Fejér Megyei Hírlap, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-01 / 152. szám
1998. július 1., SZERDA KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 A Miniszterelnöki Hivatal összehangol t biztonságpolitikai szakértő a miniszterelnök tanácsadója lesz a miniszteri poszt helyett — Képviselő úr, kórházi kezelése miatt késlekedtünk az önnel készült interjúval. Legelőször is: hogy van? —Egy műtétet hajtottak végre rajtam, amelyet a választások miatt halasztottam el, szerencsésen túljutottam rajta. Bízom benne, hogy hamarosan felgyógyulok, s ismét egészségesen teljesítem azt a feladatot, amellyel az állampolgárok megbíztak. Tisztában vagyok vele, hogy frázisként hangzik manapság a munka becsületét és a tisztességet hangoztatni, de nem tehetek mást, s azt gondolom, a választók számon fogják kérni tőlünk majd ezeket.Azt emlegették, hogy a Fidesz kormányra kerülése esetén Fejér megye legalább három minisztert állít ki, s a legbiztosabbnak a honvédelmi tárca élére dr. Gyuricza Bélát jósolták. Ön már négy éve is miniszterjelölt volt. Miért nem vártak a miniszter megnevezésével? — Valóban, képviselőségem ideje alatt, politikusként és civilként a védelmi politikával foglalkoztam, s talán nem szerénytelenség, ha azt állítom, hogy „kicsit” értek is hozzá. De sosem funkcióban, pozícióban gondolkoztam. Ha a Fidesz egyedül kormányoz, vagy a polgári szövetségben, karöltve az MDF-fel és a KDNP-vel, akkor talán valóban én lettem volna a jelölt, bár biztosan nem is lehet ezt kijelenteni. Tudomásul vettem, hogy mi a realitás, s a létrejött kisgazda-koalícióban mérlegelés tárgyává tesszük a honvédelmi tárcát. — Az aggodalmaskodók rosszul látják, hogy törékeny ez a szövetség a kisgazdákkal? — Nem a kényszereket kell felnagyítani, s azt keresni, mi miért nem működhet. Egy kormányzati politikába a polgári demokráciákban sok minden belefér: a nemzeti-konzervatív értékek éppúgy, mint a kereszténydemokrata célok és a liberálisok. A szélsőség nem kaphat benne helyet, s ilyen veszély nem fenyeget. Nem azt nézzük tehát, hogy mi választ el bennünket egymástól, hanem azt, hogy a kisebb és nagy célok érdekében milyen kompromisszumokkal lehet egyezségre jutni. — A honvédelmi miniszterség helyett más pozíciót kínált föl önnek Orbán Viktor, így hallik. Mi az? — A honvédelemre vonatkozóan a Fidesz stratégiája teljes részletességgel elkészült, írásban is, már a választások előtt. Az egyetlen párt vagyunk, amely konkrétan meghatározta a biztonság- és védelempolitikai koncepcióját az országnak. Az is korábban körvonalazódott, hogy a Miniszterelnöki Hivatalon belül létre kell hozni egy koordinációs szervezetet, amely összhangba hozza a biztonsággal, a honvédelemmel kapcsolatos elméleti feladatokat a gyakorlati tennivalókkal, meghatározva a szükséges humán és anyagi erőforrásokat is, megjelölve a rendkívüli állapotban felhasználható stratégiai tartalékokat. Itt koordinálják az érintett tárcák szakemberei a végrehajtást is, hogy a leghatékonyabban, a legkisebb anyagi áldozat és a lakosság legelviselhetőbb leterhelése mellett történjék az. — S ennek élére kerülne ön? — A koalíciós tárgyalások a héten fejeződtek be, a partnerek is egyetértettek a Fidesz elképzelésével. Ha a státust is meghatározzák, akkor a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként, egyelőre úgy tűnik, engem jelölnek. — S mit mond a szakértő: milyen hazánk biztonsága? — Az elmúlt ötven évben ez leszűkült