Fejér Megyei Hírlap, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-01 / 1. szám

1998. január 2., PÉNTEK KRÓNIKA Tisztességes kisipart, becsületes vállalkozót Dávid Lajos öt évre a Magyar Kézműves Kamara Etikai Bizottságának elnöke lett December elején tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Kézműves Kamara, mely Etikai Bizottságának elnökévé ismét Dávid Lajost, a Fejér Megyei Kézműves Kamara elnökét vá­lasztották. — A tisztújításon kívül, me­lyek voltak a közgyűlés fonto­sabb momentumai, melyek azok a dolgok, amelyekre az elkövet­kezendő öt évben nagyobb fi­gyelmet fordít a kamara? — A belső, hatékonyabb szervezeti munkára irányuló in­tézkedések mellett igen jelen­tősnek tartom azt a döntést, ami a majdani eu-s csatlakozást is segítheti. A Magyar Kézműves Kamara német mintára alakult meg, így a szakképzési és okta­tási módszerek is követik, vagy legalábbis követniük kell a kinti gyakorlatot. A vidéki kamarák joggal várhatják el, hogy olyan egységes oktatási, szakképzési rendszer alakuljon ki, ami azt eredményezheti, hogy a szak­munkástanuló ugyanolyan is­meretanyaghoz jut Nyíregyhá­zán és Zalaegerszegen is. Ezen ismeretanyag pedig szorosan kapcsolódik a nyugat-európai­hoz. Csak így képzelhető el a szakmák és bizonyítványok el­ismertetése is. — A mestervizsgáztatás vál­tozása is ebbe a rendszerbe kap­csolódik? —Természetesen, ennek ket­tős célja van, részint a szakmák régi becsületének visszaállítása, másrészt pedig a mester cím rangjának érvényesítése. Éppen ezért a jövőben, a már meglevők mellé újabb 15 szakma gyakor­lását kötik mestervizsgához. — A szakma gyakorlása, a mester elismertsége nagyban függ az ő magatartásától, mun­kavégzésétől ami már etikai kér­dés is. Mi a bizottság munkája? — A húsz megyei szervezet­nél önálló etikai bizottságok működnek, ezek egy-egy képvi­selőjéből áll az országos bizott­ság. Működésének célja, hogy őrködjön a tisztességes piaci magatartás felett és fellépjen an­nak megsértőivel szemben, emellett védelmet nyújtson a megrendelőnek és a vállalkozó­nak egyaránt. A gazdasági ka­marák történetében elsőként há­rom évvel ezelőtt három doku­mentumot állítottunk össze, így született meg az etikai kódex, az eljárási­ és a vállalási szabály­zat. Ezek adják meg azokat az útmutatókat, amelyeket alkal­mazni kell a tisztességtelen szakmagyakorlók esetében. — Sok munkájuk van? — Az országban az elmúlt 3 évben 2 ezer ügyet kellett vizs­gálni, Fejér megyében mindösz­­sze 160 ilyen eset történt. A szá­mok akkor érdekesek, ha tudjuk, hogy az országban 150 ezer, Fe­jér megyében pedig 7500, a ka­marai tagok száma. Tény vi­szont, hogy a panaszok többsé­ge jogos, ugyanakkor fele megalapozatlan volt és végül je­lentős részük közös megegye­zéssel zárult. — Melyek a „fegyelmezet­len” szakterületek és mi a leg­gyakoribb kifogás? — Az ügyek többsége minő­séggel, határidővel és árral kap­csolatos az építőipar, a járműja­vítás és a faipar területén. A szankciókról annyit csak, hogy nem súlyos ügyekről van szó, az országban egy-két esetben kel­lett visszavonni a vállalkozói igazolványt, ám Fejér megyé­ben ilyen nem fordult elő. Pintér Duna-híd, móri bor, cecei paprika Ki kell használni a termőtalaj adta lehetőségeket, törekedni a termékek feldolgozására A megyei területfejlesztési koncepcióban az egyes kistér­ségre meghatározott fejlesztési irányok közül most nézzük elő­ször Dunaújvárosét. A térség és a megye déli részeinek szem­pontjából elengedhetetlen a ter­vezett Duna-híd megépítése. A Dunának, mint vízi szállí­tási lehetőségnek a kihasználása döntő lehet, ezért fejleszteni szükséges a dunaújvárosi és adonyi kikötőket és új, rakodó kikötőket kellene építeni. A fo­lyó holtágai az idegenforgalom fejlesztéséhez kínálnak lehető­séget, de a turizmust segítené a szent­élyhajózás fejlesztése, a kisapostigi reptér sportcélú hasznosítása. Élhetőség