Fejér Megyei Hírlap, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

1997. augusztus 1., PÉNTEK KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Újra épülnek bérlakások Székesfehérváron Az első harmincat májusban szeretnék átadni • FMH-információ Ha minden jól megy, jövő év májusára legalább harminc la­kás elkészülhet abból a kétszáz­ból, amelynek felépítéséről nemrégiben hozott határozatot a fehérvári közgyűlés. Hogy mi­lyenek is legyenek ezek, arról hétfőn döntött az önkormányzat lakásbizottsága. Megvizsgálva a hivatalban nyilvántartott pályázatokat ki­derült: a lakásra várók nagyobb része egyedül élő, illetve gye­rektelen vagy egygyermekes család, kevesebben vannak a két- vagy több gyermekesek. Tekintettel az arányokra, a bizottság — változatok mérle­gelése után — úgy határozott, a felépítendő lakások 90 százalé­ka 1+1 félszobás, 35 négyzet­­méteres, a fennmaradó hányad pedig 2 szobás, 41 négyzetméte­res legyen — tudtuk meg dr. Varga Jánosné elnöktől, aki el­mondta még: a közgyűlés hatá­rozata igen jelentős eredmény, hiszen Székesfehérváron a rendszerváltás óta sem állami, sem önkormányzati beruházás­ban nem épültek lakások. A tervek szerint az István ki­rály iskola mögötti területen fel­építendő bérlakások gázfűtése­sek lesznek, és két kéménnyel készülnek, így adott esetben ar­ra is mód lesz, hogy azok, akik a gázfűtés költségeit sem tudják viselni, hagyományos fűtésre álljanak át. A bérleti szerződések maxi­mum öt évre szólnak majd, a la­kásokat nem vásárolhatják meg a benne élők, hiszen a cél az, hogy a kiskeresetű, de fizetőké­pes polgárok találjanak átmene­ti lakásmegoldást addig, míg nem jutnak saját otthonhoz. Az első harminc lakásba a tervek szerint már jövő május­ban beköltözhetnének a bérlők, év végére pedig elkészülne a még hetven, majd a következő évben újabb száz. A lakásalapban jelenleg 126 millió forint van, amely termé­szetesen nem elegendő az ösz­­szes lakás felépítéséhez. Szük­ség van az alap folyamatos pót­lására: az önkormányzat mint­­egy százmillió forint bevételre számít például az Ányos Pál ut­cai 13 lakás licit útján történő ér­tékesítéséből. Hogyan tovább Fejér megye, mit ajánl az Akadémia? Elkészült a megye fejlesztésének stratégiai koncepciója (Folytatás az 1. oldalról) A tanulmány egyik fejezete a megye gazdasági erőforrásai­nak bővítési lehetőségeivel fog­lalkozik. Megállapítása szerint a megye gazdaságában kialakul­tak azok a tevékenységi csopor­tok és szervezetek, amelyek a hazai gazdasági szerkezetben specializációt képviselnek, egy­ben fejlett technológiát, jelentős exportkapcsolatokat és a műkö­dés színességét is nyújtják. Folytatni kell a megyében megkezdett ipari park progra­mot. Ennek meghatározó elemei a következők: Székesfehérváron, az Alba (61 ha), a Sóstó (220 ha), a Videoton Ipari Park (60 ha), valamint a Városkapu Ipari és Kereskedelmi Zóna (70 ha), a Móri Ipari Park (20 ha), Dunaúj­város Kétpólusú Ipari Park (115 ha), de javasol a tanulmány ipari parkot Martonvásárra, Bicskére és Polgárdiba is. Ezek telepítésének összehan­golását meg kell kezdeni, mi­ként az egységes telephelyi kí­nálat és a marketing kidolgozá­sát az ipari parkokon belül. Meg kell szervezni a kis- és közép­­vállalkozói övezeteket, zónákat és ezek kiajánlását. A program keretében to­vábbra is ösztönözni kell Fejér megye déli, periférikus részén az ipari termelés