Fejér Megyei Hírlap, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-02 / 127. szám
1998. június 2., KEDD Realisták, akik hisznek a csodákban Dr. Bogdán Emil szerint a Magyar Igazság és Élet Pártja jó úton jár, mert ellenségeik idegesek — Miként értékeli a MIÉP szereplését? — Hihetetlen, hogy nagyon kevés pénzből, a gyűlölködő politikai környezet ellenére is sikerült bejutnunk a parlamentbe. Malraux mondta annak idején, hogy barátaim, legyünk realisták, higgyünk a csodákban. — Elemzések szerint 1994- ben az MDF baloldali, 1998- ban az MSZP jobboldali veszéllyel riogatta a választókat, s ez egyik esetben sem „jött be”, a nép bölcsebbnek bizonyult. Most—állítólag—a MIÉP lenne a jobboldali veszély. Tényleg félni kell önöktől? — Túl sokat riogatták már az embereket, s a nép nem hiszi el ezeket a rágalmakat, ugyanis a jobboldali veszélynek semmi realitása nincs, aki erről beszél, annak nincsenek érvei. Amikor megkérdezem, hogy miért vagyunk mi szélsőségesek, a válasz mindig az, hogy ezt hallották a tévéből és a rádióból. Miért lennénk mi fasiszták vagy szélsőségesek? Soha törvénytelent nem tettünk, ellentétben az SZDSZ-el vagy a kommunisták utódpártjával, akiket nagyon sokszor ítélt el az Alkotmánybíróság, mert törvényellenes dolgokat műveltek. Rendet és igazságot akarunk, egyenlő jogokat az embereknek, ez pedig nem szélsőséges program. A kivételezett csoportoknak ez persze nem tetszik. Amikor az első nagy tömegtüntetésünk volt, a gyűlést követő vacsoránál egy svájci újságíró megjegyezte, hogy nem azért vagyunk mi erősek és demokraták, mert ki tudjuk vinni az embereket az utcára, hanem azért, mert rendben haza is tudjuk küldeni őket. — Mi lesz 14 képviselőjük szerepe a parlamentben? Várható, hogy a győztes pártok a kormányzati munka során feloldják az önök elszigeteltségét? — Már most oldódik, az emberek már most másként beszélnek. Mi voltunk azok, akik kezdetektől a legkövetkezetesebben kértük és hangsúlyoztuk a nemzeti pártok egységét, ennek érdekében még fel is oszlattuk volna pártunkat, mert az MSZP—SZDSZ hatalmat el kellett söpörni. Eddig nem lehetett hangsúlyozni a nemzeti érdekeket. Orbán nagyon szép mondata volt, hogy nem a külföld véleménye neki az első, hanem a magyar állampolgároké. Az számít, ahhoz kell igazodni. — Lehet várni kemény Orbán—Csurka csatákat? — Nem biztos, hogy lesznek ilyenek. Ez elsősorban Orbántól függ. Mi elhatároztuk, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül — még ha visszautasítják is — ezt a kormányt támogatni fogjuk mindenben, amely nem ellenkezik a magyarság érdekeivel. — Lesz MIÉP-frakció? — Mindent megteszünk érte. Csurka István már megtette a szükséges lépéseket, hiszen az Alkotmányban benne van, hogy a pártok tevékenységéhez minden lehetőséget biztosítani kell, ez pedig erősebb szabály, mint a Házszabály. Ha a frakcióalakítást megtagadják tőlünk, eleve diszkriminálnak bennünket. — Mint a megye országgyűlési képviselője milyen, majdan számon is kérhető dolgokat ígér a választóknak? — Fejér megyének nincsenek különleges gondjai, ezért mi elsősorban országban gondolkodunk. Javítani szeretnénk a szerencsétlen szociális helyzetben élők sorsán. A mezőgazdaságot szándékosan sodorták krízishelyzetbe, s ezzel nagyon sok földből élő embert tettek tönkre. Meg kell akadályoznunk a külföldiek földvásárlását, le kell leplezni a