Fejér Megyei Hírlap, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-01 / 152. szám

1998. július 1., SZERDA KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 A Miniszterelnöki Hivatal összehangol­ t biztonságpolitikai szakértő a miniszterelnök tanácsadója lesz a miniszteri poszt helyett — Képviselő úr, kórházi ke­zelése miatt késlekedtünk az ön­nel készült interjúval. Legelő­ször is: hogy van? —Egy műtétet hajtottak vég­re rajtam, amelyet a választások miatt halasztottam el, szeren­csésen túljutottam rajta. Bízom benne, hogy hamarosan fel­gyógyulok, s ismét egészsége­sen teljesítem azt a feladatot, amellyel az állampolgárok meg­bíztak. Tisztában vagyok vele, hogy frázisként hangzik manap­ság a munka becsületét és a tisz­tességet hangoztatni, de nem te­hetek mást, s azt gondolom, a választók számon fogják kérni tőlünk majd ezeket.­­Azt emlegették, hogy a Fi­desz kormányra kerülése esetén Fejér megye legalább három minisztert állít ki, s a legbizto­sabbnak a honvédelmi tárca élé­re dr. Gyuricza Bélát jósolták. Ön már négy éve is miniszterje­lölt volt. Miért nem vártak a mi­niszter megnevezésével? — Valóban, képviselőségem ideje alatt, politikusként és ci­vilként a védelmi politikával foglalkoztam, s talán nem sze­rénytelenség, ha azt állítom, hogy „kicsit” értek is hozzá. De sosem funkcióban, pozícióban gondolkoztam. Ha a Fidesz egyedül kormányoz, vagy a pol­gári szövetségben, karöltve az MDF-fel és a KDNP-vel, akkor talán valóban én lettem volna a jelölt, bár biztosan nem is lehet ezt kijelenteni. Tudomásul vet­tem, hogy mi a realitás, s a létre­jött kisgazda-koalícióban mér­legelés tárgyává tesszük a hon­védelmi tárcát. — Az aggodalmaskodók rosszul látják, hogy törékeny ez a szövetség a kisgazdákkal? — Nem a kényszereket kell felnagyítani, s azt keresni, mi miért nem működhet. Egy kor­mányzati politikába a polgári demokráciákban sok minden belefér: a nemzeti-konzervatív értékek éppúgy, mint a keresz­ténydemokrata célok és a liberá­lisok. A szélsőség nem kaphat benne helyet, s ilyen veszély nem fenyeget. Nem azt nézzük tehát, hogy mi választ el ben­nünket egymástól, hanem azt, hogy a kisebb és nagy célok ér­dekében milyen kompromisszu­mokkal lehet egyezségre jutni. — A honvédelmi miniszter­ség helyett más pozíciót kínált föl önnek Orbán Viktor, így hal­lik. Mi az? — A honvédelemre vonatko­zóan a Fidesz stratégiája teljes részletességgel elkészült, írás­ban is, már a választások előtt. Az egyetlen párt vagyunk, amely konkrétan meghatározta a biztonság- és védelempolitikai koncepcióját az országnak. Az is korábban körvonalazódott, hogy a Miniszterelnöki Hivata­lon belül létre kell hozni egy ko­ordinációs szervezetet, amely összhangba hozza a biztonság­gal, a honvédelemmel kapcsola­tos elméleti feladatokat a gya­korlati tennivalókkal, meghatá­rozva a szükséges humán és anyagi erőforrásokat is, megje­lölve a rendkívüli állapotban fel­használható stratégiai tartaléko­kat. Itt koordinálják az érintett tárcák szakemberei a végrehaj­tást is, hogy a leghatékonyab­ban, a legkisebb anyagi áldozat és a lakosság legelviselhetőbb leterhelése mellett történjék az. — S ennek élére kerülne ön? — A koalíciós tárgyalások a héten fejeződtek be, a partnerek is egyetértettek a Fidesz elkép­zelésével. Ha a státust is megha­tározzák, akkor a miniszterel­nök nemzetbiztonsági tanács­adójaként, egyelőre úgy tűnik, engem jelölnek. — S mit mond a szakértő: mi­lyen hazánk biztonsága? — Az elmúlt ötven évben ez leszűkült a hadsereg állapotára, holott benne foglaltatik a polgár személyes biztonsága, szoros összefüggésben a lakóhelye, a régiója, a haza puszta létének és jövőjének biztonságával! — És milyen a hadsereg? — Első a társadalmi és gaz­dasági stabilitás, utána a fegyve­res erők állapota, s ezen belül a honvédségé, a rendőrségé, a biz­tonságiaké, a polgári védelemé. Az önkormányzatok kihagyha­tatlanok a felsorolásból, hiszen katasztrófa esetén ők szervezik az élet- és vagyonmentést! A hadsereg tehát így értékelendő.