a lovas és kerékpáros turizi­mus is. A 6-os út mellett iparterü­lete­­ket lehet kialakítani, de szükség lenne a kis- és középvállalkozá­sok számára telephelyek kiala­kítására is. A koncepció úgy fo­galmaz, hogy a nagyipari cégek közötti együttműködés is rejt le­hetőségeket, de szükség lenne egy logisztikai központ kialakí­tására. Megteremtendő a kuta­tás-fejlesztési bázis, fejleszten­dő a helyi főiskola. A bicskei térségben a kon­cepció szerint a kisebb mező­­gazdasági területeken ipari és gyógynövények termesztésé­nek, biotermékek előállításának van lehetősége. A legelőkön fel kellene támasztani a hagyomá­nyos rideg állattartást. Töreked­ni kellene a növényi és állati ter­mékek helyben történő feldol­gozására. Új szőlőültetvények telepíthetők. A kistérségben idegenforgal­mi szervezetet kellene létrehoz­ni, növelni az öko- és kerék­páros turizmus számára a kíná­latot, sportcélokra hasznosítani a csákvári repteret. Az idegen­­forgalmi vonzerő­­fokozása a Velencei-tavi térséggel való együttműködés révén is megva­lósítható. A koncepció szerint a térségszervező központok (Bicske, Csákvár) elérhetőségét javítani kell, s szükség lenne a gazdaság számára megfelelő te­lephelyeket kínálni. Mór térségébe a nemzetközi kapcsolatok révén kellene újabb ipari üzemeket vonzani, de mi­nőségi váltásra is szükség lenne, töb­b szellemi munkát igénylő cégeké kellene odacsalogatni. Fontos lenn­e a borvidék rehabi­litációja, a mon­itor piaci rangjá­nak visszaállítása, a termékek helyi feldolgozása. Sárbogárd térségében a mun­kanélküliségi ráta tartósan ma­gas. A koncepció azt mondja, hogy a helyi ismert termékek (cecei paprika, dinnye) értékesí­tését támogatni kellene, csak úgy mint a mezőgazdasági fel­dolgozó ipart. Sárbogárdon ipa­ri övezet kialakítására lenne szükség, s ipari bedolgozó üze­mek telepítésére. Javítani kelle­ne a térség közlekedési kapcso­latait, s közös programokat szer­vezni a környező megyék tele­püléseivel. A turizmusban a vadászat, halászat, lovasturiz­mus kínál lehetőséget. Enying térségének a Balaton közelsége biztos piacot jelent a zöldség- és gyümölcster­mesztésben, állattenyésztésben. Ugyanakkor javítani kellene a tó irányába a közúti és kerékpárúti közlekedési feltételeket. Szük­ség lenne élelmiszer-feldolgozó kis- és középvállalkozások léte­sítésének támogatására, koordi­nálni kellene a mezőgazdasági termelést, feldolgozást és érté­kesítést. Megoldásra vár a hulladék­­kezelés, a szennyvízelvezetés és -tisztítás. A falusi vendéglátás feltételeinek megteremtése is a jövő feladata, ehhez oktatási és képzési programokat kellene in­dítani. A Balaton közelsége mindenképpen idegenforgalmi lehetőségeket biztosít a térség számára. Enying térségét különösen a Balaton közelsége teszi vonzóvá bizonyos beruházásoknál Egyre több a „külföldi rokon” Partnerkapcsolatok a gazdaság, a kultúra, az oktatás területein Van, ahol már évek óta léte­zik, működik, van, ahol még csak most van alakulóban, annyi azonban bizonyos: az utóbbi években egyre szaporodik a testvérvárosi kapcsolatok szá­ma a megyében. Az elnevezés így valójában nem is igazán pontos, hiszen ma már nem csak a városok, a kisebb települések között is egyre többen mondhat­ják el magukról: „rokonra” lel­tek a határokon túl. A városoknak általában több „testvérük” is van. A legna­gyobb „rokonsággal” a megye­­székhely büszkélkedhet: tucat­nál több várossal léteznek kap­csolatok a gazdaság, a kultúra, az oktatás, a sport területén. Ta­lán Schwäbisch­ Gmünddel és Chorlyval a legélőbb az együtt­működés. A németekkel rend­szeresek a diákcserék, zeneka­rok, tánccsoportok jönnek tőlük és mennek hozzájuk és élénkek a vállalkozók közötti kapcsola­tok is. Az angolok részt vettek a Sóstói Ipari Park fejlesztésében, utolsó fázisához közeleg egy környezetvédelmi, valamint az önkormányzat belső rendszerét átalakító