a hadsereg állapotára, holott benne foglaltatik a polgár személyes biztonsága, szoros összefüggésben a lakóhelye, a régiója, a haza puszta létének és jövőjének biztonságával! — És milyen a hadsereg? — Első a társadalmi és gazdasági stabilitás, utána a fegyveres erők állapota, s ezen belül a honvédségé, a rendőrségé, a biztonságiaké, a polgári védelemé. Az önkormányzatok kihagyhatatlanok a felsorolásból, hiszen katasztrófa esetén ők szervezik az élet- és vagyonmentést! A hadsereg tehát így értékelendő. A NATO-csatlakozás miatt ilyen felkészült a Fidesz- MPP a biztonságpolitikai stratégiával? — A Fidesz-MPP kül- és biztonságpolitikai kabinetje dolgozta ki a tervezetet a Magyar Tudományos Akadémia, a minisztériumok és a külföldi tudományos intézetek segítségével, pártpolitikától mentesen. S nemcsak a NATO miatt. Kérem, hangsúlyozza erősen: álláspontunk szerint első a nemzet biztonsága, s csak utána következik az euro-atlanti integrációs követelményeknek megfelelni! — A Miniszterelnöki Hivatal koordinációs munkája mit változtat lényegesen? —Eddig nagyjából az történt, hogy a tárcák jószerivel azt csináltak, amit akartak. Hány törvényt kellett például visszavonni azért, mert a végrehajtás feltételei hiányoztak! A mezőgazdaságban, az egészségügyben, sorolhatnám. A koordináció a hatékonyság és az eredményesség kulcsa, ugyanakkor a minisztériumok nem érezhetik úgy, hogy bármivel is megrövidítenék őket. A feladatokhoz a végrehajtás eszközei is kidolgozottak lesznek. — Lesz ereje a miniszterelnöknek véghezvinnie terveit? —A párbeszéd a választópolgár és a koalíció között zajlik, ez lesz az egyik garancia. A végrehajtásnál pedig az, ami már el is kezdődött: a párbeszéd előkészítése a szakszervezetek, a munkaadók, a munkavállalók és egyéb szervezetek előzetes találkozóin. Nem lakossági fórumokon dob be ötleteket a kormányfő, amelyeket aztán kapkodva követne a kormány, ha lehetne. — Ön egyéni képviselő. Ez mit ró önre? — Semmi újat. Eddig is úgy gondoltam, hogy az összes célomat a választópolgárokkal együtt szeretném elérni! — zsohtár — Dr. Gyuricza Béla 1939-ben, Endrődön született. A II. Rákóczi Ferenc katonai középiskolában érettségizett, felsőfokú tanulmányait Moszkvában a vezérkari iskolában folytatta, majd a hadtudományok kandidátusa lett. Hivatásos katonaként a szolnoki ejtőernyős felderítőknél szolgált, majd hadosztályparancsnok lett Zalaegerszegen, Kaposváron, hadseregparancsnok volt Székesfehérváron. 1991-94 között a szárazföldi csapatok parancsnoka, 1994-től nyugállományú altábornagy, országgyűlési képviselő, a honvédelmi bizottság alelnöke, a Fidesz katonapolitikai szakértője. Tagja a párt megyei választmányának. Nős, három gyermeke van. Az 1998-as választásokon a 2-es körzetből, a szavazatok 58,31 százalékával került a parlamentbe. Nem elegendő, hogy szép, el is kell valahogy adni Pályázatot írnak ki idegenforgalmi kutatásra (Folytatás az 1. oldalról) Gärtner József annak idején gondosan végigolvasta a települések helyzetét elemző sorozatunkat. Azt tapasztalta, hogy sok helyen számolnak hosszú távon az idegenforgalom pozitív hatásával, ám konkrét elképzeléseket nem igazán tudtak mondani a polgármesterek. A bizottsági elnök úgy véli, a településeket rá kell döbbenteni, hogy egyedül nem tudnak idegenforgalmat csinálni. A 106 településből kell kiválasztani azt a húszat, amely egyféle idegenforgalmi centrum lehet, amelyek kínálatát a környező települések