Fejér Megyei Hírlap, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Lemondott kuratóriumi vezető Életkorára hivatkozva lemondott tisztségéről Juhász László, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnökhelyettese - közölte Agárdi Péter elnök hétfőn az elnökség ülését követően. Tájékoztatása szerint az ülésen leköszönt posztjáról az ellenőrző testület elnöke, Halasi Tibor is, aki az ÁPV Rt. igazgatói tisztsége miatt megnövekedett feladatait jelölte meg indokként. (MTI) Nyugodtabb körülmények között Az 1998-1999-es tanév új korszak nyitányát jelenti a közoktatásban. Az SZDSZ azt reméli, hogy az előző kormányzat idején hozott intézkedések hatására nyugodtabb, rendezettebb és gyermekközpontúbb körülmények közt folyhat a tanítás — jelentette ki Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője hétfőn Budapesten megtartott sajtótájékoztatón. Az autonómok nem támogatják Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége testületileg nem támogatja a társadalombiztosítási érdekképviseleti egyesület megalakítását, amit több más szakszervezeti szövetség is szorgalmaz - közölte Borsik János, az autonómok társelnöke. Szabálysértések a piacokon A piacokon folytatott tevékenység jelentős része a hatályos jogszabályok megszegésével történik - állapította meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség legutóbbi országos vizsgálata során. Az összefoglaló jelentés szerint továbbra is jelentős a feketekereskedelem. A fogyasztóvédők legutóbbi akciójuk során 90 piacon 435 kereskedőt ellenőriztek, és összesen 423 szabálysértést állapítottak meg. A szabálytalanságok szankcionálásaként 148 esetben helyszíni bírságot szabtak ki 707 ezer forint értékben. (MTI) Göncz tábornokot nevezett ki A Magyar Köztársaság elnöke - a honvédelmi miniszter előterjesztésére - szeptember 1-i hatállyal Morber Ferenc ezredest dandártábornokká nevezte ki. Az erről szóló okmányt Göncz Árpád a Parlament Nándorfehérvári termében adta át MTI-fotó Kövér semmit sem adott át A kérdések elhangzottak, de választ a bizottság nem talált rájuk (Folytatás az 1. oldalról.) Kövér László polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter ugyanis közölte: olyan új tényeket szeretne ismertetni, amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra. Keleti György, a bizottság szocialista elnöke még ezt megelőzően jelezte: azt szeretné tisztázni, hogy titkos volte az adatgyűjtés, törvénytelenül és közpénzen zajlott-e, illetve „elrendelték”-e, mint ahogyan ezt Orbán Viktor miniszterelnök korábban állította. A kormányfőt az ülésen helyettesítő Kövér László a teremből távozóban újságíróknak azt nyilatkozta, hogy tájékoztatta a bizottság tagjait a „sajtóban megjelent egyes találgatásokkal és feltételezésekkel kapcsolatos információiról”, amelyek között volt államtitoknak minősülő adat is. Mint mondta, ez után érdemi vita nem folyt az ülésen, ezért a bizottság nem állapította meg, hogy az adatgyűjtés törvénytelen volt-e. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak az adatgyűjtésben való esetleges részvételét bizonyító információ jelenleg nem áll a rendelkezésemre - fogalmazott a miniszter, jelezve, hogy folyamatban vannak még azok a vizsgálatok, amelyek többek között ennek tisztázására indultak meg. Elmondta azt is, hogy semmilyen dokumentumot nem nyújtott át a bizottságnak. A miniszter nem adott felvilágosítást a megbízó kilétéről, illetve arról sem, hogy az eljárást közpénzekből fedezték-e. Közölte: a parlament plenáris ülésének kell döntenie arról, hogy ez a bizottság, vagy egy ad hoc testület folytassa-e a vizsgálatot. Abban azonban elmondása szerint a bizottság többsége egyetértett, hogy az ügy vizsgálata- a pillanatnyilag rendelkezésre álló adatok alapján - nem a nemzetbiztonsági bizottság kompetenciájába tartozik. Kérdésre válszolva megjegyezte, hogy a sajtóhoz eljuttatott dokumetumok ismeretei szerint csak egy részét képezik az ő birokukban lévőknek. Kövér László nem adta át, nem mutatta meg és nem is idézte a nemzetbiztonsági bizottság ülésén a Fidesz-politikusok megfigyelésével