon a kormány stabilizációs intézkedéscsomagja ellen. A békés demonstrációt kezde­ményező Pedagógusok Szakszer­vezete (PSZ) nevében Sári Lajos elnök ki­jelentette: nem félünk, de féltjük a jövőt, ugyanis nem tud­juk elfogadni azt a jövőképet, a­­mit a kormány elénk tárt március 12-ei intézkedéseivel. Burányi Márta, a PSZ kecske­méti titkára azokat az ígéreteket kérte számon az országgyűlési képviselőkön, amelyekben meg­választásuk előtt azt vállalták, hogy támogatják az oktatás priori­tását más ágazatokkal szen­ben. Emlékeztette őket: ők még in­gyen juthattak azokhoz a diplo­mákhoz, amelyekért most fizetni kell majd. Tóth Attila, a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszer­vezetének (Tudosz) nevében úgy vélte: az új, magát szocialistának mondó vezetés szakított múltjá­val. Nekik ugyanis nem kell milli­ók támogatása, nekik a támogatás milliói, sőt milliárdjai kellenek dollárban és forintban — húzta alá. Hozzátette: csak a szolidari­tásban bízhatunk. A szónok a to­vábbiakban így folytatta: a köz­­szolgálat alapja a közteherviselés. Közös akciókkal sikerül rádöb­benteni a kormányt, hogy a nép­­nyúzásnak is vannak közvetlen költségei és hogy külső nyomást nem csak külföldi bankárok, de ha mi magyar munkavállalók ezrei is tudunk gyakorolni az általunk szabadon választott államvezetés­re, akkor a kabinet tárgyalni fog és ráfanyalodik a burjánzó fekete­­gazdaság milliárdjainak mega­dóztatására is. A tudományos akadémia épü­lete előtt több helyi szakszerveze­ti vezető felszólalását követően a tüntetés résztvevői a Parlament é­­pülete elé vonultak. A Parlament épülete előtt ösz­­szegyűlt a szervezők információja szerint több mint 10 ezer résztve­vőnek a Pedagógusok Szakszer­vezete érted van feliratú transzpa­rens alatt Sári Lajos a PSZ elnöke felolvasta Kuncze Gábor belügy­miniszternek az önkormányza­tokhoz intézett levelét. A levél emlékeztet arra, hogy a központi költségvetési szerveknél a dolgo­zók számát közel 15 százalékkal kell csökkenteni, s ez indokolt a helyi önkormányzatoknál is. Kis Papp László, a Felsőokta­tási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a március 12-i för­­medvény szinte valamennyi pont­jával sújtja a magyar fiatalságot. A bevezetendő tandíjjal kapcso­latban feltette a kérdést: érdemes­­e félmilliárd forint bevételért koc­kára tenni az esélyegyenlőséget. Bárdos Judit, a Belügyi Dolgo­zók Szakszervezetének főtitkára az évek óta a létminimum szintjén élő rendőrök, tűzoltók és a polgári védelem tagjaiért emelt szót. H­­oz­­zátette: a munkával szerzett jogot még az Antall-kormány is tiszte­letben tartotta, most pedig ezektől kívánják megfosztani a fiatalokat, a bérből és fizetésből élőket, a nyugdíjasokat. Bán Gábor, az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszerveze­tének titkára arra mutatott rá, hogy 1990-ben elsőnek az agrár­­oktatást és kutatást fektették ki és ez a tendencia azóta sem szűnt meg. Ez ellen kívánunk fellépni — hangoztatta az előadó. Breuer László, a Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének ve­zető titkára arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy a honvédségi dolgozók 90 százaléka az idén nem kapott bérfejlesztést. Azért tiltakozunk — tette hozzá a továb­biakban —, mert miközben a had­erőreformmal kapcsolatos parla­menti döntések még meg sem szü­lettek, megütközéssel kellett érte­sülniük arról, hogy a honvédelmi