kiegészítik. Nem rivalizálni kell a településeknek, hanem közös kínálattal előállni. Tavasszal alakult meg Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megyék közös idegenforgalmi bizottsága. Elnöke, Szabó Gábor, a megyei közgyűlés elnöke. A testület most kezdi munkája megalapozását, mégpedig azzal, hogy áttekinti a három megye helyzetét. Az elnök tudja, hogy késésben vannak, hiszen szeptemberben már a jövő évi kiajánlásokat kellene megtenni, ők pedig jó ha az idén végeznek a helyzetfelméréssel. S azt is vizsgálniuk kell, mik a célterületek, hiszen nem helyben kell reklámozni adottságainkat, hanem ott, ahonnan vendégek várhatók. Gondosan kell számbavenni a lehetséges figyelemfelhívó módszereket is. Szabó Gábor, aki egyben a területfejlesztési tanács elnöke is, fontosnak tartja, hogy a tanács három prioritása között ott van az idegenforgalom. A területfejlesztési koncepcióban is helyet kapott, ám minden területre még ezután kell kidolgozni a részletes programot. Ezért is tartja fontosnak az elnök az idegenforgalmi bizottság által kezdeményezett feltáró munkát. Meg kell határozni, milyennek akarjuk láttatni a megyét. Átutazó megye? Nemzeti Emlékhely megye? Velencei-tó megye? Ökoturizmus megye? Netán ezek együtt? A másik két megyében ugyanígy el kell végezni ezt a munkát, s utána lehet majd a régió karakterét meghatározni. Sok függ persze attól is, hogy a kormányzat milyen súllyal kezeli majd az ágazatot, s ad-e pénzt például pályázatokra, tanulmányokra. A megyei önkormányzat idegenforgalmi bizottsága egyébként évente 2 millió forint öszszeg felett rendelkezik. Ebből díjazzák majd az említett pályázatot is. Az elmúlt időszakban azonban jutott pénz 180 gyerek nyári táboroztatásának támogatására, könyvkiadás segítésére, a sukorói református templom orgonájának felújítására vagy éppen a Turinform iroda támogatására. Most kiírnak egy gyermekrajzpályázatot is a szeptember 27-i Turisztikai Világnapra. .. Zuhanás volt egy élet vége Rövidesen friss virág kerül a repülés honi áldozatainak sírjára A Magyar Királyi Honvéd Légierő életben maradt, de emigrációba kényszerült tagjai az Amerikai Egyesült Államokban Magyar Szárnyak címmel újságot alapítottak, amely másfél éve hazánkban jelenik meg. A Magyar Szárnyak Baráti Kör részben adományokból összegyűjtött pénzből többek között vállalta, hogy felkutatja és gondozza a magyar repülősírokat. A munka oroszlánrészét vitéz Tarlós József, egykori zuhanóbombázó rádiós-lövész vállalta magára, aki az orosz fronton teljesített bevetéseiért számos magyar kitüntetés mellett másod-, és első osztályú Vaskeresztnek is birtokosa. Gépét lelőtték, pilótája hősi halált halt, ő maga megsebesült, s ma 50 százalékos hadirokkant. A fehérvári veterán repülős kutatómunkájának eredményeképpen rövidesen illő tisztelettel lehet gondozni a szabadbattyáni temetőben Szili Lajos egykori tizedes sírját is. Ő volt a magyar zuhanórepülés első áldozata, még húszéves sem volt, amikor korengedménnyel bevonult a légierőhöz. 