pojektjük is. Fehérvár legrégebbi testvér­­városa Kerni, 1957-ben vették fel a kapcsolatot, aztán követke­zett Opole, majd jóval később Luganszk, Blagoevgrád, Po­zsony, Saint Pölten, San Salvo, Gyulafehérvár, aztán a kilenc­venes években az alabamai Bir­mingham, majd az idén a horvá­tországi Zadar, a szlovén Celje a portugál Castello Branco. Széles körű kulturális, sport, oktatási és gazdasági kapcsola­tokat ápol Linzzel Dunaújváros, de a „rokonok” között van az al­bániai Elbasan, a török Inegel, a francia Villejuif, az olasz Terni és a svéd Linköping városa is. Bicske német, osztrák, holland, olasz és erdélyi partnereivel el­sősorban kulturális területen tartja a kapcsolatot. Gárdony szintén a kultúra és az idegen­­forgalom területén működik együtt a testvértelepülésekkel. Mór, lévén a legnagyobb né­met kisebbséggel bíró magyar település, természetesen német „testvért” választott. Az évtized eleje óta rendszeres az együtt­működés a freudenburgi és a móri diákközösségek, ifjúsági szervezetek, kulturális és sport­egyesületek között. Több móri vállalkozás is az élő német kap­csolatnak köszönheti a létét. A megyeszékhely egyik legjobb „rokona” Schwäbisch-Gmünd FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . RÖVIDEN Jelöltállítás ma délután négy óráig Megyénk három telepü­lésén helyi választást tarta­nak január 25-én. Gárdony­ban és Ercsiben polgármes­tert, az önállóvá vált Zichy­­újfaluban polgármestert és önkormányzati képviselő­ket választanak majd. Mind a három településen ma 16 óráig van lehetőség jelöltál­lításra. A jelölést a „kopog­­tatócédulával” együtt meg­kapott nyomtatványon tehe­tik meg a polgárok. Az érin­tett településeken ma a határidő lejártáig ügyeletet tartanak a polgármesteri hi­vatalokban. Árváltozások az iparcikk­kereskedelemben Az iparcikk-kereskedők 1998 január elsejétől még nem érvényesítik az árakban az energia és közműdíjak növekedését. Az MTI-nek úgy nyilatkoztak, hogy vára­kozó álláspontra helyezked­tek, s a termelők árnövelésé­nek függvényében alakítják ki az év első hónapjaiban azokat az árakat, amelyeket a fogyasztóknak fizetniük kell az iparcikkekért az áru­házakban és az üzletekben. A Centrum Áruházak illeté­kese az MTI érdeklődésére elmondta, hogy január else­jétől árkorrekciókra számí­tani kell, némely iparcikkek drágulnak, de lesznek olya­nok is, amelyek ára csökken. A későbbiekben a beszállí­tók áraitól függ, hogy mek­kora lesz az eladási ár. A Ke­ravill áruforgalmi főosztály­­vezetője elmondta: a meglé­vő készleteket az 1997-ben megállapított áron értékesí­tik, későbbiekben ők is a be­szállítóktól teszik függővé az árakat. Úgy véli, elkép­zelhető, hogy olcsóbb lesz az import, mint a hazai ter­mékek, hiszen a szállítási költségek csak a határon be­lül növekednek, s ugyanez vonatkozik az energiaárakra is. A Skála Coop illetékese úgy nyilatkozott, hogy janu­ár elsejétől még nem emelik az iparcikkek árait, erre azonban a későbbiekben minden valószínűség szerint sor kerül. A Metro Áruház­ban nem voltak hajlandók nyilatkozni az áremelésről. A Tutto Mobili Bútoráru­házban viszont azt mondták, hogy január elsejétől nem változnak az árak. Januártól összevonás: Körös Főiskola Három fakultással, az óvó-, tanítóképző, valamint közgazdasági szakkal kezdi meg működését januáron d?-?- - szarvasi-békéscsabai Körös Főiskola. A felsőoktatási in­tézmény a Viharsarok két pedagógusképző főiskolá­jának az összevonásával születik meg, s az elképzelé­sek szerint a továbbiakban újabb — például mezőgaz­dasági, egészségügyi, kör­nyezetvédelmi és idegenfor­galmi — karokkal bővülhet. Erről Köteles Lajos, a békés­csabai főiskola korábbi, a szarvasi főiskola jelenlegi vezetője tájékoztatta a Ma­gyar Távirati Irodát munka­társát. Köteles Lajos az új év első napjától az új intéz­mény ügyvezető főigazga­tójaként szervezheti meg a Körös Főiskolát.

Next