Fejér Megyei Hírlap, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-01 / 52. szám

1996. március 1., PÉNTEK Szociális otthoni ellátás: hosszú várakozás, ágyra A „sürgős” gyorsabb, de rövidebb időre szól... Betegség, magárahagyatott­­ság, a családi gondoskodás hiá­nya, az idős kor mind ok arra, hogy valaki kényszerből vagy önként kívánkozzon szociális otthonba. Fejér megyében hu­szonnyolc intézményben jelen­leg 2135 embert gondoznak, az igény azonban jóval meghaladja a lehetőségeket. Székesfehérváron és Dunaúj­városon kívül — ahol hat, illeve négy otthon működik — a me­gye további tizenhat településén van szociális otthon. (Nem mind szolgál természetesen az idősek ellátására, hiszen ebbe a körbe beletartoznak a különböző fo­gyatékosok gondozására fenn­tartott intézmények is.) A fehérvári Egyesített Szoci­ális Intézmény szociális otthon­ban évente hetven-nyolcvan új lakót tudnak elhelyezni, a váró­listán jelenleg is nyolcvan gon­dozásra szoruló ember van. So­kan már évek óta várják, hogy intézetbe kerülhessenek, azon­ban az egyszerűen csak idős koruknál fogva ellátást igénylő­ket gyakran megelőzik a „sür­gős” beutalóval érkezők, bete­gek, a kórházi ápolásból kikerü­lő, rendszerint teljesen magate­­hetlen, állandó ápolásra, felügyeletre szorulók. A „sür­gős” beutaló — éppen a beutalt egészségi állapota miatt — álta­lában néhány hónapra szól, a ha­lálozás ebben a körben a legna­gyobb arányú. Az idősek gon­dozásában, ellátásában — mint az élet oly sok egyéb területén is — hátrányban van a városi em­ber. Sem a körülményei, sem az elfoglaltsága nem teszi lehető­vé, hogy akár legközelebbi hoz­zátartozóját is hosszú időn át ké­pes legyen napi huszonnégy órában ápolni, gondozni. A házi gondozás komoly segítséget nyújt gondozottnak és gondozó­jának egyaránt, nem véletlen, hogy a szociális segítség e for­mája iránt folyamatosan növek­szik a kereslet. Elsősorban az ét­keztetés és a ház körüli ellátás megszervezése „megnyújthat­ja” azt az időt, amíg a gondozott saját otthonában viszonylag önállóan élhet. A kisebb településeken, s ahol több generáció él együtt, jóval kevésbé kiszolgáltatott egy idős ember, mint a nagyvá­rosban, a szociális otthoni ellá­tás iránti igény is később jelent­kezik. Az idősek klubja, ahol van, rendszeres napközbeni el­foglaltságot kínál, ugyanakkor ellátást, étkezést is nyújt, s ezek a „napközik” megóvják az öre­geket a kínzó magánytól. Az idősek klubjaiban a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Fejér Megyei Igazgatóságának adatai szerint évek óta növekszik a lét­szám, jelenleg harminchat „klubban” csaknem ezren része­sülnek ellátásban. A nagypolitikát is célba veszi a szervezett bűnözés Koordinált fellépés a feketegazdasággal szemben A büntetőjog gazdasági bűn­cselekményekre vonatkozó fe­jezete a rendszerváltozás óta harminchétszer változott, az öt­ven tényállás-kategória öt kivé­telével vagy új, vagy módosí­tott, ami méginkább szükséges­sé teszi, hogy a feketemunka el­leni küzdelemben az érintett hatóságok, hivatalok egy nyel­ven beszéljenek, s munkájukat rendszeresen egyeztessék. Ezt hangoztatta csütörtökön Szege­den a feketegazdaság elleni küz­delem kormánybiztosa, Bencze József. A Miniszterelnöki Hiva­tal helyettes államtitkára azon az értekezleten vett részt, ame­lyen Csongrád megye bűnüldö­ző szervei, a feketemunka elleni harcban érintett hatóságok kép­viselői az ősz óta immáron ha­gyományos egyeztetést, köl­csönös tájékoztatást folytatták. A kormánybiztos néhány adattal is szolgált az értekezletet követő sajtótájékoztatón a feke­tegazdaság költségvetést kar­csúsító hatásáról. A jövedéki termékek ellenőrzésénél példá­ul tavaly csaknem 4 milliárd fo­rint jövedéki bírságot szabtak ki, az elkobzott vámáru értéke pedig megközelítette a 3 milliár­­dot. A kutatók szerint 1994 vé­gére a feketegazdaság GDP-hez viszonyított aránya 30 százalék volt; tavaly a kormány számos intézkedésével némileg sikerült megtörni a feketegazdaság nö­vekedését, de megállítani nem — mondta. Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy több gazdasági jog­sértő igyekezett politikai kap­csolatai mögé bújni, ami lassí­totta bizonyos gazdasági bűn­­cselekmények felderítését; tény — tette hozzá —, hogy az ilyen jellegű összefüggéseket eddig jogilag még nem sikerült bizo­nyítani. Álomból valóság: Polo Classic Itt az új Polo Classic. 455 literes csomagtere, gazdag alapfel­szereltsége, kiemelkedő biztonság és elérhető ára teszi ideálissá a családok és vállalkozások számára. Részletre is kapható és lízingelhető. Ráadásul ha március 31-ig vagy a raktárkészlet erejéig Ön Polo Classic-ot vásárol számos további meglepetés fogja érni. Álomból valóság: Polo Classic, 1 990 OOO Ft-tól, az új családi Volkswagen. Látogasson el márkakereskedésünkbel Berta-Vadász Kft. Székesfehérvár, Palotaváros, Garázssor Tel.: 325-221, 327-208 Volkswagen. Biztos lehet benne. KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 A fehérvári „Nagy-csomag” (Folytatás az 1. oldalról) Az oktatási intézményekről szóló elemzés megállapítja, hogy van olyan 27 tantermes is­kola, ahol 20 tanulócsoport mű­ködik és az egyes csoportok lét­száma messze elmarad a tör­vényben meghatározott évfo­lyamonkénti átlagtól. Az óvodákkal együtt összesen 63 intézményben több mint 26 ezer 3­18 éves gyermek és fiatal ok­tatásáról, neveléséről gondos­kodik a város, és miközben a de­mográfiai adatok csökkenő szá­mot mutatnak, az utóbbi évek mindegyikében nőtt a közalkal­mazotti létszám. Az intézkedési terv a közép­iskolák esetében március 14-i határidővel írja elő többek kö­zött, hogy: felül kell vizsgálni az úgynevezett szórványoktatói ál­láshelyek szükségességét, a nyári szakmai gyakorlatok ide­jének csökkentési lehetőségét, elemezni kell a Kodály Zoltán 12 évfolyamos Ének-Zenei Mű­vészeti Iskola 9-12. évfolyamá­nak hatékonyságát, valamint a Hermann László Zeneiskola konzervatóriumi oktatásának költségkihatását. Az általános iskolák körében valamennyi tagozat, illetve pe­dagógiai program működését felül kell vizsgálni, azt is figye­lembe véve, hogy mely képzé­sek folytathatók önköltséges (tandíjas) formában. Górcső alá kell venni a napközis és tanuló­­szobai létszámokat, a szakisko­lai osztályok szükségességét, az alapóratervi és csoportbontás­ból származó órák arányát. Az összevonás, illetve megszünte­tés szempontjából elemezni kell az iskolai férőhelyek kihasz­náltságát is. Mindezt ugyancsak március 14-ig írja elő a tervezet. A város 27 óvodájában ösz­­szességében 85 százalékos át­lagkihasználtságot állapít meg az elemzés. A javaslatok között szó van az Ikarus Rt.