Fejér Megyei Hírlap, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-02 / 204. szám
4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP ROVIDEN Rendormuzeumot avattak Tarnameran A Heves varosahoz kozeli, 1800 lakosu Tarnamera kozsegben szombaton felavattak, Magyarorszag elso rendormuzeumat. A muzeum a XVII. szazadtol napjainkig attekintest ad a magyar csendorseg es rendorseg torteneterol, tobbek kozott egyenruhak, teljes berendezett orszobak, fenykepek, dokumentumok, fegyverek, terkepek bemutatasaval. A latogatok megismerkedhetnek a vilag szamos orszaga rendorsegenek tevekenysegevel is. Ezt mintegy 100, a vilag minden reszerol szarmazo rendorsapka es tobb mint 50 komplett egyenruha, valamint számtalan egyeb tárgy teszi lehetove. „Hatajtos” hazat avattak Tatabanyan Ugynevezett hatajtos, azaz tipikus századeleji banyaszhazat avattak fel Tatabanyán, az orszag egyetlen ipari skanzenje, a Szabadtéri Banyaszati Múzeum udvarán. A Tatabanyai Muzeum evekkel ezelott lebontott harom haz anyagabol epittette fel a mara mar eltunt banyaszkoloniara emlekezteto epiletet. A hatajtos elnevezes onnan ered, hogy egy epiletben hat lakas, s mindegyiknek csak egy bejarata volt. A lakasokat eredeti butorokkal, es hasznalati eszkozökkel rendeztek be. A konyhaban peldaul kenyerdagaszto is lathato, a szobai ejjeliszekrenyen Biblia es egy 1920-ban kiadott Kincses Kalendarium, a szegenyek elmaradhatatlan olvasokonyve all. A szomszedos altiszti lakas szolid eleganciara utal: abban mar jegszekreny es radio is volt. A Tatabanyai Muzeum iden ünnepli fennallasanak 25. evfordulojat. A hatastos haz felavatasaval a tatabanyai banyaszkodas megkezdesenek 100. evfordulojat koszontette a muzeum. KRÓNIKA „Nem lehet mindenre azt mondani, hogy nem lehet” Gyönyoru sportpalya epult Csakberenyben, a falu osszefogasaval — Nem az en szemelyem a fontos — magyarazza Vali Janos —, hanem az a rengeteg munka, amit az emberek itt elvegeztek, meghozza ingyen. Valo igaz, Csakbereny, ez az 1200 lelket szamolo kis kozseg buszke lehet a sportpalyajara. A helyi tsz egykori foldteruleten kialakított letesitmeny ranezesre is sok faradtsagot kovetelhetett epítoitol. Csak egy pelda: a talaj feltoltesehez 5000 kobmeter foldet kellett idehordani. — Most rendezünk egy vacsorat mindazok tiszteletere, akik valamiben is segítettek — folytatja Vali Janos. Tobb mint szazötvenen leszünk... Egy apro adalék: az osszejovetel költsegeit Kiraly Tibor, a helyi vendeglos állja. — Eleinte nem hittem az egeszben — magyarazza Kiraly ur —, de amikor láttam, hogy milyen sokan es milyen sokat dolgoznak a palya építesen, ugy ereztem, nekem is hozza kell jarulnom valamivel az ügy sikerehez. — Azt szeretnenk, ha nem csak sport, de kulturalis, kozossegi centrum is lenne ez az uj letesitmeny — veszi at a szot Ruppert Istvan, aki „civilben” fuvarozo kisiparos es aki gyakorlatilag egymaga szallított a helyszinre minden szukseges anyagot. — Nem szeretnenk magunknak kisajatitani a dicsoseget — veszi vissza a szot Vali Janos. Kerem, feltetlenul irja bele a cikkbe, hogy az erdem es az orom az egesz falue. Bar nem vagyok szakerto, ugy velem, a csakberenyi sportpálya erteke eléri a 20 millio forintot. Ehhez kepest az önkormányzat mindössze nehany százezer forinttal járult hozza az epítkezeshez. No, nem a jóindulat hianyzott, de hát a