Fejér Megyei Hírlap, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-01 / 255. szám

1997. november 1., SZOMBAT KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Az államtitkár elnézően mosolyog Dr. Szili Katalin szerint óriási lépések történtek a környezetvédelmi szabályozás területén Minap Szabados Tamás or­szággyűlési képviselő vendége volt a dégi lakossági fórumon dr. Szili Katalin, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium államtitkára. Lapunk ez alkalomból kért tőle interjút. —Mennyire gyakori az, hogy ellátogat az ilyen és ehhez ha­sonló vidéki fórumokra? Való­ban fontosnak tartja az itt hal­lottakat? — Hetenként legalább egy alkalommal vidékre jövök, ter­mészetesen baranyai saját vá­lasztókörzetemben gyakrabban megfordulok. Rendkívül nagy gondot fordítok erre, több ok­ból: úgy gondolom, hogy ko­moly missziót kell teljesítenünk a környezetvédelem területén, közre kell működnünk a tudat­­formálásban, meg kell ismertet­nünk a tennivalókat és a to­vábblépés lehetőségeit. Tud­nunk kell azt is, hogy a lakosság miként vélekedik törekvéseink­ről, s erre a közvetlen találkozá­sok jó alkalmat szolgáltatnak. — Hét hónappal a választá­sok előtt hivatala milyen ered­ményeket „tehet a kirakatba” ? — A legbüszkébb arra va­gyok, hogy az elmúlt három és fél év alatt történelmi léptékek­ben is óriási lépést tettünk a kör­nyezetvédelmi szabályozás te­rületén, hiszen megalkottuk az új környezetvédelmi, termé­szetvédelmi, területfejlesztési és műemlékvédelmi törvényt, valamint a végrehajtási rendele­teket. Sikerült jövőképet alkot­nunk: néhány héttel ezelőtt a parlament 98,6 százalékos több­séggel elfogadta a Nemzeti Kör­nyezetvédelmi Programot. Igyekeztünk biztosítani a végre­hajtás folyamatosságát, ezért hatéves időszakra terveztünk, ezt pedig a pártok egyetértése tette lehetővé. — Mégis éles támadásokat kellett kivédeniük... — Igen, a központi környe­zetvédelmi alap felhasználásá­nak tárgyában. Pedig másfél év alatt sikerült megdupláznunk az alap bevételét, hogy környezet­védelmi célokra, a károk felszá­molására még többet tudjunk fordítani. Csak elnézően tudok mosolyogni az effajta kritiká­kon, hiszen ahol pénz van, ott mindig sandaságot sejtenek. Úgy gondolom, hogy az anyagiak felosztása maximális társadalmi ellenőrzéssel történt.­­ A Honvédelmi Minisztéri­ummal egyeztettek környezetvé­delmi szempontok figyelembe vétele alapján a haderőreform végrehajtása során? — Ez természetesen megtör­tént. A biztonságon belül való­ban nagyon fontos kérdés a kör­nyezetbiztonság kérdése, hiszen a hadsereggel együtt különböző szennyező anyagok megjelené­sével is számolnunk kell. Elég a Taszáron állomásozó amerikai erők helyzetére utalnom, meg­vizsgáltuk, hogy ők saját hazai gyakorlatukat Magyarországon is kötelezően betartják. — Ön szerint milyen módon lehet csökkenteni a magyar vi­dék elmaradottságát? — Az elfogadott területfej­lesztési törvény nem titkolt célja volt a különbségek csökkentése, akár a főváros és vidék, akár ke­let és nyugat között. Ennek fon­tos részeként létrehoztuk a me­gyei területfejlesztési tanácso­kat, melyek feladata, hogy az úgynevezett kiegyenlítő kerettel megpróbálják felzárkóztatni a­­komolyabb gazdasági gondok­kal küzdő térségeket. T.T. Az eladásra szánt üzem ISO minősítést szerzett A Nokia fehérvári gyára amerikai tulajdonba kerül A finn Nokia cég eladja szé­kesfehérvári gyárát, ahol hang­szórókat gyártottak eddig. Ez azért történik, mert a Nokia vi­lágméretekben a távközlési és multimédiás berendezések gyártását kívánja erősíteni. En­nek jegyében több száz millió forintot fektetnek pécsi üzemük fejlesztésébe. Többek között er­ről számolt be Kari Lahtinen, a Nokia Telecommunications