hazugságokat. — Például? — Azt állították, hogy nem léphetünk be az unióba, ha ezt megtiltjuk. A belépés egyéni szerződéseken alapul, sok múlik azon, hogy milyen feltételeket tud az ország magának kiharcolni a magyar érdekekért? — A szociális helyzet javítását ígérte: hogyan? — A szociális kérdés bizony állami kérdés, s az államnak kell beavatkoznia, hogy a katasztrofális demográfiai helyzet megváltozzék. A családokat kell elsősorban segíteni, olyan rendszer kidolgozásával, amely családi adózással kedvezőbb helyzetbe hozza az embereket. Be kell vezetni a hivatásos anyaságot. Százszoros különbségek vannak a jövedelmek között, ezt csökkenteni kell, mert a jelen helyzet tarthatatlan, igazságtalan és embertelen. Feltétlenül meg szeretnénk változtatni azt is, hogy ebben az országban minden a pénzen múljék. — A 14 képviselő ereje mire lehet elegendő? — Sokra nem, ez nyilvánvaló. Mi annyit tehetünk, hogy minden alkalommal hangot adunk véleményünknek, ez pedig komoly presszió lesz a kormány tagjaira nézve. A MIÉP rendezvényein elhangzottak más ígéretek is, a privatizáció felülvizsgálata és a korrupció elleni fellépés mellett az adósságszolgálat változtatása is szóba került. Miért? — A kampány során sokan ígértek olyan dolgokat, amelyek komoly kiadásokkal járnak, de még nem tudjuk, hogy a leváltott kormány mennyi pénzt hagyott a kasszában? A MIÉP az anyagi forrásokat is látja. Mi vagyunk az egyetlen olyan adós ország, amely nem kért és kapott csökkentéseket. Sajnos Antall kijelentette, hogy mi az utolsó fillérig visszafizetünk mindent, és Sorost küldte el tárgyalni erről, így aztán teljesen kiszolgáltattak bennünket a külföldi tőkének. Már Széchenyi megmondta, hogy egyedül vagyunk, senkire nem számíthatunk. — A MIÉP vezetője úgy nyilatkozott, hogy a párt 2002-ben kormányzati szerepre számít. Lehetségesnek tartja ezt? — Miért ne? Az embereknek végre kinyílt a szemük, látják, hogy egy értük dolgozó kis párt is bejuthatott a parlamentbe, a demokrácia valódi, s ha nem csalódnak majd bennünk, egyre többen állnak mögénk. Tudjuk, hogy jó úton járunk, mert ellenségeink idegesek. (Tihanyi T.) Fotó: Pati-Nagy Bence Dr. Bogdán Emil Temesváron született 1921-ben. Részt vett diákszervezkedésekben, ezért 1940-ben kénytelen volt Magyarországra menekülni. 1949 és 1950 között a Phylaxiánál gyakornok, 1951 és 1956 között pedig Mezőfalván körállatorvos. 1957-től 1961-ig a ráckeresztúri állami gazdaságban dolgozott szakállatorvosként, majd 1982-ig a Martonvásári MTA mezőgazdasági kutató intézethez került. Még 1970-ben megalakította a martonvásári Széchenyi István Klubot, ezt öt év múlva betiltották. 1988-tól 1993-ig az MDF alapító tagja, 1990-től országgyűlési képviselő, 1993-tól a MIÉP képviselője. 1991-től 1993-ig az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja volt, 1992-ben pedig a Magyar Út Alapítvány Kuratóriumának élére került. 