Fejér Megyei Hírlap, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA „Nincs politikai fenyegetettség” Kuncze Gábor a bűnözésről, a rendőrség pénzéről, a Torgyán-ügyről Fejér megyében töltötte a napját tegnap Kuncze Gábor belügyminiszter. Délelőtt Szé­kesfehérváron a megyei rendőr­főkapitányság és a városi kapi­tányságok vezetőivel folytatott eszmecserét, majd ellátogatott a Skála áruházba és az Albacomp céghez. Délután Móron járt, ahol megtekintette az ottani iparterületet, és megismerkedett a Michels gyár munkájával. Fe­hérváron sajtótájékoztatót is tar­tott, és interjút adott lapunknak.­­ Tavaly több mint 10 száza­lékkal nőtt az ismertté vált bűn­­cselekmények száma az ország­ban, Fejér megyében pedig kö­zel 47 százalékos az emelkedés. Finoman szólva is tekintélyes növekedés, nem gondolja? —A satisztikákkal azért óva­tosan kell bánni. Ha csak a szá­mokat nézzük, a most nyilvá­nosságra került adatok szerint ugrásszerűen nőtt a bűncselek­mények száma az év első hónap­jában. Ezen ügyek jó része azon­ban tavaly vagy korábban elkö­vetett cselekményeket takar, melyek vizsgálata áthúzódott erre az évre. Tagadhatatlan, van egy enyhe növekedés a kis ér­tékre elkövetett vagyon elleni cselekményeknél. Szembe kell nézni vele, hogy ez része a meg­élhetési bűnözésnek. Más ügyekben, így például a kábító­szerrel történő visszaélések, az adó- és tb-csalások esetében vi­szont egyértelműen javult a fel­derítés, Így van ez Fejér megyé­ben is, ahol egyébként az 1997- ben ismertté vált ügyek több, mint felében 1996-ban indult el­járást zártak le. Fejérben a felde­rítési mutató jobb mint az orszá­gos átlag. A számszerű emelke­dés pedig a sorozatjellegű csalások eredménye.­­ Jó lenne tudni, mekkora soronkívüli támogatást kap a rendőrség. A múlt heti kormány­ülés után 1,3 milliárd forintról szóltak a hírek, egy nappal ko­rábban a PM 2,3 milliárdot em­lített. Ön korábban több mint 12 milliárdot kért, néhány napja vi­szont 7,8 milliárdról beszélt. Ki­nek higgyünk? — Megpróbálom összefog­lalni, miről szól a kormány dön­tése. A rendőrség kap 800 mil­liót a túlórakeret és a gépkocsik futásteljesítményének növelé­sére. Ezzel a kérdéssel a kor­mány a második fél évben is foglalkozik, amikor 2 milliárdot szándékozik adni az említett cé­lokra. A múlt héten 500 milliós többlettámogatásról is döntött, a fejlesztések finan­szírozására. Mindez összesen 1,3 milli­árd, az év egészében pedig 3,3. Létezik egy 4,5 milliárdos csomag, ami költ­ségvetési átcsopor­tosítást jelent. Sze­repel benne 800 millió az adósság csökkentésére, 200 millió, amelyet a KBI költségvetésé­ből vonnak el és tesznek át az ORFK-hoz és 3,5 milliárd, amely a rendőrség fejleszté­si programját szol­gálja. A 7,8 milliárd tehát 3,3 milliárd többlettámogatás­ból és 4,5 milliárd átcsoportosí­tásból tevődik össze. Mindez ar­ra elég, hogy kiegyensúlyozot­tabbá tegye a gazdálkodást. — A 200 milliós elvonás azt jelenti, hogy túltámogatott volt a Központi Bűnüldözési Igazga­tóság? Van-e rivalizálás a KBI és a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság között? — A parlament a kormány akarata ellenére hozott egy dön­tést, amelyben önálló címként jelenítette meg a KBI-t, 1,7 mil­liárdos összeggel, ami a tavalyi támogatását közel 90 százalék­kal haladja meg. Eközben a rendőrség egészénél 20-22 szá­zalékkal emelkedett a támoga­tás. Ez azt jelenti, hogy a 300 fős KBI költségvetése lényegesen meghaladja például a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság egészének költségvetését. Ak­kor is aránytalan ez a finanszíro­zás, ha tudjuk, hogy a KBI kie­melt ügyekkel foglalkozik. A rivalizálásnak pedig akkor va­gyok a híve, ha előreviszi a dol­gokat, ha viszont ez szembenál­lást