feltételeinek bővítését, ami egyrészt az ipari telephelyi feltételek kialakítá­sát, javítását jelenti (Sárbogárd, Enying), másrészt pedig a tele­pülési infrastruktúra javításával hozzá lehet járulni a termelési bázisok működési feltételeinek javításához. A már kialakult gazdasági szerkezet azt diktálja, hogy a nagyipari bázishoz kötődő kis- és középvállalkozások minél nagyobb számban és területileg minél nagyobb körben szerve­ződjenek meg a megyében. Növekedjék a megyén és ré­gión belüli beszállítók száma és aránya és ezeket támogassák, például telephelyi kínálattal, széles körű beszállítói progra­mok szervezésével, technoló­giai transzfer központtal, infor­mációs adatbázisokkal. p.i. Terjednek a feketetelefonok A feketegazdaság elleni küz­delem a mobiltelefóniában is erősödik. A legfrissebb hírek szerint ezt a piac is egyre job­ban visszaigazolja. A sajnos még meglévő ille­gális telefonkereskedelemmel foglalkozó specialisták kényte­lenek felhívni vásárlóik figyel­mét, hogy a Pannon GSM rend­szerére nem ajánlatos rákapcso­lódni, mert hamar megnémulhat marokmasinájuk. Mint emléke­zetes, a Pannon GSM májusban hirdetett határozott fellépést a lopott, illetve elveszett és a tu­lajdonosok által letiltott készü­lékek kiszűrésére. A mobiltele­fonokat oly módon némítják el, hogy csatlakoztak a GSM-szol­­gáltatók nemzetközi szervezeté­nek központi készülékazonosító adatbankjához, a CEIR-hez. Ez­zel nem csak a Pannon hálózatá­ban váltak használhatatlanná a külföldön letiltott készülékek, hanem a CEIR-hez kapcsolódó külföldi szolgáltatók rendszeré­ben is. A központ feketelistáján körülbelül 50 ezer kalózkészü­léket tartanak nyilván. Közülük Pannon-kártyával mintegy egy ezrelék üzemelt, de az elnémítás hatására megszűnt a cég segéd­letével történő „kalózkodás” le­hetősége. Alkalom szüli a tolvajt — tartja a közmondás. Az érin­tetteknek éppen az a dolguk, hogy ezeket az alkalmakat meg­tizedeljék. Ezért talán kissé meglepő, hogy a közép-európai térségben a Pannon GSM az egyetlen olyan szolgáltató, amely részt vesz a 12 tagú nem­zetközi klub adatnyilvántartásá­ban. (PLT-információ) RÉSZVÉNYÜGY: TÍZEN A VÁDLOTTAK PADJÁN Elkészült a dunaújvárosi ügyészség a vádemeléssel a polgár­­mesteri hivatalban történt részvénysikkasztási ügyben, az anyag hamarosan átkerül a bíróságra. Az ügyészség a rendőr­ségi vádemelési javaslatban szereplő személyek egyike ellen sem szüntette meg a vizsgálatot: a volt pénzügyi irodavezető és társai perében összesen tízen állnak majd bíróság elé. Kaszás Gábor volt pénzügyi irodavezető, mint arról lapunk már többször beszámolt az ügy­ben folytatott nyomozások, vizsgálatok adatai alapján, ta­valy május 6-án 30 millió forin­tot utaltatott át az önkormányzat pénzéből egy dunaföldvári kft. számlájára, ez az összeg azóta sem került vissza az önkor­mányzathoz. Az ügyletet az iro­davezető egy fiktív hitelszerző­déssel igyekezett később fedez­ni. Október 17-én 4,5 millió fo­rint címletértékű, december 11-én pedig 5,8 millió forint címletértékű kárpótlási jegyet adott át egy budapesti gazdasági társaságnak, illetve egy magán­­személynek. Mindkét ügyletnél közreműködött egy helyi kft. A legnagyobb sikkasztás decem­berben történt, amikor 247 mil­lió forint névértékű Dunaferr­­részvényt vett magához. Ezek segítségével — a vizsgálatot le­folytató megyei rendőr-főkapi­tányság megállapítása szerint — bankhitelt akart felvenni, majd, mikor ez nem sikerült, közvetítőkön keresztül haszno­sítani kívánta, hogy korábbi visszaéléseit fedezze. Az ügyészség a volt irodave­zető ellen különösen nagy va­gyoni hátrányt okozó hűtlen ke­zelés, magánokirat-hamisítás, hitelezési csalás, különösen nagy értékre elkövetett sikkasz­tás bűncselekményekben emel — többek között — vádat. Az ügyletekben három gazdasági társaság, kft. vett részt, ezek kö­zött — mint írtuk — nem csak dunaújvárosiak vannak. Az egyik a részvények értékesítésé­ben vett részt, a másik az önkor­mányzati kölcsönt rakta „zseb­re”, a harmadik pedig a kárpót­lási jegyek kölcsönadásában működött közre. A kft.-k ügyve­zetői mind­­egyiknél a teljes tu­lajdonosi kör, másiknál pedig az egyik alkalmazott is a vádlottak padján ül majd. Velük szemben is — személyenként természe­tesen eltérően—több vádpontot jelölt meg az ügyészség, jellem­zően a fentebb felsorolt bűncse­lekményekben való közremű­ködés mellett például a különö­sen nagy értékre elkövetett orgazdaságot. Ezen bűncselek­ményekhez —egyenként is — a büntető törvénykönyv kettőtől nyolc évig terjedő szabadság­­vesztést rendel, az ügyben sze­replők bűnösségéről azonban természetesen a bíróság dönt majd. Kőhalmi Kálmán Fejér megyében található Közép-Európa legnagyobb tehenészeti telepe, az Enyingi Agrár Rt. kiscséripusztai majorjában. Itt extra minőségű tejet fejnek, s ír cégnek adják el Fotó:Fási László A szarvasmarhatartás a mezőgazdaság „nehézipara” A KSH legfrissebb jelentése a Fejér megyei létszámadatokról Az ország szarvasmarha-ál­lománya 1997. június elsején 927 ezer darab volt, 18 ezerrel (két százalékkal) több mint 1996 végén, de 25 ezerrel elma­radt a tavaly tavasszal számolt­­tól. A tehenek száma ezen belül 421 ezer darab volt, az állomány egészével azonos arányú növe­kedést követve hétezerrel halad­ta meg az 1996 decemberi lét­számot. Hasonló tendenciáról szá­molt be a Központi Statisztikai Hivatal Fejér Megyei Igazgató­sága legfrissebb jelentése idén júniusban, miszerint ekkor 63 ezer szarvasmarhát tartottak a gazdaságok, 1,9 százalékkal többet mint 1996 tavaszán. Eb­ből a tehenek száma 27 ezer volt, ami követte az egész állo­mány létszámmozgását, és majdnem ezerrel haladta meg az előző év tavaszi időszakáét. A tehenek száma Fejérben összesen négy százalékkal nőtt, s ez a szarvasmarha-állomá­nyunk lassú gyarapodását mu­tatja. A statisztikai hivatal jelen­tése kitér arra is, hogy megyénk­ben — a piaci igényeket követve — gazdálkodási formánként (szektoronként) eltérően ala­kult. Az 1997. június elsejei fel­mérés adatai alapján a gazdasági társaságoknál az állomány 7,6 százalékkal nőtt, a szövetkeze­teknél pedig majdnem öt száza­lékkal csökkent az előző év már­ciusához képest. A legnagyobb létszámfelfu­tás ezen állatfajnál Fejér megyé­ben az egyéni gazdálkodók háza táján figyelhető meg, ugyanis itt a szarvasmarha-állomány az utóbbi két évben tíz százalékkal nőtt, s így egyértelműen lemér­hető, hogy az állami támogatás­ként kapott pénzösszegek ked­vezően hatottak a tenyésztési kedvre.. Megyénkben 1997. június el­sején összesen 1431 gazdálkodó tartott szarvasmarhát, s az állo­mány több mint felét a közepes méretű gazdaságok istállózták. A KSH Fejér Megyei Igazgató­sága adatokat közöl a marhahús és a tej felvásárlásának alakulá­sáról is. Ezek alapján megállapítható, hogy „szűkebb