koltsegvetes keretei — mint mindenütt — itt is szukösek. —Ahelyett, hogy a penz utan szaladgalna, miert eppen egy focipalya felepitesen faradozik? — fordulok Vali Janoshoz. — Nem szabad az almokat feladni, miert ne lehetne Csakberenynek egy szep es korszeru sporttelepe— hangzik a valasz. — Nem lehet mindenre azt mondani, hogy nem lehet — egesziti ki a fentieket — Ruppert Istvan. Nehany helybelinel erdeklodve megtudom meg, hogy eleinte kevesen hittek a sikerben, sok volt a hitetlenkedo olykor ellenseges velekedes. Mara azonban a falu donto tobbsege aluil a palya elkeszultenek, az avato unnepsegre — Edda-koncerttel — Csakbereny aprajanagyja kilatogatott. — Az iden meg nem itt jatszunk—magyarazza Vali Janos — meg kell varnunk, hogy a fa megerosodjon. Egyebkent is, sok tennivalo akad meg a palya kornyeken. Ahogy a csakberenyiek elszantsagat megismertem, el is vegzik majd a hátralevo munkát. Még akkor is, ha a csapat egyelore „csak” a körzeti bajnoksagban szerepel. Az új létesitmeny megálmodoi, epizoi azonban NB I-es szinten teljesítettek. Saringer Karoly Fotó: Szabo Janos A HIRLAP MEGKERDEZTE Valtoztat-e etkezesi szokasain az aremeles utan? Klotz Jozsefne, operator: — Igen, sajnos ez eleg nagy valtozast fog okozni nekünk. Feltehetoen kevesebb csirkehust fogunk venni, mint ezelott. A dragasag ellenere enni kell valamit, ha nem is hust, majd krumplit. Nem tudunk mit csinalni. Ez van. Egyedül nevelek két gyereket, mindketten tovabb tanulnak, kell a penz az iskolaztatasra. Eddig is sporoltunk, ezutan meg megjobban megszoritjuk a nadragszijat. Nemeth Csaba, BM-alkalmazott: — Azt hiszem már mindenki megszokta, hogy naponta emelkedik valaminek az ara. Ezeket a valtozasokat mar kovetni sem lehet. Most mit csinaljunk? Semmit. Eddig is megvettem a hust, ezutan is megveszem, meg ha draga, akkor is. Ehen nem halhatok, csak mert ismet felemeltek a hus arat. Az etkezesi szokasaimon sem valtoztatok, egyelore. Vernel Gaborné, számviteli csoportvezeto: — Lajos megszoktam, hogy majdnem minden nap valaminek emelkedik az ara. Ez ellen nem tudunk mit tenni. El kell fogadnunk ezt a helyzetet. Azt hiszem ezutan is megveszem a csirkehust, bar a nagy bevasarlasokrol le kell mondanunk. Ezentul nem vesszük meg egy honapra elore az elelmiszert, hanem csak a kovetkezo fozesre valo mennyiseget. Dolles Istvanne, nyugdijas: — Jaj, mar megint emelnek valamit? A nyugdijam nem tul sok, eppen csak kijovok belole egy honapban. Eddig is ritkan tudtam megvenni a csirkehust, ezutan meg ritkabban. Az en etkezesi szokasom mar regen atalakult, sajnos! Ez ellen nem tudok mit tenni. Mivel helyettesitem a hust? Nem tudom. Talan majd tobb krumplit meg tejet fogunk venni, az meg nem anynyira draga. 1996. szeptember 2., HÉTFŐ A tavalyinál nagyobb volt a Balaton-part forgalma Nemcsok Janos kormánybiztost kerdeztük Augusztus 20-a után lassacskan kiürülnek a szállodak, a panziók a „zimmer frei”-ek a magyar tenger partján. Arra voltunk kivancsiak, milyen volt az idei nyár, hogyan sikerült a '96- os szezon. Nemcsok Janost, a Balatonert felelos kormanybiztost kerdeztük. — Sajnos a vendegek szamarol pontos adatokat nem tudok mondani — kezdi az allamtitkar — a forgalom jelentos resze koncentralodik ugyanis a maganszferaban. Idegenforgalmi szakemberek becsleseire kell tehat hagyatkoznunk. Ők azt mondják, a tavalyihoz