1941-ben Börgöndön magassági repülőgyakorlaton vett részt egy JU–-87-es iskolagépen, mint rádiós növendék. Feladatuk az volt, hogy 8500 méteres magasságban bukófordulókat hajtsanak végre, amely elsősorban a pilóta számára jelentett gondot, a rádiós csak „szokta” a repülést. A gép azonban hirtelen zuhanni kezdett, a pilótának sikerült a repülőgépet felemelnie, de a kormányzás továbbra is nehézkesnek bizonyult. Visszatért Börgöndre, ahol megdöbbenve vette észre, hogy a rádióskabin teteje beékelődött a függőleges vezérsíkba, a fülke üres volt, csak az ejtőernyő kényszerkioldó zsinórja lógott ki belőle. Mi történhetett? Nagy magasságban a pilótának elromlott a légzőkészüléke, s ezért eszméletét veszítette, rábukott a botkormányra, s az amúgy is „fejnehéz” Stuka zuhanásba került. A rádiós a páncélfal mellett előrenézve meglátta az ájult pilótát, s kiugrott annak ellenére, hogy a gép akkor már gyorsabban zuhant 400 kilométeres sebességnél. A bekötött rendszerű ejtőernyő leszakította Szili Lajos testét az ernyőről és lezuhant. A pilóta később magához tért és kivette a gépet a zuhanásból. „Ha Szili tizedes pánikba esik, és emiatt cselekvésképtelenné válik, talán nem ugrik és nem lesz semmi baja. De gyorsan reagált, s meghalt”, mondta Tarlós József, aki a fronton lezuhant gépe alól ásta ki magát a maga két Vaskeresztjéért. T.T. RÖVIDEN Megyei televíziós híradóról tárgyaltak A megyeházán tegnap Ferencz Zoltán, a Fejér TV ügyvezető igazgatója és a megye helyi televízióinak vezetői az együttműködésről tárgyaltak. Az elképzelések szerint a helyi televíziók által beküldött anyagokból a Fejér TV szerződéses munkatársai hetente megyei híradót készítenének, amelyet kazettán küldenének el a velük szerződött helyi televízióknak. Újra megjelent a tűzelhalás Újra megjelent Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a gyümölcsösök rettegett növénybetegsége, a tűzelhalás: egy 140 hektáros ibrányi almáskertben találtak a fákon Erwinia amylorova baktériumtól elpusztult virágokat, hajtásokat és termésképződményeket a szakemberek. A területen a szükséges védekezési eljárás már megtörtént. A beteg növényrészeket eltávolították és elégették, illetve elrendelték a szükséges kémiai védekezést. Az ibrányi almáskertet természetesen növényegészségügyi zárlat alá helyezték. Másutt nem észleltek egyelőre eddig tűzelhalást, s a szakemberek remélik, a mostani ibrányi eset ismételten figyelmezteti a kistermelőket a megelőző védekezés szükségességére. Nemzetközi hídverő napok A Komárom-Esztergom megyei Neszmély, illetve a szlovákiai Vágfüzes és Búcs település lesz az idei nemzetközi hídverő napok helyszíne július 4-től. Az eseményt immár 4. alkalommal szervezi meg a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) és a Rákóczi Szövetség Hídverő Regionális Szervezete azzal a céllal, hogy segítse az anyaországi és a kárpátmedencei magyarság kulturális, gazdasági és politikai közeledését, jelképes hidat építsen Magyarország és a Felvidék települései között. Háziápolási kasszát sürget a hospice Háziápolási-pénztár létrehozását sürgetik az otthoni szakápolással foglalkozó szervezetek, hogy kiszámítható és szabályozott legyen a finanszírozásuk — hangzott el a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület (MOHE) keddi közgyűlésén. A MOHÉ számításai szerint a tb-járulékokból befolyó összegekből járulékfizetőnként 1000 forintot kellene elkülöníteni a háziápolási kasszába. Az így létrejövő alapba még az önkormányzatoktól is várnak pénzt. C.Rivfc-R. pénzváltó Székesfehérvár, Kossuth u. 12. (volt Árpád fürdő) _______Telefonszám: (22) 330-229._______ Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 17,000 17,20 ESP 1,400 1,4500 CHF 141,25 144,50 DEM 119,70 121,20 ITL 0,1204 0,1240 GRD 0,7000 0,7350 LEK 26,5848 27,5418 USD 215,50 220,00 Érvényes: 1998. július 1. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig.