Fejér Megyei Hírlap, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-02 / 102. szám
KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1996. május 2., CSÜTÖRTÖK A népbolthálózattól a Koronáig „A jövő pedig középpontban a hatékonyság és a további szakosodás kell legyen...” Negyvenöt esztendős a Korona Kereskedelmi és Vállalkozási Rt. Ebből az alkalomból beszélgettünk Sebestyén Zoltán (57) elnök-vezérigazgatóval, aki a cég elődjénél tanulóként kezdte kereskedelmi pályáját. A vállalat múltja 1948-ra nyúlik vissza, amikor a népbolthálózat kialakult. 1958 december végéig a ruházati iparcikk profil együtt „élt” az élelmiszerkereskedelemmel, s lényegében 1959. január elsejétől vált ketté a két profil, s született meg a Fejér Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. A névből később eltűnt a „kis” szó, s ez már a nagykereskedelmi tevékenység előfutárának számított. 1986-ban vettük fel a „Korona” fantázianevet, 1989-ben spontán privatizáció után lett részvénytársaság a cégből. A teljes privatizáció 1993 november végén fejeződött be, amikor MRP konstrukcióban a dolgozók és a vezetők közösen megvásárolták a céget az ÁVÜ-től. — Miként alakult az üzlethálózat? —A nyolcvanas évek első felében a megye északi bányavidékén lévő üzletekkel együtt hatvanöt hálózati egysége volt a vállalatnak. Ez mára részben a magántulajdonban lévő helyiségek visszaadásával, részben a móriafésznek könyvjóváírással történt átadással, részben a jövedelemérdekeltségű, szerződéses üzletek bérleti jogának átadásával harmincöt egységre csökkent. Ma a legnagyobb üzletek a Belvárosi Üzletház, amelyet tavaly újítottunk fel, a Műszaki Áruház, valamint a Koronabázis. — Melyik évtizedet tartaná a vállalat „fénykorának” ? — Talán az 1981-től 89-ig tartó időszakot. Mind a forgalom, mind a hatékonyság, nyereségtermelő-képesség szempontjából ezek kiemelkedő évek voltak. Ne feledjük, ekkor már jól működött a jövedelemérdekeltségű, szerződéses üzlethálózat, nagyon sok árut közvetlen beszerzéssel tehettünk a polcokra, s nem utolsósorban arányosan több pénzt költöttek az emberek ruházkodásra és tartós fogyasztási cikkekre, mint ma. A jövedelemérdekeltség óriási mozgásteret adott a boltoknak, négy-öt év alatt megháromszorozódott a nyereség. A kereskedelemben az iparcikk és a ruházat reagál a leggyorsabban az életszínvonal változására, jelen esetben a csökkenésre. Hogyan mutatkozik meg ez a forgalomban? — Évek óta csökken az úgynevezett volumenindex, ugyanakkor az értékindex növekszik. A vásárlót megtartani csakis úgy lehet, ha többletszolgáltatást nyújtunk. A verseny kemény, minden percben meg kell dolgozni a talpon maradásért. — Milyennek tervezik a részvénytársaság jövőjét? — A középpontban továbbra is a hatékonyság áll. A hálózat jelenleg nem felel meg a követelményeknek, túlzottan heterogén, ezért feltétlenül szükséges a specializálódás. Ez részben azt jelenti, hogy profitokat kell elhagynunk, egyes üzleteken belül pedig szakosodni kell, kevesebb fajta áruval foglalkozni, de az adott áruféleségből szélesebb, ha lehet, teljes kínálatot kell a vásárlónak nyújtani. A nagykereskedelmi tevékenységi körre — kozmetikai és vegyi árukból — pedig külön hálózatot kívánunk kiépíteni. A fecskeparti raktárbázison még idén májusban megnyitjuk a vegyiélelmiszer diszkont áruházat, az esztendő második felében pedig — s ez szintén nagykereskedelmi tevékenység — ruházati vámraktárat hozunk létre. Tagjai vagyunk egy beszerzési társulásnak, amely élelmiszerrel, vegyi áruval és kozmetikai cikkekkel foglalkozik, ily módon összefogással előnyös beszerzési árakon juthatunk ezekhez a termékekhez, s