jelent, akkor elutasítom. A KBI-vel egyébként az a baj, hogy nem illeszkedik a bűnügyi irányítás rendszerébe, és ez ko­ordinációs zavarokat okoz. — A Torgyán-lakásnál tör­tént robbantás azt jelenti, hogy megjelent a politikai terroriz­mus? Hogy állnak az üggyel? — Még folyik a nyomozás benne. Addig, amíg az ügy való­di hátterét nem sikerül felderíte­ni, nyilvánvalóan a politikai motívum kerül előtérbe. Azt vi­szont határozottan állíthatom, hogy hazánkban nincs politikai fenyegetettség, és ami történt, elszigetelt jelenség volt. A poli­tika nem jött lázba tőle, és ez jó.­­Néhány ügyben, megyénk­ben is néha rebesgettek ilyet, hírzárlatot emlegettek. Mikor rendelhető el ilyen, lehet-e en­nek esetleg politikai háttere? — Hírzárlatot egyetlen eset­ben tudok elfogadni. Akkor, ha egy ügyben a nyomozás érde­keit veszélyezteti, ha valamely információ túl korán nyilvános­ságra kerül. Az eltelt 4 évben so­kat adtunk arra, hogy a miniszté­rium és a hozzátartozó szervek működése nyilvános és átlátha­tó legyen. Szerintem nem na­gyon voltak olyan ügyek, ame­lyekben úgy kellett kipiszkálni az információkat, mert megpró­bálták azokat dugdosni. A Fejér megyei rendőri vezetőkkel tör­tént beszélgetés során sem me­rültek fel ilyenek. Sz.Z. A törvény már megszületett, csak be kellene tartani... (Folytatás az 1. oldalról) Egy társadalom emberköz­pontúsága azon is lemérhető, hogy hátrányos helyzetű tagjai számára mennyire teszi lehető­vé a magukról való gondosko­dást — többek között például azzal is, hogy az alkotmányban egyébként megfogalmazott sza­bad mozgáshoz való jogot min­denkinek megadja. Kötelező , ha betartatják Január elsejétől törvény írja elő: a közintézményeket úgy kell kialakítani, hogy azok min­denki számára kényelmesen, biztonságosan használhatók le­gyenek. A minimális mértéket, az alapvető megoldásokat az or­szágos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet írja elő—meg nem kerülhető módon, a fel­mentés lehetősége nélkül. A jogszabály kimondja: új épület már csakis ezeknek az elveknek megfelelően készül­het, a régieket pedig—záros ha­táridőn belül — ilyenné kell áta­lakítani. Ehhez persze az is kell, hogy a jogszabály betartását— már a tervek engedélyezésénél, aztán a megvalósuláskor — el­lenőrizzék azok, akiknek ez fe­ladatuk, enélkül a törvény csak írott malaszt marad. — Tőlünk nyugatabbra ezt a fajta ellenőrzést igen komolyan veszik és szigorúan büntetnek, ha nem az elfogadott szabályok­nak megfelelően készülnek az épületek. Ott az akadálymentes­ség gondolatának hagyományai vannak. Amikor először jártam Németországban, az volt a leg­nagyobb élményem, hogy gond nélkül bejutottam az üzletekbe, elfértem a kocsimmal a gondo­lák között és végre magam válo­gathattam... — meséli Horváth Klára, a megyei mozgássérült egyesület elnöke. — Néhány éve Nürnbergben jártam egy ta­lálkozón. Elvittek bennünket egy hatalmas múzeumba, ahol nemcsak hogy voltak rámpák, korlátok, de ráadásul még stílus­ban is illeszkedtek az éppen be­mutatott korszak stílusához. Et­től mi még nagyon messze va­gyunk. Nálunk már az is ered­mény lenne, ha addig eljutnánk, hogy a mozgássérültek, a vakok is tudjanak — lehetőségeikhez mérten — önállóan, az állandó kiszolgáltatottság érzése nélkül élni, hogy az akadályok az épü­letekben, no meg persze a közle­kedésben ne kényszerítsék őket a négy fal közé... A másik rosszabbul járt... Lesz bőven munkájuk a min­denféle intézmények gazdáinak a következő években esedékes átalakításokkal. Elég, ha csak Fehérváron nézünk körül, hogy kiderüljön: alig van olyan köz­­intézmény, ahová tolókocsival, járókerettel, mankóval vagy va­kon könnyen be lehetne jutni. Még oda sem, ahová pedig a sérült emberek