1986-ban megkapta a Manninger Érmet. Az idei választásokon országos listáról jutott a parlamentbe. Új harang szól pünkösdtől szuméren (Folytatás az 1. oldalról) A Szent Mihályról elnevezett harang bronzból készült, 420 kilogramm súlyú, 88 centiméter átmérőjű, elektronikusan vezérelt, s bár nem illik pénzről beszélni ajándék esetén, elárulható, 18 ezer márkába került. A toronyóra 16 ezer márkát kóstál, s ezzel nem fejezték be a németek az adományozást, mert kulturális és szociális területen is hoszszú távú terveik vannak. Mindkét főpásztor kétnyelvű beszédet mondott, s míg a hívek énekeltek a nemrégiben gyönyörűen felújított templomban, a daru beemelte a harangot a toronyba. Az imádság aláfestéséül a hegesztőgép süvítése hallatszott, röpködtek a szikrák a magasból. A mise végén megkonduló hang már az I-II. világháborús emlékműhöz invitálta a sokaságot, ahol megkoszorúzták az áldozatok és hősök emlékkövét. Fiedler Albertné polgármester az évtizedek alatt nehezen hegedő lelki sebekről beszélt, amelyek talán mostantól, a kiengesztelődés jegyében csakugyan begyógyulnak. Az emelkedett ünnepet vidám műsor követte délután, németországi és honi nemzetiségi előadók táncoltak, énekeltek, éjszaka bálban múlatták az időt a fáradhatatlanok. Vasárnap kisebb-nagyobb csoportok verődtek össze a sportbemutatókon, szőlőhegyi borkóstolókon. — zsoltár — fotó:/árt KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Hullámzó hangsúlyok, tarka sereg (Folytatás az 1. oldalról) A móri Kapucinus téren színpadot ácsoltak, abban bizakodva, hogy az időjárás kegyes lesz, s mind a köszöntő beszédeket, mind a tarka, vidám nemzetségi seregletet ott lehet üdvözölni a szabad ég alatt. Fölállították a borkóstolóhoz a sátrakat, a táblákon felirat igazított el arról, hogy hívják a gazdát, ki a szőlőt gondozta, s az italt kínálja. Pogácsát is szervíroztak a nedű mellé, az ízlelés biztonsága és igazságossága érdekében. A Lamberg-kastély udvarán a népművészek rakták ki portékáikat, szőnyeges, cserepes, üveges, kosaras és fafaragó ültek jó szomszédságban csipkeverővel, ékszerkészítővel, gyöngyfűzővel. A felvonuló nemzetiségi csoportok peckesen meneteltek a Wekerle utcán, a Szent István téren át a Kapucinus térre, ahol vezető tisztet viselő emberek köszöntötték a sokaságot. Schmidt Ferenc móri polgármester, Szabó Gábor Fejér megyei közgyűlési elnök házigazdákként üdvözölték a móriakat, a megyeieket, az ország és a világ különböző szegleteiből érkezett magyarokat, németeket, szlovákokat, görögöket. A dunaújvárosi szerbek nagyon öregek már, otthon maradtak. Háromszáz esztendeje telepített először németeket Mária Terézia a haloványra fogyatkozott Fejér megyébe. A Kárpát-medence sokszínűségéről beszélt Kaltenbach Jenő, a Parlament kisebbségi biztosa. Békében éltek egymás mellett a nemzetiségek, mondotta, s a fekete 1948- ról sem mulasztott el szólni. Erdei Ferenc, a magyar nevű, német származású (muszáj volt magyarosítanunk, magyarázza felhős homlokkal) elkötelezett kisebbségi, az Országos Nemzetiségi Önkormányzat alelnöke keserűen idézi, hogy a második világháborút követően Móron kenyérrel nem szolgálták ki azt a svábot, aki a boltban nem magyarul kért... Ha egymás ellen uszulnak népek, nemzetek, az csúnya mindig, s a nagypolitika ért hozzá elvadítani egymástól népeket. Ami volt, elmúlt. Nemzetiségi iskolák kellenek, tanárokkal, akik németül — és szlovákul, románul és a többi nyelven — oktatnának matematikát, földrajzot, biológiát. Erdei Ferenc nem a múltat taglalja, hanem a jövőt vallalná. Kerner Lőrinc, az Országos Német Önkormányzat elnöke megköszönte a hazatérő németeknek, hogy eljöttek. Megerősítette, hogy a Szent István óta hazánkban élő németek minden valószínűség szerint mindig is nemzettársaink lesznek. Rég látott ismerősök borulnak egymás nyakába, öreg asszonyok és ősz