­­ A NATO-csatlakozás mi­att ilyen felkészült a Fidesz- MPP a biztonságpolitikai stra­tégiával? — A Fidesz-MPP kül- és biz­tonságpolitikai kabinetje dol­gozta ki a tervezetet a Magyar Tudományos Akadémia, a mi­nisztériumok és a külföldi tudo­mányos intézetek segítségével, pártpolitikától mentesen. S nemcsak a NATO miatt. Kérem, hangsúlyozza erősen: álláspon­tunk szerint első a nemzet biz­tonsága, s csak utána következik az euro-atlanti integrációs köve­telményeknek megfelelni! — A Miniszterelnöki Hivatal koordinációs munkája mit vál­toztat lényegesen? —Eddig nagyjából az történt, hogy a tárcák jószerivel azt csi­náltak, amit akartak. Hány tör­vényt kellett például visszavon­ni azért, mert a végrehajtás felté­telei hiányoztak! A mezőgazda­ságban, az egészségügyben, sorolhatnám. A koordináció a hatékonyság és az eredményes­ség kulcsa, ugyanakkor a mi­nisztériumok nem érezhetik úgy, hogy bármivel is megrövi­dítenék őket. A feladatokhoz a végrehajtás eszközei is kidolgo­zottak lesznek. — Lesz ereje a miniszterel­nöknek véghezvinnie terveit? —A párbeszéd a választópol­gár és a koalíció között zajlik, ez lesz az egyik garancia. A végre­hajtásnál pedig az, ami már el is kezdődött: a párbeszéd előké­szítése a szakszervezetek, a munkaadók, a munkavállalók és egyéb szervezetek előzetes ta­lálkozóin. Nem lakossági fóru­mokon dob be ötleteket a kor­mányfő, amelyeket aztán kap­kodva követne a kormány, ha le­hetne. — Ön egyéni képviselő. Ez mit ró önre? — Semmi újat. Eddig is úgy gondoltam, hogy az összes cé­lomat a választópolgárokkal együtt szeretném elérni! — zsohtár — Dr. Gyuricza Béla 1939-ben, Endrődön született. A II. Rákóczi Ferenc katonai középiskolában érettségizett, felsőfokú tanul­mányait Moszkvában a vezérkari iskolában folytatta, majd a hadtudományok kandidátusa lett. Hivatásos katonaként a szol­noki ejtőernyős felderítőknél szolgált, majd hadosztályparancs­nok lett Zalaegerszegen, Kaposváron, hadseregparancsnok volt Székesfehérváron. 1991-94 között a szárazföldi csapatok pa­rancsnoka, 1994-től nyugállományú altábornagy, országgyűlési képviselő, a honvédelmi bizottság alelnöke, a Fidesz katonapoliti­kai szakértője. Tagja a párt megyei választmányának. Nős, há­rom gyermeke van. Az 1998-as választásokon a 2-es körzetből, a szavazatok 58,31 százalékával került a parlamentbe. Nem elegendő, hogy szép, el is kell valahogy adni Pályázatot írnak ki idegenforgalmi kutatásra (Folytatás az 1. oldalról) Gärtner József annak idején gondosan végigolvasta a telepü­lések helyzetét elemző soroza­tunkat. Azt tapasztalta, hogy sok helyen számolnak hosszú távon az idegenforgalom pozitív hatá­sával, ám konkrét elképzelése­ket nem igazán tudtak mondani a polgármesterek. A bizottsági elnök úgy véli, a településeket rá kell döbbenteni, hogy egyedül nem tudnak ide­genforgalmat csinálni. A 106 te­lepülésből kell kiválasztani azt a húszat, amely egyféle idegen­­forgalmi centrum lehet, ame­lyek kínálatát a környező tele­pülések