tárca vezetése júliusig 3000, ezt követően pedig további 6000 köz­­alkalmazottat kíván elbocsátani. Szöllősi Istvánná, a PSZ főtit­kára a demonstráció zárószónoka kijelentette: a munkához és a ta­nuláshoz való jogért nem esede­zünk, hanem követeljük. Állás­pontja szerint a Bokros-féle intéz­kedés­csomag azért nem fogja sta­bilizálni a magyar gazdaságot, mert a XX. századi európai mun­kamegosztásba nem lehet olcsó és képzetlen munkaerővel megér­kezni. A hat tüntető szakszervezet — a Belügyi Dolgozók Szakszerve­zete, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete, a Ma­gyar Zeneművészek és Táncmű­vészek Szakszervezete, a Tudo­mányos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete, valamint a Peda­gógusok Szakszervezete — ezt követően vezetőik aláírásával el­látott petíciót adott át Kóródi Má­riának, az Országgyűlés alelnöké­­nek a Parlamentben. A dokumen­tum elfogadhatatlannak tartja a nem, vagy csak formálisan műkö­dő érdekegyeztetést, valamint til­takozik a kormány egyoldalú pénzügyi szemlélete, a szakmai­ság háttérbe szorítása ellen. A hat szakszervezet felszólítja az Országgyűlést és a kormányt, hogy a gazdasági stabilizációs törvénycsomagot, illetve az an­nak végrehajtását szolgáló jog­szabályokat a petícióban foglaltak figyelembevételével fogadja el. Ezen kívül bejelentik, hogy élve alkotmányos jogukkal, készek további érdekérvényesítő akciók­ra is. A tiltakozás átvételekor az Or­szággyűlés alelnöke hangsúlyoz­ta: a petícióban megfogalmazot­takkal általánosságban mindenki egyetért, a különbség csak a meg­oldás módjában van, azaz hogy ebben a válságos gazdasági hely­zetben hogyan lehet mindenki számára elfogadható megoldást találni a problémák kezelésére, rendezésére. Kóródi Mária el­mondta továbbá, hogy az érdeke­gyeztetésben az Országgyűlésnek nincs kompetenciája, a petíciót haladéktalanul eljuttatja a képvi­selőkhöz és a parlamenti bizottsá­gokhoz. . Kamattámogatás-kedvezmények cukorrépa-termesztőknek „Édes” helyzetkép jósolni, megbízható termésbecslést adni még lehetet­len. Csak annyi biztos, hogy idén a tavalyinál 18 000 hek­tárral nagyobb területen, összesen 124 000 hektáron ve­tettek a termelők cukorrépát. Március végéig mintegy 8000 hektáron már kikelt a vetés, de a télies tavasz megvi­selte a korai hajtásokat: a fejlődésnek indult növények csaknem 2600 hektáron kifagytak, s a kiesést új vetéssel kellett pótolni. A cukoripar az idén 4,7 millió tonna terméssel számol. A szerző­dőknek megelőlegezi a vetőma­got, a műtrágyát és a növényvédő szereket. A termelők helyzete azonban ennek ellenére elég felemás. Első­sorban azért, mert „hivatalosan" nem jogosultak vetési és egyéb mezőgazdasági támogatásokra és állami garanciát sem kaphatnak felvett hiteleikre. Ugyanakkor számos olyan kedvezménnyel kalkulálhatnak, amely sokat eny­hít pénzügyi gondjaikon. Ez év január 1 -jétől például — számla ellenében — visszaigé­nyelhetik a cukortermesztéshez felhasznált (hektáronként legfel­jebb 90 liter) gázolaj fogyasztási adójának 50 százalékát. Megilleti őket a kamattámogatás is: a nö­vénytermesztési hitelek után fize­tendő kamat 10 százalékát az ál­lam vállalja át. Az elemi kárt szen­vedett gazdálkodó üzemek 20 százalékos támogatásra jogosul­tak és szövetkezetek is igényel­hetnek hasonló kedvezményeket a tagi kölcsönöket terhelő kama­tok fizetésének könnyítésére. Jó­val nagyobb — 60-70 százalékos — részét