férfiak sírdogálnak egy sort, kutatják a ráncos arcokban az ifjúi vonásokat, hallik a bájos tájszólás a hullámzó hangsúlyokkal. A legfiatalabbak nemigen értik a vének szavát, na ja, kiesett egy-két generáció, amelyik a bölcsőben anyanyelven szólott volna a kisdedhez... Rázendít az eső. A népek a „kultúrba” vonulnak, a nehéz párában fújják a rezesek, szól a harmonika. Röpül a rakott szoknya, az öreg lábak is szaporán járják. Másnap a Felvidékről kitelepített magyarok Márra telepítéséről emlékeztek meg, s a református templom udvarán állítottak kopjafát. Megint: a nagypolitika. Mármost kin kérhető számon az a régi sok fájdalom? Zsohár Melinda Fotó: Pati-Nagy Bence A német nemzetiségieknek emlékszobrot avattak a városban ■il.WI.HW Az Állami Biztosításfelügyelet a kárkifizetésekről A kárkifizetések és szolgáltatások ez év első negyedévi összege a hazai biztosítócégeknél elérte a 20,3 milliárd forintot, ami 7,8 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában kifizetett kártérítés, derül ki az Állami Biztosításfelügyelet közzétett tájékoztatójából. A biztosítók az életbiztosítási ágban 4,3 milliárd forintot fizettek ki, a nem életbiztosítási ágazatban a kárkifizetések összege elérte a 16 milliárd forintot. A kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás az összes kárkifizetést tekintve 36,4 százalékot tett ki, a biztosítók az ilyen károkra 7,4 milliárd forintot fizettek ki. Ez az összeg a nem életbiztosítási ág kifizetései között 46,3 százalékos hányaddal szerepel. A nem életbiztosítási ág kárkifizetései általában jelentősen meghaladják az életbiztosítási ágét. Ez részben annak a következménye, hogy az életbiztosítási szerződések lejárata 10- 15, esetleg 20-25 év múlva esedékes, részben az alacsonyabb szolgáltatási összeg is befolyásolja a kárkifizetések nagyságát. Kedden még be lehet fizetni a társasági adót A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozók még kedd éjfélig postára adhatják, illetve átutalhatják adóbevallásaikat és adóbefizetéseiket — tájékoztatott az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal sajtófőosztálya. Nemzetközi Rába-fesztivál A Dodid Együttes koncertjével kezdetét vette a Nemzetközi Rába Fesztivál szombaton a Győr-Moson- Sopron megyei Szanyban. A másfél hónapig tartó hangversenysorozatot ezúttal harmadik alkalommal rendezik meg a Rába-közben. A fesztivál művészeti vezetője Andreas Baksa, Bécsben élő magyar zeneszerző, aki a közelmúltban a Győri Balett számára a Monarchia, Monarchia című táncjáték kísérőzenéjét komponálta. Vízszogáltatási munkák a Fejérvíznél Az idei legfontosabb feladatok egyike a társaságnál a martonvásári víztorony belső felújítása és a Fehérvári úti nyomóvezeték cseréje. Mezőszilason a vízműtelep villamos berendezéseit kell felújítani, Pátkán a fűtésrekonstrukció a feladat. Szárligeten az útépítés miatt elsüllyedt aknákat kell szintre emelni. Vértesbogláron pedig halaszthatatlanná vált több helyütt a vezetékcsere pénzváltó Székesfehérvár, Kossuth u. 12. \\roRArpidhMó) _______Telefonszám: (22) 330-229.________ Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 16.850 17.100 ESP 1.3900 1.4300 CHF 142.50 144.50 DEM 118.60 120.25 ITL 0.1197 0.1225 GRD 0.6800 0.7175 SEK 26.8063 27.6408 USD 211.00 215.00 Érvényes: 1998 Június 2. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap 8-21 óráig.