Fejér Megyei Hírlap, 1995. július (51. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET 1995. JÚLIUS 1. SZOMBAT LÁG • HÍRVILÁG • HÍRV A boszniai Zvornikban több órán át tárgyalt egymással Bertrand Janvier, a volt Jugoszlávia területén állomásozó ENSZ-erők pa­rancsnoka és Ratko Mladic, a boszniai szerbek hadseregének főpa­rancsnoka. A Reuter a boszniai szerb hírügynökség, a BSA közle­ménye alapján arról számolt be, hogy a két tábornok a boszniai ka­tonai helyzetet és általában a legutóbbi boszniai fejleményeket vi­tatta meg. A rövid közleményből csak annyi derült ki, hogy a francia ENSZ-parancsnok és a szerb tábornok egyetértett abban: mindent meg kell tenni a béke mielőbbi megteremtése érdekében. Galántán, a magyar gimnázium udvarán szerdán este ötezer ember tiltakozott a négy magyar gimnáziumi igazgató elbocsá­tása, és az úgynevezett alternatív oktatás bevezetése ellen. A szónokok megvédték a leváltott igazgatókat és az anyanyelvi­ktatást védő, az alternatív oktatást elvető beszédeket mondtak. A Magyar Polgári Párt szónoka Gyurovszky László alelnök, az Együttélésé Dr. Rózsa Ernő, a kereszténydemokratáké Bárdos Gyula volt. A Márai Sándor Alapítvány nevében Tóth Károly, az MPP pártigazgatója, a pedagógusszövetség nevében Sidó Zoltán beszélt. A washingtoni védelmi minisztérium véleménye szerint rendkí­vül értékes és fontos adatokat tartalmaznak az indokínai háborúban eltűnt amerikai katonákról azok az iratok, amelyeket a vietnami kormány — több szakaszban — a közelmúltban adott át az Egyesült Államok képviselőinek. A minisztérium álláspontja azért lényeges, mert Bill Clinton elnök az akták információs tartalmától tette füg­gővé a két ország diplomáciai viszonyának a rendezését. A csütör­tökön közzétett Pentagon-vélemény szerint az iratok átadása tanú­sítja, hogy Hanoi nemcsak szavakban, hanem tettekben is együtt­működik Washingtonnal a háborúból vissza nem tért katonák sor­sának a feltárásában. Az amerikai kormányzat több m­int kétezerkétszáz „bevetésben eltűnt” amerikai katonát tart nyilván. Francia Polinézia székhelyére, Papaeete kikötőjébe érkezett a Rainbow Warrior II. A Greenpeace nemzetközi környezetvé­dő mozgalom hajója a francia kísérleti atomrobbantások tere­péül szolgáló Muroroa felé tart, ahová a tervek szerint július 1-­én érkezne meg. Csütörtökön az atomkísérletek felújítását el­lenző tüntetők ezrei elzárták a város főbb útvonalait, megbénít­va Papeete életét. Tüntetések voltak több más szigeten is. A Greenpeace zászlóshajóját tüntetők üdvözölték csónakokon. Az AFP híradása szerint pénteken egy ismeretlen telefonáló be­jelentése nyomán bombariadó volt Franciaország sydneyi kon­zulátusának épületében, amelyet ki kellett üríteni, de a tűzsze­részek nem találtak robbanószerkezetet. Kórházba került a francia politikai élet egyik legismertebb sze­mélyisége, a második legnagyobb kormánypárt, a Köztársasági Párt (PR) elnöke, Francois Léotard volt védelmi miniszter. Az 53 éves politikusnál szívproblémák léptek fel, s szombaton, vagy va­sárnap meg is operálják. Az eset pontos körülményei egyelőre nem ismertek: egyes források szerint Léotard-nál az egyik, rendszeresen végrehajtott szűrővizsgálat során fedezték fel a (közelebbről nem részletezett) problémát, mások viszont azt állítják, hogy a politikus rosszul lett. A Királyok Völgyének északi záróhegyén új magyar ásatá­sokra adott engedélyt az Egyiptomi Régészeti Hivatal csütörtö­kön. A feladat egy négyezer évvel ezelőtt, a Középbirodalom­ban épült templom régészeti feltárása. A koncessziót Kákosy László egyetemi tanár tanítványa, Vörös Győző egyiptológus kapta. A kutató az MTI-nek Kairóban elmondta, hogy Luxor- Théba egyik legkorábbi épületéről van szó, amely az egyedüli hegytetőre emelt fáraókori építmény. Az 1904-ben megtalált si­vatagi szentély területén tervszerű régészeti munka eddig még nem folyt. Pusztító árvizek következtében legalább 170-en vesztették életü­ket az utóbbi napokban Kína déli, központi és keleti részein — je­lentette pénteken az ITAR-TASZSZ. A Reuter közel kétszáz halá­los áldozatról számolt be. A heves esőzések okozta áradás több száz millió jüant kitevő kárt okozott. Csupán az ország középső részén található Hansou város körzetében csaknem 11 ezer ház dőlt romba és 46 ezren maradtak fedél nélkül. A brit hírügynökség az ország délkeleti részén található Csianghszi tartomány egyik tisztségvise­lőjére hivatkozva azt jelentette, hogy 194-en vesztették életüket, és az áldozatok száma gyorsan emelkedik. A tartományban 14 millió embert sújt valamilyen módon a természeti csapás. Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerb hadsereg parancs­noka az Independent brit napilapnak adott interjújában nem titkolta, hogy ellentétek vannak a boszniai szerb vezetésen be­lül. Úgy vélte, hogy a boszniai polgárháborút a politikusoknak kell befejezniük, nem a katonáknak. A brit napilap pénteki számában megjelent nyilatkozatban Mladic megpróbálta el­oszlatni a találgatásokat a boszniai szerb politikai vezetés és a hadsereg közötti szakadékról, nyílt nézetkülönbségeiről Ra­dovan Karadziccsal, de határozottan bírálta a politikusokat, mert nem képesek mozgósítani az embereket. Nepotizmussal, korrupcióval vádolta őket, s különösen élesen támadta Karad­zic „Tájfun” néven ismertté vált, de már feloszlatott titkosren­dőrségét. Politikai megállapodás a grozniji tárgyalásokon A csecsenföldi rendezést cél­zó grozniji tárgyalásokon sike­rült politikai téren is haladást elérni, miután hat kérdésben megállapodás született, egye­bek közt arról, hogy az EB­ESZ rendezési tervének megfelelően a választásokig nem tűzik napi­rendre Csecsenföld státusának ügyét. A másik öt egyezség a vá­lasztások lebonyolításának rendjére, illetve körülményeire vonatkozik. Mindez a pénteki tárgyalási forduló előtt vált is­mertté. Az eddigi megállapodások értelmében a két fél tartózkodik a vitás kérdések megoldása so­rán az erő alkalmazásától, vagy a vele való fenyegetéstől. Azonos feltételeket teremte­nek a véleménynyilvánításra Csecsenföld összes polgára, így a menekültek számára, és bizto­sítják az összes politikai erő részvételét a választási kam­pányban. Ugyancsak mege­gyeztek arról, hogy a közösen kidolgozott és ezért az összes fél számára elfogadható feltételek­kel tartják meg a választásokat, amelyeket független, köztük nemzetközi megfigyelők ellen­őriznének. A csecsen küldöttséget veze­tő Uszman Imajev volt főügyész az orosz hivatalos hírügynök­ségnek megerősítette, hogy szá­mos politikai kérdésben sikerült megállapodni és a tárgyalások légköre derűlátásra ad okot. A pénteki forduló előtt Arka­­gyij Volszkij újságíróknak nyi­latkozva közölte, hogy a válasz­tásokig terjedő időszakra létre­hozandó koalíciós kormány összetételéről a következő, har­madik fordulóban kell dönteni. A következő forduló helyét és i­­dőpontját még nem egyeztették. A csecsen fél azt szeretné, hogy az ingus határ közelében, Groz­­nijtól 60 kilométerre dél-nyu­gatra fekvő Bamutban tartsák a tárgyalást. Volszkij viszont je­lezte, hogy Viktor Csernomir­­gyin kormányfő csak akkor ven­ne részt a zárófordulón, ha azt Moszkvában rendeznék. Továbbra is kérdéses Dzso­­har Dudajev majdani politikai szerepe csakúgy, mint annak az orosz javaslatnak a sorsa, amely egyfajta nulla megoldást jelente­ne. Ennek lényege, hogy mind Dudajev, mind a Moszkvához húzó jelenlegi ideiglenes kor­mányzat tagjai, így Umar Av­­turhanov és Szalambek Hadzsi­­jev is lemondana. Utóbbiak pén­teki grozzliji sajtóértekezletü­kön közölték, hogy hajlandóak távozni és ezt várják Dudajevtől is. A pénteki tárgyalások végez­tével várhatóan közös nyilatko­zatot tesznek közzé az eddigi eredményekről. Magda Marinko-per: tanúvallomások Magda Marinko és társai bűnpere pénteken a szegedi Z. Nagy Bálint cukrászmester és családja megölésével kapcsola­tos újabb tanúkihallgatásokkal folytatódott a Fővárosi Bírósá­gon. A nyolcadik tárgyalási na­pon Magda Marinko a korábban tapasztaltakhoz képest feltűnő­en fegyelmezetten viselkedett, a bíróságnak egyetlen alkalom­mal sem kellett figyelmeztetni az elsőrendű vádlottat. B. I., aki Z. Nagyék házának riasztórendszerrel való felszere­lését végezte, elmondta: a be­rendezés a gyenge kategóriába sorolható és alkalmatlan volt komoly védelem biztosítására. Nem zárta