igencsak gyak­ran kénytelenek járni. Egy hónappal ezelőtt az or­vosszakértői bizottságot, amely a rokkantosításhoz és a speciális jogosítványhoz szükséges vizs­gálatokat végzi, tehát sok moz­gássérült ember kerül vele kap­csolatba, a Távírda utcai rendelő első emeletére költöztették. Oda, ahová legalább húsz lépcső vezet fel, és ahol persze nincs lift. — Amikor szóvá tettük a dol­got, azt a választ kaptuk: nem volt másutt hely, különben is, a kismamák még rosszabbul jár­tak, mert nekik most a második­ra kell felmenniük. Ez nem vala­mi jó érv. Miért kellene, hogy vigasztaljon: a másiknak még rosszabb?—kérdi Horváth Klá­ra. — Ezen a gondolkodáson kellene változtatni, hiszen az akadálymentes környezet nem csak a fogyatékosok érdeke... Ami az egyiknek létfeltétel, a másiknak kényelem Ez így igaz. Amikor évekkel ezelőtt átadták a városban azt a két lakást, amelyek kifejezetten mozgáskorlátozottaknak épül­tek, többen, akik egészséges­ként jártak bennük azt mondták: ők is ilyet szeretnének. A laká­sok ugyanis, bár panelházban vannak, tágasabbak, kényelme­sebbek, mint az átlag „skatu­lyák”. Ha minden újonnan ké­szülő lakást eleve az akadály­­mentesség követelményeinek megfelelően terveznének, adott esetben nem kellene elhagynia az otthonát annak sem, aki egy váratlan balesetben megbénul... Már csak ezen is érdemes el­gondolkodni... Hajnal Csilla Ismét napirenden a strandok Tíz évre kívánja bérbe venni a fürdőhelyeket a Velencetours Ismét a strandok üzemeltető­vel összefüggő kérdéseket tű­zött szerdai ülése napirendjére a gárdonyi képviselő-testület, amely előzőleg már döntött a város fizető strandjai öt évre tör­ténő bérbe adásáról a korábbi üzemeltető, a Velence Gyors Rt. részére. A képviselők megtár­gyalták a Tini strand területén újonnan kialakítandó szabad strand üzemeltetésére érkezett ajánlatot, melyet egy vállalkozó nyújtott be, aki biliárdklubot működtet a partszakaszon. A képviselők — több lehetőség felvetését követően — úgy dön­töttek: a szabad strand működte­tését öt évre átengedik a biliárd­klubnak, amely a fenntartás fe­jében beszedheti a parkolási dí­jat, így az önkormányzat pénzt takarít meg. A város önkormányzata ugyanakkor pályázatot ír ki egy másik szabad strandként funk­cionáló partszakasz üzemelteté­sére. Amennyiben nem érkezne kedvező ajánlat — a korábbi el­képzelésnek megfelelően — a Városgazdálkodási Kft. gon­doskodik majd ezen szabad strand üzemeltetéséről — ha­tározott a testület. Kínos közjáték zajlott le a Velencetours, a fizető strandok bérletére benyújtott, úgymond alternatív ajánlatának megvita­tása kapcsán. Több képviselő is szükségét érezte, hogy kiigazít­sa egyik társuk szavait, aki — szerintük — azt találta volna mondani: a strand üzemeltetésre benyújtott ajánlatok közül nem a nyertesé volt a legkedvezőbb. A hölgy azonban cáfolta, hogy ilyen tartalmú kijelentést tett volna, és indítványozta: hallgas­sák vissza az ülésről készített hangfelvételt. Erre azonban nem került sor. A testület végül úgy döntött, hogy következő ülésén visszatér a Velencetours Rt. ajánlatára. A társaság 24,5 millió forint be­fektetését ajánlotta föl a gárdo­nyi turizmus fejlesztése érdeké­ben, amennyiben további öt év­re elnyeri a strandok üzemelte­­tésének jogát. B.K.L. Felgyújtotta magát a rendőrségen A derecskei rendőrőrsön fel­gyújtotta magát egy helybeli fér­fi. B. Endre derecskei lakost hét­főn bűncselemény elkövetésé­nek alapos gyanúja miatt állítot­ták elő a rendőrök. Az őrs előállító helyiségében a fiatal­ember a nála levő gyufával szán­dékosan meggyújtotta a ruháját. A szolgálatos rendőrök azonnal eloltották a tüzet, B. Endre nyolc napon belül gyógyuló égési sé­rülést szenvedett. B. Endrével szemben, szemérem elleni erő­szak bűntette miatt, őrizetbe vé­tel mellett folyik a nyomozás. 