vállalja át a kamatoknak az állam, ha a hiteleket öntözés­­fejlesztésre, illetve beruházásra vették föl. Több cukorgyár árkiegészítő jellegű juttatásokkal is segíti a ve­lük szerződő termelőket. A hatvani és a szolnoki cég pél­dául 4 éves területi szerződés ese­tén plusz 5 százalék,vagy az első évben speciális gépbeszerzéshez hektáronként 30 000 forint érték­ben nyújt támogatást a gazdálko­dóknak. Árkiegészítés-jellegű, úgyne­vezett integrációs felárat is fizet több gyár — általában azoknak az üzemeknek, amelyek a hozzájuk csatlakozó kistermelőknek gépi, növényvédelmi szolgáltatásokat biztosítanak. Meghonosodott ezen kívül többhelyütt a tápanyag-utánpótlá­si, a gyommentességi és a beszál­lítás-ütemezési felár is. S még egy biztató hír: tavaly a feldolgozó ü­­zemek tonnánként 2800-3300 fo­rintért vásárolták fel a termelőktől a cukorrépát; az idén ez az összeg várhatóan 3500-4000 forint kö­zött alakul majd. U.G. CÉGHÍREK A Fejér megyei és itteni érdekeltségű vállalatoktól, vállalkozásoktól és külön­böző szervezetektől kapott tájékoztatás alapján az el­múlt hét eredményei, érde­kességei és a tervezett ese­mények, rendezvények a következőkben foglalhatók össze. Privatizációs hírek Megváltoztatta az ÁVÜ Igazgatótanácsa a Bakony Füszért Rt.-vel kapcsolatos korábbi döntését, és előbb pályázatot ír ki a cég 51 szá­zalék plusz egy szavazatnyi, 400 millió forint névértékű részvénycsomagjára. Ezt követően kerülhet sor a ko­rábban eldöntött nyilvános ajánlattételre. Az első válto­zat szerint ugyanis a befek­tetők alacsony, 45-50 száza­lékos árfolyamon jutottak volna a részvényekhez. A pályázótól 150 millió forint kötelező tőkeemelést kér az ÁVÜ. A cég jegyzett tőkéje 800 millió forint, árbevétele éves szinten 10 milliárd. Befejeződött a betonipari ágazat privatizációja. A Be­ton- és Vasbetonipari Mű­vekből létrehozott három kft. közül a miskolci Mibet Kft.-t 90 százaléknyi, 900 millió forint névértékű rész­vénycsomagját az Ausztria Beton magyarországi cége, a székesfehérvári székhelyű Abeton veheti meg 170 mil­lió forintért, s 30 millió fo­rint tőkeemelést kell végre­hajtania. OMFB-pályázatok A parlament közelmúlt­beli döntése nyomán ismét lehetőség van pályázni az OMFB rendelkezésére álló 2,3-2,5 milliárdos támoga­tási keret erejéig. Május 26- iki leadási határidővel a mű­szaki fejlesztés társadalmi feltételei javításának támo­gatására, azaz külföldi kon­ferenciákon való részvételi — illetve Magyarországon szervezendő nemzetközi konferenciák szervezési — költségeihez nyújtandó tá­mogatásért. Ennek felső ha­tára legfeljebb 250 ezer fo­rint lehet, de nem haladhatja meg a költségvetés 50 száza­lékát. Az alkalmazott kuta­tás-fejlesztési programok támogatásának felső határa 20 millió. A pályázatok le­adási határideje ez esetben június 10. A részletes feltételekről és az egyéb tudnivalókról az OMFB fehérvári tanácsadó irodájában (Technika P­láza) is lehet érdeklődni, Kovács Tamás irodavezetőnél. Ingyenes tanácsadás, ellenőrzés A SZÜV Rt. területi igaz­gatóságánál, Székesfehér­váron az ott működő köny­velőirodában díjmentesen , és az ügyfelek részéről minden kötelezettségválla­lás nélkül — ellenőrzik a hozzájuk személyesen ellá­togató társaságok adóbeval­lását, tanácsokkal segítik a hibák kijavítását. Az április 20-tól május 31-ig tartó ak­ció a Coopers & Lybrand Hungary és a SZÜV együtt­működése keretében került meghirdetésre.

Next