Kft. ügyvezető igazgatója pén­teken Budapesten tartott sajtótá­jékoztatóján. Elmondta: az ame­rikai székhelyű Harman Inter­national Industries vásárolja meg a Nokiától a hangszóró-üz­letágat, s ezzel együtt az üzlet­ághoz tartozó székesfehérvári üzemet. Az adásvételről azon­ban a két cég között egyelőre még csak szándéknyilatkozat született. Amint arról már korábban hírt adtunk, az adásvételi szer­ződés tényleges megkötése a Nokia és a Harman között de­cemberre várható. Időközben a fehérvári üzem megszerezte az ISO-rendszerhez tartozó minő­ségbiztosítások egyikét, a tanú­sítvány átadására néhány héten belül sor kerül. Az auditálást a DQS német cég végezte. Kari Lahtinen elmondta még, hogy Magyarországon 289-en dolgoznak a hangszóró-üzletág területén. Az üzletág értékesíté­sekor a székesfehérvári alkal­mazottak átkerülnek a Harman céghez, s a fejlesztési, bővítési tervek is változatlanok. A Nokia nyereséges tevé­kenységet folytat nemcsak ha­zánkban, hanem vállalati cso­portszinten is. A mobiltelefonok magyarországi forgalmazásá­ban 50 százalékos piaci részese­déssel bír. A pécsi monitorgyár termelése várakozáson felüli volt ez évben, az idénre tervezett félmillió darab berendezésnek a kétszeresét állítják elő, így a ta­valyi veszteséget idén nyereség­be fordítják. A Nokia teljes mo­nitorgyártásában a pécsi üzem mintegy 40 százalékot képvisel. Ezzel a termeléssel Európában várhatóan 1997-ben a pécsi gyáré lesz a legjelentősebb gyártókapacitás. A monitorgyár Magyarorszá­gon tavaly kezdte meg működé­sét, a Nokia 10 millió dolláros beruházást hajtott itt végre. A tá­jékoztatón az is elhangzott: a magyar beszállítások értéke a monitorgyártáshoz mintegy 2 milliárd forintot tett ki. Néhány adót törölnek, mást megemelnek A móri képviselő-testület fe­lülvizsgálta a helyi adórendele­tet és kidolgozta az 1998-as mó­dosítás koncepcióját. Az elkép­zeléseket megtárgyalják még az érdekképviseleti szervezetek­kel, a gazdasági kamarákkal. A koncepció szerint megemelnék a gépjárműadó mértékét 100 fo­rinttal. A lakás után fizetendő adót a komfortfokozattól, az övezettől és a négyzetmétertől függően, differenciáltan állapít­ják majd meg, a garázsadót megszüntetik. A javaslatban el­hangzott a vállalkozók kommu­nális adójának törlése, a vállal­kozói épületek differenciált adóztatása. Az iparűzési adót megemelik, de több szempontot is figyelembe vesznek, többek között azt, hogy az emelés leg­alább 10 millió forintig nyújtson fedezetet összvárosi érdekeket szolgáló fejlesztési célok meg­valósítására. Megállapodott a BME és a Dunaferr A Budapesti Műszaki Egye­tem és a Dunaferr Dunai Vasmű Részvénytársaság között az 1997/98-as tanévre szóló együttműködési megállapodás jött létre. A szerződést pénteken Dunaújvárosban dr. Detrekői Ákos, a felsőoktatási intézmény nemrégiben megválasztott rek­tora és Horváth István, a cég el­nök-vezérigazgatója látta el kézjegyével. A hároméves — a szerződők értékelése szerint igen sikeres — múltra visszatekintő együtt­működés keretében az acélipari társaság jelentős mértékű, tíz­millió forintos alapítványi tá­mogatást nyújt a felsőoktatási intézménynek. A támogatás részben meghatározott célokra — diáktanácsadó iroda megva­lósítására, az egyetem ifjúsági, szakmai és tudományos szerve­zeteinek támogatására —, rész­ben az egyetem által elvégzendő kutatási és oktatási feladatok végrehajtására, szabadon hasz­nálható fel. A Dunaferr és a BME folytat­ja a jól bevált együttműködést az ipari hátterű képzés területén ,és más oktatási, kutatási projek­tekben is. Gyógyszertár az Újtelepen Ezentúl nem kell a falu másik végébe menni Velence nagyközségben teg­nap délután átadták az új fiók­gyógyszertárat. Az