Fejér Megyei Hírlap, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-02 / 256. szám
4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA Kövek helyett szépséges rom Hétszázéves lesz jövőre a csókakői vár: most már megmarad az unokáknak is... Szürke felhősapka ül a hegy tetején, lóg az eső lába, de Csókakő szépségén mit sem ront a csúf őszi idő: ez a falu minden évszakban gyönyörű. Sörédi Pál, az iskola igazgatója bólogat: újabban hollandok, németek is vásárolnak házat náluk és sok kiadó is van itt a hegyen: a falusi turizmusban nagy lehetőségek vannak, és még vonzóbb lesz a falu, ha a várrom olyan lesz, amilyennek megálmodták. Kell egy csapat... Sörédi úr, aki több, mint ötven éve lakik és harmincnál is több éve tanít Csókakőn, mindent tud a várról. Talán nincs is nap, hogy ne foglalkozna vele, legalább egy gondolat erejéig. Már csak „hivatalból” is. Januárban lesz négy éve, hogy ő a Csókakői Várbarátok Társaságának elnöke. A társaságé, amelynek ötlete is az övé volt. — Ez a vár érték: a megye egyetlen, a tatárjárás után hegyre épített kővára. A szemem előtt pusztult, napról napra. Omlottak a falak, végül a balesetveszély miatt már nem is lehetett felmenni a várba. Tenni kellett valamit, hogy megmaradjon az unokáinknak is — emlékszik az igazgató úr. — Tudtam, hogy csak az összefogás hozhat eredményt: kell egy csapat, amelyik segíti, támogatja a munkát. Így született meg 1995 januárjában a társaság, amelynek ma már több, mint száz tagja van. Az alakuló ülésre sokakat meghívtunk: mindenkit megmozgattunk, aki tehetett az ügyért... A következő évben a várbarátok hatszázezer forintot gyűjtöttek össze, ebből épült meg a várhoz felvezető út. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és kincstár ugyanebben az esztendőben megerősíttette az életveszélyes toronycsonkot, kijavíttatta a torony alatti mellvédfalat. A munkából persze a társaság tagjai is kivették a részüket. Sok hétvégét töltöttek a várban: bozótot irtottak, követ hordtak, törmeléket talicskáztak, mikor mire volt, mire van szükség. Csókakőn ugyanis minden hónap utolsó szombatja a váré — mondja Sörédi úr. Közben készültek a további tervek: újabb falszakaszt építettek meg 1997-ben és folytatódott a régészeti feltárás a fellegvárban. Ha pedig valaki mostanában jár a csókakői hegyen, szeme-szája tátva marad, annyi minden változott: 12 millió forintból gazdálkodhattak idén, úgyhogy amit terveztek, mindent meg is csináltak. Felépültek a barbakán falai a bevezető előkapuval, szóval lassanként előbújik a föld alól a vár. Farkasverem a kapu előtt És ezt tessék szó szerint érteni. A hármas kapuból például, amely alatt ma már átsétálhat a látogató, kezdetben csak egy jó arasznyi kődarab látszott. Mostanra előbújt a két oszlop, bennük a vájat, amelybe a vasrácsot eresztették azután, hogy felhúzták a farkasverem fölött hídként szolgáló vastag pallót. A felhúzott híd és a vasrács mögött még egy tölgyfakapu is védte a várbelieket — ezt már Hatházi Gábor, a feltárást vezető régész mondja a barbakan udvarán, ahol most is dolgoznak. Az egykori farkasveremben keresgélnek a munkások, akik — egyáltalán nem mellesleg — mind csókakőiek, jegyzi meg Sörédi úr, miközben guggolva nézegeti a mai „termést”: cserépdarabok, apró csontok kerültek elő, ezeket majd a múzeumban vizsgálják meg tüzetesen. A farkasvermet, amelynek mélyén hegyes rudak fenyegették annak idején a betolakodót, a törökök temették be. Ők építették fölé a barbakánt, amelynek eredeti kapuját is megtalálták. Amelyiken most járunk be, csak ideiglenes — magyarázza Hatházi Gábor. Hogy egyáltalán dolgozni tudjanak, előbb meg kellett erősíteni a falakat, csak utána kezdhették a feltárást. Az északi palotaszárny idén lelt sarokhelyiségében két fiatalember dolgozik, már látszik a falak vonala. Fölötte két lyuk, amelyek persze túl szabályosak ahhoz, hogy ne lett volna valami hasznuk. Itt intézte folyó és nagyobb „ügyeit” a vár ura. A vécé felső része olyan lehetett, mint a falusi budik. A gödör alján talált nyílásokon az alsó részbe, onnan pedig valószínűleg a természetbe távozott az „anyag”. Múzeum a kápolnában Arrébb lépve a vár kápolnájának nyomait mutatja Hatházi Gábor. Az 1960-62-es ásatások idején több faragott kő előkerült innen, mondja, így talán rekonstruálni tudják, milyen lehetett a kápolna a középkorban. Az bizonyos, hogy nem volt nagy, csak a vár ura jöhetett ide imádkozni. Jól látszik a szentélyt elválasztó boltív vonala és megmaradt az ablak kőpárkánya is. —Azt tervezzük—szól közbe Sörédi Pál —, hogy a kápolnában múzeumot rendezünk be, bemutatva a vár történetét, az itt talált leleteket. Ha így haladunk, két-három év múlva talán meg is valósulhat a tervünk... De addig sem lesz program nélkül a vár. Jövőre jeles évfordulót ünnepelnek: 700 éve lesz, hogy először említették egy oklevélben a vár nevét. Kiállításokat rendeznek