előnyös árakon is tudjuk vásárlóinknak kínálni. Ma már egyértelmű, hogy nem nagyságban, hanem hatékonyságban kell gondolkodnunk... (Móré) A Forintos Áruház átalakítása után egy esztendővel ezelőtt nyílt meg az elegáns Belvárosi Üzletház (Fotó: Gregority Antal) Családi majálisok megyeszerte (Folytatás az 1. oldalról) S békésen megfértek egymás mellett a Munkáspárt és a szocialista párt, az álláskeresők egyesületének és a szakszervezetek sátrai is. Elöl élt a színpad, szinte folyamatosan kínált látnihallgatni valót, a gyerekeknek szóló bábműsortól kezdve a néptáncon át a country- és rockkoncertekig. S hömpölygött a tömeg. Ki szabadidőruhában, ki (a régi felvonulások emlékét őrzendő?) ünneplőben majálisozott. Jöttek babakocsival, kis és nagy gyerekekkel, autók foglalták el a környékbeli házak közét, álltak parkolóban, füvön, kinek hol jutott hely. Déltájt csak a kisgyerekes családok száma csappant meg egy kissé, délutánra azonban a fehérvári majálisba jégesővel beleszólt az időjárás... Maroshegyi majális Székesfehérváron, a maroshegyiek több évtizedes hagyományukhoz híven idén is az Ikarus-pálya szomszédságában majálisoztak. Reggel kispályás női focimeccsel kezdődött a nap, s mert a meghívásnak csak három csapat tett eleget, a bronzéremnél rosszabb egyiknek sem jutott. A focimeccsel egyidőben már beindultak a körhinták, s pattogott az ólom a céllövöldékben, s szólt az alkalomnak megfelelő zene, melyre főleg az óvodáskorúak ropták jellegzetes táncukat. A felnőttek inkább a söröskocsit látogatták, s idézték az időt, amikor a nagyvállalat még sörjeggyel is gondoskodott dolgozóiról. A pokróc otthon maradt Velencére menet kihaltnak tűnt a táj. Úgy látszott csak a frissen ébredő horgászok kezdték korán a napot, a többiek még élvezték a pihenőt. A kastélyparkban azonban már álltak a sátrak, vidám sportversenyekre neveztek a gyerekek, a kispályán a lányok gyakoroltak, már akik beneveztek a női focibajnokságba. Az erősebb nem képviselői is készülődtek, de a hangorkán a lányok sikerének szólt először. Nagy öröm, ha a bőr a kapuban landol. A nevezéseket folyamatosan várták a szervezők, nem csak a gyerekek versenyeztek ugyanis, a gokartok a felnőttek ügyességére, versenyző kedvére vártak, de nem véletlen, az első jelentkező egy 10 év körüli, apró fiúcska volt! Benépesült a kastélypark, a zenére, a zsivajgásra a szomszédok is átjöttek, pillanatok alatt elfogyott a papírrepülő, szinte minden gyerek ilyennel sétált. Az egyik sátor mellől ínycsiklandó illatok szálltak, rotyogott a gulyás. A szervezőknek már nem sok dolguk akadt, arra ügyeltek, hogy gördülékeny legyen a játék, kész legyen a lepény a versenyhez. A velencei nagycsaládosok is eljöttek, és ahogy a helyi csoport vezetője mondta, csak a pokróc maradt otthon, mert igazi, családi majálist, pokrócos kikapcsolódást terveztek, de a reggeli felhők — úgy látszott — keresztülhúzták számításaikat. Azért nem csüggedtek, a fűre is le lehet ülni, a lényeg, hogy mindenki jól érezze magát, gyerek, felnőtt. A hangulat ezt bizonyította: jól sikerült a velencei évadnyitó majális. Kitüntetések a majálison Kellemes időben kezdődött a besnyői majális — délelőtt kispályás labdarúgó-mérkőzésekkel,— de még délután kettőkor is jó volt az idő az általános iskola vadgesztenyefái alatt, amikor Fónad Józsefné polgármester asszony köszöntötte a résztvevőket.Amikor azonban fél négykor lezúdult a zápor, épp az iskola citerazenekarának műsora alatt. Ecsődi László, a körzet MSZP-s országgyűlési képviselője ünnepi beszédében azt mondta: a mai május elseje már nem a jelszavak ünnepe, hanem a kollektív tavaszköszöntésé, s a megújulásé, mivel