önkormány­zati tulajdonú épületet — amely régebben az általános iskola ebédlője volt, de az utóbbi idő­ben szinte mindig átmeneti funkciókat töltött be , átalakí­tották, felújították, hogy átadják a fiókgyógyszertár céljaira. Igaz, hogy a településen műkö­dik már egy gyógyszertár, de az újtelepi részen az állandó lako­sok száma 1800, nyáridőben, a turisztikai szezonban két-há­­romezer emberrel többen vehe­tik igénybe szolgáltatásait. Az önkormányzat bérleti díj nélkül adta az épületet a gyógyszertár céljaira az Iskola utcában, így a környék lakóinak nem kell a fa­lu másik végén lévőt felkeresni. Az új fiókgyógyszertár hétfőtől már nyitva lesz. Egy ISDN-alközpont akár a bejárati ajtót is kinyitja „Fennakadások nélkül, észrevétlenül üzemel” ISDN-be nem it a mennybő — vált nyilvánvalóvá az „Egy­éves az ISDN Székesfehérvá­ron” névre keresztelt szakmai találkozón, amit a Matáv szer­vezésében október 29-én a Ma­lom utcai Táncházban rendez­tek meg. Az elhangzott előadá­sok sorra az Integrált Szolgálta­tású Digitális Hálózat (ISDN) kiváló tulajdonságait ecsetelték, bizonygatva az elektronikus kommunikáció ezen módozatá­nak páratlan előnyeit. A találko­zó megnyitója után székesfehér­vári vállalatok szakértői adtak számot az ISDN-rendszerek működésére vonatkozó — csak­nem kizárólag kedvező — ta­pasztalataikról. Az ISDN legdi­cséretesebb vonásának az egyik cég képviselője azt nevezte, hogy fennakadások nélkül, lé­nyegében észrevétlenül üzemel a háttérben. „Csupán akkor tu­datosul bennünk a létezése, ami­kor a számla havonta megérke­zik”— fejezte ki elégedettségét. Amire minden oka meglehetett, hiszen a beszámolókból a fenn­tartási, karbantartási teendők majdhogynem fölös voltáról nyilatkoztak a meghívottak — akik másrészről az ISDN kap­csán „minduntalan felemlege­tett­­ járulékos szolgáltatásokról is elimerően szóltak. A Loran­­ger képviselője például a tenge­rentúli anyavállalattal fenntar­tott adatcsere zökkenőmentes­sége mellett, a videokonferenci­­ák és a számítógépes kapcsola­tok létesítésének lehetőségét ér­tékelte a legnagyobbra. Ame­lyek nélkül ma már képtelenné Aligha kétséges, hogy az ISDN-technológia pótolhatat­lan kommunikációs előnyöket biztosít. Ugyanakkor a Hírköz­lési Felügyelet rendelkezése szerint kizárólag újonnan be­vezetett, ötössel kezdődő szám­sorokkal hívhatóak a digitális vonalak. Ebből fakadóan az üz­leti élet szereplői bizonyos fenntartással viseltetnek az újí­tással szemben. Hiszen a meg­szokott telefonszámok megvál­tozása inkább bonyolítja eléré­süket, mint elősegítené azt. A fejlődés azonban feltartóztat­hatatlan, így a régi számok elé­vülését jelző bosszantó hangjel­zést egyre többen vagyunk kénytelenek megismerni, volna a „multi” tevékenységé­nek áttekintése és megszervezé­se — derült ki. A Videoton szak­embere a társaság meglehetősen komplikált felépítésű, de ké­nyelmesen használható kom­munikációs rendszeréről nyúj­tott tájékoztatást. Mondván: a belső és a kívülre irányuló tele­fonvonalak óriási koncentráció­ja mindenképpen ISDN-techno­­lógiát igényel, ha valaki éssze­rűen, költségtakarékosan kíván eljárni. Megint mások—ezúttal már a termékforgalmazók ré­széről — az ISDN alközpontok felépítéséről, és szolgáltatásai­ról értekeztek. Olyan jellemző­ket is felsorolva, mint a berende­zések lehallgatással, villámcsa­pással szembeni védettsége, vagy a széles körű alkalmazha­tóság. Ami egyébként akár mág­neses zárak távvezérlésére is al­kalmassá teszi őket. Ivanits Tetoválás és cigaretta... Egy dohánygyár furcsa akciója Fehérváron Az a tény, ha iskolák környé­kén „cukros bácsik” tűnnek fel, aggodalmat kelt pedagógusban, szülőben, de talán még a „meg­szólítottak” körében is. Nemkü­lönben, ha csinos „cukros né­nik”, pontosabban cigarettás né­nik próbálják becserkészni az is­kolásokat. Persze nem így közvetlenül. A cigaretta csak „jutalom”, amit egy lemosható tetoválásért kapnak cserébe a kisdiákok. A felháborító ügyről a tisz­tiorvosi szolgálat megyei főor­vosától értesültünk. Dr. Ferencz Péter elmondta, hogy Székesfe­hérváron, az egyik lakónegyed általános iskolája környékén a gyerekeknek eddig ismeretlen „hostessek” színes, a bőrről el­távolítható matricát osztogat­nak. Amennyiben a gyermek „meg akarja hökkenteni környe­zetét, és most aztán megmutat­ja” (idézet a matricához mellé­kelt szórólapról), akkor felra­gasztja a tetoválást. S ha ezt még be is mutatja a „hostessnek”, ju­talma nem marad el, egy bizo­nyos márkájú cigarettát kap ajándékba... „Ne félj, ép bőrrel megúszod” — ígéri a szórólap, nyilvánvalóan a tetoválás eltá­­volíthatóságára utalva. A megyei tiszti főorvos az ak­cióról értesülve intézkedést tett az illető forgalmazó cég iskolák környékén folytatott tevékeny­ségének megszüntetésére. RÖVIDEN Agrár­szakmai fórum Lajoskomáromban A hazai mezőgazdaság helyzetéről, s az 1998-as év agrárgazdasági kondícióiról (termelés, piac, szabályo­zás, támogatások, fejlesztési lehetőségek) beszél novem­ber 6-án 14 órakor Benedek Fülöp, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára Lajoskomáromban Szaba­dos Tamás országgyűlési képviselő és a helyi Győze­lem Mezőgazdasági Szövet­kezet elnök-igazgatója, Ha­vasi Jenő meghívására. A fó­rumot a község művelődési házában rendezik meg. Durumbúza-export Mennyiségi korlátozás nélkül vihető ki az országból az idei termésű durumbúza a földművelésügyi miniszter döntése alapján. Erről az FM Agrárrendtartási Hivatalá­nál tájékoztatták pénteken az MTI-t. A durumbúzát azok a természetes és jogi személyek valamint jogi személyiség nélküli szerve­zetek vihetnek ki az ország­ból, akik vagy amelyek meg­felelnek a még 1990-ben hozott többszörösen módo­sított kormányrendelet fel­tételeinek és tagjai az Orszá­gos Gabona Terméktanács­nak. A kivitelre november 1 - je és jövő év március 31-e között van lehetőség. Ebben az időszakban az engedélye­ket folyamatosan és több al­kalommal is kiadják az ille­tékes hatóságok. Feltétel azonban, hogy az exportálni szándékozók igazolják la­boratóriumi vizsgálattal — az erre kijelölt laboratóri­umokban — hogy a kérel­mezett mennyiségű durum­­búzával rendelkeznek. Az engedélykérelmeket no­vember 1-je és jövő év már­cius 15-e között lehet be­nyújtani a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtar­tási Hivatalához. Mézüzemet avattak Az ország legkorszerűbb mézfeldolgozó üzemét avat­ták pénteken a Pest me­gyei Dunavarsányban. Az Aranynektár Kft. zöldme­zős beruházásában 140 mil­lió forintból megépült 1000 négyzetméter alapterületű üzemben évi 4 ezer tonna méz kezelésére, csomagolá­sára rendezkedtek be, s e mennyiség 70 százalékát ex­portra, elsősorban a nyugat­európai piacokra szállítják. Az üzem 20 ezer méhésszel áll kapcsolatban, akiktől a virág-, akác-, fenyő- és hárs­­mézet felvásárolják. Új üzem Komáromban Csaknem kétmilliárd fo­rintos befektetéssel autóal­katrész-összeszerelő üze­met hoznak létre Komárom­ban; az erről szóló megálla­podást nemrégiben írták alá a az EXAIR elnevezésű ír— amerikai—dél—koreai— —magyar vegyes részvény­­társaság képviselői. Cé?R.NE_12. pénzváltó Székesfehérvár, Romkert-Őrszoba West Travel utazási iroda T: (60) 468-585 Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTL 15,850 16,100 ESP 1,2900 1,3200 CHF 135,00 138,00 DEM 111,00 113,50 ITL 0,1130 0,1150 GRD 0,6900 0,7150 SEK 25,100 26,100 USD 193,00 197,00 Érvényes: 1997. november 1. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig.

Next