Fejér Megyei Hírlap, 1995. augusztus (51. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-01 / 178. szám
1995. augusztus 1., KEDD Kárpótlási földárverések Mindössze öt kárpótlási földárverést tartottak az elmúlt héten az országban — derül ki az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal hétfőn MTI-hez eljuttatott összesítéséből. Az öt árverésből egyet rendeztek az első kárpótlási földalapból még megmaradt földekre, a másik négyen pedig már a második kárpótlási földalapból kijelölt területeket értékesítették. A négy árverésen 798 aranykorona értékű földhöz jutott 32 kárpótolt. Mindannyian a minimális 500 forint/aranykoronás áron szerezték meg új birtokukat. A második kárpótlási földalapra szervezett licitek Nógrád és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében voltak. A múlt hét eredményeit is számításba véve a második kárpótlási földalapból már több mint 59 ezer aranykoronányit szereztek meg a kárpótoltak, 79 árverésen. Az eddigi licitek során a legmagasabb licitár 250 100 forint/aranykorona volt, ami ugyan kevésnek nem nevezhető, de azért elmarad az első kárpótlási földalap maximális licitárától, ami elérte a 2 millió forint/aranykoronás összeget. Rozstermelők demonstrációja Lakos László reagálása a Fischler-tanulmányra A rozstermelők vasárnapi tüntetésén megfogalmazott 18 pontos petíciót még nem kapta meg, így az abban megfogalmazottakat az MTI érdeklődésére egyelőre nem tudta kommentálni Lakos László földművelési miniszter. Mint mondta: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az idén több mint 30 százalékkal emelték a rozs termőterületét, pedig még a tavalyi termés értékesítése sem rendeződött teljesen. A miniszter szerint a termelők természetesen számíthatnak egy átlagos támogatási szintre, de arról nincs szó, hogy a rozstermelést kiemelt ágazatként kezeljék. Vélhetően megoldást jelenthet, hogy a kedvező búzaexport miatt kevesebb gabonát használnak fel takarmányozási célra, s többet kevernek a tápokba árpából, rozsból. Ily módon — ha nem is azonnal — a rozs iránti kereslet növekedése várható. Úgy tűnik sikerült az EU-főbiztost arról meggyőzni, hogy az Unió és Magyarország között sokkal nagyobbak az együttműködés lehetőségei, mint amekkora konkurenciát jelentenek egymás számára a mezőgazdasági kereskedelemben — ezt már az Európai Unió agrárbiztosának, Franz Fischlernek a Népszabadságban megjelent tanulmányára reagálva fejtette ki a miniszter. (A cikk a keleti országok mezőgazdaságának helyzetét taglalva arra a megállapításra jut, hogy a közösség termelőinek nem kell félniük a keleti országok mezőgazdaságától.) Lakos László szerint Magyarországnak érdeke, hogy helyzetét reálisan értékeljék, és csatlakozását bizonyos agrárérdekek szempontjából ne dramatizálják. A magyar élelmiszeripari kivitel az Unió élelmiszerimportjának egy százalékát képviseli, így aligha jelent veszélyt a közösség piacának. Növekedett a fontosabb növények vetésterülete A termelők előnyben részesítik a zöldségek termesztését Az ország 4716 ezer hektáros szántóterületéből ez év május 31-én 4525 ezer hektár volt bevetve. A vetetlen terület aránya az 1993. évi 8,7 százalékról 1995. tavaszára 4,1 százalékra csökkent a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. A gabonafélék vetésterülete — a búza kivételével — többéves emelkedés után ismét viszszaesett. Búzát 1107 ezer hektáron vetettek, 46 ezer hektárral nagyobb területen, mint egy évvel korábban. Az árpa vetésterülete 425 ezer hektárról 398 ezer hektárra csökkent. Rozsot 78 ezer hektáron vetettek, 12 ezer hektárral kevesebbet mint tavaly. A zab vetésterülete 54 ezer hektár, kismértékben ez is csökkent. A kukorica vetésterületének elmúlt négy évre jellemző emelkedése után megtorpanás tapasztalható. Az idén 1098 ezer hektáron vetettek kukoricát, 13 százalékkal kevesebbet mint tavaly. A cukorrépa vetésterülete 18 százalékkal nőtt — 125 ezer hektárra —, ami a privatizált cukorgyárak növekvő igényeinek köszönhető. A napraforgó vetésterülete 501 ezer hektár, majdnem 20 százalékkal több mint tavaly. Burgonyát 59 ezer hektáron, a tavalyival közel azonos területen vetettek az idén. A termelők és különösen a magántermelők egyre inkább előnyben részesítik a zöldségfélék termesztését. Az idén már 119 ezer hektáron, a tavalyihoz képest 17 százalékkal nagyobb területen termelnek zöldségféléket, s a terület négyötöde az egyéni gazdaságokban van. Ezen belül a magángazdaságokban termesztett paradicsom és zöldpaprika vetésterületi részesedése 93-95 százalékos. Folytatódik a határblokád Mintegy ötven autó torlaszolta el az átkelőt Folytatódik az ukrán autósblokád, de az már csak a lónyai határátkelőt érinti. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője hétfőn délelőtt az MTI-nek elmondta, hogy reggel 8.30 órakor ukrán oldalon mintegy 50 autó torlaszolta el a lónyai határátkelőhöz vezető utat. Ezért a helyi forgalom számára a barabási és a beregsurányi határállomás igénybevételét ajánlja a határőrség. Lónyánál az elmúlt héten szerdán kezdődött a határblokád és azóta lényegében átjárhatatlan az átkelő. Az ukrán autósok továbbra is azért zárják el az utat, hogy ily módon tiltakozzanak a magyar vámszigorítások miatt. A pénzügyőrök ugyanis szigorúan ellenőrzik az ukrán autósok által Magyarországra hozott üzemanyag mennyiségét, mert a térségben igen élénk a benzincsempészet. KRÓNIKA Tonnányi por a levegőben (Folytatás az 1. oldalról) A környék szennyezésmentesítése mind a mai napig nem történt meg, miként Óbarokon sem lett meg az a kft., amelyik veszélyes hulladékot helyezett el a környéken, súlyos szennyezést okozva ezáltal. A „tettesek kézrekerítését” — bár az esetek többségében bírósági feljelentésre is sor kerül — ellehetetleníti, hogy bizonyos nagyvállalatok kft.-ékre bomlottak, s a vagyonfelosztással egyáltalán nincs arányban a korábbi környezeti károkozásért viselendő felelősség. Puskás úr egyik eklantáns példaként említi az egykori Videotont, illetve a peremartoni Vegyipari Vállalatot, mely mintegy 70 esztendőn át szenynyezte különböző veszélyes hulladékokkal a környéket, felszámolása során egy szakértői vizsgálat megállapította, hogy a gyár mintegy 1 milliárdos vagyonából legkevesebb 700 millió forint kellene a környezet rehabilitációjára, s akkor még hol vannak a különböző más követelések, melyek sajnos ma még megelőzik a környezetvédelmieket. Szerencsére a megyében nincsenek újabbak, már, ami a veszélyes hulladékokat illeti, ám legalább ennyire veszélyesek a levegőben található szennyező anyagok, melyek nem is mindig a kibocsátás színhelyén okoznak károsodást. így van ez például Móron, ahol külső cégek szennyeznek. Dunaújvárosban a Dunaferr acélműve a legfőbb szennyező. 1994-ben, több, mint 14 ezer tonna szilárd, nem toxikus anyagot bocsátott a levegőbe 24 millió forintos bírság mellett. Az új porleválasztó ezt ez évtől 85 százalékkal mérsékli. pintér A háztartásokban is egyre több a felhasználhatatlan és hasznosításra már alkalmatlan, veszélyes hulladéknak számító anyag í-fév. Békekötés a gazdakörök háza táján Jut a sikerhez? Felvételi kérelem az Országos Szövetkezeti Tanácsba Fejér megyében csaknem háromezren léptek be a mezőgazdasági szövetkezetek, volt állami gazdasági dolgozók, agrárvállalkozók köréből a Magoszba, pontosabban: a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségébe. A mezőgazdaság privatizációja azt a lehetőséget kínálta a gazdáknak, hogy ne legyenek kiszolgáltatottjai az átalakításnak, hogy a termeléshez, az értékesítéshez megkapják azokat a lehetőségeket, amit a jog garantál számukra, méghozzá minden más termelői szervezettel azonos megítélés alapján. Fejérben Lajoskomárom, Tác, Csősz és számos más település szövetkezeti tagjai, új mezőgazdasági vállalkozói, termelői szakcsoportjai azzal indultak el az újjáélesztett gazdaköri mozgalomhoz, hogy valóban nem maradnak egyedül, lesz egy biztos támasz az érdekképviselet terén is, valamint a legfontosabb teendőkben való segítéssel együtt a szakmai információk gyorsításával, ugyanígy a továbbképzésben is. Az elmúlt négy-öt esztendő azonban mintha azokat igazolná, akik a gazdaköri szerveződést a múlt sikertelen gyakorlatának minősítették. Annak ellenére, hogy a kezdetekkor a több tízezer magyarországi gazdaköri tag az új körülményeknek megfelelő munkálkodásra gondolt. Székesfehérváron, ahol az átalakítás során a volt kertészeti egyesület tagságának zöme, összesen mintegy hatszázan két gazdakörbe tömörülve vállalta például a közös gyümölcsértékesítés