-től átvett óvodába járó gyerekek átcso­portosításáról, a Palotai úti tag­óvoda további működtetésének elemzéséről, a Pozsonyi I-II, valamint a Százszorszép és Gyöngy óvodák közös vezeté­sének lehetőségéről. Minden in­tézményben elemzik majd az óvodatitkári munkakörök tartal­mát, a kihasználtságot, s arról is szó van, hogy a kisebb óvodák­nál fel kell mérni a magánvállal­kozásba adás lehetőségét. A közművelődési intézmé­nyek körében szó van a városi könyvtárhálózat felülvizsgála­táról, esetleges megszünteté­sekről, a Felsővárosi Művelődé­si Ház más célú hasznosításáról, a bevételek legalább 25 százalé­kos növeléséről a művelődési házak és a színház esetében, s szerepel a javaslatok sorában a városi televízió koncesszióba adása is. A bölcsődék kihasználtságát a foglalkoztatottak számának csökkentése céljából kell ele­mezni március 14-éig, s egy hó­nappal későbbi határidővel a Humán Szolgáltató Intézet „át­világítása” is szerepel a javasla­tok között. Szó van a két család­­segítő központ összevonásáról is. Az évente 50 milliós támoga­tásban részesülő Fürdőigazga­tóság esetében áprilisban dönt a közgyűlés a kedvezményezet­tek körének (sportolók, iskolák, mozgáskorlátozottak) esetleges szűkítéséről. Külső szakértők bevonásával átfogóan vizsgál­ják majd a Városgondnokság, a Széphő Rt., a Székom Kft. tevé­kenységét. Az intézmények energiaellátása az idei áreme­léssel nem számolva összesen 200 milliós költséget jelent, ezért a városüzemeltetési igaz­gatóság bevonásával tételesen elemzik majd az energiafelhasz­nálást, s decemberi határidővel meghozza a közgyűlés a takaré­kossági intézkedéseket. (Zsigó) Június 30-ig megvizsgálják a Felsővárosi Művelődési Ház más célú hasznosításának lehetőségét Magyarország Tajvanja? Némi ellentmondást érezhet az olvasó, amikor a fehérvári intenzív iparfejlődésről, a „multik” idetelepüléséről, százmilliós, milliárdos beruházásokról és a fenyegető városi csődhelyzetről egyidőben olvas írásokat. Joggal hihetnénk, hogy ahol párját ritkító az ipari fejlődés, ahol szinte hetenként nyitnak nemzetközi pénzintézetek bankfióko­kat, ahol a piacgazdaság feltételeihez igazodva alakulnak át és erő­södnek meg a hasonló tevékenységet űzve másutt felszámolás, csőd előtt álló cégek, ahol új és újabb vegyesvállalatok jönnek létre, ott egyre több az adófizető vállalkozások száma. Ami egyúttal a város bevételeinek növekedésével jár, érthetelen tehát, miért is került az ön­­kormányzat csődközeli helyzetbe, miért is szükséges egy jelentős fáj­dalmakkal járó „csomaggal” foglalkoznia a képviselőknek. Érthetőbbé válik a helyzet, ha tudjuk: a befektetők évekre szóló, jelentős adókedvezményeket kaptak az elmúlt években, az így ide­csalogatott cégek helyi adójából egyelőre nincs bevétele a városnak. Szó volt erről a televízió tegnapi Welcome to Hungary című, Fehér­várról szóló műsorában is, amelyben a Philips, az Albatech, a Cerbo­­na, a Bakony Füszért és az Europlay vezetőit szólaltatták meg, s amelyben dr. Nagy István arról beszélt, hogy Magyarország Tajvanja lehet Fehérvár, ehhez azonban az önkormányzatnak a saját háza táján kell rendet csinálnia. A város tehát mintha elszámította volna magát, és a sikertörténet csak jelentős áldozatokkal folytatódhat. Péntektől PAL- rendszerben A Magyar Televízió 1-es programjának sugárzása pén­tektől az MTV 2-vel azonos mó­don, PAL-rendszerben történik. A SECAM-rendszerről a PAL- ra való átállást a televízió nézők többsége nem fogja érzékelni, hiszen a legtöbb készülék auto­matikusan vált át SECAM- módból PAL-módba. A tökéle­tes hangvételhez ezután is csak a két hangnormás készülékek al­kalmasak. A műszaki váltás 15 millió forintba került. Hárommilliárdba kerül a felfagyott utak javítása Pótlólagos pénzjuttatásért a