kiegészítik. Nem rivali­zálni kell a településeknek, ha­nem közös kínálattal előállni. Tavasszal alakult meg Fejér, Veszprém és Komárom-Eszter­­gom megyék közös idegenfor­galmi bizottsága. Elnöke, Szabó Gábor, a megyei közgyűlés el­nöke. A testület most kezdi munkája megalapozását, még­pedig azzal, hogy áttekinti a há­rom megye helyzetét. Az elnök tudja, hogy késés­ben vannak, hiszen szeptember­ben már a jövő évi kiajánlásokat kellene megtenni, ők pedig jó ha az idén végeznek a helyzetfel­méréssel. S azt is vizsgálniuk kell, mik a célterületek, hiszen nem helyben kell reklámozni adottságainkat, hanem ott, ahonnan vendégek várhatók. Gondosan kell számbavenni a lehetséges figyelemfelhívó módszereket is. Szabó Gábor, aki egyben a te­rületfejlesztési tanács elnöke is, fontosnak tartja, hogy a tanács három prioritása között ott van az idegenforgalom. A területfej­lesztési koncepcióban is helyet kapott, ám minden területre még ezután kell kidolgozni a részle­tes programot. Ezért is tartja fontosnak az elnök az idegen­­forgalmi bizottság által kezde­ményezett feltáró munkát. Meg kell határozni, milyen­nek akarjuk láttatni a megyét. Átutazó megye? Nemzeti Em­lékhely megye? Velencei-tó megye? Ökoturizmus megye? Netán ezek együtt? A másik két megyében ugyanígy el kell vé­gezni ezt a munkát, s utána lehet majd a régió karakterét megha­tározni. Sok függ persze attól is, hogy a kormányzat milyen súllyal ke­zeli majd az ágazatot, s ad-e pénzt például pályázatokra, ta­nulmányokra. A megyei önkormányzat ide­genforgalmi bizottsága egyéb­ként évente 2 millió forint ösz­­szeg felett rendelkezik. Ebből díjazzák majd az említett pályá­zatot is. Az elmúlt időszakban azonban jutott pénz 180 gyerek nyári táboroztatásának támoga­tására, könyvkiadás segítésére, a sukorói református templom orgonájának felújítására vagy éppen a Turinform iroda támo­gatására. Most kiírnak egy gyermek­­rajzpályázatot is a szeptember 27-i Turisztikai Világnapra. .. Zuhanás volt egy élet vége Rövidesen friss virág kerül a repülés honi áldozatainak sírjára A Magyar Királyi Honvéd Légierő életben maradt, de emigrációba kényszerült tagjai az Amerikai Egyesült Államok­ban Magyar Szárnyak címmel újságot alapítottak, amely más­fél éve hazánkban jelenik meg. A Magyar Szárnyak Baráti Kör részben adományokból össze­gyűjtött pénzből többek között vállalta, hogy felkutatja és gon­dozza a magyar repülősírokat. A munka oroszlánrészét vitéz Tarlós József, egykori zuhanó­bombázó rádiós-lövész vállalta magára, aki az orosz fronton tel­jesített bevetéseiért számos ma­gyar kitüntetés mellett másod-, és első osztályú Vaskeresztnek is birtokosa. Gépét lelőtték, pi­lótája hősi halált halt, ő maga megsebesült, s ma 50 százalé­kos hadirokkant. A fehérvári ve­terán repülős kutatómunkájának eredményeképpen rövidesen il­lő tisztelettel lehet gondozni a szabadbattyáni temetőben Szili Lajos egykori tizedes sírját is. Ő volt a magyar zuhanórepü­lés első áldozata, még húszéves sem volt, amikor korenged­ménnyel bevonult a légierőhöz. 