bonyolítását. Horváth Miklós, volt szakcsoporti elnök, az Iszkai úti gazdakör helyettes elnöke előkészítette a terület villamosítását, s most kezdeményezik a víz bevezetését is. A közös növényvédelem után — tekintve, hogy magántulajdonba kerültek a volt „hobbikertek” — az egyéni permetezési gyakorlatot is előkészítették. Legelőbb azzal, hogy a hirdetőtábláikon rendszeresen közlik a növényvédelemben használatos szereket, és a kártevők rajzásának idejét. De azzal is kikényszerítik a nélkülözhetetlen védekezési módokat, hogy előre közölték: csak egészséges, minden fertőzéstől mentes gyümölcsöt vásárolnak fel. Például a moniliával mostanában elég gyakran fertőzött termést nem vették át. A néhány jó példa (gabonaértékesítés megszervezése, termeltetési programok kialakítása, stb.) ellenére azonban Fejérben is az a jellemző, hogy a gazdaköri mozgalom mintha „kifáradt” volna. Az Országos Szövetkezeti Tanács is mind határozottabban nyújtja a kezét a gazdaköröknek, aminek első jól érzékelhető jele volt a közelmúltban lezajlott Agrárkoordinációs Fórumra való meghívás. A MOSZ Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége nemrégiben javasolta a gazdaköri szervezet felvételét is az európai mezőgazdasági szervezetbe. Kozma Huba, a magyar gazdaköri szövetség elnöke úgy gondolja, hogy a gazdálkodás szempontjából, az érdekvédelem dolgában a MOSZ-szal való együttműködés, együvétartozás jelenthet előrelépést, mivel a szövetkezetet, mint szocialista formációt el kell felejteni. Horváth Miklós szerint is a teljes sikerhez ez az út vezethet. (pdf) RÖVIDD M3-as tömegbaleset: emberi kéz okozta a tarlótüzet Az egri tűzoltóság szakértői szerint nem a véletlen, hanem emberi kéz okozta azt a tarlótüzet, amelynek füstje tejszerű ködbe borította az M3-as főútvonalat szombat délelőtt Füzesabony és Kerecsend között. Emiatt történt a baleset, amelyben 19 gépjármű szaladt össze, s életét vesztette B. Anita 10 éves szerepi kislány. Minderről Póka Sándor őrnagy, a Füzesabonyi Rendőrkapitányság munkatársa tájékoztatott. Megállapították, hogy a tűz az úttól, hozzávetőleg egy kilométer távolságban húzódó domboldalról terjedt a búzatáblára, onnan az út melletti árokba. Ott meggyulladt a zöldnövényzet, ami, mintegy 800 méteres hosszúságban sűrű tejszerű füsttel borította be az útpályát. Szemtanúk a tűz elharapózását megelőzően több személyt láttak a domboldalon, ám ezidáig nem akadtak a gyújtogatók nyomára. A rendőrtiszt közölte: vizsgálják azt is, hogy annak a gépkocsinak a vezetője, amelyben a kislány halálos sérüléseket szenvedett, illetve a kocsiba hátulról belerohanó busz sofőrje menynyiben felelős a gyermek haláláért. A Budapest felé tartó kocsisorban 21 jármű haladt, ám kettő sérülés nélkül úszta meg a karambolt. Az anyagi kár 2 millió forint. Az egri kórházba beszállított 11 sérült közül öten az ambuláns ellátást követően elhagyhatták a gyógyintézetet, a benntartott betegek állapota pedig kielégítő. Pilisi erdőtűz: szándékosság? Összesítették a múlt pénteki Pilisszentiván közelében pusztító erdőtűz nyomán keletkező károkat. Dobó István, a Pilisi Parkerdő Rt. igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta: az eddigi felmérések szerint összesen 11,4 hektárnyi értékes erdő vált a lángok martalékává, a megsemmisült fák 70 százaléka feketefenyő, a többi pedig tölgy és cser, közöttük 90 éves óriások is voltak. A védett természeti területen veszélybe került a világon egyedül itt tenyésző növényritkaság, a pilisi len is. A kár az eddigi felmérések szerint hozzávetőleg 30 millió forint. Ennél nagyságrenddel nagyobb tűzkár keletkezhetett volna, ha a gyorsan kivonuló tűzoltókat nem segíti a légből a helikopteres szolgálat, amely MI-2-es géppel vízbombákkal vette célba a tűzgócokat. A szolgálatot a Pilisi Parkerdő Rt. riasztotta, mert a tűzoltók a speciális terepviszonyok között nehezen boldogultak autóikkal, s a szűkös anyagi helyzetük miatt a költséges légiriasztást nem tartották indokoltnak. A légitűzoltó szolgálat 800 literes tartályból öntötte a vizet a tűzre, egy közeli horgásztóból merítve fordulónként az utánpótlást. Az eddigi vizsgálat szerint a tűz keletkezését nagy valószínűséggel szándékosság okozta, a 8-10 tűzgócot valaki feltehetően gyorsan egymás után lobbantotta lángra.