Fejér Megyei Hírlap, 1995. július (51. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-01 / 152. szám
2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET 1995. JÚLIUS 1. SZOMBAT LÁG • HÍRVILÁG • HÍRV A boszniai Zvornikban több órán át tárgyalt egymással Bertrand Janvier, a volt Jugoszlávia területén állomásozó ENSZ-erők parancsnoka és Ratko Mladic, a boszniai szerbek hadseregének főparancsnoka. A Reuter a boszniai szerb hírügynökség, a BSA közleménye alapján arról számolt be, hogy a két tábornok a boszniai katonai helyzetet és általában a legutóbbi boszniai fejleményeket vitatta meg. A rövid közleményből csak annyi derült ki, hogy a francia ENSZ-parancsnok és a szerb tábornok egyetértett abban: mindent meg kell tenni a béke mielőbbi megteremtése érdekében. Galántán, a magyar gimnázium udvarán szerdán este ötezer ember tiltakozott a négy magyar gimnáziumi igazgató elbocsátása, és az úgynevezett alternatív oktatás bevezetése ellen. A szónokok megvédték a leváltott igazgatókat és az anyanyelviktatást védő, az alternatív oktatást elvető beszédeket mondtak. A Magyar Polgári Párt szónoka Gyurovszky László alelnök, az Együttélésé Dr. Rózsa Ernő, a kereszténydemokratáké Bárdos Gyula volt. A Márai Sándor Alapítvány nevében Tóth Károly, az MPP pártigazgatója, a pedagógusszövetség nevében Sidó Zoltán beszélt. A washingtoni védelmi minisztérium véleménye szerint rendkívül értékes és fontos adatokat tartalmaznak az indokínai háborúban eltűnt amerikai katonákról azok az iratok, amelyeket a vietnami kormány — több szakaszban — a közelmúltban adott át az Egyesült Államok képviselőinek. A minisztérium álláspontja azért lényeges, mert Bill Clinton elnök az akták információs tartalmától tette függővé a két ország diplomáciai viszonyának a rendezését. A csütörtökön közzétett Pentagon-vélemény szerint az iratok átadása tanúsítja, hogy Hanoi nemcsak szavakban, hanem tettekben is együttműködik Washingtonnal a háborúból vissza nem tért katonák sorsának a feltárásában. Az amerikai kormányzat több mint kétezerkétszáz „bevetésben eltűnt” amerikai katonát tart nyilván. Francia Polinézia székhelyére, Papaeete kikötőjébe érkezett a Rainbow Warrior II. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom hajója a francia kísérleti atomrobbantások terepéül szolgáló Muroroa felé tart, ahová a tervek szerint július 1-én érkezne meg. Csütörtökön az atomkísérletek felújítását ellenző tüntetők ezrei elzárták a város főbb útvonalait, megbénítva Papeete életét. Tüntetések voltak több más szigeten is. A Greenpeace zászlóshajóját tüntetők üdvözölték csónakokon. Az AFP híradása szerint pénteken egy ismeretlen telefonáló bejelentése nyomán bombariadó volt Franciaország sydneyi konzulátusának épületében, amelyet ki kellett üríteni, de a tűzszerészek nem találtak robbanószerkezetet. Kórházba került a francia politikai élet egyik legismertebb személyisége, a második legnagyobb kormánypárt, a Köztársasági Párt (PR) elnöke, Francois Léotard volt védelmi miniszter. Az 53 éves politikusnál szívproblémák léptek fel, s szombaton, vagy vasárnap meg is operálják. Az eset pontos körülményei egyelőre nem ismertek: egyes források szerint Léotard-nál az egyik, rendszeresen végrehajtott szűrővizsgálat során fedezték fel a (közelebbről nem részletezett) problémát, mások viszont azt állítják, hogy a politikus rosszul lett. A Királyok Völgyének északi záróhegyén új magyar ásatásokra adott engedélyt az Egyiptomi Régészeti Hivatal csütörtökön. A feladat egy négyezer évvel ezelőtt, a Középbirodalomban épült templom régészeti feltárása. A koncessziót Kákosy László egyetemi tanár tanítványa, Vörös Győző egyiptológus kapta. A kutató az MTI-nek Kairóban elmondta, hogy Luxor- Théba egyik legkorábbi épületéről van szó, amely az egyedüli hegytetőre emelt fáraókori építmény. Az 1904-ben megtalált sivatagi szentély területén tervszerű régészeti munka eddig még nem folyt. Pusztító árvizek következtében legalább 170-en vesztették életüket az utóbbi napokban Kína déli, központi és keleti részein — jelentette pénteken az ITAR-TASZSZ. A Reuter közel kétszáz halálos áldozatról számolt be. A heves esőzések okozta áradás több száz millió jüant kitevő kárt okozott. Csupán az ország középső részén található Hansou város körzetében csaknem 11 ezer ház dőlt romba és 46 ezren maradtak fedél nélkül. A brit hírügynökség az ország délkeleti részén található Csianghszi tartomány egyik tisztségviselőjére hivatkozva azt jelentette, hogy 194-en vesztették életüket, és az áldozatok száma gyorsan emelkedik. A tartományban 14 millió embert sújt valamilyen módon a természeti csapás. Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerb hadsereg parancsnoka az Independent brit napilapnak adott interjújában nem titkolta, hogy ellentétek vannak a boszniai szerb vezetésen belül. Úgy vélte, hogy a boszniai polgárháborút a politikusoknak kell befejezniük, nem a katonáknak. A brit napilap pénteki számában megjelent nyilatkozatban Mladic megpróbálta eloszlatni a találgatásokat a boszniai szerb politikai vezetés és a hadsereg közötti szakadékról, nyílt nézetkülönbségeiről Radovan Karadziccsal, de határozottan bírálta a politikusokat, mert nem képesek mozgósítani az embereket. Nepotizmussal, korrupcióval vádolta őket, s különösen élesen támadta Karadzic „Tájfun” néven ismertté vált, de már feloszlatott titkosrendőrségét. Politikai megállapodás a grozniji tárgyalásokon A csecsenföldi rendezést célzó grozniji tárgyalásokon sikerült politikai téren is haladást elérni, miután hat kérdésben megállapodás született, egyebek közt arról, hogy az EBESZ rendezési tervének megfelelően a választásokig nem tűzik napirendre Csecsenföld státusának ügyét. A másik öt egyezség a választások lebonyolításának rendjére, illetve körülményeire vonatkozik. Mindez a pénteki tárgyalási forduló előtt vált ismertté. Az eddigi megállapodások értelmében a két fél tartózkodik a vitás kérdések megoldása során az erő alkalmazásától, vagy a vele való fenyegetéstől. Azonos feltételeket teremtenek a véleménynyilvánításra Csecsenföld összes polgára, így a menekültek számára, és biztosítják az összes politikai erő részvételét a választási kampányban. Ugyancsak megegyeztek arról, hogy a közösen kidolgozott és ezért az összes fél számára elfogadható feltételekkel tartják meg a választásokat, amelyeket független, köztük nemzetközi megfigyelők ellenőriznének. A csecsen küldöttséget vezető Uszman Imajev volt főügyész az orosz hivatalos hírügynökségnek megerősítette, hogy számos politikai kérdésben sikerült megállapodni és a tárgyalások légköre derűlátásra ad okot. A pénteki forduló előtt Arkagyij Volszkij újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy a választásokig terjedő időszakra létrehozandó koalíciós kormány összetételéről a következő, harmadik fordulóban kell dönteni. A következő forduló helyét és időpontját még nem egyeztették. A csecsen fél azt szeretné, hogy az ingus határ közelében, Groznijtól 60 kilométerre dél-nyugatra fekvő Bamutban tartsák a tárgyalást. Volszkij viszont jelezte, hogy Viktor Csernomirgyin kormányfő csak akkor venne részt a zárófordulón, ha azt Moszkvában rendeznék. Továbbra is kérdéses Dzsohar Dudajev majdani politikai szerepe csakúgy, mint annak az orosz javaslatnak a sorsa, amely egyfajta nulla megoldást jelentene. Ennek lényege, hogy mind Dudajev, mind a Moszkvához húzó jelenlegi ideiglenes kormányzat tagjai, így Umar Avturhanov és Szalambek Hadzsijev is lemondana. Utóbbiak pénteki grozzliji sajtóértekezletükön közölték, hogy hajlandóak távozni és ezt várják Dudajevtől is. A pénteki tárgyalások végeztével várhatóan közös nyilatkozatot tesznek közzé az eddigi eredményekről. Magda Marinko-per: tanúvallomások Magda Marinko és társai bűnpere pénteken a szegedi Z. Nagy Bálint cukrászmester és családja megölésével kapcsolatos újabb tanúkihallgatásokkal folytatódott a Fővárosi Bíróságon. A nyolcadik tárgyalási napon Magda Marinko a korábban tapasztaltakhoz képest feltűnően fegyelmezetten viselkedett, a bíróságnak egyetlen alkalommal sem kellett figyelmeztetni az elsőrendű vádlottat. B. I., aki Z. Nagyék házának riasztórendszerrel való felszerelését végezte, elmondta: a berendezés a gyenge kategóriába sorolható és alkalmatlan volt komoly védelem biztosítására. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a riasztó bizonyos esetekben kikapcsolt állapotban is működésbe léphetett. A vádirat szerint egyébként a bűncselekmény éjszakáján (1994. január 23.) azért nem volt üzembe helyezve a biztonsági rendszer, mert Z. Nagy Bálint, a felesége és két fia otthon tartózkodtak. V. R. benzinkutas arról számolt be, hogy Magda Marinko minden alkalommal egy fehér színű Daihatsu márkájú autóval mutatkozott a töltőállomáson. A meggyilkolt cukrászda tulajdonos előző felesége a neki bemutatott — Magda Marinkotól lefoglalt — ékszerek közül a nyomozóhatóság előtt 10-ről, a bíróságon pedig további háromról állította, hogy Z. Nagyék tulajdonában voltak, de nem tudta azokat minden kétséget kizáróan azonosítani. Tudomása szerint egyébként volt férjét és családját 1992 nyarán meglopták és az említett ékszerek egy része már akkor eltűnt. Megjegyezte: csak a véletlenen múlt, hogy Z. Nagy Bálinttal közös gyermekük a bűncselekmény idején nem tartózkodott édesapjánál a gyilkosság helyszínén. Z. Nagy Bálintné korábbi férje az általa felismerni vélt arany karkötőről nem tudta teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy az néhai feleségéé volt. Néhai Z. Nagy Bálintné maszszírozónője kifejtette: az áldozat korábban említette neki, hogy valaki nagyobb összeget követelt tőle telefonon a bűncselekményt megelőző hónapban. Z. Nagyné ezt bejelentette a rendőrségen, de állítólag ott nem vették komolyan az ügyet. A vallomás szerint a gyilkosság előtt két nappal a tanú éppen Z. Nagyéknál végezte munkáját, amikor szólt a telefon. Z. Nagy Bálintné felvette, majd hamarosan elsápadt és mivel ekkor már eltartotta magától a kagylót, a masszírozónő is hallotta, hogy egy férfi hang többször elismétli: világos? világos? A tanú szerint Z. Nagyné nagyon nyugtalan és ideges lett, de az érdeklődésre csak annyit válaszolt, hogy nincsen semmi baj. Egy újabb tanú, K. B. határozottan felismerte Magda Marinkéban azoknak a férfiaknak az egyikét, akik a szegedi emberölés előtti héten nála jártak és egy üzleti partnerével szemben fennálló tartozásának kiegyenlítésére szólították fel. Elmondta, hogy Z. Nagyék meggyilkolását követően egy ismeretlen telefonon megfenyegette, hogy ő lesz a következő áldozat. Hétfőn a szegedi bűncselekményre vonatkozó újabb tanúkihallgatások szerepelnek a tárgyalás napirendjén. Az Alkotmánybíróság a Bokros-csomagról Az Alkotmánybíróság pénteken nyilvános teljes ülésen kihirdetett határozatában több ponton az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényt, az úgynevezett Bokros-csomagot. Azokat az indítványokat viszont, amelyek a törvény teljes egészében való megsemmisítését kérték, a testület elutasította. Az Alkotmánybíróság az idő rövidsége miatt ez alkalommal csak azokról az indítványokról döntött, amelyek a törvény rendelkezései közül azokat kifogásolták, amelyek széles rétegeket érintenek, jelentős változásokkal járnak és azonnal hatályba lépnek. Az indítványok részletes tartalmi alkotmányossági felülvizsgálatát a testület ősszel folytatja. Az Alkotmánybíróság megállapította: a jogbiztonság a szerzett jogok védelme érdekében megköveteli, hogy az anyasági és gyerektámogatási rendszer keretei között a viszonylag rövid és meghatározott idejű támogatásokat (gyes, gyed, gyet, várandósági pótlék, terhességi segély) a már megszületett és 1995. június 15-től számított háromszáz napon belül megszületendő gyermekek esetében a hatályosnál nem kedvezőtlenebb feltételekkel és időtartamra biztosítsák. A családi pótlék esetében pedig a jogalkotónak elegendő felkészülési időt kell adnia a változásokhoz való alkalmazkodáshoz azoknak is, akik elvesztik jogosultságukat erre a járandóságra. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a gazdasági stabilizációt szolgáló, egyes törvénymódosításokról szóló törvény és a végrehajtására hozott rendeletek 1995. július 1-jei hatályba lépését kimondó rendelkezéseit e tekintetben alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette, azaz a gyed eltörlése, a gyes új rendszere, valamint a családi pótlék új rendszere egyelőre nem lép hatályba. Az indokolás szerint nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rászorultság szerint járó juttatásokká alakítsák át, feltéve, hogy megfelelő átmeneti időt biztosítanak. Az Alkotmánybíróság döntése arra is rámutat, hogy az államnak a társadalom jelentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor az ország pénzügyi, gazdasági helyzetére vonatkozó szempontok mellett figyelembe kell vennie az alkotmánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró rendelkezéseit is. A stabilizációs törvénycsomag bevezetése azáltal, hogy a lényeges változásokat tartalmazó szabályait 1995. július 1-jével léptette hatályba, e követelménynek nem felel meg, s ezért alkotmányellenes. Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július 1 -jei hatályba léptetése is, amely szerint a munkavállaló betegsége esetén csak a keresőképtelenség huszadik napját követően jogosult táppénzre. Az addig terjedő időre a munkáltató által fizetett betegszabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Az alkotmányellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette, s az nem lép hatályba. A határozat megállapítja, hogy a társadalombiztosítás megnehezüléséből adódó terhek részbeni — arányos és alkotmányos indokok melletti — áthárítása a biztosítottakra, illetőleg a munkáltatókra, önmagában nem alkotmányellenes. Az ilyen átrendezéseknél azonban alkotmányos követelmény, hogy a kockázatáthárítás terheit az érintettek időben megismerjék, a jövőbeni kockázatokkal számolhassanak, fedezésükről gondoskodhassanak. A kifogásolt rendelkezés következtében viszont a munkáltatók — és részben a munkavállalók — a megemelt kockázatot egyik napról a másikra anélkül kénytelenek viselni, hogy erre megfelelő tartalékolással felkészülhettek volna. Ezért a húsz napra emelt betegbiztosítási kockázatáthárítás azonnali hatályba léptetése az alkotmány sérelmét jelenti. Alkotmányellenesnek minősítette és ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a rendelkezést is, amely negyvennégyszázalékos társadalombiztosítási járulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások díjának kifizetése után. A határozat rámutat arra, hogy a járulék befizetése nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellátást. Az ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség a megbízó vagyoni jogát aránytalanul korlátozza, ezért alkotmányellenes. Hátrányos megkülönböztetésnek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozókat terhelő baleseti járulékot több mint háromszorosára, a más vállalkozók társadalombiztosítási járulékával azonos mérvűre emelte, mert a kiegészítő tevékenységet végzők változatlanul csupán az ellátások szűkebb körére lennének jogosultak. Alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a testület azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31-ig alkalmazható személyi szám használatát 1999. december 31 -ig meghosszabbítja. Az Alkotmánybíróság 1991-ben kimondta, hogy a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel ellentétes az információs önrendelkezési joggal, ezért alkotmányellenes. A határozat hangsúlyozza, hogy a személyi szám használatának további négy évvel való meghosszabbítására nem elegendő alkotmányos indok a gazdasági egyensúlyi helyzet javítása. Alkotmányellenes az is, hogy a törvénycsomag rendelkezése a személyi szám használatát a törvényben eddig szereplő körön túlra is kiterjeszti, s lehetővé teszi, hogy a jogosult szervek azt a nyilvántartási szervekkel való kapcsolattartásra és az egymással való kapcsolattartásra is használhassák. Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványokat, amelyek a törvény szerkesztésének és előkészítésének fogyatékosságai miatt a törvénycsomag egészének megsemmisítését kérték. A határozat rámutat: az a jogtechnikai megoldás, hogy a stabilizációs törvény törvénymódosítások laza halmazából áll, bár nem kívánatos, de nem ellentétes az alkotmánnyal.