kormányhoz fordul a Közleke­dési, Vízügyi és Hírközlési Mi­nisztérium: a hosszú és a szoká­sosnál keményebb tél ugyanis oly mértékben károsította a kö­zutakat, hogy a várható többlet­­költségekre az útalapon belüli átcsoportosítás sem nyújt ele­gendő fedezetet. Mindezt Ko­vács Kálmán, a közlekedési tár­ca politikai államtitkára csütör­tökön sajtótájékoztatón mondta Salgótarjánban. Mint előtárta, a nálunk rendkívülinek mondható idei tél miatt a tervezett egymil­­liárd forint háromszorosát viszi el a felkátyúsodott utak javítása, s kérdés, mi károkat hoz még az olvadás. Az utak téli karbantar­tása is többe került az idén a vártnál: az előirányzott másfél milliárd forint helyett hozzáve­tőleg kétmilliárd forintba. A tár­ca politikai államtitkára úgy vél­te, hogy ezek vitathatatlanul rendkívüli, előre nem látható ki­adásoknak számítanak. RÖVIDEN Vál község szimbólumai A közelmúltban alkotott rendeletet Vál nagyközség önkormányzatának képvi­­selő-testülete a falu új szim­bólumairól, a községi zász­ló- és címerhasználatáról, amelyeket a település törté­netét és a heraldikát tanul­mányozva, készíttetnek majd el, valamint kiadásra vár a valamikori járási szék­hely monográfiája is. A könyv megjelentetése, illet­ve a zászló- és címeravatás egy későbbi időben lesz ese­dékes. S ugyancsak rendele­tet alkotott a testület a közsé­gi díszpolgári címről, s oda­ítéléséről, amelyet — első alkalommal — a március 15-i ünnepségen adnak át. Környezetvédelem: termékdíj-irányelvek A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium két héten belül meg­kezdi a Központi Környe­zetvédelmi Alap tervezett bevételeinek legnagyobb hányadát kitevő termékdí­jak irányelveinek közzététe­lét a sajtóban—jelentette be csütörtökön a gazdasági erő­forrásokról tartott Baranya megyei gazdasági fórumon a tárca helyettes államtitká­ra. Kovács Árpád elmondta: az üzemanyagokra már be­vezetett, literenként két fo­rintos termékdíj mellett a gumiabroncsok, a hűtőgé­pek, a csomagoló eszközök és az akkumulátorok ter­mékdíjaiból folyik majd be az alap környezetvédelmi fejlesztésekre fordítható 12,8 milliárd forintos össze­gének zöme. A vizek védel­mére 36 százalékot — a Ba­latonra húszat —, a levegő tisztaságának megóvására 19, a hulladékok ártalmatla­nítására 18, a természetvé­delemre 11 százalékot fordí­tanak majd. Zárt ajtók mögött az olajgate-ről Zárt ajtók mögött tárgyalt csütörtök reggeltől késő dél­utánig a magyar-orosz olaj­­szállítások és az orosz ál­lamadósság hasznosításával kapcsolatos összeférhe­tetlenségeket, valamint a po­­litikai döntéshozók és a gaz­dasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság. Az ülést követően Demeter Ervin (MDF), a bizottság elnöke annyit mondott az érdeklődő újságíróknak: beigazolódni látszik az ellenzék feltevése, miszerint fennállt az össze­férhetetlenség az orosz adósság leépítését célzó szerződéskötési lehetősé­gek odaítélésénél. Hozzátet­te: a bizottság még legalább egy alkalommal ülésezik, hogy tisztán lásson az olaj­­gate néven elhíresült ügy­ben. A jegyzőkönyvet előre­láthatólag május közepén zárják a parlament elé. Huj­­ber Ottó vállalkozó, az Inter­­traverz Részvénytársaság elnök-vezérigazgatója — aki tagja volt az orosz állam­­adósság rendezésére alakult tárcaközi bizottságnak, s akit csütörtökön hallgatott meg a bizottság — az újság­írók kérdésére elmondta: a tárcaközi bizottság nem osz­togatta a jó üzleteket, hanem ütemezte az adósságot.

Next