kapcsolatos dokumentumokat; a politikus mindezt a téma napirendre tűzéséhez kötötte, amit viszont testület kormánypárti és MIÉP- es tagjai leszavaztak - közölte a tanácskozást követő sajtótájékoztatón Keleti György, a testület szocialista elnöke. Hozzátette: a napokban ismét levélben kéri majd Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy jelöljön meg számára alkalmas időpontot a testülettel való találkozásra. A bizottság elnöke elmondta: a tanácskozás elején kompromisszum látszott kialakulni az ülésen megvitatandó témákról, ám „a szavazás világossá tette, hogy a kormánykoalíció nem kívánja a nemzetbiztonsági bizottság napirendjére tűzni e témát”. Úgy fogalmazott: azt tapasztalta, a kormánykoalíció mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a vizsgálatot meggátolja. - Eközben pedig nem esik szó Simicska Lajosról, aki a háttérben dolgozik - mondta. - Kövér László szavaiból azt vettem ki, hogy egy héten, illetve tíz napon belül lezárul a korábban elrendelt vizsgálat - közölte Keleti, hozzátéve: ha elkészül a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter jelentése, ismét összehívja a testületet. Keleti - részletek közlése nélkül - elmondta: az ülésen érdemi új információk és államtitkok is szóba kerületek. Új célszemély neve viszont nem hangzott el. Vancsik Zoltán szocialista honatya szerint Kövér tájékoztatója „kvázi cáfolata” volt a miniszterelnök által elmondottaknak. Hangot adott annak a véleményének, hogy a kormánypártok azért nem hajlandóak átadni a dokumentumokat, mert „egy releváns ügyről akarják elterelni a figyelmet”. (MTI) Katona már hivatalosan jelölt A budapesti MSZP-s főpolgármesterjelölt, Katona Béla már megszerezte a jelöltséghez szükséges számú ajánlócédulát - közölte Lendvai Ildikó, az MSZP budapesti területi szövetségének elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. A tájékoztatót abból az alkalomból szervezték, hogy Budapesten együttműködési megállapodást kötött az MSZP fővárosi területi szövetsége és az Agrárszövetség - Nemzeti Agrárpárt budapesti választmánya. Ez azt együttműködési megállapodás lényegében az országgyűlési választásokon folytatott közös fellépés folytatásának tekinthető - jelentette ki egybehangzóan Lendvai Ildikó és Merth László, az Agrárszövetség budapesti elnöke. Lendvai Ildikó szerint az MSZP budapesti szervezetének és az Agrárszövetség budapesti választmányának az együttműködésében a szakmai elemek dominálnak. Az MSZP választási sikere esetén a fővárosban a bizottsági munkában rendkívüli módon számítanának az agrárszövetség szakértőinek tevékenységére. Veszélyesnek tartotta Lendvai Ildikó azt a tendenciát, hogy a költségvetést a kormány az önkormányzati választások eredményének ismeretében kívánja átdolgozni. Danielisz Béla, az MSZP budapesti ügyvezető alelnöke a mostani megállapodást abba a sorba illesztette, amelyet már más párttal is kötöttek. (MTI) KRÓNIKA Minél több legyen a fiatal Nemzetközileg kvalifikált munkaerő képzését, a versenyképességhez szükséges kultúra átadását és minél több fiatal befogadását sorolta a felsőoktatás legfontosabb feladatai közé Pokorni Zoltán oktatási miniszter a Magyar Rektori Konferencia hétfői budapesti ülésén. Kiemelten szólt arról, hogy a felsőoktatási intézmények törvényben előírt integrációja a munkaerőpiaci igényekhez való gyorsabb és rugalmasabb igazodást szolgálja. Ezenkívül olyan klasszikus értelemben vett universitasok létrehozásáról van szó, amelyekben az oktatás mellett jelentős szerephez jut a kutatás is. (MTI) 1998. szeptember 1., KEDD Két tűz közé került az RMDSZ Az RMDSZ gyakorlatilag két tűz közé került - jelentette, ki Markó Béla szövetségi elnök, aki szerint a román politikai elit különböző személyiségei és a román média azért támadja a szövetséget, mert szerintük az RMDSZ túl agresszív és csakis a magyar kisebbség ügyeivel foglalkozik. Másrészt az RMDSZ-vezetést támadják Tőkés László püspök és hívei, akik szerint a szövetség vezetői túlságosan mérsékeltek és nem foglalkoznak eleget a romániai magyar közösség helyzetével. Markó Béla a