1998. április 1., SZERDA KRIMIKRÓNIKA A Fejér Megyei Rendőr-fő­kapitányság az alábbi friss bűn­esetekről tájékoztatta szerkesz­tőségünket. Meglovasított libák, szúnyog-szigeti tettesek Szabadbattyánban, egy la­káshoz tartozó gazdasági épü­letből tyúkokat, kacsákat, libá­kat loptak el. A meglovasított jószágok értéke 17 ezer forint. Pákozdon, a Szúnyog-szige­ten is találtak elvinni valót isme­retesen tettesek. Két munkagép üzemanyagcsövét elvágva, a la­kat lefűrészelésével 2x200 liter (55 ezer forint értékű) gázolajjal leléptek. Valutacsaló, megcsípett Csöpi-tolvaj Csalás miatt őrizetbe vették L. Attila fehérvári lakost, aki társaival valutaváltás ürügyén 950 ezer forintot vettek át egy fehérvári polgártól, de annak cserében semmilyen külföldi fi­zetőeszközt nem adtak. L. Attila és társai más hasonló bűncselek­mények elkövetésével is gyanú­síthatók. A lepsényi K. Csaba rácskife­­szítés módszerével behatolt a lepsényi Csöpi presszóba, ahon­nan dohányárut, édességet, sze­szes italt és gázpalackot lopott mintegy 140 ezer forint érték­ben. A tettest őrizetbe vették. Temetőfosztogatók, Jegenye-rablók A kisszentmiklósi temetőben ismeretlen tettesek 22 virágtar­tót vittek el és 11 sír körül elvág­ták a drótkerítést. Az alsószenti­­váni temetőben 40 csiszolt már­vány virágtartót feszítettek le húsz sírról, a kár értéke 300 ezer forint. Mányon a Jegenye presz­­szóból elvitték a színes tévét, az édességet és a dohányárut. A bűnök között továbbra ál­landó tétel a hétvégi házakba va­ló erőszakos behatolás, Rácal­más és Gárdony szerepel a leg­frissebb rendőrségi jelentésben. Lánykereskedő szervezet leleplezése a fővárosban Leánykereskedő szervezetet leplezett le a BRFK az osztrák rendőrséggel együttműködve Budapesten. Az osztrák állam­polgárságú P. Walter zuglói la­kásában 17-19 éves román, szerb és ukrán lányokat dolgoz­tatott prostituáltként — közölte az MTI-vel kedden a BRFK csa­lád-, gyermek- és ifjúságvédel­mi osztályának vezetője. Csaba József elmondta: a házkutatás során a lányok ada­tait tartalmazó több száz kartont találtak a rendőrök. A hölgyeket azzal csábították Magyaror­szágra, hogy innen Nyugat-Eu­­rópába, főleg Ausztriába, Svájc­ba és Olaszországba viszik bébi­­szitternek. P. Walter ezenkívül magyar lányokat is utaztatott Ausztriá­ba, akik call-girlként és táncos­nőként dolgoztak. Ők tudatában voltak annak, hogy milyen mun­kát kell végezniük. Az osztrák férfit magyar élet­társa segítette. P. Walter előzetes letartózta­tásban van. Telefonkártyás csalót fülelt le a rendőrség A férfi sűrűn váltogatta a kártyákat a készüléknél Manipulált, úgynevezett vég­telenített kártyával telefonáló férfit vett őrizetbe a rendőrség az elmúlt hét végén Budapesten, a XIII. kerületben, amikor a Vi­segrádi és a Katona József utca sarkán megpróbálta felhasznál­ni a kártyákat — tájékoztatta az MTI-t kedden a BRFK gazda­ságvédelmi osztályának helyet­tes vezetője. Vidra Imre alezre­des elmondta: a huszonéves T. N.-t egy másik akcióra induló rendőrök fogták el. Az keltette fel a figyelmüket, hogy a férfi sűrűn váltogatja a kártyákat a készüléknél. Ellenőrzésekor ki­derült: 13 darab manipulált kár­tya volt nála. A férfi lakásán tartott házku­tatás nem vezetett eredményre. Az alezredes elmondta: a Ma­távnak évente több száz millió forintos kárt okoz az ilyenfajta illegális telefonálás. A rendőr­ség szakértői még vizsgálják, hogy a szóban forgó kártyákat milyen módon bolondították meg. Egy ilyen kártya egyéb­ként a feketepiacon 10-20 ezer forintot ér. T. N. — aki szabad­lábon védekezik — ellen számí­tógépes csalás bűntettének ala­pos gyanúja miatt indult eljárás.

Next