egy politikus sem beszélhet másról, mint a megújulásról, azaz hazánk megújulásáról. Mint hangsúlyozta, ma az ország vezetői számára az elszegényedés megállítása a legnagyobb feladat, ugyanakkor a megújulásnak nincs alternatívája. Mintegy háromszázötvenen gyűltek össze az iskolaparkban, ahol most első ízben adták át két személynek a Besnyő Községért nevű, nemrég alapított díjat. Fónad Józsefné jelentette be a besnyői önkormányzati képviselő-testület döntését. A határozat értelmében az oklevelet, emlékplakettet és az ezzel járó pénzjutalmat dr. Keszei József, Besnyő volt körzeti orvosa vehette át, aki huszonhat évig gyógyította a község lakosságát, emellett összefogta a helyi Vöröskereszt-csoport tagjait, szervezte munkájukat és tanácstag is volt. Ugyancsak ebben az elismerésben részesült Gémesi Jánosné, jelenlegi jegyző, az egykor volt tanácsi vb-titkár, aki jelenleg polgármesteri hivatal legrégebbi dolgozójának számít (képünkön). Ezután egy százhalombattai, Jakab Lajosról elnevezett önvédelmi csoport tagjai tartottak bemutatót a népes közönség előtt, miközben a tudósítónak az jutott eszébe, bárcsak így tudná hazánk is megvédeni a gazdasági bajoktól magát, mint a fiatalok önmagukat. RÖVIDEN ÁPV Rt.: bevételek és kiadások márciusig Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ez évben március 31-ig összesen 25,26 milliárd forint bevételre tett szert, ebből 24,37 milliárd forint készpénz volt. Ugyanezen idő alatt a kiadások 220,666 milliárd forintot tettek ki. Az ÁPV Rt. kezelésében még 1169,95 milliárd forintnyi vagyon van. Ebből 341,54 milliárdot tesz ki a tartós állami vagyon, 787,85 milliárdot pedig a privatizálható vagyon. Az átvett, illetve elvont vagyon értéke 33,9 milliárd forint, és még mindig vállalatokban van 3,6 milliárd forintnyi vagyon. Északnyugat- Dunántúl jövője A szocialista nagyipar csődjét követően a főváros mellett a Zalaegerszeg, Veszprém, Székesfehérvár, Tatabánya közötti vonaltól nyugatra lévő országrész állt először talpra az ország régiói közül. Amennyiben különféle fejlesztések megvalósulnak és kialakul a régión belüli termelőszervezetek közötti munkamegosztás, akkor a fejlődés felgyorsulhat; e folyamatnak azonban nem csak kedvező eredményei vannak és lehetnek, hanem veszélyei is. Mindez a Veszprémi Akadémiai Bizottság Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának társadalmi, gazdasági kérdéseiről az Északnyugat-Dunántúl térségének vetületében rendezett tudományos konferenciáján hangzott el kedden Komáromban. A beáramlott nyugati működőtőke lehetővé tette a gépipar, a vegyipar, a textil- és faipar modernizálását, valamint a munkahelyek megtartását és újak kialakítását. Iposz innovációs tanács alakul Megalakult az Iposz Kézműipari Műszaki Fejlesztési és Innovációs Tanács —jelentette be Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. A tanács létrehozásával a kisiparosok érdekvédelmi szervezete a kisüzemek műszaki és szellemi megújulását kívánja támogatni elsősorban az információs kapcsolatok kiaknázásával. A tanácsban az Iposz szakértői mellett állami és társadalmi szervezetek, oktatási intézmények képviselői vesznek részt. Közúti igazgatóságok átszervezése Közhasznú társaságokká alakulnak június 1-jén a most még költségvetési szervezetekként működő és gazdálkodó közúti igazgatóságok. A társaságokat a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium alapítja, kiadásaikat az Útalap és kisebb részben a költségvetés finanszírozza és továbbra is a 30 ezer kilométeres országos közúthálózat üzemeltetését, fenntartását és karbantartását végzik majd. CÉRNA, KELLÉKEK Lomnici u. 108. Tel.: 302-594.