kepest mintegy 15-20 százalekkal novekedett a vendegek száma. — Visszatertek-e a nemet vendegek? — Igen, ezt hatarozottan állíthatom. Orömteli, hogy nem csak az egykori NDK területérol jonnek, Nemetorszag nyugati felében is kezdik megint felfedezni a Balatont. Uj jelenseg, hogy nagyon sokan erkeztek iden — elsosorban az eszaki partra — a Benelux államokbol. — On nemregiben azt nyilatkozta, hogy neha mar tul sok is a vendeg. Nem tulzas ez? — Egyaltalan nem. Minden vizsgalat es kutatasi eredmeny azt tamasztja ala, hogy a tó vize es a part ökologiai rendszere nem bír el egyszerre 6-8 szazezer vendegnel tobbet. Marpedig az iden is voltak olyan napok, amikor egymillional is tobben husoltek a Balaton partjan. — Ennek ellenere — amenynyire tudom — ezen a nyaron nem volt sem halpusztulas sem algasodas. — Igen, ez igy van. Hogy miert? Tobb oka is van. Viszonylag esapadekos volt a tel es a tavasz es ez jotekonyan hatott a viz minosegere. Jelentos mederkotrasi munkakat vegeztünk el, csokkent a viz foszfor-tartalma. Csokkentettuk — gyakorlatilag megszintettük — a kemiai szunyogirtas aranyat a biologiai modszerekhez kepest. — A szezon vegere sem romlott a viz minosege? — Jelentos mertekben nem. Az iden felkertuk a nemet nyelvteruleten mukodo ADAC autos klub független szerkertoit, hogy kiserjek figyelemmel a to okologiai allapotát. Az ő adataik is azt bizonyitjak, hogy ezen a nyaron nem volt kulonösebb gond. — Es jovore? — Legalabb 5-5,5 milliard forintot kell '97-ben kolteni a Balatonra. Jo lenne venni egy uj mederkotro hajot, folytatni kell — elsosorban a deli parton — egyes partszakaszok kiepiteset, epitenünk kell egy csomo kerekparutat, de a feladatokat reggelig sorolhatnam. Itt van peldaul a kozbiztonsag ügye. Regi veszszoparipam, hogy a balatoni üdiles-üdiltetes egyik kulcskerdese ez. Az iden ebben is sikerült elore lepnünk — nem utolsosorban a Belugyminiszterium hathatos segitsegenek koszonhetoen—, 15-20 szazalekkal csokkent az ismertte valt buncselekmenyek szama. — Folytatodik-e a haltelepites? — Igen, jovore 200-200 mazsa fogas, ponty, nyurga ponty es busa kerul a toba. — saringer — Elkeszult a bevezeto ut A rendkívülitel annyira megrongálta a 70-es utnak az M7-es autopalyatol Szekesfehervarra bevezeto szakaszat, hogy felujitasa halaszthatatlanna valt. A Fejer Megyei Allami Kozutkezelo Kozhasznu Tarsasag igazgatoja Bognar Tibor tajekoztatasa szerint majd ismet helyreáll a regi kozlekedesi rend a mintegy masfel kilometeres utszakaszon. A bevezeto reszen tovabbra is ketsavos az ut, lefele egy forgalmi sav vezet. Ezt az teszi valtozatlanul indokoltta, hogy az autopalyarol naponta atlag 5 ezer(!) gepjarmu halad Szekesfehervar fele. A felujitas soran, ami egyebkent utalapi penzbol mintegy 40 millio forintba kerult korszeru vizelvezeto megoldast alkalmaztak, ami a kesobbiek folyaman nem veszelyezteti a toltes stabilitasat. A teli fagykarok mellett a vizalafolyas egyebkent szinte ingatagga tettek a toltest, ez is indokolta az alapos felujitast. A toltes reszbeni megerositese mellett uj aszfaltburkolattal lattak el az utszakaszt, ahol a felfele vezeto ket sav külso reszet valtozatlanul a teherautok hasznaljak, a szemelyforgalom a belso savban bonyolodik. A forgalmi rendben termeszetesen semmi valtozas nem lesz, minden marad a régiben. Csalafeleesfelelis. p.i.