bukaresti Juntarul National című napilapnak adott interjúban elismeri, hogy az RMDSZ valóban nehéz helyzetbe került. Miközben a szövetség elégedetlen a kormánykoalíció működésével különösen a kisebbségi kérdésben tanúsított magatartása miatt, ezen túlmenően kifogásolja a reformpolitika lassúságát és botladozásait is. (MTI) Dayton nem módosítható Az amerikai külügyminiszter szarajevói tárgyalásai Az Egyesült Államok továbbra is elutasítja Bosznia- Hercegovina felosztásának lehetőségét - erősítette meg Szarajevóban az amerikai külügyminiszter. Madeleine Albright ezt Alija Izetbegoviccsal és Kresimir Zubakkal, a bosznia-hercegovinai elnökség bosnyák és horvát tagjával tartott hétfői tárgyalásai után jelentette ki. Albright elmondta, hogy nem találkozott Momcilo Krajisnikkal, az elnökség szerb tagjával, mert csak azokkal akart tárgyalni, akik támogatják a daytoni megállapodások végrehajtását. A külügyminiszter leszögezte: Szó sem lehet a daytoni megállapodások bármiféle módosításáról, Bosznia-Hercegovina nem lesz felosztva! Emlékeztetett arra, hogy a háború ellenére Bosznia-Hercegovina ugyan megmaradt önálló államként, de állampolgárai nem élvezik azokat a jogokat, amelyeket korábban biztosítottak számukra. Most ennek garantálása a feladat, valamint az, hogy Bosznia-Hercegovina demokratikus állammá váljon, és valóban Európa része legyen - mondta. A külügyminiszter bírálta a szarajevói hatóságokat, amiért nem tesznek meg mindent a bosnyák fővárosból elmenekültek viszszatelepítése érdekében. A köztársaság nem lehet igazán többnemzetiségű állam, ha Szarajevó nem lesz nyitott minden bosznia-hercegovinai állampolgár előtt - figyelmeztetett Albright. (MTI) Csernomirgyin nem ment át Borisz Jelcin orosz elnök (jobbra) fogadja Gennagyij Szeleznyovot, az orosz parlamenti alsóház, az Állami Duma elnökét a moszkvai Kremlben augusztus 31-én. Ezen a napon tovább mélyült a politikai válság Oroszországban, mert a többséget adó keményvonalas baloldali ellenzék bejelentette, hogy nem hagyja jóvá Csernomirgyin kormányfői kinevezését a dumában. Jelcin elutasította a törvényhozás kérését, hogy néhány nappal halasszák el a szavazást, illetve hogy személyesen mutassa be miniszterelnök-jelöltjét a képviselők előtt MTI-fotó Dilemmát okoz a béremelés Önkormányzati konferencia a jövő évi költségvetés tervezéséről Miközben a gazdaság forrásai mintegy 16 százalékkal bővülnek jövőre, a közszférába 13-13,5 százalékkal jut több pénz - mondta Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetője az Önkormányzati Szövetségek Tanácsának (ÖSZT) hétfői budapesti konferenciáján. Várfalvi István szerint a jövő évi költségvetésben a legnagyobb dilemmát a béremelés kérdése okozza. A főosztályvezető elmondása szerint jövőre a verseny- és a közszférában egyaránt átlagosan 13 százalék körüli nominális bérnövekedéssel lehet számolni. A Pénzügyminisztérium jövőre 2 százalékos reálbérnövekedéssel számol a magyar gazdaságban, ugyanis ennél nagyobb mértékű emelés rontaná a gazdaság versenyképességét és növelné az inflációt. A közszférában átlag feletti bérnövekedésre a szolgálati törvény hatálya alá eső testületek, az ügyészek, a pedagógusok és a szociális területen dolgozók számíthatnak. A jövő évi költségvetésben legalább az államháztartás főbb adóbevételeinek növekedésével megegyező mértékű támogatásbővülést várnak a helyi önkormányzatok - mondta Sulyok József, az OSZT elnöke. Az Önkormányzati Szövetség szerint az elosztás során figyelembe kell venni az eltérő helyi adottságokat, főleg a saját bevételek tekintetében. A közszférában átlagosan 5 százalékkal növelik 1999-ben a dologi kiadásokat. Ennél nagyobb mértékű növekedésre az egészségügyben lehet számítani a jelentős elmaradások miatt - mondta Várfalvi István. Az önkormányzatok esetében a beruházási támogatásokat kiemelten kell kezelni. Ez azért is fontos, mert a helyi önkormányzatok saját bevételei csökkennek, az elmúlt években elért 140-170 milliárd forint saját privatizációs bevételekhez képest - hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetője. (MTI)