ki annak a lehetősé­gét, hogy a riasztó bizonyos ese­tekben kikapcsolt állapotban is működésbe léphetett. A vádirat szerint egyébként a bűncselekmény éjszakáján (1994. január 23.) azért nem volt üzembe helyezve a biztonsági rendszer, mert Z. Nagy Bálint, a felesége és két fia otthon tartóz­kodtak. V. R. benzinkutas arról szá­molt be, hogy Magda Marinko minden alkalommal egy fehér színű Daihatsu márkájú autóval mutatkozott a töltőállomáson. A meggyilkolt cukrászda tu­lajdonos előző felesége a neki bemutatott — Magda Marinko­­tól lefoglalt — ékszerek közül a nyomozóhatóság előtt 10-ről, a bíróságon pedig további három­ról állította, hogy Z. Nagyék tu­lajdonában voltak, de nem tudta azokat minden kétséget kizáró­an azonosítani. Tudomása sze­rint egyébként volt férjét és csa­ládját 1992 nyarán meglopták és az említett ékszerek egy része már akkor­ eltűnt. Megjegyezte: csak a véletlenen múlt, hogy Z. Nagy Bálinttal közös gyerme­kük a bűncselekmény idején nem tartózkodott édesapjánál a gyilkosság helyszínén. Z. Nagy Bálintné korábbi fér­je az általa felismerni vélt arany karkötőről nem tudta teljes bizo­nyossággal kijelenteni, hogy az néhai feleségéé volt. Néhai Z. Nagy Bálintné masz­­szírozónője kifejtette: az áldo­zat korábban említette neki, hogy valaki nagyobb összeget követelt tőle telefonon a bűncse­lekményt megelőző hónapban. Z. Nagyné ezt bejelentette a rendőrségen, de állítólag ott nem vették komolyan az ügyet. A vallomás szerint a gyilkosság előtt két nappal a tanú éppen Z. Nagyéknál végezte munkáját, a­­mikor szólt a telefon. Z. Nagy Bálintné felvette, majd hamaro­san elsápadt és mivel ekkor már eltartotta magától a kagylót, a masszírozónő is hallotta, hogy egy férfi hang többször elismét­­li: világos? világos? A tanú sze­rint Z. Nagyné nagyon nyugta­lan és ideges lett, de az érdeklő­désre csak annyit válaszolt, hogy nincsen semmi baj. Egy újabb tanú, K. B. határo­zottan felismerte Magda Marin­kéban azoknak a férfiaknak az egyikét, akik a szegedi ember­ölés előtti héten nála jártak és egy üzleti partnerével szemben fennálló tartozásának kiegyenlí­tésére szólították fel. Elmondta, hogy Z. Nagyék meggyilkolását követően egy ismeretlen tele­fonon megfenyegette, hogy ő lesz a következő áldozat. Hétfőn a szegedi bűncselek­ményre vonatkozó újabb tanú­­kihallgatások szerepelnek a tár­gyalás napirendjén. Az Alkotmánybíróság a Bokros-csomagról Az Alkotmánybíróság pénte­ken nyilvános teljes ülésen ki­hirdetett határozatában több ponton az alaptörvénnyel ellen­tétesnek minősítette a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényt, az úgynevezett Bokros-csoma­got. Azokat az indítványokat vi­szont, amelyek a törvény teljes egészében való megsemmisíté­sét kérték, a testület elutasította. Az Alkotmánybíróság az idő rövidsége miatt ez alkalommal csak azokról az indítványokról döntött, amelyek a törvény ren­delkezései közül azokat kifogá­solták, amelyek széles rétegeket érintenek, jelentős változások­kal járnak és azonnal hatályba lépnek. Az indítványok részle­tes tartalmi alkotmányossági felülvizsgálatát a testület ősszel folytatja. Az Alkotmánybíróság meg­állapította: a jogbiztonság a szerzett jogok védelme érdeké­ben megköveteli, hogy az anya­sági és gyerektámogatási rend­szer keretei között a viszonylag rövid és meghatározott idejű tá­mogatásokat (gyes, gyed, gyet, várandósági pótlék, terhességi segély) a már megszületett és 1995. június 15-től számított há­romszáz napon belül megszüle­tendő gyermekek esetében a ha­tályosnál nem kedvezőtlenebb feltételekkel és időtartamra biz­tosítsák. A családi pótlék esetében pe­dig a jogalkotónak elegendő fel­készülési időt kell adnia a válto­zásokhoz való alkalmazkodás­hoz azoknak is, akik elvesztik jogosultságukat erre a járandó­ságra. Mindezekre tekintettel az Al­kotmánybíróság a gazdasági stabilizációt szolgáló, egyes tör­vénymódosításokról szóló tör­vény és a végrehajtására hozott rendeletek 1995. július 1-jei ha­tályba lépését kimondó rendel­kezéseit e tekintetben alkot­mányellenesnek­ minősítette és megsemmisítette, azaz a gyed eltörlése, a gyes új rendszere, valamint a családi pótlék új