1941-ben Börgöndön magassá­gi repülőgyakorlaton vett részt egy JU–-87-es iskolagépen, mint rádiós növendék. Felada­tuk az volt, hogy 8500 méteres magasságban bukófordulókat hajtsanak végre, amely elsősor­ban a pilóta számára jelentett gondot, a rádiós csak „szokta” a repülést. A gép azonban hirtelen zuhanni kezdett, a pilótának si­került a repülőgépet felemelnie, de a kormányzás továbbra is ne­hézkesnek bizonyult. Visszatért Börgöndre, ahol megdöbbenve vette észre, hogy a rádióskabin teteje beékelődött a függőleges vezérsíkba, a fülke üres volt, csak az ejtőernyő kényszerkiol­dó zsinórja lógott ki belőle. Mi történhetett? Nagy magasságban a pilótá­nak elromlott a légzőkészüléke, s ezért eszméletét veszítette, rábu­kott a botkormányra, s az amúgy is „fejnehéz” Stuka zuhanásba került. A rádiós a páncélfal mel­lett előrenézve meglátta az ájult pilótát, s kiugrott annak ellenére, hogy a gép akkor már gyorsab­ban zuhant 400 kilométeres se­­bes­ségnél. A bekötött rendszerű ejtőernyő leszakította Szili Lajos testét az ernyőről és lezuhant. A pilóta később magához tért és ki­vette a gépet a zuhanásból. „Ha Szili tizedes pánikba esik, és emiatt cselekvésképtelenné vá­lik, talán nem ugrik és nem lesz semmi baja. De gyorsan reagált, s meghalt”, mondta Tarlós Jó­zsef, aki a fronton lezuhant gépe alól ásta ki magát a maga két Vaskeresztjéért. T.T. RÖVIDEN Megyei televíziós híradóról tárgyaltak A megyeházán tegnap Ferencz Zoltán, a Fejér TV ügyvezető igazgatója és a megye helyi televízióinak vezetői az együttműködés­ről tárgyaltak. Az elképzelé­sek szerint a helyi televíziók által beküldött anyagokból a Fejér TV szerződéses mun­katársai hetente megyei hír­adót készítenének, amelyet kazettán küldenének el a ve­lük szerződött helyi televí­zióknak. Újra megjelent a tűzelhalás Újra megjelent Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a gyümölcsösök rettegett nö­vénybetegsége, a tűzelha­­lás: egy 140 hektáros ibrányi almáskertben találtak a fá­kon Erwinia amy­loro­va bak­tériumtól elpusztult virágo­kat, hajtásokat és termés­képződményeket a szakem­berek. A területen a szükséges védekezési eljá­rás már megtörtént. A beteg növényrészeket eltávolítot­ták és elégették, illetve el­rendelték a szükséges kémi­ai védekezést. Az ibrányi al­máskertet természetesen nö­vényegészségügyi zárlat alá helyezték. Másutt nem ész­leltek egyelőre eddig tűzel­­halást, s a szakemberek re­mélik, a mostani ibrányi eset ismételten figyelmezteti a kistermelőket a megelőző védekezés szükségességére. Nemzetközi hídverő napok A Komárom-Esztergom megyei Neszmély, illetve a szlovákiai Vágfüzes és Búcs település lesz az idei nem­zetközi hídverő napok hely­színe július 4-től. Az ese­ményt immár 4. alkalommal szervezi meg a Magyarok Világszövetsége (M­V­SZ) és a Rákóczi Szövetség Hídve­rő Regionális Szervezete az­zal a céllal, hogy segítse az anyaországi és a kárpát­medencei magyarság kul­turális, gazdasági és politi­kai közeledését, jelképes hidat építsen Magyarország és a Felvidék települései között. Háziápolási­ kasszát sürget a hospice Háziápolási-pénztár lét­rehozását sürgetik az otthoni szakápolással foglalkozó szervezetek, hogy kiszámít­ható és szabályozott legyen a finanszírozásuk — hang­zott el a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület (MOHE) keddi közgyűlésén. A MOHÉ szá­mításai szerint a tb-járulé­­kokból befolyó összegekből járulékfizetőnként 1000 fo­rintot kellene elkülöníteni a háziápolási­ kasszába. Az így létrejövő alapba még az önkormányzatoktól is vár­nak pénzt. C.Rivfc-R. pénzváltó Székesfehérvár, Kossuth u. 12. (volt Árpád fürdő) _______Telefonszám: (22) 330-229._______ Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 17,000 17,20 ESP 1,400 1,4500 CHF 141,25 144,50 DEM 119,70 121,20 ITL 0,1204 0,1240 GRD 0,7000 0,7350 LEK 26,5848 27,5418 USD 215,50 220,00 Érvényes: 1998. július 1. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig.

Next