hazánkban” idén tavasszal harminchat százalék­kal haladta meg a vágómarha­felvásárlás az egy évvel korábbi időszak mennyiségét, ugyanak­kor a termelői felvásárlási át­lagárak négy százalékkal csök­kentek. A tehéntej-felvásárlás 1997. év májusában hét és fél százalékkal esett vissza az előző év tavaszához képest, dacára an­nak, hogy a termelői felvásárlási átlagárak huszonhárom száza­lékkal emelkedtek a vizsgált időpontban. A hozzáértő számá­ra ezek „beszédes” adatok, mert ahogyan mondani szokták, a szarvasmarha-ágazat a mező­­gazdaság „nehézipara”, azaz, ha ennél nő a termelési kedv, hosz­­szabb távú bizalmat élvez a ha­zai agrárpolitika. (gabnai) RÖVIDEN Lesz út a Gránáshoz A gánti Gránáshoz vezető út minőségét kifogásolták lapunk keddi számában az ottani telektulajdonosok, mondván, hogy a bányamű­velés miatti ideiglenes úton esőben nem lehet közleked­ni. A bányaművelést végző kft. tulajdonosa szerkesztő­ségünket arról tájékoztatta, hogy amennyiben az érintett önkormányzattal meg tud­nak állapodni az új út nyom­vonalának kijelölésében,­­ez a bányatelek határának megállapítása miatt már le­hetséges lenne, s a célszerű­ség azt diktálná, hogy a bá­­nyabejárat előtti részen, a telkek alatt kellene, hogy ve­zessen, s csatlakozzon a Gránásba vezető úthoz) ak­kor a kft. garantálja, hogy bármilyen időjárás közepet­te járható köves utat épít. Buszok magyar hitellel Oroszországnak A Magyar Export-Import Bank Rt. 10 millió dollár ér­tékben középlejáratú hitel­keret-megállapodást írt alá a moszkvai Inkombankkal — tájékoztatta a magyar fél csütörtökön az MTI-t. A hi­telkeret nyújtása fontos lé­pés az Oroszországba irá­nyuló magyar kivitel növe­lésében — hangsúlyozza a közlemény. A finanszírozás lehetővé teszi magyar áruk és szolgáltatások vásárlását hitelből, az orosz vevők szá­mára pedig halasztott fizeté­si lehetőséget teremt. A hi­telkeret-szerződés a kis- és közepes vállalkozások oroszországi piacra jutását támogatja, ezen túlmenően hátteréül szolgálhat egyedi exportüzletek és projektek finanszírozásához. A keret kihasználásával és esetleges bővítésével kapcsolatos ter­vek között szerepel egyebek között Ikarus autóbuszok to­vábbi szállítása Oroszor­szágnak, valamint egy moszkvai bevásárló- és szó­rakoztató központ megépít­­tetése magyar kivitelezők­kel. Rekordok napja Rekordok dőltek meg csütörtökön a Budapesti Ér­téktőzsde részvénypiacán. A Mol-részvények a nap legnagyobb részében 4540- 4550 forinton forogtak. A TVK árfolyama a kereske­dés elején átlépte a 4300 fo­rintot, záráskor 4245 forin­tot ért a papír. Gyengült vi­szont a BorsodChem, 7300 forintra csúszott vissza az árfolyama. A Richter 19160 forintos, a Human 4050 fo­rintos záróárat ért el. Az Egis-részvények 13 005 fo­rintot értek záráskor, ami csaknem 200 forintos csök­kenést jelent szerdához ké­pest. Az OTP árfolyama 6650 forintra nőtt, míg az In­­ter-Európa Banké 55 050 fo­­rintra esett vissza. Csúcsot javított a Pick is, 15 350 fo­rinton tetőzött a szalámi­részvény árfolyama. CtfR.NLR. pénzváltó Székesfehérvár, Romkert-Őrszoba West Travel utazási Iroda T: (22) 329-503 Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 14,95 15,30 ESP 1,240 1,280 CHF 127,50 131,50 DEM 105,25 107,00 ITL 0,1075 0,1110 GRD 0,670 0,700 SEK 23,60 24,60 USD 193,00 197,50 Érvényes: 1997. augusztus 1.­ Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig.

Next