rendszere egyelőre nem lép ha­tályba. Az indokolás szerint nincs al­kotmányos akadálya annak, hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rászorult­ság szerint járó juttatásokká ala­kítsák át, feltéve, hogy megfele­lő átmeneti időt biztosítanak. Az Alkotmánybíróság döntése arra is rámutat, hogy az államnak a társadalom jelentős részét érintő szociális ellátási rendszer átala­kításakor az ország pénzügyi, gazdasági helyzetére vonatkozó szempontok mellett figyelembe kell vennie az alkotmánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró rendelkezéseit is. A stabilizációs törvénycso­mag bevezetése azáltal, hogy a lényeges változásokat tartalma­zó szabályait 1995. július 1-jé­­vel léptette hatályba, e követel­ménynek nem felel meg, s ezért alkotmányellenes. Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július 1 -jei hatályba léptetése is, amely szerint a munkavállaló betegsé­ge esetén csak a keresőképtelen­ség huszadik napját követően jo­gosult táppénzre. Az addig terje­dő időre a munkáltató által fize­tett betegszabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmi­lyen díjazást nem kap. Az alkot­mányellenes rendelkezést az Al­kotmánybíróság megsemmisí­tette, s az nem lép hatályba. A határozat megállapítja, hogy a társadalombiztosítás megnehezüléséből adódó terhek részbeni — arányos és alkotmá­nyos indokok melletti — áthárí­tása a biztosítottakra, illetőleg a munkáltatókra, önmagában nem alkotmányellenes. Az ilyen át­rendezéseknél azonban alkot­mányos követelmény, hogy a kockázatáthárítás terheit az érin­tettek időben megismerjék, a jö­vőbeni kockázatokkal számol­hassanak, fedezésükről gondos­kodhassanak. A kifogásolt ren­delkezés következtében viszont a munkáltatók — és részben a munkavállalók — a megemelt kockázatot egyik napról a má­sikra anélkül kénytelenek visel­ni, hogy erre megfelelő tartalék­olással felkészülhettek volna. Ezért a húsz napra emelt beteg­­biztosítási kockázatáthárítás a­­zonnali hatályba léptetése az al­kotmány sérelmét jelenti. Alkotmányellenesnek minő­sítette és ezért megsemmisítette az Alkotmánybírósá­g azt a ren­delkezést­ is, amely negyven­­négyszázalékos társadalombiz­tosítási járulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások díjának kifi­zetése után. A határozat rámutat arra, hogy a járulék befizetése nem­ alapoz meg semmiféle tár­sadalombiztosítási ellátást. Az ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség a megbízó va­gyoni jogát aránytalanul korlá­tozza, ezért alkotmányellenes. Hátrányos megkülönböztetés­nek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő tevékenységet vég­ző vál­lalkozókat terhelő baleseti járulékot több mint háromszo­rosára, a más vállalkozók társa­dalombiztosítási járulékával a­­zonos mérvűre emelte, mert a kiegészítő tevékenységet vég­zők változatlanul csupán az ellá­­tások szűkebb körére lennének jogosultak. Alkotmányellenesnek minő­sítette és megsemmisítette a tes­tület azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31-ig alkal­mazható személyi szám haszná­latát 1999. december 31 -ig meg­hosszabbítja. Az Alkotmánybí­róság 1991-ben kimondta, hogy a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személy­azonosító jel ellentétes az infor­mációs önrendelkezési joggal, ezért alkotmányellenes. A ha­tározat hangsúlyozza, hogy a személyi szám használatának további négy évvel való meg­hosszabbítására nem elegendő alkotmányos indok a gazdasági egyensúlyi helyzet javítása. Al­kotmányellenes az is, hogy a törvénycsomag rendelkezése a személyi szám használatát a tör­vényben eddig szereplő körön túlra is kiterjeszti, s lehetővé te­szi, hogy a jogosult szervek azt a nyilvántartási szervekkel való kapcsolattartásra és az egymás­sal való kapcsolattartásra is használhassák. Az Alkotmánybíróság eluta­sította azokat az indítványokat, amelyek a törvény szerkesztésé­nek és előkészítésének fogyaté­kosságai miatt a törvénycsomag egészének megsemmisítését kérték. A határozat rámutat: az a jogtechnikai megoldás, hogy a stabilizációs törvény törvény­módosítások laza halmazából áll, bár nem kívánatos, de nem ellentétes az alkotmánnyal.

Next