majd az előkerült leletekből, s a fotókból, amelyek bemutatják, honnan hová jutott az utóbbi négy évben a vár. Bizony messzire, az omló kövek helyett csodás romokat lel itt a turista. Kis fantáziával akár a várat is felépítheti... (Hajnal) A támfalakat, a mellvédet kijavították, megerősítették, ma már nincs életveszélyben a kiránduló, aki a csókakői várból nyíló panorámában szeretne gyönyörködni... Fotó: Gregority Antal A barbakánt a törökök építették. A kapu csak ideiglenes, de már megtalálták, nem sokkal mellette az eredeti nyomait is A farkasverem amatőr régészei helybeliek, akik szombatonként is jönnek, ha segíteni kell 1998. november 2., HÉTFŐ KRIMIKRÓNIKA A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság központi ügyelete az alábbi bűnesetekről adott tájékoztatást. Lakat alatt a tolvajok A Székesfehérvári Rendőrkapitányság elfogatóparancs alapján őrizetbe vette L. M. dunaújvárosi lakost, akit lopással gyanúsítanak. A Bicskei Rendőrkapitányság szintén elfogatóparancs alapján vette őrizetbe a lopással gyanúsított V. A. érdi lakost. Nem kotkodácsoltak... Polgárdiban egy családi ház udvaráról 20 tojó tyúkot loptak el, a kár 5 ezer forint. Székesfehérváron a Sarló utcában betörtek egy lakásba, ahonnan 2 rádiótelefont, készpénzt és ékszert vittek el a kár meghaladja a 170 ezer forintot. Autórongálások Székesfehérváron, a Megyeház téren egy VW karosszériáját karcolták össze, a rongálási kár 30 ezer forint, a Csíkvári úton egy Mercedes jutott erre a sorsra, az ottani kár 50 ezer forint. Garázsból kerékpárt Kincsesbányán egy garázsba törtek be, ahonnan elloptak egy 21 ezer forintot érő kerékpárt. Álkulccsal jutottak be a tettesek egy csákberényi családi házba, ahonnan ékszert és ruhaneműt vittek el, a kár 68 ezer forint. Kifosztott automata Baracskán egy sörözőbe törtek be, ahol a játékautomatából elvittek 30 ezer forintot. Vajtán az önkormányzati konyha irodájából 11 ezer forintot loptak. Zámolyon két hétvégi házba törtek be, melyekből rotációs kapát és szerszámokat loptak, az együttes kár 130 ezer forint. Zárban felejtett kulcs Sárbogárdon, a Mátyás király úton a zárban felejtették egy családi ház kulcsát, a betörő 60 ezer forintot lopott. Dunaújvárosban egy Marx téri lakásbetörésnél, 900 ezer forint értékben vittek el porcelánt, készpénzt és értékpapírokat. Lopott autók Dunaújvárosban, a Béke téren levő garázssoron feltörtek két garázst. Az egyikből egy 2,2 millió forintot érő VW Pólót vittek el, a másikból egy Daciát loptak el, értéke meghaladja a 200 ezer forintot. Velencén a sportpálya öltözőjének ablakait törték be, a kár 30 ezer forint. Rom vagy működő épület legyen-e a Fekete Sas? Ma este lakossági fórum a tervezett felújításról Székesfehérvár belvárosában három nagy múltú épület éli méltatlan életét. Az Árpád fürdő, a Himmer-ház és a Fekete Sas Szálló épülete. Mindhárom bőven megérett a felújításra, s mindhármat védi a műemlékekről szóló jogszabály. A fotónkon is látható Fekete Sas Szálló a múzeumi feljegyzések szerint 1698-ban már szerepel a városi telekkönyvben. A kiegyezés után, 1869-ben 24 szoba, négy kamra, három konyha, két bolt, két fáskamra, egy pince, két fészer, hat istálló, két akol szerepel az ingatlan népszámlálási összeírásán. A megyei és városi tanács rehabilitációs tervéhez 1979—83. között készült anyagban megállapítják, hogy az épületben több száz éve vendéglő működött, az anyag készítésekori funkció nem megfelelő, az eredeti állapot visszaállítása lenne a célszerű. Az épület mintegy tíz éve elhagyatottan áll, s a bevezetőben említett másik két épülettel együtt a fehérvári belváros „szégyenfoltjai”. Míg a pár éve elkezdett tömbrehabilitáció a belváros jó néhány épületegyüttesét megszépítette, a kor kihívására alkalmassá tette, addig ez a három épület funkcióját vesztve csak állagát rontotta. Most egy vállalkozó bérbe vette a Fekete Sas Szállót, s a műemlékvédelem szakembereivel teljes összhangban próbálja rendbe tenni az épületet. Eddig már megszüntették a beázásokat, a csőrepedéseket, a szennyvízdugulásokat. Ám egy hete a vállalkozó leállt a munkákkal, mert a környék lakói ellenére semmit nem akar tenni. Az itt lakók attól félnek, hogy az újra szállóként funkcionáló épületbe munkások költöznek, akik megzavarhatják a környék rendjét. Ezt a vállalkozó kategorikusan cáfolja, mivel az IBM dolgozói kapnának helyet tíz hónapra, ott pedig megválogatják az embereket. Ráadásul külön szűrő lesz a szállóbeli felvételnél. A vállalkozó semmiképpen nem szeretne a lakosság ellenére bármit is csinálni, csak szeretné, ha értenék szándékát: egy romos műemlék épület előírás szerinti felújítását és egy évig az IBM-dolgozók szállásává tételét. Éppen ezért a ma 18.30- kor a József Attila Gimnáziumban tartandó fórumon szakemberek válaszolnak a lakosság kérdéseire. T.L. A Fekete Sas Szálló az ötvenes években a múzeum felvételén